Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-02 / 232. szám

195« OKTOBER 2 NAPLÓ 5 Atz első tépések ú{ ts&-tink&en : mtfykezd&dMt az aizi munka Talajerővissxapóílás cs vetés A nagy gabonatermés egyik legfontosabb feltétele a talajelőkészítésen kívül a ta­lajerő visszapótlása. A bara­nyai tapasztalatok szerint — ősszel nagyobbfokú nitrogén trágyázásra van szükség. A ké­sőn lekerülő kapások, gyökér és tarlómaradványok elkor- hasztása, a kikelő növények fejlődésének meggyorsítása szempontjából ajánlatos min­den kukorica és más tarlót pétisóval műtrágyázni., A nit­rogén műtrágyázás mellett azonban megyénkben a foszfortartalmú műtrágyának is igen nagy szerep jut. Kevésbé jó, nitrogént nem gyűjtő, későn lekerülő gazos elővetemények után a szuper- foszfát-adagot az első mélyebb talajműveléssel ajánlatos a ta­lajba dolgozni és ilyenkor cél­szerű azonnal belekeverni a szinte mindenkor nélkülozihe- tetlen nitrogén műtrágyát is. Ezzel megakadályozzuk az esetleges káros pentozán ha­tást és a növényzet kezdeti fej­lődésekor előmozdítjuk a szük­séges nitrogénfelvételt. Azokon a területeken, ahol kalászos után kerülnek az őszi gabonák elvetésre, ajánlatos fél istállótrágyázást végezni. Az ezeken a talajokon végzett kísérletek eredményei bizonyít ják, hogy a fél istállótrágyá­zás 4—5 mázsa tenméstobble- tet eredményezett. Az a fontos, hogy minél gyorsabban és mi­nél érettebb istállótrágyát hordjunk ki, azt azonnal szánt­suk alá és az üregesség meg­szüntetése érdekében ezeket a földeket szántás után henger­rel tegyük tömődötté. A ló gabonatermés további fontos feltétele a jó vetőmag és az idejében törté­nő gondos vetés. Ügyelni kell arra, hogy jó­minőségű magot vessünk, kü­lönös gondot fordítva a vető­mag tisztítására. Bebizonyoso­dott tény, hogy a nem kellően tisztított vetőmagvakkal törté­nő vetés már az ősszel elgyo­mosodik és az ilyen vetésekből 15—20 százalékkal kisebb lesz a termés. Szelektorozatlanul tehát semmiféle vetőmagot el­vetni nem szabad. A vetőmag csírázóképességé- re is igen nagy gondot kell fordítani. Feltétlenül csírázási próbát kell alkalmazni minde­nütt, mert az aratás utáni eső­zések miatt sok meglepetés ér­het bennünket a csírázóképes­séget illetően. Különös jelentősége van idén a csávázás 'helyes végre­hajtásának. A csávázás vég­rehajtása kötelező. Azonban nem a sokfelé még szokásos halomcsávázást kell alkalmaz­ni, hanem az ennél sokkal jobb és biztosabb kosaras csá­vázási. A csávázás elmulasz­tása nagyon megbosszulhatja magát annál is inkább, mert ez évben sok egyéni termelőnél, de még tsz-nél is találtunk üszkös búzát. Az idén a búza fajsúlya -ma­gasabb, mint általában szo­kott. A nagyobb búzaszemből pedig kevesebb mag fér be a szokásos 100 kiló holdanként! vetőmag mennyiségbe. A ve- tömagimennyiség megállapítá­sánál tehát ennek megfelelően kell a ho Idánkén ti szükségle­tet megállapítani. Hogy meny­nyire szükséges ez, azt a kö­vetkező példa bizonyítja: a pócsai Üj Alkotmány tsz-ben elegendő magmennyiséggel tör­tént a vetés és kh-ként 12,5 mázsás átlagtermést értek el, míg az ugyanolyan minőségű földön a közvetlenül mellettük gazdálkodó nagybudméri tsz- ben csak 7,7 mázsa átlagter­mést értek el, azért, mert nem vetették el a szükséges vető­ma gmennyiséget. Az a helyes, ha október első felében búzából 65—70 szem, október második felében tör­ténő vetésnél pedig 70—80 szem kerül folyóméterenként, vagyis ekkor már 5—10 kiló magmennyiséggel többet kell elvetni Wh-kónt. Vigyázzunk a vetés mélységére is. A seké­lyen vetett gabonaszemekből sok elpusztul. A kikelt növé­nyek pedig nem tudják járu­lékos gyökereiket az ősz fo­lyamán kifejleszteni, sok lesz a tavaszi felfagyás és fejlődé­sükben visszamaradnak. Gon­dosan ügyeljünk hát a gépek beállításánál a vetés mélysé­gére. A leghelyesebb vetési mélység általában 4—5 cm. Azokban a gazdaságokban, állami gazdaságokban, tsz-ben — ahol a rendelkezésre álló gépi- és fogaterő, a vetés ké­sedelme nélkül biztosítva van — feltétlenül keresztsorosan vessük el a búzát. Ha a ke­resztsoros vetés miatt a vetés 2—3 hét késést szenvedne, az időben történő egysoros vetés jobb eredményt biztosít. Az előzőkben tárgyalt ag­rotechnikai munkák mellett a Öc&ntnd Viszek Itsvl a közös fnuHká&ú." emrég írtuk alá Jérjem- * ” mel a belépési nyilat ­kozatot a csányoszrói Üj Március termelőszövetkezet­be. Hosszú megfontolás után döntöttünk így, mert rájöt­tünk, hogy kis földünkből, meg fuvarozásból soha úgy nem élhetünk meg, mint a termelőszövetkezeti tagok. Ha mi már ebben az évben cso­porttagok lettünk volna, az­zal a munkával, mit férjem­mel otthon végeztünk, itt könnyen megszerezhettük volna az öt-hatszáz munka­egységet. Nem lenne semmi gondunk, mert mi is kaptunk volna már vagy tízezer fo­rint készpénzt és a padlá­sunk tele lenne búzával. Tu­dom, hogy jöhetnek rossz esztendők ezután is, amikor nem sikerül a termelőszövet­kezet termése sem annyira, mint az idén. De a közösben akikor is jobb, mint egyedül. Jó termelőszövetkezet lett az Új Március. Mindenben előtte jár az egyéni gazdák­nak. Lám, ők még alig ve- tegettek, a termelőszövetke­zetnek meg már földben az árpája. Jönnének még többen is. ha — már nekem ez a véleményem — a termelőszö­vetkezet nem röstellené el­mondani nagy falugyűlésen, vagy házról-házra járva min­denkinek, hogy mijük is van, meg mit alkarnak? Én már beléptem, de még én sem tu­dom biztosan, hogy mennyi­vel több vagyona van a ter­melőszövetkezetnek, mint amennyit én tudok. Kukoricánk még töretlen, répánk szedetlen — igyek­szünk a betakarítással már csak azért is. hogy most, ősz­szel is összeszedhessünk egy kis munkaegységet. Munka lesz — csomózni kell a tíz hold dohányt, a kertészetben meg korán indul a munka — minket a férjemmel nem kell félteni. Fiatalok vagyunk, szívesen dolgozunk. Ha lehet, egymás mellé kérjük beosz­tásunkat. Sokfelé járt az elmúlt té­len is az általam vezetett csányoszrói kultúrcsoport, sok asszony, lány ismer en­gem. Azt üzenem mindnyá­juknak, hogy ne várjanak, gondolják meg minél előbb. Nemcsak az 6 érdekük a szö­vetkezés, nerm.sak ők élhet­nek sokkal különbül, hanem ezt kívánja az ország érdeke is. Elmondta: KULCSÁR .ienöné ° csdnyoszrói Üj Március tsz tagja. búza termelésében kétségtele­nül egyik legfontosabb ténye­ző a vetési idő helyes megál­lapítása. Sok éves tapasztalat, hogy feltétlen eredményesebb megyénkben is a korai vetés. Azok a vetések bírják leg­jobban a téli hideget, amelyek a tél beálltáig kellően meg­bokrosodnak, amihez viszont 30—35 napra van szüksége a bű zának. A bokrosodáshoz viszont megfelelő hő szükséges. Ha az átlagos hőmérséklet 2 fok C alá esik — ami novemberben már rendszerint bekövetkezik — a bokrosodás megáll, illető­leg befejeződik. Ebből követ­kezik, hogy a késői vetéseknél a bokrosodás ősszel vagy meg sem indulhat, vagy nem fejező­dik be és így a tel jes bo-xoso- dás tavaszra marad. Amellett, (hogy a téli fagyveszély is jobban kárt tehet a gyenge vetésben, tavasszal a bokroso­dás befejezése fejlődésében késlelteti a növényt és így az érése is kitolódik. Ezért el kell érnünk, hogy minden ve' és ■----------- a tervfelada! nak meg felelően legkésőbb október 31-ig befejeződjék. (Részlet Baracs József elvtárs­nak, a Mezőgazdasági Igazgató­ság főagronómusának a Micsurin Argrártudományl Egyesület ankét- ján elhangzott előadásából.) Új fermeíősziivelkezelelnk postájából Szántanak a kisasszonyfai Bátrak Ltja Tsz-ben A sellyei gépállomás trakto­ra miár k!b huszonöt holdat, ellő is Coészüíetit a veőéiare — szá­mol be Béleefi e'vtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke. A tsz tagok összeodtélk a sniiksígnő vetőmagot, de , vetés mégsem he'iad, mert a gópál'emás — ígéretei egerére — még a mar népig sem irányított Kisas­szony fára veiőgápE't. Ezúton közöljük Fogl e’iv- társsisll, hegv a csányoszrói Uj Március Termé’ősraöve+kezet udvarán, két hete vesztegel, egy h-iimiincscros traktoros vető- gép, emit szívesen látnának munkában saját földjükön a küsaasssonyfai’Bk. Százharminc mázsa vetőmagot kapott a napokban megafiRküit szőkéi Aranykalász Te rmeloszove’ke­zet, melynek tagjai már',5 hoz­záfogtak az ősz,' rmrrlk.rik el­végzéseihez. — Már az e’iső na­pokban éreztük az á'fcm se­gítségét — mondotta Pataki cíívtá.rs, a terrnekőszövri'.kezc't e’ncke, — miért bromine má­zsa épp,, és száz, mázra búza­vetőmagot kaptunk. Most tel­jes erővel folyik majd a ve­tések talajelökészitése. A gazdag jövedelemből új bútorra is jut MegaSakiijuk tefiRelöszövelkazeiünkben a párls?erY;zeiet A napokban szántottunk először közösen — árpa alá. A Gyertyánkúti dűlőben huszonnégy eke járt egymás nyomában olyan szépen, hogy dagadt tőle az ember szíve. A varakat mindenki egyforma mélységre eresztette, mindenki nyílegyenes barázdát huzatott, csakhogy meg ne szólhassa az utána jövő, Nincs annál rosszabb, ha szégyenben marad va­laki más előtt, mert kiderül, hogy elhanyagolja a munkát. Akkor gondoltam én valamire: tisztességes, szorgalmas ember minden tagunk — semmit sem lehet rájuk mondani, dehát az ujjunk sem egyforma. Mi lesz, ha majd egymagukban fo- gasolnak, hengerelnek, vagy teszik ami adódik egy gazdaság­ban? Ha nem lesz mellette valaki, aki előtt elszégyelje ma­gát, vajon a több munkaegység érdekében nem nagyolja-e el a munkát? Nem indul-e később a mezőre és nem fog-c ki hamarább? Olyan lelkiismeretet kell felébreszteni a Petőfi termelőszövetkezet minden tagjában, hogy kidci saját magá­nak legyen legszigorúbb elbírálója. Egyszóval kommunista lelkiismeretet. De ehhez pórtélét kell és nálunk máig nem volt pártszervezet. Szántás közben kiáltok a többieknek: Látjátok, most az­után csakugyan eltüntetjük a mesgyéket! Nevettek, Nagy János meg visszaszólt, hogy te Gyuri — ezek a földek örül­nek, mert mi vettük át őket. En azonban csak a mesgyéken rágódtam. Mert könnyű azokat elszántani, kivált huszonnégy jó ekével. Dehát a fejekben mivel szántsuk el a régi gondol­kodást? Azt, hogy „aki bírja — marja”. Meg: „kaparj kúrta, neked is lesz!” Lám az én apám is. még két órával azelőtt, hagy aláírtam a belépési nyilatkozatot, azt mondta: ha agyon­üt is, de akkor sem lesz se belőlem, se belőle szövetkezett tag. Két órára rá belevett 6 is, önként, mert belátta — egye­dül nem bírja a gazdálkodást. Nagy kedvvel dolgozik velünk édesapám, de két óra alatt nem lett belőle szövetkezeti tag. Azzá kellene nevelni valakinek — a kommunista pártszer- vezetnek. Elhatároztuk, hogy még ma este alapszervezetet alakí­tunk. Azért is szükség van rá, mert egyes kívülállók azzal próbálják elcsavarni a mieink fejét: ha. „ti nem kezditek., még ma sínes Vásámshécen. szövetkezet!” Egyszóval e néhány hi­tetlenebb kívülálló rosszakarót lát bennünk, nem barátokat, akik az utat egyengetik egész Vásárosbéc és 5 előttük is. Ha meglesz a pártszervezetünk, nem kétséges rövidesen rendező­dik az egyéniek és a köztünk lévő viszony. Éppen ezért nem­csak ábrándozunk a pártszervezetről, hanem csinálunk Is érte valamit. Tizen léptünk be a Petőfibe kommunisták, meg egy tagjelölt, de rövidesen Uzen,ketten leszünk. Megkértük a já­rási pártbizottságot, — intézze él, hogy Tarró Józsefet, meg Gyurrsi'k Gimlát vettuék fel mindjárt párttagnak, a tagielölt- séni idő letöltése nélkül. Ismerjük jól mindkettőt — közénk valók. őket. vesszük fel először Vásárosbéren, mint termelő­szövetkezeti kommunistákat. Lesz utána több is. mert ahol sok jó kommunista dolgozik, ott a szövetkezet is hamarosan megerősödik. Elmondta: STECHER GYÖRGY a vásárosbéci MDP szervezet vezetőségi tagja. Az egyéni gazda látogatók ezrei állapíthatták meg, hogy jót megy a mágocsi Rákosi Termelőszövetkezet tagjainak. Múlt évi részesedésükből is számosán vásároltak új bútort és ren­dezték be kényelmesen lakásaikat. Képünkön az egyik új bú­tor tulajdonos: Dudás Jánosmé termelőszövetkezeti tag. Hat tehén ára két disznóért A csányoszrói Uj Március Termelőszövetkezet pénztárá­ba nemrég jutott be egy 23,660 forintos tétel. Ez az összeg két hízott sertés ára, melyet a Me­zőgazdasági Kiállításra felszál­lítva értékesítettek. A két há­roméves heréit 660 kilót nyo­mott és 23 600 forintot, ha* jó tehén árát kapta meg érte a termelőszövetkezet. Már 64 ho'd búzát vetettünk A székelyszabari Boldog Élet Termelőszöd'etlloezefbein is jól haltad az őszi mwnlkta. 408 hold vetősaántási tervünkből eddig 324 holdat felszántottunk. Ed. dug 64 hold őszi búzát. 1O0 hcCd őszá árpáit, 15 hcCd rozsot és nyolc hold taikarmánykeveré­tet vetettünk el Brubel Jenő tsz-elnök. TazmIhhí, mqíUhí keli ax u+ tsx dftälciUU Tizenhárom éves volt, pet. Reggel azonban hallom Rémes olyanok, mint a iendke- hiányzik még Somogyviszlón: amikor eltemette apját: gye- áíT1’ ho8-v zörögnek kifelé a ko- rók szíja a gépeken; rajtuk ke- A járás legnagyobb és legíia- rek, jóformán legény se még Mente'k ki a repceföldre resztül hozza mozgásba Fá- talabb, tehát a legtöbb gond­és 'nyakába szakadt tizenhét el^! Kustos Pista a két szürke- bián elvtárs a termelőszövet- dal bajlódó szövetkezetébe a hold művelésének, egy család tévéi, utána Domokos Sándor, kezet még kenetlen, de egyre mai napig sem tudott küldeni eltartásának gondja. Először yörös Jenő, Sár János, a DISZ- gyorsabban forgó gépezetét, hajtana ki vetni a határba, Ütíkár, meg Sirnon^ Gyula. No, hát a lovak meg sem mozdul- mondom az első lépés síké­nak szavára. Csak néznek hát­rült. — Ma este megint össze­ülünk. Az állatállomány elhe­a szigetvári járási tanács egy gyakorlott agronómust és egy alapos szakismerettel rendel­kező könyvelőt. Nehezen halad ra. hogy ki ez a kis mitugrálsz A második? Talán még gzését beszeljük meg. Gáspár a földek kitakarítása, nincsen a bukón? Dehogy merte még ennél is jobban. Mert igaz ;Iozse* na^lstalJ°i!‘^an. me*‘ elegendő mag. nem tudjak, álmodni is Fábián József, hogy ugyan, hogy Somogyviszló száz térnék a tehenek. Ott jo nagy mennyi műtrágyát • igényelje­újra hasonlót fordul vele az és száz gazdáját termelőszövet- élét! Már bedolgozta magát a kezeli taggá tenni nagy dolog tizenhét holdba, kalapot emel- volt, de ezt a száz és száz em- tek neki, tisztelték a faluban, bért úgy mozgatni, hogy az a amikor szeptember derekán közös gyarapodását hozza mln­azon a nevezetes estén Pető den keveredés, huzakodás nél- , , , . ™— --------® Im re elkiáltotta magát, hogy . kül — az már művészet. Akko- hordték- Jón nemsokára a bu- ságtól is kell kölcsönkérni ág­úd var is van — majd silógöd- nek Tehet-e erről Fábián elv- röket ásatuink oda. Fogaton- táns? Nmli de tehet a járás: ként 16 mázsa szénát, két má zsa abrakot, négy mázsa répát ha mindjárt üresen marad is a járási mezőgazdasági osztá­adatunk íxssze a tagokkal, azt lyon egy íróasztal, ha ideiglene is el kell dönteni, hogy hová ^ valamelyik állami gazda­111 JU V V. 1 ÍV I 'Cl i lAJ l Kl l LlcX £-yCV L f l i v* v wuvVi A 1IV W , - • I / z ° , a Fábián! A Fáb án Jóska le- ra művészet, hogy egy ember 7* vetőmag is, annak a csává- r0nómust, vagy a Nemzed zásat is megbeszéljük: aligha- Banktól, vagy akármelyik vál­gyen az elnökünk! azt meg nem g>özj végig csi­— Még a legirígyebb ember nálni. Fábián József, ha mai' se mondhatja, hogy törtem ma- elnök lett, hát javasolt m iga gamut érte. Tizenhét hold he- mellé olyan brigádvezetőket, lyett nyoleszázogvnéhányV Ma- akikben megbízik, mint saját fiam családja helyett meg 121 magában. Csontos Jánosra bíz nem a Nagy Ernő intézi el az egészet, ő ért hozzá a legjob­ban. Elnézem Fábián elv­társat, amint a traktoros­lalattól könyvelőt — akikor is segítségére kell sietni Fábián elvtársnaik, és az egész somouy viszlói Üttörő termelőszövetke­zetnek. Ma még nem veszélyes emberről kell gondoskodnom! ta a Felszeget és a Kocsma- nak magyaráz, karjával mu- a helyzet de az lehet. Miért Nem én — mondtam — tisztelt sort, ő onnan irányítsa a foga- tatja a szövetkezetivé vált so- p® előzzük meg a bajokat? Sa* gazdatársak, válasszanak tokát szántáshoz, vetéshez, mogyviszlói határban a töret­mást. En szívesen dolgozok, el- Csontosnak kisujjában az végzek bármit, csak elnök ne egész, Békéscsabán elvégezte szántatla-n maradt, tarlókat, be­fő ideket. ját kárán tanítani meg egy len kukoricások között még szövetkezet vezetőit a helyes t be- irányításra — rossz dolog, drá­gám, «a dolog. Segíteni kell még esetleg úgyis, hogy a tél fo­tegyek. Dehát akkor már ki a mezőgazdasági középiskolát takarítatlan volt mondva az ómen — így annakidején, de pár holdián minden termelőszövetkezetben lettem én elnök. Azóta már el- nem használhatta tudását sem­vetettünk huszár egy hold ár- mire. ö javasolta az előhárit' _______ ______ pá t is közösben" — lám, csak eke használatát mélyszántás- emberek. Csak meg kell tani- mogvviszlóra, Almáskeresztúr­minden faluban megvannak a lyamán egv-két jó. gyakorlott, vezetésre alkalmas, rátermett elnököt tanítani küldenek So* az árpavetésünk több, mint az hoz, meg a gazosabb részeken, tani őket a nagyüzem inányítá- egész birtokom volt' Ez az ár- végez Is olyan munkát u trak- sara. Mert ő még most fejből, paföldünk. Szép mi’! A reo- toreke, hogy őröm nézni. A kapásból, kidolgozott terv nél­ra, Vásárosbécre, Lukafára — mindenütt, ahol úi termelőszö­vetkezetek és új elnökök van- cénk már földbekerült, pedig falu első gazdája, Peti István kül irányítja Somogyviszló ta- na!c, hej, de féltem tőle7 Nem irányítja a másik brigádot: az lajelőkészítési munkáit, mint XJi káderek tűnnek fel azért — ón is termeltem már, alszegit, az állattenyésztőket egvéni gazda korában és in- ezekben a napokban a tenrie1- tudom a módját — de az volt Rémes István, aki egyéni ko- kább őt sodorják az es érné- lo&zövetkezetékbe lépő dolgo- az első közös munka. Mi lesz, rában három tehenet tartott nvek, minthogy ő fogná üst.ö- zó parasztok ezrei között. Azok ha Kustos P'stáék ßzzal kéz- tíz hodján és olyan törzsköny- kön irányításukat. Az ám ta- az emberek, akik a faluban dik majd. hogy nekem más vezett belga kancával lépett nítani! Munkaszervezésre, tér- véghezviszik majd a mezögaz- dolgom vun, én sem jöhetek, 1«, melynek csikóit az állami vezésre. Segíteni a könyvelés, daság szocialista átalakítását miért éppen én? Mert nehéz gazdaság vásárolta meg min- a munkaegységszéimítás meets- Nem hagyhatjuk elkallódni kiismerni a somogyviszló! né- dig — örökáron, Csontos, Peti, mérésére! Ma azonban mindez őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents