Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

2 NAPLÓ t!?55 SiSÉFTEMBER 27 N. A. Bulganyín elvtárs levele Dwight Eisenhowerhoz, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez Moszkva, szept. 24. (TASZSZ) V. A. Bulganyín, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke az alábbi levelet intézte Dwight Eisenhowerhez, az Amerikai Egyesült Államok el­nökéhez: »WIGHT EISENHOWER. Őexcellenciájának, az Ameri­kai Egyesült Államok elnökének. WASHINGTON Tisztelt Elnök Úri Szükségét érzem annak, I.jgy őszintén és nyíltan kicse­réljem véleményemet önnel arról a kérdésről, amely most különös fontosságra teil szert. Azt a kérdést tartom szem előtt, amelyről képviselőink most az ENSZ leszerelési al­bizottságában tárgyalnak. Emlékezetes genfi találkozó, saing során megállapodtunk ab ban, hogy együttműködünk egy elfogadható leszerelési rendszer kidolgozása érdeké­lten. Amikor jóváhagytuk a külügyminisztereinknek száut ene vonatkozó utasításokat, úgy gondoltam, hogy nagy do­log történt: országaink képvi­selői most ezekre az utasításom ra támaszkodva és a négy kor, »lányfő Genfben kifejtett vé­leményét és javaslatait mun­kájukban figyelembe véve, ha­tározott előrehaladási érhetnek el és kell is, hogy elérjenek. Kollégáimmal együtt feltété leztem, hogy képviselőink már mifnkájuk kezdetén kczös meg­egyezésre jutnak mindazokban az alapvető kérdésekben, ame­lyekre vonatkozóan a nézetek már egyeznek vagy pedig lé­nyegesen közeledtek egymás­hoz. Mindenekelőtt *z öt nagy­hatalom fegyveres erői .színvo­nalának kérdését, az atomfegy­ver eltiltásának életbeléptetési határidejére vonatkozó kér. dést, és a nemzetközi ellenőr­zés kérdését tartom szem előtt. Ilyenformán szilárd alap léte­sülne a további munka. szá­mára. ennek során tisztázni le. hetne egy elfogadható lesze­relési rendszer kiépítésére vo­natkozó szükséges egyezmé­nyek összes részleteit. Az első hetekben az albizott vág munkája azonban még nem járt olyan eredményekkel, amelyekre ml önökkel együtt joggal számíthattunk volna, és nyíltan meg kell mondanom, a fennakadás jelentős mérték­ben onnan ered, hogy az albi­zottság tagjai mindezidelg nem ismerik az Egyesült Államok képviselőjének azokkal a téte­lekkel kapcsolatos álláspontját amelyeket minden okunk meg, volt összeegyeztetett tételeknek tekinteni. Mint ismeretes, az Egyesült Államok képviselője teljesen mellőzte a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének, va­lamint az atomfegyver eltiltá­sának kérdését és azt a kíván­ságát fejezte ki, hogy minde­nekelőtt és főként Önnek a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közti katonai informá­ció-cserére, valamint a Két or. szág területén végzendő köl­csönös légifcivétclekre tett ja­vaslatát tárgyalják meg. F.kép pen olyan benyomás alakul ki. mintha az egész leszerelési problémát e javaslatokban fog­lalná össze. Véleményem szerint a kérdés ilyen felvetése nem felelne meg a népek várakozásának, jólle­het tökéletesen tudatában va­gyok az Ön által Genfben be­terjesztett javaslatok fontossá­gának Minthogy azonban bennem és kollégáimban az említett be­nyomás alakult ki, kötelessé­gemnek tartom, hogy ismét kö /öljek önnel, tisztelt Elnök Ur egyes elvi. jellegű megfontolá­sokat. Mi úgy véljük, a fő feladat most abban rejlik, hogy továb­bi erőfeszítésekkel olyan uta­kat keressünk, amelyek lehe­tővé tennék, hogy kimozdítsuk a holtpontról a Szovjetunió c; az Egyesült Államok népei, va­lamint az egész világ népei számára egyaránt létfontosságú leszerelési problémát. Ezzel kapcsolatban engedje meg, hogy foglalkozzam azok kai a javaslatokkal, amelyeket Ön Genfben előterjesztett. Eze­ket a javaslatokat ama őszinte törekvés t anubtóonyí té kának U'Vn'jb'- ^mellyel Ön a nem. zetközl ellenőrzés és felügyelet fontos problémájának megol­dásához vezető utat igyekszik keresni és amellyel hozzá kí­ván járulni a nemzetközi kap­csolatok normalizálására 1/á. nyúló közös erőfeszítésekhez. Géniből való visszatérésünk óta igen alaposan tanulmányoz zuk az ön július 21-1 javasla­tát, amelyet Stasscn úr augusz, tus 30-án ismerteted a leszere­lési albizottságban. E tanulmá­nyozás során számos kérdésünk vetődött fel, ezekről szeretném kifejteni elképzeléseimet. Mindenekelőtt az Egyesült Államok és a Szovjetunió fegy, veres erőire és fegyverzetére vonatkozó kölcsönös tájékozta­tásról. Elvben nincs ellenvetésünk ezzel a javaslattal szemben. — Úgy látom, hogy az adott idő­pontban az ilyen tájékoztatás­cserére szükség van az államok között. A legjobb lenne, ha a fegyverzetre vonatkozó adató, kát nemcsak az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió, hanem minden állam el juttatná ahhoz a nemzetközi ellenőrző és ügye. leti szervhez, amelynek létre­hozásában meg kell állapod­nunk Hogy ne legyen félreér, tés. a fegyverzetre vonatkozó tájékoztatásnak természetsze­rűleg ki kell terjednie minden fegyverfajíára — mind a ha­gyományos fegyverekre, mind az atomfegyverekre. Ha ezek az elképzelések helyesek, ak­kor figyelmesen meg kel! vi­tatni mikor kell beterjeszteni az államok fegyverzetére, min­denekelőtt a nagy államok ösz- szes fegyverzetére vonatkozó teljes jelentéseket. Magától értetődik, hogy az említett jelentéseknek a nem­zetközi ellenőrző szerv rendel, kezesére bocsátása csaki* ab­ban az esetben tesz szert je­lentőségre. ha megegyezés jön létre a fegyverzet csökkentésé­ről, valamint az atomfegyver eltiltására irányuló intézkedő, sek végrehajtásáról. ügy vélem, hogy a leszerelés feladatainak megfelelő nem­zetközi ellenőrző szerv létrcho zásának kérdését elszakíthatat­lan összefüggésben Heh tárgyal ni azokkal a döntésekkel, ame­lyeket • a iokozatos leszerelés tervének megvalósításáról fog. nak hozni. Egyben tekintetbe kell venni, hogy a valóban tel­jes értékű káténál tájékoztatás csere annul reálisabb lesz, mi­nél jobban megerősödik az ál­lamok egymás iránti kölcsö­nös bizalma. Szeretnék kitérni a légifelvé- íelek kérdésére is. Nem kétlem, hogy amikor az országaink területének kölcsö­nös légifényképezcsére vonat­kozó javaslatot előterjesztette. Önt az a jogos törekvés vezé­relte, hogy e két ország mind- "gyikét bizonyossá (egye afelől, hogy a másik fél nem fogja megtámadni. De legyünk teljesen nyíltak, A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a mi két országunk nem egymagában lép fel. Mint ismeretes, az Egyesült Államok vezeti a mindenki előtt ismert nyugati és keleti katonai cso­portosulásokat. sót fegyveres ereje sem csupán amerikai te. rületen állomásozik. Az Egye­sült Államok fegyveres erői megtalálhatók Angliában, Nyu- gat-Némctországban, Olaszor szagban, Franciaországban, Spanyolországban. Eszak-Afri- kában, Görögországban, Török, országban, valamint a Közel­és Közép-Kelet számos orszá­gában, Japánban, Tajvan szi­getén, a Fülöp-szigeteken és így tovább. Ehhez hozzá kell még tenni, hogy — egységes parancsnokság alatt lévén — számos ország fegyveres erői szervesen összefüggenek az Egyesült Államok fegyveres erőivel. Ilyen feltételek között a Szovjetunió katonailag össze­fogott több szövetséges állam­mal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ön javaslata egyáltalán nem tartalmaz uta­lást aZ Egyesült Állomok és a Szovjetunió határain kívül lévő fegyveres «erőkre és kato­nai létesítményekre. Pedig hát egészen nyilvánvaló, hogy « iégifényképezést ki kellene tér jeszteni a megfelelő államok területén lévő összes fegyve­rei erőkre én katonai létesít­ményekre. Ez a körülmény egészen új kérdést vet fel — megengedik-e ezeknek az álla­moknak a kormányai, hogy ide­gen légierő légifelvételeket ké, szítsen az ő szuverén területük rőL Mindez azt mutatja, hogy a légi felvételek kérdése nem az a kérdés, amely a jelenlegi körülmények között hathatós előrehaladást biztosítana: az államok biztonságának bizto­sítása és a leszerelés sikeres megvalósítása útján. E* a következtetés annál in­kább kínálkozik, mivel az ön javaslata, sajnos, nem tartal­maz semmiféle utalást arra, hogy csökkenteni kell a fegy­verzetet és be kell tiltani az atomfegyvert. Természetes ezért, hogy ma­napság mind gyakrabban felvetik a kérdést — mit nyújt a légifelvételekrc és a tájékoz, tatás összegyűjtésére vonatko­zó javaslat a fegyverkezési hajsza megszüntetése szem- pontiából? Ha egy ilyen javas­lat nem mozdítja elő a fegyver­kezési hajsza megszüntetését, akkor ez azt Jelenti, hogy nem küszöböli ki egy újabb háború veszélyét, nem könnyít azo­kon a terheken, amelyek en­nek kapcsán a népekre nehe­zednek. Megfelel-e az adott ja­vaslat annak, amit államaink és valamennyi ország lakossá­ga vár tőlünk? Végül el kell gondolkozni azon is, hogy mi lenne ha a légifényképezé^ és a katonai tájékoztatás-csere kérdéseivel foglalkoznánk és ugyanakkor nem tennénk hatékony intéz­kedéseket a fegyverzett csök­kentésére és az atomfegyver eltiltására. Vannak aggodalma­im, amelyeket ki kell tárnom ön előtt: nem vezet-e az Ilyen helyzet az éberség csökkenésé, hez. a béke megbontásának még mindig fennálló és a fegy­verkezési hajszából eredő ve­szélyével szemben? Az általam kifejtett megjegy zések egyáltalán nem jelentik azt, hogy nem tudunk meg­egyezésre jutni a leszerelés problémájának fontos vonat­kozásaiban. Szeretnem felhívni az ön figyelmét arra, hogy vannak ennek a problémának olyan igen lényeges oldalai, amelyekben álláspontjaink any nyira megközelítették egymást, hogy lerögzíthetnénk bizonyos megegyezést. Vegyünk egy olyan kérdést, mint a nagyhatalmak íegyve- res erői színvonalának megái, lapítása. Általánosan elisme­rik, hogy ez a kérdés nagyje­lentőségű. Mint ismeretes, azon színvonalak megállapításának gondolatát, amelyekre az öt nagyhatalom fegyveres erőit csökkenteni kell, eredetileg az ön kormánya vetette fel 1352- ben Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányával egye. lemben. Hogy közös megegye­zésre jussunk a leszerelés szem pontjából e rendkívül fontos kérdésben, elhatároztuk, hogy elfogadjuk tárgyalási alapul az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország e közös javasla­tát. Ebben a kérdésben tehát közös az álláspontunk. Igen fontom lenne lerögzíteni ezt a közöttünk elért megegyezést. Az atomfegyver kérdésében tekintetbe kell vemni. hogy most, amikor a világ legna­gyobb hadseregeinek fegyver­zetében * megtalálhatók olyan tömegpusztító eszközök, mint az atom. és hidrogénfegyver, természetesen nem lehet lesze­relésről beszélni anélkül, hogy ne érintenénk e fontos kérdést. Ezért ez atomfegyver eltiltása problémájának mindig első­rendű jelentőseget tulajdoní­tottunk. E probléma megvita­tásakor a nézeteltérések egyik lényeges tárgya az atomfegyver alkalmazására vonatkozó tila­lom életbeléptetést időpontja, nak kérdése volt. A n.i törek­vés űnk az. hagy közelebb hoz­zuk egymáshoz a felek állás­pontját. s ily módon mogköny- oyusiik és meggyorsítsuk a megegyezést cblKoi a kérdés­ér», Ezért .^fogadtuk az atom. fegyver alkalmazására vonat hozó tilalom életbeléptetésének azokat a határidőit, amelyeket Anglia és Franciaország kép- . •••elöl java-öltek londonivá» tel év jgrilúiíli*«, as KNát to­szerelési bizottságának albizott­ságában. Úgy gondolom, ön egyetért azzal, hogy az atomfegyver al­kalmazására vonatkozó tilalom életbeléptetésének Időpontjáról előterjesztett angol és francia javaslat, amelyet a Szovjetunió elfogadott, megfelel közös ér­dekeinknek. Kívánatos lenne — és ez nézetem szerint tel­jes mértékben megvalósítható, — megállapodni ebben a kér­désben is. Célszerűnek látszik továbbá, hogy már most egyezzünk meg több olyan intézkedésben, me­lyek arra irányulnak, hogy meghiúsítsák egyik állam vá­ratlan támadását a másik el­len. Véleményünk szerint ez összhangban állna a népek bé­kéje és biztonsága fenni áldá­sának érdekeivel és e tekin­tetben meg lehetne egyezni az említett feladatnak megfelelő ellenőrzési formában is. ön. Elnök Ur, mint katona­ember, saját tapasztalataiból tudja, hogy a korszerű háború megköveteli sokmilliós hadse­regek és óriási mennyiségű ha­ditechnika bedobását a had­műveletekbe. Ezzel összefüg­gésben óriási jelentőségűvé válnak bizonyos pontok, ahol megtörténhet e haditechniká­val felszerelt hatalmas kato­nai egységek összevonása. Az általunk előterjesztett el­lenőrzési rendszer — ellenőrző állomások létesítése „ nagyobb Ha tigyelerríoe vesszük, — ina a Neues Deutschland — hogy a genfi értekezleten az ENSZ-ben képviselt négy nagy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — terjesztett elő javaslatokat, akkor nyilván­való, hogy a szovjet küldött­ségnek a 10. ülésszak elé ter- lesztett javaslata a nemzetiközi feszültség Genf után bekövet­kezett enyhülésének elmélyí­téséire és arra irányul, hogy a szavakról áttérjenek a tettek­re. A National-Zeitung kiemeli, hogy V. M. Molotov követelte a leszerelés kérdésének meg­vitatását. ami lőfeladat és amelynek megoldása az euró­pai kollek* ív biztonsági rend­szer megteremtésével együtt lehetővé teszi, hogy hozzálás­sanak Németország újraegye­sítéséhez. DF3JI1 Valamennyi lap hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió kül­ügyminisztere nagyra értéke’te India béketörokvéseit. Jellem­ző címet ad enre vonalköze hírének az Indian Express: — ,Molotov támogatja Nehru ja­vaslatát a távolikeieti értekez­Berlin (MTI): Berlinben va- -.ámap este befejeződött a Tu doinányos Dolgozók VUágczö- vetségének negyedik közgyűlé­se, amelyen tizenhét állam tu­dósainak nyolcvan képviselője vett részt. A 7.áróülési:n egyhangú la;; ,f- gndott határozat felszólítja a vinág kormányaH, kezojetufik új tárgyal focikat az atomit ótoo rú vesaélyertoik tci'jos elhárítá­sára. ▲ kézgyükM egyhangúlag 6> kikötőkben, vasúti csomópon­tokon, gépkocsi-főútvonalakon és repülőtereken, — csapatok és hadianyag nagyarányú, ve­szedelmes összpontosításának és annak megakadályozására irányul, hogy egyik ország a másik ország ellen váratlan tá. mad őst intézzen. Az ilyen el­lenőrző állomások létesítése fontos lépést jelentene a nem­zetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti bizalom megteremtésének útján. Nézetem szerint az ellenőrző állomásokra vonatkozóan elő­terjesztett javaslatunknak megvan az az előnye, hogy ha­tározott biztosítékot nyújt egyik állam más állam ellen irányuló váratlan támadásával szemben. Feltételezem, ön egyetért azzal, hogy a fegyveres erők színvonaláról, a nukleáris fegy, ver eltiltásának élctbeléptetósi határidejéről, valamint az el­lenőrző állomások létesítéséről előterjesztett javaslataink elő­segíthetik a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a béke megszilárdulását. Ennél fogva nem látom indokoltnak, miért ne állapodnánk meg a szóban- forgó kérdésekkel kapcsolatos megegyezések létrehozásában. Ilyen közős négyhata’mi dön­tés óriási jelentőségű lenne, mert azzal a b’ztos tudattal töltené el milliók szívét, hogy a leszerelés teljes mértékben meg-valósítható, és hogy ebben let összehívására. India békés erőfeszítéseinek nagyra ért éke­lése'“. A lapok vezető helyen, vas- taglbeíűs címfeliratokkal közöl­nek jelentéseket V. M. Molo­tov beszédéről. NEWYORK Perrot, a Now-York Times tudósítója kiemeld, hogy a szovjet küldöttség vezetője be­szédéiben nagy figyelmet szen­telt a függetlenséget kapott és függetlenségire törekvő ázsiai és afrikai országoknak. A tudósító utal a ciprusit és az algíri kérdés napirend - retűzését célzó szovjet szór gaímazisra és azt a szovjet stratégia'külön részének tekinti. A tudósító kiemeli az ülés­szakon elhangzott beszédeik enyhe és jóindulatú hangne­mét. .Annak a hatásnak — álla­pítja meg Hamilton, a lap egy másik tudósítója, — amelyet a „Genfi szeljem” a Kelet és Nyugat közötti feszültségre tett, mércéjéül szolgálhat az a különbség, amely az itt elhang zott beszédek hangneme és Dulies. valammt Molotov há­rom hónappal ezelőtt a san- fianciscoí jubileumi üléssza­kon elhangzott beszédének hangneme között mutatkozik. nagy lelkesedéssel választotta meg a Tudományos Dolgozók Viliágszövétségének vezetőségét. Elnök újra Frédónc Joliot- Curie tanár (Franciaország) Unt, cletnökök: I. D. Berned, ta- .Ar (Nagy-Britannia), C. F. Povveií tanár (Nagy-Britannia), A. I. Op.j-in akadémikus (Szov Mimié). Li Cee-Kvang akadé­mikus (Kfnaí Népköztársaság) és L. Tauling tanár Amerikád ráveti ült Aidán lökj az irányban reális lépések tör­ténnek. A szóbanforgé kérdé­sekkel kapcsolatos megegyezés megnyitná az utat a leszerelés problémájával összefüggő más kérdések rendezéséhez. Előse­gítené az együttműködés és kölcsönös megértés légkörének megszilárdulását, amelynek alapját Genfben fektettük le. és kedvező feltételeket terem­tene szélesebbkörű leszerelési és leszerelés-ellenőrzési prog­ram végrehajtásához. Elnök Ur, megfontolásaim kifejtésénél az az őszinte tö­rekvés vezetett, hogy a lesze­relés problémájában nyílt véle ménycsere útján jobb, kölcsö­nös megértés jöjjön létre, s így könnyebb legyen megtalál­ni a szóbanforgé rendkívül fontos probléma megegyezésen alapuló megoldását. Minthogy a kérdések megol­dása főként a genfi értekezle­ten ré szívott négy nagyhala- lomtfl függ, bátorkodom a jelen levél másolatait megkül, deni Eden úrnak, és Faure úr­nak, és remélem, hogy í)n ezt helyesli. Remélem, hogy hamarosan közli velem a jelen levélben érintett kérdésekről alkotott nézeteit. Moszkva, Kreml. 1855. szeptember 19. Őszinte megbecsüléssé1: N. BULGANYÍN Otto Grotewohl miniszter- elnök kormánynyilatkoza­tot tett Berlin (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaság népi kamarája hétfőn délután tel­jes ülésein foglalkozott « Né­met Demaknabikius Köztársa­ság és a Szovjetunió kormány- küldüttséigod között a múlt hé­ten Moszkvában folytatott tár- gynlásokfcál és n tárgyalások eredményeként megkötött ál­lamközi egyezménnyel. — Az ülés megnyitása után Otto Grotewohi miniszterelnök kor, mánynyílatlkozatfoan szántott be a Német DemckratHous Köz­társaság képviselőinek moszk­vai tárgyalásáról, valamint a Német Demckratiíkus Köztár­saság és a Szovjetunió kap­csolatairól szóló egyezmény­ről. O A Német Demokratikus Köz “ársaság népi kamarája hétfőn 18 óraikor egyhangúlag elfogad­ta a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjet unió kö­zötti kapcsolatokról szóló szer­ződést. Harding tábornokot nevezték ki Ciprus f (»kormányzójává Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az angol gyár nwitügyi minisztérium közle mónyt hozott nyilvánosságra, amelyben bejelenti, hogv John Handling tábornokot, a birodal­mi vezérkar főnökét nevezték ki Ciprus új fókanmámyzójává A közlemény megállapítja. ,,Az angol kormány azért ne vezeti iki f("kormányzónak ma gasrangú katonatisztet, mert Citprug ® Földközi-tenger me. uencéijének fontos támaszpont­ja és igy fontos az ószaikatlairU szövetség raszúne is," í(. J. Vorosilov és ÍV. A. Bulganyín távirata Eisenhower elnökhöz Moszkva (TASZSZ): A TASZSZ közli K. J. Vorosilovnak, a Legfelső Tanács Elnök­ség* elnökének és N. A. Bulganyinnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Dwight Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez intézett táviratát. ,.Dwight D. Eisenhower őexcellenciájáinak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Fehér Ház, Washington. Igen elszomorított a megbetegedésé ről érke- Leaeitt hír. őszintém gyors gyógyulást Itívánok. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.’“ „Dwight D. Elsenhower Őexcellenciájának, az Amerikád' Egyesült Államok elnökiének. Fehér Ház, Washington. Nagy szomorúsággal értesültem betegségé­ről,. Szívből kívánom mielőbbi meggyógyulá­sát. N. Btilganyin, a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke. “ V. M. Molotov ENSZ-közgyűlési beszédének visszhangja BERLIN A Tudományos Bolpók Vüagszövelsége új nemzetközi lépésekéi követel az aiomíiáiioru veszélyének lelies elhárításán

Next

/
Thumbnails
Contents