Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

||TT\T rn ITTTVf T mÁc pnatETÁfmrEcmOtjmK!------------------ — ‘ ' A MAI SZAMBÁN: CJ tea » Dráva mentén (2. o.) — Munka után — Vita (2. o.) — Ahol aa áram születik... (2. o.) — Sok sikert az új munkskelyeken (3. o). — Az ország legjobb földművcsszövet- kezotc (4. o.) — Tyúkper Rózsafán (1. o.) — Zenei életünk eseményeiből (5. o.) —* Napjaink problémái (5. o.) — GyorsUsta (6. o.) ‘ - - - - ................... 1 M D P B A D A NVA MEGYEI BIZOTT/ACA’N Alt LAPJA xn. Évfolyam, 279. szám ARA: 50 FILLÉR VASARNAP, 1955 NOVEMBER 27 Több bérért jobb munkát! Ünnepélyesen megnyílt a Szovjet-Ukrajna Hete Ünneplő emberek, Pécs város dolgozói töl­tötték meg szombat este a Tiszti Klub nagy­termét, hogg résztvegyenek Szovjet-Ukrajna Hete ünnepi megnyitóján. A jeldíszített szín­padot pálmák övezték, hátterében két kéz fo­nódott egybe, felettük a felirat: „A népek ba­rátságával a békéért1° Az elnöki emelvényen helyet foglalt Farkas László elvtárs, az MDP Köszönti Vezetőségé­nek tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Gádor Ferenc elvtárs, a megyei párt­bizottság, másodtitkára, Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára, Katona Lajos elvtárs, Baranya megye tanácsának el­nöke, Feloégi Ferenc elvtárs, az MSZT me­gyei titkára, dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunán­túli Tudományos Intézet igazgatója, továbbá társadalmi és kulturális életünk képviselői. A magyar és a szovjet Himnusz eljátszása után dr. Hídvégi Tivadar nyitotta meg a Szovjet-Ukrajna Hete ünnepségét. Utána Fü- löp Mihály, a Pécsi Nemzeti Színház tagja mély átérzéssel szavalta el Vlagyimir Szósz- jura „Szépséges Ukrajnám" című versét. — Majd dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tu­dományos Intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. Dr. Szabó Pál Zoltán ünnepi bensődé Gépállomásaink dolgozói no­vember 1-től új bérezés sze­rint kapják munkabérüket és a prémiumot. A miniszterta­nács által kiadott új bérezési utasítás a réginél egyszerűb­ben, világosabban határozza meg a kereseteket. Megszűnt ezzel a régi bérezési rendszer­nek az a hátránya, hogy a traktoros nem tudta pontosan, mennyi jár neki az elvégzett munkáéit. Most könnyebb ki­számítani, világosabban szem­betűnik, hogy kevés és gyenge munkáért kevesebb, több és jobb munkáért több bér jár. Az Új utasítás alapján ezen­túl az eddiginek megfelelő munkáért is nagyobb bért kap a gépállomás dolgozója, Igaz, hogy a müszaknormánkénti természetbeni járandóság csök­kent, a pénzben! járandóságot és a termelőszövetkezet által adott rnunkaegységjóváírást együttesen számítva azonban jelentékenyen többet kap a dolgozó. Eddig például ízzó­fejes traktorral 10 órás mű- szaknorma teljesítése esetén 3,50 munkaegységet kapott a traktoros. Ez pénzre átszámít­va 38,50 forintot jelent. Ezen­kívül Járt 7 kg kenyérgabona, ami a korábbi 200 forintos sza­badpiaci áron 14.— forint. Ez összesen 52 50 Ft. Most egy műszaknonmára 50 forintot és 5 kg kenyérgabonát ad a gép­állomás, ez pedig pénzre át­számítva 60 forint. Jelentős pontja az utasítás­nak az, amely előírja, hogy a traktoros mflszaknormánként munkaegységjóváírást is kap a termelőszövetkezettől. Azt je­lenti ez, hogy a traktoros évi jövedelme a termelőszövetke­zet jövedelmétől is füjg, tehát minden traktorosnak érdeke, hogy a rábízott, termelőszövet­kezeti földet alaposan, gondo­san munkálja meg, mert saját munkája eredményéből része­sedik. Már most, az őszi mélyszán­tás idején is érvényesülnie kell az új bérezés serkentő ha­tásának. Minden traktoros tud­ja, hogy a jövő ért termés­átlag nagymértékben függ a mélyszántás minőségétől. A müszaknormánkénti jóváírt munkaegységekre pedig a ter­melőszövetkezet a traktoros­nak is ugyanúgy adja ki a ré­szesedést, mint bármelyik tag­jának, Magasabb termésátlag esetén nagyobb lesz a trakto­ros részesedése is. Helyes, ha traktorosaink gondosan tanul­mányozzák gz úi bérezés! uta­sítást és levonják belőle azt a következtetést, hogy jövő évi magasabb keresetüknek is sz ide! jó munkával teremtenek alapot. Az úi bérezési utasítás szá­mos más előnvös rendelkezése mellett Igen fontos a brieád- vezetőket érintő rész is. A bri- gádvszető november 1 óta csak a. brigádhoz tartozó iáró mun- kára alkalmas traktorok szá­ma alapján kaphat teljesít'! ménybért. Érdeke tehát, hogy a brigád valamennyi traktora üzemképes legyen és elvégezze A Pécsi Szénbányászati Tröszt DISZ fejtési brigádjai meg az év elején meafogadták. hogy 20 ezer tonna terven fe­lüli szénnel köszöntik az új esztendőt Az új év nemsokára Ht lasz, de a 20 ezer tonna szénből rnétf csak 16,401 tonrr. került a felszíni-#, vasvls 3509 tonna hiányzik az fgéra'ből Még hiányát», dt remélhetőleg mái- nem sokáig. a brigád munkatervéből rá­eső részt. Különösen fontos ezt tudni most, a téli gépjavítás idején, amikor a traktorosok és brigádvezetők is résztvesz- nek a javításban, s rajtuk áll, hogy gépeiket gondosan javít­sák lei. Ha azután még az idén vagy majd a tavasszal munká­hoz látnak, saját keresetükön fogják érezni, hogy a gépja­vítás idején jól vagy rosszul dolgoztak-e. A műhelymunkásoknak régi kérését teljesíti aZ új bérezési utasítás azzal, hogy előírja: a műhelymunkásokat, ková­csokat, lakatosokat, szerelőket is el kell látni a háztartási szükségletnek megfelelő meny- nyiségü kenyérgabonával. A premizálás ugyancsak újabb előnyökhöz juttatja és jobb munkára serkenti a gépállo­más dolgozóit. Az új bérezési utasítás ezzel világosan kifeje­zésre juttatja a műhelyben dolgozók munkájának fontos­ságát és azt a megbecsülést ami a lelkiismeretesen, gondo­san végzett munkáért jár. Emelkedett a gépállomáson belső szállítást végző dolgozók béi-e is. Eddig három évnél kevesebb gyakorlattal rendel­kező vontatóvezető például 25p munkaórára 726 forintot, 300 munkaórára 871 forintot ka­pott. Most havi 250 munkaórá­val 900 forintot, 300 munka­órával 1080 forintot keres a dolgozó, tehát 209 forinttal többet. Ezenkívül természete­sen a szállítóeszközök kezelői­nek Is Jár kenyérgabonaellá­tás. Igen fontos az a rendelkezés is, hogy a termelőszövetkeze­tekben dolgozó mezőgazdászok ezentúl a terméseredmények­től függően 60—120 munkaegy­séget kapna.; a termelőszövet­kezettől, s ezzel megnő érde­keltségük a termelőszövetke­zeti gazdaság fellendítésében. A különféle prémiumok so­ra mindezen felül Is rpegnö- veli a gépállomások vezetői­nek és minden dolgozójának érdekeltségét abban, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek növény­termelése, állattenyésztése é' egyéb termelési áea mind na­gyobb eredményeket érjen el. Az úi bérezési utasítás is az* bizonyítja, hoev kormányunk gondosan ügyel dolgozóink ér­dekeire, megbecsüli a lelkiis­meretesen és szorgalmasan dolgozókat. Viszonzásul joggá’ várhatjuk a gépállomások dol­gozóitól, hogy már az őszi és téli munkák idején is tervük teljesítésével érdemeljék ki ez* a megbecsülést Sok problórná* megold, nagyobb kereseti lehe­tőséget biztosít az új bérezés, ezt minden gépállomási dol­gozó saját életkörülményeinek javulásán mérheti le. De nem­csak lehetőséget ad arra, hogy gépállomást dolgozóink ezentú’ kedvezőbb körülmények közöt' dolgozzanak, hanem kötelezi is a dolgozókat arra, hogy min­den tudásukkal, lelkiismerete­sen és felelősségteljesen vé­gezzék munkájukat. Az iflúsági festési csapatok között a legszebb eredményt Stottner József peesbányai brigádja érte el, amelvnek tagjai 117,9 százalékra teüesí- tették a negyedik negyedévben eddig előírt termelési tervü­ket s a vállalt 450 tonna szén- •bői már t04 tonnát a felszín­re hoztak, Dr. Szabó Pél Zoltán beszé­dében rámutatott arra, hogy Szovjet-Ukrajna Hetének poli­tikai jelentősége abbatn van, hogy a magyar dolgozó nép és a Szovjetunió egyik köztársa­sága közötti kapcsolat az eddi­ginél szorosabbra fűződik. — Felmérhetetlen erő a mi barátságunk — mondotta a továbbiakban, — népeink test­véri egysége, segítőkészsége, *ántoiríthatatlan békeakarata. Szabó Pál Zoltán elvtárs ez­után ismertette azt a mérhe­tetlen pusztítást, amit a hitle­rista hadsereg Szovjet-Ukraj- nában véghez vitt. Több, mint két és fél millió ukránt gyil­koltak tneg, másfél millió a megszállás súlyos körülményei­ben vesztette életét, hárommil­liót Németországba hurcoltak kényszermunkára. Szinte fel­becsülhetetlen az a kár, amit anyagi javakban a váro­sok, gyárak elpusztításában, a mezőgazdaság szinte teljes tönkretételében okoztak. Új gépek a pécsi bányákban A pécsi szénmedencében ebben az évben összesen csaknem 400 új fejtő- és fú­rókalapácsot helyeztek üzembe. A Pécs-vasasi Pe- tőii-akna IX. szintjén és a pécsszabolcsi I stván-alkna IV. szintjén az alapvágaton láncpályát szereltek be. Ist- ván-aknán a III. színt 4-es telepi fejtése szenének el­szállítását már nem kézi cslllézéssel, hanem rázócsús■>- dával végzik, összesen több. mint másfélsedzezer forint értékben a bányakerilleiek új szállítószalagokat kaptak és szereltek be. Az üzembe állított új villák kompresz- szorók, szivattyúk is a gé­pesítés fokozásé* bizonyít­ják. De nemcsak a már készen kapott gépeket AVito*ták üzembe hanem a pécsi szén­medence saiátos viszonyai­nak megfelelő új aévek fer­tőzésénél is tó eredményeket értek el A Pécsi Szénbányá­szati Tröszt úiitási csoportja kis terjedelmű, könnyű és már két atmoszféra sűrített levonó nyomásnál ti jól mű­köd'’ rakodőnénet késrl'ett, amely a rV'okortnthnn kitű­yöevi bevált A rakodógép í1'1"’1' az évben már 34 e-er eilte szenet töhfítt meg. Je­lenleg a. véesúiheoni ki.Sr- leti műhetvhen úlahh ilven gépet kisHtenek Ugyancsak az úiitási csoport késztet­te a ufirj késrletlr.lást kikfl. sröhniö könnyen felszerel­hető készlettoló pépet, ante- ff. szint­jén sikerrel alkalmasnak A gépek jelentősen sejtet­ték a pécsi bányászokat havi terveik túlteljesítésében és hsinii n f szinten az éves terven felül vállalt si 71J tonna szenet külszínre szállítsák, — S ma tanét dúsan terem a fekete föld. Hatalmas ipar­telepek nőnek ki belőle, egy­re hatalmasabb folyamokban ömlik méhébőd a vas és a szén. A Dnyeper mellett új városok épülnek, s egyre több az erő­mű. Többek között most léte­iül a hatalmas méretű kahov- kad víaierőtmű. Ez az erőmű szimbóluma a Szovjetunió ha­talmas építőaűoaratáinak, szim­bóluma annak, hogy nincs ma­gára hagyatva a szovjet népek nagy családjában az ukrán nép. A szovjet városok vállal­ták az erőmű építését. A Szov­jetuniónak majdnem mtodsn nemzetisége képviselteti itt magát munkásaival, mérnökei­vel. — Ma Szovjet-Ukrajnábam több acélt és hengerelt árut termelnek, mint Framcteor- izágban és Olaszországijain együttvéve — folytatta az elő­adó. — Ukrajna több, mint háromszor annyi traktort gyárt, mint az említett két or­szág együttesen. Ugyanakkor több gabonát, cukorrépát ts termel. Ukrajna ipara ma már üzenktlencszerte több termé­ket gyárt, mint 1913-ban. Elek­tromos energia termelése negy­venszeresére, fémfeldolgozó 'para több, minit hetvenszere­sére emelkedett és 1952-ben már 182 ezer traktor, 51 ezer arató kombájn dolgozott mező- gazdaságában. A kulturális felemelkedés is szinte példátlan. Szovjet-Uk- "ajnában több, mint 30 ezer •skola működik. Főiskolája pe­dig több van, mint akármelyik nyugat-európai államnak. — Könyvkiadása a háború óta öt­szörösére emeTkedatt. Ukrán nyelven megjelentéit a magyar klasszikusok művei is; első he­lyen Petőfi verset Az ukrán írók maguk is szívesen foglal­koznak magyar témával, ilyen például Olesz Goncsárov .Zászlóvivők" című regénye és Valentin Lagoda költeményei. — Szovjot-Ukrajrra hete a ’egszebb alkatom arra, hogy mi ;s szorosabbra fűzzük kapcso­latunkat az ukrán néppel, amelynek hős fiai oroszlán­részt vállaltak hazáink felsza­badításában — mondotta be­széde végén Szabó Pál Zoltán. — Harcoltak, mert — ahogy Vlagyimir Szósz jura, ukrán költő mondja, „...egy az utunk. Minden akadállyal készek va­gyunk szembeszállni, mind- nrvmd egy roppant tábor kato­nája, mindnyájan egy hős atya sarjai, kinek, ha feldöng szíve dobbanása, hű szívünket is ve­le hallani.” Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után felcsendült az Inter- nacionálé. Haász Miklós Leo- nyid Pervomájszkí: Zord Idők című versét szavalta el, majd a pedagógiai főiskola vegyes­kara népdalokat énekelt. Nagy sikert aratott a Városi Népi Táncegyüttes, amely be­mutatta Radler—Simon: „Tó­parti tréfa" című táncát. Utá­na Haász Miklós elszavalta Leonyid Pervomájszkí: Szava­lat Petőfi Sándorhoz című ver­tét, majd a honvédzenekar ze­neszóméval végétért a Szovjet Ukrajna Hete ünnepi megnyi­tója. | Fejezzük be minél előbb a vetést! Vasárnap Is szedik a répái Kedden délben ért véget a búza vetése a reménypusztai termelőszövetkezetben. ösz- szesen 62 hold búzát vetettek el. Most már csak a cukorrépa és a takarmányrépa szedése van vissza. Pénteken este a te? vezetői közgyűlést hívtak ösz- sze, s a tagsággal együtt úgy határoztak, hogy vasárnap i* szedik a takarmányrépát K8z5sen vetnek a pécsudvardi gazdák A kukorica, a burgonya és a répa szedését már a hét kö­zepén befejezték a pécsudvardi egyéni gazdák. Most már a bú­za vetése is a végeidé Jár. Szombatra csak néhány gazdá­nak maradt vetnivalója, vasár­nap délig azonban ezek is el­vetik, mert segítik egymást Orsulics György 16 holdas gaz­dának például Máli János & Orsulics Márk sietett a segít­ségére, Sztankovics István négy holdas gazdának pedig Rúasics János vetette el szombaton a másfél holdját. A pécsi járásban 13 kézségben befejezték a vetést A járási tanács Jelent!; Járásunkban az utóbbi na­pokban meggyorsult a kapások betakarítása és az őszi kalá­szosok vetése. A hét végén több község és termelőszövet­kezetből jelentették, hogy be- ' ‘fejezték a búza vetését. Végez­téit a vetéssel: Bükkösd, Cser- di, Dinyeberki, Völény, Gvód. Helesía, Kökény, Arányossá - dány, Romonya, Szalánta, Né­meti, Szilvás és Keszű, a ter­melőszövetkezetek közül: az aranyosgadányi Vörös Csillag, a cserdi Űj Barázda, a cserkuti Aranykalász, a dinyeberki Tán­csics, a hásságyl Kossuth, p garéí Felszabadulás, a közit- mislenyi, Jobb Elet, a romonyai Béke és a szilvási Vörös Októ­ber. .Meqmjitm előtt enjünk tovább... Vagyis várjunk csak... Nem tudok elszakadni ettől a vázától. Olyan ez, mint valami ókori sírból kiásott sárarany edény... Ki mondaná róla, hogy csak aranyozott? És ez a másik! Ezek a színes pávák a vasalapon! Ez az egy darab megérdemelne egy múzeumot! Az öszhajú férfi, aki így áradozik a szetn- kápráztatóan színes, felbecsülhetetlen értékű Zsolnay-vázákkal, dísztárgyakkal zsúfolt üveg- szekrény előtt, vadában alig-alia tud elszakad­ni egy-egy szebb darabtól. Pedig 5 már sok szépet láthatott, hiszen nem más, mint dr. Mi- halik Sándor, az Országos Történeti Múzeum főigazgatójának helyettese. Most veszi át a minisztérium nevében a pécsi Janus Panno­nius Múzeum új részlegét, az állandó Zsolnay- kiállitást. Soká tart az átvétel. Négy teremben közel ezer darab műkincset kel! megnéznie, egyik szebb, mint a másik. A szdzegynéhány éves gyár művészi munkájának dokumentuma\ — Cleopatra küldött ilyen kancsót Cézárnak — áll meg ismét egy másik szekrény előtt. — 4z egyiptomi királysírokból kerülnek elő ha­sonló vemesvonalű. márványozott holmiki És °z a tál! (egy zöldszínil, arannyal és vörössel '‘rezett müvet néz)... Ha a British Museum- ban az lenne aláírva, hogy Marco Polo hozta annakidején Kínából ezt a vörős-jáwis mű­remeket, bizonyára senki sem gondolna rá, hogy a faragott féldrágakőnek hitt tál tulaj- ionképpen porcelánfajdnsz! Bizony, néha nehéz elhinni, hogy a stáz- színben játszó eozinedények. az ökörvérstin- vörös tálak, a keleti mintájú dúsan festett tá­nyérok. az ék szer szerűen finom vázák — em­beri kéz alkotásai, A kerámia-művészet kincseket érő csodáit gyűjtötték itt egybe is tárják fel vasárnap {mire ez a cikk megjelenik) nemcsak Pécs és a megye, hanem az egész ország, sőt a kül­föld előtt is. Eddig csak kevesen csodálhatták meg ezt a remek gyűjteményt. A Zsolnay- gyár múzeumában szem elől elzárva porosod­tak az ország-világ elé kívánkozó tárgyak, míg most, méltó helyen, méltó környezetben (a Káptalan utca 2 szám alatti műemlék épü­letben) minden érdeklődő megtekintheti. Igaz, a gyári, múzeum és a Káptalan utca 2 számú ház közötti út vagy 11 évig tartott. A háború, Pécs ostroma elől például Dombai János a Janus Pannonius Múzeum igazgatója szállásolta el az 59 ládába csomagolt gyűjte­ményt, saját múzeumának kincsei mellett —* a pincében. Majd a szive verése állt meg, mi­kor jelentették, hogy németek vannak a pin­cében (ez a felszabadulás előtti éjszakán tör­tént). — Még szerencse — mesélt Dombai elvt&rs, — hogy Gáspár bácsinak helyén volt az esze, és az érdeklődő, fosztogatásra érkezett néme­teknek a múzeum koponyáit mutogatta... Menteik is a németek eszük nélkül, az 59 láda pedig sértetlenül megmaradt. Aztán raktárban pihentek a porceláncsé­szék, eoztnvdzák, porcelánfajánsz-um&k. Vé­gül 300 ezer forintért otthont teremtett nékik a múzeum. Úgy csillognak most szekrényeik­ben, mint a sötét föld méhéből napvilágra került drágakövek. Csillognak és vasárnap délelőtt 11 órától kezdve tanítanak is. Meg tanítják a látogatókat a szép, a kerámlamüvé­szét szeretetére. Ste*tn©r Jczse* brq-td a váz«* az if úsági csapatok versenyében

Next

/
Thumbnails
Contents