Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)
1955-12-06 / 286. szám
1955 DECEMBER 6 NAPLÓ 2* Egyévesek a kerületi tanácsok Munka után Vita a nők egyenjogúságáról Feleségem házasságunk első napjától dolgozik. Minden *- nélkül házasodtunk össze s bátran állítom: ma mindennel rendelkezünk, ami a „fiatal házasok“ boldogságához szükséges. A viszonylag közös életkörülmények, mindennapi problémák azonossága és nem utolsó sorban a két kereset olyan összekötő kapcsot teremtett, melyet különböző társadalmi körülmények között élő házastársaknál ritkán találunk. Kislányom születése óta azonban másként gondolkozom a nők munkájáról. Jóllehet a nagymama jól neveli a gyermeket, mégis dobban szeretném, ha feleségem foglalkozna vele, ő ápolná, gondozná. Véleményem szerint dolgozzon a nó, de ha körülményéi csak eg}' cseppet is engedik, nevelje gyermekét — otthon! Bök rétás András Ma van e^y esstonáeje annak, hogy Pécs város kerületi tanácsai megtartották első, alakuló tanácsülésüket. Egy év távlatából megállapíthatjuk, hogy a kerületi tanácsok és a tanácstagok eredményes munkát végeztek. Leküzdötték a kezdeti nehézségeket és a tanácstagok — kevés kivétellel — méltóképpen képviselték választóikat, azok érdekeit. Az előbbi évekhez viszonyítva, a tanácstagok jóval nagyobb százalékban vettek részt a tanácsüléseken. A tanácstagok számos olyan javaslatot tettek, amelyek hozzá járultak a kerületi tanácsok előtt álló feladatok megoldásához. Megmutatkozott ez különösen „ községpolitikai tervek elkészítésénél és végrehajtásánál is, ahol a kerületi tanácstagok aktívan résztvettek. Az elmúlt év alat-t a kerület! tanácstagok számos problémát oldottak meg. Például: készül a dolgozók által már régóta sürgetett kovácstelepi út, 200 ezer forintos beruházással felújították a város parkjait, padokat helyeztek el, tatarozták és felújították az általános iskolák egy részét. Még ebben az évben megkezdődik a Rigóder-tető és Borbála-telep közötti út építése és számos más utca rendbehozása. A községpolitikai tervek megvalósításához a lakosság is hozzájárult. Számos kerületi tanácstag jól szervezte meg a társadalmi munkát. Különösen jól dolgoztak a III. kerületi tanácstagok. Az ő munkájuk eredménye volt, hogy a III. kcrületben több utat, mint például az Ifjúság utcát társadalmi munkával parkosították. Az első kerületben Cservenka Emil, Kovács Ferenc, Kónyi Dávid, Kalmár Kálmánná, a Ií kerületben: Gábor Jámosné Sziebl Antal, dr. Steinmetz Endre, Túrák Jánosné, a III, kerületben pedig Panta József Sudár János, Szőke Józsefné, Tóth Mihály, tanácstagok nemcsak a társadalmi munkára mozgósították a lakosságot, hanem egyéb tanácsi feladataikat is lelkiismeretesen ellátták. Kerületi tanácstagjaink az elmúlt egy év alatt a dolgozók számos problémáját megoldották. Ahhoz, hogy tanácstag- ;aink a jövőben is jól megállhassák helyüket, jó munkájukon felül az is szükséges, hogy választóik fokozottabb mértékben támogassák őket. Tehát az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kell létesíteni a tanácstagok és a választók között. A tanácstagok és a választók közötti kapcsolat hiányosságát mutatja az, hogy a dolgozók nem érdeklődnek kellőképpen 3 tanácstagi fogadóórák és a tanácstagi beszámolók iránt, kevesen vesznek azokon részt Találkozunk azonban olyan jelenséggel is, hogy egyes tanácstagok vonakodnak megtartani a tanácstagi beszámolókat és fogadóórákat. Ezek a to- nácstagok nyilván nem végezhetnek jó munkát, mert nem tartják a kapcsolatokat választóikkal. Most folynak az őszi tanácstagi beszámolók, ahol a tanácstagok a választóik előtt számot adnak végzett munkájukról. A választópolgárok részére ez újabb alkalom, hogy megbírálják őket, beszámoltassák eddig végzett munkájukról. A tanácstagokat ezzel is herszá- segítik ahhoz, hogy a kerületi tanácsok az elkövetkező évben a mostaninál nagyobb eredményeket érjenek el. GYÖRKÖ ANTAL a városi tanács v. b.-e!nöke Soron hívül a soron1 • •• f • r //I kívüliségről Ki szeret várakozni? Senki. Biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a felelettel nem tévedtünk. Különösen zsúfolt boltokban nem valami szórakoztató ez az időtöltés. Gyermeket váró anyáknak egyenesen káros. Ezért mindenki egyetért azzal, hogy soronkívül szolgálják ki a terhes nőket. A soronkívüliség számukra elismert jog. De ezzel a joggal visszaélni nem szabad. Egyesek mégis visszaélnek. Legutóbb egyik húsboltban zajlott le nem valami épületes esemény. Egy terhes fiatalasszony soronkívül bevásárolt. Ez rendjén volna. De a kosarában már egy adag hús jelezte, hogy egy- ízben már élt a jogával egy másik húsboltban. A várakozók éles szemét nem csaphatta be, egy fiatalasszony nyomban megszólalt: — Mit akar még, ott a hús a kosarában? S hogy felfedezése ne maradjon tanú nélkül, kivette a húst a kosárból, megmutatta. többi várakozónak. J ó, jó, könnyítetik meg a dolgozó nők munkáját, vállaljunk részt a háztartás, gyermeknevelés ezernyi gondjában, teremtsünk lehetőséget, hogy a nőknek is legyen szabadidejük, szórakozhassanak, olvashassanak, stb. stb. De mit kapunk cserébe? Mert ügye a házasélet kétoldalú: ha többet adok — magam is kényelmesebb, harmonikusabb, hegy úgymondjam napsugarasabb életet várhatok. Helyes, legyünk megértő férjek, gondos családapák, de én szeretnék naponta legalább egy-két órára önmagam is lenni, amikor azzal foglalkozom, ami nekem tetszik. Igen sok családban ez nincs meg s én attól tartok, ha túlzásba visszük a nők egyenjogúságának hangsúlyozását, nem is lesz meg. Szóljunk hozzá ilyen szemszögből is a vitához! „IPSZILON1’ A szerkesztőség postájából fl szorgalmas munka eredménye ismerkedés a hadsereggel TVem tudom megérteni az olyan fiatalasszonyokat, akik 1 ” csak azért vállalnak munkát, hogy ne kelljen otthon takarítaniok, fözniök és — bocsánat a kifejezésért — megszabaduljanak a gyerekkel való foglalkozástól. Mert vannak ilyenek — nem is kevesen. CS. I. Gondoskodjunk terményeink jó téli tárolásáról! A szorgalmas mun Ica idén is jól gyümölcsözött a termelőszövetkezetben. Ezt bizonyítja a szágyi November 7 Tsz példája is. Nemrég fejezték be a az év végi zárszámadást, amely azt mutatja, hogy az idén jóval többet osztanak agy-egy munkaegységre, mint tavaly. Búzából 2,29 kilót, árpából 1,73 kilót, kukoricából 3 kilót, burgonyából 1,93 kilót, pénzből pedig a tervezett 11 forint helyett 12,33 forintot osztanak munkaegységenként. Szom- mer Mátyáséktól hárman dolgoznak a szövetkezetben, s ebben az esztendőben 792 munkaegységet szereztek. Ezért 19 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 24 mázsa kukoricát, 16 mázsa burgonyát és 9 és fél ezer forint készpénzt kaptak a közösből. Szommerék évi tiszta jövedelme pénzben átszámolva, meghaladja a 25 ezer forintot, de ebbe nem számoltuk bele a háztáji állatokból és a háztáji földből kapott jövedelmüket. VAJDA JÓZSEF v. b.-titkár A búcsú estet barátaim körében töltöttem. Hazafelé azon gondolkodtam, vajon milyen lesz az új élet a néphadseregnél? Az indulás napján reggel korán anyám sürgött-forgott körülöttem, apám pedig így szólít: „Fiam, légy becsületes, parancsnokaid utasításait maradéktalanul hajtsd végre és ne felejtsd, hogy azt kell védened, amit építettünk!“ Barátaimmal együtt vidáman töltöttük az időt a vonatban. Állomáshelyünkön már vártak a tiszt elvtársak s csakhamar gépkocsikkal robogtunk a laktanya felé. Itt minden újonchoz volt egy-két kedves szavuk, amely jóleső érzéssel töltött el. Milyen más ma katonának "lenni, mint a múltban, ahoigy apám mesélte! Beöltözés után a körletbe vittek bennünket. Ragyogó rend és tisztaság fogadott. Többen levelet írtak, mások beszélgettek. Vacsora után még elbeszélgettünk, és megfogadtuk, amilyen szíwel-lélekkel dolgoztunk munkahelyünkön, ugyanúgy helytállunk a hadseregben is. STANG FERENC Kispuastai lakosok véleménye Van lcét-hároni ember községünkben, aki sehogy sem akarja teljesíteni állam iránti kötelezettségét. Mi, a Mágocs- Kispuszto többi lakosai már 90 százalékban rendeztük adónkat, s teljesítettük beadási kötelezettségünket is. Szűcs Lajos földet kapott az államtól, gazdasági felszerelést is és állatokat, mégis 7000 forintra hagyta felgyülemlőm az adóját. De ez még mind nem elég. 1953-ban eladta a tehenét azzal, hogy ő nem ad tejet f az államnak s azóta még egyf borjút se hajlandó tartani. Pe-J dig tudhatja ő is, hogy szűk- J ség van nagyon a tejre. J De meg kell említeni Máj - ^ láth Lajost is, aki hasonló jut- ‘ tatásokban részesült. Majláth Lajos még tovább megy a törvény be néni tartásában. Háza, amit az államtól kapott, lassan már összedől, nem törődik vele, nem gondozza. Adóhátraléka már meghaladta a 10 ezer forintot s földjeit se gondozza rendesen. Már fpl van háborodva az itt élő becsületes lakosság s nem tudják mire vélni, hogy a tanács miért nem lép fel erélyesen velük szemben. Nekem nyolc gyermekem van, a legidősebb 13 éves, s a 'egkisebb egy esztendős, mégis teljesítem mindig, amit vár tőlem az állam. Pler János gazda is 60 éven felüld s neki sincs hátraléka. Ha ón a sok gyermek mellett, Pler János pedig öreg kora ellenére sose marad adósa az államnak, — ők is tudják teljesíteni a kötelességüket. S ha nem akarják. ' a törvény szigorával kell eljárná velük szemben. Ez a kis- pusztad lakosok véleménye. ZÁGONYI SÁMUEL Mi történt erre? A soron- kívülségct élvező asszonyka talán megmagyarázta, miért vesz mégegyszer húst? Vagy szégyenkezve és pirulva elsietett? Dehogy. A.rcul ütötte a felszólalót, akit pedig két kis gyermeke vár otthon. Láttunk már olyant is, hogy rokonok vagy szomszédok várják a bolt előtt a soronkívüli asszonykát, átveszik a. „zsákmányt”, azután másik húsboltban megismétlik a trükköt. Nem ritkán fordul elő ilyesmi. Ennek köszönhetik a so- ronkívülséget jogosan élvezők is, hogy míg átveszik árujukat, gyakran goromba megjegyzéseket és élceket kell végighallgatniok. A visz- szaélő tehát árt a többi várandós anyának, közfelháborodást kelt és árt saját leendő gyermekének, hiszen ha ártalmára van a várakozás, nem kevésbé árt neki a megbízók számára történő vásárlás sem. Mindenképpen egészségtelen, megszüntetendő tünet ez. Talán jó lenne köny vecskét adni a terhes nőknek, amelybe bejegyeznék a vásárlás idejét és a soronkívüliség jogát. Érdemes lenne megpróbálni. —TÉPÁZ idei rendkívüli időjárás már eddig is sok kárt okozott a mezőgazdaságban, de még sok kellemetlen meglepetést is tartogathat. Elkerülése érdekében a betakarításra kerülő termények téli tárolását a, lehető legnagyobb gonddal és szakszerűséggel kell végeznünk. A késői termények közül elsősorban a répa és burgonya azok, melyeknek téli tárolásánál gyakran követünk el hibákat. A mostani nedves, csapadékos őszön pedig a kukorica is veszélyeztetve van. az esetleges nem megfelelő tárolással. A takarmányrépa és burgonya tárolásánál sohasem szabad elfelejteni, hogy a répa és burgonyagumó él, lélegzik és vizet párologtat, s így a túlzott meleg, a fagy is árt neki. A beteg vagy sérült répa vagy burgonya nemcsak önmagában alkalmatlan a tárolásra, hanem a többi épet és egészségeset is veszélyezteti. Ezért a tárolás már a betakarításnál kezdődik, amikor is a beteg és sérült répát, vagy burgonyagumót külön szedjük és csak az épek és egészségesek kerülnek a verembe, illetve a prizmába. Az őszi válogatás munkájának értéke sokszorols4nctkcdés & Ualddá tnád&zC'b&Uk&l Sokat javítana a helyzetei! * Hosszú időn keresztül öröm-# mel tapasztottuk, hogy a Pécs- # ről Komlóra és visszafelé köz- # lekedő autóbuszoknál nincs t sorbaállás, zökkenő nélkül # ment az utasszállítás. •' A téli idő beálltával sajnos i ismét hosszú Ideig kell várni i míg útnak indulhatunk. Kom- ^ lón a várakozók sora még nem ) ér el a Keringő Étteremig, de i félő, hogy visszatéri régi hely- A zet, V Komlóról Pécsre utazó dől - # gozó társaim nevében kérem af 26-os AKÖV vezetőségét, intéz- # kedjók a sorbanállás ellkerülé- # se érdekében. Véleményem 1 szerint sokat javítania a hely-# zeton, ha a kocsikba még in-# dudás'előtt beszálhaitnánk és# a kocsikat indulási idő előtt# beállítanák. f Kovács József f ÉM -19. sz. Építőipari } Vállaltat, Komló. j) A Sopiana Gépgyárral szemben egy hosszú, földszintes szürke épület áll. Több mint száz ipari tanuló korszerűen" berendezett üzeme ez. Három esztendő alatt sajátítják el itt a vas- tPar különböző szakmáit. Tizenkét tanulóra jut egy oktató. Az oktatók műszaki tanárképző főiskolát végzett, kiváló szakmai gyakorlattal rendelkező mesterek. Nagy József elvtárs üzemvezető, a tanulók újszerű szakmai neveléséről beszél: — Már az első évfolyambeli lakatostanulók, évközben megtanulnak maró, gyalu és esztergagépen is dolgozni. Ezenkívül megtanulják a kovácsolást és hegesztést is. Ez az alapja a szakma alapos elsajátításának. Á másodéveseket már beosztják szakmunkások mellé. A TMK munkákból például ők is kiveszik részüket. A mesterek irányítása mellett önálló munkát is el tudnak végezni. Az ipari tanulók nemcsak tandarabokon ismerkednek a választott szakmáital. hanem értékes, különböző szerszámokat és gépeket gyártanak. Az elsőévesek keze alól kalapácsok, párhuzamszorítók, fűrészkeretek, lyukasztók és egyéb szerszámok kerülnek ki. A másodévesek már komolyabb feladatot kapnak. Fúrógépet, kalapácsos darálógépet és légsűrítőkészüléket gyártanak. Ami a jó minőségi munkát illeti, az üzemvezető csak elismeréssel nyilatkozhat. — Nálunk az engedélyezett selejt 10 százalék, de a gyakorlatban mutatkozó selejtünk, alig 0.8—1 százalék. Pásztor Árpád meós tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az MTH 500-as Ipari Tanulóintézet növendékei már alig két-három hónapos üzemi gyakorlat után felismerik a jó minőségi munka jelentőségét. — Tresz Ferenc csoportja emelkedett ki eddig a többi közül. A minőségi munkával. Ez a csoport kalapácsokat gyárt. Csak egyetlen allcalommal fordult elő, hogy az egyik munkadarab egytizeddel vastagabb volt az előírtnál. Körtvélyesi Vilmos csoportjába tartozó tanulóktól azonban már kaptam olyan készre megmunkált szerszámot, amelynek minősége nem felelt meg a követelményeknek. Vissza kellett adni, de az utóbbi időben náluk is javulás mutatkozik. A tanulók korán megismerkednek a haladó munkamódszerekkel. Az intézet vezetői tervet dolgoztak ki, amelynek értelmében a közeljövőben komoly szakmai előadásokat tartanak, a tanulók részére. Az előadások tárgya a haladó technika alkalmazásának és új munkamódszerek bevezetésének ismertetése lesz. Tegnap az intézet valamennyi tanulója résztvett a Sopianá- ban megrendezett forgácsolási bemutatón. Itt megismerik a keramikus lapkával való megmunkálást, azonkívül a gyorsvágást és a széles vágást. A gyorsvágási módszer egyébként már ismeretes az üzem fiataljai előtt. Nemrég a másodéves Maróti Miklós esztergályos az FP-13 typusú fúrógép oszlopának megmunkálásán alkalmazta a gyorsvágást. A gépét Várhelyi József oktató tanácsára 1600-as fordulatra állította be. A gyorsvágás silierült: 25 százalékkal csökkentette a munkadarab normaidejét. A másodéves Bérces Gyula esztergályos ipari tanuló pedig a szélesvágással próbálkozott. Próbálkozása sikerrel járt: teljesítménye növekedett azzal, hogy a szélesvágás révén 18—20 százalékkal csökkentette a normaidőt. A tanulók között akadnak már olyanok is. mint Exner Miklós másodéves esztergályos tanuló, aki esztergapadon kísérletezett az ékpálya marásával. A kísérlet nála is sikerrel, járt. Ennek előnye az. hogy marógép hiányában az ékpálya marást esr'crgagépen is elvégezhetik. Eredményes munkájáért 200 forint jutalmat kap. Ebben az esztendőben mintegy 25—30 újítást nyújtottak be a fiatalok, amelyeknek körülbelül 70 százalékát el is fogadta- az üzemvezetőség. Az új technikai eljárások, munkamódszerek elsajátítását nagy mértékben elősegíti az intézet és a Sopiana Gépgyár közötti szoros Icapcsolat. A Sopiana Gépgyár patronálja az intézetet, amely nemcsak abban nyilvánul meg. hogy esetleges hiányzó szerszámokat, vagy gépeket adnak át a tanulóknak, hanem a műszaki dolgozók szakmai tanácsadásában is. Vidolovics Nándornak, a Sopiana üzemvezetőjének szakmai útmutatása alapján készítették el a tanulók, a palást-köszörű ajkat részeit. Czakó főmérnök elvtárs a hidralika másológép üzemeltetésénél nyújtott 'támogatást. Az intézet fiataljainak tehát minden lehetőségük meg van arra, hogy kiváló képzettségű szakmunkásokká váljanak. Most már csak rajtuk múlik, hagy éljenek ezzel a lehetőséggel,,. san megtérül a romlási veszteség elmaradásában. A répa és burgonya beszállításakor a fel- és lerakásnál vagy kézzel dolgozzunk, vagy falapáttal, vagy gomboshegyü villával, hogy minél kevesebb legyen a sérülés. Akár pincében, akár veremben, akár prizmában tároljuk a répát és burgonyát — tartsuk be a régi paraszti szabályt és hagyjuk a behordott répát vagy burgonyát a végleges elrakás előtt egy-két napig — ha lehetséges akkor kissé szétterítve — szellőzni. Hagyjuk, hogy „kifújja magát”. így kiszellőzve és lehűlve, kívül megszáradva kerüljön a répa és burgonya a tulajdonképpeni tárolási helyre. Még a kukoricánál is nagyon könnyen történhetnek hibák. Ne felejtsük el, hogy a közönségesen ,,érett”-nek mondott kukorica is csaknem 23- 25 százalékos víztartalmú, sőt az idén víztartalma a 40 százalékot is elérheti. Ne felejtsük el azt se. hogy a kukorica beérése az idén általában egy hónappal . megkésett és betakarítása is sok helyen esős időben történt, illetve történik. Főleg az utóbbi miatt kell különbséget tenni a takarmánynak és a jövő évi vetőmagnak szánt kukorica között már most a tárolásnál. A takarmánykukoricákban a téli fagy nem tesz kárt, i de a vetőmagnak szánt kuko- i ricát meg kell óvni attól, f hogy teljes kiszáradása előtt erősebb fagy érje. Ilyen esetben ugyanis annyira meggyöngülhet a mag csírázási erélye, ho\v vetőmagnak alkalmatlanná válik. Válogassuk # tehát ki a szemmel-láthatóan t éretlen csöveket, a „puclit” és j tegyük félre a legjobb, legéret- f tebb csöveket vetőmagnak. Az é utóbbit tegyük a legjobb, leg- szellősebb tároló helyre. A többi takarmánynak hagyott csöveket, a termés zömét is úgy tároljuk, hogy a szellőzésnek akadálya ne legyen. 150 ■m-nél szélesebb belvilágú gó- "é már kevésbbé jó. Padláson 10 cm-nél vastagabb rétegeket ne rakjunk. Minden tsz-vezetőnek. minden mezőgazdásznak, de minden egyes dolgozó parasztnak :s egyaránt szól a figyelmez- i retés: nagy értékekről van szó. \ Kis hiba is nagy kárt okozhat. \ \ termelőszövetkezetek tag- r -ága joggal elvárja vezetőitől és a beosztott mezőgazdászoktól, de joggal megkívánja ezt J az egész dolgozó nép minden J érdekelttő!, hogy a gyakorlati i tapasztalatok és a szaktudás J segítségével az egész évi mun- J ka gyümölcsét, a megtermett l ás betakarított terményeket a # romlástól, — az egész nép# gazdaságot pedig minden el- ! kerülhető károsodástól megóv# juk. # GERÉBY GYÖRGY t. megyei főmezőgazdász
