Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

!f £ PE O s PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS Kimeríthetetlen erőforrás Néhány perc alatt benépe­sedett szerdán a porcelángyár Ida ebédlője. Délután három óra volt, a, reggeles műszak ideje lejárt. Párttagok és pár- tonkívüidek, munkások és mű szakiak igyekeztek, hogy mi­előbb megismerhessék azt a haitérooati javaslatot, amely közös erőfeszítésükből szüle­tett. Az aktíva ülés t üzemi érte­kezleteik előzték meg. A ko­rongosok komán urai stn műve­zetője, Szabaaella bajos elv- társ kért szót >a műhelyükben megtartott értekezleten, — Kommunista kötelessé­günk. hegy elősegítsük a ter­melés növelését. Valamennyi­en tudjuk, hogy a ,,Delta“ tí­pusú szigetelőket krómozott késekkel (faragjuk. A kések Pesten ■ készülnék, s igen so­kat fizettünk értük. Ráadásul minden esőbben késve érkez­nek: és ez akadályozza mun­kánkat. Art javasolnám, hogy kérjünk a kések készítéséihez és króm ozás álhoz sz ükséges »épet, mert ez .nagyon meggyen sítaná a termelést.. A korongosok helyeseltek. • Veverk., Ferenc elivtács, a gyár sokszoros újítója egy má­sik értekezleten így beszélt: — Nagyon sok készéin törik el nálunk, ment rosszak az út­jaink. Rendiben és tisztán kel­lene tartani ezeket, hogy •? készáruk épségét és nyersanyr Kaink tisztaságát is megóvhas­suk. Sokkal nagyobb kárunk van a törésekből, mint emeriy_ nvibe az útak megjavítása k,- rül... A zsongélőben Is értekezle­tet tartottak. — Talán nem kerülne túlsá. gosan nagy összegbe, ha a ru­gós kocáik helyett gumi ballo­nos szállítóeszközöket ven­nénk. Szállítás köziben ugyanis nagyon sok bögre füle tőrük le. A javaslatok áradatát indí­tották el i.lyentf ón-mán a por­celángyár! kommunisták. Pél­dájukat követve, Schiller Péter égető azt javasolta: ne végez­zenek a samott-tokok szállítá­sánál felesleges munkát, válo­gassák ká azokat az udvarom és csak az épeket vigyék fel a kemencékhez. Kérte, hogy a villany-viliága tást szereljék át egyedi kapcsolásúvá, ne égjem a délutáni és éjszakai műszak­ban egész sor égő feleslegesem! Villányi Lajos azt fejtegette: mennyivel kerülne kevesebbe az új fürdő és öltöző fenntar­tása, mint jelenleg a sok el­szórt öntözőé. Negyven okos javaslatot rög­zítettek le a jegyzőkönyvek, mimé elérkezett az üzemi akti- vaértekezlet napja, ahol ezeket összesítve, a vezetők által ki­egészítve — a pártaktíva előtt ismertették. Nyolc teljes ol­dalt tett ki az a határozati ja­vaslat, amelyet Beke László eiivtáirs, a gyár főmérnöke ol­vasott fel. Egy percet sem kellett várni máris hozzászólásra jelentke­zett Kovács Dénes gépésztech­nikus. Okos érvekkel imdckol- ■•a. máért lenne szükség egy műszéirító-berendezésire a re- mix-csőgyártásnál. s miért vol- na fontos Szabadé!la eivtárs ’Bvaslí-iiának megvalósítása Misángyi László szigetelő-tech rókus is támogatta e véle­ményt. s hozzáfűzte: „A kézi csiszológépre is nagv szüksé­günk lenne. A kések javítás'1 olcsóbb, és sokkal gyorsabb ’ehetne. Hartmann Józisef elv­ára. a szigtelöműhely dolgozó- is is olyan javaslatokat tett melyek megvalósítása olcsób­bá, gyorsabbá teszik a terme­lést: ,,A szigete lóval ogat ásná! alacsonyabbra kell szerelni a lámpákat, akkor kevésbé erős égők is megfelelnek. A váloga­tó előtt pedig féltetőt kellene szerkeszteni, ahol a készárut tárolhatnánk. Mindjárt gyor­sabban menne a munka." Ko­lonie« István korongos is a munka meggyorsítása érdeké­ben emelt szót: ámítsanak be műszárítót a tányéakorongo- soknái is, mert jelentős mér­tékben emelkedne a termelé­kenység. Nem volna szükség arra, hogy a korongosok — a megformált tányérokat deszka kon 5—10 méter távolságra kéz ben szállítsák. Mindenegyes javaslatot jegy zőkönyvbe vettek. A gyár ve­zetői nem tudták palástolni örömüket egy-egy j áras lat el­hangzásaikor. Kolon,ics elvtárs szavait majdnem félbeszakítot­ták, hogy külön is megköszön­hessék néki a nagyszerű ötle­tet. — A helyes javaslatokat utó­lag is felvesszük „ határozat­ba, — ígéri Beke László elv- társ, Allies János igazgató pe­dig arra figyelmeztet, am: most a kommunista aktíva leg­fontosabb feladata: — Harcoljanak az elvtársai; az elfogadott javaslatok meg valósításáért. Ellenőrizzék ál­landóan, mit valósítunk meg s időköziben mondják el azt is. milyen új elgondolásaik van­nak. Ha a kommunisták és pár- tonkívüliek továbbra is úgy se­gítenek bennünket, mint az el­múlt hetekben, amikor a ter­melékenység emelkedésének meggyorsítását, a# önköltség csökkentését célzó javaslatokat gyűjtöttük össze, kevesebb költséggel több porcelánt ad­hatunk az országnak! Cj áruk u Vas-nagyl>ereskedelmi Vállalatnál A Német Demokratikus Köztársaságból 20 darab villanymotorral működő háztartási ..Freia“ varrógép érkezeti Pécsre, a Baranya Megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz. Ugyanakkor a székesfehérvári Vadásztölténygyárbó! 30 darab R 54ö-ös tí­pusú, szép kivitelű, 3+2 lámpás rádió éike- zett, amit 1580 forintos áron hoznak forga­lomba. A közkedveltségnek örvendő „Dongó'' kerékpár-segédmotorból újabb 70 darabot szállítottak le a vállalatnak. A fenti árukat a kiskereskedelmi vállalatok a bányásznap al­kalmából hozzák forgalomba. Jobb áruellátást ! A körzeti földmü- vesszövetkezet veze­tősége nem látja el megfelelően a felada­tát Apátvarasdon. — Boltunkban kevés az áru. Előfordult, hogy az áru már augusz­tus 10-én megérkezett a körzeti elosztóhoz de azt csak 19-én szállították a boltok­ba Az élesztő például meg is romlott. Rá­adásul — a körzeti vezetőség — ezért a boltkezelőt akarja fe­lelősségre vonni. Kérjük, hogy az illetékesek vizsgálják meg a körzeti föld­mű vesszövetkezci ve­zetőségének munká­ját. hogy ilyen hibák a jövőben ne fordul­hassanak elő. HORVÁTH ÜINO v. b. elnök. Nagygyűlés az 1930. szeptember elsejei tüntetés 25. évfordulója alkalmából A magyar munkásosztály nagyszerű megmozdulása, az 1930. szeptember elsejei tűn- tetés 25. évfordulója alkalmá ból a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottsága is a Magyar Munkásmozgalmi Inté zet csütörtökön délután nagy gyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte k az érdeklődők: a tüntetés egykori részvevői és a budap esti üzemek, hivatalok, intéz menyek legjobb pártmunkásai. Hatalmas tapssal köszön lőtték a jelenlévők a gyűlés el nökségét. Az elnökségben he­lyet foglalt a párt és állam vezetői közül Apró Antal, Ko vács István, Mekis József, Bata István. Az elnökség tag jai között ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének, a Magyar Népkö ztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács több tagja, az 1930. szeptember elsejei tűnte tés számos vezetője és kiváló harcosa. A nagygyűlést Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyi tóttá meg, majd Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tartott beszédét. Friss István elvtárs beszéde — A magyar munkásosztály, a győzelmes magyar munkás­osztály, az államhatalom bir­tokosa, mg történelmének egyik nagy eseményére, 1930 szeptember elsőjére emlékezik. — Az az út. amelyen a munkásság eljutott a győze­lemhez, az elnyomók és ki­zsákmányolok ellen vívott osz­tályharc évtizede», áldozatos Útja volt. A munkásság osz­tályharca összefonódott a ma­gyar nép legszélesebb töme­geinek a jobb életért, majd egyúttal a fasizmus ellen foly­tatott küzdelmével. A küzde­lem fordulópontja volt a Szov­jetunió világtörténelmi győzel­me a náci Németország és szövetségesei felett. Szabad lett a magyar nép, s a nép vezetője lett a munkásosztály, a munkásosztályé a Kommu­nista Párt. — Ebben a fejlődésben és abban, hogy ez a fejlődés viszonylag gyorsan ment végbe, nagy része volt a munkásság több évtizedes osztályharcának s a Kommu­nista Párt 25 éves küzdel­mének, a munkásság bizal­mának megnyeréséért. a munkásság vezetéséért. S a munkásság és a kommunis­ták harcos múltjának volt fontos, nagy eseménye 1930 szeptember 1. — 1930 szeptember 1. meg mutatta, hogy milyen hatal­mas, ellenségei számára félel­metes erő a munkásság, ha egységesen lép fel és a kom­munistákat követi. Ezen a napon Budapesten a munkás­ság óriási tömegei — külön­böző becslések 150 000, kettő- százezer, kettőszázötveneze főről beszélnék — tüntettek hangosan, harcosan munkáért, kenyérért, az uralkodó rend szer ellen, az áruló szociál­demokrata vezérek ellen, éltet ték a Kommunista Pártoj* proletárdiktatúrát, a S; uniót, a má'odtk Ma (Verseny v /Hallácjjzíqelejt A mohácsi párost tanács köz- ségpolitikai tervének tárgyalásakor szó­ba került, hogy 64 000 forint tartalék- alapja van a tanácsnak. Ennek hallatá­ra egyes tanácstagok kutat, mások festményeket, járdát, szobrot és még ki tudja, mit nem akartak vásárolni vagy létesíteni. Ugyan ki tudott volna itt igazságot tenni? — Szervezzünk versenyt! — állt fel egyikük. — Versenyezzenek érte a vá­lasztókerületek. Azé a kerületé lesz a pénz, amelyik a legjobb eredményt éri cl a begyűjtésben, a mezőgazdasagi munkákban, az adóban... A tanácsülés mindjárt határozatba is foglalta a javaslatot. De akkor meg Pavkovics István kandal tanácstag kért szót: — Úgy tudom, — mondotta, — hogy Sáros kultúrotthont kap? Csak azt nem tudom, hogy mivel érdemelte ezt ki? Ferenczi Lajos v. b. elnök tudta, h°gy Pavkovics Randára akarja a kul- túrotthont. De hát miért nem kaphat­nák meg a kandaiak, ha azok jobban megérdemlik? c,~ A.zt javaslom: indítsunk versenyt páros es Kanda között a kultúrotthon- i iilfűu a ®7>ül a kultúrotthon, ahol a Hnl5011 doISoznak... És ha nagyon a „a soznak, elnyerhetik mellé beren- 64000 forintot iS... , a tavasszal történt és toriéért ar°A k(jrületei között a 64 000 ^tt nedio Sfrosiak & a kandaiak kö­^ltU« 68 a 64000 fonntert foly,k a verseny. De még mi­lyen verseny., i . Beköszöntött az aratás. Sároson egv- a hír: „A^andafak Nosza neki sárosiak! már aratnak!" .RÉS megelőzték „ szomszédokat ara­tásban, elhagyták Kandát csű»lésben fs Már az utolsó szérűkön tertottok ami kor el akarták vinni mindkéi gépüket Behajtottak a tanácsra, hogy ió tó ók tudják; fontos a gép Babarcok is', de legalább az egyiket hagyják náluk, az elsősegük függ tőle. A gép náluk maradt. Aladics József három holdas gazda búzája még kint volt keresztek­ben, nem lehetett behordani, mer? víz­ben állt. — A sárosiak kézben hord­ták ki a kévéket, csakhogy ie ne marad janak ... Marlonovics Lajos felmerte a padlásán az ó-búzát és abból teljesítet­te mindenkit megelőzve a beadását Aják József hat holdas dolgozó pa­rasztnak novemberben kellett volna be­adnia hízóját, ő már augusztusban át­adta. Ezzel aztán sikerült megelőzni r kandaiakat. Azóta is minden nap kerékpáros, gya logos emberek kilincselnek a termény forgalminál: kandaiak, sárosiak vegye sen. Karjukon kosár, vagy kezükben kis zacskó, amelyben mintát visznek a bú­zából. Vannak, akik már harmadszor, negyédszer hozzák. Sirók József hét és félholdas. Dara János hét és fél, Tadics József három és fél holdas sárosi gazda is már harmadszor van itt. Megfizetik inkább az öt forint szárítási költséget mázsánként, csakhogy a kandaiak e! n>j. hagyják őket... Vége, hossza nincs a történeteknek. Egyről azonban még feltétlenül szólni kell. Gondoljunk csak arra is, mit je­lent a tanya-világban csépelni! Sárban, vízben húzatni a gépet dűlőutakon, négy—ötszáz, sokszor egy kilométeres távolságra! És mindezt a DISZ-brigád, Horváth Antal traktoros brigádja pa­nasz nélkül csinálta. A lelkes munká­nak eredményeként ilyen viszonyok kö­zött, 1070-es gépükkel 2192 mázsát csé­peltek cl. És még másra is futotta az erejükből: Alabert György, Aják Má­ria. ZilLnszki Ilona és még jónéhán.van közülük gyűjtőívvel járták a házakat. A sárosi DISZ alapszervezet vezetősége és tagsága felhívással fordult a sárosi dolgozó parasztokhoz, hogy kultúrház felépítéséhez ki-ki a saját erejéhez mér­ten járuljon hozzá. A gyűjtőíven eddig 80 név van, ami mögött 194 gyalog, 37 fogatos és egy .szakmunka nap áll. Talán ezzel az erő­vel is fel lehetne már építeni a kultúr- házat, de ha megkezdődik az építkezés, mindenki megtoldja majd felajánlását Az építőanyag már megvan, most már csak az értékelés van hátra, amit szep­tember 26-án nyilvános tanácsülésen ismertetnek. Ekkor dől el, hogy hova is épül a 100 000 forintos kultúrház és h'gy ki kapja meg a 64 000 forintot. Eddig a sárosiak vannak az élen adóban, cséplésben. begyűjtésben. De még jöhet meglepetés, t+m, az augusz­tus 10-1 értékeléskor a kandaiak vezet­lek. ök akkor 51.5-re. míg a sárosiak csak 50.6 százalékra teljesítették évi adófizetési tervüket. Húszadikán ez a kép már megváltozott: Kanda 64.9, Sá­ros pedig 66.8 százalékon állt. Hasonló a helyzet a sertésbegyűjtésnél. Sáros eiedménye 63.5, Kandáé pedig 53.7 szá­zalék. — Ilyen verseny még nem volt Mo­hácsszigeten! — mondja Ferenczi elv- tars. — Szinte naponta változnak az e-edmenyek, hol az egyik, hol a másik van az élen. Jelenleg Sáros vezet. Úgy látszik, hogy mégiscsak Sároson épül fel a kultúrház és ök kapják a 64 000 fo­rintot is. De ez még nem biztos. Jöhet még valami meglepetés ... nácsköztársaságot, énekelték az Intennacionálét, szembe- szálltak a rendőrökkel és csendőrökkel, iovasattakokkai, barikádokat emeltek. — Hallatlan dolog volt ez az akkori Magyarországon. Tizen­egy év múlt el azóta, hogy az első magyar munkásállamot megdöntötték, s a Kommunis­ta Pártat betiltották. Az uirak, az ezerholdasok és a gyárosok el voltak szánva rá, hogy 1919 megismétlődését bármilyen eszközzel is megakadályozzák és rendórkapók egész hadsere­gét foglalkoztatták, hogy a kommunista szervezkedési vagy megmozdulási kísérletek­nek már a círináiróH is tudo­mást szerezzenek és azokat azonnal elnyomják. És mos! mégis százezres tömegek tün­tettek az ország szívében kom munista jelszavakkal. — A munkásság nagy több­sége minden rendőrtámadás ellenére kijutott a városliget­be. Köziben azonban már való­ságos harc fejlődött ki a tün­tetők és a rendőrség között. A kard és sortűz ellenére órákig tartott a tüntetés. A munkásság részérő' a tüntetésnek egy hősi halott­ja volt: Darnyik János. Sok- -zázan szenvedtek golyó és kard ejtette sebeket és mint­egy hetvenen igen súlyos se­beiket. A munkásság hangulata mégis egy győztes hadsereg hangulata volt. És valóban: szeptember elseje a magyar munkásság és a magyar kom munisták nagy győzelme volt. Nagy tüntetések zajlottak le ezen a napon a vidéki váro­sokban is. Elsősorban Miskol­con és Győrött, azonkívül Sze­geden, Székesfehérvárott. Sop­ronban, Szentesen, Zalaeger­szegen. Pécsett. Nagykanizsán, Békéscsabán, Debrecenben és Békésgyulán is. De nagy je- ' entóségre ezt a napot „ buda- \ )2®ti tüntetés emelte. Itt, Bu- f dapesten a magyar munkásság f megmutatta, hogy az ellen for- \ radalom évtizede nem változ- J *atta p vért vízzé ereiben, hogy Jhösi harcait a kommunistát J vezetődével folytatni tudja és vakarja, hogy nemcsak kétség- J beesés és elkeseredés él szí- » vében és nemcsak gyűlöli el- 4 iyomóit, hanem van benne i harcolni kész elszánt akarat is f — Ma. huszonöt évvel 1930 f szeptember el seit után újbó' i 3 nagy nap emlékének á!do- f tünk Huszonöt év távlatából f különösen élesen bontakozik k in nők a napnak jelentősege é- tanulsága. 1930. szeptember elseje, azért lehetett a munkásság és vele nemzeti történelműn^ nagy napjává, mert különböző kö­rülmények találkozása révén ezen a napon egységesen lé­pett fel, egész erejével a ma­gyar munkásosztály és egy­séges fellépésében a kommu­nisták vezetését követte. Eminek a napinak nem volt közvetlen folytatása. A szociál­demokrata vezetője árulása és az erőszak-szervezetek egyre fokozódó terrorja é« elnyomó tevékenysége, a kommunisták minden harci készsége és ön­feláldozása ellenére hosszabb időre lehetetlenné tette az 'gész munkásság egységes, har cos megmozdulását. Friss István befejezésül ar- ’ól bes7éiit, hogy felszabadult az ország és a munkásság el­nyerte végre az őt megillető helyet ebben a hazában Hely- "eáillt újra a munkásság egy­sége is és éppen ez az egység vitte végső diadalra a szabad­ság ügyét, a második magyar oroletái diktatúra ügyét. 1930. szeptember elsejének 25; év­fordulóját úgy ünnepeljük — mondotta — hogy az ünneplés­ben résntvesz az egész Snun- kásság, az egész ország. Ve- ’ünk van ma a volt szociálde­mokrácia mipden becsületes munkása, az áruló szociálde­mokrata vezérek pedig a tör­ténelem szemétdombjára ke­rültek. Szeptember elseje vértanújának. Darnyik János­nak három fia felnőtt és ma hasznos polgára szocializmust ípítő népi demokráciánknak. Darnyik János vére nem csordult hiába. Nem volt hiá­bavaló annyi más kommu­nista szenvedése és mártír­halála sem. Ahogy 1930 szeptember elseje nem lett volna lehetséges 8 munkásság megelőző hősi har­cai, 1912, máj. 23-.i és az első ma gyár tanácsköztársaság dicső küzdelmei nélkül, úgy nem tudta volna a Kommunista Párt meghódítaná a munkássá­got és a népet és a munkás­ság kezébe venni az államha­talmat, a felszabadulást meg­előző évtizedek nagy iskolája nélkül. 1930. szeptember elseje n magyar munkásság egy lépé -s volt a hatalom meghódítása 'elé. Nagv példáján tanulni és e’ikesedná fognak a késő útó­nok is. Friss István nagy tetszés­sel fogadott ünnepi beszéde után felszólalások hangzottak cl. , Zárszót Kovács István mon­dott. Többi között bejelentette: bogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tüntetés szervezői és vezetői közül többeket ki­tüntetett. A kitüntetéseket Kristóf István, az MDP Köt- pönti Revíziós Bizottságának elnöke, az Elnöki Tanács taa- ia adta át. Ezután kultúrmű­sor következett. HIRE Itt — 239 MILLIÓ CIGARET- 1 — Kilencvenhét vagonnal ’ löbb lisztet őröltek augusztus­ban a baranyai malmok, mint júliusban. Az elmúlt évben még kénytelenek voltak Kapos JTAVAL gyárt többet dohány J iparunk ez év második felében j mint a a szakában ” z.ank mindenegyes lakójára múlt év hasonló idő- A múlt évben ha­Fz-z iftaz! De a kultúrotthon mégis Mohácsszigeten: a tanyavilágban, vagy Sároson vagy Kandán épül fel. És ez azt jelenti, hogy lesz helyük a sárosi es a kandai fiataloknak, ahol összejö­hetne-;«;. Nem kell kocsmába menniök, ha szórakozni akarnak. Helyet kap majd a színjátszó csoport — amely már tanulja az. avatóünnepségre a szín­darabot — a DISZ-szervezet, amely ed- d:.g a töltésen, vagy legjobb esetben az iskolában tartotta összejöveteleit. De helyet kap az újonnan alakult női röplabdacsapat is, gazdagodik, szépül a szigeti fiatalság dolgos élete. . 1213 cigaretta jutott, ötször s löbb, mint 1938-ban. ^ — Apaállatistállót létesíté­snek Vasason. Erre a célra az első kerületi tanács ez évben i 100.000 forintot, a jövő év ele- (Ijén pedig 80.000 forintot fordít. (i A munkál a teltet szeptember i másoaik felében megkezdik. (i Idén elkészül az apaáilatistál- } !ó, jövőre pedig felépítik a l1 melléképületeket és az állat- t gondozó lakást is. é — A BÁNYÁSZNAP TISZ­TELETÉRE a Pécsi Vendéglá- t tó Vállalat szeptember 4-én, (• vasárnap Pécs-Szabolcson, a t Hősök terén megnyitja étter- t.méi. árról és DombóvárróS lisztet szállíteni Baranyába az e! ó- tás biztosítása érdedében. Ez évben a baranyai malmok ka­pacitásuk jó kihasználásával nem szorultak más mópyrbői való lisztbehozatalra, sőt Ka­posvárra és annak könvyekére is szállítanak lisztet. — SAJÄT JÉGSZEMÉT I.f- TESIT a Pécsi Vendéglátó V«. lalat a Bajcsy ZsUínsf.ki ut­cában. A jégiizomben három­szor nyolc órás váltott alatt a felállított két pép 30 mázsa jeget termel majd. A kitermelt jégmennyiségből * Pécsi Vendéglátó Vállalat sa­ját üzemegységeinek ágy ré­szét látja majd el jégg*.

Next

/
Thumbnails
Contents