Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-14 / 293. szám
TW» DECEMBER 14 NAPLÓ 5 PART ÉS PÁRTÉPITÉS * Az egész tagságot mozgósítsuk a vezetőségválasztások előkészítésére A veeetűBégválBBBtós előké- wsítésével kapcsolatban tartott eddigi taggyűlések, különösen ft bányaüzemi párteaerve zenekben, például Isíván-akna h eteti és nyugati pártszervezeténeik, a komiéi Kossuth-bánya III. üzeme párts zerveaetének: taggyűlése azt bizonyítják, hogy alapszervezeti vezetőségeink nem teljesen értik, mit is keU tenniök a választások alapos előkészítéséért A választás politikai kérdés. A választás után alaipszerveae- tetaknél a legjobb kommunistákból választott, a párt határozatai alapján tervszerűen és rendszeresen, az egész tagságra támaszkodva dolgozó vezetőségeknek kell létrejönniük. Ahhoz, hogy így is legyen, nem elég kiosztani majd annakidején a szavazólapokat és '■ fvárná, hogy mi az eredmény. Előzetes megbeszélésekre « vezetőség munkájának megvitatására, az egész tagság aktivizálására van szükség. A Kossuth-bánya 111. üzeme pártszervezetének vezetősége úgy látszik nem értette meg ezeket a követelményeket. Legalábbis erre vall a taggyűlés, amelyen igen kevés szó esett a vezetőségválasztásról, s az a kevés szó is csak a beszámoló végén hangzott el. Mondhatnánk úgy is, hogy egyszerűen csak közölték a tagsággal: hamarosan meglesz a vezetőségválasztás. A vezetőségválasztás jelenig tőségének ilyen formájú lekicsinylése nagy hiba. A ve- zetóségválasztós nem egy esemény a sok közül, nem egy szokásos taggyűlés a taggyűlések sorozatában, hanem anHétfőn délután a megyei tanácson a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya és a megyei tanács mezőgazdasági , igazgatósága a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácselnökhelyettesek. a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és a tsz-csoportve- zetők bevonásával értekezletet tartott, amelyen a termelőszövetkezeti zárszámadások eddigi tapasztalatait, az elkövetkezendő feladatokat vitatták meg. Czégény József elvtárs, a megyei tanács tsz-osztályának vezetője beszámolójóban hangoztatta, hogy eddig mintegy tíz termelőszövetkezetben tartották meg a zárszámadási közgyűlést, holott a zárszámadást december 25-ig valamennyi termelőszövetkezetben be kell fejezni. Czégény elvtárs ezután néhány káros megnyilvánulásról beszélt, amelyek nem egy jól működő • termelőszövetkezetben is előfordultak. Villánykövesden, Ká- toiyban, Ivánbattyánban és még jő néhány termelőszövetkezetben csupán a jövedelem három százalékát tervezték a szövetkezeti vagyon gyarapítására. Ez káros, mert a termelőszövetkezet a saját jövő- \ jót ássa alá. A beszámolót vita követte. Precz János elvtárs, a pécsi járási pártbizottság harmad- titkára elmondotta, hogy a legtöbb tennél őszövet kezeiben r.em veszik igénybe az ellenőrző bizottság munkáját és ezért fordulhatnak elő olyan esetek — például Személyben. — hogy a mérlegből 24 ezer forint egyszerűen kimaradt. Márton Lajos elvtárs, a sely- iyej járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is hasonló jelenségekről beszélt. A drá- vafokj termelőszövetkezetber például 94 ezer forintot kellett volna félretenni üzemi ólapra, ennek ellenére csak 54 ezer forintot sikerült visszatartani. Szilvást Imre elvtárs, a sás- di járási tanács mezőgazdasági nál jóval több. A vezetőség- választásan « tagság afelett dönt, hogy kit tiszteljen meg bizalmával, kit tart méltónak arra, hogy a pártszervezet kommunistáinak munkáját irányítsa, őket képviselje. A döntéstől függ a pártszervezet egész további munkája. A tagságnak ezért módot kell adni arra, hogy alaposain és tárgyilagosan felülvizsgálja a vezetőség eddigi munkáját, személy szerint bírálja el a vezetőség tagjainak tevékenységét, és a lehető leghelyesebben határozzon arról, hogy kik vezessék a pártszervezetet A III. üzemnél mindezt rfem tartotta fontosnak a vezetőség. Sok párttag még nem is tud arról, hogy lesz-e és mikor lesz vezetőségválasztás. Ennek a tájékozatlanságnak jórészt az ás az oka, hogy sok pártcsoport nem működik. De elég-e tényként megállapítani, hogy van ilyen hiba? Nehéz elképzelni, hogy a pártcsoportok megszervezése, rendbehozása nélkül komoly eredményeket érthetne el a pártszervezet akár a pártmunka megjavításában, akár a termelő- munka segítésében. A taggyűlésen mégsem ezekről a pártszervezeten belüli, a párlmurikát elsősorban érintő kérdésekről esett szó, hanem arról, hogyan alakul a termelés, milyen körülmények gátolják az elmaradás pótlását. Fontos kérdés, nem múlhat el taggyűlés anélkül, hogy szó ne esne a termelésről. De most, a vezetőségválasztás előtt éppen az a főkérdés, az a legfontosabb, hogy megnöveljük a pártszervezet erejét, szilárdítsuk egységét, javítsuk osztályvezetője, a hibákért elsősorban a kihelyezett gépállomási agronómusokat tette felelőssé, mert... — A kihelyezett agronómu- sok gyengén, vagy egyáltalán nem fpgl atkoznak a zárszámadások előkészítésével. — Járásunkban körülbelül ez a vélemény alakult ki: „Amiért az idén dolgoztunk, az idén is akarjuk megenni“... — mondotta Hegedűs Vince elv- társ,^ a villányi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője — Ez helytelen, mert ha azt akarjuk, hogy jövőre is jó eredménnyel zárjon a termelőszövetkezet, feltétlenül ú.i beruházásokra, tartalékra van szükség. Méhész elvtárs, a szigetvári j ár ást tanács mezőgazdasági osztályának vezetője igen veszélyes dologra hívta fel a figyelmet. Az eset Mozsgón történt, de hozzá hasonlóval másutt is találkoztak. A mozsgói tsz elnöke telefonon hívta fel a járási mezőgazdasági osztályt, hogy ők négy kiló kukoricát akarnak kiosztani munkaegységenként. mert a góléban nem tudják „forgatni.“ Valamennyi hozzászóló helytelenítette ezeket a megnyilvánulásokat és megígérték: a lövőben éberebben figyelnek, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő. Az értekezlet Právicz La- josné elvtársnő, a megyei pártvégrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének összefoglalójával ért véget. Právicz elvtársnő hangsúlyozta: meg kell gyorsítani a zárszámadások elkészítését, hogy valamennyi termelőszövetkezetben december 25-re befejeződjenek. Ez természetesen ríem azt jelenti, hogy elhamarkod- Iuk. felületesen kezeljük a zárszámadást, hanem azt, hogy valamennyi járási pártbizottság. járási tanács és gépállomás fokozott erővel lásson hozzá e munka mielőbbi süjte- keress befejezéséhez. a vezetés módszereit, aktivizáljuk a tagságot. Molnár József elvtársat azért bírálta meg a december 11-én tartott taggyűlés, mert össze sem hívta a pártcsoport- bizalmiaikat, hogy a vezetőség előkészíthesse őket a veczető- ségvakasztással * kapcsolatos munkára. Amíg ilyen rend- szertelen a vezetőség és a párt- csoportbizalimiak kapcsolata, nem beszélve az egész tagságról, addig — enyhén szólva — némi nagyzólás van az olyan kijelentésekben, hogy a pártszervezet mindent megtesz a termelőmunka megjavításáért. Duga János elvtárs rövid ideje van a III. üzem párt- szervezete ólén. Két hónap alatt egyedül nem változtathatta meg alapjaiban a párt- szervezet munkáját. Helytelen is lenne, ha ezzel próbálkozna, a vezetőségnek együttesen, kollektiven kell dolgoznia, s ha eddig nem tette, most a vezetőségválasztások előkészületei jó alkalmat nyújtanak erre. A tagság politikai aktivitásának fellendítése, a párt- szervezet feladatainak megvitatása, a pártcsoportok munkájának megjavítása pedig olyan feladat, amit csak az egész tagság együtt végezhet el jól. Nem jól tette tehát a III. üzem pártvezetősége, hogy ezen a fontos taggyűlésen is „szokásos módon” a termelés kérdéseit állította előtérbe, a vezetőségválasztás rovására. A termelés problémáit sem hallgathatjuk el, azokat is meg kell beszélni, de a kommunisták főfigyelmét most a vezetőségválasztásokra, ezzel kapcsolatban a pártmunka megjavítására, a tagdíjak rendezésére, a párt politikája melletti kiállásra, a kommunisták egységének megszilárdítására, — egyszóval a politikai feladatokra ■ kell irányítani# Ez most az előfeltétele annak, hogy a vezetőségválasztáson pártszervezeteink megerősödjenek. Ezzel szolgáljuk jobban most a termelés ügyét is, mert a pártszervezet munkájának megjavítása éjfélig húzódó termelési értekezlet-jellegű vitáknál sokkal határozottabban és eredményesebben, rövidebb úton vezet el a termelési eredmények fokozásához. Éppen délutáni műszakra megyek a Bőrgyár északi bejáróján, amikor a portás rámkiált: — Angyalka!. ■. Hivatják az irodába!... A megszólításon már nem is bosszankodom, hiszen ifj. Ánggyal József né a nevem — s az üzemben így becéznek. Mit csináljak? Valamikor Kerncr Katalinnak hívtak, de ez még lánykoromban volt. Két esztendeje éppen. Azóta megszoktam az asszonynevet. Nézem az órát: van még félórányi időm munkakezdésig, fölfutok az irodába. Ott volt a párttitkár, meg egy fiatalember, — nem ismertem, soha nem is láttam —, de mindjárt elkezdett kérdezősködni. De még milyeneket kérdezett... — Mióta dolgozik az üzemben? Mondom neki, idestova már öt éve ... Bizony gyorsan repül az idő ... még lassan megöregszünk. Kérdezte azt is, hány éves vagyok, de nem mondtam meg. Utóvégre miért dicsekednék azzal a huszonegy évemmel! Nem igaz? — Szeretik magát itt az üzemben? — Persze — vágtam rá gyorsan — azazhogy... inkább a munkatársaimtól kellene ezt megkérdeznie. ők mégis csak jobban tudják. Például Czigler János a művezetőnk. Szigorú ember, nem tűri a rendetlenséget, megköveteli a jó munkát mindenkitől. De különben arany szíve van. Emlékszem rá, az ősszel — amikor új gépet kaptunk, — jobban örült neki, mint én. Azt mondta: !— No, Kati! Ez a gép heDecember 25-ig bé kell fejezni a zárszámadásokat! Értekezlet a megyei tanácson Felesleges gabonájukat az államnak adják el a kozármislenyi traktorosok A kozármislenyi gépállo---------------------------------------máson most számolják, ki mit' végzett egész évben és mi a járandósága természetbeni kenyérgabonában. Júliusban már osztottak egyszer búzát előlegképpen a tavaszi teljesítmény alapján. Akkor }03 mázsát kaptak a traktorosok, most 200 mázsa sem lesz elegendő, hogy minden traktoros hazavihesse a nekájáró részt. Sok tsz-tag traktorosnak harmadszor is megtelnek a zsákjai, mert a tsz-zárszámadásmál ugyancsak megkapja járandóságát. A traktorosok megérdemlik a jó fizetést, hiszen, naigy részük van abban, hogy a gépállomás körzetében mindenütt jó volt a termés és elvégezték mér az őszi vetőszánitást, elvégezték a vetést. De mit csinálnak ezzel a tömérdek búzával? A nyáron — cséplés idején — az egyéni gazdákhoz és a termelőszövetkezethez fordult az állam, adják el gabonafe- lieslegeiiket szabadpiaci áron. Most ugyanezt kéri a gépállomás! dolgozóktól. De van-e felesleges búza? Jut-e szabad eladásra Kozár- miislenyben? Azok a traktorosok, akik becsülettel teljesítették az őszi, sőt már éves tervüket, sok mázsa kenyérgabonát kapnak elszámoláskor. Tihanyi Ferenc fiatal traktoros a kozármislenyi gépálloszámolásnál, júliusban 447 kiló tavalyi búzát vitt a malomba. Most decemberben kétszer annyit kap. Tíz zsákba nem is fór el, ahogy a készülő kimutatásokból kiolvasta. — Még nőtlen ember vagyok és a szüleimmel élek. Mit is kezdenék odahaza ennyi búzával. Bőven med’esz hármuk•--------------------------------- naik az év i kenyér és még eladásira is jut legalább hat mázsa. Odaadja az államnak — szabadpiaci áron — és 1680 forintot kap érte, jóval többet, mintha másnaik adná. fis amit ezen felül megítfkarít: a bajlódás, tárolás, szekerezés, mire vevőt talál... ha netalán maga akarná értékesíteni. De Tihanyi Ferencnek nincsenek ilyen tervei. Mát vesződjön feleslegesen és ha,szántaiamul a búzával? Úgy tesz, mint tavaly Csak annyit vesz ki természetben a gépállomástól, amennyi szükséges a családnak egy esz tendőre. A többit eladja az államnak. hiszen kell a kenyér a vártjának, az egész országnak is. ö pedig jó pénzt kap érte, 280 forintot mázsájáért. A gépállomáson sok traft to ros' gondolkodik Tihanyi Ferenchez hasonlóan. Németh Béla egy brigádban dolgoz-': Tihanyival cs a véleményük i megegyezik. — Csak amyl búzát váTo' be lisztre a malomban, ameny- nyire a családnak szükség: van. A többit pénzben ktatan ki. Nagy szükségem vwn rá, kell motorra. He lámán ja, de egyszer meglesz ... majd meglátja. Németh Béla naponta ftgyofc az újságot, így tudja, mrlyen előnyökkel jár, ka s gabona- feleslegét eladja am áttemnaft. Kap utalványt téglát«. eaorép- re, gömtoíáe«,, mcéüüt vehet, be kedi\«e tartja. í#aai k gondol- kodik. rajta sokai, snJtatab aaae töri a fajé!, hogyan #dlhata»dl 15 -máwHR búzát, hogy megkaphassa a rnAü*tarréfcpnr».a a vasári»! gteknányt Akiben oorr. ke4 ksxr»4^>*iTOenM figerágáe. meg rtssaa és motoron vihet* a csuiadoi Pécs**. Kiss János, m Peft&S-tougái vezetője már épftetr, házat magának. IT»», az őswaei. de imént ne ephheéne a többi traktoros is. aki cselédjátói külön éllme orfjl-guMk:, vagy naponta. Wz kilométereket kerékpéroEik ? — Szabó bácsi mér gondolkodik rajta. Most «hcerjübeét tégie. meg a cserép vásárlását, mert ra eladja a búzáteóselegéit. a •ásártási utalványt .-kárrrveiyik TÜZÉP-lelepen beválthatja. Tihanyi. Németh és még néhány traktoros az újságból értesült a begyűjtési mórásat«* ror.d*;Letérő!. A többiek — kik ■nesszé a határban szántanák. — azonban hírt sem hallottak felőle. 4 gépállomáson uttn-------------- várják meg, hogy a traktorosak, ha«« - szekerezaék a búza járandóságot. A napikban összeül a vezetőség és munkához látnák. Cél, hogy minden traktort*' az áriamnak adja el gabonáieées- tegét. A brigádvezetók már mos; érdeklődnek truktooosiadtk - náb hogy ki mit .scándétejíri: tenni búzájávati? Azt m elmondják baráti beseéigefés •során, hogy érdemes szabadon értékes kenj ae elszámoláskor kapott kenyérgabonáit, mert Ilyen á,nat sehol nem kapnának érte. Mielőtt a.kenyér- gabona utalványokat kSoszit*!- nák, mindem traktorost külön megkérdeznek, mennyi a szük- 'ségílete és meggyőzik: a fefes- leget pénzben vegye ki. más kiváló dolgozója. Az első Ötéves tervünk adta Idén készült el közel ötmillió forintos beruházással az öt betonbunkere3 komlói széntároló. A széntárelő 180 vagen szén befogadására alkalmas. Különös jelentősége van a kekszolásra való szón kiválogatásában, valamint a Kossuth-aknai szája? és a Béta-aknai nedves szenek keverésénél. Az új szé tároló teljesen korszerű, gépesítése lehetővé (eszi. hogv néhány ember lássg, el Irányítását. (A D. N. fénykép pályázatára érkezett, díjnyertes kép.) „Angyalka“ nyilatkozik lyetted dolgozik: Nem fárasztód többet a lábadat. Ugyanis a kis csiszológépen nehéz volt dolgozni. Ha a csiszolásra szánt bőrt a két henger közé eresztettem, előtte egy pedált nyomtam le a lábammal, hogy a hengerek szétnyíljanak. Naponta ,,isten tudja“, hányszor kellett ezt a műveletet elvégeznem. Lassan mint a termelés is, de a nagyobb baj, hogy a minőség is bizonytalan volt. Gyakran egyenetlenül csiszolt bőr került ki kezünk alól. De ez az új gép! Valóban csodás dolog. Beleeresztjük a bőrt, egyszer végigjáratjuk és — kész. Mehet akár exportra is, olyan kifogástalan a minősége! ...Csak tudnám, miért hivattak — törtem egyre a fejem —, de egyikük sem mondta meg, csak kérdeztek: — Milyen százalékot ér el? Mennyi az átlagkeresete? / Hogy mi minden nem érdekli őket!... Hát a százalékom? Eléggé változó, de átlagban elérem a százhúszat egész esztendőben. Ezer-ezerszáz forintot keresek havonta. De mielőtt a férjem bevonult, ő is keresett 14Q0—1500 forintot.— Két év alatt berendezkedtünk. Nemrég vettem szőnyeget, függönyt, miegymást. Most már sokkal otthonosabb a lakás. —- Tudják mit szeretek legjobban? Behúzódom a rekamié sarkába, olvasok és közben hallgatom a rádiót is, amikor jó zene van. A kályhában ég a tűz, kint meg esik a hó,,. Csuda jó érzés. Csak már a férjem jönne haza. Azt írta. karácsonyra itthon lesz. Addig még majdnem két hét! Nehezen múlnak a napok ... Pedig ma vettem neki ajándékot is... Nem árulom el, hogy mit, annál nagyobb lesz a meglepetés. ... Hiába! Megint clkotyogtam ilyen családi dolgokat! A titkár csak mosolygott, aztán hirtelen megkétdezte: — Milyen munkát végez n DISZ-szeivezetben? — Úgy van — helyeseltem v'mdjárt, — beszéljünk a DISZ-ről! Illetve . . . Elakadtam... ...Na most aztán megfogtak. Szégyellem magam, mert évekkel ezelőtt a DISZ-ben sokat dolgoztam. Színdarabot is játszottam, új tagokat szerveztem. Zavartan néztem rájuk. A DISZ-szervezet most nem működik o,yan jól, mint annakidején, Elmaradoztak a fiúk is, lányok is, pedig a DISZ szervezet kapott már egy helyiséget is. A berendezés is szép: zöldhuzatos fotelek, szőnyeg, függöny, társasjáték, sőt azt hiszem, még rádió is van. Nem is értem, miért nem járnak el a fiatalok a klubba?! Mikor ezt. mondtam, a párttitkár megpirongatott. — Azért, mert a többiek is elmaradoztak, mint Te! Mondtam neki, én asszony vagyok; — igaz, hogy fiatal.de. azért mégsincs időm. A szak- szervezeti munka is tok, hiszen hatvan szakszervezeti tag tartozik a csoportomba s én intézem a tagdíjukat, röpgy'lé- seket szervezek, sőt a múltkor én tartottam. Annyi ember előtt még soka sem beszéltem. Égett az arcom, dadogtam, de valahogy elme ni. Szóval van nekem munkám elég. De úgy láttam, nem tudtam meggyőzni sem a párttit- kárt, sem a másik elvtársat, így aztán megígértem, hogy — miután a DISZ-szervezet vállalta. hogy év végére kétszázra emeljük a létszámot, — eri fölajánlom a segítségemet. A hozzámtartozó hatvan diák- szervezeti tag között vannak ifjúmunkások is. Ha jói tudom, még egyilcük sem DISZ-tag... Bólintottak — egymásra nézlek, — majd újra rám és akkor a párttitkár elvtárs elne- vette magát: — Hát mégis csak jól választottunk! — Hogy-hogy? — kérdeztem gyanakodva. — Úgy, hogy ... majdnem téged illet „Az üzem legjobb ifjúmunkása“ cím, csak... — Csak? — kérdeztem. — Az üzemben nagyszerűen megállód a ■ helyedet De a DlSZ-szervezetben is szükségünk van az „Angyalkára." — Rád hallgatnak a fiatalok .. ■ Elgondolkoztató a dolog. — Nemcsak a DISZ-munka — hiszen úgyis végrehajtom, amit ígértem, — hanem, hogy már a pártiitkár is angyalká zik"! EZ a név úgylátszik rajtam marad. Hát ha még a: újságba is bekerülök; Elmondta: Ifj. ANGYAL JÓZSEF lét