Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

DUNÁNTÚLI TKFJk PLH JIL^eL wáBrWmm ni VflAGi í •JUH! A MAI SZÁMBAN: Mhuteu kommunista elsőrendű feladat*, segí­teni tsz-eánk megerősítését. (2. o.) — A kor­szerűbb bányaművelésért. (2. o.) — A Szov­jetunió és a Német Demokratikus KSctársawg kormány küld ötteé gének tárgyalásai. (S. o.) — Otto Grotewohi elvtárs nyilatkozata. (3. o.) — Magyarország—Svájc 5:4 (S3) (S. o.) — Példa­képünk a nagy Szovjetunió. (A o.) M DP BARANYA MEGYEI BCZO TT/A’ CA'NAK LAPJA xa Évfolyam, cm. szám ARA: 50 PILLÉR VASÁRNAP. 1955 SZEPTEMBER W Adjunk választ a dolgozó parasztok kérdéseire I A megyei tanács hét JArás­Egyre többen választják a helyes utat II műit héten 197 család 326 tagja lépett be a tsz-ekbe Somogyviszló: termelőszövetkezeti község Streite Tarife, Fíüöp Faremcné. Piinitár József éz Pesztneg Já­ból összegyűjtött és Így ko­rántsem teljes adatai szerint szeptember 10 és 17 között 197 család 326 tagja 1170 hold földet vitt a közös gazdaságok­ba. Pár bét leforgása alatt nyolc új termelőszövetkezet alakult, Szárász és Somogy­viszló termelőszövetkezeti köz­ségek lettek. Mi sem bizonyít­ja jobban ezeknél a számok­nál, hogy megyénkben is meg­éretlek már a szövetkezeti mozgalom erőteljes fellendíté­sének feltételei, hogy Baranya dolgozó parasztsága az idea cséplés után — amikor saját jó termése ellenére sem vehet­te fel a versenyt a tsz-ekkel — most már mindenütt, fel­tétlen úl elismeri a szövetkeze­ti gazdálkodás általános fölé­nyét. Ez az elismerés kama­tozik a százszámra kiállított belépési nyilatkozatokban, fő­leg azoknál a parasztcsaládok­nál, akik józan számadás után arra az oldalra állottak, ahon­nan több bevételt, jobb életet remélhetnek — a termelőszö­vetkezet oldalára. Ki meri azonban azt állítani, hogy a tárgyilagos számvetés egyma­gában elég a régi megszokott- ságának, a kulákság által kel­tett balhiedelmeknek legyőzé­séhez?! Ezt a számvetést már régesrégen, már aratás előtt elvégezte magában minden gazda, hogy elhatározása még­is késik, hogy mégsem hala­dunk előre a falu szocialista átformálása terén úgy, ahogy azt pártunk célul tűzte elénk és ahogy az lehetőségeinkből futná — az azért van, mert nem adtunk kimerítő és meg­nyugtató választ a nagy el­határozás előtt álló dolgozó parasztok számtalan, felvetett kérdésére. Pedig ezek a kér­dések a legdöntőbbek, mert ezekben rejlenek az utolsó aggályok. Ezernyi fajtáját hoz­ta felszínre az élet — mi csak azokra aduink választ, amelyek általánosan megtalálhatók a megye egész területén. Miért siettetik belépésünket, amikor 1960-ig vissza van még vagy öt esztendő — kérdik azok, akik egyébként is szíve­sen halasztják el minden dön­tésüket holnapra-holnapután- ra. A párt ne<m valami rossz életre, hanem a felemelkedés útjára viszi a szövetkező pa­rasztságot. Miért várjanak még esztendőket a gazdák? A tsz-ék lám, évről-évre gazda­godnak, de elmondhatja-e ma­gáról ezt ilyen mértékben minden dolgozó paraszt? Alig­ha, mert bármennyire segíti öt is államunk, egymagában csak nagyon nehezen birkózhatok meg a rossz esztendő, egy-egy betegség, elemi csapás kárté­telével. A termelőszövetkezete­ket két kézzel segíti az állam, mégis, idő telik bele, míg egy­formán terem az egybeszán­tott földek minden darabja, míg felépítik a közös gazdaság nélkülözhetetlen majorjait; istállóit, gazdasági épületeit. KI Jér Jobban? Aki most be­lép és öt év múlva már mindezek hasznát is élvezheti, vagy az, aki annakidején öt eaztendős késéssel indul? Nyil­ván az veszít rajta, aki vár, várakozik. Ezért a munkásosz­tály és az egész dolgozó pa­rasztság érdekében szólunk azok felé, akiket csak ez tar­tott vissza: amit ma megte­hetsz, azt ive halászd holnapra! De mi történik, ha mind­nyájan belépünkT Hiszen ak­kor tán a meglévőktől is min­den kedvezményt megvonnak. Ha mindnyájan belépnek, akkor termelőszövetkezeti köz­ségek lesznek, övéle lesz a határ minden földje, legelője, rétje, ahol legjobb tudásuk szerint a gépek támogatásával úgy szervezik meg gazdálkodá­sukat, hogy az a legtöbbet te­remje. Érdéke-e a termelőszövetke­zeti községnek, hogy minél ol­csóbban, minél több búzát, zöldséget, bort állítson elő? Érdeke, mert ha olcsóbban ál­lítja elő, akkor többet keres­het rajta, jobban gazdagodhat Hát a munkásosztálynak érde­ke-e, hogy minél többet és mi­nél olcsóbban termelje a néki szükséges élelmiszert a termelő szövetkezeti község? Nyilvénve lóan érdeke és szövetséges! kö­telezettségén felül már csak ezért is nemhogy csökkenti a termelőszövetkezeteknek nyúj­tott kedvezményeket, ha min­denki belép, hanem növeli. Az Alföldöm már egész szocialista járások és városok vannak és sem a turkeveiek, sem a mező­túriak nem vették észre, hogy valamicskét is csökkent volna az állami támogatás. Ha belépek, mi lesz a jószá­gaimmal? Elvesznek-e a ré­szemre? — aggodalmaskodik főleg a köaépparasztok egy ré­sze. Egyértelmű választ adha­tunk erre: nem imigyen viszi be, hanem megkapja érte be­csületes árát. Ha vásárban ad­ná. el, aki:or a vételáron felül már semmi haszna nem lenne a szarvasmarhából, a tóból, a termelőszövetkezetben pedig a vételáron kívül is minden munkaegységére még külön is, továbbra is részesül haszná­ból. Voltak régebben, akik pénzzé tettek minden állatukat belépés előtt és megbánták, mert saját maguk jövedelmét csökkentette meg a trágyázat- lam földek gyengébb termése, az állatvásárlási hitelek pedig az 6 készpénrzrószesedését apasztották. Megkapja vétel­árát, emellett részesül haszná­ból, a közgyűlésen szavazhat eladása felől is, — tehát .tu­lajdonában van a szövetkezet­ben is. Mit ad a termelőszövetkezet az asszonyoknak? Nem érde­mes oda, csak férfiaknak be­lépni .. A termelőszövetkezet talán a falusi asszonyoknak ad­ja a 'legtöbbet. Mi volt eddigi életük sora? A háztartás, a gyerekek minden munkájának elvégzése mélilett férfimód helyt kellett állniuk a mezei munkáiban is. Az igaz, hogy a termelőszövetkezetben is dol­goznia kell a falusi asszony­nak, ha boldogulni akar, de csak neki való, könnyű, női munkát, hiszen lassacskán már a kapálást is elvégzi helyettük a gép és szó sincs látástól va- kulásig való, kizsigerelő haj- széróL Emellett a termeJőfizö- vetkezetbon kap 500, illetve 400 forint szülééi segélyt, több gye­rek után családi pótlékot és amire egyéni korában nem is gondolhatott: szülési szabadsá­got, munkaegység részesedés­sel- Ha jól meggondoljuk, a termelőszövetkezet többet ad, többet nyújt ez asszonyofcmak, nőknek, min* amennyit « fór- CiaknakJ Mi lets az t-es típusú ter­melőszövetkezeti csoportokkal? Nem engedélyezik újak létesí­tését, a meglévőket pedig hár­massá alakítják át? Nem, nem ez a helyzet: AJmáékeresztúrom például most jött létre egy elő­készítő bizottság, amely ter­melőszövetkezeti csoportot akar szervezni. A párt minden segítséget megad ahhoz, hogy létrejöjjön csoportjuk ott is. és másutt is, ahol úgy gondolják, — nekik a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, a III. típusú tsz magas. Gazdálkodhatnak, de csak az új alapszabály sze­rint Az állam azért engedé­lyezi az alacsonyabb típusú tsz-ek működését, hogy meg­ismerjék, megszeressék a kö­zös gazdálkodást és mind ma­gasabb típusba lépjenek. Sok csoport azonban becsapta az államot: élvezte kedvezmé­nyeit, de a közös cégére alatt egyénileg gazdálkodott. Ilye­nekre természetesen nincs szükség. Ami & régebbi és alapszabály szerint dolgozó I- <* típusú -tsz-eket ildetd — ők már csakugyan kitapasztalhat­ták a közös gazdaságok elő­nyeit, hiszen sok helyen egy- betagosított földeken dolgoz­tak. Igen, mi meg szeretnénk nyerni őket a magasabb fokú szövetkezés ügyének, hogy mint Nagybudméron, átalakul­janak Ill-assá, vagy belépje­nek a helyi termelőszövetke­zetekbe, lehetőleg együttesen, testületileg. Ami meg az alap­szabály ellenesen dolgozókat illeti, ott még art is helyeseli pártunk, ha az otlévő jópár, a közöst szerető gazdáitól hoz­nak létre új tsz-t. Hiába kértem, nem vettek fel a helyi tsz-be. Hát akarja-e a párt, hogy belépjek, vagy se? — vetik fed többen csalód ottan. Akarja, mert a belépés a meglévő tenmelőszöveitkezet ér­deke is: az egész közös gazda­ság fellendítésére szolgál, ha több a munkaerő, ha több a föld, ha nő a közös vagyon. — Ahol olyan légből kapott elvek alapján, hogy „be akarnak ül­ni a készbe“, meg ,,'kapaaj kurta, neked is lesz“ és más, hamis ürüggyel elzárják a tsz- be vezető utat, ott a vezetők megsértik pártunk és álla­munk politikáját: azét a pártét es azét az államét, amely ál­landó segítségével őket hozzá­segítette meglévő jómódjukhoz. Ezek a termelőszövetkezeti mozgalom fékezői. Nemcsak egy-két belépő előtt kell meg­nyitni a tsz kapuit, de még art is meg kell tenniük meglévő tez-einkmek, ha sor kerül rá, hogy a mekényesiek példája szerint más községiben alakuló tez-ek csatlakozását is elfogad­ják. Számtalan más, hasonló kér­dést vet fel az élet — és ezek elől nem szabad kitérni. De ki válaszolhatja meg legelőször és első kézből, ha nem a helyi ismeretekkel rendelkező kom­munistáik, a helyi tanács, a népfrontbizottság vezetői és tagjai. Eddigi agitációnk leg­nagyobb hibája, hogy éppen fik hallgattak és csak külső erők válaszoltak ezekre a kér­désekre úgy, ahogy tudtak. A termelőszövetkezetek szervezé­sének nagy munkájában a he­lyi erőkön dől ed minden, a falu szocialista átalakításának nagy munkájában álljanak a dolgozó parasztok megnyerésé­ért folytatott harc első vona­tába! tegnapi ajsag meg a**t arról írhatott, hogy tíz új csa­láddal nőtt „ somogyviszlói Uj Elet egy bét alatt. Mine azon­ban az. újság kiérkezett a fcCz- ségbe, addigra a tíz családból 28 csatád lett, mert pénteken délután újabb tlzMínyote csa­lád írta álá a belépési nyü&'t- kozatat. Tizenhat pértoritoívüM parasrtcsaUéd mellett ott saere pelt C. Tóth Józseóné. község! párt titkár és a kommunista párttag: Sink® József belépési nyilatkozata is. A somogy- viszlólak már régen várták, hogy az új termedóscBÖvetkezet munkájába a helyi pártszerve­zet tagjai is belekapcsolódnak és ha egy Jtí5 késéssel S», de az a lépés nem várat most már tovább magára. A már előzőleg belépőit kő- zépperasztokan hívül pénteken még a következők kérték fel­vételüket: Héri Károly 10. Sza­bó Imrémé 9 és fél, Balogh János tíz hototas, Kozma György 10 beides, Grtth József nyolchoictes. F. Nagy Sándor nyolc és féi hcádas, Huszár Já- nosné (3 é« föd holdas, fcöMep- panasetok, Peszmeg István, örv. Sértő Mihályné. Jákó Istvánná, Tóth István, Baflogh Vendel E hónap elején Jól kezdődött a munka megyénk bányaüze­meiben. A bányásznap tiszte­leté re kiváló termei étó ered­mények születtek, mindkét szénibányászati trösztünk dol­gozói jelentősen túltell'esítették vállalásaikat. A bányásznapon Pécsett is. Komlón le. számos Igére* hangzott el, hogy az ünnepet követően még jobban dolgoz­nak. mindent elkövetnek az évi terv határidő előtti teljesítéséért hogy elegendő szenet biztosí­tanak a közelgő téli időszakra. ígéretükre azonban bányá­sza Írek nagyon hamar rácáfol­tak. A bányásznap után csök­kent a verseny lendülete s így csökkent a termelés is. Egye­sek úgy gondolták, hogy most már megvan a dicsőség, meg­kaptuk a hűségjutalmat, sőt Komlóra került a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzásv. ■ laja is — nem szükséges már A Pécsi Szénbányászati Trösztben az elmúlt napok­ban értékelték az augusztusi munkaversen y ered ményci t. A legjobb körletnek Járó vándorzászlót Kolb Vilmos szabol «.kerületi körletének dolgozói nyerték el. A Kolb- körlet termelési tervének 106.6, vágathajtási tervének 187, bővítési tervének 1059, elővájási tervének 176.3 szá­zalékos teljesítésével került az első helyre. A frontbrigádok versenyé­ben a pécsbányatelepi Páncél Ferenc brigádja kerül* at első helyre s ezzel a front­brigádok legjobbjának Járó vándorzászló tulajdonosa lett- A Páncél brigád termelési tervét 131.8, az egy főre m6 előirányzatát 130.9 százalékra nos dolgozó panaisztdk ás caa- ládjukktíl együtt termelőszö- veWoeviertS tagok lettek. Emel a termelőszövetkezetben 68 csa­lád 117 tag 720 kh földdel ran cteUcertk. Somogyvtaüó ro — termeió- .saövwtfcezeti község, ahol már csak öt-twrt földdel rendelkező doúgoaó pnraszitcmlád várat magám. Győri József, Kéri György, Bene József, G.Amb rus József! Titeket is várnak szomszédaitok, ismerőseitek — az egész termelőszövetkezet tagsága. Eddig la együtt volto­tok minden jóbam-rossihem, — induljatok együtt Somogyvteztó kiemelkedése felé! náJmi a munkaidő minden percét. Ez különösen a munkafegye­lem nagymérvű meglazulá- sában, az egyéni teljesítmé­ny ok csökkenésében mutat­kozott meg. Ugrásszerűen megnőtt az iga- zolatiuwiul mulasztók száma, kevesebb gondot fordítottak a biztonságra, nem teljesítik n műszaki vezetők utasításait A fegyelmezetlenség, a lazasá­gok eltűrése pedig nagyon sú­lyos következményekkel jár. Ezt a trösztök, sőt egyes üzemek termelési eredményein Is le lehet mérni. A Pécsi Szénbányászat! Tröszt dolgozói — «'kik arról lettek híresek, hogy mindig teljesítették tervüket — szombaton még 2166 tonna adóssággal szégyenkeztek. (Beméühefcö'eg ma réggé’ 'g en­nek nagy részét már letörlesz- tettékj A legsúlyosabb az. hogy egyetlen bányaüzem sem teljesíti tervét. A havi átlag­teljesítmények üzemenként teljesítette. A pale tortáimat 29.6, a hamutarta'mat 10.5 százalékkal csökkentettek at előirányzathoz képest. Az elővájási csapatok leg­jobbja Kiss István sas sei csapata lett. Kihajtási tervük 130 százalékos teljesítésével nyerték el a vándorzászlót. A szénbányászati tröszt ve­zetői dicséretben részesítet­ték Palotai György pécsbá- nyai csapatát, akik az előírt 38 méter helyeit 41 méter vágatot hajtottak ki s ezzel 133.3 százalékos eredményi értek el. Vándorzászlót kapott ezen kívül Mogyorósi Mátyás kör­lete, mert ebben a körletben érték el a legjobb eredményt a biztonsági előírások betar­tása terép. Tucatszám tépnek be i fiatalít A sésdi járásban 51 tággá* nőtt egy hét alsót • termelő- szöveti reze 61 tagság — zömük fiatalember én DISZ-*»®. Kü­lönösen a baranysjenfti ter meJósaövetfkezet népszerű a ßa tartók körében. A tsz-ben «Mir alig volt fiatod, pár hét éter pedig a község fjátariságáBWk javanésae belépett. A még ki vül maradt fiúk és lányok is elhetánoHták,hogy DlSZ-naer vezetüiket a termeíllfiszövielfcieBe* DlSZ-saervezetóbe olvaszirjáfc. ami már meg ig történt. A tsz- a fiatalok részére egy nagy kultúrterem átépítési munkált kezdte meg I@en »ok fiatal lé­pett be a mohácsi járáebe!* bán Uj Élét Tenmeáösaővedk* zetsbe w: a 16 új tag közöl tö­nend ton DI S 7! ^fiatotok így alakultak: Arsk-ás-sárna 96.2, Széchenyi-akna 97.5, Ist­ván-akna 94. Béke-akna 96 2, Petőfi-akna 97.4 százalék. És nemcsak a pécsi, hamm. — Béta-akna, Nsgymányok é* Szászvár bányászai kivételévé a többi komlói bányaüzem is 100 százalék alatt teHesi- tette szeptember 17-lg előírt tervét. Megyénk széntermelésének ily nagymérvű visszaesését az említett hibáik mellett az 1» okozta, hogy párt- és szakszem vezetőink, az tt&emvezetőségek kevesebb gondot fordítottak a mumJkaversen y szervezésére, bányászatok további jó ered­mények elérésére való ösztön­zésére. Ennek következménye, hogv csökkent a pécsi és komlói frontbrigádok közötti ver­seny lendülete. hogy e brigádok nagy tőié» ságe nemhogy a vállalását, de még a tervét sem teljesíti. Szabolcs kerületben például « oárosversenyben lévő csapatok közül nyolc tervét teljesítő csapatra 19 tervét nem teljesí­tő csapat jut Az elmaradók között van Szlavtík Antal csn- oata is. Legutóbb mindössze 53.4 saózalékot értek, havi át­laguk 66.2 százalék., adósságuk 443 csille. Hasonló a helyzet Széchenyi aknán*. Vasason is. Komlón olyan nagynevű brigádok van­nak az e1 maradók között. mW Bátal Károly, Sztager Já­nos, Fölkér János, Baumann János, Kovács Ferenc fí) brigádjai. A tervtefljeaftésbon mutat­kozó súlyos elmaradás wem méltó megyénk bányászalho*. A Béta-aknai bányászok pél­dája nyomán, akik Jelenleg is 112 százalékos tervteijestíé*- sel büszkélkednek, mindent el MI követett hogy hétfőtől kezdve napról napra egyenletesen teljesít­sék a tervet, hogy ismét a bánydsrok kbvfflr eredményeitől legyen hangon • megyei A nagybudméri l. típusú termelöcsoport beolvadt a Petőfi Termelőszövetkezetbe A villányi járásban is felfelé ivei a ternietászövetkeaeti mozgalom. Egy hét leforgása alatt 52 család 76 tagja 325 bold főiddel választotta a közőst. A kiskassai, kisjakaSfalvi és 11- locskai belépéseken kívül a legnagyobb előrehaladás Nagy búd mérőn történt. A helyi I. típusú termelőszövetkezeti csoport a napokban elhatározta, hogy a helyi Petőfi Termelószövetíce zetbe beolvadva magasabb formában folytatja, a közös gaz­dálkodást. Nagybudméron egyszerre 30 család 45 tagja 280 holddal lett termelőszövetkezeti tag. Az újpetrei Dózsába 11 osalád 14 tagja lépett be az elmúlt héten. Az adott szó kötelez Napről-napra teljesítsük a tervet.! minden erőt megfeszíteni, fe­gyelmezetten dolgozni, kihasz- ------------------ ——— Az augusztnsi verseny legjobbjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents