Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

DUNÁNTÚLI VILÁGPRUtETÁUOlEGrEXÖtJETEK] r A haza javára, a magad hasznára — jegyezz békekölcsönt! MDP BARANYA MECVEI BIZOTT/A'GA'N AK WAPJA XII. ÉVFOLYAM, *27. SZÁM ÁRA: r,0 FILLÉR 'S KEDD. 1955 SZEPTEMBER *1 Magunknak adjuk Idén hetedszer jegyzőnk köl­csönt. A nép kölcsönt ad álla­mának, hogy ezzel is segítse a tervek megvalósítását. A jegyzés és a kölcsönkötvények sorsolása szinte szerves részé­vé vált már mindennapi éle­tünknek, a bérből és fizetésből élő dolgozók havi „költségve­tésében", a parasztság rendes évi kiadásai között szerepel már az államnak szánt kölcsön összeg. A majdnem minden hónapban sotrakerülő kötvény sorsolások alkalmával ezrek és ezrek állapítják meg öröm­mel, hogy kötvényük száma ott szerepel ez újságokban megjelent számoszlopok között. Hai év alatt rendszerré vált az áillamkölcsönök kibocsátása és bebizonyosodott, hogy ez a rendszer jó, mert szervesen illeszkedik a szocializmus épí­tésének feladatai közé, segíti azok végrehajtását. Dolgozó népünk az állam iránti mély bizalommal jegyez évről-évre új kölcsönösszege­ket, mert látja, hogy az állam nak kölcsönzött pénz kamatos­tul térül vissza, nemcsak a nyereményben és visszafizetett összegekben, hanem a nép ja­vára végrehajtott hasznos be­fektetésekben is. Nemcsak azokban, amelyek falun és vá­roson közvetlenül láthatók, mert a jegyzett összeg helyben maradt ötven, illetve huszon­öt százalékából létesültek, ha­nem azokban is, amelyek or­szágos terv alapján, az egész dolgozó nép érdekében jönnek létre. Megyénkben is a falusi kultúrházakon, betonjárdákon, sportpályákon kívül a szocia­lista várossá fejlődött Komlón, a sokszáz új pécs' lakáson, a Pécset Budapesttel összekötő korszerű betonúton és sok más létesítményen mérlietjük le, mire fordította az állam a nép tői kölcsönkapott pénzt. De hozzá kell ugyanakkor ten­nünk, hogy ez a pénz a köl­csönt adó dolgozók számára, mint személyi tulajdonuk sem veszett el, hanem hiánytalanul visszakapják, mint *zt az öt­éves Tervkölcsön teljes össze­gének visszafizetése is bizo­nyítja. Könnyen megérthetjük, hogy hogyan lehetséges. Csak arra kell gondolnunk, hogy államunk a kölcsönka­pott pénz túlnyomó részét új gyárak, új bányák és egyéb gyümölcsöző létesítmények megvalósítására fordítja, s így a befektetett összegek hosz- szabb vagy rövidebb idő alatt nemcsalt megtérülnek, hanem az állam és ezzel az egész dol­gozó nép számára jóval na­gyobb hasznot is hoznak. Mindenki tudja, hogy a jövő évben már hozzálátunk a mé- eodik ötéves terv megvalósítá­sához. Az első ötéves tervben már megváltozott hazánk ar­culata. Mezőgazdasági jellegű országból ipari jellegű ország­gá lettünk. Rövid öt év alatt új, hatalmas nagyüzemek és körülöttük szocialista városok épültek. Hazánk térképén öt év előtt még csak kis, elma­radott falucskát találhattunk a mai Sztáliiwáros helyén és a inegye térképén is csak kis fekete pont jelezte Komlót, amely azóta nőtt járási jogú és országos jelentőségű szocia­lista bányavárossá. Az első öt­éves terv nagy építőmunkájá­nak számos tanujelét szinte már megszoktuk, s csak akkor érzékeljük, ha emlékezetünk­ben magunk elé idézzük, ho­gyan éltünk a múltban. A második ötéves tervben még tovább fejlődünk. Iparunk még hatalmasabbá növekszik, mezőgazdaságunk az eddiginél is több gépet, a modem nö­vénytermeléshez és állatte­nyésztéshez szükséges segéd­eszközt kap. Számos beruházás fejleszti tovább kulturális éle­tünket és javítja a dolgozók életét, növeli kényelmét. Mind ehhez pénz kell. Az a pénz is, amit a dolgozók államkölcsön formájában adnak az állam­nak, ezt a célt szolgálja. A mi áUamkölcsöneinfcet Békekölcsönnek nevezzük, s ezzel kifejezzük azt is, hogy a dolgozók kölcsönösszegei a bé­két, hazánk függetlenségének és szabadságának biztosítását is szolgálja. Tőkés ország rend szerint külföldről kér kölcsönt, ha valami komolyabb létesít­ményt akar megvalósítani. A külföldről szerzett kölcsön azonban rendszerint a gyen­gébb ország függetlenségének árubabocsátását jelenti. Pár­tunk mindig élesen ellenezte az ilyen, függetlenségünket veszélyeztető hitelforrások igénybevételét. Mi saját erőnk bői, anyagi és politikai függő­ség nélkül építjük a szocializ­must, ezért ha az államnak tervei megvalósításához anyagi eszközökre van szüksége, min­dig belső forrásokból igyek­szik meríteni. Ilyen oelső for­rás a dolgozó nép részvállalása az építés terheiből. Ez egyút­tal azt is jelenti, hogy a saját erőnkből létrehozott alkotások hasznából sem kell idegen ál­lamoknak részt adná, hanem az teljes egészében a mi dolgo­zóinké marad. Ma népköztársaságunk azzal a kéréssel fordul az ország egész népéhez, hogy forintjai­val, kölcsönjegyzésével segítse további nagy feladataink meg­oldását, a második ötéves terv végrehajtását. Nem idegenek, hanem a magunk érdekében kéri. Amit adunk, az összeg, amelyet a jegyzési ívekre írunk, 6enki másnak, nekünk hoz majd hasznot, a mi érde­keinket, az egész ország javát szolgálja. Ne legyen senki, aki kivonja magát a szocializmus építésének ilyen módon való segítéséből. Mint eddig már hatszor, idén Is jegyezzük túl a kölcsön tervezett összegét. Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államköl- csönt bocsát ki: a hatodik bé­kekölcsönt. A minisztertanács felhívja az ország dolgozó né­pet, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmisé­gieket és alkalmazottakat, ha­zánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építő- munkánk sikeréhez." A hatodik békekölcsönt a Magyar Népköztársaság korma nya egyezerkétszáz millió fo­rint összegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdő­dik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, né­pünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, vala­mint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dol­gozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredmé­nyeihez nagymértékben járul­tak hozzá dolgozó népünk meg takarításai is, amelyeket ál­lamkölcsön formájában lelke­sen bocsátott államunk rendel­kezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek tes­tet a kölesön forintjai. A Sztá­lin Vasmű, az Lnotai Novem­ber 7. Erőmű, a tiszalöki duz­zasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék. Iskolák, kultúrott- honok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyít­ja, hogy jól gyiimölcsöztettük a dolgozók kölcsönadott forint­jait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép te­remtő ereje hivott létre, mind­annyian méltán büszkék lehe­tünk. Népköztársaságunk áUamkiil csönei jó befektetésnek bizo­nyultak. A hat esztendővel ez­előtt kibocsátott ötéves terv- kölcsönt teljes egészében visz- szafizettük. Magyarország tör­ténetében ez volt az első ál­lamkölcsön, amelynek eredmé­nyeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A hatodik békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, ami­kor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második öt­éves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánk­ban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és to­vábbi célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke meg­óvása és megszilárdítása to­vábbi erőfeszítéseket, lanka­datlan harcot, odaadó- munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. , A hatodik békekölcsönre jegy zett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelke­désünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biz A hatodik békekölcsön tosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját sze­rető, becsületes magyar dol­gozó rész tvesz » kölcsön jegy­zésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasz­nára, jegyezzetek békeköl­csönt! Budapest, 1955 szeptember 27. A MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. kibocsátási feltételei névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyere­ménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi ÚJA* tartama alatt evenként két. összesen negyven nyeremény­sorsolás lesz, a pénzügyminisz­ter által megállapított időpon­tokban. 7. Az egyes nyereménysonso- lások alkamával minden száz millió forint névértékű osz­tályra a következő nyeremé­nyeket kell kisorsolni; ar S « l >» e t h,e .? dp «X 6 a egy sorsolás alkal­mával: db Il ii 2£8 3 fialt hm 3&S85 50.000 1 40 25.000 1 40 10.000 •> 80 5.000 6 240 1.000 50 2.000 500 650 26.000 200 8 040 321.600 a nyeremények száma összesen; 8 750 350 000 a nyeremények forint összege; 2,106.000 84,330.000 Ft 1. A hatodik békekölcsön 1955 október 1-én, 1950 már­cius hó 1-től 1Ö78 március 1-ig terjedő időre kerül kibocsá­tásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhe­lyezni. A köicsönjegyzés rend­jét a pénzügyminiszter álla­pítja meg. 3. A kölcsön száz millió fo­rintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer soro­zatból áll. Egy-egy osztály köt­vényeinek >fsorozat”-száima hatvanezeregytcH nyolcvanezer­ig, egy sorozaton belől a köt­vények „száma" egytől—ötven- ig terjed. gyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyere mény megfelelő hányadára Jo­gosítanak. 5. Az évemként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagá­nak. A nyereménye tóból húsz százalék nyereményilleték le­vonásra kerül. A kölcsön nye­reményei, százezer forintos fő­nyeremény, ötvenezer, huszon­ötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz for intőé nyere­ményeit, amelyek a száz fortn- ‘os kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény Ezenkívül minden sorsolás«»» kisonsolésra kerül egy darab százezer forintos főnyere­mény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976 évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megál­lapított időpontokban, névér­tékben kerülnek kisorsolásra 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben vissza váltásra kerülő kötvényeket 1979 március 1-ig lehet bevál­tani. A határidő után még b* nem váltott kötvények érvé­nyüket vesztik és azokra sem a névértéket sem a nyereményt kifizetni már nem lehet 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben ke­rül kibocsátásra. Forgalomb? kerülnek összevont kötvények kétszáz és ötszáz forintos név- értékben, amelyek két illetve ót darab százforintos kötvény­nek felelnek meg. Az össze­vont kötvények az azon fel­tüntetett számoknak megfelelő két, Illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvóny és az időközi elszá­molások céljaira szolgáló ne­A Komlói Szénbányászán Tröszt három üzeme befejezte l!l. negyedéves tervét A Komlói Szénbányászati Ti»öm(J*öz tartozó Kossuth-bánya I-es üzeme, a Béta-akna és « szászvári üzem dolgozói jelentet­ték, hogy szeptember 24-óm negyet** befejezték III. negyedéves tervüket. Az élenjáró három bányaüzem dolgozói elhatározták, hogy a III. negyedév végéig együttesen terven felül 10.600 tonna szenet termelnek. ÉRDiHIES VOLT JEGYEZNI! 9»bó Jéwef M, gyeretersr 25 o«o Ft-* nyert. Dell Aladár * ligetpusztai Szűcs Ferenc, a Pécsi Tejüzem Komlód! Károlyné háziasszony állami gazdaság dolgozója tisztviselőié 10.000 forintot Pécs, Molotov utca. 5.600 Ft-ot 10.000 forintot nyert, . nyert, nyert ifj. Jaksa József drávasza- bolcsi egyéni gazda 25.000 fo­rintot nyert 200 forintos köt­vényével.

Next

/
Thumbnails
Contents