Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-23 / 197. szám

AUGUSZTUS 23 W X P E <5 3 * t PÁ RT ÉS rí tu ÉPÍTÉS * Adjunk kimerítő választ a dolgozó parasztok kérdéseire! Népnevelőink megyeszerte néhány napos tanácskozáso­kon készültek fal a tseumelőszö vetkezeti mozgalom és a mező­gazdaság fejlesztése előttünk álló kettős feladatánaik eredmé­nyes megoldására. Nagynyárá- dan ötnapos értekezlet volt huszonnégy népnevelővel be­szélte meg a feladatokat Buk­va elvtárs, a Sátorhelyi Állami Gazdaság pártlitfcára és Hegyi elvtárs, a Nagynyárádi Kw- suth Termelőszövetkezet elnö­ke. A raagynyárádi kommunis­ták'és a velük együtt haladó élenjáró pártontoívüli dolgozó parasztok nem kisebb felada­tot tűztek célul maguk elé, minit szociálist» kSr,sé<reé fel’©ér­tén! falu Irkat. Van-e erre lehetőség? Nem megalapozatlan tervet ková- csolit-e a pártszervezet? A lehetőség megvan. Két III- as _ típusú és egy I-es típusú szövetkezetbe tömörült már eddig is a dolgozó parasztok többsége. A Kossuth termelő­szövetkezet fejlődése, eredmé­nyei meggyőző példaként áll­tak .j dolgozó parasztok előtt. A népnevelő tanácskozáson Hegyi élvtárs jó érveket adót* a népnevelőknek. Az 1949-ben alakult Kossuth Termelőszö­vetkezet nehéz körülmények között kezdte meg munkáját. Az egyre Szebb eredményeik láttáin 66 tag lépett át az T-es típusú szövetkezetből a .Kos- suth-ba Tavaly már több, mint 40 forintot fizetett a tsz egy munkaegységre. Az ,idén 2/ holdon 333 mázsa borsót ter­meltek, amit közel 1000 forin­tos mázsánként i áron értéke­sítenek. A szövetkezet irodájá­ban Sáfár elvtárs, a tsz* párt- titkára büszkén mutatja meg azt a hatalmas dohánvlevélet, amely 10 holdnyi dohányuk átlagos nagyságú termése. A dohányból — szakértőik véle­ménye szerint — körülbelül fél milliós jövedelemre tesz szert a szövetkezet. A földmű­velés mellett számottevő az ál­lattenyésztés és tejüzem jöve­delme is. De száz szón sic is egy a vége: Hegedűs elv társ. a községi alapsaervezet titkára •_'“rint az idei jövedelem el- éri, vagy megközelíti az elmúlt évinek kétszeresét. A falu dolgozói esrere vtW­gosabban látják. hoarv a falu s a tsz-ta«ok jóléte horván emelkedik. Tűzhelyek, bútorok, keréfopá- P0*c, rádiók kerülte^ a tsz­tagok otthon íltoa. Az elmúlt évben fél mázsa vajat sem adott el a bolt, mert többet nem kapott, az ioón a termelő szövetkezet tejüzeme nemc­sak Nagynyáirád teljes szük­ségletét, hanem a környező községeket is ellátja vajjal. Ilyen és ezekhez hasonló érveküceíl fegyverezte -tel a ta­nácskozás a népnevelőket. Har mine népnevelő indult útnak, hogy meggyőző, okas szóval vezesse az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezés útjá­ra. A dolgozó parasztok egy ré­sze így vélekedik: szép és jó a termelőszövetkezeti mozga­tom, azonban úgy látják, hogy az ő jövedelmük ma még na­gyobb, mint a jól működő Kos suth Tejmelőszövetkjezet tag­jaié. — Mi a véteményök a tsz tagjainak? — Meg varrnak elégedve. Vé leményük szerint az ő jöve­delműik több — feleli Sáfár elvtárs. Mi hát az igazság? Az, hogy a népnevelőmunka során csiráén a közönből eredő jövedelmet hasonh't iák nsz- sze ez egyénileg dolgozó parasztom telies jövedelmé- vel. Ez pedig hamis következtetés­hez vezet. Az egyéni gazua felszámolja szántójának, szőlő­jének, állatállományának tel­jes jövedelmét, hozzáadja azt is, amit családtagjai az állami gazdaságiban vagy másutt ke­resnek. Ez a jövedelem tény­leg meghaladhatja a csak a kö­zösből származó jövedelmet. De ha a háztájit is hozzáadjuk — ellenkező oldalára billen a mérleg. Le kell vonnunk a tanulságot; nemcsak a közös­ből származó jövedelem népsze rűsítése fontos, hanem a tsz- ben dolgozó család teljes jöve­delmének ismertetése is. Régi, még máig is megottaat- la.n Szórád Ferenc tanácselnök családtagijainak tsz-tagsága. Az elnök belépne, de a felesége el­lenzi, mert ő — úgy mond — nem szedi más ember után a markot. Úgy beszél a feleség, miinitha valahol megvolna ír­va, Ihogy a itsz-toen minden asszonynak „más ember után“ keli! a markot szedni. S a nép­nevelők? Tovább agitálják — a férjet. Több f-ondot kell ferdítan1 az asszonyok Uö»«** politikai munkára. Úgy véljük nemcsak Nagynyá­rádon, hanem • megyénk leg­több községében is az a hely­zet, hogy 30 népnevelő köziül mindössze kettő nő. A helyes megoldás az volna, ha a tez-tayol? feleségei, a tsz- ben dolgozó asszonyok és lányoij; is belekapcsol ódná- nak a népnevelő munkába. Az asszony szavát könnyebben megértik — elsősorban persze az asszonyok. Az I-es típusú tsz tags ligá­nak jó része belépne a szövet­kezetbe, ha Kele Lajos, az I-es elnöke belépne. Mások szeme a tanácselnökön függ. Kele Lajos attól fél, ha 6 beílép, egyediül marad „mint a Jcottós, amelyet nem követnek este­ké!.“ S a néprwrv»sők járják sorba a háoateat és erűjük a sok cselben se hideg, se me­leg wáLaszotart. Helyes megol­dás az lenne, ha többet, alaposabban fogtál­koznának a pór* «■’■»•rvo-w» tok vezetőségei és nenpcvokíl azokkal az egyénileg dol­gozó parasztokkal. akiknek példamutatása nagy hatás-. sa,l van a többiekre. Sok apró kérdésre keli a népnevelőknek választ adniok.. Mi lesz az öregekkel? Mr lesz a betegekkel? Sok ottyam tér- rnélőszövetfkezetüpk van, amely nők népnevelői csak általános választ tudnak adni, mert a szövetkezet néhány esztendős történetében e kérdések gya­korlati megoldására még nem került sor. — Segíti-e a járási pártbi­zottság a népnevelőmunkát? — Igen, — mondja Hegedűs elvtárs, — Duga elvtárs, „ já­rási pártbizottság másoditrt- kára nemcsak általános irány­elveket ad, hanem maga ne­veli, tanítja a éfólgozó parasz­tokat. Nem rég is kint járt Nagynyárádon és 6—7 dolgozó paraszttal beszélgetett el. Ez nemcsak az alansrerve- zetek munkáját könnyíti meg, hanem a pártbizottság hasznos tapasztalatokra tesz szert. A népnevelők hetenként megbeszélik tapasztalataikat s azok alapján újabb érveikkel: felfegyverkezve indulnak a to­vábbi munkára. Követendő munkamódszer ez. s biztos, hogy meg is hozza gyümölcsét. Lcmle Géza. Qtj tsz-taqek fiaszülfjuk is minién percei a csépiéire! Markóc és Kemse ma kapja vissza a szabadpiaci értékesítés jogát Markócon szombaton, augusztus 20-án is búgott Döme József gépe. Nem hiába! A mar­kóc lak, ha nem is 19-én, de 2©-án délre tel­jesítették felajánlásukat: eleget tettek beadási kötelezettségüknek és mind a termei őszövet - kezet, mind az egyéni gazdák teles!eges gabo­nájuk eg.y részét szabadon eladták az állam­nak. . Kemsén még nem fejeződött be a cséplés, de a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák eleget tetteti: gabona-beadási kötelezettségüknek. Zab­ból csak úgy tudtak eleget tenni, hogy az olyan gazdák, akik már elcsépeltéit a zabjukat kölcsönöztek azoknak, akiknél még nem volt zabesáplés. 'Markóc és Kem.se a mai naipon kapja meg a szabadpiaci értékesítési jogát. 874 va%on gabonái csépeltekéi a seityei gépállomás traktorosai A sellyed gépállomás traktorosat hétfő dél!# 874 vagon gabonát csépeltek el és 1.152 holdon végeztéit el a tarlöhántást. A cséplőgépkezelők versenyében Hoffman István von az éten, aki lŐOO-as gépével eddig több, mint 30 vagon ga­bonát csépelt el. Augusztus második dékánjá­ban 9 vagon és 30 mázsa volt a teljesítménye. Ez résziben aimak tudható be, hogy Hoffman elvtárs augusztus 20-án 1* csépelt. A második helyen Ranta György áll 30 vagon os, a har­madik helyet pedig Perjés Vitusz foglalja el 26 vagon 63 mázsás teljesítményével. A sely* lyeí gépállomás cséplőgépkezelői minden per­cet kühaszmálnak: vasárnap a gépállomás; va­lamennyi cséplőgépe munkában voli. Kovácsevics Lajos példája A neHyei Járás begyűjtés* ben az elsők kőaött vasn. Az eddigi gabmabegrűjtete ter­vét a kővetkező százalék­arányban teljesítette: búza 4A2, roens SI,ft, árpa 09,6, «ab 16,5 aaézalék. A járásban mindössze hat hátralékos van: egy Kákicson, egy Bogdásán és négy Etnairővon.. A bátnalökoeok elszámoltatása folyamatban van. — A KIS JÁRÁSOK közötti gabonabegyfijtési versenyben a villányi Járás owseágos ötö­dik. A hasonló községek ga­bona begyűjtési ▼ersetsyében Fazokasbotía szintén az orszá­gos ötödik helyen álL — A seilyei Járásban eddhi 4.570 mázsa búzát adtak el sm be dón az államnak a termelő­szövetkezetek és az egyénileg def gozó parasztok. SZELLŐN elsőnek az Egyet­értés Termelőszövetkezet tag. jai teljesítették a gpbonabeadá sukat. A tsz példáját követik az egyénileg dolgozó parasztok is, s így a község augusztus 12-én visszanyerte a szabad­piaci értékesítési jogát. A msei időjárás Hteeíhenté- ben Sósvwtfkén «SídBódcét a csépiás kezdete. A javuló időt IdhoEzzte-Vj» most javéban fo­lyik a rnrantai. Nasrvwudi József dolgozó perazzt elsőnek telje­sítette beadását és összes fe­leslegét eledt-a az államinak. Követendő Kovácsevlcs Lajos példája is, aki szintén pénzre váltotta be gabona fclesiegét. Az így kapertt pénzből nyom­ban a tanácsra ment és ren­dezte adóhátralékát, örömmé1 úiságolMa gaziolatársaiinak, hogy sjemmiből sincs hátraléka s fyy Késő este volt, amikor érte- | sfitést kapott a terményforgal- ml vállalat szentlőrinci kiren­deltsége, hogy a most érkezeit nyolc vagon búzát e! kell he­lyezniük a raktárban. Hamvas János és brigádja: Nagy Lajos. Orbán Géza és Meszes Gizella munkához láttak. Zomi István, ,tz élenjáró dolgosé parasztok sorába került. Nagy Teréz!« begyűjtési magbfzott. — nIRDEN Szabó László 1« hc’das dolgozó paraszt a be­adásén kívül 18 mázsa búzát adott el az államnak. Kasper Jánosné nyolc mázsát, Mozolai PáJ 11 mázsát. Vörös János pe­dig 11 mázsát vitt a begyűjtő helyre É vételi jegyre. A h'rdi gazdák a gsbonabeadásuk tel­jesítésével köszöntötték az Al­kotmány ünnepét. a BELSPED kocsisa alig győzte hordani a telt zsákokat. Végűi mégiscsiBk ők lettek a győzte­seik. Augusztus 20-án és 21-én mindösszé négy órát pihenlek — és több, mint ezei'hátszáz mázsa gabonát mertek fel. zsá­koltak és továbbítottak a teher mentesítő raktárba. Szombaton is9 vasárnap is dolgoztak Uj technikai eljárásokkal olcsóbbá, könnyebbé tesszük a termelést Kimeríthetetlen ipari munkásaink, műszaki vezetőink alkotókészsége. Ennek az utóbbi na­pokban számos szép példája született, üze­meinkben termelési és műszáki értekezlete­ken egymásután hangzanak el Jobbnát-Jebb javaslatuk a munka megjavítására, a régi technika tökéletesítésére. íme, néhány hasz­nos javaslat, műszaki intézkedés a sok közül. A|»rária Keményílő«yár Szeptember 9-e óta az Agirá- ria Keményítőgyárban a gépek duruzsoíását kalapácsok, zeja váltotta fel. Eiénkezett a nyári karbantartás Ideje. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy 10 na-ppal lerövidítitk a javítási határidőt, ve.gyis szeptember 23HTia kijavítják a gépeket. A javítások során tekintette! vannak arra is, hogy gazda­ságosabbá tegyék a munkát. Idáig a keményítő őrlése kala­pácsos darálóival történt. Nagy volt a .portoépződés, és egész­ségtelen a műhely levegője. Az üzem vezetői egy óbudai gyár­ból hasóibszitét szereztek s most az őrlést ezzel a szitával végzik majd. így megszűn% a pc.rkópződ-ős. A keményítőszé- ritó miunkáiiáit egy gép beállí- tsáival taszi'k egyenletessé. Az elmúlt kampányban a dextrin, műihelyben kézi úton történt a szít álás, ezután ezt a művele­tet ig gép végzi. Pécsi Porcelángyár Nagymennyiségű magasfe­szültségű porcelánszigetelőt ex portál a Pécsi Porcelángyár. Az exportnak azonban határai is vannak. Eddig ugyanis a gyám­ban n-ern készítettek 7000 küo- grammnál nagyobb húzószilérd ságú szigetel öltet. Hamarosan, azonban ezen a téren is fel­vesszük a versenyt a külföld­del. A javaslatok nyemázi ezután az ÉS ,‘iras típusú szigetelő már 10 000 ki! "rcramc-n húzóezüárd- ságúra készül s ezáltal tovább r.ő a kereslet a magyar szige­telők iránt. If ISCTÖTT a NAP. Megelevene­dik az élet. A dob gyorsan nyeli « kévéket, a telt zsákokat mérlegre wklák aztán hórukk dobálták rendbe Holier Vendel és Huszka Sándor kocsl- 3.ara\ A lovak nekirugaszkodnak és a kocsis a sáros úton Somogyvári Fe- ren.cek felé irányítja őket, ahol még- egyszer alaposan próbára teszi a lovak az udvari kaptató. De felmen­nem és már rakják is a tömött zsáko- Kat az emberek vállára, föl a padlásra, ahol széles csíkban ömlik a búza. A kapunál megálltnak az emberek, •gyűrűk be is kiállt: — Megkaptad a részed?! — Előleg. — Aztán mennyi? — Zl?enih^rom mázsa. Tiwmtlf1 a’ 116111 is rossz! De nem áim! be "ff0?1 mázsa búza, csak előleg- az ’etrbm-rifn'S1Zun.alc a megjegyzések és tavukban ^ elballagnak hazafelé, de Ä még StPn.0t0Sfál- 8 5°n^a,t tervezgetnek, de .ióné­Károly, az újSí°Dóz \ Ge^b^Z vetkezet párttitkár» °*ZSa Termeloszo­bány belS n ,iL?ár 0tt öriz jóné­ltönyvébem Itt fe’‘j€fiyzés’: Sándor hatholdas ^öldi l n'" das gazdák belépési ' nvntfv8 V h° ~ mellettük a diszistáké-ta„v ll' Szalma Margité, Jávnrkf wf *°záMé; már dolgozik is ~ -ö lé, el s«n fogadta-SÄ r-w7 aki eddig a vasútnál dobozott “ J*® kezdve édesanyjáva’ L'ázár ^ váruiéval együtt a Dózsában talán» JZ'Z az elfoglaltságát — iflj.ú Zádori Istvá^ A belépési nyilatkozatok sorát Gergely Ferencé és Rab Józseínéé zárja be. Egy szó, egy mondat igen sokat tesz, egész más irányba terelheti a gondol­kodást. A Dózsa tagjai pedig nem fukar kodnak a szavakkal. A termelőszövet­kezet tagjai gyakran elbeszélgetnek az egyéniekkel. így hát nem is csoda, akár melyik egyéni gazdával beszélgetek, mind csak azt mondja, amit Pintér Sán­dor hat holdas gazda, leendő termelő­szövetkezeti tag: IC11GYELE3VIMEL KÍSÉRJÜK mi * a tsz munkái át. Észrevesszük a jót is. a rosszat is. Látjuk, hogy jóvá! nagyobb a jövedelmük, de azt i.s látjuk, hogy még nagyobb lehetne, ha... — és sorolja a ha-hoz tartozó dolgokat: több lenne a takarmányuk. Hat éve dolgoznak közösen. Ennyi idő alatt bi­zony nem hat, hanem száz hold lucer­násuknak kellene lenni. ' A párttitkár bólint, — igaza van Pintérnek. — Meg aztán arra is felfigyeltünk, hogy a tsz kocsijai félig megrakd tan jártnak. Az öreg Szalma nyolcat is for­dult takarmánnyal és a jószágoknak mégsem volt elegendő. Sok munkaegy­séget akart. Az állatokkal nem törő­dött. Hat-nyolc villával feldobott a ko­csira, aztán gyi! így nem lehet dol­gozni ... — Meg is büntettük érte! — szó! köz­be Gerebicz e’vtárs. — Tudom. Levontak a munkaegysé­géből, Azt is tudom, hogy azóta lobban dolgoznak az emberek. Látja, most há­rom forduló is elég és még meg sem tudják mind enni a jószágok. Lelkiis­meret kell a munkához. Hát nem mind­egy, hogy hány munkaegységem van? Dehogynem! Az a fontos, hogy sokat kapjunk rá. Pintéré'któl PöidiéMhez vezet az út. Az asszony van csak otthon, a féue kint a mezőn. Pintémé csodálkozva réz. amikor a kérdést hallja: „Mi vonzza magukat a termelőszövetkezetbe?" Csodálatos, úgy tudja a termelőszö­vetkezet eredményeit, mint én. pedig ő fel sem jegyezte. Tudia, hogy négv kiló búzát osztottak előlegben, hogy 35 hízó röfög a tsz óljában, ha eladják, ugyan­ennyit beállíthatnak, jut a 128 .süldő­ből. A hízókból igen sok oénzt vágnak zsebre, de a négy ho’d dohányból is párezer bejön. A tíz holdas halastó is 100—150 ezer forint jövedelmet biztosít majd. A télen még hét holdat telepí­tenek be a három és fél hold gyümöl­csös mellé... — Es még azt kérdi: miért léniínk be?! Hát hol van nekünk annyi jöve­delmünk, mint a tsz-tapoknak? Tavalv az aszályos év miatt rcVa annvi sem ‘ termett, hogy a ken verünk meg lett volna. A termelőszövetkezet jobban el­viselte a szárazságot is. Nekik volt bú­zájuk akkor is... — Meg most is! — kiált át a túlsó n’da'rói Szilágyi Ovutáné. — Ha ♦er- ^“^szövetkezeti s lösz v^v'­bőven, persze csak akkor, ha do’goz­nak is rj OLGCSETUNK MI eddig is lá­* ° fástól vakulásig. mégsem tud­tuk utolérni magukat — mondja, — de az ősszel már együtt dolgozunk. Igaz-e, Gerebicz elvtárs? Szalai János Sopiana A húsipari üzemekben fá­radságos munka a pacaftisztí- ‘ás, s ettől húzózkednak is s dolgozók. Eat a munkát a* egész országban kézzel végez­ték idáig. A Sopiana Gépgyár dolgozói segítségükre siettek a húsüzemeiknek. Már elkészült a pacal tisztítógépek prototípu­sa, melyet kiválóan alkalmaz­nék a Pécsi Húsipari Vállalat­nál!. A gép három-négy ember ncihéz, fáradságos munkáját végzi el. A Sopiana Gépgyár­ban más húsipari gépek proto- 'íousai is készülnek: szalámi- töltő, húskeverő, húsdaráló. A jó tetjesítmények mellett azzal is köszöntötték a kesztyű gyári dolgozók az alkotmány ünnepeit, hegy hasznos javas­latokat tették a munka meg­gyorsítására. A kézivarródá­ban igen fáradságos az, hogy varrás közben kézzel kell tar­ts,»: a kesztyűt. Műszak végén már az öltéseit sem egyenlete­sek, Egy javaslat nyomán ez­után egy befogó szerkezetet ab knlimaznatk, aminek fűrészsre- rűen kiképzett fogai egyenle­tessé teszik az öltéseket. Kísér­leteznek azzal is az üzemben. Gépgyár ily on gépeket most gyártanak először az országban. A gépgyári öntők régi kíván séga valósul meg hamarosan. Egv nagyteljesítményű komp­resszort kap a műhely, amelv ’ehetővé teszi szt. hogy kikü­szöböljél? a fáradságos kézi* döngöl ést, fizikai munkát ;gá.nylő műveleteket. A sűrített levegővel magot ós formákat tisztítanak, rázógépet működ­tetnek. A nagyteljesítményű kompresszort, majd a később felépülő új öntődében is haszc ná’jják. Ti nyár hogy a vágógéiD teljesítmé­nyét kétszeresére növeljék. F.gv kés helyett kettőt akar- nirik a'kolmaani. s így hat pár kesztyűt lehet egyszerre •ki­szabni. Ezáltal jobban biztosít­ják a varróműhelyek anyagel­látását. A Pécsi Kesztyűgyár a mun. ka jellegénél fogvá is sok var­rótűt basznál. Sok gondot oko­zott idáig ezeknek a varrótűk­nek a köszörülése. Ezt most gépesítik s egyúttal megváló sít jók az ollók h ázik ö>zörü lé­sét is. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents