Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-23 / 250. szám
19» OKTOBER 23 N A P L ó «3> Örömmel veszek részt a mezőgazdaság felvirágoztatásában L OV éve még a megyei '~J pártbizottságon dolgoztam. Akkoriban két hétre a sellyei járásba küldtek, hogy ott segítsek. Nagyon barátságosan fogadtak. Minden nap együtt dolgoztam a pártbizottság munkatársaival, amiben tudtam, tanácsot adtam. Közben magam is jártam a községeket, sok emberrel, pártmunkással találkoztam, éjszakába nyúló beszélgetésein vitatkoztam. Az utolsó nap. a búcsúzlco- dás előtt azt kérdi tőlem Búzás elvtárs, a járási bizottság első titkára: „Nem volna kedved itt dolgozni? ... Gyere hozzánk végleg.“ Akkor nem tudtam dönteni, de rövidesen elfogadtam az ajánlatot. Így kerültem a sellyei járásba, az agitációs és propaganda osztály élére. Saját tapasztalataim, a pártbizottság munkatársainak véle ménye alapján láttam, hogy a járás helyzete egyáltalán nem jó. Nem teljesítették a begyűjtési terveket, a mezőgazdasági munkában is elmaradtak. Gyengék a pártszervezetek, nem igen foglalkoznak a Iközség ügyeivel. Ügy véltem, hogy a hibák szinte kivétel nélkül a politikai felvilágosító munka hiánya miatt fordultak elő. Sok töprengésre nem volt idő, cselekedni kellett, már csak azért is, mert. a választások küszöbén álltunik. De hogyan kezdtek hozzá? Mit tengek elő szőr? Csak úov a vakvilánba, az íróasztal mellől nem lehet in- tézkedni. Az Lett a jelszavam: ki a községekbe, a helyszínen tanítani a pártszervezeteket, megismerkedni az emberekkel, segítségüket kérnil Nagyon sok helyen megfordultam. nagyon sok népnevelő- értekezleten vettem részt Len- több helven nem volt állandó névnevelő-gárda. Már szokássá vált. hogy n tanácsülés végén felállt a párttitkár s javasolta: „Most vedig alakuljunk át népnevelő-értekezletté". Az első teendőm volt: minden községben lenyen név nevelő-hálózat. A falu leniobb. leqpélda- muta.tóbb nazdái közül válasz tottuk ki őket. A munka neheze ezután ** következett: tartalmas, érvekben gazdag felvilágosító munkát szervezni. A járásban a népnevelők a következőképpen agitáltak: nézzétek csak Komlót, Sztálinvárost, Kazincbarcikát... Mennyit építünk.'.:. Megmagyaráztuk a pártvezetőségeknek. hogy az országos eredmények népszerűsítése _ csak egyik része a dolognakJ A legfontosabb viszont a helyi • érvek, anyagok felhasználása. A gyakorlatban tanítottuk meg őket erre, segítettünk a Icöz- ségben megkeresni a felszabadulás, az ötéves terv eredményeit. A választások idején, de különösen a békekölcsön-jegyzéskor érett meg munkánk gyümölcse. Még sosem volt ilyen tartalmas, meggyőző a felvilágosító munlka, mert a népi demokrácia eredményeit helyi adatokkal magyarázták. Eleinte a párttitkárok nem igen tudtak felkészülni a népnevelő-értekezletre. Pedig ha rendszeresen és jól tájékoztatjuk a népnevelőket, azok szívesen és hasznosan beszélgetnek a dolgozókkal. A járás vezetőiből egy kollektívát alakítottunk, minden tagját egy község patronálásával bíztuk meg. Fontosabb feladatoknál — ritkán fordul elő — ők tartják az értekezletet, egyébként a titkárok felkészüléséhez nyújtanak módszerbeli és tartalmi segítséget. S lassan-lassan mentünk előbbre. Olyan népnevelőink lettek, mint Pintér János, Krizsán Ferenc, akik sosem mulasztották el egy-egy megjelenő párthatározat ismertetését, esténként felkeresték a hozzájuk tartozó házaik lakóit. Egyre feljebb kerültünk a megyei ranglistán, kevesebbet korholták a járást, szaporodott a dicséret. Egy pillanatra sem gondoltam, hogy most már minden rendben van, ölhetett kézzel ülhetek. Erről győzött meg a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése is. A népnevelők most már ugyan nem általában agitálnak, hanem a szövetkezeti tagok jövedelméről, megváltozott életéről beszélnek. Így sikerült Zalátán is jelentősen gyarapítani a szövetkezet létszámát. De a népnevelők többsége mindenütt egyformán beszél, nem ismeri fel magát a különböző helyzetekben. Királyegyházán nagyon sokat foglalkoztak egy idős asszony meggyőzésével. Arról azonban nem szóltak, hogy két ' beteg gyermekét könnyebben gyógyittathatná a termelőszövetkezetben. hisz tagja lenne a betegsegélyző- nek — holott ez akozott a legnagyobb gondot neki. TJa visszatekintek az elmúlt *-■*- egy évre, úgy érzem, nem hiába dolgoztam. Hogy csak egy példát említsek: 1951 első negyede óta csak idén a második és a harmadik negyed évben teljesítettük az adófizetési tervet. Szeretek falun lenni, örömmel és képességeimhez mérten továbbra is résztveszek a mezőgazdaság felvirágoztatásában. Elmondta: VIRÁG JÓZSEF, a sellyei járási pártvég,re- , hajtó bizottság osztályvezetője. * „Kisérd az anya" útját!64 A Komló-Mázai Erőmű DISZ f iataljainak mozgalma A Komló—Mázai Erőmű DISZ-szervezete az alábbi felhívást intézte az ország összes üzemi DISZ-szerveze leihez: „Mi, a Kcrmló-Mázai Erőmű DlSZ-fiataljai — ha nem is sűrűén, de tapasztaltuk, — hogy üzemünkben a raktárakból kivételezett anyagot nem mindig használják fel célszerűen, vagy a kelleténél többet vételeznek. Ennek megszüntetését beszélte meg DISZ-szervezetünk október 20-án és arra a megegyezésre jutottunk, hogy „Kísérd az anyag útját !‘’-mozgalmat kezdeményezünk. Mozgalmunk célja: ellenőrizni, hogy az anyagokat célszerűen használják-e fel és a raktárból kivételezett új anyag nem pótolható-e használtból. Ebbe a mozgalomba üzemünk minden DlSZ-fiatal ja bekapcsolódott. A mozgalom sikere érdekében felosztottuk a munkaterületet. A munkaterületek köziül például a lakatosműhelyben dolgozó DISZ-lagok, a raktárból kivételezett lemezek, szögek, és gömbvasak, csavarok, stb., a villanyszerelő műhely DlSZ-fiataJjai a szigetelők, vezetékek, stb. felhasználását ellenőrzik. Úgy véljük, hogy ez a mozgalom nemcsak nálunk, hanem más ipari' üzemben is megvalósítható. Felhívjuk az ország összes üzemi DISZ-szervezeteit: csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz! Legyünk mi, fiatalok a helyes anyaggazdálkodás őrszemei!“ — BÉKEGYÜLÉST tartottak az elmúlt napokban Pécs város tanácsa IH-as számú szociális otthonának dolgozói és gondozottad. Ez alkalommal megemlékeztek az ENSZ 10 éves fennállásáról. — A szederkényi növényvédő állomásnak 300 ezer fo- i*VTos' beruházáni W-Vtsáffítj gépszínt építenek az ÁVárni Gazdaságok Építőipari Vállalatának dolgozói. A giápszrin építését a jövő esztendőben fejezik be. — OKTOBER 24-ÉN a Pécs város területén működő béke- bizottságok minden munkahelyen kisgyűtéseket és röpgyű- 1 esőket tartanak. — Külföldi gyártmányú írógépek érkeznek november elejére a.z OFOTÉRT Kossuth Lajos utcai üzletébe. Mintesv tíz-ti-zenkét féle írógépet szállt temek a Német Demokratikus Köztársaságból. A szállítmányban lesz tölttoelk közölt ..Erika”, Grommá”, Opíiiroa- Piana“ írógép is. Az „Erika lfl-es" 8 kiló és 25 deka. az „Erika 11-es” pedig 4 kiló és 90 deka súlyú. Tekintettél arra, hogy a külföldi gyártmányú írógépeik csak korlátolt számltéu érkeznek Pécsre, az. OFOTÉRT azokat csak előjegyzés alapján hozza forgalomba. — ELHUNYT FESTŐMŰVÉSZEK f estmén vprodu kei óiból árusítással egybekötött kiállítást rendezett Pécsett október 20-án a Képző- és Ipar- művészeti Bolt. A kiállítást a Széchenyi téren és a Színház téren rendezték mer. ahol ’j Munkácsy Mihály. Páti I.ásZr ■ lé Szimnyei Merse Pál, Bihari ■ Sándor festményeinek reoro- jdukcióH állították ki. Ezzel •egvidőben « Képző- és Ipar■ művészeti Boltban (Dolores j Ibárruri u. 1. szám alatt) élő 5 festőművészek képeit részlet■ fizetésre is megvásárolhat Iák la dolgozók. A kiállítás egy ; hétig tart, utána Komlón és a j pécsi bányavidékeken is meg- ! rendezik. ; — Nagy őszi vásárt rendez ■ Pécsett november 5-ón és 6-án • a megyei és a városi térrács Jkereskede’roii osztálya. A vásár •téren mintegy 1 500 folyóméter • nyi területen, a magyar djnair llegújsibb termékeit és ruházati ; cikkeket hozrvsk maid forgásiamba. A vásár a Itae-máiból a SMÁV 50, a MÁVAUT pedig “25 százalékos utazási kedvez■ ménvt biztosít száz kilométe- !res körzeten be’ül. ■ — FAROSTLEMEZGYÁR • ÉPÍTÉSÉT KEZDIK MEG rövideseit Mohácson. Az új i gyár építésére közel 7 millió ■ forintot fordítanak. Elkészülé- \ se után a gyár 400 munkást ! foglalkoztat majd. A gépállomás párttitkára Osztopámyi Feirenc elv társ 1 évvel ezelőtt — minit falura önként jelentkező pártmunkás, — párt titkára lelt s moíhácsszseett gépállomásnak. Az új muntaloör nehéz, feladatok elé óű'itocta, ae egy év alaitit eprna legyűrte őloet. Most új nehézségek tornyosulnak: a gépállomás a megyei versenyben az utolsóit köté került, ezen teedil sürgősein segíteni. Deák György elvtárssal, a gépállomás Igazgatójával, péntekről, szombatra virradóra tervet dolgoztak ki, amelynek következetes végrehajtásával biztosítják, hogy október 31-re a raoháen- szigeti gépállomás is nagyrészt teljesítse őszí feladatait. A gépállomás párttitkárának állandóan tudnia kell, hogy vélekednek a gépállomás munkájáról a* egyénileg dolgozó parasztok. Osztopányi Ferenc elvtárs Vészeli Mihály középparaszital beszélget, aki örömmel újságolja: két hold földjén elvégezték a mélyszántást és a traktorosok igen jó munkát adtak. A gépállomáson végzett munka után jut idő pihenésre és tanulásra is. S mi jelenti számára az igazi pihenést? Az. ha otthon körülveszik a gyerekek, ha ott foglalatoskodik körülötte a felesége — aki a mohácsi kórházban kapott munkát, — és ha a tizenöthónapos Lacika felkérezkedik az ölébe, s „segít" elolvasni a Szabad Nép cikkeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkás-paraszt szövetség A parasztság évszázadokon keresztül kereste a boldogulás útját, elkeseredett harcokat vívott érte, de nem találhatta meg éti a harcok sem hoztak győzelmet. A földet túró jobbágyok hatalmas megmozdulásai, amilyen Hazánkban 1437-ben Budai Nagy Antal felkelése, s alig egy évszázaddal később a Dózsa György vezette, egész országra kiterjedő parasztháború volt, nem hoztak boldogabb életet, a kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulást a parasztságnak. Nem is hozhattak, mert a parasztság társtalanul, szövetséges nélkül szállt szembe elnyomóival, s mert harcaik meg győzelem esetén sem vezethettek a kizsákmányolástól mentés társadalomig. A jobbágy-parasztság felkelései a kapitalista társadalom kialakulását. siettették, a kapitalizmus vedig a parasztság felbomlását, rétegződéséi, szét- züllését eredményezte, amelynek során a kisparaszti gazdaságok egyre mélyebben süllyedtek a nyomorba. A töltés társadalom azonban vi- lágrahozta és saját pusztulását is akaratlanul siettetve egyre növelte, szervezett osztállyá fejlesztette a proletá- riátust, amelynek történelmi hivatása minden kizsákmányolás megszüntetése, az osztály- nélküli társadalom megteremtése. A munkásosztálynak, úi- típusú, forradalmi pártjával, a kommunista párttal az élén van már elég ereje ennek a történelmi feladatnak a végrehajtásához, Erejét növeli és megsokszorozza az, hogy nem áll egyedül, hű szövetségese a dolgozó parasztság. Marx és Engels mór a munkásosztály forradalmi mozgalmai fellendülésének kezdetén figyelmeztettek arra, hogy a munkásosztálynak feltétlenül figyelembe kell vennie a parasztságban rejlő forradalmi erőket. A XIX. század közepén Marx Engelshez intézett levelében ezt írta: ,.Németországban minden attól függ. hogy lehetséges lesz-e a proletárforradalmat a parasztháborúnak valamiféle második kiadásával támogatni.” Az opportunisták, az anti- marxista. ellenforradalmi irányzatok képviselői, Marx és Engels tanításait kiforgatva, hátat fordítottak a munkás- paraszt szövetség ügyének. Lenin, maid Sztálin azonban, a Párizsi Kommiin és az 1905- ös oroszországi forradalom tanulságait is elemezve megtisztították a marxizmust ezektől a zavaros és rendkívül káros elméletektől. Bebizonyították: a munkásosztály, erős szövetséges nélkül csak pillanatnyi sikereket képes elérni. Ahhoz, hogy a munkásosztály a proletárforradalomban necsrfc megszerezze, hanem meg is tartsa a hatalmat, erős szövetségesre van szüksége, ez a szövetséges pedig nem lehet mté, mint a parasztság szegényebb, elnyomóttabb része: a dolgozó parasztság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezeknek a marxi- lenini tanításoknak felülmúlhatatlan gyakorlati bebizonyítása volt. Az orosz munkás- osztály 1917-ben a parasztsággal szövetségben döntötte meg a burzsoáziát és teremtette meg a szovjet hatalmat. „Kétségtelen — állapította meg Sztálin — hogy az Októberi Forradalom a „parasztháborúnak" és a „proletárforradalom- nak" az a szerencsés egyesülése volt. amelyről Marx írt — az .,elvhü" fecsegök ellenére. ..Az Októberi Forradalom bebizonyította, homi az ilyen egyesülés lehetséges és megvalósítható. Az Októberi Forradalom bebizonyította, hogy a proletariátus meghódítja a hatalmat és meg is tudja tartani, ha a középrétegeket és elsősorban a parasztságot el tudja szakítani a tőkésosztálytól, ha ezeket a rétegeket a tőke tartalékából a proletáriátus tartalékává tudja változtatni.” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyakorlatban vetette fel a munkás-paraszt szövetség számos problémáiét. A munkásosztály forradalmi pártjának, politikai programja kidolgozásakor figyelembe kell vennie, hogy a parasztság nem egységes osztály. A parasztság hatalmas tömegeit földnélkülivé tette, más rétegeit elszegényítette a hőkés fejlődés, a parasztság eey kis hányadából pedig kialakult a falusi kizsáikmányoiók, a kulá- kok osztálya. E tagozódásnak megfelelően természetesen más-más módon kell kialakítania a pártnak a munkásparaszt szövetséget. A párt parasztpolitikájának szilárd támpontot ad Leninnek az Októberi Forradalom idején kidolgozott tanítása. Lenin a pártnak a forradalom menete alatt követett parasztpolitikán ját így foglalta össze: „Kezdetben az „egész" parasztsággal a monarchia ellen, a földes- urak ellen, a középkoriság ellen. Aztán a szegényparasM- sággal együtt, a félproletiriá- tussal együtt, valamennyi kizsákmányolnál együtt, a kapitalizmus ellen, ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat...” A Nagy Októbert Szocialista Forradalom győzelme lehetővé, egyúttal szükségessé tette, hogy a forradalmi harcok után a szocializmus építésében is együtt haladjon a dolgozó parasztság a munkásosztállyal. Lenin a pártnak ez időszakában követendő parasztpolinkáját kidolgozva fogalmazta meg a párt hánmas feladatát, mely a szocializmus építése idején minden ország kommunista párt ja számára a legfontosabb útmutatás. A hánmas és rré- gis egységes feladat: a) tárna*? kodj a szegcnyvarosztsáara: b) egyezz men a középparaszttal: c) egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulik ellen. A Szovjetunióban a szocializmus megvalósításának gyakorlati munkája bizonyította be. hogy ennek a hárman és mégis e°v- .«éges fe'adatnak minden oldalát eayidó'oen és egymással ősz széf ügyesben alkalmazva érhet csak el nagy sikereket a párt a szocializmus építésében. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja ezt a lenini tanítást alkalmazza pairasatpoii fikájában, s a munkás -paraszt szövetséget állandóan szilárdítva viszi diadalra hazánkban a szocializmus ügyét. A győzelmes proletártornacka - lom vetette fel a kérdést: mi lesz a parasztság jövője az új. magiasabbrendű, kizsákmányolástól mentes szocialista társa- dalomban? Mi legyen a panaszt ság kkáruténmelő tömegeivel az osztálynélküli társadalomban, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapszik? Lenin bebizonyította, hogy az egyedül helyes út a dolgozó parasztok önkéntes társulása a szövetkezetekben, az apró, szétforgácsolt, paraszti gazdaságok egyesítése olyan mezőgazdasági nagyüzemekben, amelyekben a fő termelő- eszközök az önkéntesen társult do'goző parasztok közös tulajdonában vannak. Lenin mindig hangsúlyozta a szövetkezés önkéntességét, de rámutatott, hogy ehhez a hatalomra került munkásosztálynak nagy »egitaéget koll adnia. „Most tucatéban kell lennünk — irta, — és a gyakorlatban kell érvényt szereznünk annak, hogy ezidőszerint az a társadalmi rendszer, melyet a szokottnál nagyobb mértékben kell. támogatnunk: a szövetkezeti rendszer.” A dolgozó parasztok önkéntes szövetkezéséből létrejövő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek azok, amelyek végre valóban kiragadják a parasztságot évezredes el- nyomotteágából és nyomorából. Nincs más útja a dolgozó parasztság feteaabadulásának • kisparcellák rabságából, ez az egyetlen útja a dolgozó parasztok boldogulásának, szebb életük megteremtésének. Éne a* útra vezeti a dolgozó parasztság milliós tömegest a munkás- osztály, amely először a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban rázta 1c végleg a ka- zsákmányolok igáját, nemcsak saját, hanem minden dolgoaó nyakából. Ezen az úton vewto most a Magyar Dolgozók Pántja és a magyar munkásosztály hú szövetségesét, a dolgozó parasztságot, s a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezret tanúskodhatnak már amellett, hogy valóban ez ez igazi út. A Nagy Októberi Szociaüsto Forradalom jelentősége a parasztság számára elsősorban abban van, hogy ezit az utat megnyitotta, hogy megmutatta minden dolgozó parasztnak: csak a munkásosztályt ktivet- t>e, a tapasztaltabb, forradalmibb, szervezettebb szövetté ges vezetését elfogadva érheti el célját, a boldogabb életet. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta beszélhetünk tartós és megbomthetót- lan munkás-paraszt szövetségről, amely fermáH és fennmarad mindaddig, amíg e két osztály szövetsége a társadalmi fejlődés magasabb fokán az osztályok egyesüléséhez és egyenlővé válásához nem vezet.
