Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-08 / 288. szám
Ttm DECEMBER 8 NAPLÓ PART ES PARI ÉPÍT ÉS * Egy párt vezető ség i iag9 aki nem csinál semmi különöset A Pécsi Bőrgyár boxkiké- szító és apróbőrkikészítő műhelyében legnagyobbrészt asszonyok és leányok dolgoznak. Az úgynevezett „stuccoló brigád” tagjai is nők: Balogh Istvánná, Bank Perememé, Dörgő Józsefné, Zomborj Mihály- né és Dömötör Istvánná dolgoznak együtt e brigádban. — Bankné a boxos alapszervezet pártvezetőségének tagja. Munka közben nehéz szóra bírná Inkább más beszél róla. Lassacskán alakul ki szavakból a kép: milyen ez a kommunista munkásnő. — Amikor először láttam Banknót munka közben — mondja Dörgő Józsefné, a stuc- coló-brigád legfiatalabb tagja, — azt hittem, hogy nekem sohasem sikerül majd olyan gyorsan, olyan ügyesen „stuc- colni" a bőröket, mint ahogy ő teszi. Most, egy esztendő elmúltával már csak mosolyogva tudok visszaemlékezni erre Balogh Istvánné ugyanis Zomborinét vette maga mellé, Bankné pedig a fiatal Dörgő- nénak segített. Nem tettek semmi különöset, csak lassan- ' ként bevezették őket a műhelytitkokba. A segítségnek mindkét asz- szony örült. S amikor a munkaelosztás történt, úgy érezték, hogy ők is egyenrangú tagjai a brigádnak. — Tudtam, hogy mindkét asszony kommunista — emlékszik vissza Zombori elvtársnő — s hogy a kommunistának igazságosnak kell lennie. Mégis nagyon jól esett, amikor Baloghné és Bankné elosztották a stuccolandó bőröket és saját maguknak éppúgy odaíet- tók a kevesebb keresettel járó munkát, mint nekünk. Néhány hét múlva az újak is elérték a 150—155 százalékot, s ebből ma sem engednek A ki szereti az embereket ** mindig talál alkalmat arra, hogy közselebb kerülhessen hozzájuk. így van ezzel Bank Ferencné elvtársnő is. — Apróságnak tűnik, mégis érdemes néhányat leírni. Amikor a gyermeknapot ünnepelték, egy egész vasárnapot szentelt arra, hogy foszlós kaláccsal, finom kávéval segítsen megvendégelni a gyári dolgozók gyermekeit. Legutóbb családi összejövetelt tartottak a gyári kultúrteremben. S hogy mások jól érezhessék magukat. Bank elvtársnő vállalta a rendezést. A műhelyben 6 tudja legügyesebben megélesíteni az ollókat. Ö nem hiszi ezt el saját magáról, de azért szívesen segít ebben is másoknak. Balogh Istvánné elvtársnő — akit két hónapja választottak meg párttitkárnak r— jól ismerte Bank Ferencné tulajdonságait. Ezért javasolta: válasszák meg pártvezetőségi tagnak, s lássa el a vezetőségben a gazdasági felelős tisztét. Egy hónap igen rövid idő egy párt- szervezet életében, de a korábbi szervezetlenség helyett leg- 'itóbb határidő előtt számoltak al a pártbélyegekkel, s a párt- csoport bizalmiak már most megkapták a decemberi bé- ’yegeket, habár csak 11-én lesz fizetés és rendszerint akkor történik a tagdíjbefizetés is. A rendteremtés közben bizony sok hiba került napfényre. A boxos alapszervezetben nem minden kommunista- tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. Villányi János művezető hónapokig nem fizetett tagdíjat. Helyesen járt el Bank elvtársnő, amikor beszélgetett Villányi Jánossal és megmagyarázta neki, hogy miért fontos a párt anyagi támogatósa, azonban a dolog mégsem maradhat annyiban. Meggyőzés mellett felelősségre is kell vonni.. 17" özépmagas asszony Bank Ferencné. Amint beszél, túlságosan is szerény. — Ne, igazán ne dicsérjenek meg! Hisz nem is tettem semmit a kötelességemen kívül, — Dicsérjék Baioghnét, a Dörgő- nét és a brigád többi tagját. Azok igazán megérdemlik, mert mindig 150—160 százalékra teljesítik a tervüket. —*■ És az elvtársnő? Nehezen jön a válasz és ezt már nem hallgathatja el a bőrgyár kétszeres sztahanovista, kiváló dolgozója sem: — Hát.. . hát én is . . . Hírek — Uj magyar filmeket mutatnak be a pécsi mozikban. A „Danáin György, vagy a megcsúfolt férj” című színes film december 15-től lesz műsoron Január 15-én díszelőadás keretében a Kossuth filmszínházban mutatják be „Az élet hídja" című filmet. „Egy pikkoV világos című filmet január 10 tői játsszák a mozik. * Hatvannyolc könyvkiállítást. 15 könyvismertetést és ankétet ’•endeztek a falusi könyvtárak novemberben. Villányban a ..Szőlőtermelés’1 című amkéton 250-en vettek részt. * Az ifjúsági kulturális seregszemlére 131 szervezet nevezett be 3 919 fővel. Eddig 48 énekBírálatunk nyomában Látogatás a Mohácsi Selyemgyárban A Dunántúli Napló október 26-i számában bírálat jelent meg a Mohácsi Selyemgyár munkájáról. A gyár átállás miatt nehézségekkel küzdött és nem teljesítette II!. negyedévi tervét. A cikk feltárta a hibák okát és részletesen foglalkozott a műszaki vezetők terveivel, elképzeléseivel. A napokban újra ellátogattunk az üzembe, hogy megvizsgáljuk mit tettek a vezetők az elmúlt másfél hónapban, s hogy sikerült megvalósítani az elképzeléseket Nézzük meg, mi volt a helyzet és mik a főbb problémák most. A Mohácsi Selyemgyár évekig pamutot és kötszert készített. Ebben az évben vezették be a selyemszövést E'. az átállás nagy feladatok elé állította a gyár egész kollex- tíváját, mert a korábbi durva munkában megrongálódott gépek alkalmatlanok voltak a finomabb selyemkészítéshez, s szaktudással is baj volt. Még a gyár legöregebb selyem-szakemberei — Haraszti János, Karácsonyi János művezetők és Wahl György főművezető — is nemegyszer gondolkodóba estele a problémák láttán. A silány fonal is akadályozta a munkát. Ezek miatt nem tudták teljesíteni a III. negyedévi tervüket. A gyár vezetői és a műszaki emberek nem nyugodtak bele a lemaradásba, s gyors, határozott intézkedésekkel emelték a termelékenységet és javították a minőséget is. Októberben már 104,9 százalék volt a termelési terv. Hogyan érték el ezt az eredményt? Úgy, hogy a gyártandó cikkeket átcsoportosították. A nehezebben szőhető árukat, mint a fűző-szatént, kreppszatént és a matlasszé anyagokat négy gépen dolgozó munkásokkal szövetik, míg a könnyebben előállíthatókait, például a lavable-t hat-nyolc gépes csoportokban készítik. Ez a megoldás javítja a minőséget és a termelékenységet is növeli. A műszaki feltételeket úgy javították meg, hogy egy vasárnap kijavították és pontosan beállították a selyemgyártáshoz a .gépeket. Bevezették a gyártásközi ellenőrzést is Menetközben figyelmeztetik a szövőt olyan hibára, amely elkerülte figyelmét. így elejét veszik a selejtnek. A gyár vezetőségének legfontosabb intézkedése az volt. hogy a művezetők megkapták üzemegységük tervét, munkáslétszámát és szabadságolási tervét. Ezek alapján teljesen önállóan dolgoznak, igazi gazdái lettek részlegüknek. Elsősorban a vezetésnek ez a megváltozása tette lehetővé a korábbi kapkodás megszüntetését. Az átállás befejezése és a tervek teljesítése egészséges vérkeringést indított meg a gyárban. Nyugodtabbak, magabiztosabbak a vezetők is, a munkások is. Bizakodóan tervezik a jövő évi feladatokat Építkezni nem fognak, mert ezévben létesítettek 50 ezer forintos beruházással korszerű fürdőt. Legsürgetőbb feladatuk lenne a gépek faj- tánkénti csoportosítása, a géppark egységesítése. így egy szövő az összes gépén egyfajta árut tudna gyártani. Ez fellendítené a termelékenységet, még tovább javítaná a minőséget, növelné a dolgozók munkakedvét és keresetét. Jobban lehetne ésszerűsíteni az egyes folyamatokat és még lendületesebb lehetne a munkaverseny. A IV. negyedévi eredmények biztatóak- és reményt adnak arra, hogy a Mohácsi Selyemgyár a jövő évben teljesíti terveit. kar, 18 zenekar, 77 színjátszócsoport és 55 tánccsoport jelentette be részvételét a DISZ megyei bizottságon. Nagyszabású Télapó-estet rendez Pécsett a DISZ városi bizottság december 17-én este 6 ónai kezdettel a Doktor Sándor Kultúrházban. Az üzemek és iskolák kultúrcsoportjainak szereplése gazdagítja a műsort. * „Nagy magyar feltalálók“ címmel Széchenyi-aicnán december 20-án este előadást tart a TT1T előadója. * Száznyolcvan kötet könyvet vásároltak a hidasi bánya és a falu dolgozói a pécsváradi könyvesbolt „mozgóárusától”, Bognoczki Jánosnétól. ft Télapó ünnepélyt rendezett december 7-én szerdán este a TTIT, a szakosztálxji tagok gyermekeinek. A Télapó elismerő és figyelmeztető szavai közben nyújtotta át az ajándékot a gyermekeknek. Ezután meséket olvastak fel és a „Gonosz hattyú" című játékfilmet vetítették. * — „Bartók Béla zongorázik” címmel a TTIT zenei szakosztályának rendezésében műsoros estet tartanak dredeti hangfelvételekről, december 17-én a Pécsi Helyőrség Tiszti Klubjában. Ee'e’tz’ík a Srepnylon hazai eiöMitásánah kisérieieit . A Duna selyemfonalelőkészí- tő gyárban sikerrel jártak a kiepnytan fonal, az úgynevezett Helamfca hazai előállításának kísérletei. A külföldről behozott nylon szálat duplasodrással, s közben többszöri hőkezeléssel hullámosítottáik. Az Ilyen fonal rendkívül rugalmas is tartós. Ezenkívül a Heteikéből kötött vagy szőtt áruk jobb nedvszívók, jobban leve- gőznek, mint a közönséges nylon, s viseletűk sokkal kellemesebb, higiénikusabb. A He- lankából zoknikat, fürdőruhákat, pulóvereket, a közönséges nylonnal összeszőve pedig kü- iönlpges, redősmi ntázaitú blúzanyagokat készítenek majd. — Azzal, hogy a Helamka hazai előállítását megoldották, — ugyanannyi valutáért több nylonszátat tudunk majd behozni. A krepnyíon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Duna selyemianaiedőké- szítő gyárban. Mi is a városhoz tartozunk Panaszunk az összes hivatalt bejárta — eredménytelenül. A város és községgazdálkodási minisztériumból kaptunk ugyan egy Írást, amelyben közölték, hogy a szkókói utat meg kell javítani! Erre utasítást kapott a városi tanács is, de ... Nem javítják meg, mert a szkókói út „mel- lék-út” és ezt nem érdemes megjavítani. Véleményünk szerint a mi ütünk éppúgy nem mellékút mint a bálicsiak vagy a doná- fusiak útja sem az. Nekik jó útjuk van, nekünk pedig rossz, olyan rossz, hogy este életve- szelyes azon közlekedni. Szeretnénk, ha mi is legalább olyan úton járhatnánk, mint a bá’icsiak, vagy a donátusiak. Ehhez nekünk is jogunk van, mert mi is a városhoz tartozunk. A Nagyszkókó-dűlő dolgozóinak nevében: BERTA MIHÁLY Lengyel vendégek Pécsett Kedden reggel háromtagú lengyel kereskedelmi küldöttség érkezeit Pécsre. A küldöttség tagjai: Szczepka Jan, a krakkói Textilnagy- kereskedelmi Vállalat igazgatója, Nowakowski Félix, a lengyel belkereskedelmi minisztérium tervosztályának vezetője és Kostrzewski Albin, a varsói Központi Aruház igazgatója. A lengyel vendégek azért jöttek Pécsre, hogy a vidéki kereskedelmet tanulmányozzák. Pécsi tartózkodásuk során felkeresték a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatot, ahol elsősorban a vidéki kereskedelem szervezeti felépítése, a kereskedelmi tervezés, a lakosság jobb áruellátása iránt érdeklődtek. Kostrzewski Albin Varsóban egy héteryeletes áruház igazgatója, öt elsősorban a Pécsi Állami Áruház érdekelte. A konfekció osztályon aziránt érdeklődött, hogy mennyi az egy főre és az egy eladóra eső forgalom. Elragadtatással nyilatkozott arról, hogy az áruházban a konfekció osztályon a vitrinekben szép sorrendben sorakoztak egymás mellett a férfi és gyermekruhák. Az áruház megtekintése után aziránt érdeklődtünk, mi tetszett neki legjobban az áruházban. Szembetűnt az, hogy az Állami Áruházban egy fronton igen sok a kiszolgáló. Ez a vásárlók szempontjából előnyös, de nálunk, Varsóban az a helyzet, hogy több a vásárló, mint az eladó. Persze olyan időben tartózkodtam az áruházban, amikor a forgalom nem volt nagy és így megállapításom csak viszonylagos. — Az a benyomásom, hogy a Pécsi Állami Áruház keretei nagyon szűkek, ehhez képest nagyon szépen berendezett, a legkisebb helyet is maximálisan kihasználják. — Szembeötlőit az, hogy Pécsett sokkal nagyobb gondot fordítanak az áruértéke- sítési propagandára, mint nálunk Varsóban. — Megállapítottam, hogy az áruházban igen jó a kollektív szellem, a raktári munkástól kezdve egészen az igazgatóig mindenki arra törekszik, hogy a vásárló közönség igényét minél jobban kielégítse. A vendégek megtekintették Pécs nevezetességeit. Utána visszatértek Budapestre. Onnan folytatják útjukat Prágába és a Német Demokratikus Köztársaságba. Teljesítettük az éves tervet Az Álfotifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat november 30-áig 109 százalékra teljesítette éves tervét. A IV. negyedév elején súlyos nehézségek mutatkoztak a tervteljesítésben. Szárítógépünk ugyanis üzemképtelenné vált. A Vasas Kisipari Szövetkezet elvállalta a javítást és egy hót alatt éjjel-nappali muníkáva! rendbehozta a gépet. A Vasas KTSZ szerelőinek ezúton is köszönetét mondunk. OTT JÓZSEF telepvezető Kigyulladt a villany Hetvehelyen Nagy örömmel fogadtuk a fényt, amely községünkben igen sokféle művelődési és szórakozási lehetőséget teremtett. — Máris alig akad ház. ahol ne szólna a rádió. Most már nyugodtan járhatunk az utcán, van világításunk. A vil’amosítás érdekében 90 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. SEBES MIHÁLY v. b.-clnök 'Félmillió- faúftt — gyű* — Tagtársak! Az intézőbizottság és a pártvezetőség úgy határozott, hogy a következő esztendőre a kertészet mellett négyholdas gyümölcsfa csemetekertet létesítünk. A talajelőkészítésre — és a dugvány beszerzésére 60 ezer forintot fordítunk. Kérdés az, hogy a tagság elfogadja-e?.. — Elfogadjuk! Helyes! — válaszoltak szinte egyszerre a tagok Báli János tsz-elnök beszámolójára. A mohácsi U) Barázda Termelőszövetkezet jegyzőkönyvében — amit 1954 július 8-án vettek fel a közgyűlésről — olvassuk e sorokat. A határozat óta majdnem másfél év | rázdában egy-egy munkaegyelt el s most már valóságban is láthatjuk a gondosan ápolt gyümölcsfa csemetéket. A faiskola a kertészet mellett terül el és egyszerre 54 ezer alma, körte, szilva, cseresznye és meggycsemetét nevelnek atsz- tagok. Az idén még nem hozott jövedelmet a csemetekert, mert a fácskákat csak jövő ősszel szállítják el. A szövetkezet tagjai azonban már tudják, hogy ha csak 10 forintért is adják el darabját, akkor is egyszerre 540 ezer forint jövedelmet hoz a négyholdas terület. Ez azt jelenti, hogy jövőre az Uj Baség értéke 27 forinttal növekszik. Ha Jaksics Györgyök jövőre is 1317 munkaegységet szereznek, akkor évi tiszta jövedelmük az idei 39 és félezerről jövőre 75 ezer forintra növekszik. Az Uj Barázda Tsz tagjai ebben az esztendőben újabb határozatot hoztak arról, hogy a négyholdas csemetekertet tavasszal újabb öt holddal toldják meg és 1956-ban hármas forgót állítanak be. Ez azt jelenti majd, hogy évenként szállítanak majd ültetésre kész gyümölcsfákat és a jövedelem is évenként ismétlődik. /lendet tetetnia<z ú-i Törik a kukoricát a szigetvári Kossuth Tsz-ben. A végtelen táblán szinte elvesznek az emberek, amint a zizegő sorok között fázós ujjakkal tépegettk a háncsot. A fagyott csapáson három asszony gyömöszöld zsákokba az aranyló csöveket. Hozzájuk tartok, talán útba igazíthatnak. — Nem tudják, hol találom az elnököt? Piros melegítés, gumicsizmás fiatalasszony egyenesedik fel. — Én vagyok az. Lakatos Tiborné. Tessék. Beszédbe elegyedünk s egy-kettőre kiderül, hogy egyáltalán nem szófukar asszony ez a Lakatosné. Két hónapja választották meg elnöknek, azelőtt a megyei tanácson dolgozott. Maga kérte, hogy helyezzék Szigetvárrá. Tudta, hogy a szigetvári Kossuth a megyében nem az első, s nem is a második. De ő éppen ilyen helyre vágyott, ahol megmutathatja, nem hiába végezte el Szent- lőrincen a mezőgazdasági technikumot — Azt vártam, hogy a fagokkal ösz- szefogunk és egy-kettőre rendet teremtünk. Szép álom — nem így lett A leváltott elnök, Deák Antal ugyanis miután brigádvezető lett, meg is szervezte a maga „brigádját”, de nem azon járt az eszük, hogyan segítsenek az elmökasszonynak, ellenkezőleg. — Amit én terveztem, azt ők igen ügyesen keresztülhúzták. Gold Mihály, Boda Rudolf, Göjtener János elsősorban a háztáji szőlőben dolgozott, a közős kukoricát meg ette a gaz. Valahány gaz a megyében megterem, az itt fellelhető volt könnyűszerrel. Előfordult, hogy a tagság fogatos- túl, a legnagyobb dologidőben otthagyta a napraforgótörést és elment a feles szőlőbe dolgozni. Az egészre a brigádvezető részegeskedése tette a pontot. Míg a tagság látástól vakulásig szántott, vetett, ő a borospincében lopta a napot. — Leváltottuk. S Boda Rudinak is megmondtuk: vagy a tsz vagy az ócska- ruhakereskedés? Válasszon! — mondja az elnökasszony. — Azóta napszámosok helyett maga jár ki a földekre. Mo6t is ott ül a szekéren, hordja a kukoricát. Tud dolgozni, ha akar. Amit ezután mond Lakatosné, az már biztatóbb, meg érdekesebb, és az új elnök kezemunkáját dicséri. Jól jövedelmező gyümölcsöse van a szövetkezetnek. Olyan Jonathán alma terem ott, hogy festeni sem lehet szebbet Csakhogy eddig a haszon jó részét Horváth Imre magános kertész tette zsebre. Ezután másképpen lesz. Minek idegen kertész, mikor Szabó Pista tsz-tag maga is az. Ellátta a gyümölcsöst, de a meleg vizet is felhasználja, hogy kora tavasszal elsőnek vigyenek piacra salátát zöldséget, paradicsomot. Deák szavajárása volt: adjuk ki felesbe. Az új elnök már másként gondolkozik: nekünk is jó az a haszon, amit másnak adnánk, jóformán ingyen ,., :..Üres szekér fordul be a táblára, Csorba György kocog mellette. Megáll a kukoricatábla végén, a frissen hasított vízlevezető árok szélén (ezt is az elnökasszony ásatta), azután odajön a csoporthoz. Van egy szusszantásnyi ideje, míg a kocsit rakják. — Jobb a tsz, sző se róla. Van már hízónk, mennyi is? Vagy 25 darab. Jó pénzt kapunk érte nemsokára. Az elnökasszony beszélt rá, hogy a sertés a legjobb kassza: kukoricát eszik és pénzt kama tozik.:. — Csak az a baj, hogy az elnökasz- szony állandóan noszogat bennünket' Még ilyen időben is menni kell. Hát bizony Deák idejében nem igen kellett dolgozni ilyenkor. A föld termett, ahogy termett De most fegyelmet követel Lakatosné és a szorgalmas tagok a pártján állnak. Szabó György- né, Czibre Sándorné, Szabó István már nem azt nézik, hogy mit vihetnek el a közösből, hanem hogyan gyarapíthatják az osztalékot A szigetvári Kossuth Termelőszövetkezet hét éves fennállása óta ilyen jövedelmező tervekkel, még nem indult új évnek. Amikor a tagok arról beszélnek, hogy az idén, már határidőre elvetettek, többet is mint kellett, arról, hogy jövőre először osztják ki a kertészet jövedelmét — akaratlanul is az új elnököt dicsérik. Ha lassan is, de megértik: Lakatosné azért hagyta ott az íróaszalt és jött ismét falura, hogy az ő javukat szolgálja.
