Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-06 / 286. szám

N A P L ( 1955 DECEMBER • 35 Éden, angol miniszterelnök találkozik Eisenhower elnökkel Newyork (MTI) Gettysburg- ból, Eisenhower elnök, jelen iegi tartózkodási helyéről köz­leményt bocsátottak ki. A Fehér Ház közleménye a következőképpen hangzik: „Az Egyesült Államok el ■( Ke meghívta a brit minisz terelnököt, hogy vendégikéni január végén néhány napot Washingtonban töltsön. A meghívást szívesen elfogadták A miniszterelnököt a brit kül­ügyminiszter fogja kísérni. A m i - tszterelnök és a külü.eymi niszfer január 30-án érkezik Washingtonba.’1 M kezdtek a Szovjetunió bonni nagykövetségének megszervezését Berlin (MTI) A nyugatné­met rádió közlése szerint hét­főn reggel Bonnba érkeztek a szovjet külügyminisztérium gazdasági osztályának képvise löi, hogy hozzálássanak a Szovjetunió nagykövetségének megszervezéséhez. A megbí­zottak első feladata, hogy megfelelő épületet vásárolja­nak a szovjet nagykövetség számára. Mezőgazdasági egvüttinűködés az NDK-val A mezőgazdaság területén megvalósítandó gazdaság' együttműködésről tárgyalt ,1955 november 22-től 28-ig Berlinben tartott első ülésén a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kiküldött kormánybi­zottsága. i A kormánybizottságok olyan intézkedésekben egyeztek meg amelyek az együttműködést különösen a vetőmagszapari­tás, a gyümölcs, zöldség- és szőlőtermelés, a tenyészállatok cseréje és az állatgyógyászati cikkek gyártása terén segítik elő. A tárgyalásokat a Magyar Népköztársaság részéről Már­ton Jáno6, az Országos Terv­hivatal elnökének helyettese, a Német Demokratikus Köz­társaság részéről dr. Rübe- sanj Erich, a földművelési és erdőgazdasági miniszter he­lyettese vezette. A Francia Kommunista Párt lís akapcso'ásra szólította fei a Szocialista Pártot Párizs (MTI) Franciaország ban hivatalosan is megkezdő­dött a választási kampány. Va­sárnap estig 11 párt, illetőleg csoportosulás jelentette be a ivaliügymdiniszitériuminaik, hogy legalább 30 megyében indul a választásokon és ennek alap jan élni szándékozik a lista- capcsolások nyújtotta lehető­ségekkel. (Szerk. megj.: az ér­vényben lévő választási tör­vény értelmében listakapcso- ’ást csak országos pártok köt­hetnek, azaz azok a pártok ■melyek legalább 30 megyében állítanak jelöltet.) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága leve­let intézett a Szocialista Párt vezetőségéhez, amelynek or­szágos tanácsa kedden ül ösz- sze, hogy kidolgozza a párt választási taktikáját. A Fran­cia Kommunista Párt levelé­ben listakapcsolási ajánlatot esz a Szocialista Pártnak. A levél rámutat, hogy a párt minden erőfeszítése ellenére nem lehetett elkerülni a lista- -capcsolásokat, majd kijelenti: „ilyen körülmények között úgy véljük, a reakciót meg kell gátolni abban, hogy a listakapcsolásokat a választók többségét képviselő munkás­osztály és demokratikus erők összessége ellen használhassa feL" Javasoljuk, — mondja a le­vél, -r hogy a különböző me­gyékben valósítsuk meg a -szocialista és kommunista lis­ták összekapcsolását, E lista- kapcsolásokat adandó esetben más köztársasági érzelmű pár­tokra és csoportokra is ki le­hetne terjeszteni abból a cél­ból, hogy a reakciót a legtöbb választókerületben megverjük és így biztosítsuk egy baloldali’ többség győzelmét az eljöven­dő nemzetgyűlésben”. A jugoszláv elnök egyiptomi lá ogatása JVasszer nvi atkozafa a Jueopress liirüoycökrégnek (MTI) A belgrádi rádió köz­li, hogy Tito elnök hajóraja vasárnap elhaladt Kréta szi­gete mellett és hétfőn este ér­kezik Port Szaidba, az első egyiptomi kikötőbe. Nasszer egyiptomi minisz­terelnök nyilatkozott a Jugo- press hírügynökségnek Tito elnök egyiptomi látogatásá­ról. A többi között kijelentette, bízik abban, hogy „Tito elnök egyiptomi látogatása kedvező­en befolyásolja a két ország A Barmai Unió Irta: A. UZJANOV, a történettudományok kandidátusa A Burmái Unió az imdo- kínai félsziget észak- nyugati részén terül el. Húszmiüiényi lakosságának körülbelül 'kétharmada a tu­lajdonképpeni burmai nem­zetiségű. Az államnyelv — a burmai. Az ország fővárosa a több mint hétszázezer lakosú Ran­gún, 1948 január 4-én a Ibunmai nép nemzeti felszabadító har­cának eredményeként Ran- gunibam felhúzták az árboc­ra a hatcsillagos vörös nem­zeti zászlót és kikiáltották Burma függetlenségét A Bur­mái Unió a tulajdonképpeni Burmából, továbbá a San, a Kacsái és a Karen államból, valamint a Csín kerületből áll. Az alkotmány szerint a tör­vényhozó szerv: a képviselő­házból és a nemzetiségi kama­rából álló parlament. A kép­viselőházban 250, a nemzeti­ségi kamarában 126 a képvi­selők száma. A képviselőház tagjait minden tizennyolc évet betöltött, szavazójogától, a törvény által meg nem fosz­tott állampolgár választja. Képviselőnek az választható, meg, aki legalább a 21. évét betöltötte. A parlamentet négy évre választják. A köztársaság élén elnök áll, akit a parlament két házának együttes ülésén öt évére vá­lasztanak. A Burmái Unió el­nöke jelenleg Ba U. Az elnök erősíti meg tiszt­ségében a mtaiszterelniököt. s hagyja jóvá annak javasla­tára a kormány összetételét. . I A végrehajtó hatalom a mi- közötti barátság és együttmu-1 nisztertanács kezében van. A ködés további fejlődését”. I Burmai Unió miniszterelnöke’ a nemzeti kormány megala­kítása óta U Nu. Burma természeti kincsek­ben gazdag. Nagy wolfram-, ón-, ólom-, ezüst-, nikkel-, ko­balt-, arany- és mangánkész­leteket re t a főid méhe. Az ország délkeleti részén, Tavoj környékén 'gazdag vasérclelő­helyek vannak. Burma jelen­tős barnaszén készletekkel rendelkezik. Az Iravadi folyó középső folyásénál kőolajat termeinek. A második világ­háború előtt Burma Kína után a második helyet foglalta el a világon wolfram koncentrátu- mok termelésében és kivitelé­ben. A világ wolfram termei lésének 20 százalékát adta. A köztársaság északi, északnyu­gati és keleti vidékeim nagy viziemergia források vannak. Burma Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb rizstermelő orszá­ga A második világháború előtt az első helyet foglalta el Délkelet-Ázsia rizs exportjá­ban. Harminchét százalék volt a részaránya a világ tisztított rizs exportjában. Az ország javait a legutóbbi időkig nem ma.guk a burmai ak hanem a külföldi monopóliu­mok élvezték. Külföldi mono­póliumok kezében volt az egész bányaipar, minden olaj­telep, a legtöbb fűrésztelep és gépesített rizstiszta tó vállal at, a közlekedés, a külkereskedelem továbbá a belkereskedelem és a pénzügyek jelentős részét A gyarmati rendszer és a kül­földi monopóliumok uralma gátolta a burmai nemzetgaz­daság fejlődését. D urrna függetlenségének hét és fél esztendeje alatt számos intézkedést tett gazdasági függetlensége meg­Az Ki^íSZ közgyűlésének december 3-i lies ülése telji Newyork (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlés december 3-án tel­jes ülést tartott, amelyen a megjelentek jóváhagyták a bi­zottságokban megvitatott kér­désekről előterjesztett jelenté­seket és javaslatokat. A politikai bizottság részé­ről az atomenergia békés cé­lokra való felhasználása ügyé­ben előterjesztett jelentés és határozati javaslat megvitatá­sa során. V. V. Kuznyecov szovjet megbízott közgyűlésen. felszólalt a A szőnyegen forgó határo­zati javaslat támogatása mel­lett a szovjet küldöttség azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az atomenergia békés felhasz­nálása kérdésének további vi­tája során figyelembe veszik a Szovjetunió javaslatait — mondotta többek között. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a politikai bizott­ságnak az atomenergia békés felhasználása ügyében hozott határozati javaslatát. Ezután a közgyűlés megvi­tatta a politikai bizottságban az atomsugárzós hatásáról le­folyt vitáról szóló jelentést és az e kérdéssel kapcsolatos ha­tározati javaslatot. A közgyűlés megerősítette a marokkói kérdéssel kapcsola­tos bizottsági jelentését és ja- vsalaitofcat is, továbbá a Pa­lesztinái menekültek megsegí­tésének kérdésében, a Dél­afrikai Unióban folyó faji meg különböztetés kérdésében, Dél- Afrika kérdésében, az ENSZ pénzügyi kiadásaivá’ kapcsolatos kérdésekben elő­terjesztett jelentéseket és ja­vaslatokat. Brentano megdicsérte Ollcnhanert Berláin (MTI): Brentano, bon­ni külügymáinisiziter vasárnap egy heidelbergt gyűlésen nagy dicsérettel emlékezett meg Ol- lanhauenről, a Német Szociál­demokrata Párt elnökéről. A külügyminiszter kiemelte, hogy Ólllier.hauer a parlament pén­teki külpolitikaá vitájában szintén a kormánypolitika mel­lé állt. Ollanhauer beszédének nagy részét a Keresztény De­mokrata Unió képviselői is alá­írhatják — hangoztatta Ade­nauer külügyminisztere, majd lozzáfűzte: „a külpolitikai vi­ta megmutatta, hogy a kor­mánykoalíció és a Szociálde­mokrata Párt egységes a nagy célok megítélésében.” szilárdításéra és a külföldi tóke állásainak gyengítésére, Egyes külföldi tókék államosí­tása útján erősítik az állam­kapitalista szektort, a .külföldi tőkéseknek kárpótlást fizet­nek. A vasúti közlekedés, a hír­közlés, a külkereskedelem és a pénzügyi rendszer már az állam kezében van. Ez jelen­tős mértékben elősegíti a bur­mai gazdaság fejlődését. Az utóbbi években kiszélesedtek Burma külkereskedelmi kap­csolatai. Burma mezőgazdasági or­szág. A mezőgazdaságban dol­gozik a lakosság hetven szá­zaléka. A mezőgazdaság a gyarmati Burmában szintén a külföldi monopóliumok érde­keinek volt alárendelve. A háború előtt a burmai kivitel­ből 95 százalék volt a mező- gazdaság részesedése. Az elmúlt két és félévben a független Burma jelentős sike­reket ért el a mezőgazdaság fejlesztéséiben. Növekszik a vetésterület és az állatállo­mány. A mezőgazdaság fejlő­dését azonban még mindig erősen hátráltatják a feudaliz­mus maradványai a falun. 1948-ban földállamosítási tör­vényt hoztak, melynek értel­mében a földesuraktól térítés ellenében kisajátítják a földe­ket és szétosztják a parasztok között. Az ötven acret megha­ladó földbirtokok esnek az ál­lamosítás hatálya aíá. Tíz év alatt szándékoznak végrehaj­tani ez,t a törvényt. Ä számí­tások szerint, mire a törvényt végrehajtják, a parasztok tíz­millió acre földet kapnak . A kormány intézkedései a földes urak erős ellenállásába ütköznek. Meg kell állapítani, hogv 1955-ben a kormánynak az államosítandó földek mind­össze két százalékát sikeréit kisajátítania és szétosztania a parasztok között. lí unma népe és kormánya tevékenyen harcol a nemzetközi béke erősítéséért. Burma a vietnami hadműve­letek megszüntetése és a ko­reai probléma békés megoldá­sa mellett szállt síkra, s áll­hatatosain követeli, hogy a Kínai Népköztársaságnak ad­ják meg a törvényes helyet az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A burmai nép a világ más békeszerető népeivel együtt követelt a tömegpusz­tító fegyverek betiltását. Eré­lyes harcot folytat immár évek óta az ország területére tör­vénytelenül behatolt rsang- kajsekteta bandák ellen. (1) Már nem is emlékeztem, hogy mióta lakom a vájóteremben. Valamiféle bújkáló láz cse- repezte a szám szóiét, és óra helyett a szívem ketyegését hallgattam. A mennyezet alatt megállt a füst, megállt az idő, mintha háború sem lett volna. Pedig erre járt ám. Belebotlott még az állomás ol­dalába is, és összelyukaszgatta a kihalt utca kunkorodó üzletredőnyeit. Néhány napja már a hangját sem hallani, csak éjszak áruként dongnék odafenn a magas­ban, ki tudja, milyen gépek. De nem csinál­nak mást, mint békében gyújtogatják a csilla­gokat. Lábam előre nyújtottam, lépje át, aki akar­ja és katonabaikamcsam barázdáit vizsgálhat­tam. Nem féltem én már senkitől és semmi­től, csak a ruhatetűtől. A kályhában időnként felbrurrvmogott a tűz, mintha szitkozódott volna, hogy így tovább nem ég: levegőt adjanak neki és ne fokhagy­maillatot, hónaljszagot, körülötte pattogzamaik a piros padok, akárha hámíanának. Ö. nekem nagyon jó hely jutott! A vége. Ott karfa is van. Pensze, a földön jobb lenne, de se pokró­com, se dunyhám. Bár akár egy laktanyára való takaróm is lehetne. Mellettem katonaköpenyes legény kucorog. Almán mosoly és mégis sóhajt. Alighanem szeretne már fehérhuzaitú ágyba bújni. Rá- kanyarintami a szék támlájára a ruháját — oda haza lenni. De mit sóhajtozik? Más talán nem ezt akarja? Én is. mintha csak hosszú pórázon lennék, úgy ülök itt. A póráz végét anyám csavarhatta csuklójára, apám szoríthatta markába, vagy száradó lugasú házunk köré tekeredett. És mindig rövidebbre fogják, mindig jobban húz­nak rajta, ezért jöttéméi Szegedről ezért vagyok már Kiskunfélegyházán. De mindenki, a többiek is mennének vala­hova. Hiszen talán nincs is olyan messze az álombéli ágy, talán nincs is olyan távol az a fá­Szántó Tibor: Z L S Q FEJSZE T — Elbeszélés — * Megjelent a* író bcszélés-kötetében. „Triciklin” című d­zóvállú szék, csakhogy feltwaggatták hozzá­juk a síneket, mert ezen az őszön talpfába mélyedtek az ekék. A töltéseket szántották a földek helyett. Vagy még golyók füttyöntget- nek arrafelé és ágyuk mordulnak. Amott a szatymaziak padja hamarosan meg­üresedik. Szemmel is tartják a többiek. Feléjük már jár a vonat. Persze katonai,— sebesültet, fegyvert szállító. Dehát mi a csudának találták fel a fékező­fülkét, ütközőt? Aztán néha még a vagonba is beengedik az embert. Négyen vannak a szatymaziak. Látszólag három asszony, de a harmadik az csak lány, akárhogy is takarná. Rózsás airca fölött még a fekete kendő is mintásnak látszik. Pedig amíg a front járja, senki sem akar szép lenni, meg kívánatos, inkább nagyon fiaítal, vagy nagyon öreg. A negyedik, a zsiroskalapú atyafi, mint csősz a dinnyéket, úgy vigyázza a nőket. Azt nem tudom, hogy melyiknek apja, me­lyiknek férje, — míg haza nem ér, itt minden­ki füllent, hazudik. így is kell ezt, mert a nagy háborúban meg­van kinek-kinek a kis háborúja. Bizony, ón is elvesztettem volna rég a magamét, ha katona­szökevény koromban, igazoltatásnál, kihallga­táson igazat fedelek. Most is mondhatnám, hogy lelőtt repülőtiszt vagyok, csapatj át vesztett katonaorvos. Moszk­vában kiképzett ejtőernyős partizán, az abesz- szin követség másodsofőrje, voronyezsi hadi­fogoly — és minden mesének meglenne a ma­ga haszna, a maga közönsége. Kövér nénik kosarukból babusgatnának, faros lányok rám­csodálkoznának. De minek nekem hazudnom, amikor végire az igazság is érdekes és igaz! Kommunista vagyok. Most már nyíltan. Lehettem volna Szegeden, akár politikai de­tektív, akár moziigazgató is, de én hazame­gyek. Hazamegyek, ahonnét büntetőszázaddal vittek ei, haza, ahol a kívül fehér, belül fe­kete rendőrségen összevertek, mint kommunis­ta kölyköt, mert még amellett gyerek is vol­tam. Nahát, most aztán hazamegyek! Megmuta­tom magam nekik: élek és mégcsak meg sem rokkantam! Majd valamiféle rendcsináló osz­tagnak leszek a parancsnoka, vagy annak, aminek éppen akarok. Szegeden ugyan nem a kedvem szerint men­tek a dolgok. Igaz, én még sohase gondoltain végig, hogy milyen is lesz a mi világunk. Jani bácsi — va­jon hol lehet most az öreg? — csak azt mond­ta: „Meglátod, Péter, hogy nagy hacacáré lesz itt, a burzsik torkára lépünk, és mi leszünk az urak, ez az egész hegy.“ Nálunk, a Ható-hegyen csak proli lakik, nincs is ott más, mert azt tudnánk, hiszen be­látunk egymás udvarába, egy kútra járunk és sajnos, nem úszik zsirfátyol a ház^előtti víz­folyáson. A Jan,i bácsi bizony káromkodott volna Szegeden, mert mégcsak be sem léptünk a leg- burzsibb világba sem, íróasztalon aludtam a pártházban és fáztam is. Lóhúst ettünk — az igaz, hogy egy asztalnál olyanokkal, akik nép­biztosok lesznek és ötször annyit ültek bör­tönben, mint a Jani bácsi, pedig azt mindig elvitték, ha valami ünnep közeledett. Nem volt nekem maradásom Szegeden, csak húzott az a póráz. Rosszat sejtettem, nagyon rossza t. Az öregem nem fogta be sohase a szá­ját. Ha legalább még olyanok között lenne, mint én voltam, odaikünt az üzemben, akkor hagyján, csakhogy a vasútra összeszedtek min­den talpnyalót, meg olyan pofát, aki nem akart más lenni, mint nyugdíjas ... Nehéz eset. Aztán beszélik, hogy bombázták Pécseit. Ahogy közeledett a front a Dunához, úgy lett mindinkább mehetnékem. Girillfoetűs iga­zolványom volt. bár akár cirilllbetűs marha- passzust is felmutattam volna, amennyit én ahhoz értek! Gondoltam „Kiskunhalasig leg­afább eljutok.” Ott Iáiknak Somos Kafcicáók. — Katicáik. Majd azoknál kivárom, míg Pécsire mehe­tek. Legfeljebb addig segítek megalakítani az ottani kommunista pártot. Szegeden erősen marasztaltak, de éjjel, ami­kor az íróasztalon forgolódtam, olyan tisztán hallottam az állomás zaját. Vagonok koccan­tak össze ’ és odafültyentettek a mozdonyok. Szóval, nem lehetett maradni. Elköszöntem illendően, pedig ón búcsúzkod­ra nem szeretek, mert az mindig olyan, mint­ha az ember rosszabb sorsba menne. Kenyér- zsákom az oldalamnál lötyögött, akárha mese­beli vándor lennék, de az olyannál nincs két konzerv és Koestiin-keksz. Megálltam a pártház harmadik lépcsőfokán, összébb rántottam a derékszíjam, az utcán száiliingózók tisztelettel néztek rám, láthatták, hogy vagyok valaki. Széles sorokban szovjet katonák jötték az úton. Énekszóból bontottak zászlót és füttyel pántlikázták. Nem tudom, hogy a fenébe csinálták azt a tósítós füttyöt! Balkezében mindegyik fehér göngyöleget szorongatott. Mentek a gőzfürdőbe, mert Sze­geden már akkor két napja gőzfürdő is volt. Én még a szökésem előtt jártam ott. De mu­risán is festettünk! Az őrmester kötényben és bakancsban randalírozott köztünk és aki nem jól szappanozta a hátát, annak „véletlenül” a lábára hágott. Szóval ott állok a lépcsőn, amikor utánam jön egy elvtáns... Bár most egyszerre min­denki eltóárs lett. ami nékem egyáltalán nem tetszik, mert akkor, hogy lehet különbséget tenni az igazi kommunisták meg a hazudozók között? Arról nem is beszélve, hogy berniün­ket, akik megszenvedtünk az eszméért, nem lehet egy kalap alá venni az újsüttetűekikel. Az lépett hozzám, akit én szerettem, mert egyszer az asztalára könyökölve sima láttam. Akkor tudta meg, hogy még a nyáron az egész családját deportálták, ö azalatt Borban volt, az egy jugoszláv bánya. Nem tehetek róla, majd megpróbálok más­milyen lenni, de engem a sírás meghat. Pedig sírni mindenki tud. Ez az elitóárs egy borítékot nyújtott nekem Levél volt benne', Pécsre szólt, a Makár utcá­ba, Bátad Istvánnak. (Folytat j üli) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents