Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-23 / 250. szám

6 NAPLÓ 1855 OKTÓBER 23 VátcMÓUJk fne^ UfdóH-sáfyok éten AUcuni AiuUáz&úH NÉZZ A TÜKÖRBE Megszoktuk mar, hogy ötle­te« égben, újszerűségben az Állatni Aniház vezet a pécsi üzletek előtt. így van ez most te, amikor a télre való készü­lődés okoz némi fejtörést a ke­reskedelem dolgozóinak. Nagy­szerű programmal, gazdag vá­lasztékkal áll most is a vásár­lóközönség elé az áruház. Az ősszel arra állítjuk be sa­ját üzemünket — mondotta Dárdai Imre, az áruforgalmi osztály vezetője — hogy olyan új divatos cikkeket gyártson, amelyeket a nagyipar jelenleg nem termel. így többele között modern' szabású, új fazonú ló- den-kabátokat és női szövet- pongyolákat készítünk. Foly­tatjuk a már közkedveltté vált zippzáras düftin lurhberjackok termelését és megkezdjük kü­lönleges méretű télikabátok gyártását. A motorosok örömére, telje­sen új cikként termeljük a PVC motoros ruhákat. A kö­töttáruk között megjelennek majd a divatos jersey-pullo- verek. Megkezdjük az ugyan­csak saját termelésű, norvég­kötéssel kombinált férfi és női bőrsportkabátok- forgalom balhozását is. A tavaly nagy népszerűségre szert tett játékkiállításunkat az idén minden eddigit felül­múló ötletességgel kívánjuk megrendezni. A gyermekeket tfOtedafy Uí&z!el — &'á választék illetve bővítettük a rendelke­zésre álló üzlethelyiségeket. Kilenc nagyobb községben kisgép-lerakatot létesítettünk, ahol a tájigényeknek megfe­lelő összes kisgépeket a pa­rasztság rendelkezésére bocsá­tottuk. Földművesszövetkezeteink a termelőszövetkezetekkel szer­ződést kötnek, amelyben vál­lalják, hogy a zárszámadások után az áruiaénveket teljes egészében kielégítik és a meg­rendelt árukat közvetlenül a termelőszövetkezeteknek szál­lítják le. GRICHJSCH RUDOLF főosztály-vezető Eddig ha. a falusiak nagyobb bevásárlást akartak eszközöl­ni — kénytelenek voltak Pécs­re utazni. Nos, ezen változta­tunk — mi visszük el az árut falura. Földmúvesszövetkezeteink máris bőséges árukészlettel nézitek a tél ele. A választék kiszélesítése érdekében pedig még további 0.000.000 forint terven felüli hitelt biztosított felügyeleti szervül k. Lehetővé vált tehát, hogy a szövetkezeti boltokban ezután megfelelő mennyiségű mezőgazdasági kis <7>p, vasáru, konfekció, cipő, háztartási- és vegyicikk is a f ilusi lékosság rendelkezésére álljon. Ugyanakkor a megye területén konfekció- és cipő mozgóárusítást vezetünk be Novemberben és decemberbe i összesen 21 helyen rendezünk 2—2 napos mozgóárusítást. Az eddig működő vásároző- részlegelien kívül — amelyek főleg ruházati cikkekkel fog­lalkoztak.. — október végén, két újabb vásározó-részleget létesítünk. Mindkettő nagyobb részt vas- és háztartási, vala­mint kultÚTcikk forgalomba- hozásával foglalkozik majd. fp véméndi. palotabozsoki, sásai és pécsváradi földműves- szövetkezeti boltokat szakosí­tottuk. Ezenkívül igen sok köz­ségben az üzleteket megfele­lőbb helyiségbe helyeztülc át, a kedvenc mesealakok: a Hó­fehérke, a törpék, mackók, •nyuszik és a farkasok szolgál­ják majd ki, s ami a legfonto­sabb, a játékokat a kiállításon azonnal meg lehet vásárolni. Az áruházban idén is megje­lenik majd Télapó, akinek a gyermekek közvetlenül mond­hatják el kívánságaikat. A vásárlóközönség kényel­mét kívánjuk szolgálni azzal, hogy készruha és divatáru cik kékből fénykép kollekciót ké­szítünk és azt ízléses albumba helyezzük el. Ezek alapján a vásárlók kényelmesen kivá­laszthatják az ízlésüknek leg­jobban megfelelő árucikkeket, amelyeket az eladók bemutat­nak nekik. A vásárlók biztosan szíve­sen fogadják azt az intézkedé­sünket is. hogy kérésükre a megvásárolt ruhákat kivasal­juk. A vevők ízlésének tanul­mányozását szolgálja majd a közeli napokban kezdődő íz­lésverseny, amelynek győztese jutalmul a saját maga által kiválasztott öltözetet kapja. A negyedik negyedévben di­vatbemutatókat rendezünk, pályázatokat hirdetünk, külön­böző kampányokat kezdünk. Minőnek ugyanazt a célt szol­gálják, hogy1 megfelelő áruval lássuk el igényes vásárló kö­zönségünket. ■Jár-kei az ember és « étet ezernyi színének csodálatba met istt olyan jeleneégekkeC is ta­lálkozik, amelyék okát még magáinak is alig vagy egyálta­lán nem tudja megmagyaráz­ni. ViBamtsimk meg néhányat e — társadalmi jelenségnek is beillő — furcsaságokból! • A történet az egyik Széche­nyi térről induló autóbuszon játszódik le. Szereplői utasok és a kalauz. Kalauz: Kérem, ne szálWjon be a kocsiba senki, mert a lét­szám megvan. Utas: Vegye fel még azt a néhány emberi, maga sem sze­retne lemaradni. Kalauz: De akkor sokan le­szünk. Utas: Jó emberek kis helyen is megférnek ... Kalauz: Szánjanak fel! A gépkocsi elindul, az utasok összezsúfolva és ugyanaz az utas. akt szószólója voll ..em­bertársai érdekének" a Kór­ház-térnél így beszél: — Nem tudok odébb menni, már összetörik a csípőm. Még­sem eljárás, hogy összezsúfol­ják az embert, mint a heringet. Úgy látszik maga (a kalauz) nem tudja, hogy rendelet van arra: csak annyi utast lehet felvenni, amennyi az engedé­lyezett személyek száma. Kalauz: De kérem, hiszen ... Utas: Né kérelmezzen. ma­guk csak keseríteni tudják az ember életét. Másik utas: Érthetetlen. A Széchenyi-téren senki nem szólt. . . Szo-^frátd Ui öwnafyad ! Képzeljük csak el, belépünk az üzletbe és — nincs tolongás. Mosolyognak? Pedig így lesz. A polcokon példás rendben so­rakoznak majd a fűszercso­magok, alatta édesség és cseme geáruk. kissé oldalt az italok. Tömve a polcok, szinte roska­doznak a kiszolgáló asztalok — s kiszolgáló nincs sehol. — Azaz mégis! A bejárattal széni ben fiatalasszony fogad, barát­ságosan üdvözöl és kosarai ad a kezünkbe ... Kényelmes itt a vásárlás. — Ráérünk alaposan szemügyre venni mindent. A polcról 20 deka piros paprikát, 2 kg cuk­rot, 1 doboz VIM-et. egy üveg ürmöet teszünk a kosárba és a pénztárhoz megyünk. A pénz tárosnő kiveszi az árut. össze­számolja. leblokkolja. Fizetünk — a kosarat visszaadjuk és folytatjuk útunkat. Álomkép? — Ma még annak látszik, de jövőre már valóság. A Pécsi Élelmiszertkiskeieske- delmi Vállalat ugyanis 1956- ban kísérletképpen három, il­letve öt ilyen önkiszolgáló bol­tot létesít a város tei-ületén. A Szovjetunióban és más orszá­gokban. Magyarországon pe­dig néhány budapesti KÖZÉRT boltban már bevezették ezt az új rendszert. Célszerűsége, hasznossá,ga nem vitás. Nehézségek azon­ban még vannak. A bolti dol­gozók attól tartanak, hogy lesz vásárló, aki fizetés nélkül tá­vozik majd. A másik nehéz­ség az iparban jelentkezik: a cukrot, lisztét, ecetet és sok más árucikket kész csomagok­ban kell eljuttatnia a keres­kedelemhez. A feladat tehát nehéz, de megoldható és remél jük, mindenki jól jár vele. (Nagy László elvtárs levele nyomán) Aka sat hiszi, hogy ez egy­szer fordult elő, — téved. Általában elég könnyen szit­kozódnak az emberek és ok­talanul. Az együk volt PV9K- labdairúgó és felesége akart felszállni az autóbuszra. Le­szálló egy volt, egy főt enge­dett felszállni a kalauz, ment a létszám megvolt. S mert ne­ki már nem jutott hely, így beszélt: — Szép kis demokrácia, mondhatom! Ilyen .;; Ki ne ismerné a falusi érte­kezletek, megbeszélések idő­pontjának huza-vonáját. — Ha mondjuk 7 órakor szeretnék megkezdeni a tanácsülést, meg­hirdetik 6 órára és kezdik fél S-kor. Vajon miért? így magya­rázta az „okot" néhány hete a szederkényi tanácstitkár: — Mindenki azt akarja, hogy ne kelljen sok időt eltöltenie és arra számít, hogy mire 6 odaér, már mindenki ott lesz. S a többiek is erre számíta­nak ... Furcsa ok, de mivel magya­rázható, hogy városban is ter­jed a. késés? S mikor a meg­beszélés megkezdése után be- nyikorognak a későn érkezők, szinte arcukra ül a csodálko­zással vegyes méltatlankodas: — Mi az, már elkezdték?! Mi tagadás: vannak, akik ma is „előkelőnek“ tartják a ké- sőnérkezést. Nemrég egy kővetflcezmén vei ben is hasznosnak ígérkező ér- tekezteben hangzott el az aláb­bi pairSeszéd: Felszólaló: Összefoglalva’: mondhatom elvtársak, hogy a mj járásunk október 31-re be­fejezi a vetést. Elnök: Mát tettek ennek ér­dekében? Tudják-e, hogy mennyit kell naponta vetni, a tervet íeflibontóttálk-e — egy­szóval beszéljen arról, hogyan csinálják? Ez minden bizony­nyal másoknak is hasznos lesz.. Felszólaló: A tervet nem bőm lőttük fel..: Elnök: Mire alapozza ak­kor? ..; Felszólaló: Szóval.;; a je- lentőszolgálat... (élénk derült­ség). Ugyanezen az értekezleten a felelőtlen kijelentés mellé pá­rosult a túlzás is. LTazánkban az első bemu­“ tatásra kerülő jugoszláv film a Tavasz című vígjáték. A jugoszláv filmgyártás igen gyorsan fejlődött, csak az elmúlt évben negyvenhat já­tékfilmet készítettek. Közülük elsőnek ezt a kedves, hangu­latos vígjátékot ismert meg közönségünk. A történet Ljubjanában, ebben a nétlk Pécsre emlékez­tető zegzúgos városban játszó­dik le. Kócián néni hálában, fia Samo és annak két ottlakó barátja, Sandi és Kristóf nagy izgalommal készülnek a közeli érettségire. No, azért nem olyan nagyon erőltetik meg magú lat. A vá­rosba betört a tavasz, a fák részegitően öntik az illatot és nehéz ilyenkor a lakásban ko­moly stúdiumokkal foglalkoz­ni. Samó tehát repülagépmo- delleket rajzol, Sandi egy csinos láslany fényképét né­zegeti. Kristóf, a hegedűs meg zenét ír. De nem sokáig. Megérkez­nek a lányok, Milica és Mar­jain, hogy sportolni hívják a fiúkat. Őrködhet aztán már Kócián mama. a fiúk az abla­kon át meglépnek, még a ku­tya is utánuk szalad... De rohamosan közeledik az érettségi. Meglátják a fiúk az utcán rettegett matematika ta­nárukat. Kosmust, amint egy csúnya, kövér lánnyal beszél­get. Azt hiszik a tanár ta­nya. Sand inak ragyogó ötlete tá­madt hármuk közül csavarja el valaki a lány fejét és sze­rezze meg a tételeket. Sorsot vetnek és a választás a legcsiiiosabb fiúra, Samóra, az eziist-jelvényes repülőre esik. Samo kapálódzik, de hiaba. Levelet is irna-k rögtön a lánynak. A nevét nem tudják, tavasz van, há‘ Tavasznak szó­lítják. Megírnak ebben min­Jugoszláv filmvígjáiék dent, ami csak kell egy szerel­mes levélbe és elküldik a kis­lánynak. Itt lép közbe a véletlen, A rettegett tanárnak csakugyan van egy lánya, egy tizenhét­éves, rendkívül csinos kislány. Ez meg is jelenik a levélben kért találkán és egészen elbá­jolja a fiút. Gyakran találkoz­nak és nem annyira a szere­lemről. mint inkább Samo szenvedélyéről, a repülésről beszélnek. Néhány nap múlva el is viszi, a kislányt egy vi­torlázórepülő útra magával. A stép moülés azonban k°nys:°r leszállással végződik és csak éjjel tudjak őket a segítségük­re jövő repülötársak haza­vinni. Odahaza nagy a botrány. A kislánynak édesanyját helyet­tesitő nagynénije pártját fog­ja ugyan, de a tanár, aki eV felejtctte már, hogy ó is volt. fiatal, rettenetesen haragszik és eltiltja a fiútól. A vizsga ideje rohamosan közeledik, de a vizsgakérdések nincsenek meg. Samo nem is hajlandó megszerezni. Szereti Tavaszt és méltatlannak tart­ja. hogy ilyesmire kérje a lányt. Egy alkalommal azonban a lány takarítás közben megta­lálja édesapja íróasztalán a vizsgatételeket. Gyorsan leírja és egy levélben elviszi Samo- nak. A levél miatt verekedés támad a fiúk közölt, még a mérges, giccs-festő társbérlő félig befalazott ajtaját is ma­gukra döntik. Az ajtó Samóra dől és elcsúfított ábrázattal nem mer elmenni a találkára. Sandít küldi el maga helyett a csónakházba. aki el is ront mindent. Elmondja a megismerkedés történetét, a sorshúzást, a kö­zösen megírt, szerelmes levelet. A kislány mérhetetlenül fel­háborodik. Levelet ír Samo- nak, amelyben szakit vele és megírja azt, hogy öngyilkos lesz. Leugrik ejtőernyővel a repülőgépről és az ernyő nem fog kinyílni. Ugyanis közben Tavasz, hogy örömet szerezzen szerel­mesének. az emlékezetes re­pülés után beiratkozott az ejtő­ernyős lányokhoz. Most kerül sor az első ugrásra és a lány szerelmi bánatában azt remé­li. hogy az ejtőernyő nem nyílik ki s így meghalhat. Samo azonnal a repülőtérre rohan, hogy megakadályozza a tragédiát. Elkésett, Tavasz már felszállt. Á fiú szívszo- rongva várja a lány ugrását. Tavasz utolsónak ugrik le. de az ejtőernyő kinyílik. A lányt a szél elsodorja, de egy fán fennakad, ahonnan a fiú sza­badítja meg. Itt Samo mindent megma­gyaráz a kislánynak, aki meg is bocsát neki. hisz még min­dig szereti. A következő kén az . érett­ségi napja. A fiúk izzadva, nehéz munkával levizsgáznak. A rettegett Kosmus maga is sokai változott már. megérti a fiatalokat és maga segít a megakadt Sandi nak. Tavasz és a. néni várják az érettségizetteket. Átmentek a fiúk a vizsgán, nagy az öröm! Megérkezik Kócián néni is és meghívja szerény lakásukra és egy jó ebédre a fiatalokat is. meg a közben odaérkezett Kosinust is. aki már jóbarátja az ifjúságnak. t1 nnj/i o meséje ennek a nagyon vidám, nagyon szórakoztató, kedves vígjáték­nak. A mesének ez az előre elmondása, nem rontja el a néző örömét. Annyi kedves fordulat, annyi mulatságos vé­letlen és annyi fiatalság van ebben a darabban, hogy az első pillanattól az utolsóig mindenki nagyon jól szórako­zik. Nem nagyigényű vígjáték, de amit Ígér. azt maradékta­lanul beváltja. Ugylátszihk örök ez a téma, és sosem lehet megunni. A diákok szómlcozása már a vi­torlázórepülés, de csak ennyi a változás. Az érettségitől való „drukkoiás” ugyanaz, mint a mienk volt. Es hiába ugrálnak ejtőer­nyővel a lányok, az első sze­relem is ugyanaz. Ugyanolyan tiszta, ugyanolyan becsületes és ugyanolyan szír bői jövő jó­kedvet fakaszt, mint mindig, mindenhol, az egész világon. Bőséges, életvidám, minden cinizmustól mentes humor hatja át az egész filmet és az ügyes rendezés minden lehe­tőséget kihasznál. A színészek játéka hibátlan és különösen kedves és emlé­kezetes a Tavaszt alakitó Mei­le« Gabrijeikovics. Ugyancsak nagyon megszereti a néző a Somot játszó színészt, Franek Térfalt. Nincs egyetlen rossz szerep­lő sem és mindegyik epizód­szereplő alakítása élettel teli, a nagynénié éppúgy, mint az ideges festőé. A gyakran változó színhely hiteles képet ad egy vidéki jugoszláv város mai — és fő­leg diákéletéről. A különösen szénen sikerült tájfelvételek lsedig megismertetik a nézővel a jugoszláv hegyvidék né­hány elragadó részét. Es a film, azt hiszem kivé­tel nélkül mindenkinek na­gyon kellemes. mulatságos masfélórát jelent. Felszólaló: Megmondom «£•>* társak, hogy nem tudttácnuhte den esetben megcáfolni az ősz- tááyefflenség háreszbeJésdt. Né­hány községünkben például a«* terjesztette, hogy a terméLó- szövetfloezetbe be kell vinni a* illetőnek a házát is. Elnök: Miért nem tudták megcáfolni ? Mit vá/teszAaX erre? Felszólaló: Nem ttidtumk mást mondani, mánthogy nem igaz. Elnök: Mit akartok még mondani? Ha valaki azt mond­ja, hogy Pécs fölött megjetemt a szúzmária és ez nem igaz. arra csak azt lehet válaszolni, hogy nem igaz. így van? A napokban elég sok bosszú­ságot okozott a zsírellátásban előfordult zökkenő. Furcsa, hogy a bosszankodókat nem bosszantotta fel egyesek visel­kedése. Az eset (egy a sok kö­zül) egyik hentesüzlet előtt tör­tént. Szereplője: K. T.-né Kos­suth Lajos utcai lakos és a zsí­rért soriáüók. Sortálló: Eljött maga te. szomszédasszony? Hát elfo­gyott már a zsírjuk? Pedig szép volt az a két jószág, amit levágtak. Vagy talán eladtak belőle? K. T.-né (kicsit zavartank Á, van még jócskán, csak pó­tolja az ember .. 4 • A ftalscrokt néhányhoz m hosszú kommentárt lehetne fűzni. Nem tesszük. Vonja 1« mindenki önállóan a tanulsá­got és egyszer talán olyanok is rájönnek, hogy mi is a* a ksa- polgári szetBem. altok más sze­mében megtalálják a szálkát, a sajátjukéban a gerendát serre Bélyegki állítás Mohácson A város egész termetén szembeötlő hirdetmények hí­vogatják Mohács lakosságát a városi kiüt,úrházban lévő — immár hagyományos bélyeg- kiállítás megtekintésére. A kiállítás október 16-én délelőtt 10 órakor nyílt meg. Éva Miklós, a kör elnöke kü­lön megemlékezett arról, hogy Mohácson ez az első olyan kiállítás, melyen alkal­mi postahivatal is működik. Majd felhívta a figyelmet az egyes kiállított anyagokra. A vendégeket a kör tagjai kalauzolták. A kiállításon lát hatjuk a bélyegek megjelené­se előtt használt különböző bélyegzőket, majd az első magyar kőnyomatos, réznyo­matos bélyegeket. Továbbha­ladt-a. megtaláljuk a magyar Zepelin bélyeget négyes blokk ban. futott levélen. Majd jön­nek a felszabadulás utáni kiadások. Az ország-gyűjte­mények szemlélésénél solca-n állnak a teljes Bosznia-Her­cegovina gyűjtemény előtt. De nem kevesebben gyönyör ködnek a. szovjet gyűjtemény ben sem, melyen láthatjuk a Szovjetunió egyes hatalmas alkotásait. Igen sok és szép motívum összeállításokat is láthatunk, ötletes és szép virág, állat, vöröskereszt, közlelcedés, táj­képek. sport motívumok van­nak. Különösen tetszetős „A magyar szabadságharcosok” összeállítás, melyen hatal­mas Rákóczi-!ej van. Vagy a gyermek motívum összeál­lítás. melyen a bélyegek egy- egy kedves jelenetei örökíte­nek meg a gyermekek életé­ből. Igen ötletes az oktatási célt szolgáló afrikai térképis. melyen az egyes államoknál ott láthatjuk az illető állam bélyegeit. A sportbélyegek közül igen értékes az az anyag, melyen a világ Olym­pia i bélyegeit találhatjuk idő­rendi sorrendben s a bélye­gek alá írt magyarázó szö­veg ismerteti az olympiák le­folyását, hol, mikor tartották azokat. A zenei összeállítású anyag igen komoly felkészült sépet, tudást igényelt. Mindent egybevetve megál­lapíthatjuk, hogy a mohácsi bólyegkiállitás, mely október 24-én zárul, elérte célját, mert azonfelül, hogy gyönyör ködtette látogatóit, sok gyűj­tőt nyert meg a szervezett gyűjtők táborának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents