Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
6 NAPLÓ tíSS SZEPTEMBER 1* ÚJ ÉVAD KEZDETÉN Btaonyám íorasáija az crt rasó, hogy most beszélünk a saWiiáai évad kezdetéről, ami kor a Péaai Nemzeti Színház mér több, mint egy hérnaipja, — augusztus 15-a óta — játszik. Hiszen az évad á®balába.n akkor kezdődik, arrnkor a sorozatos előadások megindulnak. Mi — a Pécsi Nemzeti Színház vezetői és művészi kertiek tívája — azonban úgy érezzük, hogy, a kapunyitás és az évadkezdés ez évben nem esett össze Tjgyanós az előadások sorozata tavaly- bemutatott darabba! kezdődött, s így még ez a darab nem tükrözi azokat a művészi célkitűzéseket, amelyeket az 1955—58-os évadra magunk elé tűztünk.. Mielőtt azonban ezeknek ismertetésére térnék, beszélni kéU néhány olyan döntő szervezeti változásról amelyek fordulópontot jelenítenék nemcsak a Pécsi Nemzeti Színház munkájában, de Pécs és Baranya színházi kultúrájában is. Ez a változás az, hogy október elejétől kezdve Pécs városában két színház —' a Pécsi Nemzeti, Színház és annak Kamaraszínháza, — fog működni. ’ .Ez áz egy mondatban megfogalmazható tény óriási fejlődést, hatalmas előrelépést takar. Ékes bizonyítéka armak a fejlődésnek, amit az államosítás éta a magyar vidéki színjátszás elért, hiszen az öt-hat esztendővel ezelőtti gyenge, összeforratlan vidéki társulatok ma már olyan erősek, hogy esténként két,' — nálunk Pécsett a tájé kiadásokkal együtt három —.'azonos művészi színvonalon mozgó előadás bemutatáséira képesek. Az viszont, hogy ennyi előadásra szükség .van, aainak a bizonyítéka, hogy az címűit évek sarán milyen hatalmasat fejlődött Pécs és Baranya közönségének kulturális igénye. A múltban agy olyan nagy vidéki városban is, mint Pécs, legfeljebb 200—220 előadást tartott a színház, tavaly már Pécs városéiban 320- előadást, s ezeknek az előadásoknak a látogatottsága azt bizonyította, hogy még ez is nagyon kevés. A tavalyi évadban tíz hónap alatt hét bemutató volt, ez azt jelenti, hogy átlag öt-hat hetenként mutatott be új darabot a színház. A valóságban azonban volt olyan darab is, amely két hónapig ment, s így aki ezt a darabot már látta, az csak két hónap múlva mehetett újra színházba. A fővárosban ilyenkor megvan a nézőnek az a tehetősége, hogy elmegy más színházba, itt, erre, — egy színház lévén — nem voSt tehetőség. Esen a problémán segít a közeljövőben megnyíló Kamaraszínház. A Pécsi Nemzet! Színház bővítése ugyaneiflkjoir nem csak a város lakosságának, de egész megye dolgozódnak is biztosítja a több és jobb előadást. Ismeretes az a probléma, amivel a Dunántúli Napló is többízíben fogMkozotst hogy az elmúlt évben a ibájelő- adások nem mindig mozogtak a bérűd eőőadásokflaal azonos szinvaneJon, s a színház veze tő művészet csak igen niitikán jutottak ei a falvak dolgozói hoz. A színház munkájának jelenlegi átalakátóea ezt a problémát is megoldja: ebben az évadban mód van arra, hogy a megye failvadnak dolgozói ugyanazokat a darabokat lássák ugyanazoknak a művészek nék az előadásában, iránt a pécsi közönség. Mindezeket előre kefltett bocsátani ahhoz, hogy az évad művészi célkitűzéseiről beszélhessünk, hiszen ezek a változások az eddiginél sóikkal jobb lehetőségeket jelentenek, sókkal jobb körülményeket biztosítanak a színház művészi nmun teája számára. Egész művészt munkánk legdöntőbb kérdése a színház műsorterve. Az elmúlt években e téren volt a legtöbb bizonytalanság és nem is mindig a legmegfelelőbb darabok kerülték bemutatásra. Volt olyan jelenség is, hogy a művészi és eszmei igényesség szempontjából könnyebb fajsúlyú darabok irányába tolódott a műsor. Éppen ezért a kővetkező évadban a legdöntőbb változást a mfisorpoHtikáhan hajtjuk végre Ebben a kérdésben óriási segítséget ad a két színház több bemutatója. A Pécsi Nemzeti Színház ebben az évben fokozottabb mértékben kívánja folytatni a már-már hagyománynak minősülő eredeti bemutatókat. Az eddigi, átlag évi egy eredeti magyar bemutató helyett az idén körülbelül négy-öt új magyar darabot mutatunk be. — Teljesen készen van Horváth Mihály—Lippenszky István— Bárdost Németh János Csoko-f nádiról szóló daljátéka, a „Bé- f kéfclen szerelem’“, Gosatonyi \ János Kolumbusz,iúl szóié ver- f ses tragédiája. Paál Ferenc: J „Kergeti a ködöt a szél” című * felszabadulási drámája. Készül önsi Ferenc mai tárgyú új darabja, Futaky Hajna Rákócziról szóló történelmi drámája. Babay József verses-zenés mesejátékot ír színházunk számára. Eredeti bemutatóink kézé soroljuk Kodolányi János: WgrendtJüt cfcnű «ára nővérek bemutatóját te. nmeüyre még ebben a naptár) évben sor kerül. November 7-re, az Októberi Forradalom Qnnepére a MKwjet drámakrodadom egyik tegSrávúIóbb aJkoéárút, Haohma inosr. Viharos alkonyáét e. darabját mutatja be a iszánház. A népi demokráciák és a szomszéd népek Irodalmát két darab képviseli a műsortervben: Zapolszíkia tangyal írónő ..Dulszka asszony erkötose" és Nustas, szerb M—I— fcő „A kogyoten.es sasum* e. társadalmi szatírái Klasszikus müvet kettőt mutatunk be: G. B. Shaw, Magyarországon még színházban nem játszott szatirikus vígjátékéit, a „Mi3.1iamosnö”-t és egy később kiválasztandó nagy verses klasszikust. Itt még keressük azt a darabot, amélyet legméttóbb és legjobb előadásban tudunk közönségünk elé vinni. A magyar haladé hagyományokat a közelmúlt magyar drámairodalmának két remekműve képviseli: Bródy Tanítónője és Heltai Néma leventéje. A Tanítónő különben a Pécsi Nemzeti Színt láz, a Néma levente pedig a Kamaraszínház első bemutatója. Zenés 'repertoárunkon a már fentebb említett két új zenés művön (a „Békéftien szerelmen“ és Babay zenés mesejátékán) kívül még két új magyar operett, illetve zenés vígjáték szerepel: Mikszáth—Sárközi: „Szaliistyoi asszonyok” és Szögligeti—Tahi—Vimcze: „Párizsi vendég.” Bemutatjuk ezen kívül Johann Strauss klasszikus nagyoperettjét, a „Cigánybárót”. Gyökeres fordulatot Jeten t színházunk zenés műsorában az, hogy hosszú éveik, vajúdása után az idén megtesszük az első lépéseket a pécsi opera megteremtése felé. Két operát fogunk játszani, mégpedig nemcsak saját erőnkből, hanem a és zseueá totézményekSoci szoros együttműködésben. — Az egyik apenabamutaftónk az évad közepén DonráeíSi: S»- rekní bájdtei című vigoperája, a másik pedig nyárom, szabadtéréin, néhány vemdó^nűvész és a Uszít Ferenc kórus közi’emú- kődéwável valószín (Heg Verdi Aidá-ja tesz. Ez a műsorterv nem* fcta művészi feladatot ró a színház vwüamemmyí dolgozójára. Nemcsak a darabok eszmei és művészt igényessége miatt, hanem azért te, mert nagy célokat tűztünk magunk elé a színház sajátos játékstílusának Ddatókíitá- sa terén te. Olyan színházat akarunk csinálni, amelyre azt mondják: „így z pécsiek jáft- szianok." Ennek a fctmtokírandó színjátszó stílusnak stopja a szoaíaillBta realista szénját- szás, ez, hogy magasrendfl eszmei mondanivalót «karunk ma gas művészt színvonalom kifejezni Ezen tű# azonban magas hőfokú, érzelmekkel te®, bátor, szenvedélyes éiöndisoknt akarunk prodfuteálmd, anveiyck nemcsak közlök a nézővé! a darab momdemlvalóját, de magukkal te tudják ragadni, meg tudják rendíteni, vagy könnyekig meg tudják kwoagtertod — egyszóval: művészi élményt nyújtanak. Ezek a tervek, ezek a feladatok Végrehajtásukhoz pártiunk és állami szerveink, a Népművelési Miirrtsajtérltrm és e tanácsok megadják a lehetőséget Rajtunk, a színház művészt vezetőim és kollektíváján múlik, hogy tudumk-e ezekkel a lehetőségekkel élni Pécs és Baranya közönségén viszont az múKk, hogy bebizonyítsa: érdemes volt a pártnak és az állomnak hatalmas áldoesatokBit hozni a kulturális igények fokozottabb kielégítése érdekében. KATONA FERENC igazgató. VITA A diáksapka védelmében a oontny» Wä£ti vitát hdMt a dlákmpka te m vány viseléséről. KftzCljQk se eteti boKásstilástt Nékem első osztályba Jár a Ham, de már az évnyitón gondoltam, mennyivel szebb lenne, ha egységesebben öltözködnének a tanulóik. Ha a lányoknak fekete, egyforma szabású, klottkő fényük terme, már az te jeaképezné, hogy együvé tartoznak. Véleményem szerint azért helyes az egyens&pka és jelvény viselése is, mert ez szorgalomra, rendre és nem utolsó sorban fegyelemre kötelezi viselőjét Bn ágy gondokra, hogy ez a közösség) szellem kialakítását te segítené és a gyereket talán nagyobb tiszteletre lehetne kötelezni a felnőttek tránt Talán el tehetne érni, hogy udvariasabbak tennének az idősebbekkel, bogy autóbuszon, villamoson átadnák helyüket rokkantaknak, terhes vagy kisgyermekes anyáknak. SZÖGI JÖZSEFNÄ Ujme67.es 15/1; Á mozi elővételi-jegypénztáráról A Féete Motettáénál vonalat a DmAntatl Napié hasábjain Kérte a Runflétogaté KOztinséret, nytwánftsoii véleményt a Bctnhás téren megnyílt elővételi Je^ypénztárről. A kérésre ttibb levél érkeseN saar- keszttisé^flnkhtis, melyek ktizOl «suttal tettét ktixlfink, Az elővételi jegypénztár előtt állandóan hosszú sorok állnak, úgy hogy a rend helyre állítására hétfőn rendőrt kellett hívni. Azért tömörülnék ilyen sokan, mert rövid a nyitvatartási MÄ. A pénztár délelőtt 10 órakor nyit és délben lezár. Javasolom, hogy nyisson a pénztár reggel 8 árakor. A jelenlegi helyiség azonban nem megfelelő, mert kétajtós bejáratra terme szükség, hogy a forgalom akadálytalanul lebenyül ódh ássák. SienvedRyas mozfMtogité — és amd ebből adódik — sorbanáíló te vagyok. Igein .kellemetlen" volt eddig, hogy ha moziba akartam menni, egyszerre „csak" egy mozi pénz fásnál állhattam sort, s rövid egy óra leforgása alatt sikerült kiharcolnom a magam két zsölyéjét Mindez azonban most egy csapásra megszűnt. Megalakult a jegyelővételt iroda, s így lóm „lehetőségem” nyílt, arra, hogy ha az egyik moziba akarok menni, együtt át jak sort a két másik moziba készülőkkel. Ez a várakozási időt természetesen háromszorosára növeli. Az sem hehres, hogy a három mozi jegyelővétele egy helyein folyik, ugyanakkor a mozik pénztárainál a pénztárosok úgyszólván semmit sem csinálnak, mert a jegyek már elővételben elfogytak* Sürgős intézkedést kérünk, hogy a dolgozók gyorsabban jussanak a jegyekhez, mert a* elővételi pénztárnál csak azok érinek rá órákhexsszat tolongani!, akik nem dolgoznak. GYENISNI Nagyon hetven, hogy fflraszínházalnk pénztárosait a jegyelővétellel Jelentős munfcá tél kímélik meg, de Igen hely télén, hogy ez a : szórakozni vágyó dolgozók rovására történik. Arra ugyanás semmi remény sincs, hogy a® előadás előtt a pénztárnál váltsuk meg jegyeinket, hiszen azok már napákkal előbb elkeltek, s így a mozikban a pénztárak csaknem teljesein feleslegesek. Véleményem szerint, a leghelyesebb az terme, ha ezentúl minden mozi saját pénztáránál árusítaná saját jegyeit mint az eddig is történi Turcsek József Hxfház n. W. Szemtől szembe (Egy adóügyi megbízott feljegyzései) m da das József büszUesetya Bartos Józseffel, az egerági általános iskola igazgatójával nézzük a bővítésre váró iskolát. A harmadik tanterem — ezzel bőrül — körvo- •nalai máris kirajzolódtak. — Társadalmi munkával épült a méternyi kőlábazat, melyre a téglasorok kerülnek. — Terv szerint november 7-re kell befejezni o munkát, s ha elkészül, Jobb lesz a tanítóknak, és a gyermekeknek is. — A felszabadulás előtt két tanító 65—70 gyermeket tanított — mondja az igazga,tó. — Azóta nagyot fejlődtünk. Hatan tanítjuk, neveljük a 108 gyermeket... Körülnézünk benn az épületben. Bartos elvtárs sorra mutogatja mindazt, amit az iskola kapott. Két szekrény tömve szemléltető eszközökkel: retorták, transzformátorok. áramfejlesztők, különböző • kémiai anyagok sorakoznak benne, és még egy fel- bontatlan láda kicsomagolásra vár, amelyben ugyancsak a tanulást segítő szemléltető eszközök érkeztek. — Hat xij térképet. 22 új padot' kaptunk — újságolja az igazgató — kicseréltük a '.’régi táblákat. Földgömbünk ’ ís van. számológépünk, hanger isitőnk. két hangszóróval. Átmegyünk az irodába. Bar tos elvtárs széttárja a könyvszekrény ajtaját. Százegy ifjúsági, ötvenkét más könyv sorakozik egymás mellett. Az utóbbiak pedagógiai és ideológiai könyvek a nevelők számára. TJjabb ezekrényajtót nyit ki kalauzóm: — Van úttörő zenekarunk is!... Három xilofont, két hegedűt, dobokat és sípokat pillantok meg. Huszonhattagú zenekar felszerelése van itt együtt. Bartos elvtárs dia- vetítőgépet húz elő a szék rény másik oldaláról. Nemrég kapták. Filmek is jócskán vannak: 25 film földrajzi. 17 film növénytani ismeretekre oktatja majd az apró nézőket. — Kiszámítottuk: Csaknem 80 ezer forintot kapott a mi iskolánk — mondja az igaz gató. — Ebből a pénzből tavaly lataroztattuk az épületet és a két tanítói lakást is A harmadik tanterem felépi tésé.hcz újabb 29 ezer {forintot kapunk s a helyi tanács hatezer forintot ajánlott fel erre a célra. Az egerági általános isko la csak egy a sok közül, méh az állam gondoskodása ré vén valóban a gyermekek második otthonává válik. — Joggal büszke rá Bartos József. ezembe nyom mindjárt egy papírt: itt ez a kulák, az F. Nagy Antal, négyezer forinttal tartozik, zálogolni kell. Könnyű eset. Kiballagok, a kulák rettentő nyájasan fogad. — Kedves elvtárs, — azt mondja, de pocsékul fröcsög a szó szájában, — tudom én a kötelességemet, de nincs pénzem. — Jó, — mondom neki — akikor zálo- golunk. — Csak tessék! Az óljában egyszem disznő röfög De trágya annyi van körülötte, mintha tegnap még egy tucat lett volna. Mindegy. Ez az egy is elég, olyan két mázsa körüli lábonjáró zsíros bődön. Jegyzőkönyvbe került. Ez már ae államé. Ha nem fizet, visszük. Közben szaladgálok más ügyek után, lejárt a határidő, az F. Nagy kulák nem fizetett. No, gyerünk végrehajtani. Benézek a tanácselnökhöz, mert anélkül nem megy a dolog. — Törje ki a nyavalya! — mondja, a fületüvit vakarva, amikor meglát. — Az F. Nagynak ellopták a disznaját. Megvan 'a följelentés ismeretlen tettesek ellen, a rendőrség két napja nyomoz. Erre megvakarom én is a fülemtövit. Most mit tegyünk? Megvár juk, míg elő kerül a zálogtárgy? De hátha nem kerül elő és akkor hiába vártunk. Újra zálogosunk valami mást? Az újabb határidő, esetleg azt a zálogtárgyat is „ellopják“ ... — Tudja mit — mondom a tanácselnöknek — menjünk ki az F. Nagyokhoz, megkeressük azt a disznót. — Jö, jó — szuszog az elnök -- kimehetünk, de már körülnéztünk mi ott, remény te’cn az eset. De csak nem hagyom a dolgot, végre elindulunk. K. Nagy szélesem vigyorog. De jó kedve van a károsultnak! — r\/. elvtápiak tudják ugy-e, hogy Jártam? — kérdi kajánul. Csak legalább az „elvtárs” szót hagyna el. Viszket a tenyerem, ha ilyen szájból hallom. — Vateml edgónybanda lehetett a taU 1 vaj — mondja nagy meggyőződéssel — csak azok tudnak így eltüntetni valamit. — No Jó — morgók én — majd körülnézünk a házatáján. — Csak tessék, — szíveskedik. Hogy memmyi szívélyesség szorult ebbe az env berbe! Csak úgy olvadozik nyitogatja az ajtókat, még a pimcolejárat tetejét is megemeli. Persze, a disznó sehol. — Még a padlást nem néztük meg — mondám és közben ügyelem az ábrázatát, lótszik-e rajta valami? — Kérem, csak tessék, elvtársak — szíveskedik megint és cepeli a létrát olyan igyekezettel, hogy beleizzad, odatámasztja, meg is rázza gondosan, hogy nem inog-e. Mászunk főifele. Elől a tanácselnök, utána én, aztán a kulák, utoljára Balog Jani, a hivatalsegéd, akiit tanúnak hoztunk magunkkal. A padlás, amolyan közönséges pa- rasztpadlás. * Rozzant bútorok, ririgy-rongy, néhány zsák vetőmag jövőre, egy-két máasányi kukorica kupacban, dézsában víz, mellette szikraosapó. ládában homok, (meg is bírságolnák, ha nem lenne), de a disznó sehol. A tanácselnök rámnéz. kicsit széttárja a karjait, jelzi, hogy úgylátszik hiába jártunk. Nono, várjunk csak azzal a lemondással. Az utcáról láttam, hogy a padlás ablakait olyan kis toronyféle építményekbe' vágtáik. Hol vannak ezek? Ott egy darabon cserepek helyett rongyos ponyva figyeg. Megvanl Odamegyek, magabiztoson lerántom. Rögtön megvilágosodik a padifis, a zsalu résein pászmákban szűrődik be a napfény cs megtörik a tomyocska hátsó falán. — Mert kz ablaknak nincs üvegje — magyarázkodik vigyorogva a kulák — aztán, hogy a verebek ne járjanak be. leponyVáztuk. Bánt a kudarc. De azért sem fog ki rajtam a kulákja. Odébb, körülbelül a másik tornyocska tájékán kivénült ruhásszekrény áll, három lábon, meg egy téglán, — Vigyük estik odébb' — mondom. — Nehéz lesz — mondja a kulák, de látom már rajta, hogy veszített a maga- biztosságából. — Próbáljuk csak meg. Nekiveselkedünk, erőlködünk, nem megy. Jó, régimódi bútor, éktelen vastag keményfadeszkábóL De üresein akkor se lehet ilyen nehéz. Kinyitom az ajtókat. A szekrény alján két tele zsák egymásra fektetve. A polcokon szerszámosláda, tele vasdarabokkal, meg egyéb válogatottam nehéz holmik. Sejtem már, hogy jó helyen tapogatózok — Rámoljuk ki! A kulák elsápad, a tanácselnökön látom, hogy bosszankodik, mert hiábavalónak találja a munkát. No végre! A szekrény kiürül, odébbtoljuk, a ponyvát letépem. És érdemes volt! Ott "a disznó. Persze, már nem röfög és nem néz ravaszul. Sonkák, szalonnák, oldalasok, kolbászok csüngnek a kis torony- félében, a lecsukott zsalugáter jótékony sötétjében. — No — mondom diadalmasan —4 ebhez mit szólnak? A kulák nem szól semmit, de látom rajta, legszívesebben megmarkolásmá a torkomat. De most már nem teheti: Nem,, a fene a bőrit, az a világ elmúlt! A tanácselnök kalapot emel a röffl földi maradványai előtt, de csak azért, ho-y a másik kezével megvakarja a fejeietejit és így vélekedik: — Hallja, F. Nagy szomszéd, maga aztán nagy gazember! — Áruelvonás, feketevágás, a hatóság félrevezetése — szedi össze a tudományát Balog Jani, a hivatalsegéd. A disznó elkobzandó, húsa kimérendő, a gazdája leqsukandó. — Andó, endő — jön meg a jókedvem, — itt csakugyan nincs más leendő: fölvesszük a jegyzőkönyvet, följelentést teszünk, a boltvezető jöjjön markos emberekkel és rendőri segédlettel, a húst mérje ki a falu népének, az, ára pedig megy az adóra. (Folytatjuk)
