Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)
1955-10-13 / 241. szám
2 NAPLÓ 1955 OKTOBER 13 Szakszervezeti nagyaktivaülés a Szakszervezeti Világszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából Az Építők Rózsa Ferenc kul- turházában szerdán délután szakszervezeti nagyaktíva- ülést tartottak a Szak- szervezeti Világszövetség fennállásának 10. évfordulója al- kaknából. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték a budapesti szervezett munkások képviselői. Ott voltak az SzVSz Budapesten ülésező elnökségének tagjai. Az SzVSz. harcos vezérkarát forró szeretettel köszöntötték a részvevők. Az értekezletet Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót di Vittorionak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének. Ezután Louis' Saillant, a Szak szervezeti Világszövetség főtitkára emelkedett szólásra. Beszéde után L. Solovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának alelnöke, az SzVSz alelnöke mondott beszédet. — Lombardo Tőledamo a Lattn- Amerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, az SzVSz alelnöke szólalt fel, ezután, majd A. Le Leap, a CGT főtitkára, az SzVSz alcímüké lépett a szónoki emelvényre. A követkézé felszólaló S. A. Dange, az összimdiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, az SzVSz. alelnöke, majd Liu Csang-seng, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség képviselője, a Szakszervezeti Világszövetség titkára szólt az értekezlethez. ► Végül A. Dialüo, a Francia Szudánt Szakszervezeti Szövetség főtitkára mondott beszédet. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT elnöke momdott zárszót. Az ünnepi nagyaktíva az Im- temacionálé hangjaival ért véget. A szovjet kormány nyilatkozata az iráni kormánynak Moszkva (TASZSZ) V. El. Molotov, a Szovjetunió kfilügy minisztere október 12-én fogadta Eteszami urat, Irán ideiglenes ügyvivőjét és nyilatkozatot tett neki: „A sajtóban megjelent közlésekből a szovjet kormány tudomására jutott, hogy Irán kormánya csatlakozni szándék szik a török—iraki—pakisztáni katonai szövetséghez, az úgynevezett bagdadi egyezményhez, amelyben Anglia is részt- vesz — hangzik a nyilatkozatban. Iránnak • katonai csoportosuláshoz való csatlakozása ösaneegyeztetfietottan a béke és a biztonság szilárdításának érdekeivel a Közei- és Közép- Kelet körzetében, ellentétes Irán és a Szovjetunió Jószomszédi viszonyával és Irán Ismeretes szerződéses kötelezeti ségeivel.“ Eteszami úr kijelentette, hogy haladéktalanul közli az említett nyilatkozatot Irán kor mányival. A NATO-ban résztvevő országok hadügyminisztereinek értekezlete Párizs (TASZSZ) Párizsban folytatódik a NATO-bam résztvevő országok hadügyminász- tereinek és egyéb katonai sze mélyiségoimek értekezlete. Mint a sajtójeieivtéseílobö! kitűnik. Whiteley tábornok, a NATO katonai szervezet állandó csoportjának tagja, okSzovjet-kanadai közlemény Moszkva (TASZSZ): Moszkvában az alábbi szovjet-kana dm közleményt hozták nyüvi nosságra a szovjet-kanadai tárgyalásokra! ; Október r-tói 12-ig a szovjet kormány vendégeként a Szovjetunióban tartózkodott Lester B. Pearson, kanadai külügyminiszter. L. B. Pearson moszkvai tartózkodása alatt többször találkozott a szovjet állam vezető személy bégéi vei. A találkozások és beszélgetések szívélyes légkörben folytan le és a kérdések széles körét érintették, beleértve a két országra különösen vonatkozó kérdéseket, valamint más. négy nemzetközi jelentőségű kérdéseket. Elismerést nyert: ha jóakaratot és a béke, valamint rz államok baráti kapcsolatainak megszilárdítására irányuló őszinte törekvést tanúsítanak, az államok, illetve állam csoportosulások között nincs olyan kérdés, amely békés eszközökkel ne lenne megoldható. V. M. Molotov és L. B. Pearson megelégedését fejezte ki azon ténnyel kapcsolatban, hogy az ENSZ leszerelési albizottságában — amelynek a Szovjetunió és Kanada tagjai, — közeledtek egymáshoz az álláspontok és közös nézet alakult ki atékiratetben, hogy elő kell segíteni a leszerelés kérdésének igen gyors megoldását. Megállapodtak abban, hogy ennek elérése érdekében endkívül fontos az országok közötti bizalom fejlődése és a ’biztonság éizésánek növelése. Azzal kapcsolatban, hogy V. vl. Molotov az indokínai kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet egyik elnöke volt és Kanada részt vesz az indokinai nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottságban, lehetőség nyílt az indokinai kérdés megvitatására. Megállapítást nyert hogy a fennálló nehézségek el lenére el kell érni a genfi egyezmények megvalósítását n fegyverszünet fenntartása és a hadműveleteik megtiltása mellett. L. B. Pearson moszkvai tartózkodása azt a célt 1s szolgálta. hogy tanulmányozzák egy Szovjetunió és Kanada között kötendő, kölcsönösen előnyös kereskedelmi szerződés lehetőjégét, a legnagyobb kedvezmény elvének figyelembevéte- ’ ével. Megfelelő elvi megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy Ottawában hamarosan folytatják a Moszkvában megkezdett tárgyalásokat, melyek remélhetőleg kedvező eredményeket hoznak mindkét ország javára. Egyetértettek abban, hogy a bizalmatlanság és a megnem- értés bizonyos mértékig kiküszöbölhető a hivatalos és nem- hivatalos kölcsönös látogatások .‘okozásával. Megállapodtak ab- Vrn, hogy erőfeszítéseket k»H inni a szabadabb tájékoztatás és nézetcsere útjában álló akadályok elhárítására, és a lehető legnagyobb mértékben bővíteni ke® a két ország kulturális, tudományos és technikai együttműködését. Ezzel kapcsolatban megegyeztek abban, hogy elsősorban az ipar, a szállítás és a mezőgazdaság területén folytatandó együttműködési intézkedéseket kell vizsgálat alá venni, úgyszintén a sarkvidéki területeken folyó tudományos kutatómunkákról szóló tájékoztatáscsenét. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag is. hogy a parla- :rtenti küldöttségek kölcsönös látogatásai előmozdítanák a Szovjetunió és Kanada közötti jobb megértést és a két ország. kapcsolatainak megszilárdítását. A külügyminiszterek elismerték, hogy kormányaik politikai és gazdasági kérdésekben elfoglalt különböző álláspontjának nem kell akadállyá válnia a számos gyakorlati kér - désben folytatandó együttműködésben, amely a kölcsönös érdekek, valamint a béke és a jószomszédi kapcsolatok ügyének előmozdítására irányuló óhaj alapján létesül. Ez az együttműködés az egyik országnak a másik belügyeibe való be nem avatkozása elvén nyugszik majd. L. B. Pearson Szovjetunióból való elutazása előtt ellátogatott a Krimbe. Itt N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tag ja fogadta a kanadai külügy- mmiKztert * 1 2 * 4 5 A Szakszervezeti Világszövetség elnökségének ülése A Szakszervezeti Világszövetség elnökségének 28. ülésszaka szerdán folytatta munkáját. „A nemzetközi helyzet és a dolgozók és szakszervezeteik békéért, kényéiért és szabadságért vívott harca egységének fejlődéséről” szóló vitában, — amelyet L. Saillant, az SzVSz főtitkárának jelentése vezetett be, — K. Helbig, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének titkára elmondotta, hogy Nyugat-Németország azok közé a kapitalista országok közé tartozik, amelyekben a legsúlyosabb a kizsákmányolás. A továbbiak során elmondotta: Hatmillió munkás béremelési követelését terjesztették elő. Majdnem valamennyi szak szervezet felmondta szerződését és 12—15 százalékos béremelést követel. A munkáltatók ebben a helyzetben igyekeznek tárgyalni a szakszervezeti vezetőkkel és kis béremelésekkel elhárítani a munkások harcát. A jobboldali szak- szervezeti vezetők megígérték, hogy nem lesznek nagy sztrájkok, hogy ezek ne akadályozzák az újra felfegyverzést. Miközben a vezetők a zárt ajtók mögötti tárgyalásokra szorítkoznak. magukban a gyárakban a bérharcok százai folynak a munkásosztály és a szakszervezeti megbízottak kezdemény etetaére, Magasabb béreket, drágasági pótlékot, jobb munkabiztonságot, szakszervezeti jogokat, stb. követednek. Nagyon figyelemreméltó, hogy ezeknek a harcoknak legnagyobb része győzelemmel végződik. Ez megerősíti a munkásosztály bizalmát saját erejében. Mindezekben az akciókban a munkások tízezrei vesznek részt, de általában a szakszervezeti vezetőség nélkül. A harc ban új vezetők, különösen fiatal munkások kerülnek az élre. Gyakran ezek a harcok magukat a szakszervezeti vezetőket is arra kényszerítik, hogy támogassák a munkásokat. Abdulaje Duillo, a Francla- Szudání Szakszervezeti Szövetség főtitkára az afrikai munkások harcának nagy fejlődésére mutatott rá. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke kijelentette, hogy egyetért a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának jelentésével. Különösen annak fontosságát hangsúlyozta, hogy iparkodni kell á szakszervezeti egység megteremtésére. A magyar munkások — mondotta, — nagy fontosságot tulajdonítanak az egységnek és a magyar szakszervezetek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy támogassák ezen a téren a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységét A magyar szakszervezetek, a harmadik szafoszervezeö vfiágkongresz- szus óta, asmedy megállapította, hogy szükség van a szak- szervezetek nemzetközi kapcsolatainak fokozására, több, mint 1500 külföldi szakszervezeti küldöttet láttak vendégül hazánkban és még tovább fokozzák erőfeszítéseiket, tovább szélesítik nemzetközi kapcsolataikat más országok szakszer vezeteivel. A felszólalásokra Louis Sail- iant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára válaszolt. Végül a Szakszervezeti Világszövetség elnöksége 28. ülés szakának utolsó ülésén a követ kező okmányokat hagyták jóvá: 1. Általános határozat; 2. Döntés az SzVSz-nek az ENSZ-ben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben és a? ENSZ más világszeivezeteaboii folytatandó tevékenységéről: 5. Döntés a baráti kapcsola tok helyreállításáról a jugoszláv szakszervezetekkel. 4. Döntés a nemzetközi szak- szervezeti szövetségek Prágában tartandó közö6 értekezleté rőü; 5. Távirat az ENSZ közgyűlése ülnökének Newyorkbe, tóber ló-én beszédet mondott. Beszédével azt a benyomást akarta kelteni, hogy a nyugati országokat vaiamüyen Jcato- nai veszély” fenyegeti a Szovjetunió részéről. Ezzel akarta igazolni a további fegyverkezési hajszát. Ugyanilyen szellemben nyilatkozott Wright tengernagy, a NATO atlantióceáni haditengerészeti erőinek főparancsnoka és az értekezlet néhány más résztvevője is. Több felszólaló vizsgálta azokat a kérdéseket, amelyek a NATO-csapatok atomfegyveralkalmazási tervei vei kapcsolatosak. Több párizsi lap szemleírója az értekezlet menetéről szólva rámutat, hogy az értekezlet jellege nyilvánvalóan ellentétes a nemzetközi kapcso latokban megszilárduló szel- iemmmel. Ez a szellem ugyanis a feszültség enyhülésének és a kök/önös bizalom erősödésének szelleme. Határozat a barát! kapcsolatok helyreállításáról a .jugoszláviai szakszervezetekkel A Szakszervezeti Világszövetség elnöksége jóváhagyva a Magyar Szakszervezetek Orszá gos Tanácsa által beterjesztett javaslatot, kijelenti, hogy támogatja a baráti és testvéri kapcsolatok helyreállítását a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsával és reméli, hogy a nemzetközi szakszervezeti barátság e kapcsolatainak kiterjesztése az egész világ munkásai egységének legjobban felfogott érdekéiben történik. A Szakszervezeti Világszövetség elnöksége. A bonni parlament megkezdte a „katonatörvény" tárgyalását Berlin (MTI): A bonná parlament szerdal ülésén eteő olvasásban tárgyalta, az úgynevezett katonatörvény tervezetét, amelyet Bteric hadügyminiszter terjesztett be. A törvén y tervezetet rövid vita után a parlament hadügyi és rifeot- mánvjogi bizottságához tették át. VITA Viseljenek-e a diákok egyensapkát? P Haket olvastunk a pécsi iskolák tanulóinak formasapka és jelvény viseléséről. A cikkre szülők is válaszoltak és helyeselték ezt a törekvést A pécsi Teleki Blanka tanítónőképző, mlnj iskola, szintén csatlakozik a szerkesztőség és szülők véleményéhez. A nevelést úgy kell megszer vezni, írja Makarenko, hogy alapját erős, független közösségek alkossák. Elérkezett az ideje, hogy városunk egy-egy iskolájában szintén jól szervezett erős közösség alakuljon ki. Ehhez a nevelők és ifjúsági szervezetek szívós munkájára van szükség. A közösség kialakításában nem kis szerepe van a hagyományoknak. Ezeknek fejlettsége, őrzése az iskola közösségének erejét tükrözi. Tradíció-nélküli iskola nem lehet jó iskola — és a legjobb iskolák a múltban is azok voltak, amelyek a legtöbb hagyományt halmozták feL A mi iskoláink új típusú, szocialista embereket nevelő iskolák. Alig néhány évesek, de a hagyományaikat máris gyűjtögetik. Névadójuk Janus Pannonius, Teleki Blanka, Széchenyi. Leőwey Klára, vagy Polláck Mihály, és ezeknek a nagy embereknek a szelleme él ezekben az iskolákban. Külön-külön szokások alakulnak ki bennök, amelyek' nemcsak az egyes iskolák arculatát, szellemét, de tanulóiknak egész magatartását, öntudatát is tükrözik. Ilyen hagyomány-jellege van a formasapka és jelvény viselésének is. Van-e a hagyományoknak értelme, logikája? — kérdik egyesek. Bátran mondhatjuk, hogy bizony, nem sok. Sőt, minél ősibb valamely hagyomány, annál elmosódó t ta bb benne az értelem és logika. És mégis! A nevelésben oly hatalmas az ereje, hogy nem mondhatunk le róla. Hagyományok százával keletkeznek az iskola életében. Mi, nevelők nem is ismerjük valamennyit, de a tanulók igen. Nem könyvből tudják, nem is az igazgató hirdeti ezeket a tanév kezdetén, hanem valahogy megérzik — és elfogadják. így kell lennie — mondják az elsősök. — A felsősök is így csinálják. Azokat követik. Makarenko hagyományként becsülte a „militarizá- ciót” is. Sokan támadták miatta. Zsandámak nevezték. És A diák sapka-vita még nem dőlt el, pedig milyen nagyon jó és szép viselet az egyen- sapka! Lehet ugyan, hogy az édesanyák kezdetben szomorúan vennék tudomásul, hogy ismét egy új kiadás, de ha egyszer látnák az utcán, hogy a másik iskola sapkáját viselő diák az, aki kővel dobálózik, gáncsotvet társának, vagy trágár szavakat használ, sőt go- rombáskodik az őt figyelmezamikor már nagyon tárult miatta, akkor olvasta nagy megkönnyebbüléssel, hogy Engels is fontosnak tartotta a militarizációt az iskola életében. A gyermekek különösen értenek hozzá, hogy ezt a ^ks- tonai szellemet*’ kiszínezzék. Engels véleményét örömmel helyeseljük, hisz mi is szívesebben szemléljük felvonuláskor a bányaipari technikum fiataljainak büszke sorait, mint a többi iskola tarkabarka tömegét így vagyunk a zászló tiszteletével is. Minden iskolának van már zászlaja A mi iskolánknak nem Is egy Az év kezdetén valamennyit a szülők gondos keze mosta, tisz tította, vasalta. A leányok büszkén tekintenek rájuk. A nevelésben meg kell tehát lenni a katonaélet esztétikájának, pontosságának. Viszont ez sohasem fajulhat masrrozássá! A md Iskolánk leányai újabban egyöntetű, takaros, kék formakötényben, vakító fehér gallérral sietnek az Iskolába. A Leőwey gimnázium tanulóé pedig kék sapkában. Még a kollégisták is így jönnek, pedig csak néhány lépésre ran az Iskola kapuja. Majd eljön az idő, amikor e képzősök formaköténye és a lőveisták svájci sapkája hagyomány lesz. — Nos, és mit szólnak hozzá a diákok? Egyelőre parancsnak veszik, amelyet teljesíteni kell. Néhány év múlva azonban egy-egy iskola forrrjasap- kája, vagy jelvénye becsesebb lesz bármilyen más ruhánál. Becsesebb lesz, mert ilyen kötényt csak a Teleki képző, ilyen sapkát csak a Leőwey Gimnázium leányai viselnek Tudja majd ezt a városban mindenki, a tanulók is, a fel nőttek is. És ez így van jól Az is helyes, ha ezek a jelzések nem lesznek egyöntetűek, hanem minden iskolában mások. így mindenki tudja majd hogy mely iskola tanulóját tisztelhesse az illetőben. "Mert mi igenis tisztelni akarjuk a fiataljainkat, de egyben az iskolát is, amelynek a tanulói. Bízunk benne, hogy a fiataljaink nem fordulnak meg majd olyan helyen, ahol Iskolájuk jelvényét el kellene rejteni. Ha valaki mégsem ügyelne a jelvény tisztaságára, önmagát teszi méltatlannak arra, hogy a mindenkitől becsült, szeretett iskolájának tagja maradhasson. Tibor István igazgató. tető felnőttekkel, akkor meglenne a mód arra, hogy megtegye a megfelelő lépéseket a rendbontó ellen és otthon örömmel mesélhetné, hogy ..Tudod kisfiam örülök, hogy nem a M iskolátokba jár ez a diák!” Ha kötelezővé tennék a diáksapkát, természetesen az iskola jelvényével ellátva, sokkal kevesebb lesz a panasz a diákifjúságra, mint így. . M. Emilné A malomalapító pécsi basa Basa malom ... Naponta milyen sokszor hajijuk Pécsett ezt a nevet és mégis milyen keveset tudunk erről, a város- lói délkeletre fekvő telepről. Nem is tudhatunk sokat, mert keletkezésének, fejlődésének, kialakulásának története nyom tatásban eddig még nem jelent meg. A telep történetei Várady Ferenc pécsi hírlapíiró jnegírta ugyan, de ez is csak kéziratban maradt az utókorra. .Az ő kéziratából tudjuk, hogy Terjáki (ópiumevő) fíasz- szán basa, a török hódoltság Idején Pécsett állomásozó török katonaság Usztszüksegleté- nak biztosítására — a már meglévő malmokon kívül 1 a város keleti külterületén meg egy malmot építtetett. Ezt a malmot azután később a basáról nevezték el, a helyiség pedig azóta is a Basamáiom nevet viseli. , . .., . Ki volt ez a malomepíto pécsi basa? Leveleiben mindig Gázi (vitéz) Hasszánnak Íratta magát- Mindem tevalát_ékes magyar íratta Suki Balázs nevű íródeákjával. Takács Sándor országos főlevéltáros, a XVI. es tizenhetedik század kutatója azt írja róla, hogy: „tavadé vitéz, jeles vezer vott ;*k: a százszínű köpeny forgatást, a csavaró beszédet mindig utálta Emberségét s jóindulatot •rem egyszer kimutatta, maikor u mieink panasszal fordultak hozzá. Akár kere.-dkedőt. akár polgárt károsítottak meg a törökök, Hasszán basa szigorú vizsgálatot indított s az okozott károkat megtéríttette." Az egyik kereskedő panaszára például a kövekező választ írta: „Hiszöm az istent, hogy mint a fényös nap magát kimutatja, azonképen ez is kijelenik, és az szegény legénynek könny- huHatása hídban nem leszön, mert mi is vastagon utómmá leszünk.“ A basa idős koráig állandóan vitézi eletet folytatott, a magyarokkal jó ismeretségben volt és a végbeli szók ártörvényt becsületesen megtartotta, Vitézségéért a SButtám ismételtem kitüntette, 1809-ben kinevezte budai basának és ezt a tisztséget haláláig viselte. Halálának pontos dátumára nézve nem áll rendelkezésre semmiféle adat. Takács Sándor szerint a basa valószínűleg 1613-ban halt meg. Kívánsága szerint Pécsett temették ed. Sírja ma is ismeretlen. Emlékének megörökítésére 1927- ben javaslat hangzott el Pécsett, hogy a Bahamaiam területén emléktáblát állítsanak a következő felirattal: „E telepet a XVI. század végén Gázi (vitéz) vezér Hasszán, pécsi, később budai basa alapította, kit Pécsett temettek ed. Emberséges gondolkodású, jóindulatú férfiú volt. ezért emléke legyen megörökítve.” Az emléktábla azonban azóta sem készült ed és a malomalo- pító Gázi Hasszán emlékét ma már csak a telep neve: Basa- malom jelzi PUSZTAI JÓZSEF
