Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

PI Ä PC ö i- ♦ W55 SZTCPTFMBER lt 2 PjR 'J Éh PÁRT ÉPÍTÉS Mimié!) kommunista elsőrendű feladata: segíteni tsx-eink megerősítését pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata a ‘ mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgaz­dasági termelés további fellendítésének kettős feladatát állí­totta a falusi pártmunka középpontjába. A mohácsi járás te­rületén megerősödtek, sokat fejlődtek a termelőszövetkezetek. Termésátlaguk gabonából jóval felülmúlta az egyénileg dol­gozókét. Termelőszövetkezeteink 11 mázsa búzát takarítottak be átlagosan holdanként, az egyéni gazdák 9.7 mázsás termé­sével szemben. Vannak olyan termelőszövetkezeteink is, mint például a habard, ahol 12.20 mázsa volt búzából a holdankénti átlag és 22.4 mázsa őszi árpát takarítottak be egy-egy holdról. Ezek az eredmények igazolják, hogy szövetkezeteink élnek a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel és biztosan halad­nak a felemelkedés útján. Mi azonban eddig korántsem hasznosítottuk ezt s nem ér­tünk el megfelelő eredményeket termelőszövetkezeteink szám­szerű fejlesztésében, új termelőszövetkezetek létrehozásában. Két okot szeretnék megemlíteni. Nem harcolunk elég határo­zottan a befeléfordulás ellen, megtűrjük, hogy a csoportok tag­jai elbizakodottak legyenek. Legtöbb helyen azt mondják: „Az eredményeink önmagukért beszélnek.” Az tény, hogy az egy munkaegységre járó gabonamennyiség minden termelőszövet­kezetnél eléri búzából is a 4—5—6 kilót. A dunaszekcsői Vj Elet Tsz egyik tagja. Szakái Károly és felesége például 35 má­zsa búzái, 14 mázsa árpát kapott. A szűri Varga-család 52 má­sa búzát kapott részesedésként. Ezek a tények ismertek ugyan c isz-ek tagjai között, de az egyénileg dolgozó parasztokkal már mm ismertetik. Akadályozza a termelőszövetkezetek megerősítését az is, hogy a kommunisták és a kommunista funkdonáriusok nem agitálnak megfelelően, nem járnak'elől személyes jó példával. Viszonylag kevés az olyan kommunista, mint Kucsera Péter 7 es fél holdas dolgozó paraszt, aki feleségével együtt belépett a rnajsi Táncsics Tsz-be, vagy Szabó László elvtárs és felesé­ge, akik Kölkeden lettek a csoport tagjai. GörcsönyAobokán az elmúlt két hétben 22 család lépett be a szövetkezetbe. Vissz- m.ann János elvtárs, a járási pártbizottság instruktora — he­lyesen — elsősorban a kommunistákat mozgósította, de maga is rendszeresen felkereste a dolgozó parasztokat. Ezek a példák azonban nem általánosak. Szarka elvtárs, töttősi tanácselnök távoltartja magát a csoporttól, pedig csa­ládja négy hold OFA-földet művel. Segyik elvtprs. a habard tanács elnöke hallani sem akar a szövetkezetbe való belépés­ből, noha, tisztában van azzal, hoay a babarci tsz kimagasló eredményeket ért el. Az ilyen álláspont nem kommunistához méltó. Minden kommunista elsőrendű feladata most: segíteni termelőszövetkezeteinket — minden lehető módon és eszközzel — a megerősödésben. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozó parasztok többsége nerm áll szembe a szövetkezeti mozgalommal. Eddig csak azért nwm tudtunk jobb eredményt elérni, zömüket be­vonni a termelőszövetkezetekbe, mert nem foglalkoztunk ketlő- képpen velük, nem fordítottunk elég gondot meggyőzésükre, nem ismertettük velük azokat az eredményeket, amelyeket ter­melőszövetkezeteink elértek. Ezért felhívunk minden kommu­nistát, minden termelőszövetkezeti tagot, hogy keressék meg az utat dolgozó parasztságunkhoz, nap-nap után beszedjenek velük és győzzék meg őket arról, hogy nekik is termelőszövet­kezetben a helyük. KÖNIG JANOS a mohácsi járási pártbizottság első titkára. — A S ZT AH ANOV-MOZGA­LOM 20. ÉVFORDULÓJA al­kalmából szeptember 17-én es­tefáit órakor ünnepséget ren­dezett az Építőipari Szakszer­vezet Termeién Bizottsága és a Magyar-Szovjet Társaság vá­rosi titkársága a pécsi Porce­lángyár kultúrotthonában. A Sztahanov-mozgalom 20. év­fordulójáról Domsics János elvtárs emlékezett meg, az Épí tőipari Szakszervezet kultúr- csoportja egy jelenetet és egy bohózatot adott elő, Viczki La­jos, Viczki Lajosné szavalattal szerepeltek, míg az Építőipari Szakszervezet kultúrcsoportja népi táncokat mutatott be. — A VAJSZLÖ ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖIJDMÜVESSZÖ- VETKEZET a III. negyedévi« előírt munka ve rsonyszi ntet minden vonalon teljesítette. — Kiskereskedelmi áruforgalmi tervét 101, közétkeztetési ter­vét 102, felvásárlási tervét 105, tagszervezési terveléjrárnyzaitáí 110, nészjegyűzetésl tervelő- inányzaitát pedig 102 százalék­ra teljesítette. Az elért ered­mények alapján a földműves- saövetkezet biztosította magá­nak az „élüzem” cím elnyeré­sét és az ezzel járó 5 ezer fo­rint pénzjutalmat. —. ÖTEZER KÖNYVVEL GYARAPÍTOTTÁK az elmúlt nyolc és fél hónap alatt a pé­csi egyetemi könyvtár könyv­állományát. — HETVENEZER FORINT JÉGKARTÉRITÉST FIZE­TETT KI eddig osupám kalá­szosok után az Állami Biztosító Baranya Megyei Igazgatósága a termel díszöveik ezeteknek. Többek között a villányi Alkotmány Termel őrző vetke­zet 220 ezer forint, a siklós- nagyfeüusi Uj Étet Termelőszö­vetkezet 80 ezer, a kistapolcad tsz pedig 70 ezer forint kalá­szosok után járó jégkártérítéet kapott. A mágocci Rákosi Ter­melőszövetkezet nem is tudott arról, hogy 40 hold kenderjé­ben jégkár keletkezett. Erre az Állami Biztosító jégkár- becslöi hívták fel a figyelmét a termelőszövetkezetnek, amely ennek alapján röv’desen 70 ezer forint jégkár tórí test kap az Állami Biztosítótól. Á korszerűbb bányaművelésért' Péesbánya már ttWbször vak az élüzetn cím tulajdono­sa és ma la a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt legjobb akná­ja. Augusztus végéig 18 870 tonna szenet termelt előirány­zatán felül MimdaimeHeU azt sem sea- bad elhallgatni, hogy néha felsőbb hullámzás is előfordul a termelésen. Ebben a hó­napban is tapasztalható ez. Szorrfhat reggelig csak 96.® szá­zalékra állt az üzem havi ter­vének teljesítésében. Az üzem vezetői tudják, hogy ezeket a hibáikat is el kell hárítani az előrehaladás útijáról és ezért a technikai, a műszaki szintvo­nal emelésévé! is küzdenek. Uj technológiával a feltárás meggyorsításáért hátúd a feltárás" — ez vök a vélemény még né­hány hónappal ezelőtt Pécs- bámyán. És nem la csoda. Egy- egy fH tárása munkahely előre­haladása alig volt 20—25 mé­ter. Ha nem emelkedik a tel­jesítmény, az azzal a veszéllyel jár, hogy a munkahelyeket nem lehet Időben üzembohe- lyezni. Tölbb darab „Nűsse- Gräfe“ féle fúrógépet kapott az üzem. A gép alkalmazása teljesen új technológiai eljá­rást igényel. Ért hamarosan ki dolgozták. így az új technoló­gia szerint nevezett hengeres morzsolóropesrtés nagy prob­lémát oldott meg. Feledésbe került a 20—25 méteres előre­haladás, mert átlagban a fel­tárás előrehaladása 40 méterre emelkedett. A fel tárók is szívesen dolgoz note az efőírásók szerint. Pa­lotás György csapatának ered­ménye ds Igazolj« ezt. Augusz­tusban 41.8 métert értek el. Az új technológia eredménye, hogy jelenleg az üzem 106— 108 százalékra teljesíti feltárá­si tervét. J6 munkaszervezés gegili a termelést A pécírtxámyat műszaki veze­tők helyesem, abból indulnak ki, hogy a jó munkaszervezés fél siker. Az első köteti kereszt vágaton már másfél éve alkal­mazzák az úgynevezett kon­centrált telepítési módot A fejtéseket egymáshoz közel létesítik, és ezáltal könnyebbé válik a szállítás, kevesebbet futnak a szerelvények. Jobb az ürescsille ellátás. A keleti keresztvágat tapasztalatai alap jón moat a nyugati kereszbvá- gaton is koncentrált munka­szervezést a lkai marnak, ezt követi majd a második keleti kereszt-vágat koncentrált tele­pítése. Néhány hete négy fejtésben szovjet tapasztalatok alapján újból ciklusos módszerrel szer­vezik a munkát. Szédhsnyi- akmán Szálas Ernő, Andnás- aknám pedig Stir Sándor mű­szaki vezető a módszer gazdá­ja. így biztosítva van az is, hogy heteik múltával nem ma­rad a szervezés papíron. Mióta a ciklust alkalmazzák a fejté­sekben, mind a mégy miumkia- h cl yen. tű Ítélt esftették a tervet. A helyes javaslatokat a termelés szolgálatába kell állítani Régi törekvése már az üzem vezetőinek, hogy felkeltsék a dolgozók figyelmét az újítá­sok, az ésszerű javaslatok iránit. Sajnos, mindmáig ez igen kevés eredménnyel Járt. Példázza ezt, hogy a legutóbb tartott műszaki értekezleten jóformán egyetlen épkézláb javaslat sem született. A ja­vaslatok csak ennyiből áütak: javítsák meg a fúróig épet, hoz­zák rendbe ezt vágj’ azt... Pedig a szakmáját ismerő bányász állandóan módosít va­lamit, töri a fejét jobb munka- fogáson s ha rájön a megol­dásra, azt alkalmazza. Igaz az is, hogy ezt nem veri dobna. Egy jellemző példa erre: a mi­nap Borzsei elvtáns a szoká­sos bejárásét végezte a 13-cs alapvágaton, egy szere sak meg­áll, mer t oldalt egy drótba üt­közik. S hogy miért volt crtt a drót, az hamar kiderült. Mol­nár Zsigmond csillés erősítette az ajtóra azért, hogy ha tolja a csillét, ne kelljen külön meg­állni ajtót nyitogatni. Ezt a dróttal menetközben is el tud­ja intézni. Több Ilyen hasznos ötletted, jó fogással lehet még találkozni lent a munkahelye­ken, csak az a jellemző, hogy amit az egyik helyen alkalma* nak, a mását fejtésben már nem ismerik. Főleg a párt ée szakszervezeti bizalmiaknak kellene itt segítséget nyújtani. Rendszeres tanulás A tanulásnak érdekes for­mája alakult ki már régebb óta Pócsbényán. Havonta vagy bizonyos Időközönként összeül­nek a műszakiak s megvitat­nak egy-egy fontosabb szak­mai kérdést A legutóbbi ilyen foglalkozásnak a tárgya az volt: hogyan lehet biztonságos murikét végezni a vágatok­ban. Ez mindenkit érdekelt, annál is inkább, mert több baleset fordult elő az Utóbbi időben. Sajnos, ezen túl már nem igen folyik másféle tanu­lás, periig nagy szükség volna rá Csaknem valamennyi mér­nök fiatal, még nem rég kerül­tek tel az egyetemről Az ő továbbképzésüket nem oldja meg a havonta járó bánya és kohászati szakmai folyóirat. Igen hasznos lenme, ha volna az üzemben műszaki könyvtár, meg valaki, add törődne is ez­zel. Nagy segítséget nyújtana az is, ha a tröszt támogatásá­val lefordítanák a külföldi; a szovtjet és más országok bá­nyászatának szakfolyóiratait, könyvelnek egy részét. Sokat jelentene ez a szakmai, a mű­szaki színvonal emeléséiben. Pécábámya dolgozói és mű­szaki vezetői már sokszor iga­zolták art, hogy munkájukra, lelkesedésükre biztosan számít hat a párt, a dolgdzó nép. Fel­adatuk mind az üzem, mind a párt- és szakszervezet vezetőd­nek, hogy még következete­sebben harcoljanak a techni­kai •Kirívónál emeléséért, azért hogy a tervek teljesüósét még jobban segítse az alulról jövő kezdeményezés. Ez az út a tor válbbi eredményekhez, ahhoz, hogy a havi terveket is egyen­letesen teljesítsék. Gulyás Ernő A nyomozó a székre mutat: — Kérem, üljön le. A fiatalember felhúzza arasznyi hajtókái csőnadrágját és leül. Körülnéz. Az íróasz­talon aktacsomók. Egyiken mintha az ő neve állna. Meg kéne fordítani, úgy jobban lát­ná. A név előtt ott az „ifjú“. Biztosan az övé. Legyint: „Majd meglátjuk“. Aztán vé­gigsimít gondozott haján. Egy hajszálat is lesöpör „zakójá­ról“. A szomszédos fatelepen si- vlt a fűrészgép. Gondolt ő ar­ra fél órája is, hogy ide ke­rül?! — Adatait kérem.; > Adatai..; Sóhajt. Igen, ifjú Ambrus János, Pécs, Szigeti út 147. — Szüléd’ összehúzza szenjöldökét. Valóban: mit is szólnak majd. Ah! Esetleg „hőzöngenek" egy kicsit, ha megtudják, de talán még azt sem. És most elmond­ja nyugodtan, kissé pökhendi­en életrajzát A nyomozó keze ezután meg­áll az írógép billenytűin. — Tehát;;: Mondja el ké­rem, hogyan szedte össze azt a húszegynéhány ezer forintot. A legény a mennyezetre pil­isit. Mintha onnét olvasná le a történteket. Tudja 5, meg is mondhatná, hogy kitől, miért, mennyit mikor vágott zsebre Bakonyán, mint begyűjtési megbízott. De azért.:: arra jobban emlékszik, miképpen úsztak el a százasok egy-egy bor gőzös éjszakán ■:; Valóban, ott volt egyszer a bakonyai ta­nácstitkár is. Mindegy; — Nem tudok semmiféle húszezer forintról! A LEJTŐM A nyomozó arca mozdulat­lan. Szétbontja a jegyzőköny­vet. — Tehát nem tud róla . j: A fiú makacsul hallgat — No jó. Akkor talán néz­zük ... ... „Szilágyi András 1720 fo­rint, Hegedűs István 3045, Ke­resztes Andrásaié 2680, Panta Gyula 1376 forint“, és csak jön nek, jönnek a nevek, számok, aztán újra nevek ... A nyomozó nyugtát tesz elé az asztalra. — Az ön aláírása? — Igen. — Ezekszerint felvette a pénzt? — Mondjuk, hogy fel. — És a vételi jegyek, a be­adások végleges rendezéséről? Hol varrnak? Hol lennének? Vételijegy sincs, pénz sincs, azaz hogy 1900 forintot beis­mer, amit elköltött a gazdák­tól beszedett összegből. Csak úgy, 1900 forintot De hol a többi? Mi lett a hiányzó ezre­sekkel? Hogyan süllyedt idáig ez az alig 19 éves fiú? Felkeresem szüleit. Apja, a terményforgalmi tele­pek adminisztrációját ellenőr­zi. Most táppénzes. Súlyos combtörése volt. Nyílt tekin­tetéből látom, nem lepi meg a látogatásom. —- A rossz társaság, az lett a vesz te. Jampecokkal haver­kodott, Egyik barátja — va­lami Cuminak hívják — sokat is járt hozzánk. De amikor az­tán kórházba kerültem — ép­pen három hónapja már — fe­leségein többször jött be pa­naszkodni: a gyerek kimara- doz, meg hogy részegen jár haza, sót megesett, hogy né­hány napig házunk tájara sem nézett. Tudom én, hogy mi is hibásak vagyunk, hiszen szi­gorúbban kellett volna fog­nunk, sokkal korábban, évek­kel ezelőtt. Mert tudja.;; És az apa erőtlen, fáradt sza­vai feltárják a fiú múltját. El­végezte az általánost, egy évet járt a Nagy Lajos Gimnázium­ba is. Otthagyta. Ezek a „holt“ tárgyak — ahogy mondta — nem neki valók, ö vegyész­mérnök akar lenni. — Mondtam én neki, hogy elősaör műveltséget szerezzen, mert anélkül nincs egyetem, mérnökség, sem diploma. De hát... az. anyja is a pártját fogta. Akikor elmegy szakérettségl- re. Jó, menjen! Szombathelyen kezdii a második évet. Ez vollt tavaly. Talán... talán meg­embereli magát. Megy utána a csomag pénz, nehogy nélkülöz­zön valamiben. Csaik a leveleik manidoríak el S-'ombaithelyról. Több, mint egy hónap telik el, de semmi hír. Apja ir az iskola igazga­tójának. A válasz: kósza híreik — sajnos — igazaik, Ambrus elvtárs már tényleg minősen intézetünk köteléké Ml történt? Kétsaur kima­radt enget lé'y nélkül és tiszte­letlenül viselkedett tanáraival. Figyelmeztették, — fegyelmit kapott. Néhány napira rá újból a késő éjszakai órákban vető­dött az intézetbe. Újabb fe­gyelmi. Otthagyja az iskolát .Keressék fel minél előbb le­vélben és hívják haza. A szü­lői környezetben még rendes ember lehet belőle” — fejező­dik be az igazgató levele... Mit mond Tóth Károly, a bakonyai tanácselnök? — Meg 'kell hagyni, ®orgal- mnsen járta a falut, ae admi­nisztrálni ram szereteti. El is hanyaigo'ta. Szóvátetitem a já­rási begyűjtési hivataliban is. — Nem olyap buta gyerek az, a hanyagságát meg mrjd leveti, — próbáltak megnyug- tatinii. A nyári hónapokban már rendszeresen 'be gém járt mun­kahelyére. — De hogy a sertéslbeadásra és hátralékra beszedett pénz­zel nőm számol el, hanem el­veri, azt azért mégsem hittem volna! Ki gondolt erre? — töp­reng az elnök. Csaik a tanácstitkárnak, Ko­szó Jánosnak tűnt tol valami. Júliusban Pécsett járt híva talos ügyben. A Nádorban ösz- szoakadt Ambrussal én társasá­gával. Iszogattak Vacsora után egyik liter a másikait követte. Ambrus a zsebében kotorá­szott., majd a ífttkárhoe for­dult: — Jancsikám, nincs elég „ló­vém". Te meg felcsípted a .fi­zut", kifizethetnéd a számlát. A „ceohet“ persze én állom. Holnap reggel majd elszámo­lunk. A Nádoriból taxival mentek át a Huflárrba. Pezsgő, tefcőr, bor, teli tudja még, mi nem ke rült az asztalra?! — Nem lesz ez sok? — ag­góoott a titkár. — Ne idegeskedj pajti! Én állok mindent. A Hullámból a Iloktfénybe „pendliztek“ . .. Ne részletez­zük tovább! Ezen az estén '1000 íorint úszott el. De a pénzit valáhonnét pótoll- nl kiéli... Reggel teherautóval kimegy Bakonyáira és Gyervis András tói felrvosz sertógbeadés el­mén vagy másfélezer forintot... Körmendi Ferenc július 28- án végzett nála ellenőrzési:: 70C0 forint hiány mutatkozott. Ez azonban csak a felszín volit! De a beadási könyvekben mégis az állt, hogy „rendezve“, ,.clintézést nyert”, stlb. Ezt alá­írásával is „hitelesítette”. Csak éppen... a vételljegyek hiá­nyoztak. Peril: g a gazdák köve­te1!«; a jegyzéket, de ilyenkor mindig elfoglaltságára hivatko­zott. mert valóban „elfoglalt“ ember volt. Háromezer forintot harácsolt össze bérbeadás címén Is. Ilyen kar beírta m beadása könyvecs­kébe: „Jégkár bejeJentrae, bor beadás rendeave.'* A gazdáik becsülettel fizettek az államnak, de Ambrus kezén elúszott a pénz. ... Ezért tartóztatták le Ifjú Ambrus Jánost. A mikor hallja * szót, „letartóztatás“, száját lebigy- g veszti, mosolyog. Ponyvare­gényben már olvasott ilyesmit. És most őt is? Ugyan! Azért a húszezerért? Idézem apja szavait: — Jani sokait ábrándozott arról, hogy majd egyszer „nagy ember lesz*’, valóságos „regény hős”, akiit ország-világ meg­csodál ... És hogy egyszerű ponyva­regény hős lett belőle, nemcsak az ő bűne és hibája. Nem is csak a szülei felelősek ezért. A munkatársai, a felettesei is. ékük látták hanyag, felelőtten munitóját és mégis, szinte va­kon bíztak benne. Ismertek « magánéletét? Nem, mert ezzel nem törőd­tek. Pedig nemcsak addig volt 6 begyűjtési megbízott, amíg Bakonyán tartózkodott nyolc óra hosszat hivataléiban. De általában miént megyünk el csak úgy szótlanul része- geslkeoö, lumpoló, kétes útakar. járó f total dk mellett? Hol, mi­kor sikkadt el az ő életében a DISZ njevelő, irányító szerepe? Nem jött a DISZ tagok közé? Nekik kellett volna őhozzá menniük. Mert szüksége lett volrva a segítő kézre, az okoa, erélyes szóra. Ne fukarkodjunk vele! WcW inger Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents