Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

* A PZO 2 ihm HfnrrfSrflaíi BiMítüí távirat! a Vietnami Demoiiraültus Koziársaság nemzeti ünnepe aliíslmátiél Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Ho Si Minih eún,r- társhoz, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnökéhez. Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Ho Si Mirh elvtárshoz, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság elnöké­hez és miniszterelnökéihez, és Boldoczüd János, a Magyar Népköztársaság külügyminise- tere Fan Van Dong eJvtárs- hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhe- iyetteséhea és külügyminiszte­réihez fldivözló táviratot inté­zett a Vietnami Demokratikus Köztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Fogadás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nagykövetségén Moszkva (TASZSZ) D. Vi­li les, Jugoszlávia rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagy követe augusztus 31-én foga­dást adott Sz. Vukmano'Vics Tempónak, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság szövet­ségi végrehajtó tanácsa elnök­helyettesének és ,a jugoszláv gazdasági küldöttség tagjai­nak szovjetun'óbeli tartózko­dása alkalmából. A fogadáson megjelent D. Gyurics, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság légiforgalmi egyezmé­nyének megkötésére érkezett jugoszláv kormányküldöttség vezetője is. Szovjet részről megjelent a fogadáson L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Miko- jan, M. G. Pervu'hin, M. A. Szuszlov, a kormány tagjai, a Szovj elun ió. k ülügyminds z t ériu mának és külkereskedelmi mi­nisztériumának felelős munka társai, szovjet és külföldi új­ságíróik. Megjelenítek a fogadáson a Moszkváiban működő diplomá­ciai képviseletek vezetői, a nagykövetségek és követségek munkatársai. A londoni angol-görög-török tárgyalások London (TASZSZ). Hiva­talosan közük, hogy a lon­doni angol-görög-török érte­kezlet szerdai ülésén Sziefa. ncpulc-sz görög külügyminisz­ter tett nyilatkozatot és ki­fej tette a görög kormány ál­láspontját a Földközi-tenger keleti medencéjének, ezen be lül Ciprus szigetének politi­kai és katonai problémáiról. A R eu tér- hírügynökség je­lentése szerint londoni diplo­máciai körökben rámutatnak arra, hogy' Sztefanopulosz . erélyes választ“ adott Mac­Millan angol külügyminiszter keddi beszédére, amelyben azt a véleményét juttatta ki­fejezésre, hogy Angliának meg kell őriznie fennhatósá­gát Ciprus fölött. A görög külügyminiszter „egyértelmű en kijelentette, hogy nem le­hetséges semmiféle meghát­rálás Görögország ismeretes álláspontjától, amely abban jut kifejezésre, hogy megha­tározott időpontra követeli Ciprus lakossága önkormány­zati jogának elismerését.1' A hírügynökségi jelentés sze­rint úgy tudják, hogy Sztefa­nopulosz hangsúlyozta: „ gö­rög kormány kész továbbra is biztosítani Angliának cip­rusi katonai támaszpontjához való jogát, ha Anglia adja Görögországnak a Ciprus fö­lötti fennhatóságot. Algírban továbbra is feszült a helyzet Párizs (MTI). Algírból érke­zett hírek szerint P helyzet vá! tozatlanul feszült. Sousteiile al­gíri főkormányzó kedden este Párizsba érkezett és szerdán délután tárgyalt Faurp mimisz- tereinökkell. Egyes sajtóértesü­lések szerint a főkonmányzó újabb csapat erősítéseket kért. A France Soir algíri tudósí­tója szerint Philippeville kör­nyékén a hedyzet rendkívül fe­szült. A környékről augusztus 20-a óta ezerötsz-áz muzulmán munkás tűnt el részint, hogy a „lázadókhoz“ csatlakozzék, ré­szint, hogy eC meneküljön a megtorlás elől. A fellaghák valóságos rajtaütéseket rendez nek, hogy fegyvereket zsákmá­nyoljanak — folytatja a tudó­sító — és fiat,aj harcosokat to­borozzanak. Ügynökségi jelen­tések szerint Ain-Kechera kör­nyékén egy megerősített őrjá­ratot megtámadtak. Támadást intéztek a Guentis-őrszoba el­len. Hivatalos közlések szerint a rendőrség Boufarikban a fel­la gjhálc együk „vezérkarának" öt tagját, letartóztatta. Duller nyilatkozatának franciaországi visszhangja Párizs (TASZSZ) A párizsi Lapok közük, hogy Dulles, az Egyesült Államok külügymi­nisztere augusztus 30-án tar­tott washingtoni sajtóértekez­letén lényegében a vietnami általános választások megtar­tása ellen nyilatkozott. Mint az AFP Dulles nyilat­kozatáról szerdán megjelent közleményében rámutat, „mér­tékadó francia körökben hang súlyozzák, hogy Franciaország álláspontja ebben a kérdésben változatlan.” „Ezekben • körökben — közli a hírügynökség — felté­telezik, hogy Dullesnak más véleménye lehet.” Azonban „Franciaország, amely mindig érvényesnek ismerte el a gen­fi megállapodásokat és szük­ségesnek tartotta azok valóra- váltását, továbbra is úgy véli. hogy a vállalt kötelezettsége­ket teljesíteni kell.” A Libáration című francia lap azt írja, hogy Franciaor­szágnak „tiszteletben kell tar­tania a vállalt kötelezettsége­ket és arra kell törekednie, hogy 1956 júliusában Vietnam egész területén megtartsák a szabad választásokat nemzet­közi bizottság ellenőrzése alatt." Izraeli csapatok támadása egyiptomi állások ellen London < (MTI) A londoni rádió jelentése szerint izraeli csapatok szerdán este a gazai övezetben, több kilométerre a demarkációs vonaltól, táma­dást intéztek egy egyiptomi állás ellen. A jelefftés szerint egy izraeli csapatgység elfog­lalt egy egyiptomi katonai tábort, felrobbantotta annak fö hadiszállását, . majd visszatért izraeli területre. Az izraeli külügyminiszté­rium közölte, hogy az izraeli csapatok támadást intéztek egy másik egyiptomi állás ellen is. amelynek portyázó egységei az elmúlt Kiten behatoltak izrae­li területre. Az egyiptomi hadügyminisz­térium palesztinai osztályának vezetője csütörtökön hajnal­ban kijelentette: ,,A harcok olyan súlyosak voltak, ami­lyenre 1949 óta nem volt pél­da” »55 SZEPTEMBER 2 =’EV= MEGKEZDŐDÖTT AZ ISKOLAÉV Búcsú az óvodától \ 'getért a kultúrműsor ... A zokat ünnepMk a Bárá­ny., Megyei Építőipari Vállalat napközijében, akik ma jöttek ide utoljára. „Elmegyek én messze innen' — száll a dal es oben járják be az udvar zegét-augát. Néha el­akad az áriék, ifeielwemednek már én te Wkolás lesaefc, a Makár utcai ialcollálba járok . . . — Én meg az Ágoston téri iskolába — szól közbe Sala­mon Eszter. — Anyukám el­kísér, pedig közel lakunk, már most ír odatalálok ... — Ezt a tolltartót Itt kap­tam, d* otthon is van már Az Építőipari Vállalat óvodai napközijében szakképzett ne- velők készítik elő a gyerme keket az iskolára. az együtt töltött idők emlékei. Itt játszadoztak, tanullak ver­seket, éneket... Most meg vál_ lukna akasztott szatyorral bak­tatnék, amelyből a tolltartó kandikál elő. Elérkezett a nagy pillámat, búcsút kell venni az óvodától... A szülőkhöz mennek ezután. Később vissza az apró asztal­kák közé. Körülülik, beszélge­tünk. Nagy Istvánka szólal meg először: —• Szerettem idejárni, mert szép meséiket és sok éneket ta­nultam. Aztán rajzoltunk is: pomtekat, gömbölyű meg ferde vonalakat. — Mond csak, Pistike — te­szi fel a kérdés* Balatonyi De­zsőmé óvónő — mi lett a fer­de vonalakból? ... — Hát... ikszel csináltunk belőle. Erzsi a nővérem is raj­zolt ilyent az iskolában ... Most tolltartóm. Kettő lesz — újsá­golja. Arnold Lujzáka. — Ha szüksége lesz Jóskának rá, odaadom egyiket. Ö már nagy fiú, másodikba jár. Szabó Margitka is eljött az ünnepéIyne, pedig beteg volt és még nem gyógyult meg egészen, ö sem mulasztotta el. hqgy elköszönjön kisebb . paj­tásaitól. És ha szomorú is a búcsú, megvigasztalja vala­mennyit a7, hogy iskolába jár­hatnak. Mert itt senki sem fél az iskolától. Sőt! Izgalmas, nagyszerű, végtelenül érdekes eseményre készülnek: a tanév­nyitóra. öten indulnak el: Arnold Lujaika, Salamon Esztike, Pa­taki Júlia, Szabó Margitka és Nagy Istvámika... Búcsút mómatak az óvodának, hegy most már megtegyék az első komoly lépéseket-, megtanulják az olvasást, betűvetést .,, Az első nap ^ Tanítóképző Gyakorló Iskolájának folyosóján gyülekeznek a kis iskolások, öntudatosan, tekintélyük, sü­ljeink tudatában lépegetnek a másodlk-harmaoiikosck, örege­sen beszélgetnek, érdeklődnek, nagykomolyan vezetéknevükön szólíbgatják egjmásrt, mint a felnőttek: — Megjöttél, Pusztai? — Szervusz Barna! Hogy vagy? Csak akkor lesznek gyere­kek a gyerekek, mikor feltűnik a folyosó végén egy-egy tani. nőném, aki tavaly vagy meg régebben második édesanyjuk volt. Ilyenkor meglódul két- háram apróság és majd leve­szik lábáról n nevető, örven­dező tanítónőt, ölelik, csókol, iáik és közben a nevét kiabál­ják: — Nóri néni! Nóri néná! Az új iskolások, a kis első­sök már nem ilyenek, Meghú­zódnak csendesen édesapjuk vagy édesanyjuk mellett és riadt szemekkel lesnek bele a nékik még ismeretlen világba, az iskola életébe. Ruzsás Csilla nagy szeme el­borul. Az iskolába még csak eljött, de hegy édesanyjától el kell válnia, be kell állni a sor­ba— ez már elviselhetetlen! Nagy könnycseppek gördül­nek le a pufók arcocskán és lefelé görbül a száj, mikor Nóra néni felfedezi a veszélyt és szép szóval, szeretettel köz­belép, vigasztalja az aprósá­got, báltorítjg, kézenfoigja együtt megy vele föl a lépcsőn, előre a nagyterem felé, ahol már gyülekeznek az ünnepély­re. ‘ / És mire vége az ünnepség­nek, mire az osztályba gyűlnek a szülők és a gyerekek, addig­ra mái- megvigasztalódik Csil­la te. Kezében gyűrött virágot szorongat, a színpadon — ahol üdvözölték az elsősöket — kapta, ha nem is otthon, de olt honosabban érzi magát és már ő integet biztatóan édes­anyja felé. Mintha azt mon­daná: Nem lesz itt. semmi baj. Bizonyos, hogy nem lesz. Ru- zsás Csilla meg a többiek meg­tették az első lépést a tudás felé. Az edső lépés pedig min­dig nehéz. Annak is, aki lépi, annak is, aki elszoruló szív­vel nézi. Az igazgató beszél ítsrásívannlne eteóst, 12 14 pedagógust, két új osz­tálytermet aivet az új tanévben a Leőwey Kiár,, Leánygimná­zium. 62i5 tanuló szoroskodlik az Ifjúsági Színházban, ahol az. évnyitó ünnepsége* tartják. 625 fiatal lány- és néhány fiú, a zened gimnázium hallgatód — üknek az. évnyitó elmaradha­tatlan izgalmától pirosló arc­cal a padlókban és figyelnek a szirupadna, ahonnan Dr. Görcs László igazgató szól hozzájuk. Megnövekedőit, fejlődött ez az iskola .Ilyenkor látszik ez igEsán, mikor együtt van az intézet apraja-nagyja, elsősök és negyedikesek, pedagógusok és saüíők, mindenki, akinek csak közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a gimnázium­mal. Tavaly 450-en voltak, idén majdhogynem kétezáz fiatal lánnyal növekedett a létszám. Ha* osztályban tanulnak az elsősük — egész Id« hadsereg — ebből egy osntály a zenei gSmmáoaiium. Fehér blúzban, sö- 1 tétkék szoknyában ven vala­mennyi. Az igazgató már ma- gázzá őket, de a lányok, külö­nösen az első-másodikosok, megLHetődötten ülnek, figyel­nek, min* a kisáskodások. Görcs László dicsérettel kezdi. Felsorolja azokat, akik a nyár* vakáció idején jól dől- gocrtak, akiket munkaheij-ük megdicsért, min* a. hat görög kislány* é* még sóikat az iskola tanulói közül Azután kérj őket, >hogy ne szakadjanak el azoktól, akikkel együtt dolgoz­tak. Készüljenek fel a munká­ra, az életre... Az iskola is erre készíti fel őket... Beszél a DlSZ-szervezct feladatáról, a Szülői Munkaközösségről!, az iskola egészének, a nagy csa­ládnak az összefogásáról. Mint amikor az apa beszéJ gyermekeihez... Fegyelem a legelső naptól p rdőnyi fiú, fia talember áll szorosan egymás mel lett a Nagy Lajos gimnázium dísztermében. A fiúk osztá­lyok szerint sorban állnak, a szülők a színpad közelében székekre telepedtek. Tanévnyitó. Az új igazgató, Fekete Miklós beszél. Komo­lyan, megfontoltan, halkan, de a mély csendben minden szava messze haitik. Komoly, súlyos szavak hullanak. A fe­gyelemről, a rendről, a visel­kedésről, az iskola és a szü­lők kapcsolatáról. Olyan most ez az őszülő férfi, az iskola vezetője, mint egy hadvezér, aki a haditervet közli, vagy mint egy államférfi, aki az al­kotmányt ismerteti. És nem csak olyan, hanem voltaképpen hadvezér is, aki vezeti a fiúkat a tudomány várának bevételére, államférfi is, aki minden bizonnyal ha­tározott kézzel igazgatja ki­csiny, rtéhányszáz-lakosu biro­dalmát. Néha-néha fel zúgnak a fia­talok. Például amikor az igaz­gató a tananyag csökkentését jelenti be. De azonnal hozzá­teszi: — Ez a csökkentés annjdt jelent, hogy a tanulmányi kö­vetelményeket emeljük... És szó esik itt mindenről: a heti táncos-teák megszünte­téséről, a jampec-viseletről, a szép beszédről, a hiányozások- ról és késésekről — mindarról, ami az elmúlt években meg­lazította a fegyelmet, akadá­lyozta a nj'ugodt tanulást, ron tóttá az iskola jó hírnevét. A szülők tapsolnak, amikor az igazgató rendre és fegye­lemre vonatkozó utsításait köz­li. A fiúk tapsolnak, amikor megtudják, hogy csak kérni kell könjrvet — az idkola köl- csönkönyvtára beszerzi; hogy a Leőwey Klára leánygimná­ziummal közösen zártkörű tánciskola indul — de csak a legjobbaknak; hogy iskola­büfé és fürdő nyílik; hogy az új iskolaév az eredmények éve lesz. A diákok talán kissé szo­rongva, a szülője annál na­gyobb bizalommal hallgatják a beszédet. Hiszen új, szokat­lan szabályok, törvényeik sze­rint kezdi új évét az iskola, de ezek a szabályok, törvé­nyek mind, mind a tanulók érdekében születtek. Idézzük csak, hogyan fejez­te ezt ki Fekete Miklós? — Követelünk tőletek, mert becsülünk és szeretünk benne­teket! Pályát választott \ z egyetem tanévnyitó ** ünnepélj'e végétért. Az aula előtti folyosón lányok, fiúk üdvözlik egymást, az is­meretlenek ismerkednek ..; Stirttzky Sándor, dr. Degré Alajos adjunktushoz igyeikszik megbeszélésre. Néhány perce azért mégis van. Életéről, cél­kitűzéséről beszélgetünk: Tolna községből való va­gyok. Négyen vagyunk testvé­rek, három nővérem már férj­nél van. Nékem szüleim sza­bad kezet adtak a pályaválasz táshoz. Éltem ezzel a joggal és gimnáziumba iratkoztam. — Szerettem gimnáziumba járni. Fizika és a matematika volt a kedvenc tantárgyam. Gondoltam tanár leszek. A harmadik osztály végefelé azonban már a magyar és tör­ténelem után érdeklődtem. A Tolna megyében is meghirde­tett Rákosi Mátyás tanulmá­nyi versenyben részt vettem. Történelemben az országos A Petőfi utcai iskolában | Tmeplöbe öltözött szülök. ^ fiúk és lányom népesítet­ték be a Petőfi utcai általános iskola udvarát a csütörtöki tanévnyitó ünnepélyen. Sípszó hangzott, majd az út­törővezető vezényelt: — Úttörőcsapat vigyázz, zás? 'óhoz tisztelegj! , Vigyázzba állt a sok gyerek s a kis elsőosztályosoik megje­lentek az iskolaépület udvar felőli ajtajában. Hosszú sor­ban vonultak végig az udvaron — ijedtszemű „kis madarak' — s megálltak az igazgatónő Budai Lajo&né asztala előtt. A mamáik szemüket törölhet­ték, a nagyobb gyerekek, „ fel­sősök kissé fölényesen, maga­biztosan mosolyogtak. — öle jönnek, mi megyünk majd, igaz? — beszélget két nyolcadikos fiú. — 'Ha igaz -- aggodalmasko­dik a másik. Budai né ismertette az új tanév feladatait, az iskola lét­számát — mert a zsúfoltság komoly probléma ebben az is­kolában — és üdvözölte az efi- sősöket. ■ . Az ünnepség végén körülvet- ‘ék az elsősöket. — Ne sírj, Lacika! — vigasz­talta fiát Bókefiné. — Na, ne sírj! — Aranka, elbúcsúztál az óvónőmtől ? — kérdi egy kis­fiú a szőkéiül-bős Rab Aran­kától. — El — hangzott a rövid­je nem szomorú válasz. Igaz is, szép volt, jó volt az óvo­dában, de most már érdeke­sebb idő következik — tp'e munkával, érdekességgel, sók* sok új dologgal Gyerekek, holnap délután ffil kettőkor találkozunk — mond­ja Budainé és megsimogatj3 a hozzá legközelebb álló kisfiú 'éjét. — Megkezdődik a rendes tanítás döntőben az első tíz között végeztem, a magyar irodalom­ban pedig második lettem. Bizony, kevés fiatal dicseked hét ilyen országra szóló ered­ménnyel. Pedig Stirszky Sán­dor nemcsak egyoldalú ember, nem szemellenzős. Figyel arra is, ami körülötte történik; Nyolc éves volt, amikor fel­szabadult az ország. Uj éle­tünkről alkotott roe nyomását papírra vetette „Szekszárd vá­ros tíz éve” címmel. Jóna/k tar­tották alkotását, elfogadták. — Szeretem az irodalmat, Dolgozni fogok az egyetem iro­dalmi szakkörében, — beszél terveiről. — ügy gondolom, ezzel a DlSZ-nek is segítségé­re leszek. Szeretem a DISZ munkát, a gimnáziumban osz- tálytitkár voltam. Beszélgetésünk visszaterelő­dik a pályaválasztásra. _ Ha irodalomból és törté­nelemből ilyen eredményei vannak, akkor miért nem Vá­lasztotta a tanári pályát? — Szeretem a kutatómun­kát. Ha jogtörténész leszek, a jogi intézmények kutatómun­kájában vehetnék részt •• • Megvan tehát a kitűzött cél. Az állam pedig minden sejtlt- séget megad Stirszky Sándor nak, hogy célhoz jusson ... — Diákszállóban lakom. Ha­vi 550 forint ösztöndíjat kap"k. Kiadásom? ;.. Lakás 50 fo­rint, 237 forintért étkezem li*. romszor naponta. Marad 2m forintom kisebb vásárlásokra, arra is, hogy moziba, színház­ha Járjak..: Uyen gondolatokkal, s !ly»n segítséggel kezd nia munká­hoz egy eilső éves joghallgató- Stirszky Sándor egyik * «* közül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents