Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-08 / 288. szám

Ttm DECEMBER 8 NAPLÓ PART ES PARI ÉPÍT ÉS * Egy párt vezető ség i iag9 aki nem csinál semmi különöset A Pécsi Bőrgyár boxkiké- szító és apróbőrkikészítő műhelyében legnagyobbrészt asszonyok és leányok dolgoz­nak. Az úgynevezett „stuccoló brigád” tagjai is nők: Balogh Istvánná, Bank Perememé, Dör­gő Józsefné, Zomborj Mihály- né és Dömötör Istvánná dol­goznak együtt e brigádban. — Bankné a boxos alapszervezet pártvezetőségének tagja. Mun­ka közben nehéz szóra bírná Inkább más beszél róla. Las­sacskán alakul ki szavakból a kép: milyen ez a kommunista munkásnő. — Amikor először láttam Banknót munka közben — mondja Dörgő Józsefné, a stuc- coló-brigád legfiatalabb tagja, — azt hittem, hogy nekem so­hasem sikerül majd olyan gyorsan, olyan ügyesen „stuc- colni" a bőröket, mint ahogy ő teszi. Most, egy esztendő el­múltával már csak mosolyog­va tudok visszaemlékezni erre Balogh Istvánné ugyanis Zomborinét vette maga mellé, Bankné pedig a fiatal Dörgő- nénak segített. Nem tettek semmi különöset, csak lassan- ' ként bevezették őket a mű­helytitkokba. A segítségnek mindkét asz- szony örült. S amikor a mun­kaelosztás történt, úgy érezték, hogy ők is egyenrangú tagjai a brigádnak. — Tudtam, hogy mindkét asszony kommunista — emlék­szik vissza Zombori elvtársnő — s hogy a kommunistának igazságosnak kell lennie. Mé­gis nagyon jól esett, amikor Baloghné és Bankné elosztot­ták a stuccolandó bőröket és saját maguknak éppúgy odaíet- tók a kevesebb keresettel járó munkát, mint nekünk. Néhány hét múlva az újak is elérték a 150—155 százalé­kot, s ebből ma sem engednek A ki szereti az embereket ** mindig talál alkalmat arra, hogy közselebb kerülhes­sen hozzájuk. így van ezzel Bank Ferencné elvtársnő is. — Apróságnak tűnik, mégis ér­demes néhányat leírni. Amikor a gyermeknapot ünnepelték, egy egész vasárnapot szentelt arra, hogy foszlós kaláccsal, finom kávéval segítsen meg­vendégelni a gyári dolgozók gyermekeit. Legutóbb családi összejövetelt tartottak a gyári kultúrteremben. S hogy mások jól érezhessék magukat. Bank elvtársnő vállalta a rendezést. A műhelyben 6 tudja leg­ügyesebben megélesíteni az ol­lókat. Ö nem hiszi ezt el saját magáról, de azért szívesen se­gít ebben is másoknak. Balogh Istvánné elvtársnő — akit két hónapja választot­tak meg párttitkárnak r— jól is­merte Bank Ferencné tulaj­donságait. Ezért javasolta: vá­lasszák meg pártvezetőségi tag­nak, s lássa el a vezetőségben a gazdasági felelős tisztét. Egy hónap igen rövid idő egy párt- szervezet életében, de a koráb­bi szervezetlenség helyett leg- 'itóbb határidő előtt számoltak al a pártbélyegekkel, s a párt- csoport bizalmiak már most megkapták a decemberi bé- ’yegeket, habár csak 11-én lesz fizetés és rendszerint akkor történik a tagdíjbefizetés is. A rendteremtés közben bi­zony sok hiba került napfény­re. A boxos alapszervezetben nem minden kommunista- tett eleget tagdíjfizetési kötelezett­ségének. Villányi János műve­zető hónapokig nem fizetett tagdíjat. Helyesen járt el Bank elvtársnő, amikor beszélgetett Villányi Jánossal és megma­gyarázta neki, hogy miért fon­tos a párt anyagi támogatósa, azonban a dolog mégsem ma­radhat annyiban. Meggyőzés mellett felelősségre is kell vonni.. 17" özépmagas asszony Bank Ferencné. Amint beszél, túlságosan is szerény. — Ne, igazán ne dicsérjenek meg! Hisz nem is tettem sem­mit a kötelességemen kívül, — Dicsérjék Baioghnét, a Dörgő- nét és a brigád többi tagját. Azok igazán megérdemlik, mert mindig 150—160 százalékra tel­jesítik a tervüket. —*■ És az elvtársnő? Nehezen jön a válasz és ezt már nem hallgathatja el a bőrgyár kétszeres sztahano­vista, kiváló dolgozója sem: — Hát.. . hát én is . . . Hírek — Uj magyar filmeket mu­tatnak be a pécsi mozikban. A „Danáin György, vagy a meg­csúfolt férj” című színes film december 15-től lesz műsoron Január 15-én díszelőadás kere­tében a Kossuth filmszínház­ban mutatják be „Az élet híd­ja" című filmet. „Egy pikkoV világos című filmet január 10 tői játsszák a mozik. * Hatvannyolc könyvkiállítást. 15 könyvismertetést és ankétet ’•endeztek a falusi könyvtárak novemberben. Villányban a ..Szőlőtermelés’1 című amkéton 250-en vettek részt. * Az ifjúsági kulturális sereg­szemlére 131 szervezet nevezett be 3 919 fővel. Eddig 48 ének­Bírálatunk nyomában Látogatás a Mohácsi Selyemgyárban A Dunántúli Napló októ­ber 26-i számában bírálat je­lent meg a Mohácsi Selyem­gyár munkájáról. A gyár át­állás miatt nehézségekkel küz­dött és nem teljesítette II!. negyedévi tervét. A cikk fel­tárta a hibák okát és részle­tesen foglalkozott a műszaki vezetők terveivel, elképzelé­seivel. A napokban újra ellá­togattunk az üzembe, hogy megvizsgáljuk mit tettek a vezetők az elmúlt másfél hó­napban, s hogy sikerült meg­valósítani az elképzeléseket Nézzük meg, mi volt a hely­zet és mik a főbb problémák most. A Mohácsi Selyemgyár évekig pamutot és kötszert készített. Ebben az évben ve­zették be a selyemszövést E'. az átállás nagy feladatok elé állította a gyár egész kollex- tíváját, mert a korábbi durva munkában megrongálódott gé­pek alkalmatlanok voltak a fi­nomabb selyemkészítéshez, s szaktudással is baj volt. Még a gyár legöregebb selyem-szak­emberei — Haraszti János, Karácsonyi János művezetők és Wahl György főművezető — is nemegyszer gondolkodó­ba estele a problémák láttán. A silány fonal is akadályozta a munkát. Ezek miatt nem tudták teljesíteni a III. ne­gyedévi tervüket. A gyár vezetői és a műszaki emberek nem nyugodtak bele a lemaradásba, s gyors, ha­tározott intézkedésekkel emel­ték a termelékenységet és ja­vították a minőséget is. Októ­berben már 104,9 százalék volt a termelési terv. Hogyan érték el ezt az ered­ményt? Úgy, hogy a gyártan­dó cikkeket átcsoportosították. A nehezebben szőhető árukat, mint a fűző-szatént, krepp­szatént és a matlasszé anya­gokat négy gépen dolgozó munkásokkal szövetik, míg a könnyebben előállíthatókait, például a lavable-t hat-nyolc gépes csoportokban készítik. Ez a megoldás javítja a minő­séget és a termelékenységet is növeli. A műszaki feltételeket úgy javították meg, hogy egy va­sárnap kijavították és ponto­san beállították a selyemgyár­táshoz a .gépeket. Bevezették a gyártásközi ellenőrzést is Menetközben figyelmeztetik a szövőt olyan hibára, amely el­kerülte figyelmét. így elejét veszik a selejtnek. A gyár vezetőségének leg­fontosabb intézkedése az volt. hogy a művezetők megkapták üzemegységük tervét, munkás­létszámát és szabadságolási tervét. Ezek alapján teljesen önállóan dolgoznak, igazi gaz­dái lettek részlegüknek. Első­sorban a vezetésnek ez a meg­változása tette lehetővé a korábbi kapkodás megszünte­tését. Az átállás befejezése és a tervek teljesítése egészséges vérkeringést indított meg a gyárban. Nyugodtabbak, ma­gabiztosabbak a vezetők is, a munkások is. Bizakodóan ter­vezik a jövő évi feladatokat Építkezni nem fognak, mert ezévben létesítettek 50 ezer forintos beruházással korszerű fürdőt. Legsürgetőbb feladatuk lenne a gépek faj- tánkénti csoportosítása, a gép­park egységesítése. így egy szövő az összes gépén egyfajta árut tudna gyártani. Ez fellen­dítené a termelékenységet, még tovább javítaná a minő­séget, növelné a dolgozók munkakedvét és keresetét. Jobban lehetne ésszerűsíteni az egyes folyamatokat és még lendületesebb lehetne a munkaverseny. A IV. negyed­évi eredmények biztatóak- és reményt adnak arra, hogy a Mohácsi Selyemgyár a jövő évben teljesíti terveit. kar, 18 zenekar, 77 színjátszó­csoport és 55 tánccsoport je­lentette be részvételét a DISZ megyei bizottságon. Nagyszabású Télapó-estet rendez Pécsett a DISZ városi bizottság december 17-én este 6 ónai kezdettel a Doktor Sán­dor Kultúrházban. Az üzemek és iskolák kultúrcsoportjainak szereplése gazdagítja a műsort. * „Nagy magyar feltalálók“ címmel Széchenyi-aicnán de­cember 20-án este előadást tart a TT1T előadója. * Száznyolcvan kötet könyvet vásároltak a hidasi bánya és a falu dolgozói a pécsváradi könyvesbolt „mozgóárusától”, Bognoczki Jánosnétól. ft Télapó ünnepélyt rendezett december 7-én szerdán este a TTIT, a szakosztálxji tagok gyermekeinek. A Télapó elis­merő és figyelmeztető szavai közben nyújtotta át az ajándé­kot a gyermekeknek. Ezután meséket olvastak fel és a „Go­nosz hattyú" című játékfilmet vetítették. * — „Bartók Béla zongorá­zik” címmel a TTIT zenei szakosztályának rendezésében műsoros estet tartanak dredeti hangfelvételekről, december 17-én a Pécsi Helyőrség Tiszti Klubjában. Ee'e’tz’ík a Srepnylon hazai eiöMitásánah kisérieieit . A Duna selyemfonalelőkészí- tő gyárban sikerrel jártak a kiepnytan fonal, az úgyneve­zett Helamfca hazai előállításá­nak kísérletei. A külföldről be­hozott nylon szálat duplasod­rással, s közben többszöri hő­kezeléssel hullámosítottáik. Az Ilyen fonal rendkívül rugalmas is tartós. Ezenkívül a Hetei­kéből kötött vagy szőtt áruk jobb nedvszívók, jobban leve- gőznek, mint a közönséges ny­lon, s viseletűk sokkal kelle­mesebb, higiénikusabb. A He- lankából zoknikat, fürdőruhá­kat, pulóvereket, a közönséges nylonnal összeszőve pedig kü- iönlpges, redősmi ntázaitú blúz­anyagokat készítenek majd. — Azzal, hogy a Helamka hazai előállítását megoldották, — ugyanannyi valutáért több nylonszátat tudunk majd be­hozni. A krepnyíon nagyüzemi gyártását januárban kezdik meg a Duna selyemianaiedőké- szítő gyárban. Mi is a városhoz tartozunk Panaszunk az összes hiva­talt bejárta — eredménytele­nül. A város és községgazdál­kodási minisztériumból kap­tunk ugyan egy Írást, amely­ben közölték, hogy a szkókói utat meg kell javítani! Erre utasítást kapott a városi ta­nács is, de ... Nem javítják meg, mert a szkókói út „mel- lék-út” és ezt nem érdemes megjavítani. Véleményünk szerint a mi ütünk éppúgy nem mellékút mint a bálicsiak vagy a doná- fusiak útja sem az. Nekik jó útjuk van, nekünk pedig rossz, olyan rossz, hogy este életve- szelyes azon közlekedni. Sze­retnénk, ha mi is legalább olyan úton járhatnánk, mint a bá’icsiak, vagy a donátusiak. Ehhez nekünk is jogunk van, mert mi is a városhoz tarto­zunk. A Nagyszkókó-dűlő dol­gozóinak nevében: BERTA MIHÁLY Lengyel vendégek Pécsett Kedden reggel háromtagú lengyel kereskedelmi kül­döttség érkezeit Pécsre. A küldöttség tagjai: Szczepka Jan, a krakkói Textilnagy- kereskedelmi Vállalat igaz­gatója, Nowakowski Félix, a lengyel belkereskedelmi mi­nisztérium tervosztályának vezetője és Kostrzewski Al­bin, a varsói Központi Aru­ház igazgatója. A lengyel vendégek azért jöttek Pécsre, hogy a vidéki kereskedelmet tanulmányoz­zák. Pécsi tartózkodásuk so­rán felkeresték a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatot, ahol elsősorban a vidéki kereskedelem szerve­zeti felépítése, a kereskedel­mi tervezés, a lakosság jobb áruellátása iránt érdeklőd­tek. Kostrzewski Albin Varsó­ban egy héteryeletes áruház igazgatója, öt elsősorban a Pécsi Állami Áruház érde­kelte. A konfekció osztályon az­iránt érdeklődött, hogy mennyi az egy főre és az egy eladóra eső forgalom. Elra­gadtatással nyilatkozott ar­ról, hogy az áruházban a konfekció osztályon a vitri­nekben szép sorrendben so­rakoztak egymás mellett a férfi és gyermekruhák. Az áruház megtekintése után aziránt érdeklődtünk, mi tetszett neki legjobban az áruházban. Szembetűnt az, hogy az Állami Áruházban egy fron­ton igen sok a kiszolgáló. Ez a vásárlók szempontjából előnyös, de nálunk, Varsó­ban az a helyzet, hogy több a vásárló, mint az eladó. Persze olyan időben tartóz­kodtam az áruházban, ami­kor a forgalom nem volt nagy és így megállapításom csak viszonylagos. — Az a benyomásom, hogy a Pécsi Állami Áruház kere­tei nagyon szűkek, ehhez ké­pest nagyon szépen berende­zett, a legkisebb helyet is maximálisan kihasználják. — Szembeötlőit az, hogy Pécsett sokkal nagyobb gon­dot fordítanak az áruértéke- sítési propagandára, mint nálunk Varsóban. — Megállapítottam, hogy az áruházban igen jó a kol­lektív szellem, a raktári munkástól kezdve egészen az igazgatóig mindenki arra törekszik, hogy a vásárló közönség igényét minél job­ban kielégítse. A vendégek megtekintet­ték Pécs nevezetességeit. Utána visszatértek Budapest­re. Onnan folytatják útju­kat Prágába és a Német De­mokratikus Köztársaságba. Teljesítettük az éves tervet Az Álfotifehérje Takarmá­nyokat Előállító Vállalat no­vember 30-áig 109 százalékra teljesítette éves tervét. A IV. negyedév elején súlyos nehézségek mutatkoztak a tervteljesítésben. Szárítógé­pünk ugyanis üzemképtelenné vált. A Vasas Kisipari Szövet­kezet elvállalta a javítást és egy hót alatt éjjel-nappali muníkáva! rendbehozta a gé­pet. A Vasas KTSZ szerelői­nek ezúton is köszönetét mon­dunk. OTT JÓZSEF telepvezető Kigyulladt a villany Hetvehelyen Nagy örömmel fogadtuk a fényt, amely községünkben igen sokféle művelődési és szórako­zási lehetőséget teremtett. — Máris alig akad ház. ahol ne szólna a rádió. Most már nyu­godtan járhatunk az utcán, van világításunk. A vil’amosítás ér­dekében 90 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. SEBES MIHÁLY v. b.-clnök 'Félmillió- faúftt — gyű* — Tagtársak! Az intézőbi­zottság és a pártvezetőség úgy határozott, hogy a következő esztendőre a kertészet mellett négyholdas gyümölcsfa cseme­tekertet létesítünk. A talajelő­készítésre — és a dugvány be­szerzésére 60 ezer forintot for­dítunk. Kérdés az, hogy a tag­ság elfogadja-e?.. — Elfogadjuk! Helyes! — válaszoltak szinte egyszerre a tagok Báli János tsz-elnök be­számolójára. A mohácsi U) Barázda Ter­melőszövetkezet jegyzőkönyvé­ben — amit 1954 július 8-án vettek fel a közgyűlésről — olvassuk e sorokat. A határo­zat óta majdnem másfél év | rázdában egy-egy munkaegy­elt el s most már valóságban is láthatjuk a gondosan ápolt gyümölcsfa csemetéket. A fa­iskola a kertészet mellett terül el és egyszerre 54 ezer alma, körte, szilva, cseresznye és meggycsemetét nevelnek atsz- tagok. Az idén még nem hozott jö­vedelmet a csemetekert, mert a fácskákat csak jövő ősszel szállítják el. A szövetkezet tag­jai azonban már tudják, hogy ha csak 10 forintért is adják el darabját, akkor is egyszerre 540 ezer forint jövedelmet hoz a négyholdas terület. Ez azt je­lenti, hogy jövőre az Uj Ba­ség értéke 27 forinttal növek­szik. Ha Jaksics Györgyök jö­vőre is 1317 munkaegységet szereznek, akkor évi tiszta jö­vedelmük az idei 39 és félezer­ről jövőre 75 ezer forintra nö­vekszik. Az Uj Barázda Tsz tagjai eb­ben az esztendőben újabb ha­tározatot hoztak arról, hogy a négyholdas csemetekertet ta­vasszal újabb öt holddal told­ják meg és 1956-ban hármas forgót állítanak be. Ez azt je­lenti majd, hogy évenként szál­lítanak majd ültetésre kész gyümölcsfákat és a jövedelem is évenként ismétlődik. /lendet tetetnia<z ú-i Törik a kukoricát a szigetvári Kos­suth Tsz-ben. A végtelen táblán szinte elvesznek az emberek, amint a zizegő sorok között fázós ujjakkal tépegettk a háncsot. A fagyott csapáson három asszony gyömöszöld zsákokba az arany­ló csöveket. Hozzájuk tartok, talán út­ba igazíthatnak. — Nem tudják, hol találom az elnö­köt? Piros melegítés, gumicsizmás fiatal­asszony egyenesedik fel. — Én vagyok az. Lakatos Tiborné. Tessék. Beszédbe elegyedünk s egy-kettőre kiderül, hogy egyáltalán nem szófukar asszony ez a Lakatosné. Két hónapja választották meg elnöknek, azelőtt a megyei tanácson dolgozott. Maga kérte, hogy helyezzék Szigetvárrá. Tudta, hogy a szigetvári Kossuth a megyében nem az első, s nem is a második. De ő éppen ilyen helyre vágyott, ahol meg­mutathatja, nem hiába végezte el Szent- lőrincen a mezőgazdasági technikumot — Azt vártam, hogy a fagokkal ösz- szefogunk és egy-kettőre rendet terem­tünk. Szép álom — nem így lett A leváltott elnök, Deák Antal ugyan­is miután brigádvezető lett, meg is szervezte a maga „brigádját”, de nem azon járt az eszük, hogyan segítsenek az elmökasszonynak, ellenkezőleg. — Amit én terveztem, azt ők igen ügyesen keresztülhúzták. Gold Mihály, Boda Rudolf, Göjtener János elsősorban a háztáji szőlőben dol­gozott, a közős kukoricát meg ette a gaz. Valahány gaz a megyében meg­terem, az itt fellelhető volt könnyűszer­rel. Előfordult, hogy a tagság fogatos- túl, a legnagyobb dologidőben otthagy­ta a napraforgótörést és elment a feles szőlőbe dolgozni. Az egészre a brigád­vezető részegeskedése tette a pontot. Míg a tagság látástól vakulásig szán­tott, vetett, ő a borospincében lopta a napot. — Leváltottuk. S Boda Rudinak is megmondtuk: vagy a tsz vagy az ócska- ruhakereskedés? Válasszon! — mondja az elnökasszony. — Azóta napszámosok helyett maga jár ki a földekre. Mo6t is ott ül a szekéren, hordja a kukori­cát. Tud dolgozni, ha akar. Amit ezután mond Lakatosné, az már biztatóbb, meg érdekesebb, és az új elnök kezemunkáját dicséri. Jól jö­vedelmező gyümölcsöse van a szövetke­zetnek. Olyan Jonathán alma terem ott, hogy festeni sem lehet szebbet Csakhogy eddig a haszon jó részét Hor­váth Imre magános kertész tette zseb­re. Ezután másképpen lesz. Minek ide­gen kertész, mikor Szabó Pista tsz-tag maga is az. Ellátta a gyümölcsöst, de a meleg vizet is felhasználja, hogy kora tavasszal elsőnek vigyenek piacra salá­tát zöldséget, paradicsomot. Deák szavajárása volt: adjuk ki fe­lesbe. Az új elnök már másként gon­dolkozik: nekünk is jó az a haszon, amit másnak adnánk, jóformán in­gyen ,., :..Üres szekér fordul be a táblára, Csorba György kocog mellette. Megáll a kukoricatábla végén, a frissen hasí­tott vízlevezető árok szélén (ezt is az elnökasszony ásatta), azután odajön a csoporthoz. Van egy szusszantásnyi ide­je, míg a kocsit rakják. — Jobb a tsz, sző se róla. Van már hízónk, mennyi is? Vagy 25 darab. Jó pénzt kapunk érte nemsokára. Az elnök­asszony beszélt rá, hogy a sertés a leg­jobb kassza: kukoricát eszik és pénzt kama tozik.:. — Csak az a baj, hogy az elnökasz- szony állandóan noszogat bennünket' Még ilyen időben is menni kell. Hát bizony Deák idejében nem igen kellett dolgozni ilyenkor. A föld termett, ahogy termett De most fegyel­met követel Lakatosné és a szorgalmas tagok a pártján állnak. Szabó György- né, Czibre Sándorné, Szabó István már nem azt nézik, hogy mit vihetnek el a közösből, hanem hogyan gyarapíthat­ják az osztalékot A szigetvári Kossuth Termelőszövet­kezet hét éves fennállása óta ilyen jö­vedelmező tervekkel, még nem indult új évnek. Amikor a tagok arról beszél­nek, hogy az idén, már határidőre elve­tettek, többet is mint kellett, arról, hogy jövőre először osztják ki a kerté­szet jövedelmét — akaratlanul is az új elnököt dicsérik. Ha lassan is, de meg­értik: Lakatosné azért hagyta ott az íróaszalt és jött ismét falura, hogy az ő javukat szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents