Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

~.vs

19

55 SZEPTEMBER 35

N A PLó

5

Sínél kint izeké, gazdagodéi) Le&z élet mik

Nyolc millió forintért új ószokpince épült a sörgyárban

1953-ban kezdték építeni és 1955 márciusában adták át a 8 000 000 forint beruházással elkészült sörgyári új ászok pincét. Az új ászokpince nagymértékben növelte a sörgyár termelését, ez évben már tizenháromszor annyi sört gyártanak, mint 1949-ben. S ugyanakkor a minőség is közel 170 százalékkal javult.

Tudod-e,

... hogy a különböző szakkörök támogatására ez évben 10 ezer forintot fordított a mohácsi városi tanács,

... hogy Mozsgó község tanácsa elhatározta: kultúrházat épít jövőre a békekölcsön:része sertésből,

... hogy a Pécsi Közlekedési Vállalat az utasforgalom zavar tálán lebonyolítása érdekében az elmúlt fél év alatt 6 új Ikarusz 601-es gyártmányú társasgépkocsit szerzett be és rövidesen újabb 6 Ikaruszt kap.

... hogy a saajki Úttörő Termelőszövetkezetben hétfőn 50 férőhelyes tehénistállót és 15 vagon gabona befogadására alkalmas magtár építését kezdik meg mintegy 300 ezer íorimitos költséggel,

... hogy Szigetváron rövidesen sor kerül az Almás-híd felújítására,

... hogy Beremenden a jövő évben nemcsak 8 tantermes iskolát és mozit építenek, hanem 10 ezer forimitos költséggel átépítik a község hangoshíradóját is,

... hogy Pécsett 12 ezer négy zetméter területen salakoztat- ta a gyalogjárdákat a tanács és erre a célra összesen 40.000 forintot fordított

Hatalmasaf fejlődött az első ötéves tervben megyénk szénbányászattá

A képen látható Béta-aknán kívül megkezdték a szállítást Kossuth-bánya II. sz. aknáján, kibővítették és új aknatornyot és szállítógépet kapott az I. sz. akna, felépült az Anna- akna, befejezéshez közeledik a III-as akna építése, t

Megkezdte munkáját a közegészségügyi és járványügyi állomás

A Szovjetunióban lévő közegészségügyi járványügyi állomások mintájára ez év januárjában liara- nya megyében is megvalósult a megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás. Mindössze nyolc hónap óta működik, de maris szép eredmenye két ért el.

Az eiso hónapban az állomás feltérképezte a megye minden telepuleset, intézményéit, ipari üzemen, bányait, gépállomásait, állami gazdasagait közegeszsegugyi szem- yu,i,ooi es oo. eg^n^sugagy, illetve közegészségügyi hiányosságokról kanoienokat készített.

A tavasszal Komlón egészségügyi brlgadvizsgalatot tartott, ametyoen a megye 31 legkiválóbb bányaipari, viz- szennyvizügyi szakembere es egeszsegügyi orvosa vett részt. Unnék eredménye Komló vízvezetékhálózati hibáinak kijavítása. Folyamatban van u Hidasi és a szászvári bányaüzem közegészségügyi hiányosságainak felszámolása is. Még ez évben megtörténik a komlói tröszt állal beszerzett ventillációs felszerelés beépítésével a szászvári bányaüzem légcseréje, a túl meleg munkahelyek hőmérsékletének leszállítása.

Az állomás a különböző intézményeken keresztül közegészségügyi ismeretterjesztő, illetve felvilágosító előadd sokat rendezett. Az elmúlt lél év alatt összesen 1.891 közegészségügyi tárgyú előadás hangzott el Baranyában. Az állomás felhasználta egészség- ügyi propaganda autóját ts es vetitettképes előadásokat tat tolt az autó filmvetltögépé- nek felhasználásával.

Sikerrel járt az állomás jár ványügyi munkája is. Január ban a fellépő tífusz megbetegedések észrevétele után, azonnal megakadályozta a jár vány kifejlődését. Ugyancsak rövid idő alatt megszüntette az ez év első felében Pécs- váradon, Kelemenligeten, Bük kösdön hirtelen fellépő, nagyobb számú vérhasmegbete- gedés továbbterjedését is.

Javultak a tisztálkodási lehetőségek is, több fürdőt helyeztek üzembe (Szentlászlú, Kozármisleny, gépállomások) és előreláthatólag a jövő évben a fürdőt még nélkülöző szállások fürdő-kérdése is megoldódik majd.

Az állomás a jó ivóvízellátás érdekében valamennyi orvosi körzetet ellátta víz-min- taládákkal és így megyeszer- te lehetővé vált a közkutak vizének vizsgálata. Legutóbb az Iskolák ivóvizének laboratóriumi vizsgálatát végezte el az állomás. Ennek alapján márts intézkedések történtek a közkutak fertőtlenítésére, felépítményeinek rendezésére. Az állomás laboratóriuma végzi a megye és Pécs összes laboratóriumi vizsgálatait. Itt folynak a vérvizsgálatok, bak tériumi, kémiai (viz, élelmiszer), a parazitológiai (bélféreg) vizsgálat. A közeljövőben pedig megkezdődik a munkakörnyezettel kapcsolatos (hd, por, gáz, munkaélettan) vizsgálat is.

A Baranya Megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás úgyszólván hónapról- hónapra nagyobb eredménye két ér el, dolgozó népünk egészségének megvédésében.

DR. SZABÓ JÓZSEF igazgató-főorvos

Gyógyszertárat kapott Meszes

ül

Nagy nutzes lakossága korszerűen berendezett, csillogó gyogyb*crtárt kapott az ötéves terv keretében.

Az állam támogatásával valóságos termelőszövetkezeti falvak épültek

Légi felvétel? Egy-két év múlva annak Is mondhatnánk — így csak a véméndi Alkotmány Termelőszövetkezet majo- rosítási tervének maketje. Felépült az állam segítségével Vé- ménden egy modern százas tehénistálló is, ez már megvalósult a tervből, mintahogy állami segítséggel felépül a többi Is. Az ötéves terv Időszaka alatt a tagok erejéből és az állam támogatásával valóságos termelőszövetkezeti falvak épültek Mágocson, Váradújpusztán, öcsárdon, Mohácsszigeten s még ki tudná elsorolni hány helyen, hány milliárd forintos költséggel.

Jó kereset — állandó munkaalkalom

Manapság az ember gyakran olvashatja újságok apróhirdetései között: kőműveseket felveszünk egész esztendei munkára. Szóval nemcsak a nyári fő munkaidényben, hanem az évnek minden hónapjában van építkezés. Hogy is volt ez régen? Ezt kérdeztük meg a Baranya Megyei Építőipari Vállalat két dolgozójától.

FINGEB KAROLY

t vállalat Vasút utcai előgyár- ó telepén dolgozik. Éppen a Izikra Nyomdánál beépítésre terülő nagy nyolcas betonablakokat formálja Középkorú, vé_ tony ember.

Ahogy a rövid, félórás be- zélgetós során kiderült, min- ent elért, amit életében akart, mit szeretett volna, amire vá- ;yott. Olyan helyen dolgozik, vhol megbecsülik. Mikor pél- ául elvitték külső munkákra, v telepvezető addig járt a vál- alat vezetőségéhez, amíg visz- zahelyezték. Szépen is keres, lugusztusban 2160 forintot /itt haza az asszonynak.

— Nem panaszkodhatom: biz os állásom van és jól keresek, lyenkor ősszel gyakran jut ‘szembe, hogy is kezdtem vaumkor vagy 20 éve. A kereset >lyan kevés volt, hogy ha ettem, akkor ruhára nem jutott, ha ruhát vettem, akkor meg koplalni kellett. S télen? ...

Télen a szakmában csak akkor tudtunk dolgozni, ha valamelyik szomszédnak összedőlt a tűzhelye, vagy a kemencéje. —

Különben napszámba jártunk, ha volt hová, vagy otthon keseregtünk s csak gyűlt az adósság. Győztük kifizetni az új évben.

PAULOVICS IJUOS

— művezető mér 1949 óta. 3* éve kőműves. Még a 30-as

évek elejéin adták be szülés lc6 m űvesi na&nak.

Beállt dolgozni, hordta • maltert, vakarta a téglát, s szaladt, ha a segéd úrnak úgy tetszett. Arról még nem is ál- moaott, hogy valaha önállósítani tudja majd magáit. Csak aat szerette volna, hogy tisztességesen, nyugodtan élhessen.

De aztán megtanulta, hogy azt nem a kőműveseknek találták ki. Mikor eljött a szeptember vége, remegve várt* szombatomként hogy e borítékja mellé mikor kapja meg a munkakönyvét is.

Zavarban van még most is, amikor meséli:

— Egyik télen más munka nem volt. Apámnak volt egy lova meg egy szekere. Azzal hordtuk a házakból a szemetet. Úgy szégyellem magam a többiek előtt Különösen, hogy éppen akkor jártam tánciskoláiba és sok lány ismert, meglátott — és lenéztek érte.

Most jól keres, 1 600 forint a fizetése. Megszerette a szakmé ját, Ismeri is részletesen, alaposan, hiszen ezért lett munkavezető és sohasem kell félni a munkanélküliségtől.

Jm&ic dUészül a Uidasi búUtttyfM,

K

étkedőén csóválgatom a fejem, amikor Török Székely Mihály építésvezető azt mondja:

— A hidasi brikettgyárban a jövő év második felében indul meg a munka.

_ Mikor? — kérdem mógegyszer.

Új

ra megismétli:

— A kísérleti termelés már 1956 első felében, de a rendszeres gyártás — ahogy mondtam, — csak a harmadik negyedévben kezdődik.

Körülnézek. Fönséges érzés megállni egy épülő gyár előtt, legalább olyan nagyszerű és méltóságteljes, mint egy újszülött bölcsője fölé hajolni és eltűnődni azon: mi lesz belőle— világhírű orvosprofesszor-e vagy közhivatalnok.

Mindenütt munka. Jobbra a törő és osztáiyozóépület emeleteit húzzák. Itt mellettünk még ássák a szállító és prés üzem alapjait, készenlétben áll hozzá egy hatalmas cölöpverő tó. Előttünk a pályaudvar készül. Munkában van a lakatosmühely is. Kopácsolás, a daru motorjának ütemes puffogása, kiahálás, bíztatják egymást... A hegy oldalát kubikusok faragják. Azt se tudja, hová nézzen az ember. De figyelni kell az adatokra s a számokra is, amiket Nada- bány György mérnök csak úgy fejből, de rendkívül precízen sorol.

— A minisztertanács 1954 decemberében határozta el, hogy Hidason 40 millió forint beruházással brikettgyárat létesít. Az üzem fő feladata az lesz, hogy a gyenge kalóriáju lignitből — a német tapasztalatok felhasználásával — jobb, a háztartáshoz is alkalmas szenet állítson elő,

— A gyár a hidasi bánya termelésének 70 százalékát fogja feldolgozni. Ebből a szénből állítják majd elő azt a kötóanyagnólküli, magasnyomáson készült brikettet, amit eddig Németország ból importáltunk.

Nőm értein pontosan, mi az előnye annak, hogy nincs kötőanyaga éppen a szénnek, meg a magasnyomás se egészen világos.

— S miért lesz ez a szén jobb? — kérdem meg.

Elneveti magát.

— Vártaim ezt a kérdést. Tudja, nálunk eddig csak szurkos bnkettgyartáe folyt, ehhez pedig különféle importanyagok kellettek. Mégsem volt tökéletes a szén, igen alacsony volt a kalóriatartalma. Most az-új rendszerű gyártás során az alacsony kalóriatartalmu szénből magasnyomású préseléssel olyan szenet tudunk előállítani, amely teljesen elég hamuvá. De a szén minősége is megjavul, mert gyártás közben a lignitből a nagymennyiségű vizet kiszárítjuk.

A mérnök szabatosan, a műszaki tankönyvek tömör szűkszavúságával sorolja a tényeket. Egy szót «e lehetett elveszíteni belőle, mindent le kell jegyezni, különben érthetetlen az egész.

— Az egész gépi berendezést Németországból kapjuk, német munkások szerelik fel az üzemet is. Sőt hozzájárultak ahhoz Is, hogy négy környékbeli fiatalt küldjünk ki hozzájuk, akik olt náluk megtanulják a gépek kezelését, s hazatérve ők lesznek majd az új gyár munkavezetői, én is csak azt tudom mondani, akármilyen hihetetlenül is

hangzik — a gyár a jövő esztendő köze' pén elkezdi a termelést.

— Nézze meg ezeket az embereket! — mutat körbe a mérnök. — Úgy dolgoznak itt, mintha a magukét építenék. Különösen a kubikosok. Az Oláh, 8 Nagy, meg a Marton-brigád. Fejenként 15—20 tonna anyagot mozgatnak meg naponta. Kétszáz százalék alatt már régen teljesítettek.

— S az ácsok és a kőművesek is becsületes ió munkások — szólal meg Schmidt István munkavezető. Nekem segédkoromban azt mondta a főmérnököm: amelyik kőművesünk naponta 706 téglát befalaz, az már jó munkás. A mi embereink majd a háromszorosát végzik el.

Az életben valószínűtlennek hat a* ilyen gördülékeny munka. Kell itt is valami nehézségnek lennie.

— Nincsen semmi hiba az építkezés körül? — fordulok a mérnökhöz.

A mérnök és a munkavezető egyszerre mondják:

— Munkások kellenének még!...

Kevé6 az ember. A kivitelező vállalat vezetői szerint ugyan elég. Decemberre így is be tudják fejezni a munkákat. Decemberre? Elég nehéz idő az. A téli időjárás mostanában szeszélyesebb, mint valaha s ki tudja, milyen tél lesz. Jobb lenne már korábban is tető alá húzni az épületeket.

Talán akkor még korábban is adna szenet a hidasi brikettgyár, korábban, még július előtt, mórt hogy addigra adni fog, most már nem kétséges.

Onódy György