Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-16 / 244. szám

6

NAPLÓ

1955 OKTÓBER 16

r

TUDÓSAINK MŰHELYÉBŐL

Hősök nyomában J

I t A BA8ICS ANDRÁSTÓL, a DumáníúM

* * Tudományos Intézet munkat ársától tervei iránt érdeklődünk, pillanatnyi gondolkodás nélkül sorolja a már kiforrott, megéiert elgondolásokét. De a kezdet kezdetén hozzáfűzi:

. — Ezek nem az én terveim, ezek a mi terveink:

Es valóban, egy sereg különböző foglalkozású, hivatásé embert említ meg, akik a legközelebbi jövőben — napi munkájuk melleit — célul tűzték lei, hogy felkutatják, megismerik és közkinccsé teszik a Baranya megyei és pécsi munkásmozgalmi hagyományokat, emléA nagyszabású kutatómunka előkészületei a nyarait kezdődtek rneg. Ekkor járt Pécsért a budapesti Munkásmozgalmi Intézetből egy elvtárs és amellett, hogy feltárta az ilyenirányú kutatómunka lehetőségeit, megígérte az Intézet támogatását is.

.Az azóta eltelt idő ailaól megszervezték a kutatóbrigádokat, elkészítették a terveket és még ebben a hónapban megkezdődik a gyűjtés. .

Három területen folytatunk egyelőre kutatást — mondja Babies András. —Október második felében megszólaltatjuk a munkásmozgalom régi harcosait, hogy megemlékezéseiket a történettudomány szolgálatába állíthassuk. Éb'ien a munkában már segítenek a Munkás- ' mozgalmi Intézet munkatársai is, akik már folytattak hasonló gyűjtést. Az így összeszedett értéltes anyagot lehetséges, hogy önálló kötetben is kiadjuk ...

Felbecsülhetetlen értékű anyag gyűlhet így össze a régi harcosok, a rmm.kásmczgalcm öreg tagjai, emlékezései nyomán. A pécsi iparvidék es bányavidék félévszázados, a kizsákmányolok ellen irányuló harcai kerülnek majd nyilvánosságra, hogy az utókor emlékezzék — és nem utolsósorban tanuljon az elődök küzdelmeiből. Ugyanezt a célt szolgálja az a sok főnyi brigád, melynek feladata a másik területet felkutatni. A tudományos történetkutaló

brigád Baranya és Pécs területén a munkás - és szegénypau-aszi mozgalmaik történetét dolgozza majd fel tudományos színvonalon. Színes és érdekes lesz a brigád munkája. Már el is osziicótálk tagjai egymás között íaladaitukiat.

— Mérey Klára a szegényparaszt-mozgalm«- kat deríti fel. Rúzs ás Lajos a pécsi ipari dolgozók sserepévial' foglalkozók, Witmimér Imre az építóműr.kások mozgalmait kutatja majd Szentpáll Páll a komló; bányászvértaműk tör- téneitét dolgozza fel — ismerteti á brigédiísgok céJfcwtűzéeíeöt Br.bics András és közben a maga revét is emPőtá, hiszen ő is tagja 0 brigádnak, sőt mránden feladatból részt leér. még a harmadik nagy tervből is.

— Munkásmozgalmi múzeumot. kívánunk létesíteni Pécsett, Eddig csak a fővárosban és Kaposvárott vci’t jCyfen, meet szonednsnik városunkban is állandó kiállítást összehozni.

Ennék természetesen sok feltétele van. Első- sorrban az. hogy dolgozóink szívesen, a célt látva ajánlják fel a birtokukban lévő olyan dokumentumokat. tárgyi emlékeket, leveleket, melyek a létesítendő múzeumban helyeit érdemelnének. Szükséges természetesen a városi és megyei tanács anyagi és erkölcsi támogatása is, hogy a múzeum helyiséggel, anyagi lehetőségekkel rendelkezzék. És szükséges végül a Murkáomo7.®a,!mi Intézet támogatása, útmutatása. hogyan s mint rendezzék be a pécsi múzeumot, valamitilt jó lenne egy tapasztalatcsere-látogatás a kaposvári munkásmozgalmi múzeumba, hiszen ennek nyomán mi is elkészíthetnénk a megu.nkét.

A LEGFONTOSABB most az. hogy ao’eozó* * ink megértsek a kutatás jelentőségéit, hogy a munkásihőiSök nyomát, tevékenységéi kutató, tudományos dolgozók kapjanak meg minden segítséget azoktól a bányászoktól, mun kasoktól, akikhez bekopogtatnak. Megérdemlik, mert legtöbbjük szabadidejében, társadalmi munkában kutatjv — a mi munkánk segítéséért — Baranya és Pécs munkásmozgalmi ’« hagyományait. ' j

Gyermekek és szülök

Dehogy akarok filozófiiai ta- f luknányt írni. Csak éppen ven f elégségben voltam. A házigaz- f dáék szoszi kisfia nagy halom f játék között babrált és valami / monoton, dallamtalan dallamot f dúdolt hozzá. Aztán félresöpör- f te a játékait, felállt és a mono- f ton dallaméi most már érthető # szavakkal így ismételte: f

— Többet érek, mint az #

egész világ! #

Diadalniíisain körülnézett, az- # ián ugyanezt megzenésítve: #

— Tö-öbbet é-érek. mi -int az y

egész vilá-ág! J

Apja orca felragyogót*: lám, J milyen filozófus a fiacskája. J Életerős, önérzetes kölyök. —, Csak anyukája próbál helyes- á bí térni. j

— Nekem, kisfiam, nekem,, á

De a négyéves kis saöszi csa.k f

abszolút mértékkel hajlandó f mérni, a relativitást szívből f megveti. f

— Tö-ö-öbbet é-c-érek, mint #

az égé-ész vilá-á-áig! — fújja# tovább a magáéit. #

A környezetéből szívódott # belé ez az életfilozófia. Mond- # ják, s ő elhiszi. Miért nénin-# né? Hiszen igaz, csakugyan ő # a világ közepe — a családban, f

Ezzel be is fejeztük az. ego- f centirikus világnézet kialakuló- f sájtak elemzését. Vessünk egy j pillantást a jövőjére: * j

Két irányban láthat juk élete # perspektíváját. A jobbik eset- # ben portás lesz, áléi azt hiszi, # az igazgató kizárólag, azért van # a világon, hogy legyen kinek # köszönjön reggelente. A rósz- # szabbik esetben igazgató lesz. # aki azt hiszi, a portás csupán # arra való, hogy öt reggelente \ köszöntse. #

(Mész--) s

Mfííórmi Jegyietek

A $ouz$á*fiui/é&vhél

Alkonyodik, Még néhány perc és szürke lesz a kanyargó szerpentin felett a fénytől búcsúzó meszest víztorony és mégszürkülnek az új életet hirdető új-mészesi házak.

Hárman ülünk a fehérlakkos kicsi asztalnál; Bizse János festőművész, Könnyei János faragóművész, a házigazda és jómagam. Félhivatalos látogatás ez, segítségnyúj : tás az idős faragónak, aki kedvenc barokfái és szólólugasai gondozása közben, közel negyven esztendeje faragja lábfu gondolatait, érzéseit, vágyait.

Apja, nagyapja bányász volt és bányászleány volt édesanyja is. Hatan voltak testvérek s míg testvérei, mini apró gyermekeik a játék örömeit keresték, ő rajzolt és álmodott: ha megnő — festőművész lesz. Több, mint ötven éve ennek s akkor még a bányászgyermekek álmai álmok maradtak. Hat elemi után, tizenkét éves ekkor, a DG'T-.hez szerződött lakatos tanulónak s kitanulta a lakatot szakmát, de nem elégedett meg a segédlevéllel. Többet akart, mert érezte, hogy többre hivatott. Szabadidejében szorgalmasan tanult, szaktanfolyamokat végzett. 18 éves, amikor először fogta a kezébe a faragókést és egykori gazdái meglátták benne a tehetséget, műszaki rajztanfolyamra küldték; hét hadd kamatozzék a bányászgyermek tehetsége, tudása — persze az ő javukra. — Törhetetlen szorgalommal tanult.

Néhány év múlva a műszaki rajzolóvá előléptetett fiatal Körrtyei János a gépiizem vezetője, majd ellenőre lété. Negyvenhároméld szolgálat után innen ment nyugdíjba s most. feleségével — gyermekük nem született — nyugdijából gondtalanul él.

Mindennapi munkáján kívül lóét dolog érdekelte egész életén át. Az egyik a vadászat. Ennék nyomai fellelhetők a lakás minden szegletében. Szebbnél szebb vadásztrófeák díszítik a falakat. Ezzel függ össze érdeklődésének másik területe: a faszobrászat, illetve annak témája. Ed témába ugyanis az állatábrázolás. Ökör, ló, szarvas, vaddisznó ábrázolásai a lensikerilltebbek valamennyi műve 'közül.

Az elmúlt években nagy érdeklődéssel fordult az emberábrázolás felé. Főleg bányász vonatkozású dombormű- veket készít. Kiállításon is szerepelt „Fejtésben“ c. nagyobb méretű faplakettja. Elkészítette Beethoven. Wagner arcmását, most készül Bartók domborműve. Nemrégen avatták fel n pécsbányatelepi kultúrház zenetermében Bognár Józsefről, a hősi halált halt vécsbdnvatelepi vájárról készített emlékplakettjét, melynek elkészítéséért nem fogadott el tiszteletdíjat. Legutóbb két kisméretű kompozíción dolgozott. .Az eayik juhnvámt terelő juhászt, a másik szántó ökörvárt ábrázol Mindkettő az őszi megyei kiállításra készült s reméljük, hogy még sok hasonló sikerült alkotás kerül ki vésőkése alól. DEBITZKY I.

,,üa mé; ejyszer születnék ugyanúgy élnék, ugyanúgy cselekednék”.

(Schúniierz Zoltán)

„Ml úgy adtuk ki a körözési táviratot: Különös ismertetőjele nincs. Petiig maguknak van különös ismértetőjelük.“ A finomkodó, úrias magatartású, de hazug, erőszakos, kegyetlen rendőrezredes, a nyomozók főnöke mondja el ezt a címadó mondatot a filmben az elfogott és megkínzott Szabó Imrének, utoljára megkísérelve, hogy árulásra bírja a Kommunisták Magyarországi Párt iának titkárát

Ennek a beLső különös ismertetőiéinek. mely minden igaz kommunistának közös jele: az izzó hazn’fiságnak. népszeretetnek és végsőkig kitartó bátor helytállásnak állít em léket ez az új magyar film, melyről elmondhatjuk, hogy eszmeileg, de közlésrr.ódjában is' rendkívül jelentős lépés a magyar játékfilm történetében. Jelentős lépés már csak azért Is, mert hiányt pótol. Az illegalitásba szorított párt hű fiainak bátor és kitartó harcát a Horthy-fasizmus sokszor már reménytelenül végeláthatatlan nak tűnő elnyomásával szemben eddig még nem mutatta be filmművészetünk. Pedig egy- egy ilyen harcos-portré jelentősége szinte felrr.éihetetlen a gondtalanabb élet és a nem mindig kielégítő nevelés által bizony kissé elkényeztetett ifjúságunkra gyakorolt hatásában. És nemcsak rájuk, mindenkire. Arra is. aki részese, arra is, aki' tanúja volt ezeknek a küzdelmeknek, arra is, aki csak elszenvedte a kort, de a harcig nem lututt el. és talán arra is. aki‘ a ..felforga- tás-ól“,- „vörös ügynökségről“ szóló hivatalos és módszeres népbutítás, uszítás annakidején vakká tett.

Vészi Endre és VárkonyJ Zoltán forgatókönyve sok problémát felvető érdekes kísérlet, mely fölött hosszabban lehetne vitatkozni. Valószínűleg a felejthetetlen Kirov—Sahov film nek. a „Nágv hazafi’-nak a példáiéra Schör.hprz Zoltán küzdelmeinek és mártíriumá nak történetét azzal a szándék kai dolgozták fel. hagy a név megváltoztatásával, ugyanakkor a történeti események hiteles fővonalának épségben tartásával tér- nyíljon a részletek műveszi, kötetlenebb, kép- zelelserkentő kibontására. Ami a szovjet filmben maradéktalanul sikerült, az nem sikerült annyira egyértelműen a .’Különös ismertetöjel*‘-ben. Véleményem szerint ennek oka: a történeti és s művészi hitelesség helytelen szembeállítása. A film alkotói tudatosan csak a művészt hitelességre töreked tek. Ez a kettéválasztás aztán természetszerűleg mind a művészi, mind a hiteles megformálásra helyenként kedvezőtle nül hatott Hangulatában sikerül Vnegragad-nők az egész korszakot, egészében sikerült azt a szorongató izgalmas légkört a nézővel éreztetni, ami az illegális harcosokat életveszélyes munkájuk közben körülvette. A benső tüzet é* végsőkig menő áldozatkészséget, e hősök közös alapérzését, közös „különös ismertetőjelét“ is jól érzékeltetik.

Ugyanakkor a központi hősnek az alakja bar rendkívül sokszínű (Bessenyei Ferenc alakításával a legmélyére hatol ennek a nagyszert] jellemnek) a forgatókönyv stilizáló tendenciája miatt mégis szegényebb egv-két lehetőséggel. Szabó (Schöniher.;) feltűnik a kassai téli éjszakában, — amelynek a hangulatát egyébként (frontra induló katonák vágóhídra hurcolt, ijedt, fiatal arca és kényszerű éneke) pompásan érzékelteti a film. — meglátogatja éde.sanyiát. aztán e'indul Budapestre. Helyesebben azt is gondolhatjuk, hogv visszamegy a fővárosba; mert hogy honnan jött. arra nem kapunk választ. Miért ez a csonkítás0 Miért . kell elhallgatni. hogy Schönherz Zoltán fé’elmetes. viszontagságos kö- rülménvek között, borzalmas hóviharban, fasvban, öt naoon keresztül vergődött át a Kárpátokon. hogy hazáia segítségére siessen, — amikor ennek az e«eménvnek a? ábrázolása a hűségen kívül még érdekes, izgalmas színfolttal is gazdagítaná a filmet?

A hitelességről szólva meg kell még említeni pgv-ké1 apróbb hibát. Ilyen: Szabó Imre felszáll a vonatra és meglátva az igazoltató csendőröket, feltűnően menekül előlük. Ez ugyan alkalmat ad arra a hatásos jelenetre, hogy éppen a

Különös ismertetője!

de !.éktívekkel ül le nagy lélekjelenléttel kártyázni es így elkerüli az igazoltatást, de nem igaz. Mindenki tudja, hogy az illegális mozgalom tagjai igazolványokkal el voltak látva. Egy másik: A március 15-i tűn tetés nem így zajlott le. Sokkal, de sokkal többen voltak a tüntetők! Viszont nem vittek ilyen feliratú transzparenseket- „Le a háborúval“, „Külön- békót a Szovjettel“ — hogyan is kerülhetett volna sor ilyesmire?! — ellenben kiabálni kiabálták ezeket a jelszavakat. Először csak ketten-hárman, aztán fokozatosan mindenki. Sokkal nagyobb Iefojtásból

robbanva, tehát drámaiabban, mint ahogyan a filmen. így itt is a valóság jobban komponálta meg a képet, mint a stilizálás. mely elmaradt hatásosság dolgában is a történeti hitelesség mögött A rendőrroham sem hiteles. A Horthy-re- zsim e szakaszában, nem ilyen látványos eszközökkel „dolgozott“, hanem sokkal alattomosabban, villámgyorsan kiragadva és elhurcolva néhány tüntetőt. Sokezer résztvevő, sokezer pontos emlékkép fokozottabb pontosságot követelt volna meg e jelenetsor megkom- ponálásánál — és ismétlem ez a pontosság ez esetben hatásosabb is lett volna,

A filmen végigdübörgő gyors ritmus, izgalmas jelenetsoroknak sokszor lélegzetállító egy- mástkövetése nem mentesítheti a rendezőt a pontosság és kidolgozottság követelményétől. Milyen kár azért a megindi- tóan szép és kontraszthatásában nagyon ötletes jelenetért, amikor Szabó utazik a szentendrei vicinálison — a lebukás, a halál felé. Benn a vicinálisban nyugalmas idill, az embereket oly nagyon szerető és emberi közelségre vágyó bujdosni kényszerült hős pár percnyi megpihenése. Iskolás- gyerekek utaznak kirándulásra, az egyik hamisan fuvo’ázik.

Szabó tréfásan rászól a neki háttal ülő gyerekre hogy hamisan játszik. A gyerek anélkül, hogy észrevenné. ki szólt neki, anélkül, hogy reagálna, hátranyújtja a fuvolát: „csinálja maga“. Mint akit erre mechanikusan betanítottak. Hogy rontja az ilyen kicsiség a hitelét a további jelenetnek, amit pedig Bessenyei végtelenül finoman, kedvesen és emberien old meg. (Szabó sem tud fuvolázni.)

• Szándékosan említettem előbb a véleményem szerinti hibákat. A — nyilván nemcsak bennem felmerülő — teljességre, tökéletességre való vágyat, igényt akartam csak ezzel jelezni egy olyan filmmel szemben, mely végre megindította filmművészetünkben a párt antifasiszta harcának, mártírjaink pártós, magasszínvonalú ábrázolását.

Mert Iha nem is tökéletes, de nagyon jó film a „Különös ismertetőjel“. Különösen abban mesteri Várkonyi rendezése, ahogyan sokszor ellentétes hatásokkal pillanat alatt megteremti egy esemény jellegzetes hangulatát. Például: Kassai éj- sz.aka, katonákat vagoníroznak bt. A katonák kifejezéstelen a-ccal énekli*: „Horthy Miklós katonája vagyok ...“ Áttámolyog előttük az imént bevonult és harácsolásvágyát részeg dorbézolásban megünnep- lö állatorvos-százados', kaszír- nő kíséretével. A katonák éneke zavartan, akadozva abbamarad ..;

Különböző típusú emberek és nem elvont, képzeletbeli alakok a szereplő kommunisták és a köréjük csoportosult jobbik része a népnek. Sinkovits Imre, Gózon Gyula, Szemethy Endre, Molnár Tibor. Gnbb: Hilda, Szemere Vera, Ruttkai Éva, Szirtes Ádám mindmeg- annyi pompásán megfogott Típusa ezeknek az emberebb t.n bereknek. Bessenyei Ferenc a forgatókönyv említett hiányos ságai ellenére végtelenül finom, árnyalatos művészetével teljes emberi tisztaságában, nagyságában mutatja fel és vési szívünkbe Szabó Imre— Schönherz Zoltánnak, a kommunista vezetőnek szeretetteljes vonásait. Somogyi Erzsinél (Szabó kis öregasszony anyja) három egészen rövid és majdnem egészen néma jelenete van: a kassai lakásban, az utcán, a siralomházban. Mindhárom jelenete külön—külön ta- nulmánvt érdemelne! Ajtav Andor Bajcsy Zsilinszki rövid szerepében ugyancsak kamaraalakítást nyújt. Jól fejezi ki a magyar hazafi bátor, meg nem alkuvó jellemét; különösen a vészbírósági jeleneiben, amikor a kommunisták becsületességét tanúsítja.

Egytöl-egyig hitelesek a detektívek figurái mind forgatókönyvi. mind megjelenítési szempontból. Milyen remekül jellemzett például Ottónak, a „befűző“ detektívnek az alakja! (Ladányi Ferenc egészen

plasztikus megelevenítése). Milyen valóságos ezeknek, az embereknek eltompult, elállatia- sodott jelleme, primitív hekus szellemeskedése és fogyatékos műveltségük fitogtatása. Milyen jellemző, hogy Ottó pont Huxleyt ismeri és — .hibásan idéz belőle. Az egyik pribék, amikor véletlenül áldozata mellé üt, így mentegetőzik társai előtt: „Eltévesztettem..: Hiába, úri ember vagyok.;.“ A rendőrezredes így búg áldozata felé: „ ;.. Ugyan mit képzel ... ? Emberek vagyunk . . .“ — közben pribék alárendeltje felé kacsint.

Pásztor István operatőr légkörteremtő, avatott munkájából hadd emeljek ki három

részletet. Ezek, véleményem szerint, az operatőri komponálás remekművei. Az egyik az a kép, amikor az illegális Szabad Nép külvárosi rozzant házacskák közé bújt nyomdáját Horthy politikai rendőrségének bru tális gengszter legényei, három nagy fekete autóval három oldalról körülfogják. Felülről, egv háztetőről nagy „teljes" kép mutatja szinte telepszerűen, tárgyilagosan és annál szivetösszeszorítóbban a helyzetet. A másik a rrár említett és bírált március 15-i tüntetésnek egy igen jól sikerüli részlete: a körülfogott tüntetők, amint elkezdik énekelni a Himnuszt. És végül a tárgyalási terem katonaőr arcai. Nagyon nagy rendezői-operatort megoldás, hogy Szabó Imre utolsó szó jogán elmondott beszéde alatt a hallgatóságon és külön ezeken a ti atal katonaarcokon látjuk hatni, kivirágozni a halálba menő Szabó életben, munkája eredményében bizakodó szavait!

Erényei messze kimagasia- nak fogyatékosságai felett ebnek a megrendítsen szép. úttörő alkotásnak. Sok ilyen .— és még jobb magyar filmre volna szükségünk.

T. fOMMa ISTVÁN