Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-18 / 271. szám

** DUNÁNTÚLI YftÁppDprrrÁDTarkLYEtÜLJEffiC! A MAI SZAMBÁN: Ai 1956. évi népgazdasági terv az országgyű­lés előtt. (1—2—3. o.) — N. A. Eulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiába utazott. (3. o.) — Mo- loiov elvtárs nyilatkozata Géniből történt el­utazása előtt (3. o.) — Fejezzük be minél előbb a vetést! (3. o.) — Milyen lesz a Pécsújhegyi Hőerőmű? (3. o.) — Bemutatkozott a pécsi népi együttes. (4. oldal.) X Z M P P BABANYA ME ÖVEI BIZOTT/A'CA'NAK LAP] A xn. ÉVFOLYAM, 371. SZÄM A KA: 50 FILLER PÉNTEK, 1955 NOVEMBER 18 Emeljük iparunk technikai színvonalát! A fejlődésben nincs megál- üás. Erre figyelmeztet a Köz­ponti Vezetőségnek a napokban megjelent határozata. Világ­szerte ellenállhatatlan ütemben fejlődik a technika, új, nagy- termelékenységű gépek, újfajta anyagok, új energiaforrások je­lennek meg, a tegnap még kor­szerű eljárások ma már elavul­nak és új, fejlettebb termelési módszereknek adják át helyü- í ltot. A gyorsütemű, forradalmi változások közepette lemaradás fenyeget, ha lassítjuk az ira­mot, mátpedig minél gyorsabb a fejlődés, árnál keservesebb az elmaradók sorsa. A Köz­ponti Vezetőség mostani hatá­rozata idejében figyelmeztet arra, hogy manadiságot, konzer vatívizmust. elégedettséget fél­redobva kell hozzálátnunk ipa­runk fejlesztéséhez, ha nem aitcarumik elmaradni „ fejlettebb országaiét ól. Megállapítja a határozat, hogv iparunk viszonylag el­maradt más országoktól. Nem azt jelenti ez, hogy nem értünk el komoly eredményeket, hogy az első ötéves tervben nem si­került megváltoztatni egész gazdasági életünket. Eredmé­nyeinket a nagy alkotások ’ egész sora bizonyítja, de legin­kább az, hogy az ipar terme­lése elérte az 1938. évinek a háromszorosát s ma már a nemzeti jövedelem 63.9 száza­lékát teszi ki, azaz hazánk ipa­ri nőtt. Aránylag vid idő alatt — ha a kapitaliz­mus idejéhez viszonyítjuk, ti­zedannyi idő alatt — óriási lépésekkel haladtunk élőre. — Mégis fenyeget az elmaradás veszélye, mert iparunk nem a legfejlettebb, legkorszerűbb technikával dolgozik, mert nem használjuk ki eléggé a tér melékenység fokozásának szá­mos fontos lehetőségét Ezek a megállapítások külö­nösképpen illenek megyénk T szénibányászatára. Számtalan­szor hangoztatjuk, s joggal is büszkélkedhetünk vele: a me­cseki bányavidék képe gyöke­resen megváltozott az első Öt­éves tervben. Komlón létrejött új, szocialista bányaváros, a pécaktímyéfcl aknák évről- évre több ég több szenet ad- új aknák mélyülnek a Mecsek gyomrába és a Mecsek széntairtalékai körül folyó egész muratea már a jövő mégnagyobb fejlődésének képét vetíti elénk. A bányavidék fej’ődése gyors — a növekeoés szemmelláthn- tó. De ez nem elég. Iparunk­nak n jelenleginél sokkal több szénre van szüksége, s mint a Központi Vezetőség határozata y külön is hangsúlyozza, elsősor­ban magaskalóriái ú szénre, amilyent éppén a Mecsek gyom rában találunk. S még ehhez is hozzá kell tennünk: az sem mindegy, hogy ezt a szenet ho­gyan, milyen módszerekkel hoz zuk ki a föld mélyéből, hogy olcsón vagy drágán termel­jük-e. Ha így vizsgáljuk a kór- őést, nyomban kitűnik, hogy miben rejlik — eredményeink mellett is — eimaradotteá­i gunlk. Abban, hogy bí nagyménékl 15 vl’ 62 a növekedés fé mértékben a ter seg fokozásának, nagy ben inkább a több beállításának hS£* A Központi Vez a műszaki színvonal re vonatkozó határoz nős nyomatékkai szói szénbá­nyáinknak. Az egész ipar ter­melését befolyásoló bányáink­ban ugyanis ma még a meglé­vő technikai felszerelést sem használják ki mindenütt kielé­gítően. A fejtő-, rakodó- és szál lítógépek kapacitásának csu­pán egy részét hasznosítják. Jónéhány bányagép nem is vesz részt a termelésben, ame­lyek pediig résatvesznek, gyak­ran a munkaidőnek csak. egy hányadában műköanek tényle­gesen. A gépi felszerelésnek ez a parlagon hevertetése kedvezőt lenül befolyásolja „ termelé­kenység alakulását és minden­képpen a kitermelt szén ön­költségi árának emelkedéséhez vezet. Bányáinkban van lehetőség a jelenlegi gépi fél szerelés jobb kihasználására. Ehhez azon­ban részint jobb műszaki elő­készítésre, nagyobb szervezett­ségre, gondosabb tervezésre, ré­szint pedig a maradi és ferde nézetek elleni erélyesebb harc­ra van szükség. Kétségtelen, hogy a mecseki bányaüzemeik­ben is lehet módot találni nagy termelékenységű koncentrált munkahelyek, korszerű eljárás­sal művelhető frontfejtések Id- alakítására, meg lehet valósí­tani a ciklusos munkaszerve­zést, a 'kétütemű gurítóhajtást és a széntermelés más, korsze­rű, az eddigieknél nagyobb ter­melékenységű módszereit. A Központi Vezetőség határozata most minden kommunistának elsőrendű kötelességévé teszi, hogy’ harcoljon e lehetőségek mielőbbi valóraváltásáért. A műszaki vezetőknek is be kelti látniok, hogy ez az egyetlen helyes útja a széntermelés to­vábbi növelésének. A munkás- létszám növelése már eöd'g is számos nehézségbe ütközött és erre a jövőben még kevésbé le­het alapozni, pusztán a még nagyobbfokú gépesítéstől pedig nem várhatunk kielégítő ered­ményeket, ha még a meglévő technikai felszerelésünket sem hasznosítjuk eléggé. A Köz­ponti Vezetőség határozata most világosan megmutatja, mi a teendő. A bányaüzemek kom­munistád, műszaki vezetői és valamennyi dolgozója lássanak hozzá, hogy a határozat szelle­mében fellendítsék, magasabb színvonalra emeljék a mecseki feketeszén termelését. A technikai fejlesztés, , ter­melékenység növelésének, az önköltség csökkentésének és a minőség javításának követeimé nyei ugyanígy kötelezik me­gyéink többi, belső szükséglet­re és exportra termelő üzemeit is. Magas megyénkben az épít­kezések önköltsége s még min­őiig nem érték el építővállal'a- talnk, hogy határidőre é* kifo­gástalan minőségiben teljesítsék terveiket. Legfontosabb üzeme­inkkel, a szénbányákkal együtt valamennyi többi üzemben is már most hozzá kell látni hegy a határozat szetllemábeo készül­hessünk fel a második Ötéves tervre, s annak előirányzatait teljesítve, gyors ütemben fel­számoljuk technikai elmaradott Ságunkat, nagyobb termelé­kenységet érjünk el a terme­lés minden területén. Ez most közvetlen feladatunk az Ipar­ban. ennek teljesítésével ha­ladhatunk csiak tovább és te­remthetünk szilárd atopot az egész nép jólétének szüntelen növeléséihez. Ű abb hét község kapta vissza a szabadpiaci értékesi’ési :oqát A megyei tanács begyűjtést hivatala november 10-án újabh hét községnek a»lta vissza a szabadpiaci értékesítési jogát Kukoricából: Katád fa. Bánfa Nagybudmér, VlUánykövesd és Kislippó. Burgonyából: Katád fa. Bánfa. Ibafa Szentdénes Vagybudmér. VlUánykövesd és Kislippó. Napraforgóból: Ka­tádra ős Kislippó. Az 1956. évi évi népgazdasági országgyűlés előtt terv Az országgyűlés csütörtöki ülését 10 óra útin néhány perccel nyitotta meg fWnol Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt is a kormány vezetői, Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács Istv&n, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalui Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a minisztertanács tagjai. Jelen volt az ülésen ff. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tit­kára, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülésen először az 19 56. évi népgazdasági tervjavaslatot vitatták meg. A vitában elsőnek Gerő Ernő, « Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács első elnökhelyettese szólalt fel Jó eredményekkel sárul 1955, — a második ötéves terv megalapozásának éve Gerő elviéire felszólalásának kivonata: — Az 1955. év — az 1954. évi megtorpanás és részleges visszaesés titán — rrépgazdasá- guníkben, egész állami életünk­ben bizonyos tekintetben for­dulatot hozoitt. Fordulatot az ipari termelésben, amennyiben az e®’■helyben topogás helyett ipari termeüésílrtk ez évben mintegy 8.5 százalékkal emel­kedik. Fordulatot a munka ter­melékenységében, amennyiben visszaesés helyett e% évben a munka termelékenysége leg­alább 6 százalékká! nő. For­dulatot az önköltség csökken­tésében, amennyiben az ön­költség emelkedése helyett ez évben őnköHségcsökíkmúési itr vünket előreláthatóan nemcsak teljesítjük, hanem tótóeljasít- iük. Fordulatot a «nunikaíegye- '°m megszilárdításában, a be1 gyűjtési, a pénzügyi és általá­ban az állam,polgárt fegyelem­ben, Bizonyos tekintetben for­dulatot jelenít ez az esztendő a mezőgazdaságiban is, amennyi­ben a szocialista szektorban, s mindenekelőtt n tenmelőszövet- kezefri mozgalomban a megtor­panást és a számszerű csökke­nést az előrehaladás és a ter­melő szövetkezőtök szervezeti, gazdasági, pénzügyi megszilár­taps). Etbí?akodottpáo nélkül — a további feladatok megoldásáért albíznánk magunikáí, ha eife­Az a célkitűzés, amely sze­rint az idei évet arra keK fel­használnunk, hogy szilárdan megalapozzuk második ötéves tervünket, megalapozzuk a terv megkezdését és megvalósítását — reális volt és igazolta a hoz­záfűzött reményeket. — Hiba volna azonban, ha A legfontosabb követelmény: a tervet minden rcsstetében teljesíteni kell Ez évben a legtöbb iparág ■egészében teljesíti, sőt túltelje­síti tervét nemcsak mennyisé­gileg, de minden Vonatkozás- baji. Ugyanakikor azonban az 'parágak vállalatai között van­nak olyanok, amelyek tervü­ket nem teljesttitk, Illetve a gazdaságosság szempontjait nem érvényesítik. Legkirívóbb hibák vannak a kohó- és gép­ipari minisztérium területén, ahol a nyereséges vállalatok eredményének ötven százalé­kát felemésztik a vesztesével dolgozó vállalatok. Ezenkívül a vállalatok jelentős rós2ét dotá­cióban is részesítik. A szénbá­nyászati minisztérium terüle­tén a tervezett jelentős dotá­ción tűi a yálílaiatok egyhar- mada további nagy összegű vesz teaéggel dolgozott. Az igazság kedvéért azonban meg kell Je­gyezni, hogy a szénbányászai ism kielégítő munkája mellett tt nem kis szerepe van az ipari szénár helyieden meg á 11b- pffásának Is. A minisztériumok azonban általában — a szén­bányászati mintetáriumtól óin dudása, a gaadéJkodás megja­vítása követte. Hasonlóképpen az állami gazdaságokban is megjavult a gazdálkodás. Ko­moly sikereiket hozott, az idei, 1955-ös év népünk szociális, egészségügyi és kulturális szűk ségleteinek fokozottabb kielé­gítésében. Ez évben tovább emelkedett és emeJmedik a munkások és az alkalmazottak reálbére, valamint a áygozú panasztok jövedelme. A költség vetési többletet, amelyet az or­szággyűlés költségvetési tör­vénye előírt, eSőneláthatóan az év végéig lényegesen meghalad luk. — Mindezen kézzelfogható és vitathatatlan tények kétségte- ’ énül i*iz«nyitják, hogy a* a politikai irányvonal, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezető­sége ez év márciusi és júniu­si határozatai megállapítot­tak, s amelyek át- és álhatót ták népköztársaságunk kor­mányának politikáját, s népi államunk egész tevékenysé­gét — helyes volt. Újból bebizonyosodott ország- világ előtt, hogy pártunit, a Magyar Dolgozók Pártja — rmjinlkáif»CTtéilyunk, népünik hi­vatott, bölcs vezetője! (Nagy 'edkeanérak arról, hogy a mun­ka nagyja még e’őttünte áll. Az. ez évben elért eredmé­nyek alapján bizonyos fordu­latról beszélhetünöv, ha 1935. évi eredményeinket 1951-el ha­sonlítjuk össze. De sc-mmi Okunk nincsen arra, hogy a te­leki nt ve —• teljesítik, sőt túl­teljesítik az előírt nyereségbe- fizetési tervet. Mit jelent ez? Azt jelenítő, hogy a rosszul dolgozó üzemek vállalatok élősdl módra, más vállalatok terhére, más üze­mek jó munkájából élnek. Saját rossz munkájukat má­sok Jó munkájával kendőzik, mások háta mögé bújnak. Pél­dául a kohó- és gépipari mi­nisztérium erősáramú beren­dezési igazgatósága októberi termelés,! tervét százegy egész három tized százalékra teljesí­tette, ellenben a* ehhez az 'igazgatósághoz tartozó Ganz kapcsolóik és készülékek gyáré 15 százalékkal elmaradt a terv teljesítéséből. Get'S elvtárs ezután más pél­dákat Idézett különböző Igaz­gatóságok területéről, majd hangsúlyozta, hogy hasonló a helyzet az egyes vállalatokon, üzemeken belül a műhelyek és Uzemrészlegek tekintetében. Ez a helyzet, tisztelt képvi­selőtársaim, tűrhetetlen — mos dotta. —* Nem tűrhetjük, hogy vábtoi esztendőkben e'ónehala­dásunkat az 1954. évi egyhely- bentopogáshoz mérjük. Ez azt is jelenti, hogy a fonoulat egye­lőre még csak 1954-hez képest íorddLat, hogy ez igazi, teljes fordulatot még csak ezután kéül elérnünk. Helytelen volna, ‘hogy azért, mert ez óv első tíz hónapjában egészében aZ ipari termelés ter­vét .túlteljesítettük, most elhíz­zuk magunkat s abban remény kedjünk, hogy az 1955. évi terv magétól fejeződik be, hogy az eredmények már a zsebünk­ben vannak. Ugyanakkor, ami­kor egészében tervünket túl­teljesítjük, van egy iparág ná­lunk, amely egyelőre tervét még nem teljesíti, elmarad s ezzel károkat öko« a népgazda­ságnak. Ez az iparág a szén­bányászat. A szénbányászat el­maradása ez évten kisebb, mint a múlt évibon volt, de mégis elmaradt. A szénbányászat ez év első tíz hónapjában nemcsak ter­melési tervét nem teljesítet­te, hanem a minisztertanács úttal jóváhagyott tervhez ké­pest mintegy nyolcvan mil­lió forinttal drágábban ter­mett. Reméljük, hogy az év végé­ig a szénbányászat elmaradását felszámolja, termeié»! tervét teljesíti nemcsak mennyiségi­leg, hanem a gazdaságosság szempontjából is. Hogy a szénbányászat 80 Hogy a szénbányászat nyolcvan millió forinttal drágábban ter­mete. mint kellett volna, s he ezt nem számolja fel. úgy ez azt jelenti, hogy a szénbányá­szat vezetői az országot ezer- hatszáz kislakástól fosztják meg és 'megfosztják mindenek­előtt a szénbányászokat. a (jól dolgozó üzemek és mű­helyek rovására parazita mód­ra éljenek inások. Az Ipar vezetésétől, a ter­melés parancsnokaitól meg kell követelnünk, hogy a munkát úgy szervezzék meg, hogy a tervet minden üzem, mindem műhely, minden mu­tató szerint, minden részleté­ben teljesítse. Ne legyen egyetlen Üzem. egyetlen műhely, amely ne teljesítené tervét! Ez 1956. évi új népgazdasági tervünk, s a következő évek égyik legfőbb követelménye. Az 1956. évi népgazdasági terv főfeladata — mint aho­gyan ezt pártunk Központi Ve­zetősége és népköztársaságunk Minisztertanácsa meghatároz­ta, — abban áll, hogy tovább építve a szocializmus alapjait, tovább folytatva a szocialista iparosítást, gyorsabban fej­lesztve nehéziparunkat, s fő­ként alapanyagiparunkat, villa mosenergtatermelésüniket, gép­gyártásunkat, vegyiparunkat, élelmiszer iparunkat, folytatva a mezőgazdaság szocialista át­alakítását s teimeíésének és hozamának növelését, bizton­ságosan, következetesen emel­ve dolgozó népünk életszínvo­nalát, egyúttal szilárdan meg­alapozzuk nemzetközi pénzügyi, helyzetünket is, jelentős aktív külkereskedelmi egyenleg út­ján. -' ij *r Az 1956. évi népgazdasági terv megfelel erőnek a köve­telménynek. Látnunk kell azon ban, hogy az 1956. évi népgaz­dasági terv alapján előrehala­dásunk viszonylag, bizonyc* tekintetben még lassú lesz és az ütem csak a következő években gyorsulhat meg. En­nek oka az 1954. évi visszaesés, illetve megtorpanás ós egyhely ben topogás. A nemzeti jöve­delem emelkedése, valamint ipari és mezőgazdasági terme­lésünk emelkedés« 1956-ban bár lényeges, mégis még ala­csonyabb lesz, mint a tervezett 1956—60. évi átlag, nem fogja elérni a második ötéves ten' évi átlagos emelkedésének üte­mét Iparunk termelésének emelkedése az 1956—60-a- évekre tervezett, de még jóvá nem hagyott évi átlagos mint­egy 8,5 százalék helyett 1956- tan csak 6 százalék lesz, s en­nek megvalósítása 1s Igen ne­héz feladat. Mezőgazdaságunk, termelése a második ötéve« tervre javasolt négy-négy és fél-öt százalék helyett az 1956 évi terv szerint csak három százalékkal fog emelkedni. De ezt is igen nehéz lesz elérni, mert kiindu’ő szintként — mint Hegedűs és Bérei elvtár - sak ezt aláhúzták — az 1955 évi viszonylag jó termést vesz - szűk. A második ötéves tervidő­szak első évében tehát viszony lag lassan indulunk, lassabban a második ötéves tervidőszak átlagos sebességénél. Ez azon­ban, ha 1955. még hátralévői heteiben és 1956-ban (öl dolgo­zunk, olyan nehézség, amelyet le tudunk küzdeni, s az ütem a további években jelentéke­nyen meg fog gyorsulni. Mint az Országos Tervhivatal elnö­ke aláhúzta, 1956. évi tervünk­nek egyik jellegzetessége ab­ban áll, hogy mialatt a gép-, ipar termelése mintegy 15 szá­zalékkal emelkedik, a nehéz­iparé általában pedig több mint táa százalékkal, a köny- nyűipar terenélése valamelyest csökken, ugyanekkor az élel­miszeripar termelése erősen emelkedik s a fogyasztási ipar­ágaké együttesen mintegy há­rom százalékkal nő. Könnyűiparunk termelésé­nek némi csökkenése melleH is jelentősen növelni fogjak lakosságunk ellátását a könnyűipar termékeivel s könnyűiparunk 1956-ban » lakosság számára több és jobb minőségű, választéko­sabb árut fog termelni, mint 1955-ben. Ez azért tehetségre, mert mtot erről itt már szó volt, csök­kentjük a nem gazdaságos áruik kivitelét és mert hatal­mas árukészletek áHnak ren­delkezésünkre. Koriraerus'teni kell egész iparunkat Kónmyüsiparimknak is, ugyan úgy, mint egész iparunknak, korszerűsítésre van szüksége. Szüksége van arra, hogy mű szakilag magasabb színvonaléi, emeljük, emellett a könnyű­ipariján új iparágakat kell lét­rehoznunk. De könnyűipari termelésünknek általában nem az szab határt, hagy nir esen elég termelőkapacitásurí, hogy nincs elég üzemünk, gv (FolplaMs a 2 oktatott) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents