Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

NAPLÓ 3 Meghízható adatszolgáltatást 1 A gtatiflae&gcai munkániak a irao<á*!Íjnriiuat építő táraadai- muricbaJi különös Jelentősége van. Az ország, a megyék és Járások vezetőit a statisztikai Jelentések tájékoztatják a ter­vek teljesítéséről, a gazdasági kulturális és társadalmi élet területén elért eredményekről. A vezetők nemcsak tájéko­zódhatnak a statisztika adatai­ból. hanem levonva a követ­keztetéseket, fontos intézkedé­seket is tesznek a hibák meg­szüntetésére, a gazdasági és kul turáxis élet további fejleszté­séé. A utat''vzti ka! adatokkal szemben ezért elsőrendű kö­veteimén*.’ hngv mentesek (eeveiiek min<len ferdítés­től.. hamisítástól. « Sajnálatos tény, hogy az utób oi időben mind gyakrabban for dúlnák elő .megyénkben ha­mis jelentések. Gazdasági éle­tünknek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy minden megye pontosan teljesítse kenyér- gabonavetési kötelezettségét. Az. elmúlt évek azt bizonyítot­ták, hogy a községi tanácsok operatív jelentései összesítve mindig nagyobb bevetett terü­letről adtak számot, mint amennyi a tényleges vetésterü­let.' Annák ellenére, hogy ez évben a miniszteri rendelet súlyos büntetést helyezett kilá­tásba, mégis számos községi ta­nács több kenyérgabona vetés- területet jelentett a valóság­nál. A Szabad Nép november 5-i száma kiemeli a szentiász- lói, töttösi, palotabczsoki, vó- kányi tanácsok harms jelenté­seit. Hozzájuk „méltóan’“ zár­kózik fel a kölkedi tanács, ahonnan IX hold helyett 40 hold vetést jelentettek. — A drávakareszturi tanács 70 gaz­dálkodó után 155 kh befejezett vetést jelentett akkor, amikor még egy gazdálkodó sem je­lentette be vetésének befeje­zését. A nagydobszai tanács 200 hold vetési jelentett, pedig még csak 31 holdat jelentette!;? be a gazdálkodók. Igen sok hamis és hibás ada­tot tartalmaznak a termelőszö­vetkezetek jelentései. A má- roki termelőszövetkezet III. ne gyedévi .jelentésében 977 mun­kaegységgel „túlbecsülte" a teljesített munkaegységek szá­mát ahelyett, hogy könyvelé­sen alapuló pontos adatokat szolgáltatott volna. A fazekas- bodai és erdősmecskei termelő­szövetkezetek a III. negyedév­ben az állatállományukat nem valóságként jelentették. — A sásdi járásban 18 termelőszö­vetkezet közül, lO-nél a sta­tisztika; jelentésben feltünte­tett » készpénzelőleg nem egye­zett a pénzforgalmi jelentésiben s-zereplő összeggel. A Kelemen ligeti Állami Gazdaság hamis adatokat jelentett az állatállo­mányról és a bérügyi adatok­ról. Még iparvállalataink egy része is hajlam"*- orra lm"­» valójáétól eltérő adatokat jelentsen. A Pécsi Szíkvlzipari Vállalat saját termeléseként jelentette azt a jeget, amit a Pannónia Sörgyár termelt éa értél telítés­re átadott. A ^Pécsi Általános Építő K.TSZ januári jelentésében késztermelésként jelentette a Kossuth-téri baromfibolt 02 ezer forint értékű munkálatait, «mát csak március végén kez­dett meg. A Koraid Szénbá­nyászati Tröszt üzerrtbeboäye­zettneäc jelentette a Komló— kőlkönyösi sportpályát, holott a munkálatok még nem fejeződ­tek be és a használatbavételre csak a jövő évben kerülhet sor. A kereskedelemben szintén találunk példát arra, hogy va­lótlan adatokat jelentenek. A Komlói Kiskereskedelmi Vál­lalat a kiemelt élelmiszercik­kek havi jelentésében valótlan adatokat közölt. A siklósi, pécs váradi, mohácsi körzeti föld­művesszövetkezetek a kiemelt élelmiszerek forgalmát helyte­lenül és a II. negyedéves for­galmi adatokat a könyveléstől eltérően jelentették. A felsorolt — és a még fel nem sorolt — helytelen jelen­tések a kellő ellenőrzés elmu­lasztása esetéin igen elferdítet­ték volna a megye iparának, mezőgazdaságának tervteljesí­téséről, fejlődéséről alkotott képet. A ham’s jelentések ká­ros hatását egyáltalán nem be­folyásolja, hogy annak mi volt az indító oka: a jelentő szer­vek számviteli munka;iának rossz megszervezése, felületes­ség és nemtörődömség, vagy szándékos hamisítás abból a óéiból, hogy ezáltal a jelentő- szervek anyagi előnyöket (pré­mium, stb.) érjenek el, vagy mulasztásaikat leplezzék. Megnehezíti a vezetők tájé­koztatását és a statisztikai fe­gyelem lazulására mutat az a körülmény, hogy earves vállalatok és tanácsi szervek nem tesznek eleget adatszolgáltatás' vjua ségüknek vagy csak nagy késéssel küldik be a? adato­kat. A termelőszövetkezetek jó ré­sze csak többszöri sürgetésre, hetes késéssel küldi meg ne­gyedéves jelentését, de laza még a statisztikai fegyelem az állami gazdaságoknál is. A rú­don Hajnal Termelőszövetke­zet megsem találta a kitöltés­re kiküldött kérdőívet, a Zen­gőáljai Állami Gazdaság még a mai napig sem küldte be az október 30-ig esedékes mér­legbeszámolóját. Nagyfokú ha­nyagság mutatkozik meg sok tanácstitkár munkájában. — Hencz László bánfai tanácstit­kár április óta minden hónap­ban többnapos késéssel és sür­getésre küldte meg népmoz­galmi statisztikai jelentését a Szigetvári Statisztikai Felügye ’.őségnek. A statisztikai fegyelem laza­ságára mutat, hogy egyes szer­vek engedély nélküli adatgyűj­tést rendelnek el, amivel feles­leges munkát rónak az alsóbb szervekre, növelik a bürokrá­ciát. Ezek az adatkérések azonkívül, hogy törvényellene­sek, ellenkeznek a Miniszterta- nács egyszerűsítési határozatá­val is. A Megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatósága en­gedély nélkül kér be adatokat szervezőin keresztül a termelő- szövetkezetektől, amit a szö­vetkezetek a havi szöveges en­gedélyezett beszámolójelenté­sekben amúgy is jelentenek.. — Az adatkérés beszüntetését a termelőszövetkezeti csoportve­zetője azzal utasította vissza, hogy most fontosabb munkájuk van: az őszi vetés! És a ter­melőszövetkezeteknek nem kell vetni? Azoic továbbra is csak jelentéseket készítsenek? A Központi Statisztikai Hi­vatal Megyei Igazgatósága ed­dig főiként a tanítás, a figyel­meztetés a nevelés eszközével Úttörők, gyűjtsetek minél több ócskavasat! A Baranya Megyei Fém- jyűjtő Bizottság ülést tartott. Az értekezleten resztvettek a járási ipari előadók is, vala­mint a DISZ megyei bizottsá­gnak kiküldötte. Megbeszél­ek a tömeges vasgyűjtés lehe- Aségeit, azt, hogy megyénk •’.sónak kerüljön ki a novem­beri vasgyűjtési versenyből, innék érdekében a megyei ok- etási osztály mozgósította a. r.egye valamennyi általános js középiskoláját a tömeges vassyűjtésre. Érdemes sok ócskavasat CriHieni nemcsak azért, ment anyagi előnyöket jelent, ha­nem azért is, mert a DISZ Köz ponti Vezetősége a téli szünet­ben egy^hétig vendégül látja a vasgyűjtésben legjobb ered­ményt elérő 100 úttörőt. Az egyhetes ingyenes budapesti kiránduláson pedig gazdag program várja a pajtásokat: szlnnaz, mozi és megismerik fővárosunk nevezetességeit is. Úttörők, gyűjtsetek minél több ócskavasat, hogy máméi többen résztvehessetek az ér­tékes kiránduláson! Qytfgyné igyekezett érvényt szerezni az állami statfcsBtikáffól szóló tör­vénynek. A statisztikai fegyelemnek ilymérvű lazulás-* «wirt*»*» erélyesebb intézkedéseket kíván. A statisztikai fegyelem szer­ves része az állami fegyelem­nek! Ezért indokolt esetekben erélyesen fel keil lépni a ha­mis adatszolgáltatókkal, a kés­lekedőkkel szemben. A statisz­tikai törvény megsértőit fele­lősségre kell vonni. A Kele- menligeti Állami Gazdaság igazgatóját alacsonyabb mun­kakörbe helyezték át, a főállat­tenyésztőt állásából elbocsátot­ták, mert nem gondoskodtak a statisztikai munka helyes meg­szervezéséről és figyelmeztetés ellenére hamis adatokat szol­gáltattak. A Statisztikai Hiva­tal a közelmúltban több hamis adatszolgáltató ellen tett felje­lentést az ügyészségnél. Egyes kirívó esetekben pedig szabály sértés címén jelentett fel olyan személyeket, akik ismételten nagyobb késésekkel hátráltat­ták a statisztikai munkát. A statisztikai fegyelem biz­tosítása azonban nemcsak a Statisztikai Hivatal feladata. — Az állami hivatalok és megyei irányító szervek — akik saját területükön felelősek a statisz­tikai munkáért — szintén gon­doskodjanak arról, hogy a sta­tisztikai fegyelem megszilár­duljon, a statisztika megbíz­ható legyen és valóban a ve­zetés és ellenőrzés hatékony eszközévé váljék. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága. jpgmifHEsr — A DÍVSZ megalakulásá­nak 10. évfordulója alkalmából a városi DISZ-bizotíaág novean bér 11-én, pénteken délután 5 órakor ünnepséget rendez a Pécsi Nemzeti Színházban. Az ünnepi beszedet Benéc Alexandra, a DÍVSZ francia ifjúsági megbízottja tartja, Frank Péter, VIT-díjas, a pá­rizsi nemzetközi zongoraver­seny győztese zongorázik. Utána bemutatják Rachmanov: „Viharos alkonyat” című há- romfelvonásos színművét, — Tizenkét mázsa halat rendelt szombatra a báján ha­lászati szövetkezettől a Pécsi Hús- és Te/kiskereskedelmi Vállalat. Ugyanakkor a Ba- romfiértéikesítő Vállalatnál 9 mázsa vágott barcmf.it kötött le, amit szombaton kávámnak forgalomba hozná. A Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalattól szerzett értesülé­sünk .szerint, pénteken és szom baton a pécsi hentes-boltokban árusításra kerülő húsnak het­ven százaléka sertéshús lesz. — HÁROMNEGYED MIU LIÖ FORINT KÁRTÉRÍTÉST fizetett ki októberben Baranya megyében az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága, Ebből az összegből 690 ezer forint jégkárterítés volt. Kilencven­ezer forintot állathnllások utá,n fizettek ki kártérítésként., 60 ezer forintot pedig temetkezési segélyként és üzemi baleset­biztosítás címen utaltak ki. — „Genfi szellem” címmel november 11-én, pénteken este fél 7 órakor előadást rendez a TTIT és a Városi Bákebizott- ság a gyárvárosi József Attila Kult úr otthont)an. Az előadást Kocsis Ferenc, a Városi Béke­bizottság titkára tartja. Az elő adás után kultúrműsort adnak. — az öcsArdi gépállo­más vasgyűjtési versenyre szólította megyénk valanreny- nyi gépállomását. Az ócsár- diak elhatározták, hogy a kö­zeli hetekben 25 tonna gép­töredéket, ócskavasat adnak át a MEH-neüt. A kommunisták példája nyomán. Ha valaki október végén a ván elvtárs ugyancsak fogas Néhány kocsi salak A Dunántúli Nap lón keresztül sze­retném felhívni il­letékesek figyel­mét a Gáspár ut­cára. Ugyanis csa­tornázás híján p házaik udvaráról a szennyvíz az utcá­ra ömlik, bűzt áraszt és így ősz­szel az esővízzel együtt pocsolyák­ban gyűlik össze. Véleményeim sze­rint csupán 10—12 kocsi salak és ,3-4 vízlevezető árok kellene és meg­szűnne ez a már tarthatatlan hely' zet. A Gáspár utcai lakók nevében: Kovács János bikatí állami gazdaság felé járt, szemtanúja lehetett an­nak, hogy a B. IX-es táblán a szakadó esőben is milyen megfeszített munkát végez­tek a gazdaság dolgozói. Ve­tettek. Igaz, négy részletben fejezték be azt az 50 holdas táblát, — mert naponként 10- 12 holdat vetettek be, — de a munka, megállás nélkül ha­ladt s a rendkívüli idő sem állította meg őket egy perc­re sem. Kik voltak ezek az emberek, didik esős időben sem ismertek akadályt? A feleletet Zámbó István elv­társ, a gazdaság igazgatója adta meg. — A kommunisták ... Ok­tóber 22-én rendkívüli a-ktl- vagyűlést tartottunk. A kom­munistákkal és az élenjáró p&rtonklvüli dolgozókkal az őszi munkákról: a betalturí- tásról és a vetésről beszélget­tünk. A gazdaság kommunis­tái ekkor ígéretet tettek, hogy az eső ellenére vetnek. „Most már nincs mire várni — je­lenteiig’c ki. — Ki kell vá­lasztani azokat a területe­ket. ahol egy kissé dombo­sabb a föld, s vetni kell.’’ — Kommunisták az élre! —jel­szóval megkezdtük a vetést. Esett ez eső, a vetőgépek nyomát reggelenként még alig lehetett látni, de már kint voltak a fogatotok, a traktorosok a földeken. Este is a hirtelen leszálló sötétség szorította ölzet haza. A kom­munisták — mint Tóth Sán­dor elvtárs, a gazdaság egyik legjobb fogaiosa és Mezei Ist­tos — valósággal magukkal ragadták a pártonkivüliekei. Bögözi Sándor fogatai — még nem tagja a pártszerve­zetnek. de — felvette a ver­senyt Tóth és Mezei elvtcr.- sakkal, s naponta 5—7 hold földet vetett be. Szűcs Isi-, ván zetoros pedig egymaga 430 hold őszi kalászost vetett el eddig gépével. Sorolhatnánk hosszasan, azoknalz a párttagoknak és pírtonklvülieknck a nevét,, akik fáradságot nem ismerve négyszögölről négyszögölre előre haladva küzdöttek, hogy. a vetésre szánt búza. az utol-, só szemig a földbe kerüljön. Az eredmény azt mutatja, hogy a bikáit kommunisták fáradozása nem volt hiába­való: november 7-re S95 hold őszi búzát vetettek el — Négy nap múlva az Utol-' só táblán is befejezzük az ősziek intését — mondja bú­csúzóul Zámbó elvtárs. A bikali állami gazdaság kommunistái, s dolgozói vala­mennyien ezen a véleményen vannak. Valamennyien azt áltarják, hogy november 15-re az utolsó négyszögöl földben is benne legyen a- búza. Most, hogy végre megjött a jó idő. egyszerre kilenc fogatos és két Zetor-vontatású 30 soros vetőgéppel veinek. A bikali kommunisták ön­feláldozó munkája, s példa­mutatásuk becsületére vál­na bármelyik állami gazda­ság pártszervezetének. K. V. Be ke!! ielenteni a vetési kötelezettség teljesítését A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatósága felhívja a kenyérgabona vetésére kötele­zett gazdák figyelmét a vetée- bejelentési kötetezettBégre. A minisztertanács határozata elő­írja: az egyénileg gazdálkodók köteleselv a vetési kötelezett­ség teljesítését a vetés befeje­zésétől számított 3 napon belül a községi végrebajóbizottság- nsik bejelenteni. Azok az egyé­nileg gazdálkodók, akik vetési kötelezettségüket több község határában teljesítik, kötelesek a vetés teljesítését a terület szerint illetékes községi végre­hajtóbizottság igazolásával ab-’ ban a községben bejelenteni, ahol a vetési kötelezettséget', számukra előírták-. Szabálysértés miatt 1900 fo­rintig terjedhető pénzbírság szabható Isi azzal szemben, aki vetési kötelezettségét nem tel­jesíti, a vetési kötelezettség teljesítésének bejelentését el­mulasztja vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be. Súlyosabb esetben a cse­lekményt bűntettnek kell te- ' ’önteni éá‘ elkövetőivel szem­ben büntetést kell kiszabni A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága. Ami Mahleréknak sikerült... Gyorsvágat hajtási tapasztalatcsere Komlón — A néaes azonnal ún­------------------dúl — je­lenti a hangos bemondó. A látogatók — valameny- nyien bányászok, műszaki ve­zetők — otthonosan helyezked­nek el a kis kocsikban. Az irány: Anna-akna, ott is Mah­ler Ferenc csapata. Tapaszta­latcserére jöttek el hozzájuk Dunántúl összes bányáiból. Azt akarják látni, hogyan tud­ja ez a fiatal vájár, aki csak egy-két év óta dolgozik a fel­tárásban, az összes szakembe­reket megszégyenítve, havonta mindig túlszárnyalni a száz métert. Itt van_ Tamási István, a Pécsi S zéonbány ászát i Tröszt termelési osztályának vezetője, Fehér Kálmán, a dorogi II-es akna feltáró csapatvezetője, Jenő László, a Közép-Dunán­túli Tröszttől és meg sokan mások a szaikma legkiválóbb dolgozói. A kassal még lejebb me­gyünk, majd két erészkén ju­tunk le a 4. szintre. Ott dolgoz­nak Mahlereik. Most új munka helyen, mert éppen egy hete lyukasztottak a régin. A sok kis bányászlámpa fé­nye mind egy emberre vilá­gít, Mahler Ferencre. Ott áll a PML 5-as rakodógép mellett s kicsit zavarban van, hogy eny- nyien nézik. Szinte örömmel kap az alkalmon, amikor ké­rik: mutassa meg, hogyan dol­gozik a rakodógép. Meghúz egy fogantyút, a gép előreszalad, markát bele­fúrja a kőbe, aztán egy másik nyomásra hátrahúzódik és a mögötte álló üres csillébe ha­jítja a kirobbantott követ. — Milyen nyomással dolgoz­nak? — kérdezi Tamási Ist­ván, — Van elég. 4,5—5 atmosz­féra — válaszolja. Közben a teli csillét ketten már hátra is húzzál?, a megra- kottak mellé sorakoztatják s üres áll a helyébe. Egy pilla­natnyi megállás sincs. Mahler Ferenc a gépet kezeli, a lakatos s az egyik vájár a csilléket igazgatja, a többiek pedig az ácsol atöt készítik. Mind az öt ember dolgozik. A fúrásnál is. Nem válogatnak hogy ez most a csillés, ez meg a lakatos dolga. Mindenki mag tanulta a többiek munkáját is, így sosincs fennakadás. Még a lőmesiteri munkákhoz is ér­tenek. A szakképesítésük is megvan róla. Nem kell tehát néha órákat varrnak arra, hogy ideérkezzék a lőmester, egy másik repesztéstől. A fúrásit, sajnos, már ne«n látjuk, mert továbbmegyünk — megnézni azt a vágatot, ahol a nagy rekord megszüle­tett — Itt (kezdték "> — kérdezi az egyik látogató, amikor lám­pájának fénye a deszkázaton egy dátumra világít. — Itt — hangzik a válasz. 1955 szeptember 1-én. Még ab­ban a hónapban 190,7 métert hajtottak ki — mondja Viragh üzemvezető. Lassan cuppognak a gumi­csizmák a sáros talajon. Meg­találjuk a következő hónap jelzését is: október 1-e. Több dátumot már nem latunk, mert a Mahler csapat a forra­dalmi műszak első napjaiban kiért az aknához. 130,a métert hajtattak ki egy hónap alatti Ebéd közben csak a ——— látottakról folyik a szó. Dóczi István Ist- 'rin-aknai vájár Bérezés Mi­hálynak számol be a délelőtti bánya járásról. Bérezés Mihály csak késve tudott jönni, vi­szont mindenről tudni altar. — Négy műszakban dolgoz­nak — kezdi a vájár, — mert így tudják biztosítani a nap: négy ciklust. Három műszak­ban is csak három sikerült. — S a fúrás? — Arról csal? hallottunk, de jobb, mint a miénk. A leg­jobb fúrókat kapják. Állandó­an rendelkezésükre áll eg? csomó tartelókfúró is. S a hasz níúat után mindig újra élezik ó fejeket. — S meddig tart egy fúrási menet? — Azt mondjál? másfél—két óráig. Ezt Jenő László is megeró- sí‘\ aki később érkezett — éppen akkor, amikor Mahleréi? fúrtak s így ezt a munkafolya­matot nézte végig. Csak azt kifogásolja, hogy nagy a por. Vízöblítéssel kedene tíolgoi- rnolk. A szakemberek vitatkozni kezdenek, mintha a maguk problémáiról lenne szó, mint­ha a Középdunántúii Tröszt­nél vagy István-aknáin kellene megjavítani a fúrást. Dé'után a tröszt tanács­-------------------kozótermében gy űlnek össze a vendégek. Virágh János főmérnök még- egyszer összefoglalja a Mahler brigád módszereit. Azt mond­ja: — Sikereink alapja az, hogy négy főkövetelmény találko­zott össze munkájukban. Az első — a csapat összeszokott­sága, fegyelme kifogástalan szervezése. A második — a műszaki feltételek biztosítása, aztán a megfelelő szaktudás és végül munkamódszerük szánté tudományos kutatása, Sokan szólnak hozzá. Néhá- nyan csak elmondják, mennyi­re tetszett neki«. amit láttak. Mások ígéretet tesznek arra is, hogy alkalmazni fogják az új módszereket, de a legtöbben segíteni igyekeznek. Elmond­ják a maguk tapasztalatait, s ajánlják — fordulnak. Mahler Ferenc felé — használja ő is ezeket, mert biztosan Tovább tudja növelni akkor majd az eredményeit. Farkas Ignác pilisi vájár azt tanácsolja: az alsó részek kilövése után, míg a többiek a törmeléKet takarítják, két vájár már fúrja a felső része­ket. Jenő László arról beszél, hogy fúrás közben túl nagy erőt kell kifejte’.iiök a bányá­szoknak, mert főként a váiiuk- kal nyomják , be a kőzetbe a fúrókalapácsot. Ha rögzítenék — mint ők — könnyebb len­ne a munkájúi?. Fehér Kálmán Dorogról azt ajánlja, hogy készítsenek hármas vágányt a rakodógép­hez, altkor nem kell nehéz ké­zi munkával összekaparni a le­robbantott követ, mert a ra­kodógép marka mindenhová odafér. Segíteni akarnak egymás­"—:------- nak: tanulni és ta nítani. A cél közös: mimé! több helyen bevezetni a gyors- vágathajtást, mert korszerű fel táró munka nélkül elképzelhe­tetlenek a kimagasló szénter­melési eredmények. Tanulni akartak és ' tanítani ezen a tapasztalatcserén s mindkettő­re ezer lehetőség nyílott. Most már csal? rajta, neki kell gyűr- kőzni: ha Mahleréitnek sike­rült, sikerülni fog az másutt is. ,ll r önöd y györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents