Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-30 / 203. szám

SS NAPLÓ 1955 AUGUSZTUS SS Á kommunisták marxista-leninista nevelése A kommunista és a munkás­pártok, amelyeket egész tevé­kenységükben a legyőzhetetlen marxista-leninista elméiéit ve­zérel, egyik igein fontos fel­adatuknak tekintik az ideoló­giai munkát a kommunisták eszmei-politikai nevelését. A kommunista és a munkáspár­tok szé’es kőiében felhasznál­ták a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztala teit. s évről évre jobban szer vezik meg a pártoktatást, t r larxista.-leninista elmélet pro- p a bandáját. A népi demokratikus orszá- 8' k kommunista és munkás P ’-*iai most összegezik az el- rvi.lt pártoktatási év eredrné- r-“*t s előkészítik az új, 1955 lf'rt-os tanévet. *7 elmúlt tanévben a Kínai N' •'köztársasé "ban és a többi ráni demok"- ~vs országban a y---> -»szervezetek jelentősen meg javították a kommunisták ma.r- x'sta-leninleta nevelésének irá- nvitáját, s nagvobb figyelmet fordítottak a pártoktatás esz­mei tartalmára. Ezekben az o -szó gokban kiépült a tamuló- k;;-ök. a szemináriumok, az iskolák és a tanfolyamok ki- terledt hálózata; növekedett az e'éadóirodák. a pártoktatási bóráik és a könyvtárak száma; a*ok számára, akik egvénileg tanulmányozzák a mamista- leninista elméletet, előadásokat tartanak, konzultációkat ren­dezne’-': tömeges példánvszám-. oktatásihoz kötő jellegét A marxista-le- kapcsolására. A pártok köz- ninista elmélet nem dogma, ha-1 ponti bizottságai a konkrét nem a cselekvés vezérfonala, fel tételekből kilndutvp dolgoz­zák ki a tan terveket és a te­A marxista-leninista elmélet propagandája akkor a leghaté­konyabb és csak altkor ereéhné nyes, ha harcos, támadó Jelle­gű, ha közvetlenül segíti a szo­cialista építés nagy feladatai­nak -megvalósításáért, a régi, az elhaló ellen, az űj, az élen­járó megszilárdításáért vívott harcot. A pártoktatás sikere nagy­részt attól függ, hogyan Irá­nyítják a pártszervezeteik a kommunisták oktatását, ho­gyan ellenőrzik az Iskoláik, a tanulókörök, a szemináriumok és az egyénileg tanuló kommu­nisták munkáját. Egyes vezető pártfunkclónáriusok azonban édeskeveset törődnek a párt oktatás színvonalának emelésé vei, gyengén ellenőrzik a párt oktatás különböző láncszemei nek munkáját és gyakran esu pán a statisztikai adatok össze­gyűjtésére szorítkoznak. Ehhez még hozzá kell termünk, hogy sokan közülük különféle „ob­jektív“ okokra, többek közt bokros teendőikre hivatkozva nem fordítanak kellő figyelmet saiát eszmei-politikai képzé­sükre. és nem mutatnak pél­dát az egyszerű kommunisták­nak. Ennek következtében ők is elmaradnak, * rosszabbul tel­jesítik kötelességeiket. A kom- muni.sia és a munkáspártok ve­zető szervei helyesein teszik. bv-n ad’ák ki az OKiaiasnozi hogy harcolnak a poh'tfkai ok- sziikséges segédkönyveket; ja- tatás elhanyagolása ellen, vul a propagandista káderek kiválasztása és képzése. A párt szervezetek fokozták a marxis- ta-’erinista klasszikusok mű­veinek, a központi bizottsági ülések, a kommunista és a munkáspártok konferenciái és kongresszusai határozatainak propagandáját. Javult a mar­xista-leninista politikai gazda­ságtan tanulmányozása; sok országban a tavalyinál jóval szélesebb körben szervezték meg az SZKP történetének ta nulmánvozásá ti A mindennapos politikai kép zésnek, a marxista-leninista elmélet propagandájának meg- va-n az eredménye. A népi de mokratikus országok kommu­nistái mind tevékenyebben, mind nagvobb kötelességtudat­tal működnek mint a tömegek igazi szervezői a szocialista építés minden területén, kímé­letlenül harcolnak a burzsoá Ideológia ellen, a marxista- leninista elmélet vulgar!zálása és meghamisítása ellen. Nagy hiba volna azonban, ha beérnék az elért eredmények­kel, s nem látnák a fogyatékos­ságokat, amelyek még ma is megvonnak a párttagok és a tagjelöltek marxista-leninista nevelésének megszervezésében. Mint a népi demokratikus or­szágok kommunista és munkás pártjai vezető szerveinek hatá­rozatai megállapítják, a pro­paganda- és agitációs munka még mindig elmarad az élet által diktált égető feladatok, a szocialista társadalom építésé­nek feladatai mögött; A szocialista építés nagy ügye megköveteli, hogy az összes kommunisták, de különösen a párt funkcionáriusok rendszere­sen munkálkodjanak eszmei- politikai színvonaluk emelésén, állandóan és kitartóan tanul­mányozzák a marxista-leninista elméletet. De a valóságban korántsem ez a helyzet. Pél­dául. mint a Magyar Dolgozók Pártiának Központi Vezetősége megállapította, az önkéntesség elvének helytelen értelmezése arra vezetett, hogy egyes párt- szervezetekben a kommum isták nagy részét nem vonták be az állandó politikai oktatásba Ugyanez volt a helyzet tavaly I engyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és más or­szágok ewes pártszervezetei­ben is. Világos, hogy ezzel megszegik a szervezeti szabály­zat egyik legfontosabb köve­telményét, amelv előírja, hogy minden kommunista állandóan munkálkodjék öntudata fej­lesztésén, igyekezzék elsajátí­tani a marxizmus-leninizmus tanításalti A múlt tanév során kitűnt, hogv számos pártszervezetben a pártoktatásnak súlyos fogya­tékossága. hogy még alacsonv a pártofctatási foglalkozások eszmei-elméleti színvonala. A propagandisták még nem min­dig kapcsolják össze az elméle­ti tételeket a közvetlen gya­korlati feladatokkal, ame­lyeknek megoldásán a párt. fá­radozik. kevéssé tárják föl a marxista-leninista tanítás al­A kapitalista, a gyarmati és a függő országok kommunista és munkáspártjai munkájuk bonvolnit körülményei és nagv nehézségeik ellenére jelentős erőfeszítéseket tesznek tagja­ik politikai képzésének meg­szervezésére. Az Olasz Kommunista Etárt például elérte, hogv többszáz­ezer tagja szívósan és kitartóan munkálkodik eszmei-politikai színvonalának emelésén. Meg­szervezték a különféle tanuló­körök és tanfolyamok kiteriedt hálózatát, emelvnek az a célja, hogy a párt kádereit felvér­tezze a marxizmus-leninizmus alapjainak szükséges Ismere­teivel. Olaszországban csupán 1951-től 1954-ig több mint 257.000 hallgató végezte el a pártoktatás különféle tanfolya­mait. Tavaly csupán az egy­hónapos tanfolyamokon 1316 kommunista tanult; több száz­ezer kommunista más oktatási formákban vett részt A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága által szer­vezett pártiskolá/toon, a megyei és az üzemi pártszervezetek is­koláiban jelenleg több száz ve­zető pártfumkciónárius részesül marxista-leninista képzésben. A megyei és az üzemi pártszer­vezetek a pártáktíva számára szemináriumokat rendeznek; A párlseitekben szervezett nevelő jellegű vita-előadásokon renge­teg kommunista vesz részt. Németország, Nagy-Britan- nla, Ausztria, Indonézia. Japán, Brazillá, Argentina és más or­szágok kommunista pártjai nagy eszmei-nevelőmunkát vé­geznek tagjaik körében. Kana­da Haladó Munkáspártjai pél­dául a pártaktiva számára Is­kolahálózatot szervezett, a nagyvárosokban pedig megin­dította a dolgozók esti főisko­láit. A marxista-leninista el­mélet aktív propagandája se­gít a kommunista és a mun­káspártoknak abban a harcban, amelyet a munkásosztály egy­ségéért, a dolgozók életbevágó követeléseiért és demokratikus jogaiért, a nemzeti független­ségért és a tartós békéért vív­nak; Több kommunista és munkás párt központi vezetősége nem­rég tartott ülésén gondosan ele­mezte a pártoktatás megszer­vezésének eredményeit és fo­gyatékosságait, és kiielölte a kommt mi sták eszmei-politikai nevelése megiavításának útja­it. A vezető oártszervek abból indulnak ki. how a mai nem­zetközi helyzetben, amikor a békéért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a dolgozók létérdekeiért vívott harcban bonvoluti feladatok hárulnak a pártokra, különösen nagy gondot kell fordítani a kom­munisták eszmei felvértezésé- re. Valamennyi pártban nagy figyelmet fordítanak a propa­gandista káderek kénzésére. n pártoktatás egyes formáiban résztvevő párttagok helves ki­választására, az elméleti okta­tás és a közvetlen gyakorlati tevékenység szorosabb össze­matJkal terveket az új tanévre. A pártszervezetek, abból ki­indulva, hogy a politikai okta­tás legfontosabb formája a kommunisták egyéni tanulása, mindent megtesznek, hogy a tanév folyamán állandóan meg felelő segítségben részesítsék az egyéni tanulókat. A marxizmus-leninizmus a kommunista és a munkáspár­tok erejének és életképességé­nek kimeríthetetlen forrása, biztos iránytűjük, venércsllla- guk. A kommunista és mun­káspártok a marxista-leninista elmélet segítségévei eligazod­nak a konkrét körülmények között, a konkrét helyzetben és megtalálják a legbonyolultabb feladatok megoldásának helyes útjait. A marxista-leninista el­mélet alkotó elmélet, amely szakadatlanul fejlődik és új ta­pasztalatokkal, új következte­tésekkel és tételekkel gazdago­dik. Az új tanév késedelem nél­küli és szervezett előkészítése sokban hozzá fog járulni, hogy a kommunisták még jobban el­sajátítsák a munkásosztály nagy, felszabadító Ideológiáját, s hogy a kommunisták nagy tömegei még elmélyültebben tanulmányozzák Marx, Engels, lüenki, Sztálin hatalmas, élet­igenlő tanítását, amely a kom­munista és a munkáspártokat felvértezi a társadalmi fejlődés és az osztályharc törvényeinek ismeretével, a béke, a demok­ráciái és a szocializmus ügyé­nek legyőzhetetlenségébe ve­tett nagy hittel. (A „Tartós békéért, néni de­mokráciáért.“ legújabb számá­nak vezércikke.) Pékingbe érkezett a Kolo jugoszláv népi ének­és táncegyüttes Pefciiry» (Uj Kína). A Kolo iugort! áw népi ének- és táne- egyfWtes Olga Slcovram vezeté- séveü „ kínai IkuSiturálís ügyek mlmáprtérnima meghívására Pp Wogfce érkeaett. Az együttes tRgjrt tttblb. rrrtrtt eev hónapé« tartózkod­nak majd Kínában. A* országos mezőgazda- sági kiállítási iroda \ közleménye Az országos mezőgazdasági kiállítási iroda közli, hogy a je­gyek mindenütt a terjesztőknél vannak. Vidéken a megyei, a járási és közséeii tanácsok- náli a gépálUrmáisdknán, a MEDOSZ szerveknél, a fÖCd- műwesszövetkezeti bolt okban és az üzemi közönségszervezők nél lehet megvásároltra, a ked­vezni,énves; áru elővételi jewel. Megkezdődött Londonban az augol-Söiök-görög értekezlet London (MTI). Az A FT* je­lenti, hogy hétfőn délután meg kezdődött a Fő Mkő»-tenger ke leti medencéjének, különöskép­pen Csprusnalk poiKfosi és stratégiai pnohlémáiva4 foglal­kozó angod-görög-tőrök; érté­kérteit. A kűliaötteégeket „ jcül- üwmánd®»teinek vezetik. Marokkói kérdés Párái* (MTI). A marokkói kérdés megvitatására vasárnap estére összéhiívoitt francia má- njsciteinteinóics kilenc óra ho6z- szat tem-tió szakadatlan tárgya­lás eHonére sem tudott *vég- legcs megáitapadásra jutni. Po­litikai megfigyelők snerimt n tanácskozáson lefolyt szenve­délyes viták kiélezitek az el- lonitéteket és a mimisztertainác.s ülésé; éjjel fét kettőkor fel kel ­lett füiggesziteni anélkül, hogy a iegV-nyegeflohb kérdésekben iTvegállaopodá« jött volna létre. * A mánftratartsnáci hétfő ti­zenkét órakor folytatta a tna- roítioóí ftgyok tanuirnámyoBá- sáit — jefienti er. AFP. A jugoszláv Ipar sikerei Belgrád (TASZSZ). A Poé­tika közti a Jugopne* hírügy­nödrségnefc a jugoszláv ipar ez év júPnuri munkájáról szóló idleinitését. A jcf.öntés közli, hogy az ipari termelés az id,ón júliusiban a tavaly júliushoz vi­szonyítana jelentős sikereket ért el. Tavaly júliusban a.z ipart termelés indexe (az lOű.t—as tér melésit száznak véve) 109 vált, i-z ddiín viszont 133. Az 19öö. január—júliusi időszak ipari termelése 21 százalékkal vek nagydbto a tavalyi év azonos dőszakáénál. Az idei első fél­évi teumeCés öt év óta a leg- r.egybbb. Az idén júliusban léginká-bb a vegyipar, valamint a vasko­hászait termelése nőtt meg. Max Reimrtnn nyilatkosGla Bérűn (TASZSZ) A Freies Volle közölte Max Keirruxnnak, a Német Kommunista Párt el­ső tétJcáránaJc nyiltakozatÁt. Reimann hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrata és kommu­nista, pártonkívüli is keresz­ténydemokrata munkásoknak a parasztokkal is minden béke szerető hazafival együtt to­vább kell harcolniok a néme­tek kölcsönös megértéséért. Né­metország újraegyesítése nem valósítható meg az európai biz tonság árán. sem pedig a nk- met nép békés és dem okra kus érdekei ellenére. Német­ország újraegyesítése csakis az európai biztonság szavato­lásának útján, a nyuga/bnémet- országi monopáUsták és mili­taristák élleni következetes harcban a Szövetségi Köztár­saság és a Német Demokrati- kus köztársaság közeledésé­vel lehetséges. A béke fenntar fásának, leghatékonyabb biz­tosítéka az európai kollektív biztonsági rendszer megterem­Reimann az össznépiét vá­lasztásokkal kapcsolatos kér- désre válaszolva ezt mondot­ta: Nem lehet szó szabad Ossz- német választásokról, ha fenn maradnak a párizsi egyezmé­nyeik, ha uralmon vannak a mMrtaristák, ha a Német Kom munista Párt betiltásával fe­nyegetőznek, üldözik a béke és demokrácia híveit, ha tart a fasiszta és militarista egye­sülésekhez tartozó banditák terrorja, fokozódnak a táma­dások a szakszervezetek ás a munkások sztrájkjoga ellen, ha uralmon vannak a politi­kai hatalmat megvásárló mo­nopóliumok ... Ezért most Ny ugct-Né me tország kan meg kelti 'eremteni a demokrati­kus körülményeket, annak biz­tosítékát, hogy ragaszkodja­nak az alkotmány demokrati­kus elveihez. Ez lesz a két né­met állam közeledésének és Németország demokratikus alapon való békés újraegyesí­tésének belpolitikai fettétele. A TASZSZ jelentése Hasszer egyiptomi miniszterelnök nyilatkozatáról Kairo (TASZSZ) Sajtó Jelen­tések szerint Nasszer egyipto­mi miniszterelnök a napokban fogadta Byroade-t, az Egyesült Államok egyiptomi nagyköve­tét és nyilatkozatot tett előtte. Nyilatkozatában elítélte art a tényt, hogy a NATO haderőit az északafrikai országok nem­zeti felszabadító mozgalmá­nak elnyomására használják fel. Az Egyptian Mail című lap szerint Nasszer e tényt a valamennyi arab ellen eiiköve- ett ellenséges lépésnek minő­sítette. Hivatalos közlemény szerint Nasszer kijelentette Byroade- nek, hogy az egyiptomi kor­mány a NATO fegyveres erői­A kukoricanemesitési konferencia r mi r zaroulese A Magyar Tudományos Aka­démia nemzetközi jellegű ku- koricanemesítési konferenciá­jának résztvevői pénteken, szombaton és vasárnap vidéki látogatásokon a helyszínen ta­nulmányozták a magyar ku­koricanemesítés eredményeit. Sedclrnayr Kurt, kétszeres Kossuth-díj-as akadémikus el­nöklésével a konferencia hét­főn délelőtt tartott záróülését, amelyen résztvett Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter és Manninger Rezső Kossuth-dí- jas akadémikus, az agrártu­dományok osztályának elnöke is. Az ülésen határozatot fogad tak el, amely többek között kimondja: a konferencia részt­vevői egyetértenek abban, hogy a kukoricanemesítéssel és termesztéssel foglalkozó kutatók szorosabb nemzetközi együttműködése nagy lépéssel viszi előbbre e fontos növény nemesítését és termesztését. Áttérve a konferencia mun­kájának értékeléséra, elsőnek I. J. Gluscsenkó szovjet aka­démikus szólalt fel. A kon­ferencián résztvett többi kül­földi küldött is felszólalt. Az értekezlet Sedelmayr Kurt zárószavaival ért véget. A konferencia befejezése után sajtófogadást rendeztek. nek észalcafrftaai bevetésé» úgy tekinti, hogy „nem csu­pán Franciaország részéről el­lenséges lépés, de ellensége*' lépés az északatlanti szerződé? valamennyi résztvevő országa részéről is, amelyek Francia- ország számára megengedtél» e ténykedéseiket." A miniszterelnök az ameik kai nagykövet előtt kifejezés re jutatta, hogy Egyiptom ria< dalommal szemléli a marokkó események kimenetelét, vala mint a jogukért és szabadsá­gukért küzdő fegyvertelen emberek elleni erőszakos tet­teket,” Nasszer megkérte az ameri­kai nagykövetet, hogy nyilat* kooatánsk tartalmát hozza az amerikai kormány tudomásá­ra. Az arabok tiltakoznak a NATO-csapatok északnfrikai felhasználása ellen Kairó (TASZSZ). Mint „ .saj­tó köali, Ahmed Kairót Szaid. egyiptomi külügymi rúszibeT'h.e- lyettes fogadta a NATO-tag- oirszágclk kairói diplomáciai képviselőit és átadta nékik az egyiptomi kormány nyilatkoza­tát. Egyiptom kormánya nyi­latkozatában tiltakozik az el­len, hogy Franciaország NATO csapatokat és hadfelszerelés», használ fel Észak-Afrikéban a nemzeti ftlsaabadiítónor.ea k»i; oinyomá sára. A pécsvidéki őszibarack-termesztés jövője özei félévszázados múltúra viisszatekiimtö pécsi ba_ racktermesztés kiváló eredmé- nyeáiről győződhettünk meg a most rendezett őszibarack ki­állításon. Augusztusban az or­szág összes baracktájaiibain rém dertek kiállítást és az országos bírálóbizottság véleménye sze­rint a pécsi barack minőségi szempontból magasan felette áll a többinek. A minőségi fö­lény bizonyítéka az is, hegy erről a vidékről indult meg legelőször a barackexpomt. Ahhoz, hogy a pécsvidéki őertbaraok-termesztés jövőjét kirajzolhassuk, meg kell is­mernünk a jelenlegi helyzetet A pécsvidéki baracktenmesrtés jelenleg Pécs centrummal Pécs tői Pellérdig, majd innen el­lenkező irányban Nagymeszes­ig, a déli lejtőkön folyik. Főbb talajtípusok: a pannonhomok, a lősz, a permi homok, a ver- fenj pala, rhftti homokkő és a meszes mángás agyagtalaj. Az egyes talajtípusokat és azok kémiád reakcióinak a fáikra gyakorolt hatását figyelemmel kísérve az a kép akkui ki, hagy a barackfák legjobban a pannonliomok-talajban díszle­nek. Eddig általában az volt a felfogás, hogy a barack legjobb termőtalaja a meszes agyagta- laj. A pécsi termesztési tájban a tények mást mutatnak. A Mjíklós-majorri szólói*» pél­dául, melynek talaja pannon- homok, kiváló kondid ó'Jan vannak a fák. Nagymeszes irá­nyába haladva azonban ahol már a meszes, márgás agyag az uralkodó talajtípus, a fák levelei mindjobban sárgulnak, sőt egy bizonyos vonaltól a szőlőkben barack fát már nem láthatunk. Az eddigi vizsgála­tok megállapításai szerint a talaj 10—15 százalékos fizioló­giai mésrtartaima mellett még zöldek a levelek, a fa terme­lékenysége is kifogástalan, de ezen felüli mészmennyisépii talajban már a levólsárgaság jelei mutatkoznak. A táj mikroklímájára jelleim ző a télutói korai felmelege­dés. Fenológiai összehasonlító vizsgálatok szerint e tájban vi­rágzanak a fák legkorábban. A korai virágzás következté­ben hazai viszonylatban innen kerülnek legkorábban piacra a korai barackok. Termesztéspolitikai szem­pontból az egész tájra jellem­ző a kisüzemi termesztés. 400— 800 négyszögöles telepítések­ként vagy szőlővel vegyesen helyezkedik el a barackfa. Eb­ben a vonatkozásban az ország ban egy egyedülálló jelenséget állapítottam meg: itt az őszi- baraokterület a szőlő rovására terjed, és az őszibarack-ter­mesztéssel, mint külön műve­lési ággal is foglalkoznak. A túlsúlyban kisüzemi termesz­tési rendszer miatt magától ér­tetődően az alkalmazott agro­technika nem veszi figyelembe kellően az újabb kutatásokból leszűrt tapasztalatokat, melyek alkalmazásával lényegesen emelhető lenne a helyi barack­kultúra termesztési eredménye. Hiányosságok mutatkoznak a talaj lercmbolódás elleni küz­delem. valamint a korszerű tápanyagutánipótlási módszerek alkalmazása terén. Egyelőre még túlsúlyban a helyi piac ellátására folyik a termelés. A termesztett gyü­mölcs kiegyenlített, küllemű eg kifogástalan, a termelőik in­kább a nagyobb gyümölcsök kinevélésére töneíkszenek. Saj­nos, még túlságosan sok fajtát termesztenek. S annak ellené­re, hogy ebben a talajban érik a hazai viszonylatban legko­rábban a barack, nem a karán érő barackból, hanem az au­gusztus-szeptemberben érő faj­tákból a legnagyobb a termesz tési felület. Legelterjedtebb fajták az Alexander, Amsden, Fond-korai, Nagy mignon, Champion. ETberte, Rivers, Triumph. A táj falakait általánosan---------------------jellemzi azoic na k humuszban való szegény­sége. Ért csakis megfelelő szer vestrágyázással lehet pótolná, azaz a talajt megfelelő hu­muszállapotba hozni. A hegy­vidéki kultúráknál a talaj meg felelő humuszt a rtalma döntő fontosságú, mivel a talaj víz­tartó képességét lényegesen befolyásolja. Mivel a barack- termesztés rendszerint nincs összekapcsolva trágyatermelő üzemággal, a szervestrágya be­szerzés rendkívül nagy prob­léma. Itt Pécsett a legjobb eredményeket tőzegfelcáltrágyű val lehet elérni. Mivel s«"a- nyú kémhatású, a túlságos fi­ziológiai mósztartalmat senile­gest tó, nagyon emeli a teled víztartó képességét és min 1- emelletf a többi szerves trá­gyához viszonyítva a legol­csóbb. Sajnos, a dombvidéki baracktenmesztésnél a zöldtra- gyázási kísérletek eddig nem hoztak kedvező eredmények«.**, mivel a talaj vízkészletét a nö­vényzet annyira igénybeveszi, hogy a barackfa növekedése és tormelókemys-óg tekinteté­ben ez inkább hátrányosnak, mint előnyösnek mutatkozott. A gyomoknak szeptcm’eer-ototó bor hónapokban való megha­gyása és téli alátakarása azzal a veszéllyel jár, hogy elszapo­rodnak a gyomtnagvek. .4 szerves trágyázás egymagában nem kielégítő: csak a humusz- állapotot fenntartó vagy gya­rapító tevékenységnek szabad minősítenünk, a teljes trágyá­zás csak szerves- és műtrágya együttes használata mellett képzelhető el. A baraokfák és a gyümölcs küllemi sajátossá­gai alapján megái lapíthat 6 hogy több gondot kell fordíta­ni a káli műtrágyával vall trágyázásra. A dombvidék! ba- rackteiTnesztésnél a káliumnál/, u lehető legnagyobb szerep» ven. A kálinak a szúndioxie

Next

/
Thumbnails
Contents