Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-17 / 193. szám

SZERDA, 1555. AUGUSZTUS VJ. NAPCO i PÁRT ÉS PÁR TÉPI TÉS * Tóth József instruktor terve A CSERTŐI tanács-házén há­rom emiber vonalazott, számok­kal teleirt papírlap fölé hajol. — Nos, egyetértetek vetem. — szól Tóth József, a sziget­vári járási pártbizottság inst­ruktora, — ebben az évben még négy tagot, és hét tagje­löltet ve-szünk fel. — Miköz­ben kimono ja a számokat, a papírlap egy-egy rubrikájára mutat. Ez 3 papír Tóth József instruktor terve, amelyben — a helyi adottságok alapos is. mérete mellett, — községen­ként .és pártszervezetemként féltüntette, hegy ebben az év­ben. hány párttaggal és tagje­lölttel kell erösíteniök a pár­tot, — Hét új tagjelölt? Megváló s'thaló — vélekedik Horváth József, a csertői pártszervezet titksára, — majd te elintézed. Tóth eívtárs ... — Mohó, nem úgy elivtáirsak! — vágja rá az instruktor. — Nem olyan gondolattal készí­tettem a tervet, hogy az egész körzetben a pártszervezeteik he lyett én nevelek új tagjelölte­két. Negyvenhat emberre! nem is tudnék foglalkozni. Szó se róla, magam is résztveszek a nevelő munkában, de a párt ve zélőségebnek önállóan kell meg valósi taniok tervüket. — Igazad van, Tóth eívtárs. — mondja Kclat József párt­vezetőségi tag, tanácselnök — majd megbeszéljük a vezető­séggé!, mindegyikünk rén-disz-e _ résén foglalkozik két-három eMarssal. Én már ígérhetem is: két új' tagjelöltet nevelek Erre aztán a párttitkár is határoz: „...Én is foglalko­zom majd' két pártonkívütivel a tsz-t'a.gok közül." Árról Is szó esik, — az inst­ruktor javaslatára —hogy a legközelebbi taggyűlésen rész­letesen megbeszélik a tag- és tagjelöitfelvételt, s a párttagok tbmjtvalóit. A két vezetőségi 'ag egyetért az instruktorral. De nemcsak Csercliben, hanem SzuVmán'ban, Mozsgón, Antal- szálláson és az egész körzet­ben helybenhagyták Tóth elv- társ javaslatait. SZULIMÁNBAN tavasszal alakult 'a Zrínyi Te'rmelőszö. A MEZŐGAZDASÁGI SZERARUGTAR kapujában levő üvegszekrénybe a gyár igazgatósága azokat az aján- dcklargyakat helyezte cl. me- a? augusztus iíft-a tisz- . ®t®rc indított munkaverseny f győztesei között osztanak májú \ Az ajándék! áríTvak bnziin . vetkezet. A tsz pártszervezet­ben akkor három párttag volt. Tóth József instruktor az első n,apóiktól azon munkálkodott, hogy minél gyorsabban növe­kedjék, erősödjék a pártszer­vezet. Többször is beszélt a tsz tagakkal, azokkal is, akik ugyan aláírták a belépési nyi­latkozatot, de csak őszre 'kez­dik 3 tsz-ben a munkát. Tóth Vince 11 holdas gazda a har­madszori találkozáskor úgy nyilatkozott: szeretne tagjelölt lenni.. „Keresse fel a páirtveze- tőségte, szóljon nekik!” — vá­laszolt az instruktor. A párttit kárral már megbeszélte, ho­gyan foglalkozzék Tóth Vincé­vel. Csakhogy Tóth Vince nem nyugodott. Néhány nap múltán az országúton találkoz­tak: — Nincs magánál egy tagje- löltfelvételii kéreiem? — Nincs — válaszolt Tóth József, — de Farkas elvtársiéi, a párttitkártól kérhet, néki van. — Három nap múlva is­mét találkoztak, Tóth Vincé­nek ragyogott az arca az öröm­től: — Már ki .is töltöttem — új sá.golta az inisitiruiktonríaPs, — a párt vezetőség el is fogadta, a legközelebbi taggyűlésen java­solnak ... — Javasolták, fel is vették, de nemcsak őt, hanem azóta miág ötöt, s ma már -több, mint tíz táigot számlál a tsz pártszervezete Szulimáiniban. KEVESEN tudják a megyé­ben, hogy -merre fekszik Mar- g-itapuszita. Boldogasszcnyfé'tóS mintegy öt kilométert keli gya- logcfmi he-gyem-völ-gyön át, mi­re eljut az ut,as Marigitapusztá- ra. Tóth József azonban elju­tott ide is. nem ig egyszer, hi­szen jó termelőszövetkezet van Mar.g-itapusztán, s hónapokon át arra törekedett, hc-gy párt­szervezete is legyen. Akkor csak egy párttag volt — Hor- véthn-é és egy tagjeiö’t. Neu- czer János lakott Marsita-pusz- 'án. Május elején több tsz-ta-gigal — ki,tudja, hányadszor —szót váltott. A tspasztalatok-at aZ-tám megvitatta Heged-üs Béla elv­társsal, a botdogas-szonyfai Vő r-ös Október Termelőszövetke­zet pánt titkárával: — Sehogys-em egészséges do- ’og — mondta -az instruktor, — hc-gy a m-argitapusztai tsz-ben egy párttag van. Lehetne oitt több i.s, csa-k kii kej-te-ne men­ni n-é-héjnyszcir. Jó lenne, ha Hegedűs elvtárs váüilalné, hogy a legközelebbi taggyűlés, re javasol a pártvezetéséig két- hámorn tagjelöltet Mangöt-apu,sz­táréi. — Azt tis m-e,gmcndita, hogy kibne goodoDt: Huber Já­nos tsz-ePnökr-e, a 1 fe-leségiére és Vangp elvtársira. A pánttiit- kár egy sziép napon nekivágott a sáros ú-tn-alk. meglátcgEtta a mangita-p-uszitaiatoat. Az ezt kö­vető -napokban még néhányszor beszélt Huberékkal és Varga elvtáirssal -is. A májust taggyűlés előtt He­gedűs Bála psrtliiitkár bánom tagjélöltfelv-éiteli kérelmet nyuj tett át az ineit-ruktőrnek: néz­ze meg, javasof-hatják-e tagje­löltnek? Tóth elvitáns nemcsak a kíémelmefcet nézte meg, ki­ment újra a tanyára, s azzal jött vissza: helyesebb lenne, h-a a vezetőség direkt tagfelvé­telre javasolná a három elv- társat. Azóta Huber János, Hu- ber János-né és Vargia elvtárs megkapták a pánt tagságii (köny­vet — tagjelöltség néflkül párt­tagok lettek. Ezzel kezdődött Margitapusztán a párttagok sz-ámának növelése, s fcliytató- obtt a későbbi taggyűléseken, amikor újafcfb -három párttagot javasoltak. Ern-efk a tervszerű murikénak köszönhető, hogy most a ma-ngiitiapusztai termelő- szövetkezetben hét párttá,g van, őszre többen lesznek, s akikor külön pártszervezetet al-alkíbamaik. TIZENEGY párt-alapszerve- zet van Tóth József körzeté­ben. Nem tudnánk egyet sem említem, ahol az utóbbi hóna­pokban nem vettek fel tagje­löltet. Érről tanúskodik az is, hogy ez idő a-látt több. m-imí 30 jól doLgozó pántcnlkívüli kapott tagjelölt-igazolványt Tóth elv- társ körzetében. A patapcfclcs-i pártszervezet kissé elmaradt egy ideig a tagjelöl-tfelvéiteltel. Az instruktor segített, név sze­rint megmondta: melyik pár- tcnfcívülivel kel-lene foglalkoz­ni. Tervet is készítettek, seb­ben az évben tíz új tagjelöl­tet vesznek fel. — A tagjelöltek nevelésénél is a legfontosabb: a tervszerű­ség — vélekedik Tóth József Instruktor. — Azért készítet­tem magamnak tervet. Ha én tervszerűen dolgozom,, akkor az al-apszervezietelket is rászok­tatom a tervszerű munkára. — A tervszerű munka — ez hát a nyitja Hz elért eredményeknek, annak, hogy harminc elvtársisa.l erősödött a körzet tizenegy alapszervezete. Ónodi Igénybe vesszük a kedvezményeket ! Saját kárukon okultak a majsiak Tavasszal, az ősziek fej trá­gyázásánál valóságos perpat­vart csaptak a majsi gazdák a műtrágya miatt. Keveset ren­deltek, s így akinek jutott, jól járt, mert a gabona termésát­lag a fejtrágyázott területeken 2—3 mázsával több lett holdan ként. Mercz József hét és fél­holdas egyéni gazda mondotta: — Csak 30 kiló pétisót tudtam szerezni, s így csak az őszi bú­zám egy részét szórtam le mű­trágyával, de megérte, mert három holdról 42 mázsa búzát takarítottam be. Államunk most módot ad arra, hogy minden termelő elő re gondoskodjon a műtrágya- szükségletéről. A szabadon be­adott gabona után tetszés sze­rint választhatnak a gazdák a műtrágyaíéleségek között — előre megrendelhetik a szüksé ges mennyiséget. A majsiak tavasszal a saját kárukon tanultak, s mégsem igyekeznek műtrágyát szerez­ni. Eddig mindössze két gazda íratott műtrágyát a szabadon eladott gabona átvételekor, pe- dik a csépfiés mór a végei elé jár. Egyszerű erre a magyará­zat. A tanácsbeliek és a ter­ményfelvásárlók elintézett nek veszik azt, hogy a gazda át­adja a felesleges búzáját az államnak, s korpát írat. Egy szóval sem említik meg, hogy a kedvezmények közül műtrá­gyát és mélyszántást is igény­be lelhet venni. Nem beszélnek arról sem, hogy azok a gazdák, ak-iik tavaly műtrágyát szórtak az őszi kalászosokra, most jól jártak. Szüksége van a pénz­re is meg a korpára is a ter­melőnek, de gondolni kell a holnapra is. Töttösön nem mondanak le a műtrágyáról A heles fai Új Étet Termelőszövetkezetben befejez ték az őszi árpa cséplését. 20 holdról 304 mázsát takarítot­tak be, ami 15,20 mázsa hol- dankénti átlagtermést jelent. A szövetkezet tagjai úgy vé­lekednek, hogy a búzatermé­sük is megközelíti a 15 mázsát egy-egy holdon. A termelőszövetkezet veze­tői úgy határoztak a cséplés kezdetén, hogy a szabadeladá­si tervüket 60 mázsa búzával túlteljesítik. Ezen felül a tagok 40 mázsa kenyérgabonát ad­nak át az államnak a kiosztott előlegből. Kvintusz József hat mázsát, Szeidl János öt mázsát. Kővári Ferencné pedig nyolc mázsát ajánlott fel. Néhány évvel ezelőtt még csak hírből ismerték a töttösi gazdák a műtrágya előnyét. Ta valy és az idén azonban úgy megkedvelték, hogy akár a m-e-gye másik szélére is elmen­nének érte. Meg is mutatkozik ez a termésátlagukon és a ku­koricásukon. Nem ritka az olyan gazda, roin-t Cé-hmann Jánosné és Néber Menyhért, akiknek — a műtrágya -hasz­nosításával — a termésátlaguk jóval több lett a vártnál, de a kukorica termésük is meg­haladja maid a 30 mázsát hol­danként, olyan szép. A töttösi gazdák nem is mu­lasztották el a mostani lehető­ségeket. Eddig nyolc gazda ira tott műtrágyát a szabadon el­adott gabonájáért, Céhmann Jánosné, Katona Imre két-ké+ mázsát, Nőber Menyhért pe­dig egy és fél mázsát. Töttösön most már csak az a -kérdés, hogy az idén is Mais­ról, vagy Bolyról kell elszál"' tani-uk a műtrágyát? Tavaly ugyanis néhány -kiló műtrá­gyáért 10—15 kilométert kel­lett kocsilkázniuk. Hogy így lesz-e megint, ez s földműves- szövetkezeten múlik, mert a tárolásra találni helyiséget Töttösön is. A jövő évi termésre is gondolnak a bátyiak Bólyban is a végei elé jár a cséplés. Egymást érik a gabo- nászsákokkal megrakott szeke­rek a begyűjtőhely udvarában.. Szekeres Gyula, Petrovics La­jos, Kovács Gyula, Horváth Lajos egyéni gazdák alig, hogy elcsépeltek a gabonájukat, máris vitték az államnak járó részt a begyűjtőhelyre. A bólyi gazdák jól gazdálkodtak, az idén mt bőven a szabadpiacra is gabona. Eddig a kilenc va­gon gabona helyett, kilenc és féllel adtak át az államnak sza hadáron. A bólyi dolgozó parasztok gondolnak a jövőévi bő termés re is. Eddig 34 gazda vette igénybe a szabadon eladott gabona után' iáró kedvezmé­nyeket. Töibto olyan termelő van, aki 5—6 mázsa műtrá­gyát íratott, s olyanok ís, akik mélyszántásra kötöttek ződést. szer­r Uj gépeke! mutatnak be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon r-y— ajándéktárgyak között villanyvasaló, női táska, piros tabas, törülköző és egyéb hasz * ^őöraáth cental leoeUz'ónk Horváth Antal lánycsőki ta- járt a nos holmi látható. Ezenkívül az a nácsslnök lakásügyben üzemi szakszervezeti bizottság a faluban, amikor felkerestük, s arom zászlót is tartogat a leg- Amíg elértünk a tanácsházig, el jobb brigád, a legjobb dolgozó f mesélte, hogy .Ytes Antal tsz- * legjobb műhely számára, f tagnak a tavasszal adlak la- — Mágocs községben 100.00-0 (j kast. A házban még egy csa- fotitttos beruházási költséggel 2 tád lakik s így az idén Kiss korszerűsítik az általános i®ko r Antal nem tudja elhelyezni lát. A korszerűsítő -munkála-tc-k f munkaegységei után járó ter- során három tantermet parikét- é menyeit. t ástak. Most néztük meg a há­— KÉT RÉSZBŐL ÖSSZE- t -nf- ahová elhelyezzük Tamás ÉPÍTHETŐ konyhaszekrénye- \ József éket és így Kissék egye­ket gyártanak a Csongrádi Bú \ dűl m.aradmk. torgyárban az év negyedik nc_ J Ez az .,egyedül maradnak" gyedében. J tofc mindent kifejez. Kifejezi, — A hosszúhetényi községi f hogy Kiss Antalék kényelme- tanács tervbevette, hogy az or- t ~cn laknak, lesz padlásuk s vos-i rendelőt kibővíti. Érte a j bizonyára Tamásék is elége- eélra a tanács 20 ezer forintot 2 dettek. fordít majd. é Mindig érdekesek azok a ta­— CIPÉSZ-SZABÁSZ SZAK t'álkozások, amikor szemtöl­TANFOLYAMOT INDÍT Pé- f izembe kerülök azzal az ember esett szeptember 5-én a KI- t jel, akit eddig csak leveleiből SZÖV."- Ezzel nagy segítséget i ts™e*tein. Így jártam Horváth nyújt a dolgozók szakmai to- \ Antallal is, mert, a tanácsel- vábbkápzéséhez. t nök a Dunántúli Napló levele­Megkezdődött a mákszii- ! °|ie' rét Baranyában. A mo-zsgói és \ Középtermetű, vékony, bár- siklósi föfdiműve-sszöv-e-tkezet ?11(1 ember. Amikor kérdezzük vezmenyek felkereste a körzetéhez tartozói— ^ dolgozott régebben, — “ '' máktermelőket és közölte ve-i Pattognak a rövid válaszok. lük, hogy a mákgubót mázsán- J — Katona voltam. A járási ként 90 forintért átveszik. Az úttörők által 'begyűjtött mák­gubóért a földiművesszövetlks- zet mázsánként 96 forintot fi­zet: A Külkereskedelmi Minis,z tériu-m több jutalmat biztosi tott a mákgubók begyűjtésével foglalkozó úttörők részére. — Főbb jut-almiak: 10 kerékpár, 20 öltöny, vagy kosztüm, töl­tanács begyűjtési osztályán is dolgoztam. 1954 márciusa óta vagyok Lánycsókon. A jelenre terelődik a szú és Horváth elvtárs pontosan be­számol mindenről, ami a köz­ségben történik. Lánycsók ötödik helyen áll . a járásban élöállatbeadasóan. é A gazdák kalákában hordanak, tőtolla-k, úttörő ingek, nyak- f hogy folyamatosan haladjon a kendők, szépirodalmi köny vek, f cséplés. A gabonát = ha nem vizes — azonnal a begyűjtő- helyre viszik és a jó agitáció eredményeként Miklósa Mihály így szólt a cséplöeüen- örhöz: Minden feleslegemet leadom.” Szavát állta is: nyele mázsa gabona helyett 10-et adott el az államnak szabad áron. Bogár József hasonló­képpen — 10 mázsa helyeit tizenkettőt vitt a begyügte- helyre. Sajnos, a gazdák a ked közül csak a kor­pát veszik igénybe. Jó. jó a korpa kell is az állatoknak, de az őszi mélyszántás meg a mű­trágya is kellene a földnek... — bosszankodik egy kicsit. Még javítunk agitációnkon. — Hogy miért írok levelet a Naplónak? — kérdez vissza kis idő múlva. Azért,- hogy ami nálunk jó, arról vegyenek pél­dát mások is, a rosszból pedig okuljanak. No, meg maguk a dolgozók is kémek, írjak, A múltkor Szűcs Imre csoporttaggal t-alá' koztam. Éppen aratás volt. — Megírhatná ám a Napló na’c, hogy öt nap alatt végez- f tünk az aratással! f — Levelem meg is jeleni, é aztán az újságban. A télen a t gazdakörben vitattuk meg 2 nyomtatásban megjelent leve 2 lemet. Ilyenkor mindenki hói é zászólt, hogy „még ezt kellet', i volna”, „még azt” ... Az elnököt már panasszal is ’ felkeresték. Egyszer — még a { nyár elején — Balogh Jenő ci­pész is hozzá fordult panasza-1 val. Balogh Jenőnek hibás az J ujja. A mohácsi ktsz vezetője J mégis megígérte, hogy javí- J tási munkára alkalmazzák, i Amikor jelentkezett, így fo- f gadta: „Mit gondol, mi ez a ) vállalat, jótékonysági intéz-a mény?” i Horváth elvtárs megírta —é és Baloghot felvették. Nagy je lentősége van ennek a falu- é ban: a mohácsi ktsz fióküzletet r nyit Lánycsókon és Balogh f Jenő itt dolgqzik majd. r Horváth Antal levelei sokat jelentenek r. szerkesztőséanek is: hírt kanunk Lánycsókról megismerjük az embereket, a f jól dolgozóka t és azokat is. f akik nem segítik munkájuk-' kai a nép államát. Horváth elv J társ is ennek tudatában veszi f kezébe a papirt és a ceruzát. J — Kérem, küldjenek majd i borítékot, már csak három van a — búcsúzik tőlünk Horváti f elvtárs. — Szivesen írok tnó-'-'J kor is. hadd tudják meg, m’ f történik a mi falunkban! a PAPP ETELKA, t A hat és hét lábas, traktorhoz kapcsolható fűkasza is egyik új gyártmánya a -magyar iparnak. A fűkaszát a Mosonmagyar. óvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói készítették. A gép proto_ típusát bemutatják a mezőgazdasági kiállításon. A fűkasza so­rozatgyártását még ebben az évben megkezdik. A fűkasza jobb oldalra vág, vágószélessége 183 cm. A hatlábas fűkasza teljc- s- sítménye: óránként 1.5—2.6 katasztráiis hóid, a hétlábasé pedig é 2—3.2 katasztrális hold. é --------------— -----------­} * * * * Bányászaink példát mutatnak a papírgyűjtésben is A papírgyűjtéshez nagy segítséget adnak állami, levéltáraink. Feladatuk ezen a téren: gondosan vigyázza­nak arra, hogy az üzemek, hivatalok, vállalatok irattá­rainak selejtezésénél ne ke­rüljenek a papírgyárak zú­záiba olyan iratok, szerződé­sek, fontos feljegyzések, ame­lyekre később szükség lehet. A pécsi Állami Levéltár­ban az előadók, dr. Vörös Márton vezetése alatt, felosz­tották egymás között a járá­sokat, magában Pécsett pe­dig az üzemeket is. így aztán, ha valamelyik intézmény pa­pírt akar átadni, az előadó ott terem és minden bürok­ratikus formaság nélkül át­nézd az átadásra szánt irato­kat, jegyzőkönyvet vesz . fel és a papírtemeg máris el­indulhat a papírgyárakba. — Kettős a célunk volta­képpen — mondja dr. Vörös Márton. — Egyfelől megaka- dályozuk a fontos, bizalmas természetű iratok megsemmi­sítését, másrészt segíteni kí­vánjuk a nagyobb mérvű papírgyűjtést. — Éppen ezért, — veszi át a szót Pataki Ferencné — nyilvántartjuk a megye min­den vállalatát, üzemét, intéz­ményét, felbecsüljük, hogy évenként mennyi papírt hasz­nál fel és tudva azt, hogy abból átlagosan 30 százalék hulladékba mehet, szorgal­mazzuk ennek átadását. — Kilk járnak elől a papír- gyűjtésben? — kérdezzük. — Bányászaink ebben is példát mutatnak — feleli Pa­takiné. — Megemlíthetem, hogy a Komlói Szénbányá­szati Tröszt felkérés nélkül is rendszeresen átadja azokat a régi munkalapokat, ame­lyek mär a bértjegvzí-kho ke­rültek, továbbá bárcatömbö- ket, napi jelentéseiket, i'ktatlan átfutó írásokat. Nagy érde­me van ebben Hargitai István irodavezetőnek és Paték elv­társ iratfelelősnek. — így van ez a pécsi bá­nyatrösztnél is — erősíti meg dr. Kopasz Gábor elő­adó. Persze, a többi intézmények is versenyeznek a papírgyűj­tésben. A levéltári dolgozók pontos és hozzáértő munkája alapján megállapítható, hogy a Pécsi Bőrgyár dolgozói pa­pírgyűjtését Antal László és Bodai József adta át a MÉH- nek, miután a levéltár meg­bízásából Fáncsi József nézte át az anyagot, örvendetes, hogy a vidék is jelentős pa­pírt gyűjt össze: a mohácsi gimnázium nagyon sok forga­lomból kivont iskolakönyvet adott át az ottani földműves­szövetkezetnek és előljár a papírgyűjtésben a nagynyá- rádi termelőszövetkezet is, amely két zsák gondosan át­vizsgált iratot' adott át. Czeller Gvörgyné a MÉH Vállalat propa­gandistája, __,___„j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents