Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-13 / 241. szám

1955 OKTOBER IS NAPLÓ 3 A megye ipari üzemei összesített vállalásának teliesíléséért Petőfi-akna mar 1300 tonna szenet adott Amikor márciusban a 20 bu­dapesti üzem felhívásához csat­lakozott a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt — Pető£i-akma bá­nyászai 2000 tonna szenet ígér­teit éves tervükön felül. To­vábbá vállalták, hogy aZ össz- üzernii teljesítményit 0.5 száza­lékkal emeldik, hogy 80 új vá­járt neveinek, patronálják az új dolgozókat. Azóta hónapok teltek ed s Petőfi-aknán büszkén számod­nak be arról, hogy a vállalt terven felüli szén­ből már 1 300 tonnát a fel­színre szállítottak. S hogy ma ilyen eredményről számolhatunk be, az nagyrészt a munkafegyelem megiszíüároí- tása terén elért eredményektől is függ. Még az óv elején Petőfi-akna olyan vodit, mint egy átjáróház. Az új dolgozók jöttek-mentek, sók volt az igazolatlanul mu­lasztó. Ekkor az ü. b. kezde­ményezésére elhatározták., hogy patronálják az új dolgozókat, rendszeresen felkeresik a le- gényotithonok Lakóit, érdeklőd­nek ügyes-bajos dolgaik iránt, így fokról-fokra alakították ki azt a légkört, amely a fe­gyelem betartásának biztosí­téka lett. Nemrég történt, hogy Biczó Imre és Brassói Vilmos, új dol­gozók szabadságot kértek. Meg is kapták, de ők két nappal meghosszabbí tották. ,.Termé­szetesen“ na,gyom meglepődték, amikor munkára jelentkezé­sükkor a műszaki vezető neüi emgedte őket leszállm, mond­ván: nincs szükségünk, nap- ioipókra. — Gyerünk CzuHoor edvtárs- hoz, aj ü b.-elnökhöz! Az jó ember, elintézi a mi bumlinkait is — biztatták egymást — Hogy a bumlát? ... Jöjje­nek, beszédünk a műszaki veze­tővel Már kezetek fellélegezni, amikor beértek a zsúfolt felpi- vasóterembe. Czukor edvtárs azonban nem a műszaki irodá­ba rnjemt, hanem felállt a dobo­góra. Mikor a két bumlizó ne­ferven felül vét emMtette, meg azt, hogy iga­zolatlanul imiéasztot'tak feüzú- gott a tereim, Brassói és Bi­czó pedig jónak látta kereket oldani ... Petöfii^atonán annak ellené­re, hogy a tervüket teflijesítik, akadnák szép számmal olyan csapatok is, atoifc nem érik el a 100 százalékot. Ezeknek a megsegítése éjppen ezért fon­tos feladat Az üzemi bizottság példáiul Bauer József és Düzsi István csapatát segíti. Ennek a rendszeres foglalkozásnak az eredménye is benne van ab­ban, hogy ma már a Bauer-cs-a pat nevét is ott látná 1011 szá­zalékkal a jobbak között. A vállalásban szerepei az is, hogy a csillésekből 80 vá­járt képeznek az idén. E pont meBé már oda Sehet írná, hogy teljesítve, mert augusztus 26-én 80 új vájár tett vizsgát. Most újabb tanfolyam indult 30 haHglatóvall. De nézzük, mit tetteik az össz üzmei teljesítmény növelése ér­dekében, vajon itt is ilyen jók az oredtméafyek? A számok, a tények, nem ezt mutatják. Saj­nos. nemcsak a vállaCóst, ae még az előirányzatot sem tel­jesítik s ami a legnagyobb hi­ba: az a vélemény uralkodott ei, hogy „úgysem tudjuk telje­síteni'’. Pedig nem így van, — hisz nincs Petőfi-aknán olyan dolgozó, aki — ha megSter- deznék, hogy tudná-e 0.5 szá­zalékkal növelni a teljesítmé­nyét, — nemmel válaszolna. Petőfi-aknán sincs még ki­használva a tertmeíákenység növelésének minden lehetősé­ge. Hogy csak néhányat említ­sünk: a Kufli-mozgalom kiszé­lesítése, a ciklusos bányamű­velés kiterjesztése, sitb. Igen, a Ruf 1 i-mozgalom ki- szélesítése. Az adtatok szerint ezit az ígéretüket megvalósítot­ták, hisz 10 százalékkal töb­ben alkalmazzák, mint ameny- nyire ígéretet tettek, de még­sem elegen. Volt már idő Pe- tőfi-aiknán, amikor a jelenlegi­nél sakkal többen dolgoztaik hí Miig egy borgyfoi less as issem legjobb ifjúmunkása ? hete hangzott el a fiatalok felhívása, amely ^ éves terv teljesítésé- ás tjQ2 üzem legkiválóbb ifjúmunkása” cím elnyerésére mozgósította a megye üzemei- n.ek fiataljait. A kesztyügyá- rUik csatlakoztak elsőnek a fel híváshoz. . £át hét nem nagy idő, de erdemes már megnézni, hogy a ***ztyűgyár ifjúsága hogyan válík be ígéretét. .Sz<ilai László DISZ-titkár elntónúja, hogy két hét alatt ® T^®r meglévő négy ifi brigád, "e"e még kettőt alakítottak. t>e még egy brigádot ala- mert sok a jelentkező... , Vállalat vezetősége és a szaks2ervezet jutalmat tűzött cz első helyezést elérő bri­gád december utolsó napjai- ban meg,}-apja az 1600 forintos jutáin iát, a verseny második helyezettje zászlót, a harma­dik Pedig oklevelet. Ezenkívül ® sza-bászatban és a varrodá- baV- o legjobb egyéni teljesit- nyújtó ifjúmunkások K°z°tt kiosztanak ] 400 forin- tot. Jav kezdődött a vállalás ^hajtása. . . fiatalok kozott volt olyan, intnt Schmidt É'ja is. akinek Ir.^ony eiéggé hullámzó a tel­JeBltihériye , T d munkahelyén több al- kalomniai is felkerestem _ «» a DiSZ-titkár. ™ Be. neki arról, hogy na_ figyelemmel es több igyekezettel könnven eléri 0 ,s a lOO s^ázalákot- Utóvégre maradhat szegyenben ttz UZern; „tanácsot rtiost 7tl£r Schmidt hi a is a Zúzalékon feldl tel}esit°k köze tartozik •5 »ISZ tervezet azonban maskévo állandóan napiren­den tartja' a Versenyt- A szak­szeri>e2 . dában felállított hang0,é ajándek-leme­'"<•« SS',«*,««­utan Bőhm Gizelta ts, akt *» annak ellenére, hogy alig há­rom hónapja dolgozik az üzem ben — 98 százalékos minősé­get ér el. Az üzemben komoly vita fo­lyik arról, hogy jelenleg ki jogos az üzem legjobb ifjú­munkása címre. Két név is szóba került: Gadó Béla és Holczhauzer Edit. Gadó Béla a szabászatban dolgozik. Keresete legutóbb: 1 900 forint! Holczhauzer Edi­tet a kézivarrodában találjuk meg. — Mióta a vállalásunk vég­rehajtását megkezdtük, sokkal szorgalmasabban dolgozunk, — mondja Holczhauzer Edit. — Keltem is 140 százalélcos a teljesítményem, de én azt sze­retném, hogy ha a többi lány túllépné a 100 százalékot. Elpanaszolja, hogy a gyen­gébb képességű fiatalok- . ahe­lyett, hogy olyanok mellé ül­tetnék, akiktől tanulhatnának. — másutt dolgoznak. Például Arató Ilona és Tabi Mária is dig keresik meg a havi 600— 700 forintot, pedig ők is már három éve itt dolgoznak. — Szívesen átadnám nekik tapasztalataimat, de nem te­hetem, mert nem az én aszta­lomnál dolgoznak. Af üzem vezetőinek érde­mes lenne megszívlelniük Holczhauzer Edit véleményét, már csak annál is inkább, mi­vel az üzem fiataljainak válla­lásában a gyengébb teljesítmé­nyű dolgozók segítése is szere­pel. De ehhez meg kell adni a lehetőséget. A fiatalok nem rég' beindított verseny-mozgal­ma komoly lendületet ad a tervteljesítésnek. Meg van bennük a lelkesedés is, hiszen alig két hét alatt az üzem fiataljainak több -mint fele Verseng már az elsőségért. Va- te-mivel több műszaki segítség­gel niég nagyobb munkagyő- Ze.lmekre ösztönözhetik az ifjú­ságot. I^méthetőleg ■ ■ - *em is ké­sik ** o segítség. ezzel a módszerrel.. Az össz- üztemi áitlaig növelése egyme süt getőbfoé teszi, hogy rövid idő alatt nocsak újból elérjék, ha­nem tói is haladják ezt * szá­mot. A ciklusos művelést is széle­sebb körben lehetne alkal­mazni. Jelenleg csak két fejtésben, — de ott eredményesen — hasz­nálják ezt a fejlett munkaszer­vezésit. Az itteni tapasztalatok felhasználásaival arra kell töre­kedni, hogy több csapatban is megismerjék a eikfflusgrafitam saertnihi munkát, hogy ez a módszer is segítséget adjon a tervek rendszeres túlteljesíté­séhez. Komoly tennivalók vannak még a dolgozók íoglafitoosjtatáaa terén is. Sok még az improduk­tív létszám a termelőkéihez vi­szonyítva. Már régebben elha­tározták az üzemben, hogy gépesítik a külszíni szállításo­kat. Az elhatározás azonban rnég nem jutott el a tettekig. Ha „ gépesítést megvalósítanék —* és ez különösen sürgető, most, amikor a technikai szán- varnál emeléséért harcolunk, — akkor 4—5 dolgozó és ugyan­annyi ló szabadulna fel a kül­színen, egy-eg-/ műszakban. Az egy főre eső összteljesítmény alakulása tehát nagyreszlbetn függ attól. hogy a műszaki ve­zetők milyen magatartást ta- nusütaniak eziránt. Kisebb zökkenőiket leszámít­va azt lehet mandairá. jó úton halad az évi vállalás teljesítése. Hogy azonban az év végéig a győzelem teljes legyen, .egy ta­nácsot meg keí'Jl fo.gadn.iok az ■«kina vezetőinek. Czukor elv­társ, az ü. b. elnök fejezte tai ezt legjobban: többet keli fog­lalkozni az emberekkel. Ezt .keli tenni s így az új munká­sok is élőbb megszeretik a bá­nyászmesterséget, csökken a még elég nagyszámú igazolat­lan mulasztás — túlteljesíti tervét az üzem. (Gulyás) gewisser — A HIVATÁSOS elö­AJDÖMÜvesZBK: zenészek, őacfemek vizsgáztatása októ­ber 14-én, pénteken reggel 8 órakor megkezdődik. Bizottság gondoskodik arról, hogy a te­hetségtelen, szakmailag kép­zetlen egyének, akik eddig a képzett előadóművészek elől elvették a lehetőségeket, ez­után ne tevékenykedhessenek. A vizsgáztatás után kerül majd 3or a szakmailag képzett elő­adóművészek kategorizálására. — Az elmúlt héten, szerdán este, a osányoszirái Uj Márctiius Tearóélőszövetkezattoen négy egyéniilleg dolgozó perasztcsa- ládot vatrtek fed a közös gaz­daságba. Az új belépőik között van a falu kovácsmosliere, Bó- olis János, a nyoldhoMias El- mayier János felesógévefl, Ma­gyar József és Kulcsár Jenő négyholdias gazda félteségéveL — MEGYÉNKBEN Is lelke­sen készülődnek, hogy méltó­képpen megünnepeljük októ­ber 28-án Micsurin születésé­nek 100. évfordulóját. A me­gyei tanács népművelési osz­tálya, a TTTT és az MSZT Pé­csett és a járási székhelyeken, termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban és a mező- gazdasági szakiskolákban, ezen kívül a többi iskolákban isün nepélyeket rendez. — Brikettgyártásunk egyik alapanyagéit a vadgesztenyéből u/Hítják elő. Eddig a íöldmű- vesszöveittaezetá átvevő helyek­re több, mint tíz mázsa vad­gesztenye érkezett. Jó munkát végeznek a mägocsi, a bere- mandi és a villányi úttörők. — AZ V. MEGYEI KÉPZŐ­MŰVÉSZETI KIAIXITAST ok tóber 14-én este 6 órakor nyit­ják meg ünnepélyes keretek között Pécsett, az MSZT nagy­termében. A megnyitóbeszédet Hajnal Ernő, a megyei tanács népművelési osztályának veze­tője mondja. Utána fellép a pécsi szénbányák igazgatóságá­nak énekkara. — A községfejlesztési alap­ból ez éviben kultúrotthomit ópí- temeik Ligeten. A ligetiek ma­guk is társaaiaími segítséget nyújtanak kultúrotthomik fel­építéséhez. Kombinált kenyér?! Amikor aratás után meg­jelent az új búzából sült ke­nyér, mindenki fellélegzett, hogy na, most már ízletes és jó kenyeret fogunk enni. Mert őszintén megvallha- tom, hogy régen ettem olyan jó és Ízletes kenyeret, mint amilyen az volt. Azóta is előfordul, hogy ugyanolyan jó kenyér kerül az üzletekbe, de mind gyak­rabban történik meg az is, hogy szinte élvezhetetlen egyes sütőüzemek készítmé­nye. Iezióóhh a Bem utcai kenyérboltban jó egynéhány kenyeret vágtak ketté, ame­lyek egyformán élvezhetet­lenek voltak. A kedélyeseb­bek szellemeskedve jegyez­ték meg, hogy ez a „kombi­nált kenyér“, mert ez mind­járt szalonnás is. Lényegé­ben azonban sütetlen és ke­letien volt. Hogy aztán a liszt volt-e az oka vagy a sütőüzem — nem tudom, de semmiesetre sem volna szabad ilyen ke­nyeret eladni. —pef— Levél párosversenytársamhoz Kedves Geresdi János elvtárs! Még sose találkoztunk személyesen, pedig most nagyon kellene. Gondoltam is rá, hogy elmegyek Komlóra, de hát tu­dod, hogy milyen körülményes az ilyesmi. Nem lehet csak úgy egyszerűen otthagyni a munkát egy egész napra. Meg nem U akarom. Egy napi kiesés is sokat tenne. Szóval ha már nem találkozhatunk, hát Írok Neked. — 5 azért éppen az újságban, mert nemcsak kettőnk dolgáról aka­rok szólni ebben a levélben. Ez éppenügy érinti az egész me ­gyét, mint Téged. Arról van szó, hogy rossz hír érkezett hozzám. Azt haltot- taim, hogy az én komlói versenytársam nagyon lemaradt. A Geresdi-csapat? — kérdeztem csodálkozva. — Az, az — mond­ták. — Szeptemberben mindössze 87 százalékot írtak a nevük mellé a táblára. S ez a 87 százalék 46 csille adósságot is jelent Pedig tudod te is nagyon jól, hogy mennyire kell a szén az or­szágnak. Nem is erről akarok írni. Neked magyarázzam ezt, aki magad is bányász vagy. s ahogy mondják, jó bányász. Ez olyan lenne, mintha egy gazdát agitálnék arra, hogy vessen, mert csak akkor lesz búzája. Neked arról akarok írni, hogy nem tudtam örülni az első ségnek. Mert — igaz ugyan, hogy — megnyertem a versenyt, de nem úgy, ahogy szerettem volna. Én úgy gondoltam ezt az. elsőséget, hogy majd csak egy-két tized különbség lesz köztünk. Ha én 130 százalékot teljesítek, akkor te legalább 129.8-et érsz el, vagy fordítva — és mi lett belőle? Neked vám 46 csille adós­ságod, nekem meg 692 csillével több van, mint a tervem elő­írja. Pedig nem dolgozom könnyebb munkahelyen, mint Te s a normám se alacsonyabb, mint a Tiéd. Nem is tudom, mi lehet a hiba nálatok. Én leírom, hogy mi hogyan dolgozunk. Talán ebből tudtok valamit tanulni, s nem lesz hiábavaló ez a. levél. Időben, még műszakbeírás előtt beosztom az embereket s el is magyarázom mindenkinek, hogy mi lesz az aznapi mun­kája. így pontosan meg érkeznek a munkahelyükre s mikor a. váltás leáll, ők azonnal megkezdik a munkát. Napközben sincs időkiesés. Olyat nem tűrünk meg, aki ..lógni” akar. De dolgo­zik is nálam mindenki. Jól összeszoktak már, a műszakiak is otthagyják őket a kezem alatt, s csak a legritkább esetben va lik ki valaki a csapatból. Vigyázok arra is. hogy a csillések fárdjanak ki túlzottan, 700 métert kell iutniok egy-eqy iel- csillével s ezért folyamatosan cseréljük, váltjuk őket. Egyszer az egyik tolja a csillét, utána pedig az, aki addig lapátolt. Az­tán magyarázok is nekik sokat. Jó. ha minél többet tudnak, — Lehet, hogy egyik-másik idővel vájár is lesz. Hadd tudjon ad digra már miamit. De a vájároknak is igyekszem mindent el­mondani, a-mit tudok. Nagyjából ez a mi módszerünk. Persze csak egészen rövi­den. Nincs benne. ugye. semmi különlegesség. Annyi az egész hogy egy jól összeszokott csapat minden egyes tagja dolgozni akar. És ez a lényeg. Kedvvel, vidáman kell dolgozni és irányí­tani az embereket. Minden nehézség megoldható, minden bat kiküszöbölhető. A Ti lemaradásotok is. Ezért szeretném, ha azt válaszolnád nekem, hogy azóta nincs már adósság s ha nincs, írd meg azt, hogyan sikerült megszüntetni. GÁL JÁNOS Szabolcs-bányai csapatvezető Csak érett szőlőt szüreteljünk! Az, hogy a szőlőből milyen bor lesz. kizárólag a szürete­lés idejének megválasztáséból, valamint a szüretelési szabá­lyok betartásától függ. A szüretelést csak akkor kezdjük meg, ha a szőlő tel­jesen érett: vagyis amikor a bogyó könnyen leesik a fürt­ről, héja vékony és áttetsző, leve édes és ragadós, a mag­vak megbámulták. Sajnos, előfordul, hogy sokan nem várfák meg a teljes érést, ha­nem korán szüretelnek. A kö­vetkezmény az, ami az elmúlt esztendőben sok helyen volt. hogy a korán leszedett szőlő­ből nyert must a legtöbb eset­ben elromlott. Helyes az, ha a szüretelés megkezdése előtt prófaaszüre­tet tartunk. A próbaszüretet úgy végezzük el, hogy a láb ? különböző részeiből egy-egv tőkének fürtjeit leízedjffk. Az így nyert mustnak megái1 apit- iuk a cukorfokát, ha azt ló' juk, hogy a must cukorfoka megfelel, jómtnőségű, akkor megkezdhetjük a szüretet. A szüretelésnél vigyázni keli arra is, hogv ne kerüljön le­szüretelt szőlő közé. a hónalj- hajtásokon termő értéktelen fürt. Először a legérettebb, könnyein rothadó vékonyhéju fajtákat szedjük le, csak any- nyi szőlőt szüreteljünk le, amit aznap fel is tudunk dolgozni. Szabó Márton a siklósi állami gazda­ság dolgozója. JsQrftM&foCl'fAt 0* CC’C’fä'dfß’ M’&jffti'Oic Vereckei Rezső, istván­akna íömérnöike felmegy a dobogóra, körbejáratja tekin­tetét, hogy- asszegyűltek-e már a hallgatók, aztán elkezdi elő­adását : — A feltárási munkálatok célja, hogy az egyes telepeket hozzáférhetővé tegyük az elő­készítéshez ... Mindenki feszülten figyel, a ceruzák sebesen szántják a papírt. A csilletologatáshoz szokott kemény bányászkezek most teljes erővel a hallotta­kat igyekeznek lerögzíteni. Közel 30 ember ül itt. Mind csillés, s mind vájár akar len­ni. Tanulni, képezni akarják magukat, hogy necsak kisegítő munkára legyenek használha­tók. Nehéz már ilyenkor beülni az iskolapadokba. Elszoktak tőle. De most mégis kedvvel és akarattal teszik. Az előadó okosan, tagoltan és érthetően beszél. Neon ne­héz követni és megérteni a szavait. A feltárás és az elővá- jás problémáit fejtegeti ina két órán keresztül. Aztán jön majd a visszakérdezés. — Ez a legnehezebb — súg­ja oda Kádár István. — In­kább akármit, csak fejelni ne kelljen. Pedig nem kell félnie. ö a tanfolyam egyik legkiválóbb hallgatója. Kálmán István mérnök, a tanfolyam felelőse nagyon sok jót tudott róla mondani: — Minden órára pontosan eljár, ügy figyel, mintha at­tól félne, hogy egy szót is el­veszít. Tudja is az anyagot. De nemcsak az elméleti részben járatos, nagyjából tisztában van már a gyakorlattal is. A legnehezebb telepek egyikén dolgozik, egy gázkitörés veszé­lyes zárt helyen. De panaszt sose hallani rá. A vájára is szereti és szívesen megmutatja neki a fogásokat. Amikor leg­utóbb arra jártam, akkor is ő dolgozott. A munkahely hom­lokát nyitotta éppen, s előre tűzött, ahogy kell és bebizto­sította a főtet és az oldalt. A vájár ott állt mellette és ma­gyarázott. És ez igen fontos. a nagy tapasztala tokkal rendek kező vájároknak segíteniük kell a tanulókat. — Nagyon jól kijövök a vájárommal, Grünwald Jó­zseffel — mondja Kádár Ist­ván a szünetben. — Igyek­szem is jól a keze alá dolgoz­ni s közben ellesem a fogáso­kat. Mert jó szakember aka­rok lenni én is, Ezt mondja mindegyik. Ez a vágya Kázmór Pálnak is, aki a paraszti munkát hagyta ott a bányáért, — Csak első állomásnak te­kintettem azt, hogy csillés va­gyok. Én szeretnék több len­ni, vájár, s talán egyszer majd frontmester is. Aki pedig elő­re akar jutni, annak tanulnia ■kell. így mondja s így is gondol­ja. És figyel, megtanul min­dent. a számtant, a fizikát, a gépelemeket s a bányászati szaktárgyakat, hogy aztán a 170 órás tanfolyam végén — egy kiváló vizsga után — el­kezdhessen ő is önállóan dől-, gozni. Nem rövid idő ez a 170 óra? Talán annak látszik. De min­den percét jól kihasználják. És kicsit el is tértek a prog­ramtól. Csökkentették azokat az órákat, amelyek nem köz­vetlenül a bányaművelésre vonatkoznak s növelték az utóbbiaknak számát. — Többet és részletesebben foglalkoznak a hallgatóik a fel­tárás, az elővájás, a fejtés, a szellőztetés és a robbantás «tudnivalóival, viszont keve­sebbet az elektromosság elmé­letével. István-aknán erre nincsen olyan égető szükség, mint mondjuk, a borsodi bá­nyákban. mert nálunk nem alkalmaznak elektromos áram­mal hajtott gépeket — mond­ja lé-ben Antal szakoktatóéi felelős. — Nem az első véjártanío­íyam ez már István-aknén, — teszi hozzá magyarázóan Ébert János szakoktatási fő­előadó. Vannak tapasztalataik, tisztában vannak azzal, hogy mit kell tudnick a vájárok­nak. S az eddigi tanfolyamok végzett hallgatói túlnyomó többségükben meg is állják helyüket. Kerecseny József, az egyik gázkitöréses -telep gurítóját hajtja, egészen kü­lönleges a munkája. Kálmán István mérnök szerint talán tíz vájár sincs István-aknán. aki meg tudná csinálni. Papp Béla a 7-es telepen a fejtésben végez kiváló munkát s Mór.n Jakab az elővájásDan. Ezeknek a bányászoknak, fiataloknak és idősebbeknek egy a céljuk: többet akarna? tudni, előre akarnak jutni — magukért, családjukért, s az egész országért; A szünet közben befeje zódik, a hallgatók visszaülnél, helyükre, elhal a percnyi züm­mögés s Vereckei Rezső fő­mérnök elvtárs tovább foly­tatja az előadáséi, 0NGDY

Next

/
Thumbnails
Contents