Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-07 / 185. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ WIÁG PZatnÁMXr ECYnVLJETEKl A MAI SZAMBÁN: Folytassuk a pártoktatási év előkészítését! (2. o.) — Mese a vasbarlangról. (2. o.) — N. A. Bulganyin beszámolójának külföldi sajtóvissz. hangja. (3. o.) — Eisenhower elnök sajtóértekezlete. (3. o.) — A négyezerkilencszázadik. (4. o.) — Napvilágra kívánkozik. (4. o.) — Ősszel már közösen vetünk. (5. o.) — Sátrak a bar. kányi parkban. (6. o.) V ---------------------—------------------XI I. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 AUGUSZTUS 7 Több segítséget az újítóknak! Az újító, aki a technika, a munkaszervezés korszerűsítésén dolgozik, nem sajnál időt, fáradságot, hogy növelje a munka termelékenységét, — nagy tiszteletet és megbecsülést érdemel. Megyénkben is szép számmal vannak olyan ipari munkások, akik már nem mechanikus beidegződöttséggel, hanem gondolkodva dolgoznak és így tökéletesítik munkájukat. Se szeri, se ^záma azoknak a ki «ebb-nagyobb“ újításoknak, melyeket az utóbbi években termelés legkülönfélébb területein bevezettünk. Nemrég a legjobb komlói újítók alkotásaiból kiállítást is rendeztek. A komlói bányaüzemekben 1954-ben 1980 újítást vezettek be, s ennek nyomán a megtakarítás mintegy három és fél millió forint volt. Ki vitatná ezeknek a számoknak nagyszerűségét! Vannak azonban más tények is. Sok helyen nem beesülik az úiítókat, évekig fekszenek el hasznos ésszerűsítések, sokszor a bürokrácia miatt vontatottan halod a bevezetett újítások értékelése, ez aztán sok újítónak kedvét szegi, fékezi a mozgalmat. A szocialista építés megköveteli, hogy érdekeltté tegvük a dolgozókat a többtermelés- ben. Azok, akik kötelességükön felül nyújtanak, akik úií- tanak — anyagiakban is többet érdemelnek. Sajnos, erről igen gyakran megfeledkeznek. A Pécsi Bőrgyárban több olyan nágyszerű újítást alkalmaznak (üveglapos szárító), melyért Jhég mindig nem fizette meg a Bőripari Igazgatóság az érte járó teljes összeget. Ez több dolgozónak kedvét szegi s következménye, hogy több fontos újítás, sőt szabadalom is elkallódik az üzemben. Ezek a dolgozók sokszor — és nem alaptalanul — úgy érzik, becsapták őket a közömbössé válnak az üzemben felmerülő problémákkal. nehézségekkel, az úgynevezett szűk keresztmetszetek leküzdésével szemben. Gyakori még az Is. hogy egyes szervek és vezetők bürokratikusán elzárkóznak egy- egv fontos újítás alkalmazása elől. Ahelyett, hogy a gyakorlatban vizsgálnák felül az újf- tóst. „magasabb szakszempon- hivatkozva különböző ahndokokat emlegetnek, s nem ritkaság az sem. hogy egy újító hónapokig, sőt évekig nem kap választ várakoztatják vagy hitegetik. Csak egy jellemző' példa: az Építőgép karbantartó Vállalat két műszaki vezetnie már két éve egy újítást nyújtott be a betonkeverőgép meghajtásának módosítására. Az eddig használatos meghajtóláncot ékszíjra cserélték fel. Ez a meghajtási forma olcsóbb és üzembiztosabb is. Gyakorlat után ezt az építővállalatok is elismerik és ragaszkodnak az ilyen gépekhez, de hogy, hogy- sem, az Építésügyi Minisztérium illetékes igazgatósága elvetette az újítást. Ha gyakorlatban látnák a módosított gémet, más lenne a véleményük. Valószínűleg Solymár Henrik esztergályosnak a brikettgyártás javítására irányuló elgondolását is megvalósították volna a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemében — ha közelebbről ismernék. S talán a baranyai házak is gyorsabban épülnének, ha alkalmaznák a másutt már régen bevált tömb- falazásos módszert, S amikor azt mondjuk, hogv több megbecsülést érdemelnek az újítók, hozzátehetjük, több segítséget is. Nem elég az újítást elgondolni — a gyakorlatban is meg kell valósítani. Ez gyakran meghaladja a dolgozók erejét, képességét, nem is lehet elvárni egy egyszerű szakmunkástól pontos műszaki rajzot, statikai, dinamikai számításokat. Nyilvánvaló, erre még kevés szakmunkásunk képes. Itt nagy szükség van a műszaki vezetők segítségére, az üzem támogatására. Hiába vannak például a szabolcsi bányákban lelkes újítók, ha nincs egy megfelelő kísérleti műhely, vagy más alkalmas hely, újítás kivitelezésére. ha a műszaki vezetők sem tudnak segíteni. Az újítási megbízottakat is sokszor annyi bürokratikus munkával terhelik, hogy sokszor még az újítási adminisztrációt is alig tudja ellátni. Ezen a téren is sürgősen rendet kell teremteni, mert ez komoly hozzájárulás az újítómozgalom fellendítéséhez. A nagyszerű ésszerűsítések sorsa azonban nemcsak a dolgozón, a műszaki vezetőn vagy valami szerven múlik, hanem a párt- és a szakszervezeteken is. Erről is megfeledkeznek sok helyen, nem lépnek fel határozottan és erélyesen az űiítók- kal szemben megnyilvánuló demagógiával. huzavonával szemben. Pártszervezeteink, kommunistáink legyenek szószólói az újítóknak! Folytassanak kíméletlen harcot a kezdeményezést gúzsbakötö bürokrácia, maradi nézetek ellen! Mint a munkában, ebben is járjanak élen a kommunisták! Segítsük a termelést elősegítő ésszerű- sítőket, az újítókat minden erőnkkel, hogy munkájuk még gyümölcsözőbb legyen, mint eddig! A nvnlsztertcmccs határozata országos műszaki fejlesztési tanács alakításáról A minisztertanács legutóbbi ülésén — figyelembe véve, hogy az egés2 népgazdaság és eáerr belül elsősorban a nehézipar fejlesztésének érdekei meg követeiig a legújabb technikai vívmányok legszélesebb körű alkalmazását, korszerű gyártási eljárások bevezetését, az üzemben lévő gépek és berendezések modernizálását, a termelés szervezésének megjavítását — határozatot hozott országos műszaki fejlesztési tanács létrehozásáról. Az országa« műszaki fejlesztési tanács feladata a műszaki fejlesztés irányítása, koordinálása. A tanács javaslatokat dolgoz ki a minisztertanács részére a népgazdaság műszaki fejlesztésének legfontosabb feladatairól. Ellenőrzi az új technika bevezetésére hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását és közreműködik a tudományos műszaki propaganda fejlesztésében, a műszaki információ megszervezésében. Az országa« műszaki fejlesztési tanács elnökét és tagjait a minisztertanács 1955. augusztus 15-ig kiváló tudósok, műszaki szakemberek és gazdasági vezetők közül nevezi ki, Hajnaltól késó estig csépeljenek a népek! Nappal csépel — éjjel tarlót hónt a gépállomás TREICZ MIKLÓS A pécsváradi járásban befejeződött a búza aratása. A pécsváradi gépállomás kombájnjai összesen 414, aratógépei pedig 1150 hold gabonát vágtak le. Ezzel egyidőben 1281 holdon felszántották a tarlót. A tarlóhántásban a legjobb eredményt Dobszai János érte el G. 35-ös traktorával: július 20—31-ig 54 holdon fejezte be a tarlóhántást. De nemcsak a tarlóhántásra beállított traktorok szántanak, hanem Zombár Józsefhez hasonlóan — aki 95 hold gabonát vágott le az aratás idején és a cséplés megkezdése óta több, mint 500 mázsa gabonát is elcsépelt — a nappal cséplő traktort éjjel eke elé „fogják”. Zombár József elvtárs ezzel a módszerrel már több, mint tizenöt holdat szántott meg az erdős- mecskei Szabadság Termelő- szövetkezetben. Az aratógépkezelők közül a legjobb eredményt elért Treicz Miklós jelenleg a zen- gővárkonyi Szabadság Termelőszövetkezetben zabot arat. Százötven holdas teljesitmé- nye mögött nem sokkal marad el Varga István aratógépkezelő. ö 140 holdon végezte el az aratást. Varga elvtárs jelenleg a kékesdi Alkotmány Termelőszövetkezet zabföldjén dolgozik. 7fiU — & Z1. ucttytoitoál Pár héttel ezelőtt közöltük a zengőaljai állami gazdaság lo- vászhetényi üzemegysége fiatalokból álló cséplőcsapatának versenyfelhívását. Most, hogy meglátogatjuk őket, már az eredmények egész sorával bizonyítják, — nemcsak olyan nagyhangú legénykedés szülte annak idején felhívásukat. A lovászhetényi ifjúsági cséplőcsapat eddig tizenhárom napot dolgozott és 1070-es gépükkel közel huszonegy vagon gabonát csépeltek el. Volt olyan nap, amikor 169 mázsát is elcsépeltek, — a gép normája 114 mázsa — és amint Pál József elvtárs, a cséplőgép felelős vezetője mondja: — Lesz még több ilyen nap is. Ilyen munkásokkal még soha sem voltam együtt, olyan lelkesen dolgoznak. A fiatalok lelkesedése magával ragadta az állami gazdaság idősebb dolgozóit, a vezetőket is. Fazehasboda visszakapta szabadpiaci jogát A villányi járásbeli Ivánbaty tyán után most a pécsváradi .járáshoz tartozó Fazekasboda község dolgozó parasztságának jelenthetjük, hogy állampolgári kötelezettségeik lelkiismeretes rendezésének jutalmául visszakapták szabadpiaci érté_ Egymásnak segítve Nagypallban egymást érik a búzával megrakott szekerek. Itt is, ott is asztagolnak, a falu alsó végén pedig búg a cséplőgép. A község gazdáinak egy része már elcsépelt és eddig több, mint 110 mázsa szabad búzát adtak el az államnak. A legtöbb búzát eddig Rémes István kilencholdas gazda adta el szabadén. Tizenkét mázsa nyolcvan kilóért vette kesitési jogukat. A község valamennyi egyéni gazdája követte a termelőszövetkezetei nemcsak a beadási kötelezettségek teljesítésében, hanem feleslegeik egyrészénefc az állam részére történő eladásában is. (Szentesi F.) hordana» a gazdák át a pénzt a terményforgalmi kirendeltségen. A többi gazda — hogy a gabonájukban minél kevesebb kárt tehessen az eső — összesegítenek a hordásnál. Kácsor István 14 holdas mintagazda szérűjébe három kocsi hordja a búzát. Délután háromra végezni szeretnének, mert mór a nyakukon a cséplőgép. A kombájnszérűn A majsi Táncsics Termelőszövetkezetben nyílt kombájnszérűn teljes gőzzel folyik a magtisztitás Építkezik a nagyüzem! iX TI ogy épít az egyéni gazda? Ha egy sertésólat csinálna műnktől, ezenkívül olyan erővel rendelkeznek, hogy akár •“ is, az egyik évben csak a hozzávaló anyagot tudja elő- félév alatt felhúzzák egy 50—100 férőhelyes istálló, sertésfiaz- teremteni, s csak a következő esztendőben kezdhetik el az tató falait. Több termelőszövetkezet viszont már olyan gazdag, építkezést, amikor cserepet és faanyagot Is szerzett hozzá, hogy saját erejéből szerzi be az építéshez szükséges anyagot, Másképp van ez a termelőszövetkezetekben! Uj istállók és saját kőműves és ácsbrigáddal rendelkezik, melynek tagjai, sertésólak építéséhez felmérhetetlen támogatást kapnak álla- romos, hasznavehetetlen épületekből is újat fabrikálnak. Rövid egy év alatt országszerte ismertté vált a viilány- kövesdi szőüővesszt* Az Alkotmány Termelőszövetkezetbe tízezerszámra érkeztek a megrendelések a szőlőtermelő vidékekről, és már nem győzték kielégíteni az igényléseket. Kevésnek bizonyultak a rögtönzött előhajtató- telepek, s most bővítésre van szükség. A villányi köve sót mellett lévő gyümölcsösben eddig kihasználatlanul állt egy 28 méter hosszú baromfiól. Ebből — a cséplés után — egy újabb előhajtató telepet építenek. ahol egyszerre 150 ezer vesszőt hajtathatnak. Az új telep segítségével jövőre fél millió vesszőt nevelnek az idei 250 ezerrel saeunlben. A melegházat teljesen saját erejükből alakítják át a tsg-< tagok. A félmillió szőlőveesző a követkeaő érvben egy millió 250 ezer forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek, ami annyit jelent, hogy Balogh József tsz-tag, ha 1950 évben július Végéig annyi munkaegységet szerez, mint idén, akikor 3 040 forinttal többet ér 380 munkaegysége, mert nyolc forinttal több jut majd egyre-egyre. VÉMÉND: Elkészült a közel félmillió forintos sertésfiaztató A muH évben se híre, se hamva nem volt ennek a gyönyörű 52 férőhelyes, korszerű szürke palatetős sertésflaztató- nak. Szántóföld volt a helyén s az idén építette a véméndi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet 450 ezer forintos beruházással. 200 ezret az államtól kaptak hosszúlejáratú kölcsönre, 250 ezer forintot pedig a saját erejükből teremtettek elő. Ezen a sertésfiaztatón kívül idén egy 104 férőhelyes tehcnistállót is építettek. K. V. VILLANYKOVESP: A hajlató építése 8 forinttá! emeli a munkaegység értékét WPETRE: épületek a növekvő állatállomány befogadására Eddig igíen sok bajt, kellemetlenséget okozott a Dózsa termelőszövetkezetnek a szakaszéi jel szórt sertésállomány. A hízókat, az anyakocákat, és a növendékeket 8—10 férőhelyes ólakban tartották a falu különböző részein. Nyolc volt a tanácsháza udvarában, 15 a Barócz féle háznál, 18 a tsz irodánál. Lehetetlen volt a •takarmányozás ellenőrzése, a szakszerű gondozás. Egyszóval így nem lehet nagyüzemi állattenyésztést folytatni. A tsz-nek ez a gondja már a múlté. Ebben az esztendőben egy 100 férőhelyes sertés- fiaztatót és hizlaldát, egy 500 férőhelyes malacnevelőt építet tek romépületekből a falu felső végén. A két hatalmas épületihez csak 140 ezer forint hosszúlejáratú kölcsönt kértek az államtól. Most már egyedül a vakolás van vissza és ha szeptember végére ez is elkészül, — egy halyen lesznek végre a jószágok. A Dózsa állattenyésztésében ebben az esztendőben is jelentős előrehaladást terveznek. őszre 90 fiatal süldőt állítanak hízóba, 20 anyakoca szaporulatát is felnevelik és meghízlalják. Miután már eddig Is 10 egyént gazda írta alá a belépési nyilatkozatot és a földterület i* na.pról-napra növekszik, rendkívül fontos az állatállomány fejlesztése náluk is«
