Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-14 / 293. szám
9 Pl A P L ö sBonmnt u HcgfcftMlMStt H Európa Tanács ■MartH bizottságának • Ülésszaka WTI): Mint AW Tanáoc Burűpe Duties fogadta a washingtoni jugoszláv nagykövetet He#@n*rl (MTI): A Jugopress tetewttóe sscrimt John Fetter Duffles. amerií«« kü#iügymiínt»z- ter héttőn, december 12-én fogadta Leó Mafeezt, Jugoszlávia waehirgtcni nagykövetén A látogatásra a jugoszláv nagyköveit Joéinésére került sor. Indonézia követséget nyit Bclgrádban . Bélgrád: A belgrádi rádió jelenéi. hogy a Jugopmess értesülései szerint Bclgrádban rövi- oeeem megnyílik az indonéz .követség. A Jugoszláv követség Dasatoart álban ez év februárjában nyílt meg. Magyar újságírók Moszkvában Moszkva (TASZSZ): A TASZSZ meghívására a Szovjetunióiban tartózkodó magyar újságírók üldöttség december 12-én meglátogatta az L M. Kagamovics nevét vise'ő első áffltemi golyóscsaipágygyáraf. Délután a küldöttség tagjai a MOSZFILM stúdióban és a Pravda szerkesztőségében voltaik. A magyar újságírók december 12tón Lenángrádba utaztak Jugnszláv-albán gazdasági tárgyalások Ebben a hónapiban meglkezdödneik jugoszláv—aZIbár gazdasági tárgyalások a jövő évi áru cserei orgaiimi egyezmény megikötéséről. A tárgya- 1 ásókra Tiranában kerül sor — jelenti a belgrádi rádió. Közös szovjet-indiai közlemény India és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól Defftl (TASZSZ): OwMikr tt-ém DHMbsii a rmatraca ft Wwrcsnbon, fndie »Ütőkének psts tójába» aláírták ff. A. Bitig» nyiss a k, « Stxm/atanió MiniaaterUtnées» etmőkének, ff. Me. ftnucuownak, a Szovjetunió Laufeteó Troátw BfnÖht&ff* tagié»»k é» Aninenhartal Jító- runs*, India miniszterrtnőhének Jetted« N. A. Eulgsnyinnak. a Szsv Mmió Minisztertanácsa elnökének. N. Sz. Hruscscvnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának és Dzsava- harig Nehranak, India miniszterein őkének közős nyilatkozata kifejezi azt a kívánságot, hogy a hét orstóg fejlessze gazdasági együttműködését és soé- 'esiése ki kereskedelmi kapeso- IntaH. Ennek kapcsán a Szovjetunió kormányának és India kormányának képviselői előzetes tárgyalásokat folytattak és megállapították, hogy kölcsönösen előnyös lesz, ha a két ország a lehető legnagyobb mértékben emeli kereskedelmének volumenét. Ez irányban első lépésként a következő megállapodás jött létre: 1. a) A Szovjetunió az t*56-ta! kezdődő három év alatt egymillió tonna hengerelt vasat és acélt, ezen belül az első évben háromszázezer tonnát, a két következő évben pedig egyaránt 330—350 ezer tonna' szállít Indiának. E szállítások (tópontjatt fa MHfcdftK *a ezt kővető tárgyalásokon fog- ’ák megállapitani. b) A Szovjetunió bárom esztendő alatt a felek közötti megállapodás szerinti ásvány- oiajkUermelésl, bányaipari és egyéb berendezést, valamint más árukat szállít Indiának Ezen áruk és bereadevések szállítási időpontjait, valamint eladási és vásárlási feltét eleit sm elkövetkező tárgyalásokon áHapít.ják a*eg. ej A Szovjetunió jelentékenyen növeli Indiában, mind nyersanyagok, mind pedig ipari áruk vásárlásait olyan feltételek mellett, és olyan időpontokban, amelyekben n vásárlók és eladók közti tárgyalásokon megállapodnak. Kifejezik azt a reményt, hogy az ilyen vásárlások összértéke beleértve a szovjet hivatalos személyiségek indiai tartózkodásához szükséges összegeket is, egyenlő lesz azon áruk össz- _ értékével, amelyeket India a j Szovjetunióban, vásárol. | d) Amint ezt a szovjet-indiai h. a két kormány a tett árok be . fHetve ktrtteMre rendeHcezésre bocsátja a törvénye« «aabéRysk és előírások megengedte legaagyoMaitérvő könnyítéseket és minden módén elősegíti ént. ». A két kormány * kereskedelem volumenének roegsan- bott növelését tekintetbe véve és a tengeri áruszállítás megfelelő feltételeinek bintosí- tósa végett szükségesnek iart- ia hogy ti Szovjetunió és íudie kikötői között szovjet és iwj'ai hajók f elbasz n ál ásó. va 1 hajóvonalot saerverrenek. 3. A két kormány képviselői abban is megegyeztek, hogy a gyakorlatilag lehetséges legrövidebb időn belül küldöttségeket indítanak a Szovjetunió ból Indiába. Indiából pedig a Szovietunlóba, hogy megtárgyalják a fenti megállapodás megvalósításához szükséges egyezmények feltételeit Uj-Delhi, 1955. december 13 A Biztonsági Tanács kedd délelőtti ülése Newyonk (TASZSZ) December 13-ára újból összehívták a Biztonsági Tanács ülését, hogv megvitassa 0 18 á'üam ENSZ tagfelvételi kérelmét. A december 10-én tartott két ülésen a Biztonsági Tanács nem tudott megállapodásra jutni a kérdés megtárgyalásának eljárási módozatában. A keddi ülés elején A. A. Szdboljev, a Szovjetunió képviselője k jelentet te, hogy a Szovjetunió továbbra is ésszerűnek tartja az általa javasolt eljárási módozatot, azonban minthogy Brazil ia és Uj Zé- land javaslata a Biztonsági Szaud király nyilatkozata a Times tudósítójának London (MTI): Minit az AFP jeleníti, Széna király héitfőn december 12-én Bambaybar nyilaifikozoit a Times tudósítójának. Szaud király kijetenitet te, hogy Irak sokat ártott az arab egység ügyének, amikor csatlakozott a bagdadi paktumhoz. Majd hozzáfűzte: „biztosan tudom, hogy az Írató nép oMienzi ezt a paktumot." A BuEnámi oázis kéirdiéséra izólva Szaud király kijelentette, hogy (finden diplomáciai 'sziközt igénybe sikar venni, annak érdekében, hogy etismer- 'esse Szaiud-Arátoda jogét e területihez. Tanácsban támogatásra talált, a Szovjetunió nem ragaszkodik javaslatának elsőbbségéhez. A. A. Szoboljev rámutatott még arra, hogy a Szovjetunió a brazil—új-zélandi javaslata* olyan egységes ajánlásnak tekinti, amelyet, ha később vale milyen módon a közgyűlésben változtatást szenvedne, vissza kell küldeni a Biztonsági Tanácsiba további tárgyalás végett. Utána Dixon, Anglia képviselete szólalt fel- Kijelentette, hogy bár Anglia fenntartásokkal él egyes jelölteket illetően kész „a legnagyobb türelme! | »Dúsítani’1 és mindegyiket megszavazni. Dixon kijelentette, hogv Vnglia álláspontját befolyásolta az ENSZ tagjainak az a kívánsága, hogy megszüntessék a tagi elvétel i kérdésben ke let kezett zsákutcát. A csangfcajsekista fcü’döt' ellenezte Albánjának, a Mongol Népköztársaságnak, Bulgáriának, Magyarországnak és Romániának a felvételét. A Biztonsági Tanács szó‘ölfcibséggel elfogadta Brazíliának és Uj-Zélandnak a 18 ái- ’am felvétele megtárgyalásának módozatáról szóló javaslatét. Nyolc ország képviselője szavazott a javaslat mellett, a osanglkaiisekista delegátus ellene szavazott, az Egyesü’t Á1- 'amcik és Belgium képviselője tartózkodott a szavazástól. A B:zton.9Ó.g:i Térrács ezután Törökország toü’döttének javaslatára 'két és fél órára megszakította ülését. Az ENSZ Blrtomeáigi Tanó- esa, amely 18 felvételét kérő ország ENSZ tagságénak ügyét tárgyalja, Trónt a hírügyinök- tógek jelentik, newyortki idő szerint 15.14 órakor (magyar dő szerint 21.14 órakor) isimét összeült. Fegyveres algériaiak csapdá;ába cselt egy francia katonai konvoj Párizs (MTI): Algériából' ér- keeett hírek szerint egy francia ' katonai konvoj fegyveres •>(ibériaiak csáipdáiáiba esetit a Gounea-ba vezető útón, néhány kilométerre Gueőmáíál. | Dr. Flachbarth Ernő A Pécsi Allans 4» Je^tmáemáaji Sietem »ájcbüouunaJ közű. k««y dr. FtaeMnrth Knü egyetemi tanár, défaáahelyet- ta i Jta tadtmté»T«k hwadtaAtssa, • ncmzrtkörl jo»i tan- s*A »«ow-WK december M-án huscű betegség utam rthónyl irtóhm (f^etnoibik a nemsetküzl jogi taóo- kírí tudónál, a uc—cttaégl kérdés külföldön moktelüntélyét, léradheóaPan. minden erejét hivatómfriite menteié professzort veszített el. Flachbart prafessznr Snswtlom munkás» volt népünk felemelkedése ügyének, % mint a aemaetköol Jég művelője, &z emberiség békéjének srelgálató- ban egyetemtink falain tűt messze kisugárzó muniláaeágot fejttót ki- Hatóta e*ért vesateség nemcsak a magyar tudományos élet, egyetemül* egésec, hanem megyénk és vámsunk számár» is. Ihn léhát baritói. imvlkMúrsai, tontaváwyut, egyetem ónk minden dolgozója kegyelettel órai. FVaobharth Ernő temetése, amelyen múuatak képviselői résatvesznek, deeember 17-én, Debresenbem le««. ß Diái Napié jogi tájékoztatója K dolgozók tájékoztatása, a szocialista társadalmi egyttttólcs szabályainak njegismertetésc érdakében kérjük olvadóinkat, közöljék v«lünk, hogy milyen kérdiésekre várnak választ. F rovatban minden hét szerdáján Jogi tájékoztatót adunk. Lakások felmondása Olvaisdúik ismétóW érdaHó- désére közlői jüik. hog}r -málj’en okokból lehet felmondani lakások bérletét. A bérlő a bérleti jogviszonyt felmondás»! bármikor meg- ssüntetheti. A felmond ás a hónap utolsó napjára szólhat. A bérlő a felmondást legalább 15 nappal korábbam írásban köteles a bérbeadóval közölni. A bérbeadó felmondással élhet, ha: a) a bérlőt a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítélték, b) a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bért nem fizeti meg és fizetési köte’ezetfségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, c) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval, a ház Jugoszláv űjsájíípó- küldöttség utazik a Kínai Népköz* ársaságba és Burmába (MTI): December 20-án ku- 'emoíagú jugoszláv úisóigírókü!- döttséig utazik a Kínná Níp- közráirsasáig.ba, hogy viszonozza az ezidőszerint Jugcszláviá- bm veirdégGekedő kí»»i újságírók látogatásé t — jéemti a Tarajug. — A jugoszláv újságíróik hat hetet töltenek Kíné- bem és onnan Burmá'ia utaznak. kezelőjével, a házfelügyelővel, vágj' az épületben lakó személyek valamelyikével szemben a .szocialista együttélés szabályaivá:! ellentétes, megbotránkoztató, tűrhetetlen magatartást tenustf. d) a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérleményt, a bérlők köaös hasz/nálatára szoligáló helyiségeket és berendezési tárgyakat vagy egyébként az épület állagéit longálja. illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja, e) a bérlő az ingatlan karbantartásával vágy helyreállításával kapcsolatos munkálatok elvégzi tót figyelmeztetés ellenére akadályozza. A lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyait a 11/1953. (III. 21) M. T. sz. rendelet és a 2.252 1953 (IX. 23.) Kip. M. sz. utauítás szabályozza. Az Arab Liga aiúnlja tagállamainak a kapcsolatok felvételét Jugoszláviával Kairo (MTI): Az Arab Liga titkársága ajánlott,, a Liga ta,g- áfeimaiineik. hogy lépjenek, kapcsolatira a jugoszláv kormány- nyál gazdasági, egyezmény mcidkötése és az arab országok, vaiam'mtf Jugoszlávia közötti gazdasági ©gyütitműkö<Hs elmélyítése érdekédben — jeleníti a Tanjug. . Szántó Tibor. AZ ELSŐ FEJEZET' — Elbeszélés — (8) Mintha a szemem világát vesztve sétáltam volna egy forgalmas városi úton, olyan volt ez a falusi éjszaka. Lámpa nélkül fény nélkül, autók sorakoztak egymás mögé. Az árok szélén lovasok ügettek, le-lehajolva az alacsonyabb faágaknál. Mindez elég tompán derengett, mert köd is volt. Katonák sodródtok a dunaipart felé. A távoliban egy géppisztoly kattogott. Olyan messziről jött a hangja, hogy szinte beleillett ebbe a különös hajnaliba, akár a kakaskukorékolás. A parton fekete tömbökben, a szélben lengedező kabátokkal álltak a katonák. Északabbra rózsás fények hasítottak a lelapuló felhők közé, mintha már pislogna a hajnal, — torkolattüzek. — Misa! — kiáltottam és a parti szél elrántotta a hangot. — Misa! Szjoma! Egy alacsony katona lépett hozzám, géppisztolyát a bordámhoz szorította, az arcomhoz hajolt, de én nem láttam őt. Valaki odaszólt neki, hogy a lőszeresek betege vagyok. Erre a katona eltűnt, léptei belevesztek a szekórzörgésbe. Ismét kiáltottam, de ekkor beledobbant a szivem és valami megpercent a füleimben. — Mintha izzó vaslemezt repítenének az égre, úgy suhantak a magasba a sorozatszóró fehér üstökösei. Először a sziget fái közül és egy pillanat múltán a hátunk mögött is. Az egész viliág megdördült, remegett. A víz csobbanva locsogni kezdett a csónakok oldalán, majd csak láttam, hogy hullámzik, hangja elveszett. A saját kiáltásomból is csak foszlányokat érthettem. Ott botorkáltam a parton, az arcokat fürkésztem és a csónakban ülők közt kerestem az enyéimet. Lejjebb, amerre két fekete uszály állott, lövedékek robbantak, vioszalőttek a németek. A tüzek fényében is csupa idegen arc vibrált előttem. < . * Megjelent at íré „TrtHWw" «taaf et- b«t*él6«-kötet «ban. Torkomszakadtából kiáltottam, de az ágyu- dörej visszavágta a torkomba a hangot. Megálltam a part szélén, már nem törődtem, hogy hadják-e, értik-e, csak ordítottam. — Szjoma! Misa! Harcolná akarok! Haza akarok menni! Várjatok! Harcolná akarok, mert félek! Félek egyedül! Pedig egyedül maradtam, senkinek sem kellettem. Sorra elindultak a csónakok, száz-kétszáz méterig még láthattam az árnyékukat a folyón, majd belevesztek a sötétségbe. A túlparton, Kiskőszesen, tüzek égtek. Az eget szakadatlanul hasították a fénycsíkok. A töltésen eay düledező házikó előtt esőkabátos tiszt állott. A karját maea elé tartotta, órája üveglapján az égi tüzek fénye csillogott. Odamentem hozzá, puskát kértem tőle, magyaráztam neki kézzel-lábbaJ, hogy miiért. RámpilHantott, majd továbbra is az órára meredt. Nem tágítottam. A tehetetlenségtől szinte remegtem és védtelen, ártalmatlan, meztelen is voltam, hiszen itt csak az a felöltözött, akinek fegyvere van. A tiszt ismét rámnézett és a bunkerbe küldött aludni. Fehér lehettem és beesettarcú, hiszen az a láz jól megaszalt. Már világosodott. Felfordult csónak úszkált a sziget előtt. Ez a part csaknem kiürült, A hátunk mögött elhallgattak az ágyuk. Odaátról azonban szüntelen robbanás, — fegyverzaj szánkázott át a vizen. A falu szélére tankol: gördültek, ahogy megtorpantak, sorra csendesedett el a motorjuk. Egy elázott cementes zsákon ültem, — a végén még odaköt a nadrágom! — pedig közben a s«ámológópes tiszt megígérte, hogy át- ▼taB a jobbpartra. Később kábelt húztam a telefonosokkal. — Kesztyű nélkül bizony csíptek a hideg drótok, de a vodkától meglangyosodtak. Délután pontonokat vontató kis hajók kötöttéit ki, a tankok a part széléig húzódtak. Mi lesz már velem? A tankok is mennek és én még nem. Fürgén villanó lapátokkal a töltés tetején ágyukat ástak körül, csövük a vízre bámult. Estefelé jöttek a sebesültek. Sokszor még a csónakban meghaltak és odakerültek egymás mellé a part oldalára. Az élőkkel teherautók dülöngéltek el a süppedő« úton. Éjszaka a tankok a pontonokra kúsztok. Éjszaka újabb csapatok jöttek és most ők álltak a szélben, csapdosó kabátszámyakkal. Aztán visszaindultak a faluba. Mehettem volna én is, de vártam. A düledező házikóban aludtam, valamicskét. An.nvi idő lehetett éppen, mint tegnap, amikor rajokban visszatértek a csónakok. Némelyik még újból is fordult. Mint a békák, úgy csobbantak az evezőik. Lerohantam a vízhez és segítettem a partra rántani őket. Szótlanul ültek bennük a katonák. Némelyik bóbiskolt, valamennyi csep- zott, gvűrtruhájú, tépett volt, szinte mindegyiken kötés. Szjoma visszajött. Misa nem. — Dokument! — emelte fel tenyenuben Szjoma a barátja tagkönyvét é6 furcsáin nézett a szemembe. — Kommunyiszt! — mondta keményen. Tudtam, hogy miért mondja és a fáradságtól behunytam a szemem. Csak azt éreztem, hogy átölel és megcsókolja az arcom, észrevehette. hogv most igaatógtaJsn volt velem. A túlsó parton folytatódott a fegyverropo- |á>. Az utóvéd harcolt ott, körtük Utót. Szjoma öregnek látszott. Az arca kormos és megfeketedett szökés szakálla is. Teli csajkát nyomtak a kezébe, mohónevelt. Senkise ment be a faluba. Takaróba, sátor- ponyvába burkolóztak és egymásnak támasztott háttal ülitek. Várták az indulást, — vijsz- sza. Délelőtt a tüzérség dolgozott. Délben repülők jöttek, vijjogtak, pörögtek. Délután megmozdult a folyó, a motorhajók remegve húzták a pontonokat. Most végre én is csónakra kerülhettem. Vadul ráncigáltoan az evezőt. A parton már harsogott a „hurrá11, amikor mi a középre értünk. Onnantól lőttek bennünket. HaMorgácsokat fröcsköltek a golyók. A mieink is ölbekapták a fegyvert, visszapörkölíek. V a'.ahonnét ágyuk is verték ezt a Duna- szakaszt, óriás szökőkútnyi tölcsérek fakadtak és taszlgálf bennünket a légnyomás. Félni nem értem rá, mert a villát átkoztam, hogy mindig kiengedi a Lapátot. Géppu&kasorozat recsegtette a csónakot. Az o mában ketten összegű nböly öd ve maradtak, néhányan kiugrottak erre az egész megbillent és bokáig vízzel telt meg. Én és belevetettem magam a folyóba. Dermesztőén jeges volt, először csak a lábam géimbeiredett meg, majd a karom is. Lihegve csapkodtam a partig. Ott már egy szovjet tank lángolt. Mellette tüzet fogott a villanypózna is. Annyira fáztam, hogy kedvem lett volna odaállni melegedni. A harc a falu másik felén zörgött. Itt a tegnapi telefonosok .gyorsan forgó dobról vezetéket fektettek a földre. Az úton véraólábú ló porosakéit, nyerítve panaszkodott. A vodkától, mozgástól már csaknem megszoktam a ruha nedves tapadását, de a bakancsom nagyon tocsogott. Szaladtunk az úton. Erre tűz, arra üszkös gerendák. A főtér sarkán egy romos házból Szjoma jött ki, géppisztolya a hátára vetve. Rámnézedt és csak sokára rebbent meg a mente, ttótat hogy Misa odabent van. (Folytatjuk)
