Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-17 / 193. szám
2 !V A PLó SZERDA. 1953. AUGUSZTUS 17. Kommunista ipari nagyakííva értekezletet tartottak Pécsett (Folytatás az 1-es oldalról) a népgazdaság további fejlesztésének biztosítása céljából, a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében magasabb színvonalra kell emelni a munka termelékeny Ságét. É feladatot csak úgy tudjuk megoldani, ha meghonosítjuk az új technikát, a korszerű gyártási eljárásokat. korszerűsítjük az üzemekben lévő gépeket, berendezéseket. Ezekben a napokban üzemeinkben a dolgozók gyűléseken tárgyalják meg a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink, gazdasági vezetőink és a szakszervezetek felismerték a K V és, a Minisztertanács levelének hatalmas jelentőségét és ennek megfelelően készítették elő az üzemi értekezleteket. A pécsi városi pártbizottság közvetlen segítséget adott a népnevelőértekez letek anyagának elkészítéséhez. Az üzemi értekezletek többségében igen jó javaslatok születtek. elsősorban a technika fejlesztésére, a nehéz kézimunka gépesítésére, amit az üzemek saját erejükből is meg tudnak oldani. A dohánygyárban a műszaki vezetőik egy brosúrát dolgoztak ki és ezt széles körben terjesztették. Az üzemi értekezletig minden dolgozónak ideje és módja volt felkészülni, javaslatain gondolkodni. A bőrgyárban augusztus 9-én hat hétig tartó műszintt erv-mozgalmat kezdeményeztek. amelynek célja, hogy az üzemi értekezleteken ménéi jobb javaslatok szülessenek a műszaki intézkedési terv kidolgozáséhoz. A hárem legjob- K=n alkalmazható javaslatot i i ázni fogják. Eddig a Beremendi Cementgyárban sikerült a. legjobban az üzemi értekezlet. A dolgozók lelkes hozzászólásaikkal üdvözölték a KV és a Minisztertanács levelében foglaltakat és mintegy 60 javaslattal fordultak a vállalat- vezetőséghez és r. minisztériumtól résztvett eívtarsak- hoz. A javaslatok nagy részét — mint ahogy az üzem főmérnöke is megáll! api tóttá — a helyi erőkből is meg tudják valósítani s ezzel nagymértékben növelhető a termelékenység. E javasltatok között szép számmal voltaik olyanom is, amelyek komolyabb beruházást ■Igényelnek, de a távlati tervekbe beépíthetők. A dcfgozók javaslatai alapját 'képezik az üzem műsziint-tervánek és megvalósításúk feltétlen elő fogja segíteni az üzem technikai fejlődését. Az üzemi értekezlet si- kerénei’K alapja az volt, hegy a dolgozókkal sikerült megértetni a pártszervezetnek, a szak- szervezetnek és az üzem vezetőinek, hogy milyen jelentősége van annak, ha a dolgozók javaslataikkal hozzá járulnak a műszaki fejlesztés, a jobb technikai eljárások bevezetéséhez. Meg tudták értetni velük, hogy q termelékenység emelése és az önköltség csökkentése a jobb keresethez, az életszínvonal emeléséhez vezet. Több vállalatnál kevés gondot fordítanak a levél ismertetésére. A kesztyűgyárban, a XIV-es sz. Autójavító Vállalatnál, a Cemen táruipa ri Vállasainál rossz előkészítés miatt el kellett halasztani az üzemi értekezleteiket. Komién is töfch helyen nem tartották meg. néhol peaig igen kevesen jelentek meg. A műszaki! vezetők egyrésze nem készül fel megfelelően az értekezletre, egyszerűen csak sablonoson felolvassák a levelet. A komlói pártbizottságnak és az ipari osztály vezetőjének, Krizbai elv társnak. az eddigieknél sóikkal többet kehi foglalkoznia az üzem: értekeztetek előkészítésével, elsősorban ellenőrizni a műszaki vezető elvtársak felkészülését. Léuyege-en meg kell javítani üzemeinkben a munkaszervezést Sziklai elvtárs ezután arról beszélt: milyen feladatokat kell megoldani az iparban, hogy sikeresen teljesítsük az évi terveket és megfelelően felkészüljünk a második ötéves terv megkezdésére. Elsősorban sokkal jobban kell támaszkodnunk a dolgozók széles tömegeinek bírálatira, versenykedvére. Gazdaságvezetöink, de sokszor még a Párt és tömegszervezeti vezetőik is ellenségesen fogadják vagy elfojtják a dolgozók építő bírálatát, elnézik a hanyagságot. a bírálótól ilyen vagy olyan ürüggyel igyekeznek megszabadulni, munkáját lehetetlenné tenni. Ez történt a Baranya Megyei Téglagyári Egyesülésnél is a múlt év végén. Jámbor Attilát, aki a gépkocsikkal történt visszásságokat bírálta, Szentlőrinore helyeztek, holott oaa nem is kellett adminisztrátor. Innen az illetőt racionalizálással elbocsátották. Pártszervezeteink követeljék az üzemek vezetőitől, hogy tanulmányozzák és vezessék be a már ismert új módszereket, eljárásokat, mint például a bányászatban s ciklusos munkaszervezést, a 1<V) méteres, illetve a 200 métere« mozgalmat, a milliszekundumos repeszitést és a Rufld- módszert. Az építőiparban terjeszteni kell n hármas módszert, a 2000 téglás mozgalmat, a gépiparban a Koteszov-féle szélesvágást, az örvénylő menetvágást. Lényegesen meg kell .javítani üzemeinkben a munka- szervezést, biztosítani kell az egyenletes termelést, nagyobb gondot kell fordítani a termelés kooperációjára, tovább kell szilárdítani a munka-, terv- és technológiai fegyelmet. A jövőben különösen nagy gondot kell fordítani a meglévő gépi berendezéseik kihasználására. a bánya- és erőgépek karbantartására. Szélesebb kör l>en kell alkalmazni az új technikát. állandóan fejleszteni kell kell . az újítók és élenjárók eredményeinek széleskörű alkalmazását. Nagyobb támogatásit ke:l aanii üzemi kutatóinknak, a kutató laboratoriumclk- ntk és a müszakj osztályoknak. Az önköltségcsökkentés, a terme'ékenys-ég növelése, a minőség megjavítása érdekében meg kell szüntetni a műszaki fejlesztés terén meglévő hiányosságokat, elsősorban a bányászatban, építőiparban — ideértve a cement-termelést is, — a porcelángyárban, erőműveinkben, gépgyárainkban, de megyéink többi üzemeiben is. Fel kell számolni az e téren tapasztalható maradiságot. a bürokratikus vezetést, a műszaki információk hiányát, a műszaki fejlesztés fontosságának le becsülését. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának, a BányaműsziaJd Felügyelőségnek, határozót! abban kell megkövetelnie a munka- védelmi és üzemegészségügyi beruházások határidőre való tel iesítését. Nem szabad megtűrni megyénk egyik üzeméiben sem. hegy megsértsék a munka biztonságát jelentő rendelkezéseket. Ezután Sziklai elvtárs a műszaki vezetők ideológiai és politikai képzésének fontosságáról beszélt. A politikai fslvilá gosító munkának a műszaki vezetők között — mondotta, — el kell mélyíteni felelősségérzetüket a gazdaságos termelésért, megmagyarázva, hogy a jó vagy rossz irányításukon múlik a megye ipari termelésének eredménye. A politikai felvilágosító munkában felkeli eleveníteni a népi demokrácia 10 éve alatt elért eredményeinket. A jogos büszkeség érző sét kell felkelteni a munkásokban. mert az elért eredmények a? ő munkájuk gyümölcsei. EH kell mélyíteni a megye munkásosztályában q gyári márka iránti fokozott felelősséget. Álljon a pártszervezetek és a gazdasági vezetők figyelmének középpontjában a jövőben is a munka termelékenységének emelése, a tudomány és technika legújabb vívmányainak ipari alkalmazása, a termelési újítók, az élenjáró vállalatok tapasztalatainak elterjesztésére irányuló szervező munka. El kell érni, hogy a kemmu- nistáik legmagyclbhrésze ott legyen. ahol a termelési tervek teljesítésének és az élenjáró technika alkalmazásának sikere eldől. Rendszeresen össze kell hívni a műszaki értekezleteikéit, az újítók, ésszerűsítők és feltalálók tanácskozásait. — Növelni kell a vállalatok életében a DISZ-szervező tek szerepét, minden módon támogatni kell az ifjúság kezdeményezését. Minden üzemben, ahol erre lehetőség van — a főmérnök felelőssége mellett. — a legjobb szakemberekből, műszaki fejlesztési brigádokat kel! létrehozni. E brigádok kutassák fel, hogy milyen korszerű módszerek és elfjárésck vannak az üzem pno_ fiijába tartozó szakmai ágazatban és ebből miit léhet az adott körülmények között üzemükben bevezetni. A brigád állital toészített műszaki fejlesztési tervjavasltatokat az üzemi aktívaértekezlet elé kieill terjeszteni, s az elfogadott javas-lato kát q „műsairot“-tervbe bekell venni. Nagy göncöt kéül fordítani az anyag-, a munlkautalványo- zásra, a különféle költségekkel való gazdálkodásra, a kötbéreik megszüntetésére, a társadalmi tulajdon védelmére, A technológiai fegyelem megsértőit felelősségre kef.il vonni, a fegyelem megsértéséből származó kárt pedig meg -kel téríttetni. A kommunisták ismerkedjenek meg jobban a haladó technikával Rendszeresen meg kefl bar- tani negyedévenként a mérleg- beszámoló értekezleteiket, ahol .j gazdasági és műszaki vezetők, pártszervezetek és a szak szarvezetek bevonásával megvitatják az elmúlt negyedév hiányosságait, az egyes mutatók alapján. Az üzemek kötelessége rendszeresen beszerezni szakmai könyveket és folyóiratokat, ismertetni egy-egy megjelent fontosabb szakkönyv rövid tartalmát. A kommunisták ismerkedjenek meg jobban a haladó technika eredményeivel, tanulmányozzák a Szovjetunió tapasztalatait. A pártmunkások és gazdasági vezetek vegyenek részt állandóan valamilyen politikai és szakmai oktatásban, szongal másán látogassák a különböző szaktanfolyamokat, ismsrked- ienek meg a tervezés, a szervezés, a műszaki és technoiógi&i eljárások legkorszerűbb módszereivel. A pártszervezetek növeljék a művezetők tekintélyét. felelősségét. A fiatall mér nököket és technikusokat bízzák meg pártmunkával. Pártszervezeteink állandóan segítsék az ifjúmonírásokat és a fiatal szakembereket, hogy magukévá tegyék a műszaki fejlesztés fontosságát, és legyenek annak élharcosai, állandóan tanulmányozzák a szovjet technika vívmányait és a fejlettebb technika bevezetésének lehetőségeit. A termelékenység emelése és az önköltség csökkentése érdekében minden erővel ar_ ra kell törekedni, hogy állandósuljon a szocialista mun kaverseny, a szocializmus építésének ff a rendkívül fontos eszköze. Üzemi pártszervezeteink szakítsanak azzal a téves nézette.!, hnev az nsztsilvellenséfl elleni harcra «sek falun vám szfSkség. Üzemeinkbe nagy számban ke rültek különböző dekflasssált elemek, akik munkásruhába öltözve végzek romfoofló munkájukat. Megtalálható a szociáldemokrácia, amely terjes,z>ti a maga nézeteit, igyekszik'lazítani a munkafegyelmet, csökkenteni a fiatalok nevelésének fontosságát. A ..hozzáértés“' lep’e alatt különböző deklsasz- szátt elemek szivárogtak be, anvagibeszerzői, gépkocsielö- abói, anyagkezelői, stb. állá- scikiba. Ezek korábbam főként adminisztratív mimkatoöröklben dolgoztak, csiszolt, hízelgő elemék. Sok igazgató mereven ragaszkodik hozzájuk. A politikai felvilágosító munka keményen harcosan leplezze le mindenütt az ellenség megnyilvánulásait, a, rém hírterjesztöjj múltját. A pártszervezetek segítsék efő, hogy " az említett állásokba néphez hű emberek kerüljenek, ha pillamp.tnyifsg nem is tudnák „nagy szakértelemmel“ ellátná munkakörüket. Szeptember 10-óg mindenütt aktív,aéirtékezleteket kell tartami. ahol a legjobb pártafotí- viistók, műszakiak, művezetők, kiváló fizikai dolgozók részvé telével meg kell tárgyalni az üzemi értekezleteken elhangzott javasltatokat, hogy azokat megfelelően feldolgozzák és alapját képezzék az 1956-os „müsz4nt“-tervnek. — A megyei pártbizottság bizonyos abban — mondotta befejezésül Sziklai elvtárs, — hogy az elvtársiak átérzik népünk iránti felelősségűiket és valamennyien végrehajtják a rájuk háruló feladatokat. S amikor majd ismét értékeljük az éves terv eredményeit, az 1956-Os esztendőre való felkészülést, — az eddigieknél még szebb, még jobb eredményekről pen ezért nem a ma jelentőségének megfelelően foglalkoztak az önköltség csökkentésével. A gyakorlatban még mindig csak a felsőbb vezetőik egynéhánya és a főkönyvelőik kiváltságos területe ez. Nehézségeink mellett azonban elsősorban a közöny, a nemtörődömség a legnagyobb akadály. Ez vonatkozik az anyaggazdálkodásra is. A bányafa felhasználásának terv- szerűsége, az irányítás szervezettsége terén még ma sem tudunk eredményeket felmutatni. Az aknászok, körletvezetők tétlenül nézik a bányafa pocsékolását, több százezer forint veszik ©1 a nemtörődömség miatt.. Pártszervezeteink nem magyarázzák meg a bányászoknak, a bányafával való takarékosság fontosságát. A Bányagépjavító Vállalat udvarában több ezres értékű anyagok fekszenek őrizetlenül, kitéve az időjárás viszontagságainak tömegével vannak tönkretett népszállító kocsiponyvák. Mindez a párt gazdasági és szakszervezeti vezetők szemeláttára, vagy esetleg tudtával történik. Nem védjük megfelelően a társadalmi tulajdont. A milliós értékű anyaggal foglalkozó személyek között még sok a meg nem bízható elem. És nem csoda, ha eltűnik egy-egy motor vagy más anyag. Mindez ie lent ősén hozzájárult ahhoz, hogy a tröszt nem képes megfelelően csökkenteni az önköltséget. Jelentősen növeli az önköltséget a bányában — bár ez az építőiparra is vonatkozik — a műszaki előkészítés szervezetlensége. Nem rendezték véglegesen az iszapolást. nem megfelelő, sok helyen teljesen elhanyagolt a gépek karbantartása, a bányában körülményes a szénszállítás, még sok impro duktív munkaerőt kíván. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozata szinte teljes mértékben vonatkozók Kom 16ra is. Mégis ezt a fontos, szinte páratlan lehetőséget nem használtuk fel megfelelően, bár üzemeink többségében a dolgozóik lelkesen fogadták a levelet, nem egy helyen országos jelentőségű javaslatot is tettek, nagyobb sikert azonban nem éntünk el, mert nem készítettük elő meg-, felelően az üzemi értekezleteket. A tröszt vezetői nem nunt felelős személyek vettek részt az előkészítésben, hanem egy- egy üzemet patronáltak. A szakszervezet például ezen. a fontos napon taggyűlést ' tartott. A mostani taggyűlések ezeket a hibákat, háányossá®»- kait feltárták. Véleményünk szerint a Komlón élő pártmunkások, műszaki vezetők, kem- muniisták képesek fokozni a meglévő eredményeket és a második félév során az eddiginél soßdoal jelentősebb sikereket elérni az önköltség téréin is. Szálas László élvtárs a pécs- szábdlcsi kerület igazgatója az első félév terveinek teljesítéséit elemezte, majd Máy elv- társ 3 szakszervezetek teendőiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti bizottságoknak sokkal többet kiéli foglail- kiozniiiofc a dolgozók szakmai oktatásával A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti -bizottságok többnyire jól együttműködnek a vállalatvezetéssel, de a szakszervezeti bizalmiak és a művezetőik között már nem liiyen jó a kapcsolat. Ezért nem ismerik a műszaki intézkeevési terveket, a szakszervezeti bizalmi nem népszerűsíti ezt a dolgozók kö_ zött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 60 pécsi fronitbngád közül mintegy 28 nem teljesíti a tervéit. Márki elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság ipart és közlekedési osztályának munkatárs-a a fiatal mérnökök, technikusok neveléséről szakmai ismereteinek gyarapi tásáról beszólt. Acs elvtárs, a megye tanácsi téglagyárainak munkájáról, feladatairól szólott, majd Börzsei Mihály elv- társ tett ígéretet, hogy Fécs- bányán rendet teremtenek a biztonság terén. A felszólalásokra Sziklai elvtárs válaszolt. Az Albán Távirati Iroda közleménye az albán-görög kapcsolatokról Tirana (TASZSZ): Az albán lapokban megjelent az Albán Távirati Iroda közleménye. A közlemény többek között így szól: Az Albán Népköztársaság kormánya folyó évi június 30-án az ' ENSZ főtitkárán keresztül javasolta a görög kormánynak, hogy az egyenlőség, a területi épség és szu- veréniiás kölcsönös tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködés alapelveit szem előtt tartva, létesítsenek normális jószomszédi kapcsolatokat. Az Albán Távirati Iroda előtt ismertesse vált, hogy a görög kormány a napokban válaszolt az albán kormány javaslatára. A görög kormány az albán kormány jóakarata és a két ország kapcsolatainak normalizálására irányuló készsége ellenére. válaszában a kölcsönös megértésnek és a normális kapcsolatok megteremtését célzó kívánságának semmiféle bizonyítékát sem szolgáltatta, hanem nyíltan ez ellen lépett fel. A görög kormány azt állítja, hogy jelenleg nincsenek meg a két ország közti diplomáciai kapcsolatok megteremtésének kellő feltételei. A nörög kormány, tekintet nélkül a szuverén államok kapcsolatainak legelemibb szabályaira, a két ország diplomáciai kapcsolatai „megfelelő időben" történő megteremtésének lehetőségével kapcsolatban előzetes feltételeket szab az albán kormánynak. Ezek a feltételek minden alapot nélkülöznek, elfogadhatatlanok és sértő jellegűek. A görög kormánynak, ez az álláspontja, amelyet Szíe- fanopulosz külügyminiszternek az ENSZ főtitkárához in tézett táviratában fejtett ki, nem értékelhető az Albán Népköztársaság és Görögország kapcsolatainak normalizálására. sem pedig a nemiét közi feszültség csökkentésére irányuló jóakarat megnyilvánulásaként. Wiley szenátor fokozott kapcsolatot“ követel az amerikai és a szovjet atomtudósok között Washington (MTI). Az Associated Press hírügynökség ismerteti Alexander Wiley köztársaságipárti szenátor nyilatkozatát. A szenátor „fokozott kapcsolatokat“ követel * Szovjetunió és az Egyesült Államok tudósai között az atom- erő békés felhasználása tekintetében. Októberben nyílik meg a II. országos jéinkapkiállítás A II. országos fényképkiál- lílást a Magyar Képzőművészek az Iparművészek Szövet- •»égének fotóosztálya, valamint a Magvar Újságírók Országos Szövetsége Fotósza-kosztálya rendezi az Ernst Múzeumban. A kiállítás, amelyet október 8-án nyitnak meg, a magy» fotóművészet nagy seregszem léje lesz. A kiállításra szán» fekete-fehér és színes fényké pékét szeptember 12-ig leh.e« beküldeni az Ernst Műzeun (Budapest VI., Nagymező u. 8. címén az előkészítő bizottsághoz. Hozzászólások Bogár János elvfárs felszólalása bányászati Trösztnél azért csökkent az újítások száma, mert nem értékelik időben a bekü’dött javaslatokat, sokszor be sem vezetik és a dolgozóknak elveszik a kedvét az újítástól. Reis/ elvtárs a Bőrgyár párt- bizottságának titkára arról számolt be, hogy a gyár sikeresen teljesíti vállalásait, nőP az egy munkásra eső tebesit- mény, több, mint 2 százalékkal csökkentették az önköltséget s ezzel mintegy két és fél millió forintot takarítottak meg. Ezután Bogár János elvtárs. a komlói városi pártbizottság első titkára szólalt fel. A beszámoló feletti vitában először Moór József elvtárs, majd u'ána Vízi László elv- társ, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója kért szót. A bányaüzemek e’ső félévi munkájáról elmondotta, hogv Kom ’ón jelentős eredményeket értek el. Hónapról hónapra telje sitették a terveket, csökkent a szén termelésének önköltsége, javult a munkafegyelem. Ismerik a fogyatékosságokat is: nincs megoldva még a vágatok biztosítása, nem kielégítő a bányák állapota, sokszor túlságosan a napi feladatokat látják. megfeledkeznek a jövőről. Csóti József elvtárs is elmondotta, hogy a Pécsi Szénn.rt eóit'íAei. ii*?i.\ coc-ii *—•> akkor a szálak elsősorban a városi pártbizottságtól indulnak ki és csak fokozódnak az alanszorvezetekben. Itt van például az önköltség ügye. amelv ma Komló egyik legnagyobb problémája. Mrt'’'órt hozzátehetem. nem az ö'-Hön- gös nehézségek, nem a túlfeszí •ettség miatt, hanem a liberalizmus. a nemtörődömség, a *>órt hphározaKnek meg nem értéséből fakad. A tröszt csak nemrég készítette el az önköltségcsökkentés tervezetét, holott, ennek már három hónappal ezelőtt meg kellett volna lennie. Üzemi pártszervezeteink, szakszervezeteink épElőljáróban arról beszélt, hogy Komlón az első félévben sikerült felszámolni a jobboldali nézetek káros következményeit. A párt, a gazdasági vezetés és a kommunisták helytállása, erőfeszítése nyomán. Komló is rendszeresen teljesíti'tervét. Számos bánya élüzem lett. Elnyertük a felsza hadulási serleget, esélyesek vagyunk a Minisztertanács és a SZOT vándnrzászla.iára. Az első félévben Komló is ie'en- tősen hozzájárult a nehézipart fokozottabb feilődéséhez a dől gozó nép anyagi javainak megteremtéséhez. — Eredményeink azonban nem takarhatják el a hibákat.
