Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-06 / 286. szám

1955 DECEMBER 6 NAPLÓ 2* Egyévesek a kerületi tanácsok Munka után Vita a nők egyenjogúságáról Feleségem házasságunk első napjától dolgozik. Minden *- nélkül házasodtunk össze s bátran állítom: ma mindennel rendelkezünk, ami a „fiatal házasok“ boldogságá­hoz szükséges. A viszonylag közös életkörülmények, mindennapi problé­mák azonossága és nem utolsó sorban a két kereset olyan összekötő kapcsot teremtett, melyet különböző társadalmi kö­rülmények között élő házastársaknál ritkán találunk. Kislányom születése óta azonban másként gondolkozom a nők munkájáról. Jóllehet a nagymama jól neveli a gyerme­ket, mégis dobban szeretném, ha feleségem foglalkozna vele, ő ápolná, gondozná. Véleményem szerint dolgozzon a nó, de ha körülményéi csak eg}' cseppet is engedik, nevelje gyerme­két — otthon! Bök rétás András Ma van e^y esstonáeje an­nak, hogy Pécs város kerületi tanácsai megtartották első, alakuló tanácsülésüket. Egy év távlatából megállapíthatjuk, hogy a kerületi tanácsok és a tanácstagok eredményes mun­kát végeztek. Leküzdötték a kezdeti nehézségeket és a ta­nácstagok — kevés kivétellel — méltóképpen képviselték vá­lasztóikat, azok érdekeit. Az előbbi évekhez viszonyítva, a tanácstagok jóval nagyobb szá­zalékban vettek részt a ta­nácsüléseken. A tanácstagok számos olyan javaslatot tettek, amelyek hozzá járultak a kerü­leti tanácsok előtt álló felada­tok megoldásához. Megmutat­kozott ez különösen „ község­politikai tervek elkészítésénél és végrehajtásánál is, ahol a kerületi tanácstagok aktívan résztvettek. Az elmúlt év alat-t a kerület! tanácstagok számos problémát oldottak meg. Például: készül a dolgozók által már régóta sür­getett kovácstelepi út, 200 ezer forintos beruházással felújítot­ták a város parkjait, padokat helyeztek el, tatarozták és fel­újították az általános iskolák egy részét. Még ebben az évben megkezdődik a Rigóder-tető és Borbála-telep közötti út építé­se és számos más utca rendbe­hozása. A községpolitikai tervek megvalósításához a lakosság is hozzájárult. Számos kerületi tanácstag jól szervezte meg a társadalmi munkát. Különösen jól dolgoztak a III. kerületi ta­nácstagok. Az ő munkájuk eredménye volt, hogy a III. kcrületben több utat, mint pél­dául az Ifjúság utcát társadal­mi munkával parkosították. Az első kerületben Cservenka Emil, Kovács Ferenc, Kónyi Dávid, Kalmár Kálmánná, a Ií kerületben: Gábor Jámosné Sziebl Antal, dr. Steinmetz Endre, Túrák Jánosné, a III, kerületben pedig Panta József Sudár János, Szőke Józsefné, Tóth Mihály, tanácstagok nem­csak a társadalmi munkára mozgósították a lakosságot, ha­nem egyéb tanácsi feladatai­kat is lelkiismeretesen ellát­ták. Kerületi tanácstagjaink az elmúlt egy év alatt a dolgozók számos problémáját megoldot­ták. Ahhoz, hogy tanácstag- ;aink a jövőben is jól megáll­hassák helyüket, jó munkáju­kon felül az is szükséges, hogy választóik fokozottabb mérték­ben támogassák őket. Tehát az eddiginél is szorosabb kapcso­latot kell létesíteni a tanács­tagok és a választók között. A tanácstagok és a választók közötti kapcsolat hiányosságát mutatja az, hogy a dolgozók nem érdeklődnek kellőképpen 3 tanácstagi fogadóórák és a tanácstagi beszámolók iránt, kevesen vesznek azokon részt Találkozunk azonban olyan jelenséggel is, hogy egyes ta­nácstagok vonakodnak megtar­tani a tanácstagi beszámolókat és fogadóórákat. Ezek a to- nácstagok nyilván nem végez­hetnek jó munkát, mert nem tartják a kapcsolatokat válasz­tóikkal. Most folynak az őszi tanács­tagi beszámolók, ahol a tanács­tagok a választóik előtt szá­mot adnak végzett munkájuk­ról. A választópolgárok részé­re ez újabb alkalom, hogy meg­bírálják őket, beszámoltassák eddig végzett munkájukról. A tanácstagokat ezzel is herszá- segítik ahhoz, hogy a kerületi tanácsok az elkövetkező évben a mostaninál nagyobb ered­ményeket érjenek el. GYÖRKÖ ANTAL a városi tanács v. b.-e!nöke Soron hívül a soron­1 • •• f • r //I kívüliségről Ki szeret várakozni? Sen­ki. Biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a felelettel nem tévedtünk. Különösen zsúfolt boltokban nem valami szó­rakoztató ez az időtöltés. Gyermeket váró anyáknak egyenesen káros. Ezért min­denki egyetért azzal, hogy soronkívül szolgálják ki a terhes nőket. A soronkívüli­ség számukra elismert jog. De ezzel a joggal visszaélni nem szabad. Egyesek mégis visszaélnek. Legutóbb egyik húsboltban zajlott le nem valami épü­letes esemény. Egy terhes fiatalasszony soronkívül be­vásárolt. Ez rendjén volna. De a kosarában már egy adag hús jelezte, hogy egy- ízben már élt a jogával egy másik húsboltban. A vára­kozók éles szemét nem csap­hatta be, egy fiatalasszony nyomban megszólalt: — Mit akar még, ott a hús a kosarában? S hogy felfedezése ne ma­radjon tanú nélkül, kivette a húst a kosárból, megmu­tatta. többi várakozónak. J ó, jó, könnyítetik meg a dolgozó nők munkáját, vállaljunk részt a háztartás, gyermeknevelés ezernyi gond­jában, teremtsünk lehetőséget, hogy a nőknek is legyen sza­badidejük, szórakozhassanak, olvashassanak, stb. stb. De mit kapunk cserébe? Mert ügye a házasélet két­oldalú: ha többet adok — ma­gam is kényelmesebb, harmo­nikusabb, hegy úgymondjam napsugarasabb életet várhatok. Helyes, legyünk megértő fér­jek, gondos családapák, de én szeretnék naponta legalább egy-két órára önmagam is len­ni, amikor azzal foglalkozom, ami nekem tetszik. Igen sok családban ez nincs meg s én attól tartok, ha túl­zásba visszük a nők egyenjo­gúságának hangsúlyozását, nem is lesz meg. Szóljunk hozzá ilyen szemszögből is a vitához! „IPSZILON1’ A szerkesztőség postájából fl szorgalmas munka eredménye ismerkedés a hadsereggel TVem tudom megérteni az olyan fiatalasszonyokat, akik 1 ” csak azért vállalnak munkát, hogy ne kelljen ott­hon takarítaniok, fözniök és — bocsánat a kifejezésért — megszabaduljanak a gyerekkel való foglalkozástól. Mert van­nak ilyenek — nem is kevesen. CS. I. Gondoskodjunk terményeink jó téli tárolásáról! A szorgalmas mun Ica idén is jól gyümölcsö­zött a termelőszövetkezetben. Ezt bizonyítja a szágyi November 7 Tsz példája is. Nemrég fe­jezték be a az év végi zárszámadást, amely azt mutatja, hogy az idén jóval többet osztanak agy-egy munkaegységre, mint tavaly. Búzából 2,29 kilót, árpából 1,73 kilót, kuko­ricából 3 kilót, burgonyából 1,93 kilót, pénz­ből pedig a tervezett 11 forint helyett 12,33 forintot osztanak munkaegységenként. Szom- mer Mátyáséktól hárman dolgoznak a szövet­kezetben, s ebben az esztendőben 792 munka­egységet szereztek. Ezért 19 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 24 mázsa kukoricát, 16 mázsa burgonyát és 9 és fél ezer forint készpénzt kaptak a közösből. Szommerék évi tiszta jö­vedelme pénzben átszámolva, meghaladja a 25 ezer forintot, de ebbe nem számoltuk bele a háztáji állatokból és a háztáji földből kapott jövedelmüket. VAJDA JÓZSEF v. b.-titkár A búcsú estet barátaim körében töltöttem. Hazafelé azon gondolkodtam, vajon milyen lesz az új élet a néphadseregnél? Az indulás napján reggel korán anyám sürgött-forgott körülöttem, apám pedig így szólít: „Fiam, légy becsületes, parancsnokaid utasításait maradék­talanul hajtsd végre és ne felejtsd, hogy azt kell védened, amit építettünk!“ Barátaimmal együtt vidáman töltöttük az időt a vonatban. Állomáshelyünkön már vár­tak a tiszt elvtársak s csakhamar gépkocsikkal robogtunk a laktanya felé. Itt minden újonc­hoz volt egy-két kedves szavuk, amely jóleső érzéssel töltött el. Milyen más ma katonának "lenni, mint a múltban, ahoigy apám mesélte! Beöltözés után a körletbe vittek bennünket. Ragyogó rend és tisztaság fogadott. Többen levelet írtak, mások beszélgettek. Vacsora után még elbeszélgettünk, és megfogadtuk, amilyen szíwel-lélekkel dolgoztunk munkahelyünkön, ugyanúgy helytállunk a hadseregben is. STANG FERENC Kispuastai lakosok véleménye Van lcét-hároni ember köz­ségünkben, aki sehogy sem akarja teljesíteni állam iránti kötelezettségét. Mi, a Mágocs- Kispuszto többi lakosai már 90 százalékban rendeztük adón­kat, s teljesítettük beadási kö­telezettségünket is. Szűcs Lajos földet kapott az államtól, gazdasági felszerelést is és állatokat, mégis 7000 fo­rintra hagyta felgyülemlőm az adóját. De ez még mind nem elég. 1953-ban eladta a tehe­nét azzal, hogy ő nem ad tejet f az államnak s azóta még egyf borjút se hajlandó tartani. Pe-J dig tudhatja ő is, hogy szűk- J ség van nagyon a tejre. J De meg kell említeni Máj - ^ láth Lajost is, aki hasonló jut- ‘ tatásokban részesült. Majláth Lajos még tovább megy a tör­vény be néni tartásában. Háza, amit az államtól kapott, lassan már összedől, nem törődik ve­le, nem gondozza. Adóhátralé­ka már meghaladta a 10 ezer forintot s földjeit se gondozza rendesen. Már fpl van háborodva az itt élő becsületes lakosság s nem tudják mire vélni, hogy a tanács miért nem lép fel eré­lyesen velük szemben. Nekem nyolc gyermekem van, a legidősebb 13 éves, s a 'egkisebb egy esztendős, mé­gis teljesítem mindig, amit vár tőlem az állam. Pler János gaz­da is 60 éven felüld s neki sincs hátraléka. Ha ón a sok gyer­mek mellett, Pler János pedig öreg kora ellenére sose marad adósa az államnak, — ők is tudják teljesíteni a kötelessé­güket. S ha nem akarják. ' a törvény szigorával kell eljár­ná velük szemben. Ez a kis- pusztad lakosok véleménye. ZÁGONYI SÁMUEL Mi történt erre? A soron- kívülségct élvező asszonyka talán megmagyarázta, miért vesz mégegyszer húst? Vagy szégyenkezve és pirulva el­sietett? Dehogy. A.rcul ütötte a felszólalót, akit pedig két kis gyermeke vár otthon. Láttunk már olyant is, hogy rokonok vagy szomszé­dok várják a bolt előtt a soronkívüli asszonykát, át­veszik a. „zsákmányt”, az­után másik húsboltban meg­ismétlik a trükköt. Nem ritkán fordul elő ilyes­mi. Ennek köszönhetik a so- ronkívülséget jogosan élve­zők is, hogy míg átveszik árujukat, gyakran goromba megjegyzéseket és élceket kell végighallgatniok. A visz- szaélő tehát árt a többi vá­randós anyának, közfelhábo­rodást kelt és árt saját le­endő gyermekének, hiszen ha ártalmára van a várakozás, nem kevésbé árt neki a meg­bízók számára történő vá­sárlás sem. Mindenképpen egészségte­len, megszüntetendő tünet ez. Talán jó lenne köny vecs­két adni a terhes nőknek, amelybe bejegyeznék a vá­sárlás idejét és a soronkívü­liség jogát. Érdemes lenne megpróbálni. —TÉP­ÁZ idei rendkívüli időjárás már eddig is sok kárt okozott a mezőgazdaságban, de még sok kellemetlen meglepetést is tartogathat. Elkerülése ér­dekében a betakarításra ke­rülő termények téli tárolását a, lehető legnagyobb gonddal és szakszerűséggel kell vé­geznünk. A késői termények közül elsősorban a répa és burgonya azok, melyeknek téli tárolá­sánál gyakran követünk el hibákat. A mostani nedves, csapadékos őszön pedig a ku­korica is veszélyeztetve van. az esetleges nem megfelelő tárolással. A takarmányrépa és burgo­nya tárolásánál sohasem sza­bad elfelejteni, hogy a répa és burgonyagumó él, lélegzik és vizet párologtat, s így a túl­zott meleg, a fagy is árt neki. A beteg vagy sérült répa vagy burgonya nemcsak önmagában alkalmatlan a tárolásra, ha­nem a többi épet és egészsé­geset is veszélyezteti. Ezért a tárolás már a betakarításnál kezdődik, amikor is a beteg és sérült répát, vagy burgo­nyagumót külön szedjük és csak az épek és egészségesek kerülnek a verembe, illetve a prizmába. Az őszi válogatás munkájának értéke sokszoro­ls4nctkcdés & Ualddá tnád&zC'b&Uk&l Sokat javítana a helyzetei! * Hosszú időn keresztül öröm-# mel tapasztottuk, hogy a Pécs- # ről Komlóra és visszafelé köz- # lekedő autóbuszoknál nincs t sorbaállás, zökkenő nélkül # ment az utasszállítás. •' A téli idő beálltával sajnos i ismét hosszú Ideig kell várni i míg útnak indulhatunk. Kom- ^ lón a várakozók sora még nem ) ér el a Keringő Étteremig, de i félő, hogy visszatéri régi hely- A zet, V Komlóról Pécsre utazó dől - # gozó társaim nevében kérem af 26-os AKÖV vezetőségét, intéz- # kedjók a sorbanállás ellkerülé- # se érdekében. Véleményem 1 szerint sokat javítania a hely-# zeton, ha a kocsikba még in-# dudás'előtt beszálhaitnánk és# a kocsikat indulási idő előtt# beállítanák. f Kovács József f ÉM -19. sz. Építőipari } Vállaltat, Komló. j) A Sopiana Gépgyárral szemben egy hosszú, földszintes szürke épület áll. Több mint száz ipari tanuló kor­szerűen" berendezett üzeme ez. Három esztendő alatt sajátítják el itt a vas- tPar különböző szakmáit. Tizenkét ta­nulóra jut egy oktató. Az oktatók mű­szaki tanárképző főiskolát végzett, ki­váló szakmai gyakorlattal rendelkező mesterek. Nagy József elvtárs üzemvezető, a tanulók újszerű szakmai neveléséről be­szél: — Már az első évfolyambeli lakatos­tanulók, évközben megtanulnak maró, gyalu és esztergagépen is dolgozni. Ezenkívül megtanulják a kovácsolást és hegesztést is. Ez az alapja a szakma alapos elsajátításának. Á másodéveseket már beosztják szak­munkások mellé. A TMK munkákból például ők is kiveszik részüket. A mes­terek irányítása mellett önálló munkát is el tudnak végezni. Az ipari tanulók nemcsak tandarabokon ismerkednek a választott szakmáital. hanem értékes, különböző szerszámokat és gépeket gyártanak. Az elsőévesek keze alól ka­lapácsok, párhuzamszorítók, fűrészkere­tek, lyukasztók és egyéb szerszámok kerülnek ki. A másodévesek már komo­lyabb feladatot kapnak. Fúrógépet, ka­lapácsos darálógépet és légsűrítőkészü­léket gyártanak. Ami a jó minőségi munkát illeti, az üzemvezető csak elismeréssel nyilatkoz­hat. — Nálunk az engedélyezett selejt 10 százalék, de a gyakorlatban mutatkozó selejtünk, alig 0.8—1 százalék. Pásztor Árpád meós tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az MTH 500-as Ipari Tanulóintézet növendékei már alig két-három hónapos üzemi gyakor­lat után felismerik a jó minőségi mun­ka jelentőségét. — Tresz Ferenc csoportja emelkedett ki eddig a többi közül. A minőségi munkával. Ez a csoport kalapácsokat gyárt. Csak egyetlen allcalommal for­dult elő, hogy az egyik munkadarab egytizeddel vastagabb volt az előírtnál. Körtvélyesi Vilmos csoportjába tartozó tanulóktól azonban már kaptam olyan készre megmunkált szerszámot, amely­nek minősége nem felelt meg a köve­telményeknek. Vissza kellett adni, de az utóbbi időben náluk is javulás mu­tatkozik. A tanulók korán megismerkednek a haladó munkamódszerekkel. Az inté­zet vezetői tervet dolgoztak ki, amely­nek értelmében a közeljövőben komoly szakmai előadásokat tartanak, a tanu­lók részére. Az előadások tárgya a ha­ladó technika alkalmazásának és új munkamódszerek bevezetésének ismer­tetése lesz. Tegnap az intézet vala­mennyi tanulója résztvett a Sopianá- ban megrendezett forgácsolási bemuta­tón. Itt megismerik a keramikus lap­kával való megmunkálást, azonkívül a gyorsvágást és a széles vágást. A gyorsvágási módszer egyébként már ismeretes az üzem fiataljai előtt. Nem­rég a másodéves Maróti Miklós eszter­gályos az FP-13 typusú fúrógép oszlo­pának megmunkálásán alkalmazta a gyorsvágást. A gépét Várhelyi József oktató tanácsára 1600-as fordulatra ál­lította be. A gyorsvágás silierült: 25 százalékkal csökkentette a munkadarab normaidejét. A másodéves Bérces Gyula esztergá­lyos ipari tanuló pedig a szélesvágás­sal próbálkozott. Próbálkozása sikerrel járt: teljesítménye növekedett azzal, hogy a szélesvágás révén 18—20 száza­lékkal csökkentette a normaidőt. A ta­nulók között akadnak már olyanok is. mint Exner Miklós másodéves esztergá­lyos tanuló, aki esztergapadon kísérle­tezett az ékpálya marásával. A kísér­let nála is sikerrel, járt. Ennek előnye az. hogy marógép hiányában az ékpálya marást esr'crgagépen is elvégezhetik. Eredményes munkájáért 200 forint ju­talmat kap. Ebben az esztendőben mintegy 25—30 újítást nyújtottak be a fiatalok, amelyeknek körülbelül 70 szá­zalékát el is fogadta- az üzemvezetőség. Az új technikai eljárások, munka­módszerek elsajátítását nagy mértékben elősegíti az intézet és a Sopiana Gép­gyár közötti szoros Icapcsolat. A Sopia­na Gépgyár patronálja az intézetet, amely nemcsak abban nyilvánul meg. hogy esetleges hiányzó szerszámokat, vagy gépeket adnak át a tanulóknak, hanem a műszaki dolgozók szakmai ta­nácsadásában is. Vidolovics Nándornak, a Sopiana üzemvezetőjének szakmai út­mutatása alapján készítették el a ta­nulók, a palást-köszörű ajkat részeit. Czakó főmérnök elvtárs a hidralika másológép üzemeltetésénél nyújtott 'tá­mogatást. Az intézet fiataljainak tehát min­den lehetőségük meg van arra, hogy kiváló képzettségű szakmunkásokká váljanak. Most már csak rajtuk múlik, hagy éljenek ezzel a lehetőséggel,,. san megtérül a romlási vesz­teség elmaradásában. A répa és burgonya beszállításakor a fel- és lerakásnál vagy kézzel dolgozzunk, vagy falapáttal, vagy gomboshegyü villával, hogy minél kevesebb legyen a sérülés. Akár pincében, akár veremben, akár prizmában tá­roljuk a répát és burgonyát — tartsuk be a régi paraszti szabályt és hagyjuk a behor­dott répát vagy burgonyát a végleges elrakás előtt egy-két napig — ha lehetséges akkor kissé szétterítve — szellőzni. Hagyjuk, hogy „kifújja ma­gát”. így kiszellőzve és lehűl­ve, kívül megszáradva kerül­jön a répa és burgonya a tu­lajdonképpeni tárolási helyre. Még a kukoricánál is na­gyon könnyen történhetnek hibák. Ne felejtsük el, hogy a közönségesen ,,érett”-nek mon­dott kukorica is csaknem 23- 25 százalékos víztartalmú, sőt az idén víztartalma a 40 szá­zalékot is elérheti. Ne felejt­sük el azt se. hogy a kuko­rica beérése az idén általá­ban egy hónappal . megkésett és betakarítása is sok helyen esős időben történt, illetve tör­ténik. Főleg az utóbbi miatt kell különbséget tenni a ta­karmánynak és a jövő évi vetőmagnak szánt kukorica között már most a tárolás­nál. A takarmánykukoricák­ban a téli fagy nem tesz kárt, i de a vetőmagnak szánt kuko- i ricát meg kell óvni attól, f hogy teljes kiszáradása előtt erősebb fagy érje. Ilyen eset­ben ugyanis annyira meg­gyöngülhet a mag csírázási erélye, ho\v vetőmagnak al­kalmatlanná válik. Válogassuk # tehát ki a szemmel-láthatóan t éretlen csöveket, a „puclit” és j tegyük félre a legjobb, legéret- f tebb csöveket vetőmagnak. Az é utóbbit tegyük a legjobb, leg- szellősebb tároló helyre. A többi takarmánynak hagyott csöveket, a termés zömét is úgy tároljuk, hogy a szellőzés­nek akadálya ne legyen. 150 ■m-nél szélesebb belvilágú gó- "é már kevésbbé jó. Padláson 10 cm-nél vastagabb rétegeket ne rakjunk. Minden tsz-vezetőnek. min­den mezőgazdásznak, de min­den egyes dolgozó parasztnak :s egyaránt szól a figyelmez- i retés: nagy értékekről van szó. \ Kis hiba is nagy kárt okozhat. \ \ termelőszövetkezetek tag- r -ága joggal elvárja vezetőitől és a beosztott mezőgazdászok­tól, de joggal megkívánja ezt J az egész dolgozó nép minden J érdekelttő!, hogy a gyakorlati i tapasztalatok és a szaktudás J segítségével az egész évi mun- J ka gyümölcsét, a megtermett l ás betakarított terményeket a # romlástól, — az egész nép­# gazdaságot pedig minden el- ! kerülhető károsodástól megóv­# juk. # GERÉBY GYÖRGY t. megyei főmezőgazdász

Next

/
Thumbnails
Contents