Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-30 / 203. szám

19SS AUGUSZTUS SS NAPLÓ PÁ RT ÉS PÁR TÉPJTÉS * Tartalmas, helyt er vekben gazdag felvilágosító műm hát l Taiai-ag: „ijzqp jöveöefimijnk lese az. idlén." Teljesíti-e Komló a 2000 t< n lás bányászEiapi vállalását ? Amikor az ekVik befejezte mondókáját, Márton elwtóre kért szót. Körülbelül a követ­kezőiket monota: — Ez így nem mehet tovább A járásban mindenütt erősöd nek a szövetkezeteik:, csaik itt, Markócom topogunk egy hely­be. Persze, önmagától senk, nem lesz szövetkezeti tag. meg keil győzni az egyénieket Ezért javaslom, hogy a szövet, kezet tagjai vállalják egy-két egyéni paraszt felvilágosítá­sát . . . A üahiban, a járásnál is úgy emlegetik ezt a közgyűlést, mimt a fomdulöipontot. Mert Mártom elvtár« után sorban álltak fel a szövetkezeti pa­rasztok és név szerint meg­mondták: én ezt és ezt, a dol­gozó parasztot nyerem meg a szövetkezeti gazdálkodás szá­mára. S azóta húsz egynéhány «nnber wa­V». hinti cl g fpti’ha-n a szö­vetkező« rqnriolatát. Most már le lehet mérni: mi­lyen tartalmában és módszeré­ben ez a mevelőmurlka? A népnevelők szavát hallgat­va először is az tűnik szembe, hogy még nem elég szentély­hez szóló', nem elég konkrét. Helyes, hogy „ népnevelők zö­me szövetkezeti tag s közülük egy-kettő a tavasszal írta afá a belépési nyilatkozatot. Ka­bul József is az új belépők kö­zé tartozik, s szomszéd iával Bábut K, Józseffel .foglalko­zik. Szinte a nap minden sza­káiban, de különösen esténként beszólgotr.ek sokat. ..Tudoo, én már voltam szövetkezetben, de tőle beszélték a fejemet és ki­téptem. Visszajöttem, mert itt könnyebben boldogulok. Nem is cserélnék senkivel, kitartok a szövetkezet mellett.1' Ez ért­hető beszéd, de kevés. Még sosem momdtj, el neki azt. amit Pár porc alatt kiszámítottunk- miért boldogul könnyebben, öt hónap alatt kétszázötven mun., kaogységet szereztek, erre 1 mázsa búzát, öt mázsa árpát és közel háromezer forint kész Pénzt kap eddig. Hol van meg Sz év vége, a kukorica, Q bur­gonya, a dohány betakarítása, cukorrépájuk első díjat nyert ® sellyei kiállításon ... Ezer. érdemes komolyan gondolkoz­ni. Már ebből L kttönlk. hegr a, feH'iiáii'om'tó munka álta­lános nem helyi jellegű. Beszélnek ® tsz-ről, de nem az eredményéből. Ez pedig a kö­vetkezőképp történik: áthasonlításával (cukorképzés) fontos szerepe van és kiegé­szíti fl nitrogén munkáját. A nitrogén hatására a levél meg­növekedik, de a cukorképzés fokozását ’ csak a megfelelő káli ellátás teszi lehetővé. A '-»áliivegyületek a víz felvételi fokozzák, viszont a vízpárolog­tatást csökkentik. A mész el­osztást (levél sárgulést) a Kálium egyoldalú fokozásával tudjuk ellensúlyozni. A mész könnyen kiszorítja a káliumot ® Plazma határrétegéből — ez bninagában is hátrányos, de ezenkívül a kellő vízfelvétel: is meghiúsítja. Ha a levélsár- aaság a túr sok mésztől ered. clorozis elleni küzdelemnek egyik leghatásosabb módszere a kálitrágyázás. Mivel a ká­lium a cukorképzést elősegíti, fontos, hogy ezt bőségesen jut­juk a talajba. Ezzel a fák ellenálló képességéi a téli faggyal, a szárazsággal szem- fokozzuk és a gyümölcsök ízére és színére is nagyon ked- Vezó hatással van. A mersfe eló tépanyag­‘—--------------- utánpótlás cs ak úgy vezethet jó eredmény re, ha megfelelő talajmunká- yttl párosul. A déli lejtők ta- isjművelésénél a legfontosabb Probléma a helyes vízgazdál- Kodás, mert ezeken a helyeken rendszeresen öntözni nem le­ck A talajban minél több ermeszetes nedvességet kell ysszegyüjteni és azt minél job- tárolni. Ezt úgy érhetjük *y* "a Tnindon őssz-el a talajt uélytn megmunkáljuk cs a Egyéni paraszt: „Netoünfc is“ Ezzel megszakad a beszélgetés s a szövetkezet aeszonytagja: igen mérgesek az ilyen válasz hallatáin. Pedig mi sem köny- riyébb, mint írt keresni a baj­ra. Vegyenek csak papírt, ce­ruzát és végezzenek egy kos számítást. A szövetkezet eddig, — nem pontos seánríítások sze­rint — öt kiló búzát, három kiló árpát, öt kiló kukoricát és tizenegy forint készpénzt ffizet egy munkaegységre, ehhez jön még a dohány, cukor és sok más. Számítsák lei ebiből egv- egy tag jövedelmét, úgyszintén az egyéni parasztét és vessék össze a kettőt! A számok nem csalinak, megmutatják: kánok nagyobb a jövedelme. A szö­vetkezett tagokéból csak a ke­véske adót kell levonni, annál többet az egyéniéből: a számí­tás díját, az adót, a leadást, stb. Ha az első szóra nem is írják alá a belépési nyilatko­zatot, de gondolkodni fognak a dolgom. A népnevelők mór sokszor beszélgetitek Vajda Sándor kö- zépparaszittal is. Se igent, se nemet nem mondott: ..Belép­nék, de miért én legyek az el­ső?“ A faluban mások is ilyen véleményem vannak. A népne­vei őmumlkia módszerbeli fogya­tékossága. hogy a kérdésre nem találják meg a megfejelő választ. Itt csupán arról var­szó, hogy » dolgozó na rasztek vá ra - kovaiak, figyelik kik lén- nek l>e. s ha e'öttiik tekin­télyes gazdáit választják a szövetkezet; utat, akkor egy­szerre má« véleményen lesz nek. Ilyen ember Ibráksz József mintagazda is, szavára hallgat­nék, példáját sokan követik. Elsősorban az ilyen gazoéklkgu ioglalkozzan.sk többet, győzzék meg őket. szívesen mennek uta mik másak is. — Hiába úgy sem lépnek be ... — mondja Gulyásmé, a tsz könyvelője. A tsz-tagek zö­me hasonló nézetet vall, kissé türelmetlenek, az első nehéz-' ségek láttán megtorpanm-sik. Az. :dősebb Bábut bácsii régi tsz- tag, fiú unokája is vele együtt dolgozik, a lány azonban kí­vül van. A szövetkezeti tagon mindig mondogatják, hegy öreg apja nyakán él, henyél, de amikor kérdik tőlük, miért nem hívják maguk közé. az: válaszolják: azzal nem lehet nyáron át többszöri kapálással gyommentesen tartjuk. Igen lényeges a talaj lemosódásá- nak megakadályozása. Sajnos, mint már említettem, a, talail megkötő köztes növények al­kalmazása a fanövényre hátrá­nyos. így a csapdák viz lefo­lyását csak kellő tereprende­zéssel érhetjük el. Sáncolás­sal, megfelelő tányérozással, a víznek csatornákkal megfelelő helyre vezetésével minden le­hetőséget fel kell használnunk hogy minden csepp csapadékot megmentsünk barackfáink szá­mára. Miután megismertük a tá.i főbb termesztési problémáit, ezeknek a figyelembevételével kezdhetjük csak meg biztos alapokon a táj további kiépí­tését. Ha a helyi piac ellátásán túlmenően az ex port-termesz­tésre is fel akarunk készülni, a területi terjesztés problémá­ja merül fel elsősorban. A ki­tűnő termesztési adottságokat nyújtó területegységek kereté­ben a terület felfejlesztés prob lómáját meg kell oldani. Első­sorban a megfelelő fekvésű pannonhomok és lősztalajok- kal' rendelkező területeket kell a termesztés céljára felhasz­nálni. Ezek elég mély réte­gűéit, mert az igényes barack- fa követelményeit csak 80— 100 r-n mély és megfelelő fi­zikai állapottal bíró talajok elégítik ki. A legalkalmasabb egység*'- Mecsekalja—Cserkút. —Knvágoszöllős hegyvonulat déli lejtője, egészen Bodálg. valamint a siklási hegy déli szelesen Mm jeleníthet me®- nyugvást beszél®f»3enek több­szőr ig vele a népnevelők, ha miffídjáirt r.em is ígéri meg, hogy belép a szövetkezetibe, menjenek el hozzá újra é? új­ra! Csak így lehel meggyőzne az embereiket. Az irányítás. a segítség hiá­nya miatt nem bontakozott ki tartalma« népnéve'ő- munka. A pártszervezet — bár kitt lét­számú — nem tartja kézben, Czifoófc ©Lvtáns, a párttitkór nem is tagja a tsswnete. Emiatt nem terjedhabnak el a népne­vetek hasznos módszerei. Ka­mu Józsefné például arról be­szél a kívülálló assaanyoknak, hogy konyhaszekrényt, ruhát ég egyebet — őket ea különö­sen érdekli! — vásárolt jöve­delmükből. Az ellenség osto­ba rágalmakat terjeszt, 6 akad­nak népnevelők, akik nem tud­nak miélitó választ adni ezek­re. A népnevelőik rendszeres irányítása, esetén ilyen nem fordulna elő, a ma felbukkanó álhíreket, rágalmakat nyom­ban vissza tudnák utasítani lelepleznii terjesztőiket. A marfcócá tsz .tagjainak kez­deményezése jelentős lépés előbbre. Ma már több-keve­sebb sikerrel agitálnak, hogy gyarapítsák a szövetkezet tag­létszámait. Most az a feladat, hogy tartalmas, érvekben gaz­dag, helyi jellegű feMMgosító munkát végezzenek. Van eh­hez erejük, tehetségük. Vasárnap délelőtt a városi és megyei tanács a MESZÖV- vel és az Agrártudományi Egye sülettel karöltve tapasztalat­csere-értekezlettel egybekötött őszibarack-kiállítást rendezett Pécsett a Magyar-Szovjet Tár­saság székházában. A kiállítá­son az állami gazdaságok és a Szőlészeti Kutató Intézet mel­lett mintegy harminc pécsi és baranyai termelő vett részt leg szebb "őszibarack termésével. Az első díjat Tarr Mihály, a másodikat Heil János, a har­madikat pedig Tiszai János nyerte el. Oklevéllel tűntették ki kiváló terméséért Mohácsi Ferencet, Kereszti Józefet, Ka- viák Ottót, Antal Pált és Csonka Vilmost. Az állami gazdaságok versenyében az el­lejtője Villánytól Diósviszlóig, illetve Terehegyig. Alkalmas még a mohácsi hegyvonulat déli lejtője. Előre láthatóan 5(H)—600 kh.-nak barackfávai való telepítése lenne szüksé­ges ahhoz, hogy a célkitűzés­nek megfelelő mennyiséget le­hessen produkálni. A b a r ac h világpiaci helyzetét figyelemmel ki­----------------sérve, a helyzet az , hogy az üzemi barackter­mesztéssel foglalkozó államok közül mi vagyunk a legésza­kabbra. A tőlünk délre fekvő nagy barackmennyiségeket elő állító államok;.: Olaszország, Franciaország stb. termelvé- nyei csak augusztus közepéig kerülnek piacra. A mi adott­ságunknál fogva még szeptem­ber—október hónapokban is nagymennyiségű és jóminősé- gü barackot vagyunk képesek termelni. Az export piacokon a környező népi demokráciák fővárosaiban nekünk kell el­foglalni méltó helyünket, az említett időszakban érő ba­rackokkal. A szállítás a mai technikai felkészültség mellett már nem probléma. A távol­keleti és északi államok pia­caira is gondolhatunk. Tehát korlátlan lehető ■A«’,vk van ezen a téren. Pécs vidéke, mint jelenleg is a legjobb mi­nőségű tarackot termő tájnak legfőbb hivatása lenne, hogy hazai viszonylatban magához ragadja a kezdeményezést és a lehető legnagyobb eréllyel hozzáfogna ezen új lehetősé­A Komlói Szénbányászati *"* Tröszt dolgozód a fel- szabadulási serleg elnyerése majd a Minisztertanács és a SZOT elnökség zászlajának megszerzése után nagy lelke­sedéssel készültek az V. ma­gyar bányásznap méltó meg­ünneplésére. Augusztus 20-a előtt alkotmánydekád, a bá­nyásznap sikere érdekében pedig bányászőrség versenyt hirdettek, s felhívásukhoz csatlakoztak egymás után az ország összes bányaüzemei. A komlói bányászok az al­kotmánydekádban felszámol­ták havi elmaradásukat és adósság nélkül ünnepelték alkotmányunk ünnepét. Az augusztus 19-i ünnepi mű­szak után mindenki azt vár­ta, hogy a komlóiak az ün­nep utáni napok alatt bevált fák adott szavukat s meg­szerzik vállalásuk teljesítésé­hez szükséges 2000 tonnás tervtúlteljesítést és az álta­luk hirdetett „bányászőrség" versenye során talán több­szörösen is túlteljesítik fel­ajánlásukat. Nem egészen így történt. Négy nap telt el Komlón az ünnepek után tervteljesítés nélkül s hétfőn reggelig a tröszt havi átlagteljesítmé­nye mindössze 100.4 százalék. A vállalásból mindössze néhány tonnát teljesítettek, s ezt a tröszt műszaki veze­tői elsősorban technikai ne­hézségekkel magyarázták, amiben volt is sok igazság, így többek között a II/A keresztvágatban keletkezett tűz csaknem teljes egészében megbénította a Il-es üzem Donovál körletének munká­ső díjat a Pécsi Állami Gaz­daság, a másodikat a Szőlé­szeti Kutató Intézet nyerte, míg a Siklósi Állami Gazdaságot oklevéllel tűntették ki.Az egyé ni termelők és az állami gazda­ságok közötti verseny győzte­sei, valamint kitüntetettjei résztvosznek a szeptember 3-án Budapesten megnyíló Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítá­son, Ugyanott adják át nekik a díjakat és az okleveleket is, barack-termésüket pedig Pécs­ről repülőgépen szállítják a fővárosba. Az őszibarack-kiállítást Berki Fülöp, a városi tanács elnök- helyettese nyitotta meg. A meg nvitó nt.ó.n fir fi. • mos tudományos kutató tartott színvonalas értekezést az őszi­barack-termelés kilátásairól. gek kihasználásához. A fajta­megválasztás tekintetében első sorban a máris nagy közked­veltségnek örvendő Champion, IH Haie, Klberta, Belle de Cap, Chipley kerülhet szóba. Egy figyelemreméltó lehetősé­ge lenne még a pécsi táj ba­racktermesztésének, de ezt in­kább csak a hazai piacok ellá­tása mértékéig kellene kifej­leszteni. Nem. szabad meg­feledkeznünk arról, hogy 8— 1.2 nappal korábban jelenhet meg a pécsvidéki barack. En­nek a lehetőségnek a kihasz­nálása feltétlenül indokolt len­ne. Legalkalmasabb fajták lennének: Május virága. Győz­tes, Amsden. Mint középérésű barackfajta,.figyelmet érdemei a Ford-korai. melyből a ter­mesztési felületeket még a he­lyi piac ellátása szempontjá­ból is indokolt lenne emelni. Ismerve az igazgatási szer­vek ügyszeretetét, valamint s szakmai vezetőknek nagy fel- készültségét. ezen termesztési ág kifejlesztése érdekében vég­zett munkásságát, a termelő­rétegek haladás-vágyát és a ki­váló termesztési adottságokat — minden feltétele megvan annak, hogy a célkitűzéseknek megfelelően Pécs vidéke ne- csak hazai, hanem európai vi­szonylatban is kivivja magá­nak méltó helyét, hogy dicső­séget szerezzen a magyar őszi barackkal a népgazdaságnak Sárai Vilmos az akali kísérleti gazdaság tudomá­nyos munkatáras. ját A Béta-aknai akna­karambol, az I-cs üzemi front iwszemenéa, téimésBeteeen éppen úgy hátráltatta a ter­melést, mint a Koópe-ezáüító gép több órás kiesése, ami a „B’‘-u*ezöbein nyolc órás üres hiányt akozott. Az augusztus 22-í létszámcsökkenést azon­ban nem lehet a technikai nehézségek közé sorolni. Az a tény, hogy augusztus 19-ével szemben 22-re 345 fő­vel csökkent a produktív lét­szám; arra mutat, hogy az illetékes szervek nem végez­tek kellő népnevelőmumkét e dolgozók között, hogy a há­ny ászőrség első napját tel­jes létszámmal kezdje a komlói bányászság, úgy ahogy országos versenyt, el­indító tröszt dolgozóihoz illik. Ugyanakkor a techni­kai nehézségek nagy részét kellő körültekintéssel, terv­szerű megelőző karbantar­tással fegyelmezett munká­val el lehetett volna kerülni. A tűz ellenére is bizonyára jobb eredmény született vol­na a Il-es üzemiben a hétfői 76.1 százaléknál, ha 2rfVán, a biztosításra és frontátsze­relésre berendelt 20 Donovál körlet; bányász helyett nem négy, hanem mind a 20 fő megjelenik. Emellett, ha a két ünnep alatt minden üzem ben lelkiismeretesen elvég­zik a frontátiszerelési, bizto­sítási és anyagbekészítési munkát, a bányászőrség első napja sikert hozott volna. • A bányászőrség második napja még súlyosabb kudar­cot, hozott, mint az első. A tröszt eredménye 83.6 száza­lékra esett s emiatt joggal szégyenkezett Komló az egész ország előtt. A harmadik és negyedik nap emelkedő tel­jesítménye után végre a pén­teki nap meghozta Komlómk az első napi tervteljesítést, a bámyászőnség versenyében. A tröszt 103 százalékra teljesí­tette tervét s több, mint 100 tormát törlesztett adósságá­ból. A siker elsősorban An­na- és Béta-aknák érdeme. Anna-akna 113, Béta-akna 120 2 százalékos napi tér tel­jesítése emelte a trösztöt száz százalék fölé. Kossu'h- bámya üzemei ekkor még min dig nem találtak magukra, bár számos írontbrdgádjuk kimagasló eredménnyel dizo­/Vr agyon ambiciózus gyerek ' Y — \ipikus sztahanovista“ — a bőrgyár egyik művezetője, Makári elvtárs jellemzi így Sutyor Jánost. Foglalkozás szerint Sutyor gépi puhító, sokszoros sztahánovista. a „Szakma kiváló dolgozója", 1922-ben 14 év*s vnikg- trau­mát tanul, de első elismerését csak hat év? kapta, ükkor le.lt sztahanovista. Miért? — „140— 150 százalékot teljesítettem...“ Ekkor már ta.p*s~tnjt szak­munkás Sutyor elvtárs. min­denkit megelőz a munkában. A művezető és az ő javaslata alapján a műhely elhdtározza, hogy sztahánovista átlagot tel­jesít, 116 százalék volt ekkor a műhely átlaga s ezt 20 szá­zalékkal kellett növelni. Mikor a. műhely tudatta szándékát a főmérnökkel. Harnik elvtárssal, az azt mondta: — Megemelem a kalapom, ha *z: m*-' 'z-náljá:­Megcsinálták: elérték a 136 százalékot, ami ritkaság volt az országban, és a bőriparban egyedülálló. A könnyűipari miniszter és a bőripari szak­szervezet elnöke nyújtotta át a kitüntetést a győztes műhely­nek. Az első sikerek új szárnya­kat adtak Sutyor Jánosnak. A budapesti Táncsics bőrgyárba hívták munkamódszerátadásra. Az ottani gépi puhítók telje­sítménye általában 95—115 szá­zalék között mozgott. Voltak, akik érdeklődve fogadták, de főbben lekicsinylőén szemlél­ték a karcsú, alacsony, munkamódszerátaáőt. nyitotta be, hagy minden ere- jüWkai én tudáeukk&l küzde­nek Komló becsületéért., az adott tzó vsáóraváótésáert. Szebényi Jómét III-as üze­mi brigádja 14J, Tatai János csapata 141, Bugyik Gyula brigádja 1S6, Kiss Ferenc csapata 141 százalékos ered­ményt ért ei. A Il-es üzem­ben Kovács Ferenc (2) front- csapata mutatott példát 128 százalék** teljesítménnyel, míg az I-es üzemiek kö-ül Berger József brigádja ért eü kimagasló. 124 százalékos tel­jesítményt. A tröszt dolgozói szomba­ton tartották a bányászőrseg első sztahanovista műszakjai. A szombati műszak eredmé­nye azt mutatta, hogy Komló isimét magáraitalált s nem okoz csalódást a kiváló feke­te komlói szénre váró üze­meknek, családi otthonoknak. A tröszt napi tervét 135,1 szá zalékra teljesítette. A leg­szebb eredményt ismét Béta- akna érte el, tervét 151,3 szá­zalékra teljesítette, de kitett magáért Kossuth-bánya ia, amit 130,8 százalékos eredmóé nye is bizonyít. Anna-ak/va 115.4 százalékot, Szászvár 157 2 százalékot teljezétett szombaton délelőtt. j A komlói bányászok szom­bati jó munkájuk etrfdmi- nyeként tehát ismét falszá­molták adósságukat. Messze vannak azonban adott sza­vuk valóra váltásától, tervük 2000 tonnás túlteljesítésétől. Aki a komlói bányásszak lel­kes vensenylendük^ét tarie­rt, az nem félti Őket, hogy szeptember 4-ét felajánlásuk teljesítése nélkül ünnepük. Sokan úgy gondolják, hogy olyan rosszul nem mehet a termelés, hogy azt a komlói­ak a szeptember 3-1 ünnepi műszakon be ne pótolják. Sajnos, vannak a komlói bá­nyászok. s talán a műszaki vezetők között is, akik így gondolkoznak. Nem szabad azonban elfelejteni egyetlen komlói bányásznak, fizikai vagy műszaki dolgozónak sem, hogy ma az ország Kom­lóra figyel. A vándorzászló- nvertes tröszttől példamuta­tást várnak. Nemesek a nagy termelési napokon, hanem a* egyenletes termelésiben, a tervszerű bányászkodás te­rén is. — Ugyan mit tudhat ée? Kérdezgették egymástól, az okoskodók. S a gyárban töltött két hit választ adott, Sutyor elvtárs rendszeresen 200 százalékot teljesített. Az egyik dolgozó képe. aki átvette munkamód­szerét, hamarosan bekerült a bőrösök újságjába is. Nem csinált ördöngőset a budapesti nyárban, de amit végzett, mégis más volt. mint. amit. ott megszoktak. Olyan fonásokat alkalmazott, ame- Ivek addio ismeretlenek voltak. Nemcsak körbeiá-ntta a, bőrt a nép alaf*. hanem, kezével azt M is simi*otta. Igu cián csök­kent a selejt, megnőtt a telje­sítmény. 1 . ,C a. harr, melynek első ó,ia- rrfisn 1949-ben vnlt. tovább tolóit. Mnst már nemcsak üi7u*s ségére támaszkodott, új möd- r*eren is törte tatét: újított. Ügy okoskodott, a bőr nem eny- forma. kemény minden részén A nyaknál puha. a farrészvé1 pedig kemény. Felesleges tehát egyaránt, puhítani a bőrt min­den részén. Azzal, hogy el­hagyta a felesleges művelete­ket. 30 százalékkal emelkedett a teljesítménye. Űjabb kitün­tetések. sztahánovista okleve­lek következtek. 1952-ben mi­kor másodszor kapta meg a sztahánovista jelvényt, más jutalomban is részesült: Cseh­szlovákiába. a Magas Tátrába küldték üdülni két hétre. Mi­kor hazajött, újult erővel látott munkához. Jelenleg is sztahánovista nor mát teljesít, s mondani sem fürge' kell, ennek megfelelően jól 1 keres. beszélni. A türelmesség termé­(Bocz) A pécsi őszibarack-kiállítás nyertesei Haí sztaUoHwUta

Next

/
Thumbnails
Contents