Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
2 NAPCÓ 1955 SZEPTEMBER 11 Adenauer kancellár nyilatkozata ■ Moszkvában szeptember 9-én, pénteken megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége között. A tárgyaláson beszédet mondott N. A. Bul- ganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Beszédet szeptember 10-i, szombati számunkban közöltük. Utána felszólalt Konrad Adenauer dr. ság kancellárja. Mlnászíerelnöik úr! Először is a vendég kedves kötelességét teljesítem, aráikor a magom és kísérőim nevében őszülte küszönétemet fej erein ki a hozzánk intézett meghívásért és a vendÉgszeretetért, amellyel itt körülvesznek bennünket. A szövetségi konmámy és én tudatában vagyunk e látogatás jelenítőségéinek. Ez az első hivatalos érlnttcezés aSzov 1 cl unió és a német;, nép kápvi- relői között. Sok év múlva most megvalósult az első érint k-més, miután évekig nem volt hivatalos kapcsodat a két fél között és sok minden történt, ami a szétválasztás és az ide- groség érzését keltette és fenn tartotta. Ezért tudatában vagyok annak is, hogy milyen nehéz a megbeszélésnek ez a kéz dete mindiannyiumk számára. Ez azonban nem változtat azon, hogy ez a megbeszélés szükséges. Szomszédok vagyunk, ha nem is szigorú földrajzi értelemben. Sok dolog van, amiért az önök kormánya és az enyém felelős, olyan dolgok, amelyek nemcsak saját népünk sorsa szempontjából éleitfcmtc«sái?ú- ak, hanem *— nem túlzás, ha ezt mondjuk, — általábap a v:lég helyréié szempontjából is. Ebben „ helyzetben csak egy magatartás lehetséges, meJy- !yel ezt a tárgyalást megkezdhetjük és vezethetjük. Ez a fenntartás nélküli őszinteség. Kérem, hagyják, el nekem, miniszterelnök úr, uraim. azzal a becsületes szándékkal jöttem Ide. hogy ezt a tárgyalást nyíltan folytassam. Tehát, ha ez csak kezdet lehet is, remélem, gyümölcsöző és állandó véleménycsere kezdete — mégis meg kell próbálnunk rögtön a lényegéig hatolni. Első feladatomat abban látom, hogy képet nyújtsak önök nek arról az alapvető magatartásról, amely a német népnek ég kormányának politikai magatartását meghatározza, azokról a hajtóerőkről és indokokról, végső célokról, amelyek bennünket vezetnek. A legfőbb jó, amelyet minden németnek meg kell őriznie, a béke. Jól tudjuk, hogy főképpen a szovjet és a német nép milyen sokat szenvedett a legutóbbi háborúban. Ezért hiszem, hogy megértésre találok, ha azt moMcm: mindannyian jólem lékezünk a modern háború pusztításainak, a milliós ember áldozatoknak, a lakóházak és üzemek megsemmisítéséinek városok és falvak elpusztításának borzalmaira. Ezenkívül Németországban Is tudják, hogy a legutóbbi háború óta az atomhasadás területén és a rokon területeken elért természettudományos és műszak’ haladás az emberek kezébj olyan pusztító lehetőségeké1 adott, amelyre csak borzadva gondolhatunk. Végül, Németországban mindenki tudia hogy országún^ földrajzi helyzete folytán, fegyveres kérniük tus esetén, különösen nagy veszélyben volna. Ezért senklt sem találnának Németországban, nemcsak a felelős politikusok, hanem az egész lakosság körében, aki míg; csak távolról ls azzal a gondolattal játszana, hogy bármely megoldásra váró nagy politikai kérdést a háborúval meg lehet oldani. Az emberiségnek az a vágva, hogy a háborúra, annak szőr nyűségei miatt, ne kerülhessen sor. Ez a vágy erősen és.' mélyen él a németek szívében is. Uj eszközöket kell találni a viták és a konfliktusok megoldására. Olyan eszközöket, amelyeknek alapja a nemzetközi szolidaritás érzése és a nemzetközi együtt működés. Ez a legfontosabb fe'adat melyet a mai államférfi siónak tel jcsítoniók kell. Mindez számunkra nemcsak álom vagy elmélet Kormányom politikája, aha! csak alkalma nyf.t '‘« '.érint cselekedni, mindig így a Német Szövetségi KöztársaSzeretanök emlékeztetni arra, hogy a szövetségi köztársaságot kifejezett nyilatkozat köti. hogy lemond az erőszak alkalmazásáról. Szeretnék emlékeztetni’ arra. hogy ,, szövetségi köztársaság az általa kötött védelmi szerződésekben szabad akaratából lemondott az atom-, a biológiai és a végyi fegyverek előállításáról. A bókét azonban, hogy minőén áldását kifejthesse, nem szabad veszélyeztetni. biztosítani keli. Világhelyzetünk tragikuma. hogy újonnan alakult államunk olyan világiba került, amelyre a keloi-nyugtati viszony nagy problematikája nyomja rá a bélyeget Ha ebben a helyzetben, elsősorban a Nyugateurópai Unió megalakításával és „z Északatlanti Szer védésbe való belépésiünkkel, az államok egy nagyobb szervezetéhez csatlakoztunk, úgy ezzel kizárólag az vóH a kívánságunk, hogy a bekét erősítsük. Egyáltalában nem játszott szerepet efcbsn az „ gondolat, hegy ez a nyugati szervezet az agresszió eszköze lehetne. — Szerkezete szerint mindkét szerződés aMrefimaíi'.an arra. hegy az agresszió eszközéül S.Tr,1,í?r*3 ifM? Egyébként a Nyugateurópai Uniót megalakító szerződés olyan cikkelyeket tartalmaz. amelyek az agresszív irányzatot annyira hatékony szankciókkal sújtják, hogy az ilyen irányzat gyakorlatilag teljesen kizárt. Ezek a cikkelyek oly jelentősek, hogy már egy évvel ezelőtt utaltam arra: itt olyan biztonsági rendszer elemei vannak, amelyek talán jóval nagyobb méretekben is alkalmazhatók és ilymódon felhasználhatók lehetnek sokkal szélesebb körű felépítésére Elsősorban a már említett erőszakról való lemondásra, az agresszomak a szövetséges jogaitól való megfosztására. ^ a megtámadott országnak nyújtott segély kötelezettségre gondolok. de a feavverkezés korlátozására és ennek ellenőrzésére is. amint ezt ebben a szerződésben lefektettük. Amint létrejönnek a feltételek olyan biztonsági rendszer megteremtéséhez, amely áthidalja a Kelet és a Nvugat közötti szakadékot. a szövetségi köztársaság nem fogja megtagadni részvételét ebben a rendszerben. Önök, miniszterelnök úr, június 7-i jegyzékükben, amely a hozzánk intézett meghívást ‘oltalmazta. vezető gondolatként hangsúlyozták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezését. Hiszem, hogy önök ezzel azt foglalták össze, amit a Szovjetunió népeihez való kapcsolataink kialakítása érdekében mi is kívánunk, mégpedig: a békét, a biztonságot, a gazdasági együttműködést és a feszültség elkerülését. Ezért minden bizonnyal helyes, hogy önök jegyzékükben azt mondják: „a béke és az európai biztonság érdekei, éppúgy, mint a szovjet és a német nép érdekei ezt kívánják“. Mit kel] azonban tennünk, hogv ezt a normalizálást megvalósítsuk? Nem hiszem, hogy elegendő a háborút betiltani, biztonsági rendszert alakítani és bizonyos mechanikus módon helyreállítani a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokat. Inkább arról vagyok meggyőződve, hogy csak úgv juthatunk el az igazi rendezéshez, ha utáfia gondolunk azoknak az okoknak, amelvek a jelenlegi, köztünk fennálló helyzetet abnormálissá teszik és ha minden erőfeszítést megteszünk ezeknek az okoknak az eltávolítására. Ezzel elérkeztem ahhoz a két kérdéskomplexumhoz, amelynek megvitatását a szövetségi kormány augusztusi?-! jegyzékében szükségesnek minősítette. Megkaptuk a szovjet kormány augusztus 19-i válászát, hogy az ön kormánya. miniszterelnök úr. nem akarja kivonni magát e kérdések megtárgyalása alól. Engedjék meg, hogy azoknak a németelmek a szabadonbo- csátásával kezdjem, akik jelenleg még a Szovjetunió területén vagy befolyási övezetében őrizetben vannak, vagy egyéb módon akadályoztatnak e területek elhagyásában. Szándékosan helyezem e2t a kérdést előre, mert olyan kérdésről van szó, amely úgyszólván min den német családot érint. Szívből kívánom, hogy önök helyesen értsék, milyen szellemben akarom ezt a kérdést tárgyalni. Kizárólag az ügy emberi oldalára gondolok. Elviselhetetlen az a gondolat, hogy a hadműveletek befejezése után több mint 10 évvel emberek, akik ilyen vagy olyan módon a háborús események sodrába kerültek, távol tartatnak családjuktól, hazájuktól, normális. békés munkájuktól. Nem sz.abad, hogy bármi provokáló! találjanak abban, ha azt mondom, elképzelhetetlen az államaink közötti normális kapcso latok helyreállítása, amíg ez a kérdés megoldatlan marad. Ily módon nem előzetes feltételv akarok felállítani. Maga a rendezés az, amelyről beszélek. Ha csak lehet, engedjék meg nekünk, (hogy egyszer és mindenkorra megszüntessük a fájdalmas és bennünket elválasztó múltra való emlékezés forrását. A másik kérdés Németország államegysége. Ügy hiszem, egyetértünk abban, hogy Németország megosz tása elviselhetetlen helyzetet teremtett és hogy Németország egységét helyre kell állítani. Ügy gondolom, abban is egyetértünk. hogy ennek- az egységnek a helyreállítása annak a négv hatalomnak, amely a nemzeti szocialista Németország összeomlása után Németországban a fő hatalmat átvette. az Össz-Németországért való közös felelősségéből származó kötelessége. Erre a kötelezettségre hivatkozom. Tudom, amikor kérem önöket, minden erővel törekedjenek e kérdés gyors megoldásába, nemcsak a szövetségi köztársaság lakosainak nevében, hanem minden német nevében is .beszélek. Önök az említett felelősség vállalásában, e kérdés megtárgyalásában is megállapodtak a három nvugati hatalommal. Nem szándékom az eljárást, amelynek a német egységre kell vezetnie, megzavarni azáltal, hogy a négyhatalmi tárgyalásoktól független kétoldali tárgyalási utat nyitok. Kényszerítő kötelességem azon ban felhasználni ezt a találkozást, hogy ennek a kérdésnek a teljes komolyságát alaposan hangsúlyozzam önök előtt és beszéllek önökkel róla, hogy megkönoyftsem és elősegítsem az önök genfi feladatát. Ha a négy hatalom az utat szabaddá teszi, a német népnek lesz a feladata, szabad önrendelkezés útján, az európai jószomszédi kapcsolatok megteremtéséért érzett felelőssége tudatában és a világ békéjének érdekében meghatározni az össznépiét állam épületének belső és kü’ső berendezését. Itt is ismételnem kell. nem támasztok semilyen előzetes feltételt, hanem magáról a rendezésről beszélek. Németország kettéosztottsá- ga nem normális jelenség. Ellene van az Isteni és emberi törvénynek és ellene van a természetnek. Nem találom hasznosnak, hogy ezekkel ..realitásként“ érveljek. Mert a döntő, ami ebben reális, mindenkinek az a meggyőződése, hogy ez a kettéosztottság nem maradhat meg. Engedjék meg. hogy tárgyalásaink során ebben a kérdésben megpróbáljak egy lépéssel tovább menni. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy Európa szívében a feszült ségnek igen komoly tűzfészke marad meg. Európában nincs igazi biztonság a német egység helyreállítása nélkül. Meg kell szüntetnünk ezt a veszélyes tűzfészket, amelyen a szenvedélyek könnyen fellángolhatnak és idejekorán gondoskodnunk kell róla. hogy kielégítsük a német nép elemi szükségletét. Önök azt az ellenvetést tehetik. hegy az újraegyesített Németország veszélyezte:heti s Szovjetuniót. Engedjék meg. hogy először azt feleljem erre hogy a Németországról szó’ó szerződés valamennyi aláírójának (a Szövetségi Köztáirv ságnak, az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britan- niár.ak és Franciaországnak) egyértelmű felfogása szerint az össznémet kormány és az össznépiét parlament teljesen szaMelkezdődő ti as országos kenyérgahonatermeiési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) eredményt elérni. Ezért ezen az őszön minden terület felelős szakemberének kell a legjobb előkészítési módszereket kialakítani és eszerint kelé a munkákat irányítani. Feltétlenül ajánlani kell a tárcsák nagymértékű és sokoldalú használatát az adott körülményekhez képest abban a formában is, hogy kellően megélezve a gyomokat összevagdalja és ezáltal a jő magágyhoz szükséges sekély szántást tegye lel tetővé és azon a módon is, hogy magának a tárcsának többszöri járatásával szántás nélkül állítsunk elő jó mag ágyat. A legnagyobb figyelmet azokra a területekre kell fordítanunk, ahotl kukorica vagy egyéb ka,pásnövény az elő ve lemén;/. Az ilyen helyeken mind a vetés előkészítésének a módja, mind az előkészítés gyorsasága különleges figyelmet kíván, hogy a vetés késedelem néíkü! végrehajtható legyen. A gabonavetés előkészítésének másik döntő tényezője a helyes trágyázás. Szerves trágyára általában ritkán kerül sor kemyéng'abom,a alá, azonban ha elkerülhetetlen a kalászos utáni vetés, akkor feltétlenül hasznos fél adagu, lehetőleg érett szervestrágya kiszórása. A kenyérgabona vetésterületének nagyobb részén Ezonban a műtrágya helyes felhasználásával kell a jó terméshez szükséges talajerőt biztosítani. Figyelembe- véve az őszi vetés mostani körű Imán yeiit, mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a szükséges őszi alaptrágyázást megadjuk a kenyérgabonának. Ez pedig elsősorban a szuperfoszfát alkalmazását követeli meg, s emellett a ’körülmények hez képest szükséges kisebb mennyiségű nitrogénműtrágya / bad döntésére kell bízni, hegy csatlakozük-e Németország valamilyen szövetség,'! rendszerhez és ha igen, melyikhez. Hr. a Szovjetunió úgy véli, Németország újraegyesítéséből biztonságára kár származik, úgy mi készségesen hajlandóik vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy együttműködjünk az ezeket az aggodalmakat is elosztó biztonsági rendszerben. Úgy hiszem, hogy a Németország egységének helyreállításával foglalkozó tárgyalásokkal egyidejűleg az európai biztonsági rendszert is meg kell fontolni. Ennek a szükségességnek kelti vezetnie bennünket, amikor hozzáfogunk a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok helyreállításának közös megtárgyalásához. A szövetségi kormány osztja azt a véleményt, hogy e kapcsolatok megteremtése mindkét ország számára és egymáshoz való viszonyunk szempontjából igen hasznos lehet. A két kormány közötti közvetlen kapcsolat bizonyára hozza já,ru: pontosabb, a realitásokat helyesen látó és értékelő ítéletek alkotásához. A két ország gazdasági viszonyaiban kétségtelenül meg vannak a kölcsönös kiegészítés lehetőségei. A kulturális értékek és tudományos művek kicserélésének megkezdése is helyezendő cél. Engedje meg, Miniszterelnök Ur, hogy az e’mondottak lényegét a következőkben foglaljam össze: hálásan üdvözlöm az őszinte tárgyalások lehetőségiét s tudatában vagyok a tárgyalások nehézségének. E tárgyalások csak a kezdetet jelenthetik. E megbeszélés értelmét abban látom, hogy kapcsolataink normalizálásának feladatát az. általam vázolt összefüggésben egészként tárgyaljuk. Remélem és kívánom, hogy jelenlegi tárgyalásunk. olyan módon, amelyben még megegyezhetünk, moszkvai tartózkodásunk befejeződése után folytatódjék. Biztos vagyok abban, hogyha az megtörténik, várakozásaink végül is olyan eredményre vezetnek, amely nemcsak az általunk képviselt népeknek, hanem a világ békéjének és biztonságának is hasznára lesz. kiszórása is. Mindenütt, ahol nagyobb mennyiségű tarlóma- radivány vagy gyom kerül leszámításra, feltétlenül szükséges, hogy vetés előtt foszfor- és nitrogénműtrágyát együttesen alkalmazzanak. Biztosíthatjuk mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók részére a szükséges mennyiségű szuper- foszfátot és kisebb mennyiségben a nitrogénműtrágyái. Feltétlenül ajánlanunk kell emellett a fejlettebb, élenjáró gazdaságoknak, hogy tegyenek próbát szerves és műtrágya Liszenko-féle kísadagu együttes alkalmazásával A gabonatermés másik döntő tényezője a vetőmag és a vetés. Feltétlenül csírázása próbát keli alkalmazni mind a saját gazdaságban termett mind a központi készletből kapott vetőmagnál A jó vetőmag további feltétlen követelménye a kel&ő tisztítás és a csáva,zás végrehajtása. A tisztításiban jelentősen segítenek a gépállomások: kötelességük, hogy a tisztítógépeket mindenütt időben és a legjobb minőségű munkát biztosítva bocsássák a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók rend érkezésére. A vetőma gcsáváztásra ebben az esztendőben külömileges Erdei Ferenc hangsúlyozta, hogy a jövő évi jó gabona termés a mezőgazdaság minden dolgozójától különleges figyelmet, gondosságot igényel. A termelőszövetkezetekben a kenyérgabonatermés termesztő se elsősorban a szövetkezetek vezetőin és tagjain múlik — mondotta a továbbiakban. — Különleges felelőssége van azonban a szövetkezetek gabonatermeléséért a gépállomások nak. Határozataink többször is nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termeléséért, a megtervezett terméshozamok eléréséért sőt túlteljesítéséért. Ennek különösen nagy jelentősége van éppen a kenyérgabonatermelésben, aho! az összes döntő munkákat a gépállomások gépei végzik el. Ez azt jelenti, hogy minden gépállomási igazgatónak, főnie zőgazdásznak és minden termelőszövetkezetben dolgozó gépállomási mezőgazdásznak, de minden traktorosnak is, az most a legfőbb kötelesége. hogy mind az elővetemé nyék betakarítását, mind a vetéshez való talajelőkészítést, mind a vetés öszes munkáit a lehető legjobb minőségben és a lehető leggyorsabban végezzék el Legfőbb feladatuk: a gépek jó munkáját és teljes kihasználását minden körülmények között biztosítani. Az állami gazdaságokban ugyanilyen módon a gazdaság vezetőinek fizikai dolgozóinak és a gépekkel dolgozó munkásainak kötelessége mindez: megoldani. Az egyéni gazdálkodók n maguk viszonyai között hasonló munkát kell, hogy végezzenek. Ehhez jelentős segítséget adnak a gépállomások is. Nagy figyelmet kelt fordítani arra,, hogy helyesen cs idejében megállapítsák minden egyéni gazdálkodó ken vér- gabonavetési kötelezettségét. Számos olvan hely is van. aho! komoly hibák vannak a vetési kötelezettség megállapításánál. A községi tanácsok végrehajtó bizottságának, a járási és a megyei mezőgazdasági irányítóknak a kötelessége ezt mindenütt gyorsan kijavítani. Sok és fontos feladata van lövő évi terveink teljesítésében a helyi mezőgazdasági irányító szerveknek. Legelső feladatuk, hogy a munka minőségét sokkal jobbon ellenőrizzék, mint eddig tették. Törvényes Jogszabályok teszik kötelességévé minden megyei és gondot kell fordítani Mindenütt; meg kell követeim, hogy nedves csávázási alkalmazzanak a legjobban bevált kosaras csávázási A következő elengedhetetlen követelmény a szükséges vetómagmennyiség elvetése. Különösen két tényezőt kell figyelembe venni. Egyik az, hogy az idén a gabona hektó- liter súlya nagy, emiatt ezer mag súlya eltérő a szokásos* tói, tehát valamivel nagyobb mennyiségű vetőmag alkalmazása szükséges. Ugyancsak rá kell készülnünk arra is, hogy a betakarítás különleges viszonyai miatt alacsonyabb lehet a csiraképesség, ezért ez is az elvetendő vetőmagmennyiség valamelyes növeléséit követeli Az elvetés módja is különleges jelentőségű. Végül különösen súlyos kérdés délben az évbem a vetés ideje. A vetés egyik legfőbb parancsának kell tekintenünk az ideiében való elvetésl Végső határidőnek azt kelt tekintenünk, amit az 1953 decemberi liaitározat előírt, tehát október 31-ét. Ezen belül a vetés lcgjobk idejének a megválasztása már mindenütt a helyi körülményektől függ. Mindenesetre a rozs vetését — az őszi árpáéval együtt — ezekben a napokban már teljes erővel kell folytatni. járási főagronómusnak és beosztott mezőgazdásznak a munkák minőségének ellenőrzését. A helyi tanácsok minden mezőgazdasági felelősét az vezesse, hogy munkájukat döntően az méri: milyen eredményesen dolgoznak termelési terveik teljesítéséért és végeredményben mekkora termést takarítanak be. Államunk sokoldalú gondoskodással segíti elő gabonatermésünk sikerét. Ezek közül legfőbbek: a gépállomások gépei, amelyek elegendők ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben minden főbb munkát elvégezzenek, de ahhoz is, hogy jelentős területen az égvén! gazdálkodók részére is dolgozzanak. Ugyancsak jelentékeny állami segítség a-’, hogv körzetenklnt rendelkezésre ál] olyan mennyiségű minőségű vetőmag, ami lehetővé teszi.' hogv nagyobb termőkí- pességű. jobb minőségű vetőmagra cseréljék ki a búza és a rozsvei őmagot. Ugyancsak gondoskodtunk arról is. hogy a beadási kötelezettségek teljesítése során minden termelőnek vetésre alkalmas minőségű gabonája maradjon vissza. Fontos tényezője a kenyérga- bonatermés fokozásának mindezeken túl az is. hogv haté- konv állami intézkedések történtek a kenvérgabo.na jöve- det mezőségének n megjavítása érdekében Egyik Hvon. hogv n beadási kötelezettség teljesítése ellenében korpajuUa: ásba n részesülnek a termelők, ami magának a beadási kötelezettségre termelt kenyérgabonának a.z ellenértékét is jelentősen növeli. Az ezen felüli kenyérgabona felvásárlása során nődig olyan árat fizettünk ebben az évben a gabonáért, ami már telies mértékben biztosítja e növény jövedelmezőségé!. Teljes mértékben rajiunk ál! — mondotta befejezésül Erde: Ferenc miniszter — hogy a munka helyes íncgszirrvezéj-’o- vel, a munka egyes r/.ozzac.1'- tainaik lelkiismeretes elvégzésével biztos alapot teremtsünk arra, hogy jövő évi kenyérg.- bona-termésünk jobb legyen, mint az idei, s a tervet, am<t pártunk és államunk meghnlá- rozott, feltétlenül teljesítsük. Ez kötelessége és becsületbeit ügye a mezőgazdaság minden dolgozójának. Az országos kenyérgabona - termesztési tanácskozást vasárnap folytatjáSe. A jövő évi jó gabonatermés a mező- gazdaság minden dolgozójától különleges figyelmet es gondosságot igényel
