Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
4 NAPE'«5 1955 JÜLIUS 31 kísérlet a bőrgyárban Fordítsunk nngvobb gondot a behordnsra és cséplésre Nagyszerű Kicsiny, féltetős házikó húzódik meg a krómos üzem falánál. Az ablakon bepillantva furcsa kis gépet, Vajda József és Túrós Ernő műszaki vezetők miniatűr kísérleti szárítóberendezését látjuk egy vasállványon. Munka után ide zárkózik be Vajda elvtárs, hogy késő estig elmerüljön kísérleteibe, pontosabban egy szárítási szabadalom kidolgozásába. Nem is oly régen, amikor még nem ismerték az üveglapos szárítást, ez a munkafolyamat igen lassú és nehézkes volt. A nedves bőröket egy teremben felakasztották és mikor már megszáradtak, csak akkor kerülhetett sor a további munkára. Az üveglapos szárítás már igen nagy fejlődést jelent — folyamatossá teszi a bőrszárítást és idejét mintegy hat órára csökkenti. A két műszaki vezető azonban ezt is elégtelennek tartja ... Az új kísérletnél Túrós Ernő elvtárs végzi a konstrukciós munkákat, a szakmai, elvi kísérletezés pedig Vajda elvtáns gondja. — A szárításnak ma már tudománya van, melyet Lykov szovjet tudós fektetett le — ismertetett meg munkájával Vajda elvtárs. — Az ő kutatásai alapján kezdtünk mi is a munkához. A mi szabadalmunk — melyet már a Találmányi Hivatal is tárgyalt — a secotherm-eljáráson alapul. Ennek lényege, hogy a szárítandó anyagot közvetlenül melegítjük, ami által a szárítás ideje megrövidül. — Kísérleteink két irányúak: úgy alkalmazni a secotherm eljárást az új gépen, hogy gyorsabb legyen a szárítás és az ne menjen a minőség rovására, másodszor automatizálni ezt a műveletet. Az üveglapos szárításnál a nedves bőröket meleg levegőáram szárítja, az új szárítási módszer — amely már nélkülöz: a szárító alagutat —l4cét lehetőséget egyesít. A szárítás egy forgó kúphengeren történik, melyre felülről levegő áramlik, alulról pedig meleg fáradt gőz melegíti a felragasztott bőrt. Szükség esetén az utolsó szakaszban infra lámpákat is lehet felszerelni a száradás tökéletesítése céljából. így egy-egy bőrnek a szárítása hat órától 10 percre csökken. A kísérletezést már. tavaly kezdték el, nem soká rá azonban megtorpantak. Az történt ugyanis, hogy Túrós és Vajda elvtárs közösen megjavította az űveglapos szárító teljesítményét., Mikor az üveglapos szárító megkezdte munkáját, 14 óra volt a bőr száradási ideje. A két műszaki vezető hozzálátott a kutatáshoz, hogy lecsökkentsék ezt az időt. Sikerült. Megtalálták, hol szökik a szárítóba hamis levegő, módosításokat hajtottak végre és 20.000 forintos költséggel 14-ről hat órára csökkentették a szárítási időt. A baj akkor kezdődött, mikor értékelni kellett a két műszaki vezető újítását. A Bőripari Igazgatóság hosszas huza-vona után a honoráriumot csak nyolc hónappal később. a másik részletet pedig újabb hat hónappal később engedélyezte.De történtek más dolgok is. Egy alkalommal felszólalt valaki a termelési értekezleten és kijelentette: Túrós Ernő csak a maga újításával törődik, a dolgozókét félredobja.“ ... és ettől kezdve abbamaradt a kísérletezés. A kis laboratórium egyre ritkábban látta vendégeit. Vajda elvtárs is csupán a Tudományos Akadémiának végzett kutató munkával foglalkozott... Sok havi fáradságos és igen értékes eredményeket ígérő tudományos munkát fojtott meg a megnemértés, a nemtörődömség. Vajda és Túrós elvtárs kísérlete meghatványozná a bőrgyár teljesítményét, sokszázezer forint megtakarítást hozna az országnak. És erről — szűklátókörűséggel, kicsinyeskedéssel nem mondhatunk le! A két műszaki vezetőnek minden támogatást meg kell adni! Az igazgatóság megtette az első lépéseket, most a pártbizottságon és a minisztériumon a sor. A Könnyűipari Minisztérium Bőripari Igazgatósága sürgősen rendezze a korábbi újításokat. Ha rendelkezésére áil az utókalkuláció, ne az előkalkuláció alapján becsülje fel az újításokat — mint ez Vajda és Túrós elvtársak esetében is történt, — hanem tényleges megtakarítás alapján. A másik feladat az, hogy az üzemi pártszervezet szerezzen megbecsülést az újítóknak, ne engedje és ne nézze ölhetett kezekkel azt, hogy becsületes* elvtársakat egyesek alaptalan rágalmakkal illessenek. A két műszaki vezető kísérletezésének előmozdításával segítsék újra kibontakoztatni a bőrgyáriak nagyszerű alkotókedvét, segítsék újra felvirágozni az újítómozgalmat. A rendkívüli csapadékos ** júliusi időjárás kétségtelenül nagyban hátráltatta az aratás zavartalan befejezését, a behordást és a cséplés megkezdését. Az elmúlt hónapban megyénkben mintegy 160 mm csapadék esett, ami az 50 éves átlagnak csaknem három szorosa. A rendkívüli időjárás olyan intézkedéseket tesz szűk sógessé, amelyeket rendes esztendőben nem alkalmazunk Több helyen mellőzik a kombájnokat, és sokan a kézi aratást részesítik előnyben, ahelyett, hogy a kombájnok teljes kihasználásával igyekez nőnek az aratást meggyorsítani. Bár a szempergés a Bánkuti fajta búzákban még most is csak elenyésző. — a kalász alatti szalma, valamint a kalászorsó szilárdsága a sok esőzés következtében meggyengült és kézi vagy akár aratógéppel történő aratás esetében is igen sok a kalásztörésből eredő szemvaszteség. De kézi aratásnál a kalásztörés veszélyén túl még az a veszély is fenyegeti a búzát, hogy az alsó kévék nedves földre kerülve 1—2 napon belül csírázásnak indulnak. A továbbiak során a behordásnál és cséplésnél fellépő további szemveszteség két-háromszoro- sára növekszik. A legjobb meg oldás tehát a még aratlan gabona kombájnnal történő learatása. így elesik a kézi és aratógép aratásnál mutatkozó kalász törésből eredő, majd a behordásnál és cséplésnél mutatkozó szemveszteség. Ezekben a napokban a kézi aratásnál 7—8 százalékos, sőt több is lehet a szemveszteség. Az elmúlt napokban a mágo- csi Rákosi tsz-nél megmértem a kombájnok után a szemvesz teséget, ami az eléggé dőlt gabonában sem volt több a jelenlegi körülmények között a négy százaléknál. Ez a szemveszteség, bár a megengedettnél egy százalékkal több, még így is sokkal kevesebb, mintha az aratást aratógéppel vagy kézzel végezték volna. A tsz-eknek, gépállomásoknak tehát bdztosítaniok kell, hogy a még lábon álló gabonájukat minden órát kihasználva kombájnnal arassák le. A legjobban elmaradt járásokban az egyik gépállomás adjon segítséget a másiknak, felszámolva az e téren mutatkozó sovinizmust. A z aratás befejezése mel** lett igen fontos kérdés a behordás és cséplés megszervezése. Az esős időjárás következtében a behordás alig 15 százalékát végezték el. Az elmúlt évben ebben az időszakban 63 százalékát hordtuk be a gabonának. Több helyen főleg az árpáknál a legalsó és a legfelső kévék csíráznak s ha nem szárítjuk a gabonát, ha nem kezdjük meg sürgősen a behordást és csép- lést, igen komoly terméskiesésre lehet számítani a már learatott gabonákban. A tsz-eik egész tagságát mozgósítani keld a keresztek szárogatásá- ra és egyidejűleg az összes fogatokat a behordás meggyorsítására. Addig, amíg a nedvesség miatt rendszeres kazal- behordás nem történhet, a fogatok egyrészét úgy kell beosztani, hogy ponyvázott szekérrel a cséplőgépre hordjanak és ha a keresztek már szárazak, teljes erővel a kazal behordást kell megkezdeni. A legfelső kévéket, vagy ha ! szükséges, több nedves kévét is fel kell állítani és csak már 1 megszáradása után hordjuk a . cséplőgépbe illetve a kazalba. Külön gondot fordítunk a leg- ; alsó kévék hordására, mivel ezekben már sok a esirós szem és aaokat a legvégén kell el- csépelná, illetőleg külön kis ' kazalba rakni. A behordás meggyorsítására a gépállomások vontatóikkal, ' teherautóikkal adjanak segít- , saget a tsz-eknek a fogatok teljes mozgósítása mellett, de ha ez nem elegendő, a tsz-ek vegyék igénybe erre a célra, 50 százalékos kedvezménnyel rendelkezésre álló TEFU teher autókat is. igen helyes, ha a patronáló ipari üzemek ezek- • ben a napokban teherautóikkal sietnek segítségére a tsz-eknek. Természetesen még továbbra is még lendületesebben folytatni keM az összes csép- lésben részt nem vevő traktorokkal és az egyéni termelők behordásaiban részt nem vevő fogatoknak a tarlóhántást ée gépállomásainknak lehetőleg úgy kell megszervezniük a munkát, hogy a nappal cséplő traktorok, amíg a tarlóhám- tást be nem fejezik, éjjel tarlót bántsanak. A másodveté»ek eivégzésé- re, illetőleg sikerére ilyen kedvező időjárás » közeli elmúlt években nem volt, mégis csupán 70 száza lókra állunk a tervek teljesítésében. Fontos tehát, hogy á takarmányalap biztosítása érdekében a tss cte termelésé tervüknek megfelelően, sőt ezen túl, de az egyéni terme lök Is minél nagyobb mértékben vessék el még ezen a héten másod vetésüket, mert minden késés már a másod- termés rovására megy. Baross József megyei föagronómus. G. E. A „Csepel Robogó“ Pécs utcám <r Útnak indult a pécsi fcaiack-c A Mecsek sok kincse kö- ** zül a kőzetek mélyébe ágyazott feketeszenet régtől fogva ismerte és becsülte Európa. A déli fekvésű lejtők meszes talaján díszlő másik kincs nem adja, hanem inkább gyűjti a meleget — magába szívja a pécsi napnak normális időjárás esetén a szicíliaival vetélkedő fényét. Ahogy a barackosok rózsaszín virágfel- hője átadja helyét a színesedő, hamvasodó gyümölcsöknek — úgy derül kedvre jó termése reményében a permetezgető pécsi tüke, a műszak után kertje fácskáit nyesegető bányász és tisztviselő. Június elejétől azután karkosorakban vagy tolókocsikon megindul az őszig meg nem szakadó barackáradat, ellepi a kispiacot, a vásárteret, a kirakatokat, mert a koránérő Mayflowertől kezdve * később pirosodó Triumphig és Sunbeamig — amit csak megálmodtak fajtát kertészkedő hazaiak és külföldiek — az mind otthonratalált s gyö- keretvert a Mecsek kedvező- talajú barackosaiban. Meghódította vagy száz esztendeje Pécset — és most a felnyílott vámsorompókon keresztül bizonyára meghódítja Európát is. Erre nem számított senki — sem az Országos Tervhivatal, sem a Külkereskedelmi Minisztérium, sem valutaügyeink legfőbb intézője, a Ma gyár Nemzeti Bank. Valahol addig keringett az a megállapíthatatlan eredetű kósza előítélet, hogy a pé-isi barack rostjai gyengébbek a buda- vidékinél, szacymazi- nál, míg „tényként“ el nem fogadták az eléggé körül nem tekintő illetékesek. Pedig a Mecsek kincse már a felszabadulás előtt mesés vagyont hozott néhány leleményes exportőrnek, aki túltette magát az előítéletek mellett a termelők legelemibb érdekein is. Villányi István elvtársé, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat igazgatójáé az érdem, hogy most, amikor any- nyira szükségünk van minden rubelra, cseh koronára, dollárra — újra felfedezte kivitelünk számára a pécsi barackot. milyen kiagyalt történetnél. Barack van rogyásig s hogy ez a rengeteg gyümölcs valóban Ha a tőkések exportáltak annakidején — akkor mi is tudunk: többet is, jobbat is! A mesékben varázsütésre pattan elő a hét kívánság bármelyike. az élet k erényen megdolgoztat érte: ezért szebb a munkateremtette valóság bár ......... rí * *'Sijv el is jusson a hűtővagonokig, pár hét alatt az átvevőhelyek egész sorát állították fe! Rácvárostól fel a Kispiricsizmáig. Mecsekalja a környék termését veszi át, a Tiborc utcai no6zt- róba az Alsó- és FeLső-Makár barackja vándorol, Bálics 7 alatt a bálicsi dűlő és a Szkó- kó-tető gyümölcskertészeit várják. Szamárkútra megy a bányavölgyi és Havi-dűlői barack, Szamárkútra hordják a basamalomiak és a Jankovics- telepiek. Most a bálicsi nosztróban figyeljük — hogy veszik át a barackot. Mérlegelik itt is, mint a piacon, de mielőtt a mázsára kerülne — alaposan megrostálják. Megrostálják — talán furcsa, de találó. Fürge lánykezek egy-egy kartonlap kivágott üregein mérik meg a gyümölcsöt — derékbőségben. Ha át esik — eggyel lejjebb kerül a szabványsze- rint méretezett osztályzólapon. Most még csak C, D és E nagyságúak akadnak — a gyümölcsök átmérője még nem haladja túl a 61, 56 vagy 51 millimétert. Sokan kivárják, míg legnagyobbra nem duzzad, a leveses, kövér barack, hogy számításuk szerint 12 forintot kapjanak a kilónkinti kilenc és tíz helyett. Pedig csak háromnegyedrészt érett gyümölcs állja meg törődés nélkül.a hosszú utaztatást — a teljesen érett tónkrerot- hadna s még el sem érte a határt. Átveszik ezt is — de nem kiviteli áron. De honnan a sok átvételi szakértő? Mivel az ígért, szakképzett átvevők még ma is Pesten vannak, két diáklány: Wiszt Mária, Korhecz Ilona és egv idősebb: Pintér Istvánné könyvből megtanulták — majd gyakorlatban megtanították a többieket is. A zöldelő Mecsek útjain kanyargó autónk Kispiricsizmán fékez. Gonda Vilmosné, a 14-es Autójavító többszörös sztahanovista hnegerfúrójának felesége itt a főnök. — Hozzák-e? — Mázsaszám! — Fizet-e? — Meghiszem! — Hol a könyv? — Tessék nézni! Nézem is, látom is, hogy érdemes kivitelre termelni barackot. Antal Pál Széchenyi aknai bányász kis házvégj barackosából eddig tíz mázsa után 3000 forintot kapott. Láda hátán láda. Gondos kezek rakják teli egyszínű, halo- vány zöld, vagy hamvaspiros gyümölccsel még arra is ügyelve, hogy a barack lágy hajlatai egy irányba mutassanak. Élére állíthatod a rekeszt — ki nem bukik belőle egy gyümölcs sem — hosszú vasúti útján sem ütődik össze rothadást Indító zúzódással barack a bar rackkaL Hideg pince nyúlik a hegy gyomrába — ez \_ybarack mentsvára, ha nincs elegendő jég. Mert jég is kell ide, hűtő- vagononkint 140 tábla, márpedig köztudomású, hogy Pécsett majdnem könnyebb találni 140 aranyrúdat. Ha nem hűthetik le, beérik, és a kivitelre alkalmatlan áru százezres károkat okoz. Ez az érv hatott, amíg hathatott: a sörgyáriak egyszer pótműszakot húztak rá, csakhogy meglegyen a 140 tábla. Most a harkányi földművesszövetkezet falusi kocsmára méretezett kis üzeme éjjel-nappali munkájától függ — indulhatnak-e a vagonok? A harkányiak eddig állják a sarat, de ha kell, hát Mohácsról és Szigetvárról hordják össze táblánkint a kincset érő jeget. _______ Még a rakodóhelyre sem ért szállítmányával az exportgyümölcs és már hány ember aggodalma, megfeszített munkája kíséri?! A vasúton még megvizsgálja a vámhivatal, meg szemléli a Növényegészségügyi Szolgálat, ólamzárolja a raktárfőnök, huzatja a mozdonyvezető, Budapest- Ferencvároson ujrajegelik és amikor Szabnál kilép, illetve Sturovónál belép Magyarországról Csehszlovákiába — gázkamrában fertőtlenítik az esetleges növényi kártevőktől..; — Bevált-e a pécsi barack? Növelhető-e jövőre kivitelünk? Hogy készüljünk fel? Ki, mit csináljon, szerv mát tegyen? Erre feleljen Heller elvtárs, úgyis mint a Zöldexport Szövetkezeti Vállalat szakértője, úgyis, mint a pécsi barackexport egyik elindítója, sehszlovákle és Bécs tudomásom szerint pécsi barackot kér. Tehát legalább annyit ér, mint a buda- környéki, trzatymazl, tzesebb a világpiacon korábban megjelenő olasz gyümölcsnél — tehát 1956-ban sokkal többet küldhetünk ki, az idei húsz vagonnáL Hogy mit csináljunk? Amikor a városnak nem kell jég, akkor gyártson le a jéggyár annyit, hogy elegendő legyen az egész jövő nyárra és raktározzuk el a vágóhíd hűtő raktárainak egykében, vagy készítsünk elegendő őszi jégvermet. És telepítsünk minél több barackost..: — Igen — a Mecsek koránl- sincs kihasználva, sok a még betelepíthető kopár rész és a már elkezdődött facsemetejuttatási akcióval a fajták egyöntetűségét is megteremthetnék. Ha jól vizsgázik a pécsi barack, a mi barackunk, akkor a városi tanácsnak igen részletes tervet kell majd kidolgoznia e történelmi gyümölcsvidék kultúrájának soha nem látott fellendítésére ... Tolatómozdony lök fehér hűtőkocsit a rakodó elé. Száma a MÁV nyilvántartásai szerint GJ 175 132. A miénk szerint: hetedik, a hetedik külföldre induló pécsi barackszállítmány. Berakják, lezárják, oldalára bárca kerül: Irány: Sturovó, Csehszlovákia. A Mecsek kincse útnak indul, útnak indul melyik a pécsi barack és amerre megy, magával viszi mindazt a szépséget, ízt és zamatot, amely hírnevet szerez városunknak, forintot a hegybélieknek és valutát, sok valutát a hazának^ Oroszlán Imre
