Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

193d SZEPTEMBER 85 NAPLÓ a Az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakának szeptember 23-i délelőtti ülése Ncwyork fTASZSZ): Az ENSZ közgyűlés szeptember 23-i délelőtti teljes ülésén Ausztrália, Peru és a Szovjetuniú küldöttsé­gének vezetője szólalt fel. Casey ausztráliai külügyminiszter megálla­pította, hogy „a nemzetközi légkör komolyan megjavult”, majd kijelentette, hogy „a Cenf- ben létrejött érintkezés igen fontos és figye­lemreméltó esemény, amely alapul szolgál a további együttműködéshez és bizonyos nem­zetközi problémák gyakorlati rendezéséhez." A leszerelés kérdéséről szólva az ausztráliai küldöttség vezetője kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy sikerül majd közös platformot ta­lálni Eisenhower elnök javaslata és a szovjet kormány álláspontja között. A perui küldött felszólalása után a közgyű­lés elnöke, V, M. Molotovnak, a szovjet kül­döttség vezetőjének adta meg a szót. Molotov felszólalása idejére az ülésterem, valamint a sajtó képviselői és a vendégek számára fenntartott karzat zsúfolásig meg­telt. A szovjet külügyminiszter beszédét nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták meg V. M. Molotov elvtárs beszéde Mis)t. ez szokásom, , közgyű­lés a nemzetközi helyzet érté­kelésével kezdi muriké jáit és kitűzi sarojrulévő feladatait. A Szovjetunió küldöttsége szük­ségesnek tartja, hegy kifejtse véleményét, tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő feüadata, alap vető élveinek és célkitűzései­nek megfelelően, „ béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása. A jelenlegi helyset sajátosságai A legutóbbi időle eseményed azt , mutatták, hogy a nemzet­közi hetyzettoen olyan változá­sok történtek, amelyek előse­gítik az államok kapcsolatai­ban fennálló feszültség enyhü lését. Ezek az események azt bizonyították, hogy egyik vagy másik állam biztonságának sza vaitoiására vonatkozó kérdés megoldásét éppúgy, mint a nemzetközi biztonság egészére Vónailkoeó kérdés megoldását nem loateraai államcsoportosu- lások megteremtésének és a ..tód'eghalború1’ folytatásának útján kell keresni, hanem va­lamennyi — nagy és 'kis — ál­laminak a világibeke megszid ár ciítáisána irányuló együttes erő­feszítései útján. A legutóbbi idők legfonto­sabb nemzetközi eseménye a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányfőinek genfi értekezlete volt, amely je­lentékeny hatást gyakorolt a nemzetközi helyzetre, A genfi értekezletnek az a jelentősége, hogy a tanács­kozásokon a vezető állam­férfiak határozottan kifejez^ ték kormányuknak azt a tö­rekvését, hogy erőfeszítése­ket tegyenek a népek meg­szabadítására egy új háború okozta félelemtől. N. A. Bulganyin, a szovjet kormány vezetője Ikiemelte a Szovjetunió lankadatlan törek vésőt a népek közötti béke megszilárdítására. Kijelentette, hogy a szovjet kormány az ál­lamok közötti békés egymás mellett élést támogatta és támo gatja, függetlenül attól, milyen ezeknek az államodénak a belső rendszere, mert minden állam népének belső ügye a társadal­mi -és gazdasági rendszer kér­dése.­Eisenhower úr, az Amerikai Egyesült Államok elnöke beszédeinek nagy jelentőséget tuliajaonítottak, — szintén amellett foglalt áldást, hogy az államok kapcsolataiban meg kedl teremteni a kölcsönös meg becsülést és a bizalom légkö­rét. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy a két or­szág népei a történelem so­rán mindig békében éltek, hogy az amerikai nép és a szovjet nép között nincs terü­leti vita vagy kereskedelmi ver sengés és hogy az amerikai nép barátja szeretne tenni a szovjet népnek. Eden úr, Nagy-Britannia mi­niszterelnöke — akinek politi­kai tapasztalatait valamennyi­en értélkeljük — Nagy-Britian- nia kormánya nevében leszögez le, hogy az államok közötti tartós béke érdekéiben ki keli. fejleszteni az együttműködést. A francia kormány nevében Fame úr, Franciaország mi­niszterelnöke szintén amellett nyilatkozott, hogy a hideghá­ború megszüntetése érdekében ki kell fejleszteni az államok közötti békés együttműködést. Az államférfiaknak a béke érdekében tett nyilatkozatai a világ népeiben olyan újabb reményeket és várakozásokat keltettek, heg)' ezek a nyilat­kozatok nem maradnak csu­pán szarvak, A genfi értekezlet nem vé­letlen esemény. Az értekez­letet az utóbbi idők esemé­nyeinek meghatározott me­nete készítette elő. Az érte­kezlet lehetségessé vált, mi­vel a béke és a szociális ha­ladás erői megizmosodtak. Ki ne tudná ma, hegy a né­peknek az utóbbi években ki­bontakozott bétoemozgáima a vdláglbéke megisriiláranasá nak hathatós tényezője 'lett. A népek haj thatatlan béfce- atanata abban tükröződött, hogy még a fent említett genfi értekezlet előtt fontos esemé­nyek történtek, amelyek elő­mozdították a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a nem­zetközi helyzet egészségessé vadasát. Mér az olyan tények Is, mint a koreai fegyverszünet megkötése, valamint az indokí­nai háború beszüntetése, az ju­doikinai népek önrendelkezési jogának elismerése, eléggé fé­nyes kifejezése volt e folya­matnak. A nemzetközi helyzet megjiavításár.j nézve nagy je­lentőségű volt olyan fontos kér­désnek, mint az osztrák prob- 'émának :az érdekelt felek meg elégedésére történt megoldása. Az a tény, hogy Ausztria a sem legesség útját vádaszíotta, ne­vezetes esemény a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A feszültség csökkentésében nagy jelentőséggé! bírt a Szov jetunió és Jugoszlávia kapcso­lataiban bekövetkezett azon fordulat, amelyet a Szovjet­unió kormányküldöttségének ez év tavaszán Jugoszláviáiba irta zása eredményezett. Az atomerő fé használ ásával kapcsolatos munkát még nem is olyan régen sok államban titok fedte. Ebben is kifeje­zésre jutott az államok közötti bizalmatlanság. Meg 'kell mon­dani, hogy a helyzetben lénye­ges változás áttett be. Erről ta_ nuskoofk az a nemzetközi ér­tekezlet, amely ez év augusz­tusában Genfben az átemelő békés f e Hhaszná 1 ásának kérdé­seivel foglalkozott, A Szovjetunió mindjobban fejleszteni akarja együttműkö dését más országokkal az atom erő egyre átfogóbb békés fel- használásában. Ilyenformán az utóbbi idő­ben lezajlott több esemény különösen a gén® kormányfői értekezlet, visszatükrözte a nemzetközi helyzetiben bekö­vetkezett komoly változásokat Ez nem jelenti azt. hogy a ne Kézségeken már túl vagyunk. Még nem csekély eíöíté letet és akadályt kell. leküzdeni az elő­rehaladás útján. így például még mindig beszélnek úgyne­vezett csatlósokról Amikor azonban ezt Kefel-Eunópa né­peiről akarják mondani, ak­kor szokásos fogalmaikat olyan országokra vonatkoatatj ák, me­lyekre ez egyáltalán nem alteal mázható. Ezek az oi-szágck tettekkel bebizonyították, (hogy más ál­lamokkal (kialakult kapcsola­taik igazán csak a nemzeti szuverén itás és a népek kö­zötti barátság elveinek meg­tartása alapján fejlődhetnéd. Lankadatlanul harcolnunk kell azért, hogy olyan felté­teleket teremtsünk, amelyek mellett az emberek nyugod­tan lennének holnapjuk fe­lől. A fegyverkezési verseny megszüntetése — fő feladat A jelen körülmények köze­pette fő feladatnak kell nyil­vánítani a fegyverkezési ver­seny megszüntetését. Ismeretes, hogy a fegyver­kezési verseny, különösen az utóbbi években példátlan mé­reteket öltött. Állandóan nö­vekszik az úgynevezett hagyo­mányos fegyverzet mennyisé­ge. Növekszik az atom- és a hidrogénfegyver mennyisége is. amely ráadásul pusziitóbb és egyre veszedelmesebb is. Hal. ■lattanul megnövekedtek az ál­lamok katonai kiadásai, ame­lyek teljes súlyukkal a dolgo­zó néip vállára, a munkások, a parasztok, tisztviselők, kisbir. tököseik vállára nehezednek. Óriási anyagi eszközöket . és emberi erőt fordítanak hábo­rús előkészületekre, ahelyett, hogy termelő célokra, a népek jólétének növelésére, a gazda­ságilag gyengén fejtett orszá­gok és térségek kellő segélye­zésére fordítanák. Ez a helyzet nem tarthat to­vább. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nyomatékosan állást foglaljon a fegyverkezési versennyel szemben, síkra- szálljon a fegyverzet csök­kentéséért, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltásáért, egy újabb háború veszélyé­nek kiküszöböléséért. E céloknak felel meg az a javaslat, amelyet a szovjet kor mány a fegyverzet csökkenté­sének, az atomfegyver eltilltá- sáinek cs az újabb háborús ve­szély kiküszöbölésének kérdé_ sérő! előterjesztett. A fegyverzet csökkentéséről s az alom-, valamint a hiöro- génfegyver eltiltásáról szóló újabb szovjet javaslatok na®' előrehaladást jelentenek afelé, hogy a leszerelés kérdésében tovább közeledjenek egymás­hoz a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjai. A szov jet kormány elfogadta a nyu­gati országok kormánya inak azt a jávasiatét. hogy állapít­sák meg az öt hatalom fegy­veres erőinek színvonalát, ne vezetés,an — a Szovjetunió, az Egyesüli Államok és a Kínai Népköztársaság számára egy­másáéi millió főben; Framcla- iTszág és Nagy-Briten ni,, szú mára hatszázötvenezer—hai­széizötvenezer főben. Ha megegyeznének ebben, ivómban hatalmas mértékben csökkennének a katonai ki­adások. Ez rendkívül hathatós lépés tenne a fegyverkezési hajsza beszüntetésére. A Szovjetunió igen nagy jé '.entőséget tulajdonít annak, hagy megszervezzék az ellen­őrzést a leszerelési intáakedé- >etk megvalósítása felett s ja­vaslataiban az ellenőrző szer­veiknek széleskörű jogokat és hatáskört indítványoz. A szov­jet javaslat, amely azt indít­ványozza: létesítsenek kölosö- :os ellenőrző pontokat a meg letelő államok területén lévő vasúti c*móparvto*oan és autó- utaikan. repülőtereken és négy tengeri kikötőkben. — megte­remti a szüfcságas feltéteteket =i hathatós ellenőrzés létreho­zására E javaslat különösen fontos abban a vonat hozásban, hegy megelőzzék egyik állam váratlan, támadását a másik ellen. A Szovjetunió május 10-i ja_ vasi»(a ilymódon megnyitja aa utat afelé, hogy megold­ják a fegyverzet csökkenté­se és az atomfegyver eltlltá. sa feletti nemzetközi ellenőr­zés szerfölött bonyolult kér­dését. A szovjet kormány egyszer­smind kijelentette, hogy kész figyelmesen tanulmányozni az erre „ fontos kérdésre vonat­kozó más javasteíoikat is. Ki keli térni ezzel kapcso- iialbon arra az ismert javaslat­ra, amelyet Eisenhower elnök a genfi értekezleten a katonai tájékoztatás kicseréléséről és a lágifelvételékről tett. El kell ismerni az elnök úr által beter j esz tett javaslatok fontosságát, őszinte óhajt látunk bennük arra, hogy előmozdítsa a nem­zetközi elenőrzéfi és az ügye­let fontos problémájának meg­oldását. Éppen .ebiből a szegő- szögből tanulmányozzuk e ja­vaslatot és egye« vonatkozá­sait. Bennünket terméséélesen éitlökel az a 'kiérdes, midyen mértékben mozdíthatja elő er a javaslat a fegyverzet csök­kentését, valamint az atom­fegyver eltiltása kérdésének megoldását, vagyis mi lyen mér­tékben járul hozzá az alapvető feladat mega’ dósához — a fegyverkezési hajsza, megszűn­te tétéhez és „ felduzzasztott 'ka íonai költségvetések és a leg­különbözőbb háborús elöltészü .etek következtében a Iáik osság vállára nehezedő súlyos terheik enyhítéséhez. Egészem világos ugyanis, hogy a népek olyan eredményeket vámeík a lesze_ relés problémájának megvita­tásától, amelyek elősegítenék a béke megszilárdítását, az újabb háborús veszély kiküszöbölését és a fegyverkezési hajsza kö­vetkeztében a lakosságra ne- hezeaö anyagi megterhelés könnyítését. Ennek kapcsán nenn szabad Ügyeimen jjpvül hagyni az Egyesült Államok küldöttsége vezetőjének teg­napi beszédét. Ebben kújelsn- íette, hogy „a fegyverzet kor­látozása gyakortetiilag eiérlhe- letten." .Az ilyen kijelentés ker déseesé teszi a közgyűlés áltat létrehozott leszerelési bizottság munkáját. Az is köztudomású, hogy az idegen területeken lévő kato­nai támaszpontok szintén fő okai a .nemzetközi feszültség­nek. Ami a Szovjetuniót illeti, az utóbbi időben mindössze két. katonai támaszpontja vett saját- területén kívül. Az egyik Távol-Keleten. Port Aríhur- ban. a makk Finnország te­rületén. Pofikká la-Udd térsé­gében volt, E két katonai támaszpont: közül, amellyel a Szovjetunió a megfő’elő szerződések, értel­mében külföldön rendelkezett, az egyikei már hónapokkal ez­előtt megszüntették, a másika* és egyben utolsót még az év folyamán megszüntetik. A szovjet kormány a jelen esett)an is áttért a szavakról a tettekre. Ez lehetővé leszi számunkra, hegy azzal fordul­junk más államok, de különö­sen olyan államok kormányai­hoz, amelyek idegen területie­ken nagyszámú támaszponttal rendelkeznek: lépjenek ók is e támaszpontok felszámolásának útjára. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és az egyetemes béke biztosítása r0iliánt} ban \ Benézek a kapun: hordó hálán hordó. Egy lépést se tovább, itt va­gyunk a kádárnál. Hát te nem tud­tad. hol laknak a villányi kádárak? Ha én tényleg szőlészeti agronómus lehetnék! Statisztikus vagyok én, nem agronómus! Nem ismer meg, mester úr? A tavasszal már jártam itt egyszer.. _ — Ja a Sramó kartárs? Hiába, ritkán jövünk össze ... Hogy a hordók? Ajaj! Rengeteg kéne, de nincs anyagra ki­utalásunk, Látják? Nyers eperfából készítem a dongát, — nincs tölgyfám. _ Pedig az kéne, réti tölgy ugye — ka pcsolódik be a jólértesült „szőlész". Az a legmegfelelőbb ... — Az? A legrosszabb! Erdei tölgy kei- , lene. A töttösj erdőben terem a legjobb ’ dongának való, déhát hiányzik _ a ki­utalás, a gazdák meg rágják a fülemet, hogy kármentő kéne, új dongta kéne, ez kéne. az kéne. Nahát mit tehet a Lit­ter? Csinálja eperfálból. Ez a mesterségébe szerelmes kádár azért csinál mást is. A Borforgalmi pincéjében elkorhadt a 120 hektós öreg­hordó öt alsó dongája. Régen leverték róla az abroncsokat és ízekre szedve az egész hatalmas építményt az udvarra felhordva javították ki, majd újra le­cipelték a pincébe — összeállítani. Leg­alább kilenc napi munka. A kádár azonban felbakoltatfca az elejét, alámá­szott és hanyatfekve háromnapos mun­kával ott a pincében cserélte ki a kor­hadt részeket és operáit bele új dongá­kat. De ml lesz a hordókikai az egyéniek pincéjében? A mindenit annak a kiuta­lásnak: így szüret előtt nem lehetne egy kicsit jobbam megnyitni a. zteidr y«. ját? Legalábbis a tőr!értelmi borvidéke­ken? Ha a pokolnak van tornáca, akkor kijár a mennyek országának is. A meny nyei gyönyörűstégek tornáca szintén a föld alatt van és diófapácba áztatott fekete hordók párosra festett abroncsa világítja meg kétoldalról az útját. Üre­sen konganak sajnos, de lesz ez jobban is. Csak az a kérdés, hogy vörössel tel­nek-e meg? Mert vagy két esztendővel ezelőtt ebben a hatalmas pincében még csak mutatónak sem akadt villányi vö­rös. Tudnivaló, hogy a vöröshöz szív kell, szakértelem keik fáradtság keli. Azt állandóan zőcskölik forrás közben, utána sárnál tapasztják be a kódok szá­ját, hogy kioldódhasson rendesen a Ca- nyartzű csersav — a vörösbor igazi is­mertetője. És közben csökken, veszik alkoholtartalma is egy kicsit. Itt volt a bibi: alig különbözött egymástól a vö- rősnek, meg a sillernek az ára. Ha nem fizetik meg — minek vesződjenek vörös­sel? — Csinálok sillert — és íényíeg csak azt csináltak. Hanem a kormány megérezte a villányi alt baját és fizet olyan árat a vörösért.., — ... hogy eddig máris ezer hektót szerződtek le velük, szüret utáni szál­lításra! Ezer hektó vörös ? Több erő van ebben, mint ezer hektó puskaporban. Benne van a helyreállított termelői ér­dek ereje... Miután megétdeklódtem, hogy mit tud Teleki Sándor és Pettenikaffer, a két nagyhírű, villányi szőlészeti kutató eredményedről, — Sramó elvtára halaszt hatatlan t Göndörre hivatkozva válasz-. agkáa móttnti) all.'ífnnriyt^ rtnm/Wtnra érdeklődöm a járási tanács szőlészeid főágronómusótól — de csak nevetnek, nevetnek a szemembe. Hogy én ilyen naiv vagyok. — Hát mit gondolsz te? Az ország egyik legnevezetesebb történelmi borvi­dékén van a mezőgazdasági osztálynak egy alapos szakismeretekkel rendelkező szőlészeti főagronómusa? Még csak stá­tuszunk »ir.es rá! Villány — szüret előtt, 1955-ben Ünnep efiótt hazáinknak egy olyan pár­száz holdas kincse, amilyen nines több Teli viruló állami gazdaiá,gi szőlőkkel, lassacskán tért hódító afz táblákkal, szövet kezetesdit játszó twfukigazgatóval, klvénhedt, tönkrement fejd alapi terüle­teikkel, gyengécske szakemberekkel. To- kaj-IIegyaljára kormánybiztost küldött ki a párt, a kormány, hogy megmentse a pusztulástól a nemiét nagy kincsét. Ne küldjenek Villányba is kormánybiz­tost, de vagy a járási tanácsnál, vagy a megyei tanácsnál igenis nevezzenek ki széles intézkedési jogkönreíL egy olyan szakembert a borvidék felelősének, aki­nek elképzelései is, akarata is, tehet­sége is megvan ahhoz, hogy Villányt egyre gazdagabb szüretekre vezesse, hogy ott, ahol ma tarkán váltogatja egymást az új telepítés a felgazolt ré­szekkel, 1960-ra létrejöjjön és megerő­södjön az ország szövetkezeti szőlős- kertije! Az tesz .majd a szüret! Az igazi, nag; «»vetkezet! szüneté A szovjet kormány az egye­temes béke fenntartásának ér­dekeitől vezettetve nagy jelen­tőséget tulajdonított és tulaj­donit az európai biztonság biz­tosításának. Történelmi tapasz tálát bizonyítja, hogy a leg­pusztítóbb háborúk — köztük az első és a másod’Sk világhá­ború — Európában kezdődött. Ez azt jelenti, hogy az európai béke biztosítása döntő jelentő­ségű lenne az egyetemes béke fenntartása szempontjából. Éppen ezárt, a szovjet kor­mány felvetette azt a kérdést, hogy meg keli teremteni a ha­tásos európai biztonsági rend­szert és evégett megfelelő ja­vaslatot terjesztett az érdekelt áfi! amok elé. Ez a javaslat elő­írja. hogy Európában az Ame­rikai Egyesült Államok részvé­telével olyan kollektív bizton­sági rendszert teremtsenek, a mely társadalmi és állami rendszerüktől függetlenül az összes európai államok közös erőfeszítésem alapszik. A Szovjetunió természetesen hajlandó megvizsgálni az euró­pai biztonság biztosítására irá­nyuló más javaslatokat is. A szovjet kormány nagy fi­gyelemmel fogadta azokat az elképzeléseket, amelyeket a genfi értekezlet részvevőt fej­tettek ki az európai biztonság­ról, nevezetesen nagy figyelem mel fogadta Éden úrnak, Nagy-Bri-tannia miniszterelnö­kének elképzeléseit, amelyeket most a leszerelési bizottság tárgyal. A szovjet kormány azt a re­ményét fejezi ki, hogy javas­latainak. valamint azoknak . az építő jellegű elképzelé­seknek az alapján, amelye­ke* a genfi értekezlet más részvevői fejtettek ki a* európai biztonságról, megta­lálják majd e fontos kérdés olyan megoldását, amely összhangban állana vala­mennyi európai nép létérde­keivel. Az egész Európára ki terjedő biztonsági .rendszer megalko­tása előmozdítaná, hogy ked­vező feltételeket teremtsenek a német kérdés rendezésére is, beleértve a német egység helyreállítására vonatkozó fel­adat megoldását, mJtal e kér­dés megoldása elválaszthatat­lan az összeurópai biztonsági rendszer megalkotásától, elvá­laszthatatlan attól, hogy új. há­ború potenciális tűzfészkévé válik-e Európa, vagy pedig a béke és a népek biztonságú­nak erődje • lesz. Molotov elvtárs a továbbiak­ban a távo’keleti helyzettel foglalkozott, majd áttért az ENSZ feladatainak ismerteté­sére. Az Egyesült Nemzetek Szervezete es a nemzetközi feszültség további enyb í lésért el: feladatai A jelenlegi körülmények kö­zött az Egyesült Nemzetek Szervezetére külön eges felelős ség hárul a nemzetközi kap­csolatokban fennálló feszült­ig.^ további onyiutése tekinte- ÍNiaafc-AH fel tudta é*> fel kell haszná l lés rendekezesre álló annak érdekében, dftea az államok jobb megértésénél , a. a menny lehelő- égé egy eiómo és együtt (Folytcias a •!, -oldaUxi)

Next

/
Thumbnails
Contents