Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-14 / 293. szám

DUNÁNTÚLI 9 NAPLÓ vnÁc PBoajAajuecrETOiJtnKi A MAI »KANBAN: Macgw <N*a«farák Morafcv*h«B. 0. n.)— A IHwá aÉéü Napló join tájékán»* ója. ift. *4 — A Tanács w,-mH «léletoUi ülése. (2. o.) — A« egész tagságéi roeegóetísuk a vezetőség- válesetieek előkészítésére. (3. oj — Feleste««# gabonájukat ax államnak adják el a ko* ár mis - fényi traktorosok. (3. oj — „Angyalka" nyilat kesék. (S. «.) — A outi Napló. (A aj MDP BARANYA MEGYEI BIZO TT/A'C A'N A k LAPJA m ÉVFOLYAM. 893. SZÁM ARA: 5« FILLÉR SZERDA, 1955 DECEMBER 14 Pedagógusaink ideológiai továbbképzéséről ; Topom zéta sajtot* le n**n­yóg a mohácsi Járón pedagó­gusainak egyik pártoktetitei ktonferenctóJÁn, amelyet Lu- (ttiiHí elvtára vezetett. A kon- íbrencta résztvevőd a vita so­rom a pedagógusok asztál y- hplyaetének kérdését kezdték Jusaegetná, s olyan álláspont alakul* ká, hogy a kapitaldz- mHwbam a pedagógusok a ki­zsákmányoló osztályhoz tan­testek, mivel munkájukat az uiréMcodó osztály érdekében vópjezték. Egy másik felszólaló ebbÄ azt a követíkeatetéH von­ta to, hogy ha ez így volt, ak­kor ma viszont a pedagógusok a nmunkésosztályhoz tartamaik, mivH ma az az uralkodó osz­tály. Ez az ólesen MemSfltetó példa — sajnos — csak egy a sok l|5zöL Gyakori jelenség, hogy pedagógusaink pártotota- tási «(sopontjatbem tisztázatla­nul msradnek nemesek bo­nyolult elmétett kérdések, ha­nem íttepfoaalmak is. Az is megesitk, hogy nemcsak tisztá- aatimmd maradnak bizonyos kérdések, hanem anli-inacxis- 1a magyarázattal elégszenek meg a konferencia hallgatói. Ezek a Jelenségek arról tanús­kodnak, hogy a pedagógusok Ideológiád továbbképzése ko­rántsem hibátlan, sok még a tennivaló azért, hogy a mar- xiamus-lentnizmus tanításait torzítás nédköl tegyék magu­kévá. A inna AinwUs-lenlnhamw tu­dományát e dolgozók minden rétegéből nagy tömegek tanul­mányoznék, s természetesen másutt te fordulnak elő hibák. Mégis fontos, hogy külön is szóljunk pedagógusainknak őrről a problémájáról. A mai gyermekeket, a jövő dolgozó nemzedékét pedagógusaink ne­velik és tanítják. Az. hogy a gyermek milyen nézetekkel ismerkedik meg, hogyan ta­nulja meg ismerni a világot, — az iskolában dől el. S hogy később, felnőtt korában mi­lyen elveket vall, hogyan ta­lálja meg a helyét a társada­lomban, jórészt attól függ, mdt tanult gyermekkorában. Ezért semmiképpen sem lehet közömbös, hogy pedagógu­saink mennyire sajátítják el a marxizmus-lenini aj'urE tanítá­sait, mennyire teszik magu­kévá a marxi-lenini világnéze­tet. Hozzá kell tennünk; fele­lősségüket fokozza az, hogy aktívan résztvesznék a felnőt­tek nevelésében, oktatásában, a® időszerű napi feladatok végrehajtásában, falun a ter- mHőszövetrkeaeti mozgalom fejlesztésében. Mindezeket a feladatokat csak úgy láthatják el jól, ha állásfoglalásuk _ szi­lárd marxista-leninista világ­nézetre. az alapvető marxi- leminj tanításokra támaszko­dik. Pedagógusaink nagvrésze ér­zi is ezért a felelősséget. Igyekszik is tanulni, politikai­lag fejlődni. Ezt bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége, a mohácsi járásban 85 száza­léka, résztvesz ideológiai kép­zésen. Ez nem is csoda, hí­men — hogy ••Tóttal a em­lített furcsa vitára te választ adjunk — a pedagógusok min­dig te a dolgozókhoz tartoztak, szellemi dolgozók, akik a múltban éppen úgy kizsátanó- nyoitjaá voltak a tőkés társa­dalomnak, s ma éppúgy birto­kosai a hatalomnak, mint minden dolgozó. Sőt éppen hi­vatása folytán igen sok peda­gógus élesen szemben állt a kizsákmányoló társadalommal, felvilágosító munkájával már a múltban te igyekezett segí­teni a dolgozók felemelkedé­séit. Érdekeik teljesen azono­sak az egész dolgozó nép ér­dekeivel, s eibből következik egyedüli helyes állásiogtelósuk: a dolgozó néppel együtt kell fá­radoznak a szocializmus meg­valósításán. A puszta jószán- dék és a biztató számadat azonban önmagában kevés. Az sem mindegy, mit és hogyan tanulnak, valóban torzftáB- mentesen tamerik-e meg a marxi-lenini ideológiát. Ez pe­dig nem kizárólag a pedagó­gusoktól függ, hanem elsősor­ban azoktól a szervektől, ame­lyek ideológiai képzésüket irá­nyítják. Azoknak az elméleti téve­déseknek, tisztázatlan hibás nézeteknek, amelyek a pedagó­gusok ideológiai konferenciáin felbukkantak, nemcsak a kon­ferencián résztvevő pedagógu­sok felkészületlensége, képzet­lensége a forrása, hanem az is, hogy az illetékes szervek nem fordítanak elég gondot a pedagógusok ideológiai konfe­renciáira. Meg kell vallani, keveset voltunk a pedagógu­sok ideológiai konferenciáin. Nem fordítottunk elég gondot arra sem, hogy ezeket a kon­ferenciákat általános művelt­ség és politikai felkészültség tekintetében egyaránt megfe­lelő propagandisták vezessék. A tanácsok oktatási osztályai is inkább csak a konferenciák megszervezésével törődtek, tartalmi színvonalával már ke­vésbé. Az oktatási évadtól már több, mint két hónap telt el. A tapasztalatok már elégsége­sek annak megállapítására hogy hol kell javítanunk a munkán. S megállapíthatjuk, hogy a politikai oktatás tartal­mában, a marxizmus-leniniz- musraak a torzításoktól és fer­dítésektől való megóvásában tapasztalható a legtöbb hiá­nyosság. Pártszervezeteink és a tanácsok oktatási osztályai ezért most arra törekedjenek, hogy fokozott ellenőrzéssel konzultációk és előadások szervezésével, a propagandis­ták alaposabb előkészítésével javítsák a konferenciák szín­vonalát. Tisztán, ferdítések nélkül sajátítsák el pedagógu­saink a forradalmi elméletet, hogy gyermekeinket is világo­san látó, a világról helyes ké­pet alkotó, a társadalom hala­dáséért harcra kész embe­rekké nevelhessék. Lukics József a mohácsi járási párt­végrehajtó bizottság ágit. prop. oszt. vezetője Közelednek a vizsgák Alig három hét választja mór csak el a pécsi egyetemis­tákat és főiskolásokat a fél­évi vizsgák kezdetétől. Az egyetemi DISZ-bizotteás gondoskodott arról, hogy se­gítse a hallgatók tanulását, könnyítse a fiatalok . ..nehéz’1 napjait. Ennek érdekében még időben megbeszélést tartott az egyetemi könyvtárral, amely 2500 példányban különféle nzakköny veket, jegyzeteket biz­tosított a hallgatók részére. A vizsga időszakában meghos­szabbítják az olvasóterem nyit­vatartási idejét. Elkészült á pontos vizsgabe­osztás. Minden hallgató tudja mely tárgyból mikor keiül sor­ra. Különösen gondot fordít a DISZ-bizottság az elsőévesek­re, akiket kiváló felsőévesek tájékoztatnak a vizsgára ké­szülés helyes módjairól. Fog­lalkozott ezen kívül a műnké* äs paraszt származású egyete­mi hallgatók tanulmányi hely­zetével, s a rászorulókat segí­tik, A komlói //-es üzem fiataljai a terv teljesítéséért! 'Tudósttónktőlj A komlói Kossuth-bánya li­es üzeme az etavúlt 42 nap alatt csők egyszer tejjesétette napi tervét. December első de- kádjA 1579.5 tonna adósság­gal zárta. Az üzem terv-lema­radása főleg a DISZ froníbri- gádak adósságából tevődik ősz- sze. A Il-es üzem DlSZ-vezetői, aktivistád ezt látva az elanúlt napokban lent a bányában megbeszélték a fiatalokkal a tervteijesítés6el kapcsolatos problémákat Dömyei István DlSZ-titkár és az aktivistáik felhívták a fiatalok figyelmét arra, hogy a II-«s üzem birto­kában van a komlói szénbá­nyák legtöhb tizes telepi, — tehát legjobban kokszolható szene. Ebbői a »énből nép­gazdaságunknak napról-mapra nagyobb mennyiségre van szüksége. Neon tűrhető tovább, A villányi gépállomáson va­sárnap te dolgoztak a trakto­rok. 12 erőgép összesen 33 holdon végezte el a mélyszán­tást. A gépállomás körzetében már csak 60 hold vetőszántás van vissza. Mindent elkövet­nek, hogy a rossz időjárás el­lenére is mielőbb végezzenek az őszi talajmunkákkal. A brigádvezetők, főagronómus, de maga az igazgató is járja a traktorokat, ellenőrzik a földet és ha az idő engedi, azonnal folytatják a szántást. A traktorosok nemcsak éjjel, hanem nappal is kapnak me­legítő italt. * A pécsváradi gépállomás 36 traktorosa vasárnap is szán­tott. A gépállomás minden erejét az őszi mélyszántás mi­előbbi elvégzésére összponto­sította, csak azok a gépek áll­nak be a javítószínbe, melye­ket sürgősen ki kell javítani, a többi kint marad a munka­helyen és ha csak egy órára is engedi az idő, már szántanak. * A szentlőrinci Úttörő Ter­melőszövetkezet az elmúlt hé­ten nemcsak befejezte, hanem túl is teljesítette őszi kenyér- gabona vetéstervét. 185 hold helyett 194 hold búzát vetett hogy * n-e* üzem* fiatalok ál­landóan növelik a népgazda­sággal szembeni adósságukat, nem teljesítik pártmegbizatá- sukat. A DLSZ-veaeitök és akti­visták emlékeztették a fiatalo­kat arra, hogy ha nehéz mun­káról volt szó, mindig képesek voltak kezdeményezésükkel, telkes példamutatásukkal ma­gukkal ragadni m. üzem többi dolgozóit. A mozgósítás eredménnyel járt. Másnap még leszállás előtt az új fürdő előcsarnokában Suba Pál vájár pároeverseny- re hívta 'ki Szedlár Ferenc vá­járt Vállalta, hogy műsza­konként 10 köbméter jómánő- ségű szenet termel, ácsolatú­nak eddig kifogásolt minősé­get megjavítja és a megtűrt palaszázalékot csökkenti. Cs. Juhász Károly Rézics József vájárt hívta ki versenyre.- A Il-es üzem VII. szinti déhitá­eL A szövetkezetnek nagy se-1 gí tségére volt a szentlördnei I gépállomás Kossuth-díjas trak- | torosa, Ferobach Antal, aki a kedvezőtlen időjárás ellenére is elvégezte a vetőszántást a tsz földjén. • A Baranya Megyei A Kami Gazdaságok Igazgatósága ér­tékelte az állami gazdaságok őszi munkáját és az alábbi sor­rendet állapította meg: 1. Bogádmindszent (igazgató Ko­vács Gábor, főagronómus Vár­szegi Pál), 2. Szentmárton- P úszta (Kovács Lajos), 3. Pécs (Burgert Ró­bert, Láng Béla), 4. Gyula­puszta (Eszterhai Sándor, Ge- csényi Károly), 5. Babarc (Vi- mi Joachim, Kiss Pál) 6. Bikái Zámbó István, Molnár Mik- lósj, 7. Biikkösd (Dernkó And­rás; Koller István), 8. Bár (Nagy József, Tabár Béla), 9. Siklós (Bariba János, Krasz- nai Andor), 19. Zengőalja (Egri Vendel, Janzsó István). U. Kelemenliget (Varga Mi­hály, Keve Béla). 12. Boly (P. Szabó István, Szabó János) 13. Sátorhely (özv. Tóth Ven­noe fejtést- uwpatteafc ndl mo­tarkezelői sem akarni elma­radni.. Vállalták hogy gépei­ket karbantart jók, kímétófc, hogy azok minden időben üzem képesek legyenek. A szón mi­nőségének megjavítása érde­kében ők a csapatok szenének válogatásával két százalékká.] csökkentik a pala tartalmat. Ha túlságosain roeezmiinőségű sze­net látnak a gépükön, leállít­ják a szalagot, megmondják a vájáraiknak, hogy a szenet nem szállítják ed, — temmaljeoek tisztábbat. A VII. szinti motorkeeelők a következőket írják felhívásuk végén: „Vensenyre hívjuk ki a délelőttös és az éjszakás har­mad, valamint a 2/ía motor ke­zekül Ezzel a versennyel kí­vánjuk elősegíteni üzemiünk­ben az olcsó és jói kokszolható s?én termelését, az éves terv teljesítésében mutatkozó adós­ságunk csökkentését’1. deine, Takács Sándor), 14 Görösgall (József Sándor, Va­dál Béla), 15. Beremend (Mol­nár Pál, Székács Béla), 16 Ormánysáo (Zábó László, Var­ga János). Az őszi munkákban legjobb traktorosok sorrendje: 1. Rózsavölgyi Mátyás (Boly) 532 normálhoid, 2. Wirt Antal (Boly), 496 normálhold, 3. Szmoika László (Görösgall) 490 normálhoid. zéti béeottséga keddien délelőtt ülést tartott. Az ülésen néseit- vetit Jóbcrú Magda, az oktatás­ügyi miniszter első helyettese, a bizottság elnöke, Tamás Ala­dár, a Magyar írók Szövetségé­nek I. titkára, a bizottság főtit­kára Miihályfi Ernő népművelé- i miniszterhelyettes, Vaékó End pe, a MTESZ főb.V.fcára és Fa­i pafenái&i Haitim Újra feltéted megyénkben • patronAtósi mozgalom. Üzemek és vállalatok köbnek »érződé issket temraelószöreticeaetefckel A Sopiana Gépgyár dolgozói a garéi, aranyotgada nyi termelőszövetkezet és az ócsárdi gépállomás mtenteájá­hoz nyújtanak segítséget. Patronálisi szerződésük nem egyoldalú. A gépgyár a téli gépjavítás idején többek kö­zött elvégzi az ócsárdi trakto­rok hátsó tengelyének mará­sát. A gépállomás azzal viszo­nozza a Sopiana Gépgyár tá­mogatását, hogy cséplőgép- ponyvákat kölcsönzött a gon­dos munkát igénylő hídmérleg épkéséhez. A garéi termelöszövetkeze' földjén kivették részüket a gépgyáriak a kukoricatörésbev is. Részük van abban, hogy a közösben idejében elkezd­hették a szántást, a vetést és a kapások tető alá kerültek A Pécsi Autóközlekedési Vállalat dolgozói a bezedekt Szabadra« Termelőszövetkezetet támogat iák. Feltűnt nekik, hogy a ku: vizét a trágyalé megfertőzi Jó­részt ennek következmény e, hogy a malacok elbuRnak. —r Ezórt 100 méter gázcsövet sze­reitek és segítettek a hibán. A zárszámadás előkészítésé­nél is érezték a szövetik ezet'oe- liefc a vállalat segítségét. Há­romtagú könyvelőbrigád két teljes napon át dolgozott azon. hogy naprakész állapotban lá­gyénak a könyvek és a leltár. bők 21oiltán, a SZOT osxMUy vezetője, a bizottság elnökségé­nek tarja. A magyar nemzet bizottság tagjai között vannak a tudományos és kútfúrót* étel kiváló képviselői. Az itiésem rósztvett és e*> adást tartott N. BarnraeiSe, aa UNESCO titkárságának a ke- ’et-európa» és közel-kelet* or­szágokkal íoglaókoBó műnk« társa. Építsünk jobban, olcsóbban ! Használjunk lel minden lehetőséget a mélyszántásra! Az UNESCO magyar nemzeti bizottságának ülése Az UNESCO me gyár nem­Százezer forint értékű 'ársaáa mi munka Kintién Komlón 1955 folyamán há- "omnegyed millió forintot for­dítottak utak, járdák feüiújífá- íána, karbantartására. Azon­ban ebből az összei^ből som fu­totta^ hogy a rohamosan fejlő­dő város minden részében jó útion jánhassisBoak a dolgozók. Kendarföldön, a legif jaibö vá­rosrészben van a legtöbb tenni­való még ezen a téren. Lakosai azonban nem várták ölbe tett kézzel, míg a tanács a jövő esz­tendőben itt ils elvégezteti az útjavítást. A tanács és nép- franitthizotiteági baiyik kezdemé­nyezésére a legutóbbi munka­szüneti napom Kemderfötd több mint kétezer lakója, — ftetta- 'dk, ioősak agyaram* — mun- káhoe láttak. Az üzemek jár­műved a* anyagszállítást vé- zeatók. Az így odehordott kő- rú zal-ékból, salakból pedig tán- adaf.imi munkával utat, járttól ipí tettek. Egyetlen nap alatt százezer forint értékű társadalmi mun­kával szépítették városukat Komló lakosai, Néhány héttel ez­előtt a kenderföldi építkezésen ünnepé­lyes termelési érte­kezletet tartottak. Lakatos József elv- társ, a 49. sz. Építési Vállalat igazgatója, ismertette az egyösz- szegü utalványozás módszerét. Ennek le­ni ege, hogy a bri­gádoknak egy-egy épülettömbre előre meghatározzák: — mennyi munkabért, anyagot, használhat­nak fel s mennyi idő alatt kell a munkát elvégezniök. A termelési érte­kezlet végén Sipos János és Schraub Fe­renc brigádjai össze­sen 150 ezer forintos szocialista munka- szerződést kötöttek. A szerződésben a bri­gádok vállalták, hogy a határidőket és az anyagnnrmákat be­tartják. A vállalóé vezetői a műszaki feltételek teái ásítá­séra kötelezték ma­gukat, A brigádok mielőtt a munkához hozzá­kezdtek, komplex brigádokká alakultak át — vagyis brigád­tagok lettek a segéd­munkások is — s versenyre léptek egy­mással. Már most elmond­hatjuk, hogy a komp­lex-brigádok jól be­váltak. Eredménye­sebb a munka, ami­óta közösen számfej­tik a kőművesek és segédmunkások bé­rét, mert ez arra ösz­tönzi úgy a kőműves mint a segédmunkás dolgozólcat, hogy a munkaidő minden percét a termelő munkával töltsék el. A két brigád páros­versenyét a napok­ban értékelték elő­ször, A Sípos-brigád novemberben 186 szá­zalékot teljesített. Az általuk épített kő- és téglafal kifogástalan. A brigád tagjait ki­váló munkájukért a vállalat pártszerve­zete külön dicséret­ben részesítette. A brigád eredményei­nek értékét növeli az is, hogy létszámának több mint a fele ipa­ri tanuló. Siposék pá rosver- senytársa, a Schraub brigád az elmúlt hó­napban a termelési terve teljesítésében 203 százalékos ered­ményt ért el s igy maga mögött hagyta versenytársát. — En­nek a kiemelkedő tel­jesítménynek van azonban egy kis szép­séghibája. Schraubék munkájára ebben az időszakban a gondat­lan falazás volt jel­lemző. A falak csú­nyák, görbék, — az ilyen munka az ön­költséget növeli. A rosszul rakott faiakat csak nehezen, hosz- szabb idő alatt és több anyagfelhasz­nálással lehet vakol­ni. Ezt egy kissé gon­dosabb munkával el lehetett volna kerül­ni. így a párosver­senyben Schraubék 203 százalékos telje­sítménye ellenére a Sipos brigád ért el értékesebb ered­ményt. A példát re méljük Schraubék * követni fogják. A két brigád páros - versenye még na­gyobb méreteket int­hetne, ha a munka- szervezést megjaví­tanák, ha a vállalat jobb munkafeHétele- k'.t teremtene. A Si­pos brigád például a múlt hónapban 415 órát nem termelt, mert hol a habarcs- szivattyú nem mű­ködött, hol más hi­bák voltak. Ez alatt az állásidő alatt item kevesebb, mint hat bányász sajátház fel­menő falait készít­hették volna el, nem beszélve arról • 300t forintról, melyet mént munkabért, a vára ­kozási időért kifizet

Next

/
Thumbnails
Contents