Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

X IS A P L 6 SSfSS ?iQFVTBB9EBÄR 2S A kfilfigymmfsziers értekezlet csütörtöki ülése L, F. iijicsov sajtóértekezlete Gént (MTI) Csütörtökön, a #orrfs négyhatalmi külügymi- résateri értekezlet 10. ülésén, «melyeit MacMillan angol kül­ügyminiszter elnökölt, meg­kezdték az eszmecserét a má­sodik napirendi pontról, a le­szerelés kérdéséről. L, F. Iijicsov, a külügyimi­niszteri értekezletem résztvevő szovjet küldöttség szóvivője érti sajtóértekezletén közölte, hogy a csütörtöki ülésen mind a négy külügyminiszter felszó­lalt. Molotov a szovjet küldött­ség és MacMillan a három nyugati hatalom nevében ja­vaslatot terjesztett elő a lesze­relés kérdésében. A külüsy- rnsiMsáterek elhatározták, ho-gy ewrjtekea délután három óra­kor zártlkö-ü ülésen beszélik meg az értekezlet további munkarendjét, majd fél négy órakor teljes ülésen folytat­ják a leszerelés kérdésének tárgyalását; A ló. ülésen Molotov szov­jet külügyminiszter kijelente1-- te, hógy a kormányfők irány­elvei értelmében az értekezlet- vak meg kell vizsgálnia, vajon p négy hatalomnak módidban áilrn ovábbi hcsznos kezdemé­nyező lépéseket tenni a lesze­relési probléma megoldása ér­dekében. A Szovjetunió állás­pontját — mondotta Molotov a továbbiakban — a szovjet kormány május 10-én előter- jf«ztett javaslata tükrözi. A Szovjetunió magáévá tette a nyugati hatalmak javaslatait t '. öt nagyhatalom fegyverze­tének csökkentéséről és java­solta a nukleáris és más tömés pusztító fegyverek eltiltását. A szovjet kormány magáévá tet­te azt a nyugati javaslatot is, hogy az atomfegyverek eltiltá­sa fokozatosan történjék. Ezen kívül a szovjet kormány má­jus 10—i javaslata fontos kez­deményezést tartalmaz a had­erők létszámcsökkentésének és az atomfegyverek kiküszöbö­lésének nemzetközi ellenőrzé­sére vonatkozólag. E szovjet ja vasiatokkal szemmel!áth u tó­lag. kialakultak az előfeltéte­lek leszerelési egyezmény lét­rehozására. Közben azonban Newyorte- ban az ENSZ leszerelési albi­zottságában nem történt továb bi előrehaladás, egyes részkér­dések ben inkább visszafejlődés ir. utetkozott. Áz Amerikai Egyesült Államok képviselője egyenesen kétség bevonta. az aiwníegyverek eltiltásának le­hetőségét. Moíatav ezután részletesen foglalkozott azzal a nyugati ér­veléssel; hogy a leszerelés tech nikai '■ ellen őrzésé-e jelenleg nincs'megfelelő módszer. Ter­mészetes — hangoztatta a szov jef külügyminiszter, — hogy tudományos kutatás úján meg kell találni a leszerelés-műsza­ki • ellenőrzésének hatásosabb rr.ckksfereit. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy már addig is megkezdjük a lesze­relést! 'és- az atomfegyverek ki­küszöbölését. A népek egyre hajáspzottabban követelik ezt. A >sz*rjetiküldöttség úgy véli: a fegpvérzet csökkentésének és az atornfegjiverek eltiltásának éppen -azért lenne annál hatá­sosabb erkölcsj és politikai je- lontőségo,'fr.ort a leszerelés el­lenőrzésének feclmikni előfel­tételei még . pern alakultak ki teljesen, ^ré'fmutat az a tény is, hogy' á T-egvi is bakterio­lógiai háború betiltásáról 1925- beh kötött egyezményt a má­sodiké világháborúban egyetlen hadviselő fél böjti merte meg­szegni. Jó válasz ez azoknak a borúlátóknak, akik kétségbe­von j-ájk az atomfegyverek eltil­tásának hatalmas erkölcsi é.s politikai fontosságát.' Mojotov efcutian Eisemhowei f .nérikai elnöknek a nógy kor­mányfő értekezletért előterjeszt tett javaslata5va! íogla’ko. ott. Hangsúlyozta: Ksenhower ' el­nököt a katonái információk kicserélésére és légi felvételek készítésére tett javaslataiban kétrá<H-teaül jcszándók vezet­te.- Meg . keil azonban állapí­tani, •’ hogy ezek a javaslatok limesének szerves összefüggés­ben a fegyverzet csökkentésé­rteit és az atomfegyvereik eltil­tásának problémájával. Molo­tov hangsúlyozta, hogy Eisen­hower javaslatainak meg való­sítása nem szabadítaná mega népeket attól • félelemtől, hogy váratlan támadás érheti őket, sót ellenkezőleg: fokoz­ná aggodalmukat, hogy egyes országok más országok katonai berendezéseiről készített fény­képfelvételek és más értékes katonai adatok birtokában tá­madást kockáztathatnának meg. Molotov ezután kijelentette: ez nem jelenti azt, hogy telje­sen elutasítjuk Eisenhower el­nök úr javaslatait. Ha mód lenne összekapcsolni e javas­latok megtárgyalását a fegy­verzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására vo­natkozó javaslatok megvitatá­sával és ha az e tárgyalások eredményeként kötendő egyez­mény mindezeket a kérdéseke* felölelné, akkor szó lehetne Eisenhower javaslatainak fel­használásáról. Ami Fauré fran­A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok,. az Egyesült Királyság és Franciaország kormánya sz államok közti kapcsolatokban fennálló feszült ség csökkentése, a kölcsönös bizalom megszilárdítása és egy új háború veszélyének kiküszö bölése érdekében szükségesnek tartja, hogy a fegyverzet csők-' kentésére és az atomfegyverek eltiltására vonatkozó nemzet­közi egyezmény mielőbbi meg­kötésére törekedjék. A fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyverek eltiltá­sáról folytatott eszmecsere után a következőkben állapodtak meg: 1. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió és Kína hadserege létszámának felső Hgtárát e hatalmaik mindegyi­ke számára egymillió—egymil-. jióötszázezer főben, az Egyesült Királyság és Franciaország hadserege létszámának felső határát pedig mindkét ország­ra nézve 650 ezer főben hatá­rozzák meg, beleértve, hogy a Kína esetében leszögezendő felső ‘‘Várt és a Kína fegyve­res erőire vonatkozó más kér­déseket n Kínai Népköztársa­ság kormányával együttmű­ködve kell megvizsgálni. Az összes többi állam hadse­rege létszámának felső határa nem lépi túl a 150.000—200.000' főt és egy illetékes nemzetközi értekezlet egybehangzó hatá­rozatának tárgyát kell. hogy képezze. 2. Az atomfegyverek és a hidrogénfegyverek teljes eltil­tás^ a hagyományos típusú fegyverzetnek és a fegyveres erőnek a megegyezéses korlá­tozások hetvenöt százalékos arányában történt tényleges csökkentése után lép hatályba. Az államok az alatt az idő alatt küszöbölik ki fegyverze­tükből ezt a fegyvert és sem­cía miniszterelnök úrnak a kormányfők értekezletén a ka­tonai költségvetések kölcsönös csökkentésére tett javaslatát illeti, a Szovjetunió ezzel kap­csolatban pozitív álláspontra helyezkedik. A szovjet küldött ség véleménye szerint Eden angol miniszterelnök úrnak a négy kormányfő értekezletén tett javaslata is komoly figyel­met érdemel. A szovjet kül­döttség reméli, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei gondosan és tüzetesen áittanul mányozzák majd a leszerelés kérdéséiben előterjesztett szov­jet javaslatokat. Dulles amerikai, Pinay fran­cia és MacMillan, angol kül­ügyminiszter a csütörtöki ülé­sen kijelentette, hogy nagy fi­gyelemmel fogja tanulmányoz­ni a szovjet javaslatokat. A nyugati külügyminiszterek möjgítik azt meg, mialatt a fegyverzetet a megegyezéses korlátozások utolsó huszonöt százalékos arányában csökken­tik. Az összes atemanyagokaí ezután már csak békés célok­ra használják fel. 3. A fegyverzet cs a fegyve­res erők csökkentését célzó rendszabályok végrehajtásával egyidőben és még. az atom- és h idrogénf agy verek teljes eltil­tásáról szóló egyezmény ha­tálybalépése előtt n négy nagy­hatalom ünnepélyesen kötelezi magát arra, hogy nem alkal­mazza a nukleáris fegyvert., amelynek használatét betiltott­nak tekinti. E szabály alól az agresszióval szembeni vé­dekezés esetében kivétel fogad­ható el, amennyiben a bizton­sági tanács így dönt. 4. Az atom- és hidrogépfegy­verekkel rendelkező államok a fegyverzet csökkentését és az atomfegyverek eltiltását célzó program végrehajtásának első intézkedéseként kötelezik ma­gukat arra, hogy megszüntetik a kísérleteket az ilyen típusú fegyverekkel. 5. A fegyverzet csökkentésé­re és az atomfegyverek eltil­tására vonatkozó intézkedések hatálybaléptetése hatékony nemzetközi ellenőrzés tárgyát képez; majd. A négy hatalom külügymi­niszterei szükségesnek ismer­ték el, hogy erőfeszítéseiket olymódon vessék latba, hogy elérjék a szükséges egyetértést a fenitemlített egyezménnyel kapcsolatos, még függőben lé­vő kérdésekben. Ezt az egyez­ményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül meg kell vizsgálni. A miniszterek attól a kíván­ságtól áthatva, hogy csökkent­sék a nemzetközi feszültséget, erősítsék a bizalmat az álla­mok között és véget vessenek azonban előző felazéteűásatk­ban azt állították, hogy a je­lenlegi viszonyok között nincs lehetőség a fegyverzet csök­kentése és az atomfegyvereik eltiltása széleskörű programjá­nak megvalósításéra. Ilyen kö­rülmények között — hangoz­tatta a sajtóértekezleten Iiji­csov — a kormányfőiknek az az irányelve, hogy a négy ha­talom a külügyminiszteri érte­kezleten tegyen újabb kezde­ményező lépéseket a leszerelés érdekében, nem -jut kifejezésre ás n«m jut érvényre. A helyzet az, — mondotta Iljicsov. — hogy a nyugati hatalmak ma már saját korábbi javaslataiükat sem akarják megvalósítani. A nyugati hatalmak képviselői most egyszerűen megtagadják korábbi javaslataalóait, amelye­ket időközben a Szovjetunió magáévé tett. a fegyverkezési hajszának, — megállapodtak abban, hogy e célból elsősorban azokat a pontokat kell tanulmányozni, amelyek a következő javasla­tokban szerepelnek: (a) A Szovjetunió ez évi má­jus 10-i javaslatában a fegy­verzet csökkentéséről, az atom­fegyverek eltiltásáról és egy új háború veszélyének kiküszö­böléséről; (b) Az Amerikai Egyesült Államok elnökéinek július 21-i javaslatában a légi ellenőrzés és a katonai értesülések Mesé­ről ese tárgyában; (c) Nagy-Britannia kormá­nyának a leszerelési problémá­val foglalkozó javaslataiban, amelyeket július 21-én és augusztus 29-én terjesztett elő és (d) a francia kormány javas­latában a leszerelés pénzügyi ellenőrzéséről és a felszabadí­tott pénzügyi források békés célokra való felhasználásáról. Ezzel egyidejűleg a Szovjet­unió. az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya eltö­kélve, hogy nem engedi meg az atomfegyverek és hidrogén-' fegyverek használatát, amelyele az emberek tömeges megsem­misítésének fegyverei, és hogy megszabadítja a népeket egy pusztító atomháború veszélyé­től, ünnepélyesen kijelenti: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagj'-Biritan nia és Franciaország a fegy­verzet csökkentésére és az atomfegyverek eltiltására _ vo­natkozó nemzetközi megáMa- oodás megkötését várva köte­lezi magát, hogy nem használ elsőként atom- és hidrogén­fegyvereket egyetlen ország el­len sem és felhív minden álla­mot, csatlakozzék a jelen nyi­latkozathoz. V. M- Molotov fogadta a genfi értekezletre kikül­dött NDK megfigyelő küldöttséget Genf (TASZSZ): V. M. Mo­lotov november 9-én ebédet adott a négyhatalmi külügymi­niszteri értekezletre kiküldött NDK megfigyelő küldöttség tiszteletére. Az ebéden megjelent Georg Handke, az NDK külügymi- msztériumi titkára, a küldött­ség vezetője, továbbá W. Gir- nus, a német egység bizottság titkára és W. Meissner, az NDK külügyminisztériumának osz­tályvezetője. Jelen volt az ebéden Van Ping-man nagykövet, a Kínai Népköztársaságnak a Genf ben folyó amerikai-kínai tárgyalá­son résztvevő képviselője is. Az ebéd után megbeszélés folyt. Megvitatták a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet első napirendi pontjának — Az európai biztonság és Németor­szág kérdésének — tárgyalá­sával összefüggő kérdéseket. Brentano megbeszélései a nyugati külü^N miniszterekkel és a nyugat­német pártok vezetőivel (MTI) A DPA hírügynökség jelenti, hogy Brentano, nyugat német külügyminiszter a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésének befejeztével megbeszélést folytatott Dulles amerikai kü! ügy miniszterrel. Dulles tájékoztatta Brentanot az ülés lefolyásáról. Brentano ezután fogadta u nyugatnémet (jártok képvice • lóit. A hírügynökség értesülése szerint a csaknem kétórás meg beszólásén arról tárgyaltak, 'el­vegyék-e a kapcsolatot a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányával. Brentano és a ko-mánykoalíció képviselői el­utasították ezt a gondolatot. Szintén a DPA közli, hogy Brentano csütörtökön délelőtt Montieuryban felkereste Pi- jiay francia külügyminisztert. miűfi&B**---------­Von B rentano hazau<azolt Geufből Genf (MTI): Heinrich von Brentano, a Német Szövetsé­gi Köztáisaság külügyminisz­tere csütörtökön délután Géni­ből visszautazott Bomba — je­lenti az AFP. Ugyanazon a repülőgépen utazott el Geafböl Erich Ciiien­hauer. a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke, Herbert Wehner, a szövetségi gyűlés . >. össznémetügyi bizottságának elnöke és Kiesinger, a szövet­ségi gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke. 5 SzQviefiiisfá küldöttségének javaslata a fegyverzet csükkentéssril - és az atomfegyverek eltiltásáról Háborús bűnösöket adunk át a Német Demokratikus Köztársaságnak Joortratósi főosztálya közút: Befejeződtek a Magyar Nép­köztársaság és a Német De­mokratikus Köztármaaág kor­mányai 'közötti tárgyalások, amelyekeit a háborús bűncse­lekmények miatt a Magyar Népköztársaságiban elítélt, és büntetésüket letöltő német ál­lampolgárok. ügyében folytat­tak. Megáüiapodtaik abban, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elrendeüi e szemé­lyek szabadombocsábásá/t. A szó bamforgó személyeknek a ma­gyar nép elfen elkövetett bűn­tettei ellenére, a Magyar Nép­köztársaságot elhatározáséiban az vezette, hogy az elítéltek büntetésük nagy részét letöl- böttek, hagy a második világ­háború befejezése óta több, mint tíz év telt el, valamint, bogy sl Magyar Népfcőzfárawtég és a Német Demokratikus Köz­társaság között azóta létrejött szoros baráti kapcsolatok héz- tesíte&ot nyújtanak árra, hogy amennyiken a német rrülite- risták megkísérelnék a ma­gyar nép élteni agresszió meg­ismétlését, úgy magáinak a né­met rsapnek elszánt eRenáilá- sávai 5e szembetalálnák magu­kat. Azok a német állampolgárok, akiket az emberiség ellen el­követett különösen súlyos bűn­tetteik tniaitt ítéltek el és alck- ci.ok álíandó lakhelye' az NDK íerületón vsai, háborús bűnö­sökként kerülnek átadásra az NDK alternd szerveinek, mi­után a Magyar Népköztársaság időalőtti szahadoobocsátásukat nem tartja megengedhetőnek. A. P. Voíkov nyilatkozata a szovjet küldöttség jugoszláviai látogatásáról Moszkva (TASZSZ): A Prav­da csütörtöki száma közli A. P. Vol&ov nyilatkozatát. A. P. Volkov vezette a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldött­ségét, amely októberben Jugo­szláviába látogatott. A küldött­ség vezetője beszámolt a kül­döttség utazása torán szerzett tapasztalatairól. A Szovjetuniió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége — hang­zik többek között a nyilatko- zatfcén — többször találkozott a Jugoszláv Szövetségi Népköz- 'áreeság kormányának vezetői­vel. október 16-án pedig Tito elvtáns, a JSZNK elnöke Brio- ni szigetén fogadta a küldött­séget. Ez a találkozás meleg baráti légkörben telt el. Mose Pijade elvtárs, a szö­vetségi nemzetgyűlés elnöke Belgrádiból való elutazásunk előtt a Szovjetunió Legfelső Tanácsához intézett levelet nyújtott át a küldöttség veze­tőjének. A levélben közli, hogy Jugoszlávia szövetségi nemzete gyűlése több okmányt ajándé­koz a Legfelső Tanácsnak. A tevéiben iáfejezi remé­nyéit, hogy ez „első lépésül szolgál a Szovjetunió Legfelső Taná/isa és a szövetségi nem­zetgyűlés kölcsönös láadvány- cseréjére” és hogy ez a csere „elősegíti oiriszágaiinik körűimé- nyeineik és. fejlődőiének leg­főbb hatalmi szervák közben- jöttével való mélyrehatóbb megismerését:“ ■ A Szovjiatunió Legfelső Ta- ná<tia küldöttségének jugoszlá­viai látogatása — mondotta A. P. Volkov — megEzilárdította azt a meggyőződésünket, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia lcölcsönös viszonyának a bel­grádi tanácskozás utáni ked­vező alakulása jó alapjául szolgál annak, hogy a szovjet és jugoszláv nép a gazdasági, politikai és kulturälis étet leg­különbözőbb területein fejlesz sze barátságát és együttműkö­dését. Angol lapok a genfi értekezletről London (MTI) A legtöbb szerdai angol lap genfi jelen­téseiben azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy veszély oen forog a genfi értekezlet sikere, a genfi szellem is, s ezért a Szovjetunióra igyekez­nek hárítani a felelősséget. Nem minden lap osztja azon­ban, ezt a nézetet. így a Daily Express vezér­cikkében a következőket írja: — A nyugati hatalmak azt mondják, hog5' az egyesített Németország beléphet a NATO ba, ha akar. A Szovjetunió rvagyon jól tudja: ez hamaro­san azt jelentené, hogy a fel- fegyverzétt Németország Len­gyelország határán, azaz a Szovjetunió kapujának küszö­bén állnak. A Szovjetunió nem bízik az ajánlott diplomáciai szavatosságokban. Mi a másik lehetőség? — Veti fel a kér­dést a továbbiakban a lap. — Németországot kettéosztva tar­tani? Úgy látszik, igen. De vajon a német egység hiányát a Szovjetunió és a Nyugat kö­zötti barátság akadályának kell-e tekinteni? Kétségkívül nem. Alig tíz évvel ezelőtt az angol közvélemény a lehető legerősebben követelte Német­ország feldarabolását. Bevin munkáspárti volt külügymi­niszter végleg meg akarta fősz tani Németországot bárminő fegyvergyártási képességétől. A kettéosztott Németország bírálat tárgya lehet ugyan, de ez még mindig hasonlíthatat­lanul jobb lenne, mint az egyesített, felfegyverzett, har­cias Németország, amely tet­szése szerint a Kelet vagy a Nyírtat ellen használhatná hatalmát. A News Chronicle diplomá­ciai tudósítója hosszú genfi je­lentésében megállapítja, hogy c helyzet nem kevésbé robba­nékony lesz, ha a keletnémet állam megszűnése után a na­cionalisták az Oderánál állnak majd, I,engyelországtóú egy kőhaiítósnyira. Molotov szava­tosságokat követel, de a Nyu­gat azt mondja, hogyha Né­metország nem csatlakozik a NATO-hoz, úgy nem lesz euró­pai biztonsági egyezmény, Maga Dulles sem tagadhatná, hogy a Nyugat által előterjesz­tett egyetlen biztonsági javas­lat azon a feltevésen alapul, hogy az egyesített Németor­szág belép a NATO-ba. Itt áll az értekezlet az első félidő végén. Az értekezletnek most a következő kérdést kell el- . döntenie: vajon szükséges-e, hogy a rémet egység délibáb­ja terelje el a figyelmet az európai biztonság elérhető lá­tomásáról? Vajon Németor­szág további- kettéoeztottsága, bármilyen nehéz legyen, is a német nép számára, túl magas ár lenne-e hosszú fegyverszü­netért a hidegháborúban és a fegyverkezési terhek általá­nos csökkentéséért mindenki javára? A News Chronicle vezércik­kében rámutat arra, hogy a Nyugat javasolta biztonsági egyezmény döntő mondata sze­rint „Az utolsó stádium ak­kor lép hatályba, ha az egyesí­tett Németország elhatározta; hogy belép a NATO-ba és a Nyugateurópai Unióba.” Ezek a szavak csak azt jelenthetik és semmi mást: a szerződést attól teszik függővé, hogy az egyesített Németország azt te­szi, amit a Nyugat kíván, be­lép a NATO-ba. Viszont azjj is jelenti, hogy ha Németország semlegességet választ, amihez az Edor.-terv szerint teljes jo­ga van, akkor a szerződés semmis és hatálytalan. A Magyar írók Szövetsége elnökségének ülése A Magyar írók Szövetségé­nek elnöksége ülést tartott, amelyen megvitatta a szövete ség munkájával kapcsolatos kérdéseket. Az elnökség elfo­gadta Erdei Sándor lemondá­sát az írószövetség első titkán megbízatásáról és helyébe ta­más Aladárt választotta meg a Magyar írók Szövetsége e-so titkárává. Az Irodalmi Ujisag felelős szerkesztői tisztének el­látásával Enezi Endrét bízták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents