Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-27 / 23. szám
1W6 JANUAR Vt N A V ?; 0 g PART ÉS PÁRTEPÍTÉS As új vesetőségek rendszeresebben foglalkosnak a pártoktatással A Pécsi Porcelángyár \ valamennyi pára talapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén alaposan megvitatták a pártoiktatást is. Sokat Deszéltek a propagandisták felkészüléséről, a vitáról, megbírálták az oktatásra rendszertelenül járó elvtársakat. Az T-es alapszervezetnél többek között Beke főmérnök, Cséplő Győző üzemvezető elvtársat, mert nem jelentek meg rendszeresen a foglalkozásokon. Nagyon 'helyes volt, mert ha a taggyűlés kéri számon az egyes párttagoktól elméleti képzésük fejlesztését, akkor meg is lesz annak eredménye. Határozatot hoztak a pártbktatással való rendszeresebb, alaposabb foglalkozásra. Az elmúlt hetekben megválasztott új pártvezetőségek egyik legfontosabb feladata: biztosítani a pártoktatási év sikerét. „A jó pártmunka, a jó népnevelő munka alapja a pártoktatás, s ebből a szempontból kezdem meg titkári munkámat" — mondotta a Porcelángyár II-es alapszervezetének új titkára, Babella elvtársnő. Az üzemi pártbizottság — s személyesen Kelemen elvtárs is — Sokat fog* lalkozik a pártoktatással. A propagandisták beszámolnak a szemináriumokról, s ahol azonnali segítségre van szükség, ott intézkedik. A marxiz- mus-leninizmus alapjai tanfolyamon nagy volt a hiányzás. A pártbizottság tagjai beszéltek a hallgatókkal. Kiderült, hogy a propagandista nem tudta kellőképpen megmagyarázni áz anyagot, s a hallgatóknak ezzel elvette a kedvét a tanulástól. Rövidesen másik propagandista vezeti majd ezt a szemináriumot. Nagyon szép] eredmény,-----*------------------hogy a patron ázs-mozgalomban részvevő elvtársak többsége a szemináriumok legjobb hallgatói. A bicsérdi és a pellérdi termelő- szövetkezetek patronálása nem szűkül le a termelőszövetkezetek ekéinek, boronáinak megjavítására — ami kétségtelen fontos és szükséges. A párt- oktatásban tanultakat felhasználják a munkás-paraszt szövetség valódi céljának, a szocializmus felépítése jelentőségének megbeszélésére. A patronáló elvtársak résztvesz- nek a termelőszövetkezetek szervezésében, segítséget nyújtanak a helyes agitációs módszerek elterjesztésében. Hogyan lehetne eredményes- sebbé tenni a munkát? Mindenekelőtt többet kell foglalkozni a hallgatóikkal. Az év eleje óta 24-en maradtak ki a pártoktatásból. Ez a szám az oktatás kezdetén bevont hall- gatSk 16,8 százaléka, nem számítva az üzemből eltávozottakat. Az új pértvezetőség egyik legfontosabb feladata, hogy a jelenlegi létszámot megtartsák. Hogyan? Állandóan győzzék meg a hallgatókat az oktatás jelentőségéről. Mindert alkalommal kérjék számon a távolmaradóktól, miért hiányoztak, rendszeresen ellenőrizzék: a propagandista hogyan foglalkozik hallgatóival a szemináriumon és azon kívül, taggyűléseken dicsérjék meg a jól dolgozó propagandistákat és hallgatókat. Tegyék még tartalmasabbá, vonzóbbá valamennyi fóglalko- zást! A Pécsi Porcelángyár világszerte ismert. Történetének alaposabb felhasználása, munkásainak küzdelme a tőkés Zsolnay-dimasztia ellen, a gyár készítményeinek jelentőségei párunk és dolgozóink barátságosabb otthonai számára — mind-mind olyan lehetőségek, amelyek kiaknázása eredményesebbé, színesebbé teszik a pártoktatást. Ezt teszik a II-es alapszervezetnél, s Ná- govicsné elvtársnő már most kérte az új vezetőséget, hogy jövőre !d ne hagyják az oktatásból. A porctlánpydrban I a kommunisták és pártonkivüliek oktatása és nevelése az új pártvezetőségek irányítása alatt fó kezekben van. Az eddigi munkájuk biztosíték arra, hogy a jövőben még nagyobb sikerek születhessenek. Fehér István, a megyei párt-végrehajtó bizottság munkatársa. Szabad Nép olvasó-ankétot tartottak Pécsett A Szabad Nép sZerkesztőbl- zo'tíága szerdán este olvasó- ankétot tartott az SZMT-szék- házban. Földes András élvtárs, a pécsi városi pártbizottság ágit. prop. osztályvezetőjének megnyitó szavai után — Matinék Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja, r Szabad Nép szerkesztő bizottságának helyettes vezetője méltatta a párt központi lapjai ak munkáját. A Szabad Nép hosszú és eredményes utat tett meg az elmúlt esztendőkben. A párttagok és pártonkívüliek százezreinek mindennapos kenyere, kedves, szeretett lapja lett. Hasábjain mindenki megtalálhatja érdeklődési körének megfelelő írásokat. Következetesen bírálja és zúzza szét n jobboldali nézeteket, a párt helyes politikájának, a marx- izmus-leninizmuának propagandistája, agitátora. A több, mint tizenöt hozzászóló arról beszélt, hogy a Szabad Nép mindennapos, kedvelt olvasmányuk. „1945. óta őrzöm az első példányát s azóta is naponta elolvasom számait. Sokat tanulok belőle.“ — mondotta Győrfi Sándor, Béta-aknai vájár. De egyúttal véleményt Is mondtak: mivel foglalkozzon többet a lap. Várnai elvtárs több színes útleírást, Ifjúsággal foglalkozó cikket kért. Többet Pécsről, a pécsi bányákról, a fejtésekben folyó munkáról, Űj-Meezesről — mondotta Bánó József elvtárs. Demkó András eivtárs hiányolta, hogy a Szabad Népben keveset olvasni az állami gazdaságok dolgozóinak életéről, kulturális és szórakozási lehetőségéről Takács László elvtárs, az egyetem mnrxiz- nius-leninizmus tanszékének vezetője arra kérte a szerkesztő bizottságot, hogy több és színvonalasabb elméleti cikket közöljenek, mind a pártoktatás, mind a tudományos munkát végző elvtársak segítségére. Szinte egyöntetű kérés volt: a lap közöljön több munkáslevelet. A levelezők munkássága sokoldalúbbá tenné a lapot, növelné tömegkapcsolatát. Pákolicz István elvtárs munkatársai véleményét tolmácsolta: több könyvismertetést, falusi kultúrotthenok munkájáról szóló írásokat olvasnának. Devecserl Jánoené elvtársnÖ arról beszélt, hogy az asszonyok problémáiról, a gyermek- nevelésről írjon többet a lap. Matusek Tivadar elvtérs zárószavaiban ígérte meg, hogy a sok-sok tanácsot, útmutatást hasznosítják, hogy az ország- világ életét, változását sokoldalúbban ismertesse, magyarázza és tükrözze a Szabad Nép. Űjítómozgalom a Sopiana Gépgyárban h ... A munka termelékenységének állandó növekedését a fel a következő kérdést a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fej- program, — hogy a külsőleg lekötésével kell biztosítani..— írja elő a Kózponti Vezetőség nem látható hólyagos Öntvé- novembert határozata. A technikai fejlődést elsősorban új — nagy- nyék ne kerüljenek megmuft- teljesítményű gépek beállítása jelenti, de emellett korlátlan (hálásra? Egyáltalán hógjfán lehetőséget nyújt a dolgozók ezernyi ötlete, ésszerűsítése, újítása, lehetne az öntvényekét, hólyag A másodil A napáikban kelt szárnyra a hír, hogy a Kohó- és Gépipari Minisatérium vállalatai között folyó újítási versenyben a pécái Sopiáha Gépgyár a második lett. Es taz eredmény nagyon szép, mert a Sópiana hátrányban van a töhtol vállalattal szemben. Ez a hátrány abban jelentkezik, hogy a gyár kis szériákat készít általában, s egy-egy újítás bevezetése viszonylag kis megtakarítást jelent. A gyárban ez elmúlt évékben Igen fejlett volt az újítómozgalom, de folyamatos felfelé ívelést nem sikerült elérni. 1955-ben például at í. negyedév végén és a II. negyedév elején nagy visszaesés volt. Ennek elsősorban a vállalat profilja volt az óka. Ebben az Időszakban befejezték a mezőgazdasági kisgépek gyártását és egész sor újítást nem tudtak alkalmazni, mert az alkatrészek leöntése már megtörtént, Júniusban megkezdődött a húsipari gépek gyártása. A gyártásnál, de elsősorban a megmunkálásnál szinte korlátlan újítási lehetőségek nyíltak. Jásznó Antal s zens zárra zer- kesztő például a pacaltisztító gépek asztalán a saválló acéllemez-tálcák méretcsökkentését és az import anyagok helyettesítését javasolta. Javas: helyezett late egy szériánál 45 ezer forint megtakarítást jelent. Ezt az ötletet fejlesz;ette tovább S tein dl Ernő gépészmérnök, főtechnológus és Villányi Tibor technikus, ök saválló acél helyett egyszerűen hazai PVC- lap alkalmazását javasolják. Ez is 10 ezer forint megtakarítást jelent egy szériánál (31 darab). A húsipart gépekkel kapcsolatos újítások mellett más jelentős elgondolások is születtek. Mókus Béla esztergályos ötlete alapján automatizálták a menetvágást, ami többszörösen megnöveli a menetvágás termelékenységét. Ugyancsak Mókus elvtárs javaslata alapján kísérleteznek egy olyan fúrószár konstruálásával, mely a vízhűtéses csapágy megmunkálásánál, bent a furatban keresztirányú mozgást is tudna végezni, anélkül, hogy a fúró- szár a központi helyzetéből kimozdulna. Az új fúrószárat horlzontál-padon akarják alkalmazni és az eddigi nyolc műszak helyett, két műszak alatt elvégezhetik a csapágy megmunkálását. Ilyen és ehhez hasonló újítások tömeges megszületése tette lehetővé, hogy a Sopiana Gépgyár második legyen az országos versenyben. Nézzük, hogyan fejlődött általában az újítómozgalom? mentesen előállítani? Ilyen kérdések egész Sorát tárták a dolgozók elé. Újítást várnak a húsipari gépék techno’égi éj ának korszerűsítésére fémek műanyaggal való pótlására, megmunkálási mellék- idők csökkentésére, valamint az önköltségcsökkentésre tB. A feladatterv hatására már is számos javaslát érttéZettj Januárban összesért 25 újítást nyújtottak be. Elősegíti az újftórnoagalrrtát az is, hogy egy-egy benyújtóét javaslatot két hétéi! belül éifi* tékelnek és választ is édnbk • dolgozónak. Emellett -endszenesen támogatják az újítások megvalósítását és bevezetését. Gulyás Géza szerszámélező és Bodor István s ze rszám laka tos este, munka után elkészítik éz újítások mintadarabjait, s ki is próbálják azokat. Ezért a munkáért természetesen fizetést kapnak s emellett jutalmazzák is Őket. Ok kettőn az elmúlt hónapokban 15 újítást dolgoztak így kL A műszaki rajzolt és ae újítások műszaki leírását, elkészítését pedig Jászé Antal sfeer- szátrazerkesztő és Vörös Ferenc rajzoló vállalták. Jászé elvtára segítségével készült el Mókus Béla automatikus menetvágója Is. afnlt s Mercz- féle leszúrókéssel együtt S január 20—21-én tartott újítási versenyértékelésen és bemutatón próbáltak ki. 1955 III. negyedév: hónap benyújtva elfogadva július 7 db 5 db augusztus 19 db 5 db szeptember 15 db 14 db 1955. IV, negyedév: hónap benyújtva elfogadva október 24 db 12 db november 53 db 18 db december 40 db 16 db Az eredmények természetesen nem maguktól születtek, hanem a jó irányítás, sőt a jó inspirálás következményei. Irányított mozgalom Evek óta szokásos a gyárban, hogy mielőtt megkezdenék a tervek végrehajtását, vagy új gyártmányok készítését. ismertetik a dolgozókkal, mik azok a gyártási problémák, amelyekre valamilyen bevezetve megtakarítás klflz. forintban u. díj 5 db 22 000 9 000 5 db 49 000 15 000 13 db 53 000 23 000 bevezetve megtakarítás kifiz. forintban u. díj 12 db 47 000 39 000 18 db 163 000 23 000 16 db 58 000 17 000 újítást kellene kidolgozni. Ezek az ismertetések gyakran egész konkrétek és jelentősen elősegítik az ‘ötletek, újítások, megszületését. Az idei feladat- terv például Ilyen kérdéseket tesz fel: milyen eljárással biztosítható a homok nedvesség- tartalma, rendszeres felfrissítése és minőségének megjavítása? Az öntvények vizsgálatéval kapcsolatban milyen helyi eljárás alkalmazható, — teszi Vándor zászlót a legjobbnak! Még tovább lehetne fokozni a gyár újítómozgalmát. Ezt a célt szolgálja a nemrég »lakúit műszaki brigád, amelynek célja, éppen a* újítások megszületésének és bevezetésének elősegítése. Ezt a cé'í szolgálja a folyamatosan dolgozó műszáki és újítókör is. Ezek mellett még égj’ megoldást javaslunk, amely előre viszi az Ügyet, « pedig a következő: időszakonként állapítsák meg, hogy ki a legjobb újító, s jutalmazzák vándorzászlóval, valamint dicsérő oklevéllel, ügy gondoljuk, bármelyik munkás szívesen tenné gépére: „A gyár legjobb újítója" zászlót, s szobája falára az oklevelet. T, M. MOZART íT étszáz éve, 1756 január 27-én született v Wolfgang Amadeus Mozart, a zene- irodalom egyik legbámulatosabb alakja. A Béke Világtanács felhívására — a zene barátainak tábora mellett, — a bókeszerető emberiség is megemlékezik ezévben a nagy zeneszerzőről, kinek művei az emberiességet, a harmóniát és a békét hirdetik tisztán, félreérthetetlenül. Mozart rövid életútja a csodagyermek kö- rtilra tongottságétól fényes udvarokon, Európa hangversenytermein át a megnemértés vigasztalanságáig, s végül Bécs egyik külvárosi temetőjének sivár tömegsírjába vezetett. A zenetörténelemnek ez a páratlan zsenije élete utolsó, nagybetegen töltött napjaiban családjával együtt súlyos anyagi gondokkal küszködött. Jóakaróinak — köztük néhány magyarnak — késői segítsége már nem menthette meg az élethek. A Bécsiben megjelenő magyarnyelvű Hadi és más Nevezetes Történetek című újság ezt írta Mozart haláláról 1791 decemberében: — „Ezen hónap ötödik napjára virradóra végezte rövid, úgy mint tsak 35 esztendőkre terjedt életét amaz egész Európában nevezetes Mozart Farkas, a‘ Ts. a‘ K. Udvar Kompositora. (Musika szerzője). Tsudálták a legtöbb Mesterek is ezen nagy Musikusnak igen Igen ritka tehetségeit. Mit hagyott ez a’ gazdag tálentumű Ember maga után? örökös nevet: de azonban egy gyámoltalan özvegyet kot áivakkal es sok adósságot.“ Mozart kora. a felvilágosodás százada, ninely a francia polgári forradalommal teljesedett be az emberi gondolkodás felszabadulásának döntő korszaka. A filozófia, az Irodalom, a, művészet rendre megszabadul addigi béklyóitól. A zene is új szerepet tölt be. jdár rsupán alkalmi — egyházi vagy világi ‘ Célokat szolgál, több lesz ennél: kíséri az életet, velejárója lesz a hétköznapoknak. Ez a zene Szabolcsi Bence szavaival, — ^naigy tömegeket akar megmozgatni, benne cselekvőbb ... és dinamikusabb szellem lüktet. egy sokszor népi erőktől fűtött, n* élethez való viszonyában szenvedélyesen állástfoglaló polgárság szelleme. A piacterek víg- operája. opera buffája, az egyszerű emberek előtt villantja meg a maguk mindennapi gondját, örömét, mérgelödését, vidámságát.“ Kora gyermekéveiben történt meg Mozart első találkozása a népi muzsikával. Szülővárosa. Salzburg, az életvidám, kedélyes osztrák hangulat, a népies dalok, a köny- nyed, nem mélyenszántó, de egyszerű, fülbemászó melódiák hazája. Fogékony gyermek- leikét hamar meg is Ihlették: négy éves korában már menüettet komponál. Apja, aki zeneszerző, hegedűművész és egyben pedagógus volt, gondos kézzel irányította a bámulatos thetséget eláruló kis Wolf gangot. ö oltotta be fiába a zene „érzelmi-kifejező“ jellegének felfogását, mely annyira jellemző Mozart valamennyi művére. Az előadóművészeiben és a komponálásban egyaránt páratlanul tündöklő Mozart csodálatos szintézisben olvasztotta egybe a muzsika klasszikusadnak addig elért eredményeit a legkülönfélébb népi motívumokkal. — Mindezt egyéni stílusának sajátos jegyeivel ötvözte össze harmonikus egésszé. Az A-dur hegedűversenyben osztrák népzenei motívumok mellet1 francia, cseh, török és magyar elemeket is felhasznált. Zenei szókincsét állandó, elmélyült tanulmányaival gazdagította, de nem kisebb gondot fordított a felépítés technikájának szakadatlan csiszolására.— Különösen angliai és Itáliai útjai hatottak rá termékenyítőén ebből a szempontból. A Mozart-operák a jellemábrázolás aenei megoldásainak magasiskoláját mutatják be. Már a Szöktetésbem egyetlen áriával fel tudja idézni az emberi jellemet. A Figaróban még ennél is tovább megy: a bemutatott jellemet minden újabb áriája más-más oldalról állítja elénk, flymódon dúsítva folyton a jel- 1 cm rajzot.. Ehhez csatlakoznak még a remekmívű duettek és temettek, amelyek az egyes alakok egymááközti viszonyút húzzák alá, ismét csak a jellemek többoldaíí ábrázolása céljából. Kifejezőkészségének minden eleme, — a dinamikai és kolorisztifkai árnyalatok, ellentétek, hangsúlyok, pillanatról-pillanatra változó világa az alig hallható habkönnyű pi- hegéstől a bravúrosan emelkedő áriákig, a crescendokig. Mozart számára a zenei nyelv természetes formája, szinte amyanyelve. ilyenekben ól, Ilyenekben gondolkodik. M űvei megalkotása előtt Mozart nagy figyelmet szentelt az élet ezernyi, tarka, sokféle alakzatának megfigyelésére és nagy kortársához, Goethéhez hasonlóan, ő is egyre inkább az örök változásban, az alakzatok véget nem érő alakulásában látta meg az élet eszméjét. Szimfóniáiban nem is amy- nylra hódítani, ostromolni akart, mint Beethoven, hanem inkább a változásban is megnyilvánuló harmóniát és derűt kívánta kifejezni. Más szavakkal: nem harcos, forradalmár egyéniség volt, mint például Beethoven, hanem inkább harmónlkus szintézissé békítő művész. Sokáig, talán éppen ezért 1», édeskés, elégedett polgárnak akarták elkönyvelni Mozartot, pedig több műve mellett a Don Juan különösképpen tanúsítja a drámaiság Iránti érzékét. Saját élete is szomorú tragédiába torkollott. Anyagi gondok közé került, mert a szabad, független életért feladta állását a salzburgi bercegérseknél. Kéaőbbl pozícióját sem JUilál- to kielégítőnek táncdarab-komponistának érezte megát a császár udvarában. Ebben a környezetben kényszerült arra, hogy felfogását s a német opera hagyományait feladva, a császár, II, József kedve szerint alkosson. De még az ilyen kényszerűségből is remekmű született, a Figaro házassága. 1786-ban mutatták be óriáni sikerrel. A következő évben írt Don Juan azonban megbukott, csupán Haydn ismerte fel örök érlékeit. Első előadásánál a Varázsfuvola sem aratott különösebb sikert, csak később, fokról-fókra barátkozott meg vele a közönség. Élete utolsó szakának, benső gyötrődéseivel teli utolsó évelnek Köszönhetjük „alkalmi" darabjainak legszebbjét, rz Egy kis éji zenét, majd a Varázsfuvólát és három csodálatos szimfóniáját, végül pedig fenséges Requiemjét. Hazánkba viszonylag korán eljutottak Mozart alkotásai. Még életében — 1789-ben — mutatták be Budán a Szöktetés a szétálybál című operáját. A Don Jüant — különös alakulásaképpen a véletlennek — néhány magyar vidéki városban is jóval előbb adták elő, mint nagy nyugat-európai városokban. Ezt az operát Pécs közönsége 16 évvel előbb ismerte meg (1841), mint Genfé. Pozsonyban ugyanez az opera már 1798-ban színre került, míg Londonban csak 1817-ben! Mozart első magyar életrajzát Döbremtei Gábor írta meg az Erdélyi Múzeumban (1817); Tíz évvel később HoJéczy Mihály írt róla hosz- szabban a Tudományos Gyűjteményben. Tanulmánya bevezetésében Holéczy ezeket a -~ még ma is — figyelemreméltó szavakat írta: — „Sokan forgatják nyelveiken magyarkink közül is Mozartnak, a1 halhatatlan hatxgmí- vésznek dibső nevét, de nevénél ‘a talán egykét könnyebbszerű darabjánál némelyek ázott sokak közül bajjal tudnak többet. Szép lesz pedig tóként Kisasszonyainkra nézve, közelebbről megesmerkedni a’ kedvelt háhgmi- vásiwel, kit nem tsak ml tsudálunk ssersemé- nyeiben már holta után, hanem bámul Európának több mívelt lelkű nemzete Ü.».“ A felvilágosult humanitás esanélt hirdető halhatatlan zeneszerző művészete valójában csak évtizedek elteltével lett közismert. De művel akkor diadalútként járták be az egész világot. Mind nagyobc mind szélesebb tömegek ismerték és ismerik meg Mozart remekműveit és válnak csodáiéivá, mert mondanivalója általános emberit fejet ki, de minden egyes emberhez külön Is szól.. < HERNADY FERENC
