Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
1995 SZEPTEMBER 18 NAPLÓ Szakszerűen előkészített talajba vessük a búzát! Kenyérgabona terme lésünk legközelebbi gondja és a terméseredmények növelésének legfontosabb tényezője a földek jó elkészítése a vetésre. Számításba kell vennünk az idén, hogy a búza elövetemé- nyének mintegy 50 százalékát csak késve tudjuk betakarítani és ugyanakkor nagyon sok helyen erősen gyomos terület marad a letakarított növények vtán. Ezért a3. ideiében történő vetés érdekében ez év őszén sok helyen különleges Intézkedésre van szükség. Az idén fokozott jelentőséget kell tulajdonítanunk az elő- vetcménynek. Sajnos, a búza legjobb elöveteiményel; pillangósok, len, kender stb. — a búzevetésl terv területének alig a felét alkotják. Feladatunk tehát, hogy a későn lekerülő és nem a legjobb előveteménynek számító kapásokat, elsősorban a kukoricát is Jó e’.ővetemémnyé tegyük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a későbbi kapásak, napraforgó, kukorica után is lehet Jó terméseredményeket elérni. Ezt bizonyítja például a sátorhelyi állami gazdaság, ahol kukorica után !s nagy területen értek el 14.6 mázsás búzatermést. Elsősorban az ö«*i hiWórwik kell a legjobb e'oveteményeket biztosítani. Ha kénytelenek vagyunk kalászos után őszi gabonát vetni, akkor elsősorban az elővete- ménnyel szemben kevésbé igényes őszi árpát, vagy rozsot vessük. A később betakarításra kerülő — de a búza termesz tésére alkalmas — burgonya területeket is elsősorban a búzák részére kell előkészíteni. Ugyanez vonatkozik a cukor- rspb földekre is. Arra kell törekedni, hogy a búza elóvete- inénynek betervezett, későn árő Kukoricáik, helyett, minél több más, megfelelő és Időben o őkészíthető földbe vessünk buzit. Mivel míg így is kénytelenek vagyunk kukorica után is búzát vetni (megyénkben ösz- szes kukon-i*éi illetnek mintegy 51 százalékába kerül búzavetés) fontos feladat a kukorica érésének siettetése. A kukoricák beérését meggyorsíthat juk a kukoricaszár cső feletti részének eltávolításával. A kukorica érésének siettetése mellett a legfontosabb feladat a kukoricaszár gyors letakar! tisa. Az idén még fokozottabban kell alkalmazni és átalakítani erre a célra a kombájnokat és egyidejűleg jól meg kell szervezni a silózást is. A tíi'a (előkészítés az. idő rövidsége miatt igen K<>n- rin« s^nr«ezést kíván. A gj'ormisodás mértékétől és a kukorica-betakarítás időpont jától függőón meg kell állapítani, hogy a talajmunkát ekévéi vagy eke nélkül tárcsával, vágj- e két munkaeszköz kombinálásával végezzük-e el. A tál«) nedvessége megfelelő. Az átázott, nyirkos talaj könnyebben megmunkálható és vetésre előkészíthető. Azzal, hogy a magnak morzsa- lékös, ülepedett és nyirkos magágya r tudunk készíteni — amelyben a magvak gyorsan és szinte hiánytalanul kikelnek — értékes napokat nyerünk a búza őszí megerősödéséhez Ebben az évben fő talaj előkészítéssel elérhetjük, hogy megerősödött vetéseket találjon a tel. Ezért már most teljes erővel folytatni kell az üres földeken a taHjelőkészí- tést, ki kell ihaszin: *n.i a talaj nedvesség! állapotát. Emellett ügyelni kell a táblák egyenletes elimuníkiáláeára is, hogy a jövőévi gépi aratást sima taliajfelülettel megkönnyítsük. A jó talajelőkészítés egyik legfontosabb tényezője a magas terméshozamnak. Ezért az agremórmtsoknak fokozottabban kell ügyelnlök a munka minőségére és mindig a h»>v< adottságoknak. az esrves táblák viszonyainak megfejelő talatművelésl irányelveket ke’l adni a traktoroknak, britrádvezetőknek. A talajelőkészítés eszköze lehet az eke, lehet a tárcsa, mindig a helyi adottságoknak kell eldönteniük, hogy melyik alkalmazása az ésszerűbb. Nem kalászos elővetemény után jól beérett és porhanyós vetőágyat tárcsával vagy kiüti vá torral eke nélkül is lehet készíteni. Ez a módszer a gyorsaság mellett még jóval olcsóbb is a szántásnál. Még háromszori tárcsázás esetében is egy hold művelési költsége csupán 60 forint, szemben az egyszerű közópmélyszántás 7fi forintos holdanként! diával, így 100 holdanként 1 600 forintot lehet megtakarítani. Nem nélkülözhető azonban az eke a búza vetése előtti talajelőkészítésnél akikor, ha a búzát kalászos után vetjük, mert a kalászosak talaja a tenyészidő alatt áltáléiban, alig ka.D művelést, a talaj erősen eltömődött, továbbá azért, mert így jobban tudunk védekezni a búza veszélyes kártevői (csócséroló, legyek és a gyom) ellen. Ha az őszi búza olyan korán lekerülő gyomo* előve tern ény után (kőverlkezák, amelynél elmaradt az őszi mélyszén tás, a talaj tömődöttségének megszüntetése érdiekében, minél korábban szántani kell. De a szántást azonnal el kell mun kálnd és hengerrel tömöríteni, mivel ebben az esettben nincs 'dő a talaj természetes ülepedésére. Sok példa van megyénkben arra. hogy azclklban a búzavetése kben, ahol tömődöt tebb a talaj — gyorsabban kelt ká a búza, kevesebb vokt az ogértoár, erősebb lett a termés, mint a tábla belső részén., ahol hengert, nem használtak,. ösz,i mélyszántásban nem részesült, később lekerülő gyomos ©lőve tömények után hasonlóan tömörített vetőroántás ba helyes a búzát vetni. Későn lekerülő gyommentes eJőveteményók után, ha a talaj nedvesség! állapota megtevő, fordítás nélküli talajelőkészítés alkalmazható. Természetesen , talaj ned, vességi állapota is döntő szempont az eke vagy tárcsa alkalmazásánál. Száraz időben a fenti körülmények figyelembevételéivel előnyösebb a tárcsa használata, míg nedvesebb talajban őkével lehet jobb munkát végezni. A kukorica késői betakarítása miatt ebben az évben nagy jelentősége van a (nmeik, hogyan készí tsük elő a k u korica tarlót búza alá. Korai kukoricák után — «amelyek Jotfllkarrítása rövidesen megkezdődik, — több idő áll rendelkezésre a talaj jó kikészítésére. A későbbi kukoricák esetében azonban — a gyakorlatiban ez gyaikoribb — a be takarítás és talejeilókésní tés ideje néhány napra, szűkül le. Gyengén fejlett, kis gyökér- zetű kukorica után szárazabb talaj esetében 'két Irányban tó.r elázzunk, a második tárcsa után sírni lózzunk, vagy íoge- sciljunik,, majd vetés után hen- gerezzür.lk. — Szántaná csak pibban az esetben Ikeill, ha a talaj annyira kemény, hogy a második tárcsázóé nem tud a feltétlenül szükséges 10—12 centiméteres mélységig lehatolni. Ha a jól megmunkált, gyom mentes, porhanyós földön tárcsával nem tudunk jó vető- ágyat készíteni, ajánlatos a tárcsáz,árt 10—12 centiméter mélyen végzett kultivátorozás- sal kiegészíteni. A kultiivéltar után stmitót vagy fogast, a ve tés után hengert járassunk. — A kötőt tebb talajokon gyűrűs- hengeir alkalmazása a helyes. Fejlett, erős gyölkérzetű kukorica után, még kisebb gyo- mosodás esetéiben is. kétszeres tárcsázással jó vetöéigy állítható elő. A tárcsa jó műinké- járnak előfeltétele ilyen esetben hogy a tárcsa tányérok élesek legyenek és a itóresatagok erős szög alatt legyenek állítva,. Nagymértékű rvomosodás esetén két lehetőség áll élőt tünk. Az egyik, hogy a kukoricaszár letakarni tása uitán „ nagymeny- nyiségű gyomot gyűrűshenger- refl összetönetjük és utána kétszeri tárcsázással készítünk ve tőágyat, — a másik: ha elegendő nedvességgel nandeäkezdk a talaj — a szántás. (Réseiét Baraca József, a me- sflgazdaságl Igazgatóság ffr- agronómusának a Micsurin Agrártudományi Egyesület ankétjén elhangzott előadásából) Tárjuk fel gyorsabban Komló gazdag szén vagy onát ! A gyorsvágathajtás már régebben ismeretes a magyar szénbányászatban és Komlón sem újkeletű. — A Komlói Szénbányászati Tröszt egyik bányamérnöke már 1951-ben megjelent kiadványában közli, hogy a komlói meddővágatok átlagos előhaladási sebessége havonta 25 méter, majd megái lapítja, hogy „a szocialista szén- termelés fejlődése az ilyen ós- di-módszerű munkát, feltárási ütemet nem bírja el." Éppen ezért feladatul tűzte ki, hogy már 1952-re havonta 150 folyóméter duplaszelvényü vágatot hajtsanak ki a komlói üzemekben. Molnár István sztahanovista feltáró vájár, a szovjet szakkönyvek, valamint a fenti kiadvány tanulmányozása során arra a gondolatra jutott, hogy a komlói bányában elindítja a 100 folyóméteres mozgalmat. A mozgalom 1952 júniusában megindult S a 123 folyóméteres rekorderedmény felállítása óta is folyamatosan tart. Mindezek ellenére a helyzet lényegesen ma sem javult a komlói szénbányászatban. Jelenleg i* havi 22—25 folyóméterét csapatteljesítménnyel hajtják ki a meddővágatokat. Az általában szokásos, munkanaponként kilenc fő telepítése mellett ez 11.5 cm teljesítményt jelent műszakonként. A tröszt üzemeiben mindeddig a maximális havi med- dővágathajtás 123 méter volt. Viszont a Kossuth-aknában a mélyszinteken csak ritkán haladták túl a 60 métert. En-> nek alapján nyilvánvaló, hogy meg kell gyorsítani a komlói vágathajtások ütemét annál is inkább, mivel több igen fontos szempont ezt parancsolólag megköveteli. Az első ilyen szempont a fajlagos meddővágatsziikség- let igen magas értéke (lásd alábbi táblázat), valamint at a tény, hogy a kutatásokai — a mélyfúrás mellett — feltáró munkával kell elvégezni. TÁBLÁZAT Évi 1000 tonna széntermelés biztosításához kihajtandó vágathosszak: összes (meddő plusz szén) országosan a pécsi bányákban a komlói bányákban A fenti adatok összehasonlítása alapján világossá válik még a nem szakemberek előtt is, hogy milyen nagy jelentősége van Komlón a gyors- vágathajtási munkamódszer bevezetésének. ♦ Számolni kell még azzal a körülménnyel is, hogy a komlói feltáró munkák 1954- ben általánosan csökkentek. A fentieken túlmenően igen fontos szempont a komlói központi bányamező (Kossuth- és Ill-as akna) és az 1959-re nagyüzemmé fejlesztendő zobáki terület települési körülményei. E települések rendkívül szeszélyes tektonikai földmozgások következtében létrejött adottságai — a kutatófúrások további sűrítése mellett is, — olyan meglepetéseket okozhatnak, amelyek a feltáró vágatok előre tervezett hosszának jelentős megnövelését teszik szükségessé. Ez azt jelenti, hogy a feltáró munka ilyen váratlan megnövekedése esetén egész bányarészek üzembeindítása is sok hónapot késhet. A komlói település tektonikai szeszélyessége mellett számolni kell még a település minőségi változékonysáe lóvá jós az összesből (feltárás): meddő elövájái (feltárás): 21 fm 3— 5 fm 25—38 fm 6— 9 fm 44—62 fm 13—15 fm gával. Előfordulhat az az eset, hogy a laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapított kokszolható széntelepek, vagy teleprészek száma csökken. Ennek megfelelően komoly kiesést várhatnak a sztálinvárosi kokszolómű gázszén ellátásában. Fel kell tehát készülni arra, hogy a tár- lati tervekben későbbi időpontra előírt új telepeket — éppen a kokszolhatóság szükségessége miatt — sokkal előbb, igen gyors ütemben feltárjuk. Végül, de nem utolsósorban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy Komlón a fejtési műveletek mezőbe haladnak. Tűzvédelmi, légvezetési, vágatfenntartási és végeredményben ön- költségcsökkentési szempontok sürgetően megkövetelik, hogy legalább a fejtétek egy része hazafelé haladó legyen. A fenti szempontok figyelembevételével határozta el a tröszt vezetősége a 200 méteres gyor svágat hajtási munkamódszer bevezetését. Az elért eredményekről a továbbiakban folyamatosan beszámolunk. TUBA ISTVÁN Értékes segítség A Sopiana Gépgyár öntödéje egyre több hasznos tapasztalatot vesz át nagyobb üzemeink öntődéitől. Szívesen nyújtanak segítséget ezek az üzemek is. Nemrégiben például „ Budapesti Acélöntő és Csőgyár igazgatója és főmérnöke járt a Soplanában és adott hasznos tanácsokat. Azóta körülbelül három hete — a drága importált fonderlit helyett egy százalékkal több melaszt kevernek kötőanyagként a homokhoz és hogy jól megfelel, azt mutatja az is, hogy a selejt augusztusban egy százalékkal a megengedett alá esett. Ugyancsak az acélöntő ég csőgyár vezetőinek útmutatása nyomán sikerült az azelőtti ö. V.—14 helyett, ö. Y.—26-ot elérni. Ami azt jelenti, hogy az öntöttvas egy négyzetmilllméterre eső szakítószilárdsága tizenegy kilogrammról huszonhat kilogrammra nőtt. Újabb 25 millió forint nyeremény az egri sorsoláson Keit hónapi szilnél után ma, szeptember 1 fián, újból rnefjoKmődilt aß áilanmkölcsön-sarso lás Mint Ismeretes, az idei bíz sorsolás közül ötöt az érv első felében tartottak meg. Az év végéig még öt sorsoláson ismét sokmillió forintot fizet vissza államunk a kölcsön jegyzőknek. A Negyedek Békekölcsön harmadik sorsól á_ sóikor 76.500 kötvény száméit húzzák lei és ezekért nyereméinyben, vagy törlesztéssel újabb 21,913.000 forintot térít vás6za államunk a kölcsönök jegyzőinek. A sorsolás további sorrendje a következő: Október 20—23-dg Veszprémben a Második Békekölcsön hetedük húzása, november 13-án Budapesten az ötödik Békekölcsön első sorsolása, november 26-tól 26-dg, Miskolcon az Első BÉkeködcsöin kilencedik húzása és december 30-ám Székesfehérvárott a Harmadik Békekölcsön ötödik sorsolása. (<9C8ci<9ctttc9<&Or<&o3atc9<&Gt<#cs<X<&ci&d9cíi *rt»ogcí<«csoí<8osaf<«osai-c*cgaW9asawKSaK8cs^^ ‘.wwmew Híts&á'z m éteca Infravörös sugarak a gépkocsidsztítás szolgálatában Farkas Jenő technikus javaslatára egy nagyjelentőségű újításon munkálkodnak a 21. sz. Autóközlekedési Vállalatnál. Télen főleg a nagy fagyok idején négy dolgozónak a mun Icája szükséges ahhoz, hogy eltávolítsák a teherautók aljára felragadt sarat és jeget. Ez fáradságos és hosszadalmas is. Farkas elvtárs javasolta, hogy a jég eltávolítására használjanak infravörös-sugárzóteste- ket. — A sugárzás útján való tisztítás igen gyors és gazdaságos. Egy-egy kocsi tisztítása 10—15 percet Igényel és három kocsi tisztítására felhasznált energia költsége mind össze 10 fillér. Számos jelentős javaslat hangzott el az utóbbi időben a munka megkönnyítésére, meggyorsítására. Zsák Lajos művezető javasolta, hogy 1956-t ban valósítsák meg a II. revi-f ziós munkálatoknál a ciklus rendszert. Ez azt jelenti, hogyt a gépkocsikat munkamegosztási alapján javítják, külön brigádt az alvázat; külön a motorokdl,{ a karosszériát, a villamosszereléket. A ciklus meghonosítása lehetővé teszi, hogy adol-§ gozók nagy gyakorlatra tegye-: nek szert s ezáltal mintegy 20) százalékkal emelkedik a ter-y melékenység a gépkocsik Javításánál. Csömör József, az autóközle-f kedési vállalat mohácsi fónök-\ ségének dolgozója javasoltig hogy a pécsi főnökség terüle té.x alkalmazott adagoló beállító készüléket alkalmazzák'( szélesebb körben. A készüléké megakadályozza, hogy a gépko-i esi nagymennyiségű gázolajat ( fogyasszon. ? JV ern éppen könnyű — alig néhány órás beszélgetés után — úgy meg rajzolni egy addig ismeretlen ember szokását, munkáját, vagy éppen jellemét, hogy e szavak, gondolatok nyomán olyannak lássa az olvasó, amilyen a valóságban, amilyennek az újságíró találta. A jegyzetfüzetbe vetett kusza sorok, félbemaradt mondatok mögött nagyszerű emberek, nagyszerű tettek rejlenek. Egy név: „ .. .Máhler Ferenc. Gesztenyés. Feltáró csapatvezető”. Nevét eddig kevésbé ismerték, őt magát is csak közvetlen munkatársai itt Anna-aknán. Mit mondjak róla? Fiatal, hosszúkás arcú, szürke szemű férfi, csendesen, megfontoltan ejt ki minden szót. Gesztenyésben lakik egy kis család) házban, három gyermekével, feleségével. „Kis” családi ház?! Nem is olyan kicsi: kéft szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba .. s ehhez még annyit hozzá kell tennem: ragy esztendeje még lovakat hajtott havi ezerért... Kérdem mennyi hűségjutalmat kapott, (szóbeszéd tárgya ez még a bányásznap után két héttel is!) — ötezren felül... — Fizetése? — Négyezren felül.. i — Hm ..; De ezért Kéményén inog is kell dolgozni... Igaz? Bólint és mosolyog: — Hallott már a kétszázaiét eres vállalásunkról? — kérdi. — Hát ott dolgozom . i ; Hallottam róla, hiszen ezért is kerestem fel a lakásán. Anna-akna IV. szintjén gazdag —• mintegy három - méter vastag — szénréteg fekszik, ötezer? Tízezer? Százezer vagon? Ki tudja? Csupán annyi bizonyos, hogy roppant mennyiségű szenet tartalmaz ez a telep. De ehhez hozzá kell férni, kifejteni, napszintre szállítani... Kemény kőzetből emelt védőbástyát a természet évezredek alatt, amelyet áttörni bizony... • ... Máhlerék mégis hozzáfogtak. Huszonnégy bányász, — egy egész feltáró csapat — kezdte meg a munkát, hogy az aknáig utat vágjanak, amelyen majd megindul a szén szállítása. Már a múlt hónap végén egymást követték a megbeszélések, tárgyalások: — Molnárók száz métert hajtanak ki egy hónap alatt. Mi hajtsunk ki kétszázat ...! Ezt Anna-akna igazgatója. Virág János főmérnök mondta, — de Máhler csak néhány percnyi töprengés után válaszolt: — Kezdetben nem tudunk kétszázat előrehaladni. Gyakorlat kell hozzá ... meg aztán összekovácsolódott gárda. Hogy kitaláljuk egymás gondolatát is.... Csak így megy ez. Majd hozzátette: — De hogy százon nem állunk meg... arra majdnem mérget, vennék. Azért csak „majdnem”, mert.. nem láthatok bele a föld gyomrába. Ki tudja milyen meglepetés vár ránk . ..? Nem késett a meglepetés . .. Múlnak a napok: szeptember 1, 2, 3, 4, 6, 7 ... 8 ... Máhler Ferenc éppen lő mesteri tanfolyamra megy, amikor Komlón a Kossuth utcán egy személyautó ,,stoppol” le mellette. Molnár Pista jön haza Kövestetőről saját vadonatúj kocsijával, a .,Moszkvic6‘'-csa1: — Pajtikám, hogy álltok a munkával? Máhler rákönyököl a kocsi ajtajára: — Nyolc napja kaparjuk, de alig haladunk. Olyan kemény a kőzet, mint az acél. Erre nem számítottunk ... — Andezit? Máhler bólint: Az. Eszi a fúrót, s ha robbantanak.. alig néhány csille követ dóbesakki a dimamit. Molnár tudja mi az! Küzdött 6 már andezittel. Sokszor szorongatta torkát a düh, a tehetetlenség, mert az istennek sem haladtak előrébb napi két-két és fél méternél. A kő nem enged, áthatolhatatlan falként védi a szenet. — Nem baj komám, végül is csak ti lesztek az erősebbek. Lehet, hogy holnap már márgába értek. Puha rétegbe... ...A két versenytárs előtt, most nem az volt a cél, hogy egymást lehagyják, hanem az, hogy Máhlemek sikerüljön áttörnie az andeziten. Tizenegyedikén elérték a puha réteget: a liész-márgát. Attól kezdve 24 óra alatt 5—5.5 métert haladtak előre. És most lépünk időben egy hetet előrébb ... Ülünk Máhlerék lakásán. Az asszony most öltözteti a nagyobbik gyereket, fésüli, mert színházba megy Pécsié, a délutáni diákelóadásra. Máhler leveri cigarettájáról a hamut. — Még kétszáznegyven méter hátra van ... Október végén lyukasztunk. Úgy számítjuk, addigra elérjük az aknát. Utána aztán megindulhat a fejtés ét. a szállítás az új vágaton, amiért bjsony .,, megszenvedünk.
