Dunántúli Napló, 1955. december (12. évfolyam, 282-303. szám)

1955-12-06 / 286. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

VUÁGPREtnÁBlAt £tV£fÜLJETEK!

A MAI SZAMBÁN':

A* ENSZ közgyűlésének december 3-i teljét» ülése. (2. o.) — Egyévesek a kerületi tanácsok. (3. o.) — A szerkesztőség postájából. (3.

o. — Gondoskodjunk terményeink jó téli tárolásáról. (3. o.) — Ismerkedés a haladó módszerekkel. (3. o.) — Néhány szó az idei képes- levelezőlapok fotó-pályázat eredményéről. (4. oldal.)

BARANYA. MEGYEI B I ZO TT/A'C A'N A K L APIA

XII. ÉVFOLYAM. 286. SZÄM

ARA: 50 FILLÉR

KEDD. 1955 DECEMBER C

Két nagy nép találkozója

Az indiaiak ma az egész országban — Kasmír hófödte hegycsúcsaitól Travarikor trópusi dzsungeléig — csupán egyről beszélnek: két szovjet vezető — Nyikolaj Alekszand- rovlcs Bulganyin és Nyikita Szergejevics Hruscsov —megérkezéséről. Ezeket a sorokat Hvadzsa Ahmad Abbasz, a neves indiai író vetette papírra a Szovjetunió vezetőinek Uj- Delhibe érkezésekor.

Kedden hárommill iónyi újon- gó néptenger fogadta az indiai kőrútjuk utolsó állomásására — Kalkuttába érkező szovjet államférfiakat. És szerdán példátlan méretű tömeg- gyűlésen több, mint kétmillió indiai viharzó tapsa szakította meg szinte mondatonként Hruscsov elvtáns szavait. Ez a csodálatos fogadtatás, a felejthetetlen tömeggyúlés, méltó megkoronázása volt a szovjet vendégek kéthetes indiai diadalét jának.

A barátság, a népek közötti testvériség diadalútja volt ez. És van némi alapja annak, hogy az ingerültségtől és az irigységtől szánté fuldokló nyugati tröszt-sajtó — különösen az angol lapok — ezt írják: „A szovjet hódítók valósággal meghódították Indiát.” Sőt, az Indiából kitessékelt gyarmatosító körök toliforgatói azt is megírhatták volna, hogy a 6zovjet államférfiak népük képviseletében meghódították azt, ami e hatalmas és nagy- rnultú országban a legdrágább, a legértékesebb — az indiai nép szívét, szeretetét, barátságát és bizalmát a másik négy nép T- a szovjet nép iránt.

„Az indiaiak és az oroszok testvérek!” — ezt hirdette in- diaszerte száz és százezer transzparens, ez a jelmondat hangzott fel milliók ajkáról

Ezzel szemben az angol kommentátorok legfeljebb arra emlékeztethettek volna,_ hogy a Brit Birodalom flottájának és gyarmati hadseregének annak idején „csak” India földjét, mesésen gazdag kincseit és kizsákmányolható „emberanyagát“ sikerült meghódítania. — Nem csoda hát, hogy ezek a körök nem ünnepük harangzúgással a szovjet állam vezetőinek indiai látogatását. Különösképpen az nyugtalanítja őket, hogy ezúttal nemcsupán államférfiak látogatásáról és viÉZontlátogatásáról van szó, — noha ez önmagában is igen nagyjelentőségű, — hanem a világ tanúja két nagy nép találkozásának, baráti egymásra találásának.

„Ne átitassuk magunkat! — írta a Western Mail című konzervatív angol lap — „Bulganyin és Hruscsov indiai látogatása a lehető legnagyobb fontosságú esemény... Ka Eden, vagy Dulles Indiába látogatott, az üdvözlés, amelyben részesültek, sohasem haladta meg a külügyminisztériumok protokoll -szabál yainak

határait. Mindig hiányzott a népi vonás... A Szovjetuniót Indiában nagyon sokan az elnyomatás elleni lázadás jelképének tekintik, akár imperialista. kapitalista, vagy fasiszta elnyomásról to legyen szó.

így írt a Western Mail. A tárgyilagosság kévéért azonban meg kell jegyezni, hogy az angol konzervatív lap szemleírójának megállapításai nem egészen pontosak — legalábbis ami Dulles amerikai külügyminisztert tlleti. A cikk szerzője ugyanis elmulasztotta — talán csak feledékenységböl — megemlíteni, hogy amikor 1952-ban ázsiai körútja során Dulles Uj-Deüúbe érkezett — százezres tömeg várta. Dulles Ilyen feliratokat olvashatott a transzparenseken: .Ami, go

home!” „Le az amerikai háborús gy új tógátokká!!” „EJ a kezekkel Koreától!” Nagyon kérdéses, hogy vajon az amerikai külügyminiszter öriilt-e a fogadtatásban kifejezésre jutó „népi vonás” ilyetén megnyilatkozásának. ö — ellentétben a Western Mail szemleírójával

— bizonyára még ma sem feledkezett meg erről.

„Történelmi jelentőségű látogatás!” — így méltatta Nehru Bulganyin és Hruscsov elvtárs találkozóját India vezetőivel és népével. És India miniszterelnöke egyáltalán nem túlozta g. találkozó jelentőségét. A két nép egymásiránti rokonszenve nem véletlen, újkeletű jelenség. Gyökerei századokra nyúlnak visz- sza, de az igazi egymásra találás útját az Októberi forradalom fénye világította meg. A szovjet nép mindig nagy együttérzéssel kísérte India népének nemzeti felszabadulásáért vívott hősi küzdelmét. Lenin szilárdan bízott az Indiai nép győzelmében a külföldi leigázók fölött. S amióta India a nemzeti függetlenség útjára lépett — elhárultak az akadályai annak, hogy a ro- konszenv hajtásai a barátság megdönthetetlen fájává izmosodjanak. Éppen ennek vagyunk tanúi napjainkban.

A két nagy nép barátságának hatalmas nemzetközi jelentősége van. A szovjet és az indiai nép együttes erőfeszítése a nemzetközi feszültség enyhítésére már eddig is felbecsülhetetlen szolgálatokat, tett az egyetemes béke ügyének. Gondoljunk csak — hogy egyebet ne említsünk — a koreai és az indokínai háborús tűzfészek kioltására. Nem kétséges, hogy a baráti kötelékek szorosabbra fűzése a békés egymás mellett élésnek Nehru és Csou En-laj meghirdette öt elve alapján — újabb hatalmas erőgyarapodást jelent a tárgyalások politikájának győzelméért vívott harcban.

A Szovjetunió, India és a népi Kína barátsága, együttműködése a nemzetközi élet sok fontos kérdésében — Ázsia és a világ békéjének egyik legfontosabb tényezője Ez^ a napról-napra fejlődő erő6bödő barátság nemzetközi szempontból azért is nagyjelentőségű, mert ragyogó példát mutat a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű ailamok szoros együttműködésére.

Amikor Bulganyin és Hrus- csoy elvtársak egy hetes bur- mai látogatásuk után visszatérnek Uj-Delhibe, a Szovjetunió es India vezető államférfiad megvetik, illetve kiszélesítik a népeik között fennálló barátság szilárd alapjait

— egyezményeket dolgoznak ki a gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés kiszélesítésére. Az iparosítás nagy munkáján dolgozó indiai nép sokat vár ettől az együttműködéstől.

A két nép közötti barátság további növekedésének lehetőségei szinte korlátlanok. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és az Indiai Köztársaság népei a világ lakosságának több mint felét teszik ki. Ezt is számításba véve. alig lehet eltúlozni e barátság erősödésének messze sugárzó kihatásait az egész világhelyzet jövőbeni alakulására, különösen, ami az elmaradt, tegnap még gyarmati népek fejlődését illett. Ezért teljesen érthető, hogy míg a gyarmatosító körök alig tudják visszafojtani dühkitöréseiket, addir a világ békeszerető közvéleménye a legnagyobb rokon- szenwel üdvözli a Szovjetunió és India barátságának megpe- csé te lését — a két nagy nép találkozását,

Mi, a pécsváradi gépállomás dolgozói vállaljuk, hogy az 1955—56. év teli gépjavítás! munkálatait időben és kifog ás- taüamul végezzük el, egyúttal párosversenyne hívjuk a pallo- tabozsdká gépállomás dolgozóit.

I Február 25-ig 21 erőgép • főjavítását és 22 darab folyó javítását végezzük el. — Munkagépekből: 66 traktoreke, 22 tárcsa, 17 kultivátor, 19 vetőgép, 2 kombájn, 9 aratógép 39 cséplőgép, 3 szelektor, 3 MIA-motor, 60 borona, 6 gyű- rüshenger, 54 egyéb munkagép kerül fó, iltetve faiyójavítésra.

O Száz százalékos terv- “* szerűség mellett vállai-, juk, hogy a téli gépjavítást határidő előtt 5 raippal, azaz február 20-na befejezzük. Ennek érdekében dekádonként gépjavítás# ónaütemtervet készítettünk a brigádoknak. A műszaki vezetőség a folyamatos anyagellátást és a javításhoz szükséges technikai feltételekéit biztosítja, ezért a forgácsolóit is két műszakrP álüit- juk be, hogy a brigádok számára szükséges alkatnésaeket időben elkészíthesse. Vállaljuk, azt is, hogy a javítási költség 2.5 százalékát megtakarít juk. úgy, hogy a fölhasználható alkatrészeket felújítjuk és beépítjük. A gépjavítást úgy végezzük ed, hogy az 1956-os évben a megengedett műszaki kiesések számát 10 százalékká csökkenthessük. Újítási feladat tervet dolgozunk ká a gépjavítás idejére s ezit ismertetjük a dolgozókkal. Korszerűsítjük a már bevált újításokat is (Ze- torna szerelhető hidraulikus ekéiket, szatmailehordót, stb.).

Q Harcot indítunk a a 480 *''* perces munkaidő teljes kihasználásáért, szakmai továbbképző tanfolyamat szervezünk a traktorvezetők, mű- „ brigádvezemofcan elsősorban a Diesel - motorok, kombájnok, aratógié- pek, kezelésével és karbantartásával ismertetjük meg dolgozóinkat, egyben bővítjük műszaki és balesetelhárítási ismeretüket.

A versenyváülailást egy bizottság értékeli dekádonként Tagjai lesznek: a főmérnök, műhely-páxtcsopoictíbázalmi, a szakszervezeti bizalmi. A verseny eredményed* dekádonként, röpgyűlésen, az üzemi sajtéban s a versenytáblékon ismertetjük.

4 A tóü gépjavítás idején

■r* a gépállomás gondoskodik a műhelyek fűtéséről,

A karácsonyi vásár keretében a kereskedelmi válSaiatnk december 5-től, hétfőtől kezdve év végi kiárufiftást tartanak. Az év végi kiárusítás alkalmával az állami kereskedelem boltjaiban és a földművesszö- vetkezeti boltokban többmil’.iió forint érjékü árut hoznak forgalomba. átlag 25 százalékkal leértékelt áron. így többek között gyapjú szövetek, pamut méteráruk, selyemáruk, lenkender áruk, kötött áruk, harisnyáit:, divatáruk, cipők, vas- műszaki cikkek, vegyi áruk írószerek, kerámiai tárgyak hangszerek, ajándéktárgyak, bútorok és játékáruk kaphatók a mai naptól kezdve leértékelt áron. A 42 forintos pamutszövet 28 forintért, a piké bar- hend 50 helyett 32 forintért, a férfi sportoltöny 800 forint he- ’yett 585 forintért, a bébi kocs- kabát 35 helyett 24 forintért kapható. A gyermek kötött mellény 17 forint helyett í) forintért, a férfi zokni 28 helyett 16.60 forintért, a krepp anyagból készült kombiné 42 forint helyett 30 forintért, a

tisztálkodási eszközökről, tiszta és kényelmes munkásszállásról, a dolgozók rendes étkeztetéséről.

C A dolgozók nevelése és

szórakozna tása érdekében a gépállamás vezetősége, a párt és szakszervezet vezetőségével közösen történelmi és természettudományi előstíáso- kait szervez és „ dolgozókat ellátja könyvekkel, folyóirat okká!.

Vajda Pereme

pántt tikár

Fuller Ferenc

, igazgató

Mészáros József

ü. b.-elnök.

strapa zefír férfiing 75 helyett 50 fonimtért, a férfi nadrág 300 helyett 220 forintért, a tnákádó kabát 820 helyett 698 forintért kerül forgalomba.

A kiárusításra kerülő, leértékelt cikkek Pécsett az Állami Áruház, a Pécsi Ruházati Bolt, valamint a Pécsi Kiskereskedelmi Vállaltat kijelölt üzleteiben vásárolhatók. A Pécsi Ruházati Bolt kijelölt üzileteiben cipő: a Salíaii utca 6 szám alatti 34-es, konfekció: a Kossuth L. utcai 59 szám alatti 17. számú, méteráru, kötöttáru, fehérnemű pedig a Sáliad utca 6 szám alatti 7-es számú bol tban kapható leértékelt áron. Csecsemő cikkek a Kossuth Lajos utea 11 szám alatti Anyák Boltjában, bőrdíszműé ikk peaig a Kossuth La.j06 utca 18 szám alatti 25-ös számú boltban kaphatók csökkentett áron. A megyében a föl dm ű vesszővé tk-e- zeti boltok „ járási székhelyeken, valamint az Észak- és Dél- Baranya Megyei népboitok és a komlói Kiskereskedelmi Vállalat üzleted árusítanak csökkentett áron.

Tiszta adólappal kezdjük

az újesztendőt!

Néhány hét és befejeződök az 1955-ös esztendő. Minden állampolgárnak saját érdeke, hogy rendezze állam iránti kötelezettségét és as- új estateri- dőt tiszta adólappal kezdje. — Megyénk dolgozói versenyszer ■ ződéet kötöttek Somogy megye vei s felajánlották, hogy a IV. negyedévben to túlteljesítik aaobevéteM tervüket. Munkánkat nagymértékben akadályoz- z,;, az, hegy a tanácsok sem foglalkoznak kellőképpen ae adófizetéssel

Ennek következményekén* az országos verseny értékelésében megyénk jelenleg az utolsó helyen áll. A járások közötti verseny sorrendje a következő:

1. a mohácsi, 2. a pécsváraöt, 3. a pécsi, 4. a aellyei, 5. a vii- lányi, 6. a sásdi, 7. „ siklósi, 8. a szigetvárt járás. Á városok közötti versenyben: 1. Komló,

2. Mohács városa.

Jakab Sándor a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője.

Befejeztük éves tervünket!

Vállalatiunk még a tavasz folyamán csatlakozott a húsz budapesti üzem versenykihívásához. Most örömmel jetem- jük, hogy éves tervünket november 30-án 106.2 százalékra teljesítettük. Az elmúlt időszakban és az év végéig még hátralévő munkanapokon a következő cikkeket gyártotta, iltetve gyártja terven felül: 30 igás kocsi, 300 méhkaptár, 1432 lópatkó, 13 400 paprikás - almás hűtőházi export ládák. — Ezekben a napokban már megkezdtük a következő tervév előkészítését is, hogy zökkenőmentesen lépjünk át a második ötéves tervbe.

Dóka János igazgató, Mohács, Mezőgazdaságii Szerárugyár.

Jövőre jő gépekkel kezdődik a munka...

A pécsváradi gépállomás dolgozói versenyre hívták a palotahozsokiakat

tők részére. Ezeken a tanfolyaÉv végi alkalmi kiárusítás a kereskedelemben

Forgácsolási bemutatót tartottak a Sopiana Gépgyárban

Forgácsolási bemutatót rendezett hétfőn délután a Sopiana Gépgyárban a Gépipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja. A forgácsolási bemutató előtt az üzem kultúrtermében Dénes Miklós elvtárs, a Gépipari Technológiai Intézet mérnöke ismertette azokat az új technikai eljárásokat, amelyeket a Sopiana Gépgyárban, de a megye többi üzemében is alkalmazhatnak a munka megkönnyítése és meggyorsítása érdekében. A rövid bevezető után az esztergapadok a marógép mellé álltak a vasipari szakma legjobbjai közé számító, Komáromi Lajos, a Szocialista Munka Hőse, a Klement Gottwald- gyár sztahanovista marósa, Pethő Sándor, a Vasipari Kutatóintézet munkaérdemren- des esztergályosa és Belecz Benedek ugyancsak a kutató- intézet kiváló esztergályosa.

Régen volt már ilyen nagy forgalom a gyár forgácsoló- •uűhelyében. Eljöttek a bemutatóra a pécsi és komlói bányaüzemek, a porcelángyár, a bőrgyár, a szerárugyár, a Gépipari Technikum, az 500- as MTH Intézet, a Kokszmú,

a mohácsi vasöntöde és még számos üzem esztergályosai, marósai, a tanulók, a művezetők. Szoros gyűrűt alkottak a nézők az NVE 280-as esztergapad körül s nagy érdeklődéssel figyelték, mit csinál Pethő Sándor. Először a Demeter- féle készülékkel történő menetvágást mutatta be. Ennek előnye az, hogy a menetvágásnál nagy figyelmet és gyakorlatot követelő késkiemelést önműködően végzi s így jelentősen csökken a menetvágás ideje is. E készülék munkáját különösen Mókus Béla, a Sopiana Gépgyár fiatal esztergályosa tanulmányozta nagy figyelemmel. Nem is csoda, ö is már hónapok óta foglalkozott ezzel a gondolattal s alig három hete készített is egy készülékeit, ami — meg kell mondani — sokkal jobban sikerült az itt bemutatottnál.

A legnagyobb érdeklődés az esztergályosoknál a kerámi- kus lapkák alkalmazása iránt nyilvánult meg. Ezt az egyelőre még kísérleti szerszámot a simító esztergálásnál mutatták be. Előnye, hogy a kemény fémlapkákkal ellentétben hazai nyersanyagból készül s így hatalmas összegek megtakarítását teszi lehetővé. Mechanikus felerősítéssel a simítom unkáknál ugyanazt a teljesítményt lehet vele elérni, mint a keményfémlapkákkai. Hogy a kerámikus lapkák mennyire megnyerték megyénk esztergályosainak tetszését, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szinte megostromolták a kutatóintézet munkatársait egy-egy darabért.

Az egyik legnehezebb esz- tergálási művelet, a leszűrés legjobb módját is megismerhették a bemutató résztvevői. A Kurovkin-féle leszúrókés teljesítménye még a régi tapasztalt esztergályosokat is meglepte. Ez a szovjet eredetű leszúrókés az általában használatos leszúrókésektől eltérően nem egyenesélű, hanem a menetvágókésekhez hasonlóan hegyes. A hegyes él megakadályozza, a forgács gyűrődését s Így a kés „nem ragad" az anyagba, nem törik el.

A marógépnél Komáromi Lajos elvtárs a saját szerkesztésű nagy emelkedésű szármaróját mutatta be. Kom ári elvtáns ezzel a maróval — melynek élére úgy hegesztik a gyoreacélt s így mint megtakarítás is nagyjelentőségű — percenként egy kiló forgácsol választ le az anyagról. A szármaró teljesítményéről elismerően nyilatkoztak a bemutató résztvevői s Így valószínűleg hamarosan a használatára to sor kerül. Komáromi elvtárn ezen kívül először az országban bemutatta a kerámia lap- kás simítómarást is.

Belecz Benedek, a kutatóintézet esztergályosa a hydró- plasztikus készülékek alk&l - mazását mutatta be. Ezek előnye, hogy az esztergapadokon a munkadarabok felfogásának idejét nagymértékben csökkentik s ugyanakkor nagyon pontos munkát lehet velük végezni.

Karsai István elvtárs, a műszaki tudományok kandidátusa a gépgyár öntödéjében az öntéssel, előkészítéssel és a selejt csökkentésével kapcsolatos tapasztalatait adta át a dolgozóknak.

A forgácsolási bemutatóit a gyár kultúrtermében rövid vite követte. A résztvevők újabb tapasztalatokkal gazda godva Indultak vissza üzemeikbe, azzal az elhatározással, hogy a tanultakat a műn kájúkban hasznosítják.;