Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-07 / 185. szám

1855 AUGUSZTUS 1 N a p r; ó h Ősszel már közösen vetünk... Régen elporladt már va • lamelyik sírhant alatt 9 magyarbólyi is­kola öreg tanítója, aki vala­mikor kétezer-kettőre tanította a fiatal Szokolovics Miiét. Jobb is tán, hogy elköltözött az ár­Megbukott Ugyan Szokolo -----------------vies Mile elv­ers számolni tudása, de hogy bukott meg?! Hogy három kilót osztottak ki csak előlegül a ter­vezett hetvenhét deka helyett! Hogy Sólyom György 15 má­Ti zmázsás holdankénti átlagtermést, 300 ezer forint jövedelmet ígér a tizenöt hold, embermagasságú dohány nyékvilagbol és nem érte meg, amint embernyi emberré, a Tartós Béke termelőszövetke- zet elnökévé lett tanítványát éppen számtanból buktatja meg az élet. Nyugodj békében öreg mester, az élet nagy osz­tályozónaplójában elégtelent jegyeztek be idén Murányi Ödön járási föagronómus neve mellé is, pedig ő annak idején a Mezőgazdasági Akadémián ismerkedett a magasabb mate­matikával .;; ügy szólt a ne­vezetes kérdés, melybe egyfor­mán tört bele bicskája hatele- mis parasztnak és professzorok tanítványának — hogy hány mázsa túzát aratunk az idén? Egérrágta vetéseiket» vizsgálva meg is mondták, tervbe is ír­ták, hogy legjobb esetben ha hét má^3 meglesz ... Még javá ban zúg faluvégi szérűjén a t cséplőgép dobja, még koránt­sem töltöttek ki minden csép- lési eredménylapot, de az már holtbizt°s' hogy őszi búzából hét heiy^ tizenkét és fél má­zsát fizet a híres jól termő, zsíros magyarbólyi földek min­den katasztrális holdja. Do­hányból is csak négy és félszáz kilót datált tervükbe az óva­tosság & iám — másfél vagon szabolcsi kerül pajtákba és padlásokra a kertaljából, mert zsa huszonkét kilót fuvarozott haza és októberig még annyit keres, hogy egymaga három kenyeret ehet meg addig, míg két egyénileg gazdálkodó fia, Béla és az Árpád egyet-egyet. Csúszhat hiba néhanapján Szo- kolovicsék számításába, de gaz­dálkodni annál jobban tudnak. De kapaszkodjunk fel a temp­lomtoronyba, tekintsünk szét a magyarbólyi határon, arra, ahol a károlyimajori gazdaság földjei nyúlnak, vagy az új­telep, a tsz tarlói felé — kiderül: a magyarbólyi egyé­niek csak gazdálkodni tudnak, de számolni már nem. Körös- körül jól termő, kialakult nagy üzemek. Mennyi termett az egyénieknek, tanácselnök elv- társ ? — Volt, akinek tizenkettőn is felül..; — Nem egy emberé itt a lé­nyeg, hisz az újtelepi tsz táb­lák egyik hat holdas darabja 19 és fél mázsát adott. Az át­lag?! Az egyéniek átlaga — mennyi volt'! — Kilenc. ; Kilenc és fél­nél semmiesetre sem lesz több. Lám, ha annakidején egybe­szántották volna a magyarbólyi határt?! A negyven egyéni gazda 120 holdján 360 mázsá­val termett volua több búza, Hazafelé tart bólyom Györgyök előlegével a termelőszövetkezet búzászsakokkal megrakott szekere. Rakománya: a lő mázsa 22 kiló kenyérgabona, csak előleg az 540 munkaegységre mennyi '£ tizet becslése sze~ rlnt, J6“i bácsi? ott himbálózik egy száj desz­kán kímélet magasságban az egykor* szabolcsi ku^ás, h0£Z' szú jjinbi'okra fúzve az idei term# ‘^ütköző nagyságú le­velei«5^115' Józseffei. bepis- lant »"y.a,kultat ‘ekergető kér- deZóí|íödfkre es fenséges nyu- galc/118 nyilatkoz.tatja ki a _fíz mázsát. sC'Ja uti»na az, aki még az fSx gassá*ú dohánytö- v«K_,th n h számolni akar. J***» <** ez a tl- z<Whh ,ránykerté«et leg­'fmelószöv^0, a 'kezet pénztára­kor a,ePCér61- kukoricáról, impliról es egyéb temény. nem is beszélve. sőt a beadási kedvezményeket is tekintetbe véve 468 mázsával, állíthattak volna be többet kam ráik sarkába. Igen. Ebben az évben csak gabonából 11 mázsa búza volt a tandíj minden egyéni gazda család részére, de ugyanígy tan díjat fizetnek majd dohány­ban, krumpliban, kukoricában, ezrekben, tízezrekben, esztendő ről-esztendőre ... Sokáig-e? Mikor okulnak már egyszer belőle? ,— Amíg én bírom ma­—-------------gam, nem me­gy ek be a csoportba, tönkre akartok tenni, hogy úgy szorít­satok rá? — Sándor János, a falu egyik tekintélyes gazdája kérdezte ezt a minap a tanács­elnöktől, megmutatva, hogy így vagy úgy — de fő a rnagyar­bólyiak feje. Elmentek hozzá a másnapi esős délutánon kide­ríteni, hogy mi teszi tönkre a parasztot? A fészerből átalakított nyári konyhában ott ült Papp And­rás, a felső szomszéd is. Szá­moljunk ! — Ki gazdagodik jobban? — Aki többet nyer, világos. — Hát akkor, aki olcsób­bért termeli meg azt a búzát, mint szomszédja, akkor az nyilván többet nyer rajta. Nem? — Dehogynem, É* jobban gazdagszik is. Erről van szó. A tanácsel­nök, még Czégény elvtárs, a járási tsz szervező írtak, Sán­dor János meg sorolta fenn­hangon, hogy mit kell adná egy hold búzának. Egy fogat­nap keverőszántás mellé egy gyalognappal, még egy szán­tás,.. a másik papíron meg ugyanezt kiszámolták a gépál­lomás tarifáival. Vagy egy órát dulakodtak itt egymással a számokba burkolt érveik, amíg kiderült: Négy holdon termett: Ebből beadott Cséplőrész Munkásrész — A tsiz-nelk 95 forintba van egiy .mázsa szem. — Az egyéni gazdáknak meg százbatvanötbe ... Csak az eső vert kint, an­nak a zaja hallatszott. Az em­berek nem szóltak semmit, csak a fejükben forgott a vá­lasz: a parcella teszi tönkre, az köti gúzsba a parasztot! önnön-maga, saját magát. De Sándor János nem elhamar­kodott, meggondolatlan csele­kedetű ember. En még várok... Csak a szótlan szomszéd tette le magáét úgy, hogy minden­ki felütötte rá a fejét. — Akárhogy is van — én tudom, amit tudok. Én. belé­pek. Hallgassuk hát meg,------- mi az, amit ol yan határozottan tud Papp András? — Azt tudom, hogy a kilenc hold és 555 négyszögölön mi ketten a feleségemmel dolgoz­hatunk rogyásig, látszatja nincs. Éppen végeett a buzabeadás­saL Röviden kiszámolhatjuk, hányadán áll a kenyémek- vailóval: 31.82 mázsa őszi búza 18,— „-t 1.75 „ 1.75 Maradt: 10.32 q Tisza Péter négy esztendő után visszatért a Tartós Béke T ermelőszö ve tkezet b e Héttagú a család, négy fel­nőtt és. három tíz éven aluli gyermek háztartási szükség­lete 14.20 q lenne. Kereken négy mázsa hiányzik. A kis föld nem tudja eltar­tani a nagy családot. S annak is megvan az oka, hogy hol­danként a nyolc mázsa sem termett meg. Egyre soványabb a termőföld, annak sem tudlja megadni a magáét, bármily szorgalommal töri és ápolgat- ja. — No de nemcsak búzát te­rem az a föld, valami jövedel­mezőbb termény is csak akad rajta? — Van egy hold őszi árpa. 18 mázsa 65 kiló termett raj­ta. Kell az a két disznónak, az üszőinek, meg a két lónak. — Van ezerkétszáz négy­szögöl répa. A bogár mind megette a 1 eveiét. Ki tudja mennyi lesz a répa belőle? Amúgyis másodvetésü mér, mert az eÍ9Ő vetés kipusztult. — Van ezerkétszáz négy­szögöl bükköny. — Van 1400 négyszögöl krumpli, a többi napraforgó, meg kukorica. Hogy mi lesz belőle, majd meglátjuk'. Ilyen most a számvetés? Papp Andrásnak. De van mái' másik is. — Ha annyit dolgoznék — mondja, — mint egyéni korom­ban, hát ketten a feleségem­mel összegyűjtenénk e®er-ezer munkaegységet. De nem fo­gunk úgy oolgozni, mert ami­kor én munkához fogtam reg­gel, olyan korán vall, hogy tsz-tagoi sehol sem lehetett lát ni ;; hatéi ban. Nem embernek va- ' .* akkor is .kettőnk­ie.< öss/i>:en lesz ezer munka- -•gvségiink egy évben. Ez. biz-' tos. — De alapos munka kell ám. azt tudja? Erre meg is sértődik. — Hát egyéni koromban ter­mett a föld, ha nem dolgoztam meg jó. ? A munkaegység is annyit er, amennyit osztani tudnak rá és mit osszanak, ha nem terem a född? Érdekes hallgatni a beszé­dét. ..Egyéni koromban1' — mondja, s csakugyan benn ér­zi már magát a szövetkezeiben. — Most — folytatja, — elő­leg t>e jár egy egységre három kiló oúza. Tudja ő pontosan, hogy el­számoláskor több is lesz az, de maradjunk ennyinél. To­vább rom számol. Csak az ar­cán látszik, nehezen hiszi ah­hoz, hogy ki is mondja; ezer munkaegység-e harminc mázsa búzát vinetne most haza. Har­minc mázsát, amiből már se­hova semmit sem keli teadini. És ez a harminc mázsa nem négy ho’.oun, hanem kél és fél holdon terem meg. Lám. ízért örülni is tudrn.i az a hajdani öreg tanító, csak akad tanítványa, a)ki jól meg­tanulta a -zámolást. Ez a számolgatás vitte aztán oda Papo Andrást a tan ácshá­zára, -ho1 rláírta a belépési nyilatkozatot — két példány­ban. Az e:< 3 példányt a recésr- koptato ülésdeszkán írta meg TüKdaesolt a toll. atbökdöste a Papírt, reszketősre sikerülteik a betűk. Odaültették akkor az asztalhoz, ugyanahhoz, ame­lyiken tizenegy éve a nagv- könyv’« irta be a nevét, mint új családfő. Ott már tőkéié te «re sikerült a második belé­pési nyilatkozat Kinn állao- eált a felesége, tépdeste a ken­dő csücskét. Kiszólt neki is: — Gyere már be, neked i> alá kell (mi. Az asszony bejött és óvato­san, lassan, nem cílyan könnyű kézzel már, mint tizenegy éve, odaírta nevét a férje után. — összeuézte-ic utána azzál a jól­eső érzéssel, hogy másodszor is olyant határozlak el közös egyetértéssel, amit sohase fog­nak megbánni. Sóban számolnak még---------;---------------------- így Ma gyarbólyban. Ismerkednek a közös gazdálkodással, alaposan meghányják-vetik, mi jót vár­hatnak tőle. De vannak mások is. Volt tagok, akik a legnehe­kaerő a tééisz-ben, meg is élhet szépen a jövedelméből. — Parasztember vagyok — mondja Tisza Péter, — földdél doig óztam mindig. Most téglagyári munkás. Ott is jól dolgozik. A múlt hónap­ban 1700 forintot keresett. Az sem kis pénz, de most a szö­vetkezet hívja, begyógyult a régi sérelem, a négy évvel ez­előtti igazságtalanságot is or­vosolják, hát megy vissz,a szí­vesen. Nyitott kapu várja a többie_ két is. Az első megbeszélés a régi tagok között Hát Sándor Jánosf zebb időkben lelkesen és nagy reménnyel kezdték a munkáit, s akik aztán mégis valami ok_ bői hát átfordították saját mun­kájuk eredményeinek. Tisza Péter is ezek közé'tar­tozik. Fiatal ember volt még, ép- petnhogy leszerelt katona éktói. Ifjú házas is volt. Nagy kedv-, vei ilépett be, dolgozott is ügy, hogy senkinek sem lehetett rá panasza. Csakhogy jöttek a bajok. Megszületett az első gyerek és, még annyi pénze sem volt, hogy a bábát kifizes­se. Ment a tsz-vezetőséghez, hogy segítsék ki. Az akkori pénztáros számolt jobbra, szá­mölt balra, míg kisütötte, hogy a munkaegységek szerint több nem jár, mint a szükségesnek alig negyedrésze. — Ha még erre sem vagy­tok képesék — keseredett el, akkor Tisza Péter, — megyék oda, ahol pénzt is admak. Elszegődött segédmunkásnak. Volt egy barátja a vállalatnál, az kölcsönhöz segítette. Meg- bántottság. elkeseredés rágta még sdkáiig, de azért vissza­ment válna. — Csakhogy — mondja, — akkor jött az a kizárási dolog. 1951-ben. Gondoltam, nem zá_ ratoan ki magam, inkább visz- sza sem megyek. Az történt, hogy tizennyolc családot zártak ki a tsz-ből, Kútyáncsányim Szivétó? Sólyo­mék két fia? Hodenmarszky János? Ök még nem szánták él magukat, mint Tisza Péter, Kapi Béla, Papp Amdrá&ék meg Sípos Jánosék. Meghall­gatják a termelőszövetkezeti népnevelőket is, a járástól jött elvtársiakat is, de a személyes tapasztálás... Az a legbizto­sabb. És hogy ebben se legyen semmi hiány — ma autóbusz indul Magyarbólyról a vémén- di Uj Alkotmány termelőszö­vetkezetbe, más járásba, más vidékre — tapasztalatszerzés­re. Ott a községben az Uj Al­kotmányt és a Keleti Fényt összehasonlítva rájönnek arra a nagy igazságra, hogy vannak gyengébb csoportok, vannak erősebbe^ is: olyanok mind, amilyenné tagjai szeretnék teníná és teszik is. Azt pedig sem Sándor Jánosról, sem Ku- tyáncsányiin Szvétóról senkiéi nem mondhatja, hogy nem ért a gazdálkodáshoz. Ha híres ku­koricatermelési, állattenyésztés sí ismereteiket nemcsak két- három holdon, nemcsak pár tehénnel kamatoztatják, ha­nem százakon! Egész gulyá­kon! — akkor érezheti majd csak igazán elemében magát ez a két. ma még egyénileg gazdálkodó magyarbólyi gazda. A termelőszövetkezet állattenyésztői már eddig is sok hírnevet szereztek. Szokolovics Boskó bikája tavaly elhozta az őszi Mezőgazdasági Kiállítás nagydíját mint utóiig kiderült, legtöbb­jüket komoly, indok nélkül. Ez elvette Tisza Péter és a töb­biek kedvét attól, hogy köze­ledjenek a fcsz-hez. Négy év telt el azóta. Tisza Péterről nem feledkeztek meg a termelőszövetkezetben. Szo­kolovics elvtársi maga is több­ször feikemne. Kell a jó rrvun­Ifléti iwég sókan külön arat­tak Magyarbólyon, külön cse_ pelltek és külön buktatták * tarlókat, ősszel? A közéd jövő titka ez még, de egy biztos — többen vetik már a búzát kö­zösbe, mint tavaly, és többen, minit akik csak maguk járnak a gép után.

Next

/
Thumbnails
Contents