Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-13 / 241. szám

1955 OKTOBER IS

NAPLÓ

3

A megye ipari üzemei összesített vállalásának teliesíléséért

Petőfi-akna mar 1300 tonna szenet adott

Amikor márciusban a 20 budapesti üzem felhívásához csatlakozott a Pécsi Szénbányászati Tröszt — Pető£i-akma bányászai 2000 tonna szenet ígérteit éves tervükön felül. Továbbá vállalták, hogy aZ össz- üzernii teljesítményit 0.5 százalékkal emeldik, hogy 80 új vájárt neveinek, patronálják az új dolgozókat.

Azóta hónapok teltek ed s Petőfi-aknán büszkén számodnak be arról, hogy a vállalt terven felüli szénből már 1 300 tonnát a felszínre szállítottak.

S hogy ma ilyen eredményről számolhatunk be, az nagyrészt a munkafegyelem megiszíüároí- tása terén elért eredményektől is függ.

Még az óv elején Petőfi-akna olyan vodit, mint egy átjáróház. Az új dolgozók jöttek-mentek, sók volt az igazolatlanul mulasztó. Ekkor az ü. b. kezdeményezésére elhatározták., hogy patronálják az új dolgozókat, rendszeresen felkeresik a le- gényotithonok Lakóit, érdeklődnek ügyes-bajos dolgaik iránt, így fokról-fokra alakították ki azt a légkört, amely a fegyelem betartásának biztosítéka lett.

Nemrég történt, hogy Biczó Imre és Brassói Vilmos, új dolgozók szabadságot kértek. Meg is kapták, de ők két nappal meghosszabbí tották. ,.Természetesen“ na,gyom meglepődték, amikor munkára jelentkezésükkor a műszaki vezető neüi emgedte őket leszállm, mondván: nincs szükségünk, nap- ioipókra.

— Gyerünk CzuHoor edvtárs- hoz, aj ü b.-elnökhöz! Az jó ember, elintézi a mi bumlinkait is — biztatták egymást

— Hogy a bumlát? ... Jöjjenek, beszédünk a műszaki vezetővel

Már kezetek fellélegezni, amikor beértek a zsúfolt felpi- vasóterembe. Czukor edvtárs azonban nem a műszaki irodába rnjemt, hanem felállt a dobogóra. Mikor a két bumlizó neferven felül

vét emMtette, meg azt, hogy igazolatlanul imiéasztot'tak feüzú- gott a tereim, Brassói és Biczó pedig jónak látta kereket oldani ...

Petöfii^atonán annak ellenére, hogy a tervüket teflijesítik, akadnák szép számmal olyan csapatok is, atoifc nem érik el a 100 százalékot. Ezeknek a megsegítése éjppen ezért fontos feladat Az üzemi bizottság példáiul Bauer József és Düzsi István csapatát segíti. Ennek a rendszeres foglalkozásnak az eredménye is benne van abban, hogy ma már a Bauer-cs-a pat nevét is ott látná 1011 százalékkal a jobbak között.

A vállalásban szerepei az

is, hogy a csillésekből 80 vájárt képeznek az idén.

E pont meBé már oda Sehet írná, hogy teljesítve, mert augusztus 26-én 80 új vájár tett vizsgát. Most újabb tanfolyam indult 30 haHglatóvall.

De nézzük, mit tetteik az össz üzmei teljesítmény növelése érdekében, vajon itt is ilyen jók az oredtméafyek? A számok, a tények, nem ezt mutatják. Sajnos. nemcsak a vállaCóst, ae még az előirányzatot sem teljesítik s ami a legnagyobb hiba: az a vélemény uralkodott ei, hogy „úgysem tudjuk teljesíteni'’. Pedig nem így van, — hisz nincs Petőfi-aknán olyan dolgozó, aki — ha megSter- deznék, hogy tudná-e 0.5 százalékkal növelni a teljesítményét, — nemmel válaszolna. Petőfi-aknán sincs még kihasználva a tertmeíákenység növelésének minden lehetősége. Hogy csak néhányat említsünk: a Kufli-mozgalom kiszélesítése, a ciklusos bányaművelés kiterjesztése, sitb.

Igen, a Ruf 1 i-mozgalom ki- szélesítése. Az adtatok szerint ezit az ígéretüket megvalósították, hisz 10 százalékkal többen alkalmazzák, mint ameny- nyire ígéretet tettek, de mégsem elegen. Volt már idő Pe- tőfi-aiknán, amikor a jelenleginél sakkal többen dolgoztaik

hí

Miig egy borgyfoi

less as issem legjobb ifjúmunkása ?

hete hangzott el a fiatalok felhívása,

amely ^ éves terv teljesítésé- ás tjQ2 üzem legkiválóbb ifjúmunkása” cím elnyerésére mozgósította a megye üzemei- n.ek fiataljait. A kesztyügyá- rUik csatlakoztak elsőnek a fel híváshoz.

. £át hét nem nagy idő, de erdemes már megnézni, hogy a ***ztyűgyár ifjúsága hogyan válík be ígéretét.

.Sz<ilai László DISZ-titkár elntónúja, hogy két hét alatt ® T^®r meglévő négy ifi brigád, "e"e még kettőt alakítottak. t>e még egy brigádot ala- mert sok a jelentkező... , Vállalat vezetősége és a szaks2ervezet jutalmat tűzött cz első helyezést elérő brigád december utolsó napjai- ban meg,}-apja az 1600 forintos jutáin iát, a verseny második helyezettje zászlót, a harmadik Pedig oklevelet. Ezenkívül

® sza-bászatban és a varrodá- baV- o legjobb egyéni teljesit- nyújtó ifjúmunkások K°z°tt kiosztanak ] 400 forin- tot.

Jav kezdődött a vállalás

^hajtása. . .

fiatalok kozott volt olyan, intnt Schmidt É'ja is. akinek

Ir.^ony eiéggé hullámzó a telJeBltihériye

, T d munkahelyén több al- kalomniai is felkerestem _

«» a DiSZ-titkár. ™ Be.

neki arról, hogy na_

figyelemmel es több

igyekezettel könnven eléri 0 ,s a lOO s^ázalákot- Utóvégre maradhat szegyenben ttz

UZern;

„tanácsot

rtiost 7tl£r Schmidt hi a is a Zúzalékon feldl tel}esit°k köze tartozik

•5 »ISZ tervezet azonban maskévo állandóan napirenden tartja' a Versenyt- A szakszeri>e2 . dában felállított hang0,é ajándek-leme'"<•« SS',«*,««utan Bőhm Gizelta ts, akt *»

annak ellenére, hogy alig három hónapja dolgozik az üzem ben — 98 százalékos minőséget ér el.

Az üzemben komoly vita folyik arról, hogy jelenleg ki jogos az üzem legjobb ifjúmunkása címre. Két név is szóba került: Gadó Béla és Holczhauzer Edit.

Gadó Béla a szabászatban dolgozik. Keresete legutóbb:

1 900 forint! Holczhauzer Editet a kézivarrodában találjuk meg.

— Mióta a vállalásunk végrehajtását megkezdtük, sokkal szorgalmasabban dolgozunk,

— mondja Holczhauzer Edit. — Keltem is 140 százalélcos a teljesítményem, de én azt szeretném, hogy ha a többi lány túllépné a 100 százalékot.

Elpanaszolja, hogy a gyengébb képességű fiatalok- . ahelyett, hogy olyanok mellé ültetnék, akiktől tanulhatnának.

— másutt dolgoznak. Például Arató Ilona és Tabi Mária is dig keresik meg a havi 600— 700 forintot, pedig ők is már három éve itt dolgoznak.

— Szívesen átadnám nekik tapasztalataimat, de nem tehetem, mert nem az én asztalomnál dolgoznak.

Af üzem vezetőinek érdemes lenne megszívlelniük Holczhauzer Edit véleményét, már csak annál is inkább, mivel az üzem fiataljainak vállalásában a gyengébb teljesítményű dolgozók segítése is szerepel. De ehhez meg kell adni a lehetőséget. A fiatalok nem rég' beindított verseny-mozgalma komoly lendületet ad a

tervteljesítésnek. Meg van

bennük a lelkesedés is, hiszen alig két hét alatt az üzem fiataljainak több -mint fele Verseng már az elsőségért. Va- te-mivel több műszaki segítséggel niég nagyobb munkagyő- Ze.lmekre ösztönözhetik az ifjúságot.

I^méthetőleg ■ ■ - *em is késik

** o segítség.

ezzel a módszerrel.. Az össz- üztemi áitlaig növelése egyme süt

getőbfoé teszi, hogy rövid idő alatt nocsak újból elérjék, hanem tói is haladják ezt * számot.

A ciklusos művelést is szélesebb körben lehetne alkalmazni.

Jelenleg csak két fejtésben, —

de ott eredményesen — használják ezt a fejlett munkaszervezésit. Az itteni tapasztalatok felhasználásaival arra kell törekedni, hogy több csapatban is megismerjék a eikfflusgrafitam saertnihi munkát, hogy ez a módszer is segítséget adjon a tervek rendszeres túlteljesítéséhez.

Komoly tennivalók vannak még a dolgozók íoglafitoosjtatáaa terén is. Sok még az improduktív létszám a termelőkéihez viszonyítva. Már régebben elhatározták az üzemben, hogy gépesítik a külszíni szállításokat. Az elhatározás azonban rnég nem jutott el a tettekig. Ha „ gépesítést megvalósítanék —* és ez különösen sürgető, most, amikor a technikai szán- varnál emeléséért harcolunk, — akkor 4—5 dolgozó és ugyanannyi ló szabadulna fel a külszínen, egy-eg-/ műszakban. Az egy főre eső összteljesítmény alakulása tehát nagyreszlbetn függ attól. hogy a műszaki vezetők milyen magatartást ta- nusütaniak eziránt.

Kisebb zökkenőiket leszámítva azt lehet mandairá.

jó úton halad az évi vállalás

teljesítése.

Hogy azonban az év végéig a győzelem teljes legyen, .egy tanácsot meg keí'Jl fo.gadn.iok az ■«kina vezetőinek. Czukor elvtárs, az ü. b. elnök fejezte tai ezt legjobban: többet keli foglalkozni az emberekkel. Ezt .keli tenni s így az új munkások is élőbb megszeretik a bányászmesterséget, csökken a még elég nagyszámú igazolatlan mulasztás — túlteljesíti tervét az üzem.

(Gulyás)

gewisser

— A HIVATÁSOS elöAJDÖMÜvesZBK: zenészek,

őacfemek vizsgáztatása október 14-én, pénteken reggel 8 órakor megkezdődik. Bizottság gondoskodik arról, hogy a tehetségtelen, szakmailag képzetlen egyének, akik eddig a képzett előadóművészek elől elvették a lehetőségeket, ezután ne tevékenykedhessenek. A vizsgáztatás után kerül majd 3or a szakmailag képzett előadóművészek kategorizálására.

— Az elmúlt héten, szerdán este, a osányoszirái Uj Márctiius Tearóélőszövetkezattoen négy egyéniilleg dolgozó perasztcsa- ládot vatrtek fed a közös gazdaságba. Az új belépőik között van a falu kovácsmosliere, Bó- olis János, a nyoldhoMias El- mayier János felesógévefl, Magyar József és Kulcsár Jenő négyholdias gazda félteségéveL

— MEGYÉNKBEN Is lelkesen készülődnek, hogy méltóképpen megünnepeljük október 28-án Micsurin születésének 100. évfordulóját. A megyei tanács népművelési osztálya, a TTTT és az MSZT Pécsett és a járási székhelyeken, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és a mező- gazdasági szakiskolákban, ezen kívül a többi iskolákban isün nepélyeket rendez.

— Brikettgyártásunk egyik alapanyagéit a vadgesztenyéből u/Hítják elő. Eddig a íöldmű- vesszöveittaezetá átvevő helyekre több, mint tíz mázsa vadgesztenye érkezett. Jó munkát végeznek a mägocsi, a bere- mandi és a villányi úttörők.

— AZ V. MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIAIXITAST ok tóber 14-én este 6 órakor nyitják meg ünnepélyes keretek között Pécsett, az MSZT nagytermében. A megnyitóbeszédet Hajnal Ernő, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője mondja. Utána fellép a pécsi szénbányák igazgatóságának énekkara.

— A községfejlesztési alapból ez éviben kultúrotthomit ópí- temeik Ligeten. A ligetiek maguk is társaaiaími segítséget nyújtanak kultúrotthomik felépítéséhez.

Kombinált kenyér?!

Amikor aratás után megjelent az új búzából sült kenyér, mindenki fellélegzett, hogy na, most már ízletes és jó kenyeret fogunk enni. Mert őszintén megvallha- tom, hogy régen ettem olyan jó és Ízletes kenyeret, mint amilyen az volt.

Azóta is előfordul, hogy ugyanolyan jó kenyér kerül az üzletekbe, de mind gyakrabban történik meg az is, hogy szinte élvezhetetlen egyes sütőüzemek készítménye. Iezióóhh a Bem utcai

kenyérboltban jó egynéhány kenyeret vágtak ketté, amelyek egyformán élvezhetetlenek voltak. A kedélyesebbek szellemeskedve jegyezték meg, hogy ez a „kombinált kenyér“, mert ez mindjárt szalonnás is. Lényegében azonban sütetlen és keletien volt.

Hogy aztán a liszt volt-e az oka vagy a sütőüzem — nem tudom, de semmiesetre sem volna szabad ilyen kenyeret eladni.

—pef—

Levél párosversenytársamhoz

Kedves Geresdi János elvtárs!

Még sose találkoztunk személyesen, pedig most nagyon kellene. Gondoltam is rá, hogy elmegyek Komlóra, de hát tudod, hogy milyen körülményes az ilyesmi. Nem lehet csak úgy egyszerűen otthagyni a munkát egy egész napra. Meg nem U

akarom. Egy napi kiesés is sokat tenne.

Szóval ha már nem találkozhatunk, hát Írok Neked. — 5 azért éppen az újságban, mert nemcsak kettőnk dolgáról akarok szólni ebben a levélben. Ez éppenügy érinti az egész me gyét, mint Téged.

Arról van szó, hogy rossz hír érkezett hozzám. Azt haltot- taim, hogy az én komlói versenytársam nagyon lemaradt. A Geresdi-csapat? — kérdeztem csodálkozva. — Az, az — mondták. — Szeptemberben mindössze 87 százalékot írtak a nevük mellé a táblára. S ez a 87 százalék 46 csille adósságot is jelent Pedig tudod te is nagyon jól, hogy mennyire kell a szén az országnak.

Nem is erről akarok írni. Neked magyarázzam ezt, aki magad is bányász vagy. s ahogy mondják, jó bányász. Ez olyan lenne, mintha egy gazdát agitálnék arra, hogy vessen, mert csak akkor lesz búzája.

Neked arról akarok írni, hogy nem tudtam örülni az első ségnek. Mert — igaz ugyan, hogy — megnyertem a versenyt, de nem úgy, ahogy szerettem volna. Én úgy gondoltam ezt az. elsőséget, hogy majd csak egy-két tized különbség lesz köztünk. Ha én 130 százalékot teljesítek, akkor te legalább 129.8-et érsz el, vagy fordítva — és mi lett belőle? Neked vám 46 csille adósságod, nekem meg 692 csillével több van, mint a tervem előírja.

Pedig nem dolgozom könnyebb munkahelyen, mint Te s a normám se alacsonyabb, mint a Tiéd.

Nem is tudom, mi lehet a hiba nálatok.

Én leírom, hogy mi hogyan dolgozunk. Talán ebből tudtok valamit tanulni, s nem lesz hiábavaló ez a. levél.

Időben, még műszakbeírás előtt beosztom az embereket s el is magyarázom mindenkinek, hogy mi lesz az aznapi munkája. így pontosan meg érkeznek a munkahelyükre s mikor a. váltás leáll, ők azonnal megkezdik a munkát. Napközben sincs időkiesés. Olyat nem tűrünk meg, aki ..lógni” akar. De dolgozik is nálam mindenki. Jól összeszoktak már, a műszakiak is otthagyják őket a kezem alatt, s csak a legritkább esetben va lik ki valaki a csapatból. Vigyázok arra is. hogy a csillések fárdjanak ki túlzottan, 700 métert kell iutniok egy-eqy iel- csillével s ezért folyamatosan cseréljük, váltjuk őket. Egyszer az egyik tolja a csillét, utána pedig az, aki addig lapátolt. Aztán magyarázok is nekik sokat. Jó. ha minél többet tudnak, — Lehet, hogy egyik-másik idővel vájár is lesz. Hadd tudjon ad digra már miamit. De a vájároknak is igyekszem mindent elmondani, a-mit tudok.

Nagyjából ez a mi módszerünk. Persze csak egészen röviden. Nincs benne. ugye. semmi különlegesség. Annyi az egész hogy egy jól összeszokott csapat minden egyes tagja dolgozni akar.

És ez a lényeg. Kedvvel, vidáman kell dolgozni és irányítani az embereket. Minden nehézség megoldható, minden bat kiküszöbölhető.

A Ti lemaradásotok is. Ezért szeretném, ha azt válaszolnád nekem, hogy azóta nincs már adósság s ha nincs, írd meg azt, hogyan sikerült megszüntetni.

GÁL JÁNOS

Szabolcs-bányai csapatvezető

Csak érett szőlőt szüreteljünk!

Az, hogy a szőlőből milyen bor lesz. kizárólag a szüretelés idejének megválasztáséból, valamint a szüretelési szabályok betartásától függ.

A szüretelést csak akkor kezdjük meg, ha a szőlő teljesen érett: vagyis amikor a bogyó könnyen leesik a fürtről, héja vékony és áttetsző, leve édes és ragadós, a magvak megbámulták. Sajnos, előfordul, hogy sokan nem várfák meg a teljes érést, hanem korán szüretelnek. A következmény az, ami az elmúlt esztendőben sok helyen volt. hogy a korán leszedett szőlőből nyert must a legtöbb esetben elromlott.

Helyes az, ha a szüretelés megkezdése előtt prófaaszüretet tartunk. A próbaszüretet

úgy végezzük el, hogy a láb ? különböző részeiből egy-egv tőkének fürtjeit leízedjffk. Az így nyert mustnak megái1 apit- iuk a cukorfokát, ha azt ló' juk, hogy a must cukorfoka megfelel, jómtnőségű, akkor megkezdhetjük a szüretet.

A szüretelésnél vigyázni keli arra is, hogv ne kerüljön leszüretelt szőlő közé. a hónalj- hajtásokon termő értéktelen fürt. Először a legérettebb, könnyein rothadó vékonyhéju fajtákat szedjük le, csak any- nyi szőlőt szüreteljünk le, amit aznap fel is tudunk dolgozni.

Szabó Márton

a siklósi állami gazdaság dolgozója.

JsQrftM&foCl'fAt 0* CC’C’fä'dfß’ M’&jffti'Oic

Vereckei Rezső, istvánakna íömérnöike felmegy a dobogóra, körbejáratja tekintetét, hogy- asszegyűltek-e már a hallgatók, aztán elkezdi előadását :

— A feltárási munkálatok célja, hogy az egyes telepeket hozzáférhetővé tegyük az előkészítéshez ...

Mindenki feszülten figyel, a ceruzák sebesen szántják a papírt. A csilletologatáshoz szokott kemény bányászkezek most teljes erővel a hallottakat igyekeznek lerögzíteni.

Közel 30 ember ül itt. Mind csillés, s mind vájár akar lenni. Tanulni, képezni akarják magukat, hogy necsak kisegítő munkára legyenek használhatók.

Nehéz már ilyenkor beülni az iskolapadokba. Elszoktak tőle. De most mégis kedvvel és akarattal teszik.

Az előadó okosan, tagoltan és érthetően beszél. Neon nehéz követni és megérteni a szavait. A feltárás és az elővá- jás problémáit fejtegeti ina két órán keresztül. Aztán jön majd a visszakérdezés.

— Ez a legnehezebb — súgja oda Kádár István. — Inkább akármit, csak fejelni ne kelljen.

Pedig nem kell félnie. ö a tanfolyam egyik legkiválóbb hallgatója. Kálmán István mérnök, a tanfolyam felelőse nagyon sok jót tudott róla mondani:

— Minden órára pontosan eljár, ügy figyel, mintha attól félne, hogy egy szót is elveszít. Tudja is az anyagot. De nemcsak az elméleti részben járatos, nagyjából tisztában van már a gyakorlattal is. A legnehezebb telepek egyikén dolgozik, egy gázkitörés veszélyes zárt helyen. De panaszt sose hallani rá. A vájára is szereti és szívesen megmutatja neki a fogásokat. Amikor legutóbb arra jártam, akkor is ő dolgozott. A munkahely homlokát nyitotta éppen, s előre tűzött, ahogy kell és bebiztosította a főtet és az oldalt. A vájár ott állt mellette és magyarázott.

És ez igen fontos. a

nagy tapasztala tokkal rendek kező vájároknak segíteniük kell a tanulókat.

— Nagyon jól kijövök a vájárommal, Grünwald Józseffel — mondja Kádár István a szünetben. — Igyekszem is jól a keze alá dolgozni s közben ellesem a fogásokat. Mert jó szakember akarok lenni én is,

Ezt mondja mindegyik.

Ez a vágya Kázmór Pálnak is, aki a paraszti munkát hagyta ott a bányáért,

— Csak első állomásnak tekintettem azt, hogy csillés vagyok. Én szeretnék több lenni, vájár, s talán egyszer majd frontmester is. Aki pedig előre akar jutni, annak tanulnia ■kell.

így mondja s így is gondolja. És figyel, megtanul mindent. a számtant, a fizikát, a gépelemeket s a bányászati szaktárgyakat, hogy aztán a 170 órás tanfolyam végén — egy kiváló vizsga után — elkezdhessen ő is önállóan dől-, gozni.

Nem rövid idő ez a 170 óra? Talán annak látszik. De minden percét jól kihasználják. És kicsit el is tértek a programtól. Csökkentették azokat az órákat, amelyek nem közvetlenül a bányaművelésre vonatkoznak s növelték az utóbbiaknak számát.

— Többet és részletesebben foglalkoznak a hallgatóik a feltárás, az elővájás, a fejtés, a szellőztetés és a robbantás «tudnivalóival, viszont kevesebbet az elektromosság elméletével. István-aknán erre nincsen olyan égető szükség, mint mondjuk, a borsodi bányákban. mert nálunk nem alkalmaznak elektromos árammal hajtott gépeket — mondja lé-ben Antal szakoktatóéi

felelős.

— Nem az első véjártaníoíyam ez már István-aknén, — teszi hozzá magyarázóan Ébert János szakoktatási főelőadó. Vannak tapasztalataik, tisztában vannak azzal, hogy mit kell tudnick a vájároknak.

S az eddigi tanfolyamok végzett hallgatói túlnyomó többségükben meg is állják helyüket. Kerecseny József, az egyik gázkitöréses -telep gurítóját hajtja, egészen különleges a munkája. Kálmán István mérnök szerint talán tíz vájár sincs István-aknán. aki meg tudná csinálni. Papp Béla a 7-es telepen a fejtésben végez kiváló munkát s Mór.n Jakab az elővájásDan.

Ezeknek a bányászoknak, fiataloknak és idősebbeknek egy a céljuk: többet akarna? tudni, előre akarnak jutni — magukért, családjukért, s az egész országért;

A szünet közben befeje zódik, a hallgatók visszaülnél, helyükre, elhal a percnyi zümmögés s Vereckei Rezső főmérnök elvtárs tovább folytatja az előadáséi,

0NGDY