Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

NAPLÓ 1955 SZEPTEMBER SS Billen a mérleg A sárga villanyfény, | •mely Büerdán éjszaka kiszű­rődött a szederkényi tanács- ház ablakain, nem árulta el, mi történik odabenn. Az elro­hanó tehergépkocsik és vonta­tók vezetői talán azt gondol­ták: jelentést ínnak. Pedig vita volt, vita a régi és az új kö­zött. összejött néhány egyéni­leg dolgozó paraszt, a község, a járás vezetői közül néhány és a megyétől. Téma: új ter­melőszövetkezet alakítása. Nehéz feljegyezni ilyen he­lyeken a szavakat, — a vita sodra megállítja a kezet. De talán azért így is hasznos lesz hogy röviden elmondjuk miről volt szó azon az estén. A járástól beszél egy elvtárs. Rövid, tömör mondatokban el­mondja, hogy a jövő a terme­lőszövetkezeteké, nem az egyé­ni gazdaságé. Erről beszélges­sünk, azt vitassuk meg, hogy mi az elvtársak véleménye, — mondja. Néhány pillanatig csend, az­után megszólal egy szederké­nyi gazda. — Nehéz meggyőzni az egyé­nieket, nehéz elszakadni a gazdaságtól. — A „szabadságtól" mi? — így is lehet mondani. — Szabadság? Egyéni gazda szabadsága? Miféle szabadság ez? Szabad neki kora reggel­től késő estig dolgoznia, sza­bad külön-külön aggódnia min den állatáért, a kis terméséért és szabad neki 5—10 holdban » „jövőt” látni. Ez a szabad­ság? Nem is hiszik, hogy meny nyíre röghöz kötöttek. — Mint a többiek, akik föld­del dolgoznak. — Nem esgészen. Tudják pél­dául, hogy a mágocsi termelő- szövetkezetben fele annyi em­ber művel akkora földet, mint itt Szederkényben? Vajon azok olyan röghöz kötöttek, mint maguk? Helyettük a gép elvégzi a szántást-vetést, ara­tást, kapálást, egyre több he­lyen a burgonyaszedést és rö­videsen a kukoricatörést is. Ezek a legnehezebb munkák. Maguk pedig gyalogolnak az eke, meg a borona után. — Nem mindenki. — Nem, mert maguknak is segít a gépállomás. — Igaz, de nem így gondo­lom. Volt Szederkényben egy gazda, aki kocsi után kötötte a boronát és kocsin ülve boro­náit. Mikor elül a nevetés, új kér­dés hangzik. — Mit gondolnak> B írifik maguk a versenyt a termelő­szövetkezetekkel? Termésben, jövedelemben. — Egyelőre bírjuk. — Bírják? Esetleg néhány, még gyengén működő termelő­szövetkezettel, de ebben az évben már azokkal is aligha Ne mindig a helyi tsz-ről pél- dázódianak és ha példázódnak is, vegyék figyelembe, hogy azok szinte a semmiből kezd­ték. Menjünk egy kicsit távvv labb! Nézzük meg Kátolyt! 57 mázsa kukoricát termeltek át­lagosan egy holdon. Tudják mennyibe kerül nekik egy má­zsa termesztése? — 27 forint. Maguk mennyiért termelnek egy mázsát? — Ki kellene számítani. Amin tovább folyik a vita,I hevenyészett számítás kerül a papírra. Legalább négyszerese. — Bírják a versenyt? Ho­gyan bírják, ha a fogattal való szántás önköltsége egy holdnál körülbelül 200 forintba kerül. A gépállomás meg a felénél kevesebbért elvégzi a tsz-nek. — Bírják a versenyt? Élen­járó gazdasagokban 60—70 fo­rintért termelnek egy mázsa búzát. Maguk? Kétszereséért, háromszorosáért. Ilyen drága termeléssel versenyt nem lehet folytatni. Kevesebb is terem, drágább is. Maguknak ez év tavaszán volt a liázi szükség­leten kívül gabonájuk? — Volit, akinek akadt. — Akadt. A tsz-tagoknak nem akadt, hanem volt. Ez év tavaszául, amikor a villá­nyi malomban bejelentették, hogy leállnak javítás miatt és aki őrletni akar, egy héten be lül vigye a gabonáját, — egy hét alatt a szokásos 2 vagon helyett 7 vagonnal vittek és az őr le tők csaknem mindegyi­ke tsz-tag volt. — Nézzük tovább, hogy mi­lyen versenytársak maguk. Kátolyban van olyan tsz-tag, aki csak két éve lépett be házat, tehenet vett. Mágocson házat építenek a tagok. Képe­sek maguk erre ennyi idő alatt? — Dehogy vagyunk Isépesek. csakhogy nem akar senki első lenni, meg attól félnek, hátha nem dolgozik jól a tsz. — Valahogy így van ... — Elsők maguk már seho­gyan sem lehetnek. Ha elsők akartak volna lenni, akkor 1946-ban kellett volna tsz-t alakítaniok. Azt mondják, hát­ha nem dolgozik jól a tsz. Ez csupán magukon múlik. Ma­guk itt olyan gazdák, akikre figyelnek a többiek, akiket követnek. Tehát jól gazdálkod­nak. Aat gondolják, ha belép­nek a tsz-be, elfelejtenek gaz­dálkodni, elfelejtik az eddig szerzett termelési tapasztalatai kát? Ha jobb gazdákból ala­kul a tsz, olyanokból, akik sze­retik a főidet, értenek hozzá, jobb lesz a szövetkezet is. Újra következik egy kis szü­net. fontolgatják a hallottakat. Egyik, eddig csak hallgató egyéni gazda szólal meg. — Volna egy kérdésem. Mi­ért van az, hogy kevés a ga­bona. mea hallom, hogti kül­lőidről kellett behozni, itt pe­dig mindig volt bőven. Meg mi az oka, hogy megint szor­galmazzák a szövetkezet alakí­tását? Nem lenne jobb ezt ÍQV hagyni, ahogy van, és a régén majd eldőlne . . — Ez két kérdés. A búza­probléma. A számok nem száz­százalékig pontosak, de az el­térés kevés. 1945 előtt Ma­gyarországon a föld 44 száza­léka a földbirtokosok kezén volt, akik árugabonát termel­tek. Ezekből a nagybirtokok­ból a felszabadulás után pa­rasztgazdaságok lettek és a 20 holdig terjedő földek lettek uralkodóvá. Ezek a gazdaságok már csak másodsorban ter­meltek piacra gabonát, na- gyobbrésziik önellátásra ter­melt. Ehhez még hozzájárult az új gazdák jórészének ke­vés termelési tapasztalata, gazdasági felszerelésük gyen­gesége. így jutottunk oda, hogy a gabonakivitel helyett, behozatalra szorulunk. — A másik kérdésre. Én is kérdeznék. Mi a véleményük nagyapjuk, vagy annak az ap­ja, aki még faekével, csépha- daróvai, sarlóval dolgozott, ma rftegtudna élni? — Nem, — hangzik három­féléi is. — így van ez az egyéni gaz-4 dasággal is. Ma már senki nem f áll neki, hogy szőjjön magá- $ nak egy ruhára való anyagot f mert sokkal olcsóbbon meg-f kapja akár a szövetet, akár vf ruhát készen. Miért7 Mert gé- $ pék készítik és a gépek töb- $ bet, olcsóbban termelnek. Az t egyéni gazdaság pedig olyan aj nagyüzemi mezőgazdaság mel-j lett, mint a régi szövőszék s f modem textilgyár mellett. Ke-j veset termel és drágán. Az J ipar fejlődése sem magátó' f ment, akkor sem hagyták if hogy majd eldől magától, me- f lista ipar mellett kisüzemi mezőgazdaság együtt nem so­káig lehet. — A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével csak jót akar a párt, a kormány a dolgozó parasztságnak. Ha rossz lenne a szövetkezeti gaz­dálkodás, akkor nem alakult volna március ótá 30 termelő- szövetkezet és nem Lépnének be sokszázan új tagként. — így lehet ez valahogy . .. De nem lenne jobb mégis ki­csit várni? — Nem. Azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek régebben alakultak, amelyek az elsők között kezdték el a közös mun­káit, ma mind virágzók, gazda­gok, — tagjaik jól élnek. Pél­dájukból az derül ki, hogy mi­nél előbb, annál jobb. így folyt a beszélgetés, a vita. Ezek vannak beírva a' jegyzetfüzetbe. Milyen egye- szerűnek, talán száraznak is tűnnek ezek papírra vetve. Pe­dig ott tele volt szenvedéllyel minden mondat, szinte ízzott a régi, kisparaszti gazdálkodás­hoz kötő, köteleket szakítani segítők és a régi köteleket még fogók nézeteinek össze­ütközésétől. Amikor vélemé­nyük alul maradt, percekig csend ülte meg a termet. Néz­tek maguk elé és mérlegeltek. Rárakták a magu-két, a másik felére a hallottakat és a mér­leg billent. — Kevesen vagyunk, kicsik vagyunk még. Ha többen len­nénk .. -. — Beszélni kell a többiek­kel is! — Az kell.:: 25 fiatal vesz részt szakmai továbbképzésen A Sopiana Gépgyár DISZ- fiatáljai is csatlakoztak a Pé­csi Bőrgyár DlSZ-szervezeté- nek versenyfelhívásához. Vál­lalásukban többek között azt írták, hogy a sztahanovista munkamódszerek elsajátítása érdekében 25 DISZ-fiatal vesz majd részt a szakmai tovább­képzésben. Az üzem DISZ-fla- taljainak 95 százaléka részt vesz a szocialista munkaver­senyben és a meglévő nyolc ifjúsági brigádjuk létszámát tovább fogják növelni. A gyárban megszervezik a legjobb lakatos, öntő, műszaki és esztergályos címért folyó versenyt. ígéretet tettek ezen­kívül még arra is, hogy a poli­tikai oktatásban résztxrevők közül nem lesz hiányzó, s hogy mindent el fognak követni an­nak érdekében, hogy a DISZ- szervezet taglétszámát a je­lenlegi 48-ról 80-ra növelik. Egy héttel a negyedév befejezése elit Koseuth-báaya évi terve tel­jesítésében szeptember 22-ig 11221 tonna szenet adott ter­ven felül, ami azt mutatja, hogy a Kossuth-aknai bányá­szok derekasan kivették részü­ket a munkából. De mintha alább hagyott volna ez a len­dület szeptemberben, ezt mu- * tatja ae üzemek teljesítmé­nye is, ae I-es üzem ebben a hónapban 101.3 százalékra, a n-es üzem 98.1, a IlI-as üzem pedig 91.3 százalékra teljesí­tette a tervét. Maga Kossuth- bánya pedig csak nehezen tel­jesítette a szeptember 22-i na­pi tervét, míg havi tervével az előirányzat alatt maradt Meg kell azonban mondani, hogy a lemaradásnak voltait okai, mint például a VII. szin­ti tűz is, ami akadályozta bá­nyászainkat a terv maradék­talan teljesítésében. Ilyen és hasonló okok magyarázzák a szeptember havi gyengébb terv teljesítést és azt, hogy Kos­suth bányán mindössze hét frontbrigád teljesítette túl ed­dig esedékes tervét. Ezek kö­zűi Szebényi József és MSZ frontbrigádja jár éten 124 szá­zalékos havi terváétjmitéesei, utána som következnek Máté István és DISZ brigádja 1M, Bugyik Gyula és csapata lit Sehwarcz József és fejtén! csa­pata 106, («ábrák 1 János és frantbrigádja 107 százalékos havi tervteljesftéasel. Kossuth bányán azonban nőm nyugszanak bele, hogy adóssággal zárják a hónapot. Hogy a Kosanth-ahmai bá­nyászok nemcsak ígérnek, ha­nem azt be Is váltják, a leg­szebben bizonyítja egy most született eredmény, az I-es üzemi Piegl János körlete, be­fejezte III. negyedéves tervét és ma reggelig 1000 csille jó- minőségü komlói fekete «.tenet adott terven felül gunknak. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Amikor hazatértek már---------- . . 1 nem úgy feküdtek le rrrint előtte való nap. Gondolataikban az érvek tovább dolgoztak és dolgoznak ma is. Előbb, utóbb úgy mint Szilágyon, Ujpetrén, Görcsönydobokán és másutt, Szederkényben is véglegesen a nagyüzemi gazdálkodás ja­vára billen a mérleg. Nem megy ez egyszeri-e, szí­vós, türelmes munka hozza meg a gyümölcsöt. Ha ez to­vábbra is meglesz, akkor sza- bóistvánok, magyarjánosok, ráezjánosok, susányijánosok és a többiek oc'Vrják nevüket a belépési nyilatkozat alá. Kászon József A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói nemrégiben kaptak orvosi rendelőt. Az üzemben hetente három alkalommal van rendelés. Dr. Szigeti Ar­túr SZTK felülvizsgáló orvos kezeli a betegeket. A dolgozók nagy megelégedéssel fogadták az új rendelőt, mert így mun- kaidő után nem kell hosszas sorbánéit ásókkal tölteniük az idői a városi rendelőintézetek­ben. A pécsi MÁV-igazgalósdg 21 lakásos új bérháza ebben az évben készült el. Itt kapott Lakást többek 'között Szutyor Béla köztársasági érdemrend­del kitüntetett kocsi intéző tiszt is. Sólymos Tibor vágánygép- koosivezető is az 1 300 000 fo­rinttal épített ház új lakója. Ugyancsak ebben az eszten­dőben építettek a Baikóca-Go- drisa állomáson 126 ezer forin­tért váltóőri lakást is. A pécsi MÁV-igazgatóság jelentős ösz- szegeket fordított kulturális be ruházásokra is. 20 ezer forin­tért vásároltak mintegy 1500 kötetnyi könyvet a Pécsi Köz­ponti Vasutas Kultúrotthon istáméra, s a kultúrotthon ének karát többesser forintos beru­házással egyenruhával látták el. A kesztyűgyár jövő év júniusában üzemi bölcsődét avat. Az új épület­ben 44 csecsemő elhelyezésére lesz hely. A gyár dolgozóinak túlnyomó többsége nő, akik a bölcsőde megnyitása után mun kahelyükhöz közel biztos, ren­des környezetben helyezhetik el gyermekeiket. A gyárban az utóbbi hónapok során jelentős változások történtek. Az egész gyár területén bevezették a neon-világítást. Rendbehozták a fürdőhelyiségeket is. Ezen­felül új exportraktárt építet­tek, amit lifttel is elláttak. — Tervbevették azt is, hogy or­vosi rendelőt létesítenek az üzemben. Ilosszúhetényben nagyarányú építkezés folyik, különösen ez év kezdetétől Dj aknákat építenek és megkezd­ték már a vasútállomás léte­sítését is. Pécsről és a környe­ző falvakból a dolgozók százai utaznak ki nap, mint nap az említett munkahelyekre. A kö­zelmúltban azt kérték a dolgo­zók a pécsi 26. sz. Autóközle­kedési Vállalattól, hogy Iker­aknánál létesítsenek hHosszú- hetény ikeraknák“ elnevezés­sel autóbusz megállót. A vál­lalat október 2-ától teljesíti a hosszúhetényíek kérését. A pécsi 1. sz. téglagyár még augusztusban első lett a megye tíz téglagyára közötti ver­senyben. Ezt az elsőséget most is tártjaik. A II. dekádban 11S százalékra teljesítették a nyerstégla gyártási, 123.9 százalékra pedig az égetési tervet. Ez a nagyszerű eredmény nagyrészt a dolgozók szorgalmas, becsületes munkájának köszönhető. De köszönhető annak is, hogy új technológiai eljárásokat alkal­maznak a 'termelésben. Rájöttek például arra, hogy az égetés után kihordott salakban nagymennyiségű kalória vész kárba. Most a salakot sima hengeren áteresztik és a nyerstéglánál feldolgozzák. Az eredmény nem maradt el: 682 ezer tégla ége­tésénél 68 mázsa szenet takarítottak meg! A itervteljesrtés meg­gyorsítása érdekében más új kezdeményezés is született. — Barta Ilona szakszervezeti bizalmi, brigádja névéiben vállalta, hogy nyersgyártási havi tervüket négy nappal előbb befejezik. A Banta-brigád kezdeményezéséhez több brigád is csatlakozott. Csorbios János a szakma kiválő dolgozója is ígéretet tett a „kemencések” nevében, hogy havi tervüket szeptember 26-án befejezik. Egyben kérte a műszaki vezetőket, hogy ígéretük valóraválitásához adjanak meg minden segítséget. (Szüret elüti heßy Közszemlére leszik ki Pécs dili városrészének pályadíjnyertes terveit Az Építésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett Pécs déli városrészének megtervezésére. A pályázatra összesen 32 terv erkezett be. Ezek közül az Építésügyi Minisztérium tizenkét tervet díjazott. A díjnyertes terveket a városi tanács vasárnap -élílátt a Doktor Sándor sKultúrotthonban közszemlére teszi ki, .4 permeilétől kéklő szőlőtőkéiről újfajta kékség moso­lyog elő — mélytűzübb a szép­asszony pillantásánál, derül tebb az ég színénél, Ez a kék az érlelődő, íze­sedé Opportó kékje — a szüret előtti Villány sok víg mulatságot, teli hordó­kat ígérő kékje. Ha villányit mondunk, a vöröset értjük alatta, ha szüretről szólunk, akkor a Remete-dűlőt és a • Csillagvölgyet látjuk, ahol megterem az emberi élet eme gyönyörűsége. A Kis- . Kunság arat, ha ünnepel — Villány?! lyik jobb, a kézművesség-« J, Szürete!! vagy a gyáripar. Ezrek és ez 4 _ Ha én azt mondtam volna apám­rek, feltalálók és kutatók é f nak, hogy én kivágatom szőlőnket, mert egyszerű emberek küzdötte: * káposztát meg karfiolt akarok helyébe • xi ,, , , f ültetni, hnzisten bolondnak tartott volna azért, hogy minél tokeletcsebt £ az ürts _ A hatvanikéteszteodős szó­legyen a gép, minél többel 4 lészeti munkacsapatvezető duplán re- olcsóbban termeljen. A mező- 1 dőzött tokájáról, szélitől barnított, de gazdaságban sem lehet várni, $ fülről vörössel cserzett arcáról meg- , , , , , f látszik, hogy o ekkorát sohasem vétke­hogy a sült galamb a szánkba f ze^ volna a szőlő ellen és bízvást gyö- repül és hiába várja ezt az* keresvesszőket ültetne még a paradi­csomkaróik mellé is. De amire nem fut­ja a meglett emberek megfontoltságából, kitelik az a fiatalok tüsténtkedő szer­telenségéből. Fejébe vette valaki, hegy a villányi Alkotmány Termelőszövetke­zetet most már a kelkáposztával kell híressé tenni, mert úgymond — a vö­rös már úgyis eleget tündökölt. Legyen hát villányi vörös helyett — villányi kel! És lett... Lett vagy tizenötholdas kertészet egyszeribe, a hegyet meg úgv ellepte a gaz, hogy még a szőlőkarók sem ágaskodhattak ki belőle. — Te Sramó elrvtács, féltitek ti a borivók istenét?! Mennyit hagytatok meg abból a tizenöt holdból idénre? A járási tanács ker-tésabc ójtott szólé­egvéni leg dolgozó paraszt is.J Segíteni, szorgalmazni a szö-f vetkezeti gazdálkodás gyor­sabb fejlődését, mert szocia- < szeli agTonómusa, aki a gabonatemmelési értekezletről jövet Idsérget a villányi hegyben, — pirultáhan olyan szint ját­szik,-mint a jogaiba visszahelyezett vö­rös: — Négyet, csak négyet! A többit át­ütemeztük Nagybudrnémak, hogy azért a kertészeti tervszám is meglegyen ... De ha már itt a tervszám hát akkor elő a borterwel! A sillerterwel! A vöröste ívvel! És ha már előkerült, akkor *hadd üzenem meg innen a csőszház árnyékos úmbitusáről minden atyámfiának, hogy bor aztán lesz idén Villányban, renge­teg. Tizenöt holdjáról kerek háromszáz hektót vár az Alkotmány Termelőszövet kezet szőlészeti munkacsoportvezetője. Ahogy elapadt a kertészet, eltűnt a gaz is és a tavaly kiszáradt hordókba tán be sem fér a hegy kincsetérő leve. Hat­százezer forintot érő rubinipiros love! Azok közül, akik ezt a félmilliónál is többet leteszik a pénztáros asztalára, a legfiatalabb is 42 éves, de ő is csak unokája lehetne a hetvenkilenc szüretet megért Dauemhauer Adómnak, a véé egyivásu idős Pólya Ernőnek, a környék legelső szőlókapálsainak. Még le som ülepedett a völgyben az éjszakai köd, még félálíuukiból sem riadták fel a hangos kakasok — de az öregek már ott szöszmötöltek a présház körül és igen megszólták az olyan 50—60 eszten­dős fiatalokat, akik késve szabadultak meg a dunyha melegétől. Ha van is itten fiatalabbja, főleg tűzről pattant asszony, azért nem árt feli egyezni egy mel'bccsapóam meghökkentő furcsasá­got. Itt van helyben a megye legnagyobb gépállomása — a szólók közül belátni az udvarába. Nos, a villányi borvidék gépállomásának — a Földművelésügyi Minisztérium a megmondhatója, hogy miért, miértse — de nincs egyetlen szőlő művelő gépe. Egyetlen szál mgyte’jesit- ményű permetezője! Ezek a vénembe­rek inas kezükké, éppenséggel úgy mű­velik, a nagyüzem szőlőjét, mint nagy­apáik annakidején. Háti permetezővé hadakoznak a bőszültön rohamozó oe.ro- noszpórával, szítva lakú kézikapáva'i "az esős nyarak töméntelen gyomnövényé­vel S ha nem győzik — hogy is győz­nék! — a szőlő érdekében kénytelenek felébe, vagy még annál is rosszabbá bérbeadói szőlőjüket, hogy mégis csep­penjen, ha már nem csurranhM hordóik ba belőle. A hegy nagyobbik féle egyéni gaz­dáké. Szőlészeti termelőszövetkezet kéne ide — kapja fel fejét hirtelen örömmel Sramó elvtárs. — m/nt a bal fi Micsurin. Ugy-e?t Az ám, de a szövetkezéshez gép kell, mert anélkül furcsán üt ki a nagyüzem. Lám egyik volt villányi bank igazgató mér össze is verbuvált a szö­vetkezés cégéra. alatt néhány szőrfősgai- dút. roerthisz a szövetkezés kérem, most „vág a vonalba”. Tán még azt is elnézik az embernek, ha egy kicsit ka-4 pitalista. Retekemen tűz a nap, szinte nyelik a fényt a fürtök kék golyói. Az árnyék­ban öreg szőlészeti brigádtagok szalon­ná znak, nekivetve hátukat a présház oldalának. — Felőlünk jöhetne már a szüret, minden hónapban kíkéneztük a hordó­kat. Hanem az asszonyok siessenek n s lózássa), mert rájuk vér még a prés­házak kimeszelése is. Vizet isznak a szalonnám. Már értem — miiért sürgős a szüret? 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents