Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-23 / 250. szám

19» OKTOBER 23 N A P L ó «3> Örömmel veszek részt a mezőgazdaság felvirágoztatásában L OV éve még a megyei '~J pártbizottságon dolgoz­tam. Akkoriban két hétre a sellyei járásba küldtek, hogy ott segítsek. Nagyon barátsá­gosan fogadtak. Minden nap együtt dolgoztam a pártbizott­ság munkatársaival, amiben tudtam, tanácsot adtam. Köz­ben magam is jártam a köz­ségeket, sok emberrel, párt­munkással találkoztam, éjsza­kába nyúló beszélgetésein vi­tatkoztam. Az utolsó nap. a búcsúzlco- dás előtt azt kérdi tőlem Búzás elvtárs, a járási bizottság első titkára: „Nem volna kedved itt dolgozni? ... Gyere hozzánk végleg.“ Akkor nem tudtam dönteni, de rövidesen elfogad­tam az ajánlatot. Így kerültem a sellyei járásba, az agitációs és propaganda osztály élére. Saját tapasztalataim, a párt­bizottság munkatársainak véle ménye alapján láttam, hogy a járás helyzete egyáltalán nem jó. Nem teljesítették a begyűj­tési terveket, a mezőgazdasági munkában is elmaradtak. Gyengék a pártszervezetek, nem igen foglalkoznak a Iköz­ség ügyeivel. Ügy véltem, hogy a hibák szinte kivétel nélkül a politikai felvilágosító munka hiánya miatt fordultak elő. Sok töprengésre nem volt idő, cselekedni kellett, már csak azért is, mert. a választások kü­szöbén álltunik. De hogyan kezdtek hozzá? Mit tengek elő szőr? Csak úov a vakvilánba, az íróasztal mellől nem lehet in- tézkedni. Az Lett a jelszavam: ki a községekbe, a helyszínen tanítani a pártszervezeteket, megismerkedni az emberek­kel, segítségüket kérnil Nagyon sok helyen megfor­dultam. nagyon sok népnevelő- értekezleten vettem részt Len- több helven nem volt állandó névnevelő-gárda. Már szokássá vált. hogy n tanácsülés végén felállt a párttitkár s javasol­ta: „Most vedig alakuljunk át népnevelő-értekezletté". Az el­ső teendőm volt: minden köz­ségben lenyen név nevelő-háló­zat. A falu leniobb. leqpélda- muta.tóbb nazdái közül válasz tottuk ki őket. A munka neheze ezután ** következett: tartalmas, érvekben gazdag felvilágosító munkát szervezni. A járásban a népnevelők a következőkép­pen agitáltak: nézzétek csak Komlót, Sztálinvárost, Kazinc­barcikát... Mennyit építünk.'.:. Megmagyaráztuk a pártveze­tőségeknek. hogy az országos eredmények népszerűsítése _ csak egyik része a dolognakJ A legfontosabb viszont a helyi • érvek, anyagok felhasználása. A gyakorlatban tanítottuk meg őket erre, segítettünk a Icöz- ségben megkeresni a felszaba­dulás, az ötéves terv eredmé­nyeit. A választások idején, de különösen a békekölcsön-jegy­zéskor érett meg munkánk gyümölcse. Még sosem volt ilyen tartalmas, meggyőző a felvilágosító munlka, mert a népi demokrácia eredményeit helyi adatokkal magyarázták. Eleinte a párttitkárok nem igen tudtak felkészülni a nép­nevelő-értekezletre. Pedig ha rendszeresen és jól tájékoztat­juk a népnevelőket, azok szí­vesen és hasznosan beszélget­nek a dolgozókkal. A járás ve­zetőiből egy kollektívát alakí­tottunk, minden tagját egy község patronálásával bíztuk meg. Fontosabb feladatoknál — ritkán fordul elő — ők tart­ják az értekezletet, egyébként a titkárok felkészüléséhez nyújtanak módszerbeli és tar­talmi segítséget. S lassan-lassan mentünk előbbre. Olyan népnevelőink lettek, mint Pintér János, Kri­zsán Ferenc, akik sosem mu­lasztották el egy-egy megje­lenő párthatározat ismerteté­sét, esténként felkeresték a hozzájuk tartozó házaik lakóit. Egyre feljebb kerültünk a me­gyei ranglistán, kevesebbet korholták a járást, szaporodott a dicséret. Egy pillanatra sem gondol­tam, hogy most már minden rendben van, ölhetett kézzel ülhetek. Erről győzött meg a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése is. A népnevelők most már ugyan nem általá­ban agitálnak, hanem a szö­vetkezeti tagok jövedelméről, megváltozott életéről beszél­nek. Így sikerült Zalátán is jelentősen gyarapítani a szö­vetkezet létszámát. De a nép­nevelők többsége mindenütt egyformán beszél, nem ismeri fel magát a különböző helyze­tekben. Királyegyházán na­gyon sokat foglalkoztak egy idős asszony meggyőzésével. Arról azonban nem szóltak, hogy két ' beteg gyermekét könnyebben gyógyittathatná a termelőszövetkezetben. hisz tagja lenne a betegsegélyző- nek — holott ez akozott a leg­nagyobb gondot neki. TJa visszatekintek az elmúlt *-■*- egy évre, úgy érzem, nem hiába dolgoztam. Hogy csak egy példát említsek: 1951 első negyede óta csak idén a második és a harmadik negyed évben teljesítettük az adófize­tési tervet. Szeretek falun len­ni, örömmel és képességeimhez mérten továbbra is résztveszek a mezőgazdaság felvirágozta­tásában. Elmondta: VIRÁG JÓZSEF, a sellyei járási pártvég,re- , hajtó bizottság osztályvezetője. * „Kisérd az anya" útját!64 A Komló-Mázai Erőmű DISZ f iataljainak mozgalma A Komló—Mázai Erőmű DISZ-szervezete az alábbi fel­hívást intézte az ország összes üzemi DISZ-szerveze leihez: „Mi, a Kcrmló-Mázai Erőmű DlSZ-fiataljai — ha nem is sűrűén, de tapasztaltuk, — hogy üzemünkben a raktárakból kivételezett anyagot nem mindig használják fel célszerűen, vagy a kelleténél többet vételeznek. Ennek megszüntetését beszélte meg DISZ-szervezetünk október 20-án és arra a megegyezésre jutottunk, hogy „Kí­sérd az anyag útját !‘’-mozgalmat kezdeményezünk. Moz­galmunk célja: ellenőrizni, hogy az anyagokat célszerűen használják-e fel és a raktárból kivételezett új anyag nem pótolható-e használtból. Ebbe a mozgalomba üzemünk min­den DlSZ-fiatal ja bekapcsolódott. A mozgalom sikere érdekében felosztottuk a munkaterüle­tet. A munkaterületek köziül például a lakatosműhelyben dolgozó DISZ-lagok, a raktárból kivételezett lemezek, szö­gek, és gömbvasak, csavarok, stb., a villanyszerelő műhely DlSZ-fiataJjai a szigetelők, vezetékek, stb. felhasználását ellenőrzik. Úgy véljük, hogy ez a mozgalom nemcsak nálunk, hanem más ipari' üzemben is megvalósítható. Felhívjuk az ország összes üzemi DISZ-szervezeteit: csat­lakozzanak kezdeményezésünkhöz! Legyünk mi, fiatalok a helyes anyaggazdálkodás őrszemei!“ — BÉKEGYÜLÉST tar­tottak az elmúlt napokban Pécs város tanácsa IH-as szá­mú szociális otthonának dol­gozói és gondozottad. Ez alka­lommal megemlékeztek az ENSZ 10 éves fennállásáról. — A szederkényi növény­védő állomásnak 300 ezer fo- i*VTos' beruházáni W-Vtsáffítj gépszínt építenek az ÁVárni Gazdaságok Építőipari Válla­latának dolgozói. A giápszrin építését a jövő esztendőben fejezik be. — OKTOBER 24-ÉN a Pécs város területén működő béke- bizottságok minden munkahe­lyen kisgyűtéseket és röpgyű- 1 esőket tartanak. — Külföldi gyártmányú író­gépek érkeznek november ele­jére a.z OFOTÉRT Kossuth La­jos utcai üzletébe. Mintesv tíz-ti-zenkét féle írógépet szál­lt temek a Német Demokrati­kus Köztársaságból. A szállít­mányban lesz tölttoelk közölt ..Erika”, Grommá”, Opíiiroa- Piana“ írógép is. Az „Erika lfl-es" 8 kiló és 25 deka. az „Erika 11-es” pedig 4 kiló és 90 deka súlyú. Tekintettél ar­ra, hogy a külföldi gyártmá­nyú írógépeik csak korlátolt számltéu érkeznek Pécsre, az. OFOTÉRT azokat csak elő­jegyzés alapján hozza forga­lomba. — ELHUNYT FESTŐMŰ­VÉSZEK f estmén vprodu kei ói­ból árusítással egybekötött ki­állítást rendezett Pécsett októ­ber 20-án a Képző- és Ipar- művészeti Bolt. A kiállítást a Széchenyi téren és a Színház téren rendezték mer. ahol ’j Munkácsy Mihály. Páti I.ásZr ■ lé Szimnyei Merse Pál, Bihari ■ Sándor festményeinek reoro- jdukcióH állították ki. Ezzel •egvidőben « Képző- és Ipar­■ művészeti Boltban (Dolores j Ibárruri u. 1. szám alatt) élő 5 festőművészek képeit részlet­■ fizetésre is megvásárolhat Iák la dolgozók. A kiállítás egy ; hétig tart, utána Komlón és a j pécsi bányavidékeken is meg- ! rendezik. ; — Nagy őszi vásárt rendez ■ Pécsett november 5-ón és 6-án • a megyei és a városi térrács Jkereskede’roii osztálya. A vásár •téren mintegy 1 500 folyóméter • nyi területen, a magyar djnair llegújsibb termékeit és ruházati ; cikkeket hozrvsk maid forgá­siamba. A vásár a Itae-máiból a SMÁV 50, a MÁVAUT pedig “25 százalékos utazási kedvez­■ ménvt biztosít száz kilométe- !res körzeten be’ül. ■ — FAROSTLEMEZGYÁR • ÉPÍTÉSÉT KEZDIK MEG rövideseit Mohácson. Az új i gyár építésére közel 7 millió ■ forintot fordítanak. Elkészülé- \ se után a gyár 400 munkást ! foglalkoztat majd. A gépállomás párttitkára Osztopámyi Feirenc elv társ 1 évvel ezelőtt — minit falura ön­ként jelentkező pártmunkás, — párt titkára lelt s moíhácsszseett gépállomásnak. Az új muntaloör nehéz, feladatok elé óű'itocta, ae egy év alaitit eprna legyűrte őloet. Most új nehézségek tor­nyosulnak: a gépállomás a megyei versenyben az utolsóit köté került, ezen teedil sürgősein segíteni. Deák György elvtárssal, a gépállomás Igazgatójával, péntekről, szombatra virradóra tervet dolgoztak ki, amelynek következe­tes végrehajtásával biztosítják, hogy október 31-re a raoháen- szigeti gépállomás is nagyrészt teljesítse őszí feladatait. A gépállomás párttitkárának állandóan tudnia kell, hogy véle­kednek a gépállomás munkájáról a* egyénileg dolgozó parasz­tok. Osztopányi Ferenc elvtárs Vészeli Mihály középparaszital beszélget, aki örömmel újságolja: két hold földjén elvégezték a mélyszántást és a traktorosok igen jó munkát adtak. A gépállomáson végzett munka után jut idő pihenésre és ta­nulásra is. S mi jelenti számára az igazi pihenést? Az. ha ott­hon körülveszik a gyerekek, ha ott foglalatoskodik körülötte a felesége — aki a mohácsi kórházban kapott munkát, — és ha a tizenöthónapos Lacika felkérezkedik az ölébe, s „segít" elolvasni a Szabad Nép cikkeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkás-paraszt szövetség A parasztság évszázadokon keresztül kereste a boldogulás útját, elkeseredett harcokat vívott érte, de nem találhatta meg éti a harcok sem hoztak győzelmet. A földet túró job­bágyok hatalmas megmozdu­lásai, amilyen Hazánkban 1437-ben Budai Nagy Antal felkelése, s alig egy évszázad­dal később a Dózsa György vezette, egész országra kiter­jedő parasztháború volt, nem hoztak boldogabb életet, a ki­zsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulást a paraszt­ságnak. Nem is hozhattak, mert a parasztság társtalanul, szövetséges nélkül szállt szem­be elnyomóival, s mert har­caik meg győzelem esetén sem vezethettek a kizsákmányolás­tól mentés társadalomig. A jobbágy-parasztság felkelései a kapitalista társadalom ki­alakulását. siettették, a kapita­lizmus vedig a parasztság fel­bomlását, rétegződéséi, szét- züllését eredményezte, amely­nek során a kisparaszti gaz­daságok egyre mélyebben süllyedtek a nyomorba. A tö­ltés társadalom azonban vi- lágrahozta és saját pusztulá­sát is akaratlanul siettetve egyre növelte, szervezett osz­tállyá fejlesztette a proletá- riátust, amelynek történelmi hivatása minden kizsákmányo­lás megszüntetése, az osztály- nélküli társadalom megterem­tése. A munkásosztálynak, úi- típusú, forradalmi pártjával, a kommunista párttal az élén van már elég ereje ennek a történelmi feladatnak a végre­hajtásához, Erejét növeli és megsokszorozza az, hogy nem áll egyedül, hű szövetségese a dolgozó parasztság. Marx és Engels mór a mun­kásosztály forradalmi mozgal­mai fellendülésének kezdetén figyelmeztettek arra, hogy a munkásosztálynak feltétlenül figyelembe kell vennie a pa­rasztságban rejlő forradalmi erőket. A XIX. század közepén Marx Engelshez intézett leve­lében ezt írta: ,.Németország­ban minden attól függ. hogy lehetséges lesz-e a proletárfor­radalmat a parasztháborúnak valamiféle második kiadásá­val támogatni.” Az opportunisták, az anti- marxista. ellenforradalmi irányzatok képviselői, Marx és Engels tanításait kiforgatva, hátat fordítottak a munkás- paraszt szövetség ügyének. Lenin, maid Sztálin azonban, a Párizsi Kommiin és az 1905- ös oroszországi forradalom ta­nulságait is elemezve megtisz­tították a marxizmust ezektől a zavaros és rendkívül káros elméletektől. Bebizonyították: a munkásosztály, erős szövet­séges nélkül csak pillanatnyi sikereket képes elérni. Ahhoz, hogy a munkásosztály a pro­letárforradalomban necsrfc megszerezze, hanem meg is tartsa a hatalmat, erős szövet­ségesre van szüksége, ez a szö­vetséges pedig nem lehet mté, mint a parasztság szegényebb, elnyomóttabb része: a dolgozó parasztság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezeknek a marxi- lenini tanításoknak felülmúl­hatatlan gyakorlati bebizonyí­tása volt. Az orosz munkás- osztály 1917-ben a parasztság­gal szövetségben döntötte meg a burzsoáziát és teremtette meg a szovjet hatalmat. „Két­ségtelen — állapította meg Sztálin — hogy az Októberi Forradalom a „parasztháború­nak" és a „proletárforradalom- nak" az a szerencsés egyesü­lése volt. amelyről Marx írt — az .,elvhü" fecsegök ellenére. ..Az Októberi Forradalom be­bizonyította, homi az ilyen egyesülés lehetséges és meg­valósítható. Az Októberi For­radalom bebizonyította, hogy a proletariátus meghódítja a ha­talmat és meg is tudja tartani, ha a középrétegeket és első­sorban a parasztságot el tudja szakítani a tőkésosztálytól, ha ezeket a rétegeket a tőke tar­talékából a proletáriátus tarta­lékává tudja változtatni.” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyakorlatban vetette fel a munkás-paraszt szövetség számos problémáiét. A munkásosztály forradalmi pártjának, politikai programja kidolgozásakor figyelembe kell vennie, hogy a parasztság nem egységes osztály. A pa­rasztság hatalmas tömegeit földnélkülivé tette, más réte­geit elszegényítette a hőkés fejlődés, a parasztság eey kis hányadából pedig kialakult a falusi kizsáikmányoiók, a kulá- kok osztálya. E tagozódásnak megfelelően természetesen más-más módon kell kialakí­tania a pártnak a munkás­paraszt szövetséget. A párt parasztpolitikájának szilárd támpontot ad Leninnek az Októberi Forradalom idején kidolgozott tanítása. Lenin a pártnak a forradalom menete alatt követett parasztpolitikán ját így foglalta össze: „Kezdet­ben az „egész" parasztsággal a monarchia ellen, a földes- urak ellen, a középkoriság el­len. Aztán a szegényparasM- sággal együtt, a félproletiriá- tussal együtt, valamennyi ki­zsákmányolnál együtt, a kapi­talizmus ellen, ideértve a fa­lusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat...” A Nagy Októbert Szocialis­ta Forradalom győzelme lehe­tővé, egyúttal szükségessé tet­te, hogy a forradalmi harcok után a szocializmus építésében is együtt haladjon a dolgozó parasztság a munkásosztállyal. Lenin a pártnak ez időszaká­ban követendő parasztpolinká­ját kidolgozva fogalmazta meg a párt hánmas feladatát, mely a szocializmus építése idején minden ország kommunista párt ja számára a legfontosabb útmutatás. A hánmas és rré- gis egységes feladat: a) tárna*? kodj a szegcnyvarosztsáara: b) egyezz men a középparaszttal: c) egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulik ellen. A Szovjetunióban a szocializmus megvalósításának gyakorlati munkája bizonyította be. hogy ennek a hárman és mégis e°v- .«éges fe'adatnak minden olda­lát eayidó'oen és egymással ősz széf ügyesben alkalmazva érhet csak el nagy sikereket a párt a szocializmus építésében. Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja ezt a lenini tanítást alkal­mazza pairasatpoii fikájában, s a munkás -paraszt szövetséget állandóan szilárdítva viszi dia­dalra hazánkban a szocializ­mus ügyét. A győzelmes proletártornacka - lom vetette fel a kérdést: mi lesz a parasztság jövője az új. magiasabbrendű, kizsákmányo­lástól mentes szocialista társa- dalomban? Mi legyen a panaszt ság kkáruténmelő tömegeivel az osztálynélküli társadalom­ban, amely a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alap­szik? Lenin bebizonyította, hogy az egyedül helyes út a dolgozó parasztok önkéntes társulása a szövetkezetekben, az apró, szétforgácsolt, paraszti gazdaságok egyesítése olyan mezőgazdasági nagyüzemek­ben, amelyekben a fő termelő- eszközök az önkéntesen társult do'goző parasztok közös tu­lajdonában vannak. Lenin min­dig hangsúlyozta a szövetkezés önkéntességét, de rámutatott, hogy ehhez a hatalomra ke­rült munkásosztálynak nagy »egitaéget koll adnia. „Most tu­catéban kell lennünk — irta, — és a gyakorlatban kell ér­vényt szereznünk annak, hogy ezidőszerint az a társadalmi rendszer, melyet a szokottnál nagyobb mértékben kell. támo­gatnunk: a szövetkezeti rend­szer.” A dolgozó parasztok önkéntes szövetkezéséből lét­rejövő szocialista mezőgazda­sági nagyüzemek azok, ame­lyek végre valóban kiragadják a parasztságot évezredes el- nyomotteágából és nyomorából. Nincs más útja a dolgozó pa­rasztság feteaabadulásának • kisparcellák rabságából, ez az egyetlen útja a dolgozó parasz­tok boldogulásának, szebb éle­tük megteremtésének. Éne a* útra vezeti a dolgozó paraszt­ság milliós tömegest a munkás- osztály, amely először a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban rázta 1c végleg a ka- zsákmányolok igáját, nemcsak saját, hanem minden dolgoaó nyakából. Ezen az úton vewto most a Magyar Dolgozók Pánt­ja és a magyar munkásosztály hú szövetségesét, a dolgozó pa­rasztságot, s a termelőszövet­kezetekbe lépett dolgozó pa­rasztok százezret tanúskodhat­nak már amellett, hogy való­ban ez ez igazi út. A Nagy Októberi Szociaüsto Forradalom jelentősége a pa­rasztság számára elsősorban abban van, hogy ezit az utat megnyitotta, hogy megmutatta minden dolgozó parasztnak: csak a munkásosztályt ktivet- t>e, a tapasztaltabb, forradal­mibb, szervezettebb szövetté ges vezetését elfogadva érheti el célját, a boldogabb életet. Csak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta beszélhe­tünk tartós és megbomthetót- lan munkás-paraszt szövetség­ről, amely fermáH és fennma­rad mindaddig, amíg e két osz­tály szövetsége a társadalmi fejlődés magasabb fokán az osztályok egyesüléséhez és egyenlővé válásához nem ve­zet.

Next

/
Thumbnails
Contents