Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

1955 SZEPTEMBER tt WIPES A Szovjetunió és a Jíémet Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai Moszkva (T ASZSZ): Szeptember 17-én moszkvai idő szerint 16 órakor, Moszkvában, a nagy Kreml palotában megkezdődtek a Szov jetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttségének tárgyalásai a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti baráti kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítását szolgáló további lépések­ről. A tárgyalások ff. A. Bulganytncrdk, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatko­zatával kezdődtek meg. Ezután Otto Grotewohl, az NDK miniszter- elnöke tett nyilatkozatot. Az ezt követő eszmecsere során megállapod­tak abban, hogy a következő illést szeptember l»-én délem* tartják. N. A. Búig any in elvtára nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin nyilatkozatában üd­vözölte a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldött­ségét. Majd rámutatott arra, hogy a második világháború eredményeképpen az európai népek, közöttük a német nép helyzetében gyökeres változá­sok történtek. Németország ke­leti részében hatalmas demok­ratikus átalakulások mentek végbe, ezek eredményeként a ■nép, a német munkásság, pa­rasztság, dolgozó értelmiség került hatalomra. Németország •történetéiben először létesült és fejlődik sikeresen valóban béke.szerető demokratikus ál­lam, amely megtestesíti a leg­előbb eszményeket, amelyekért Németország haladó emberei hosszú éveken át harcoltak. ' Szovjet emberek nagy ^együttérzéssel figyelik a Né­met Demokratikus Köztársaság .dolgozóinak sikereit — mon­dotta. Az NDK dolgozói a né­met nemzetre jellemző állha­tatossággal, szorgalommal, szervezettséggel, lelkes haza- szeretettől áthatva építik köz­társaságukat, a német munká­sok és parasztok államát. — A Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekin­télye évről-évre nő — mondot­ta. Ezt nem tudják megakadá­lyozni a Német Demokratikus Köztársaság ..Ei nem ismeré­séről” való fecsegéssel A Német Demkoratikus Köz­társaság létezik és sikeresen fejlődik, mert ennek az ál­lamnak a német nén egész történetében és életében, mély gyökerei vannak. Meg­győződésünk, hogy erősödni fog továbbra is, függetlenül attól, hogy tetszik-e az cgye- séknék, vagy sem. — A szovjet népnek érdeke, hogy jó viszonyban legyein a német néppel, mert ez a vi­szony az európai béke biztosí­tásának döntő tényezője. Ez a viszony nem kevéstobé érdeke a német népnek is* — Tárgyalásaink előtt — mint ismeretes — tárgyaltunk a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányküldöttségével E tárgyalások a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat tok megteremtésével értek vé­get Ez azt jelenti, hogy fon­tos lépés történt a Német Szö­vetségi Köztársasággal való kapcsolatok rendezése útzárt is. Szeretnénk, ha a Német Szö­vetségi Köztársasággal a köl­csönös érdekek figyelembevé­telén alapuló jó kapcsolataink lennének. A diplomáciai kap­csolatok megteremtése új táv­latokat nyit ebben az irány­ban, új lehetőségeket nyújt a németországi feszültség enyhü­lésére az európai biztonság szavatolására. — A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti normális kapcsolatok megte­remtése és fejlődése hozzájá­rul az egész Németországot érintő rendezetlen kérdések megoldásához és ilymódon elő kell segítenie a német nép fő közös nemzeti problémájának megoldását, a német demokra­tikus állam egységének helyre állítását ds. — Tudjuk, hogy a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplo­máciai kapcsolatok megte­remtéséről szóló megegye­zést helyesléssel fogadta a Német Demokratikus Köz­társaság lakossága és jogo­san olyan eseménynek tart­ja, amely elő fogja segíteni a Németország két része kö­zötti közeledést és együtt­működést is. A Szovjetunió ebben Német­ország egysége helyreállításá­nak egyik fő feltételét látta. N. Á. Bulganyin ezután a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság gazda­sági és 'kulturális kapcsolatai­ról beszélt, majd így folytat­ta: — A külpolitikában a két ország kormányának egysége­sek a nézetei és közösek a tö­rekvései; ezek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az európai béke és biztonság megszilárdítására irányulnak. Az idén júliusban a szovjet kormányküldöttség 'berlini tar­tózkodlásnkor eszmecserét foly­tattunk az országaink közötti baráti kapcsolatok fejlesztését és megerősítését szolgáló to­vábbi lépésekről. — Akkor megáElapocítiuinfc, hogy itt az Ideje szerződéssel, er­re vonatkozó kétoldalú szer_ ződés megkötésével megerő­síteni baráti kapcsolatainkat és megteremtené a szovjet és a német nép javára e kap­csolatok továbbfejlesztésének kedvező fettételeit. — Ebben a soaeraőcüé^en, amint megállapodtunk, kifejt­jük azokat az alapé Iveiket, ame lyekien az államaink közötti kapcsolatok alapulnak és to­vábbfejlődnek. Ebben a szerződésben leszö­gezzük, hogy a Német Demok ratikus Köztársaság szaba­don dönti el bel_ és külpoli­tikájának kérdéseit, beleért­ve a Német Szövetségi Köz­társasággal való viszonyának kérdéseit. Ennek a szerződésnek még jobban meg lice® szálára!tania a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a 'béke és ae európai biztonság fenntartásában, valamint a két állam érdekeit érintő más namzetközá ügyeikben való együttműködésit. — Úgy gondolom, hogy lit meg kell beszélmürik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Német Demokra. tifcus Köztársaság közötti kap­csolatokról szóló szerződés meg kötését és meg kell állapod­nunk e szerződés szövegének előkészítésében. — Engedjék meg annak a meggyőződésemnek a kifejezé­sét, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya közötti jelen tárgyalás a szovjet és a német nép közötti jóviszomy tovább­fejlődésének fontos szakasza és olyan lépés, amely az európai béke és biztonság fenntartásá­ra és megerősítésére, Német­ország békieszerető, demokra­tikus álllamként való újraegye­sítésére irányul Otto Groteicohl elvtárs nyilatkozata Moszkva (TASZSZ): Otto Grobe weh 1, a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak nevében köszönetét mon­dott azért, hogy a tárgyalások­ra Moszkvába meghívták. Ez­után többek közt — ezt mon­dotta: — Abból a reális helyzet­ből indulunk ki, hogy Német­országon belül két 'különböző társadalmi renaiszerű állam jött létre. Jelenleg mindkét német állam fennáll egymás mellett és mi mikettőt számos más ál­lam elismeri. — A német nép többsége mólyen sajnálja, hogy a párizsi szerződések útját állták a né­met kérdés megoldásának. — Egyetértünk a Szovjetunió kor mányávail abban, hogy az európai népek biztonságának és a tartós béke megteremtésé­nek egyetlen útija az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amely az Euró­pában meglévő katonai csopor­tosulások fokozatos felszámold sálhoz rezet. Mivel még nincs megkötve az általános európai kollektív biztonsági szerződés, n Német Demokratikus Köz­társaság mo6t hozzáfog a Var­sóban kötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély .nyújtási szerződésből származó kötelezettségek teljesítéséhez. Minden politikusnak teljesen világosan tudomásul kell ven­nie. hogy az egyesült Német­ország soha többé nem lesz militarista. Sohasem fog meg­valósulni egész Németország­nak a NATO-hoz való csatla­kozása. Ha mindkét német ál- lrm csatlakozik az eunőpad A! alános kollektív biztonsági rendszerhez a békés és demok­ratikus újraegyesítés lehetsé­ges lesz. A Német Demokrati­kus Köztársaság nevében itt megismétlem, amit „ Népi Ka marábam már kijelentettem: a Német Demokratikus “Köztár­saság kormánya kész hozzájá­rulni e kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. A jelenlegi körülmények között elhatároztuk, hogy megsokszo­rozzuk erőfesziítéseimkiet a né­metek közötti megegyezés el­érése céljából. Miután az eaő- poütika 'kudarcot vallott, itt az ideje, hogy „ Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság felül­vizsgálja politikáját és hozzá­járuljon a német probléma bé­kés rendezéséhez. Ez megköny- nyíti a két német kormány együttműködését. Közös tár­gyalásokon meg kell teremte­ni az alapot a szjabadságszeire- tő demokratikus német álltam formájában újraegyesült Né­metország státusának kidolgo­zásához, hogy üymódon béke szerződést tehessen kötni Né­metországgal. — Azt is reméljük, hogy a külügyminiszterek genfi érte­kezletén a négy nagyhatalom megállapodik a kollektív biz­tonságú rendszer megeulakításá ban és ezzel segíti a német né­pet a bélkés és demokratikus egység útjának rraegtalálásá- bem. Tudjuk, hogy a német népre hárul az újraegyesítésért á föfelelősség. Ezért üdvozöl- ,.ük azokat a lépéseket, ». lycket a Szovjetunió tett a Né­met Szövetségi Köztársasággal való kapcsolatok rendezése cél jóiból, amikor diptamáetai kap- c.salatokat létesített vele, Az egész német nép és a szovjet nép érdekeiből kiindulva re­méljük, hogy a kapcsolatok rendezéséből „ nyugatnémet lakosság és a-Szovjetunió kö­zött is igazi barátság fog ki­alakulni. A Német Demokrati­kus Köztársaság fennállása óta széttéphetetlen barátságot táp­lál a Szovjetunió iránt. Ez megfelel az egész német nép nemzeti érdekeinek. > — A varsói barátsáigl, együtt működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés országainkat már olyan szövetségi rendszer­ben egyesíti, amely figyelembe veszi a résztvevő államok poli­tikai. gazdasági és biztonsági érdekelt. — VéteményOrik w.eu.hrt itt az ideje, hogy végleges áffilam- J’°S| formába öntsük áTtamaink politikai, gazdasági, kulturális egy ü ttm flköaésének és minden egyéb kapcsolatának kérdéseit Egyetértünk abban, hogy ezt a munkáit mindkét nép érdeké ben az egyenjogúségnefk, a .-zuverénitás kölcsönös tiszte- tetibenitartásánafc és a bel- ügyetkibe való be nem avatko­zásnak az alapján akarjuk el­végezni. — A további munkát «Illető­en azt javasoljuk, hogy a két fél szakértőit bízzuk meg, azon nal kezdjenek közös tárgyalá­sokat és terjesszenek elénk ja­vas! atokat, amelyele alapján véglegesen megállapodhatunk -- közösein niegfogalmazott ok­mányok szövegében. Ezzel! kap­csolatban főképp a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatairól szó­ló szerződés megfogalmazására gondolunk. Közlemény a szovjet-finn tárgyalásokról Moszkva {TASZSZ). Almák a megállapodásnak értelmében, amely szeptember 16-án jött létre K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke és J. K. PaasikiiH firm köztársasági el­nök között, szeptember 17-én, moszkvai idő szerint 11 óra-r kor a Kremlben folytatták a tárgyalásefkat a Szovjetunió és Finnország közötti baráti kap­csolatok további fejílesztéső?e és erősítésére vonatkozó kér­désekről, Szovjet részről • következők vettek részt a tárgyalásokban: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, M. G. Pervuhin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese, V. Sz. Szem- jonov, a Szovjetunió külügy­miniszterének helyettese és V. Z. Lebegyev, helsinki szov­jet nagykövet. Finn részről a következők vettek részt a tárgyaláson: U. K. Kéfckonen miniszterelnök E. Skog hadügyminiszter, R. Svento volt külügyminiszter és R. Seppälä külügymmisvtérm- mi államtitkár. A tárgyaláson N. A. Bulga­nyin. a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke nyilatkoza­tot tett, amelyre U. K. Kelcko- nen finn miniszterelnök vála­szolt. A nyilatkozat után eszmecse­rére került sor. A tárgyalásefkat szeptember 19-én délelőtt folytatják. ÍV. A. Bulganyin nyilatkozata Masritev* (TASZSZ): N. A. Bulganyin bevezetőül a szovjet —fiam viszony jelentős (fejlő­déséről beszállt, majd Így foly­tatta: — A Szovjetunió és Ftonner- naág viszony* m 1946 április Otón megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási «Derzödesen-épül féL E szerződés értelmében mimdlloét ország az áffteml sau- veréoiitás és függetlenség köl­csönös ttsztetetíbentartáBA, va­lamint a belügyiekbe való be nem avatkozás aite/peltvetDöl ve­zérelve elhatározta, hogy est. együttműfcődiés és barátság szellemében jár el összhang­ban ae E3NSZ atepelveivel. A szófbamfongó sBerződédben leszö gezitük; aat a szándékunkat, hogy a legöszim többen, nérv.t- veszürk minden olyan intézke­désben, amiedynek célja a nem­re uköwi béke és biztonság fenm- tartása. Ezen túlmenően, meg­határozott fettételek meMatt a kölcsönös segélynyújtást ía eló- irámycettik. A szerződés azt te előírja, hogy a felek nem vesz­nek réseit olyan koalíciókban, vagy szövetségekben, amelyek a felek vailiamelyitoe elten irá­nyulnak. — Ez a szerződés forduló­pontot jelenített Finnország és a Szovjetunió kaipcsolaitaiinak történetében, biztosította a fel­tételeket a népeink közötti ba­rátság é«; kölcsönös bizalom ki­fej '.őrlésiéihez. Ugyanakkor a szovjet-finn szerződés (hozzá­járul Észaik-Európa biztomá- gámak biztosításához is. Ezután N. A. Bulganyin a Szovjetunió és Finnország gaz­dasági fcapcsolatiairól, a nem­rég tótire jött tudományos-mű- száki együttműködési egyez­ményről beszólt. A továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy az utób bi időkben a nemzetközi hely­zetiben bizonyos enyhülés állt be, ezeket mondotta: — Ilyen körülmények között a szovjet kormány számolva Finnország érdekeivel, leheted A Magyar Képlöztársasán meg! gvelő! küld sz ENSZ ülésszakára RoUloczki János külügymi­niszter táviratot intézett Dag Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához, amelyben beje­lentette, hogy az ENSZ szep­tember 20-án kezdődő X. ülés­szakán Szarka Károly washing tóul magyar követ vesz részit a Magyar Népköztársaság meg figyeiöjeként. A DISZ Központi Vezetőségének ülése A Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének KözpomU Vezetősége szombaton megtartotta II. ülé­sét. Az ülésen megjelent Ács Da jós, az MDP Politikai Bízott ságának tag's, a Központi Ve­zetőség titkára, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség vezetőségének több tagja, kö­zöttük Vlagyimir Nyilkdty'm. a szovjet ifjúság képviselője. Vendégként résztvett az ülé­sen Fulger Cornel, a Román Ifjúsági Szövetség hazánkban tartózkodó első titkára. Turgonyi Júliának, a DISZ Központi Vezetősége titkárá­nak megnyitója után Szaka! i József, a DISZ Központi Ve­zetőségének első titkára mon­dóit referátumot. A beszámolót vita követte. A második napirendi pont megtárgyalása során Molnár János, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára beszámolt az ifjúsági szövetség munkájáról az ipari tanulók között. Ezután ismét felszólalások hangzottak ai. geomek ter.ija tad te, hogy megvizsgáljuk a Finnország te­rületén lévő szovjet hariíteuge- résGWti támaszpont megszünte­tésének kérdéséit. — Mint ismeretes a Porfcka la-Udd hadfi beingeirésKeiti tá­maszpontot PliiKnarseág &&1947. február ló-én megkötött bélke szerződés értelmében ötven évre bérbeadta a Szovjetunió­nak. Annáik,idején Lenimgirári biztonsága biztosításának ér­dekei tették szükségessé a tá­maszpont megteremtését a Szovjetunió határainak köz­vetlen közelségében. Figyelem- bevéve az országaink között kialakult baráti kapcsolatokat és e kapcsolatost további fejlő­désének kedvező kilátásait, a saovjet kormány lehetséjsesnek tiairtja, hogy a határidő lejárta ellőtt lemondjon ez említett te nület bérletére vonatkozó jo­gairól, megszüntesse ezt a ka­tonai támaszpontot és kivonja onnan csapatta*. — Nem kétsége«, hogy se. idegen terülteteken lévő kato­nai támaszpontok me&zunte­tőse más hatalmak részéről is fontos lépés lenne a nemzet­közi feszültség további enyhí­tése. az államok közötti bizal­máé lamság kiküszöbölése szem pontjából és elősegítené afegy verkezési verseny beszünteté­séhez szükséges feltételek meg­teremtését. — A Szovjetunió Finnország hoc fűződő viszonyában! ugyan­úgy, minit más orseágdkloal való kapc®olata'iba.n is. következe­tesen a béke. a baráti kapcso­latok megszilárdításának és ta őszinte együttműködésnek a politikáját folytai je. — A szovjet kormány kife­jezi aat a reményét, hogy ta­nácskozásunk eredménye fon­tos lépés lesz. a két állaim kö­zötti baráti viszony további erősítésének útján és a béke megszilárdításának ügyét szol­gálja. helikonért finn miniszterelnök nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) KeWko- nen nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy finn résziről is nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az 1948. évi szerződésnek, majd így folytatta: Minthogy az 1948-ban meg­kötött szerződés hatálya hama­rosan lejár és szovjet rész­ről javaslatot tesznek a szerző­dés meghosszabbítására, mi a magunk részéről elfogadjuk ezt a javaslatot és hajlandók vagyunk belemenni a meg­hosszabbításiba. Az ön kijelentése, mimlsz- terelnök úr a Porkkala—Udd haditengerészeti támaszpontra vonatkozólag, nagy örömmel tölti el szívünket és az egész finn nép szívét. Nem lehetett vo'.ma jdhb bizonyítékot adni a két ország Jószomszédi viszo­nyára, mint a Finnország és * Szovjetunió közötti békés egy­más mellett élé« például oda­állítható viszonyát, amelynek eredményeként a Szovjetunió lehetségesnek farija, hogy idő előtt lemondjon a Porkkala— Udd haditengerészeti támasz­pontra vonatkozó bérleti jogá­ról, így tehát csak konstatálom, hogy mi elfogadjuk azt a 'két javaslatot, amelyeket ön. mi­niszterelnök úr, tett. Javasol­nám, hogy gyakorlati ifvtéake- désként alakítsunk kis, — hogy úgy mondjam — vegyes­bizottságot amely behatóan megvizsgálná ezen Intézkedé­sek végrehajtásának részle­teit. Magyarország—Svájc 5:4 (3:2) A magyar labdarúgó váloga­tott szombaton délután Dau- sanneban játszotta őszi nagy nemzetközi műsorának első mérkőzését, a Svájc elleni Európa Kupa találkozót — amely mintegy főpróbája volt a szeptember 25-i budapesti magyar—szovjet mérkőzésnek, Eredmény: Magyarország— Svájc 5:4 (3:2) Góllövők: Machos (2), Pus­kás (2, egyet 11-esből) és Ko­csis. illetve Volanthen és An­tonen (2—2). Csikós győzött a magyar kerékpáros körverseny negyedik napján Szegedről szombaton reggel 10 órakor indult neki a ma­gyar kerékpáros körverseny mezőnye a negyedik nap ver­senyének a Szeged—Pécs útvo­nalnak. Negyvennyolcán vág­tak neki a távnak, az esélye­sek közül Kis Dala, Bartusek. Simó nem folytatta a versenyt. Szekszárdig közepes iramban hajtottak a versenyzők. Elöl egy nyolcas élcsoport alakult. Török, Juhai, Csömör, Sere. Szabó, Zóka, Albert és Holényi küzdöttek együtt. Utánuk mint egy hat perccel lemaradva Ku- csera, Csikós, Viszt, Török Z.., Dusovszki, Dómján következett. Kakasdra negyed négy órakor érkeztek a versenyzők. Az él­mezőny szorosan egy csoport­ban kerekezett. A második cso­port váltott vezetéssel igyeke­zett felzárkózni. A Bonyhád előtti lejtőt jól kihasználták a versenyzők, néhol 50 kilométe­res sebességgel rohantak. Baranya határát fél 4-kor érte el az élmezőny a 159-es kilométerkőnél. A meesekná- dasdi emelkedőnél a vezetők előnye már csak 500 méter volt. Pécsváradnál Kucserának, Csikósnak és Török Zoltánnak sikerült felzárkóznia. Most már 11 főnyi csapat kereke­zik 'együtt. A péo6i cél előtt Csikósnak sikerül megugrania* csak Sere tud ráragadni és kettőjük nagy hajrája döntöt­te el az elsőség kérdését. Csi­kós a cél előtt még erősített és géphosszal megelőzte Se­rest. Utánuk egy csoportban ke- .rdkeztek be a többiek. A ren­dezőség hamarosan összeállí­totta a negyedik nap eredmé­nyét: 1. Csikós (Vörös Dobogó) 6 óra 35:46. 2. Sere (Dózsa) raj­ta. 3. Szabó (Dózsa 6 óra 36:01. 4 Török Z. (Építők). 5. Zóka (Vasas); 6. Holényi (Vasas), 7. Tömör (Honvéd), 8. Kucsera (Törekvés). 9. Albert (Kinizsi), 10. Török Z. (Honvéd), 11. Ju­hai (Honvéd). A csapatverseny­ben a Honvéd győzött. A négy nagy összeredményé alapján az egyéni versenyben Török Győző (Honvéd) vezet, a csa­patversenyben a Honvéd egj üt tese áll az élen. A magyar kerékpáros ár­verseny ötödik, egyben utolsó napi szakaszának a Pécs— Budapest útvonalnak ma dél­előtt 10 órakor indulnak a ver­senyzők. a Pécs—budapesti út­vonal 192-es kilométerkövétől. A versenyzők fél 10-kor a Ná­dor szálló előtt gyülekeznek és onnét együttesen kerekezned* le a rajthoz,

Next

/
Thumbnails
Contents