Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

DUNÁNTÚLI V7LÁCPEPIETÄBIA lELYErÜLJETEKf A MAI SZAMBÁN: A pártsajtó terjesztése Galambospusztán. (2. o.) — Bányajárás. (2. o.) — Csőn En-laj elvtárs beszéde a nemzetközi helyzetről. (3. o.) — For­dítsunk nagyobb gondot a behordásra és csép- lésre! (4. o.) — Útnak indult a pécsi barack. (4. o.) — Felesleges gabonánkat az államnak •djuk eL (5. o.) — Szórakozhatnak, tanulhat­nak... (S. o.) — A kultúrfelelős. (6. o.) M DP BARANYA MECYEI BIZOTT/A'CA'N Alt LAP 3 A XII. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM ARA: 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 JÜLIUS 31 Üdvözlet Tarsóba Varsóban találkozik ma sok orezág sokezer fiatalja. A lengyel főváros, amely az utób­bi időben több világjelentőségú nemzetközi találkozó színhelye volt, bókeharcosok és nagy- tekintélyű államférfiak után most zsibongó, vidám, tarka sereget üdvözöl, amely azon­ban ugyanazzal a komoly cél­lal gyűlik össze a poraiból feltámadt városban: a békés népek összefogásáért, a nem­zetek közötti megértésért, a világ ifjúsága nemzetközi kap­csolatainak szélesítéséért har­colnak a fiatalok is a maguk módján. Nagy készülődés előzte meg a világ ifjúságának idei sereg­szemléjét. Fiataljaink az üze­mekben és földeken, a hiva­talokban, fokozott jó munká­val készülődtek, fiatal _ művé­szeink és sportolóink fáradha­tatlanul gyakoroltak, hogy a VIT-en megállhassák helyüket. Közülük választották ki a fia­talok a legjobbakat, akik mél­tók arra, hogy Varsóban a mi országunk ifjú népét képvisel­jék. így választották meg me­gyénkben Molnár Istvánt, az országoshírú bányász-brigád- vezetőt, Barbély Júliát, a Mo­hácsi Selyemgyár kiváló mun­kását. Kis Vörös Lajost, a sza­badszentkirályi Kossuth tsz fiatal kocsisat. Ma már ott vannak ők is Varsóban, elvit­ték megyénk fiataljainak üd­vözletét, hogy a nagy _ talál­kozó befejeztével az egész vi­lág fiataljainak buzdító szavát tolmácsolhassák itt Baranyá­ban is. Még frissen él fiataljainkban a DISZ II. kongresszusának Útmutatása, amely szocialista építőmunkára, kitartó tanu­lásra, hazafias helytállásra buz­dítja a magyar fiatalokat. Más­fél hónapja csak, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele adott okot a büszkeségre, megálla­pításával: „A szocializmus építésében, az ifjúság nevelé­sében pártunk mindenkor szá­míthatott a DISZ segítségére. Az Ifjúsági Szövetség a haza javára végzett önfeláldozó f munkájával kivívta dolgozó népünk megbecsülését és sze- retetét.“ Az azóta eltelt másfél hónap alatt ismételten bebizo­nyította dolgozó ifjúságunk, hogy méltó a dicséretre. A nyári mezőgazdasági munkák idején gyakran találkozhat­tunk olyan példákkal, mint a baharci fiataloké, akik a köz­ségi DISZ szervezet szavára lelkesen vonultak ki a ga­bonatáblákra, hogy segítsenek A tsz-nek az aratásban. Bá­nyász DISZ-brigádjaink több­ezer tonna szénnel bizonyítot­ták be, hogy a bányászfiatalok «Z első sorokban küzdenek szo­cialista hazánk felvirágoztatá­sáért. Bátran remélhetjük azt is, hogy a Világifjúsági Találko­zóra utazott sportolóink, mű­vészeink is megállják a helyü­ket. Számos nemzetközi siker, • különböző sportágakban el- ^ ért nagy eredmények bizonyít­ják, hogy az ifjúság kulturális és sporttalálkozóin szép esély- lyel indulnak a magyar ifjak képviselői. Varsóban megmu­tathatják, hogy a magyar ifjú­ság él a szabad hazában kapott lehetőségekkel, kibontakoztatja tehetségét, tanul, fejlődik, mű­velődik, minden erejével és lendületével törekszik arra, hogy még több értéket adjon hazájának — a kultúrában, a sportban és a termelőmunká­ban. Várjuk a magyar fiatalok varsói sikereiről szóló híradá­sokat, s valahányszor magyar nevet hallunk említeni a sport­vagy kultúrversenyek győztese­ként, büszkén dobban meg a szívünk. Ez a büszkeség azon­ban nem tehet vakká senkit. Amíg küldötteink a világ más részeiről összesereglett fiata­lokkal mérik össze erejüket, idehaza is meg kell mutatniok a magyar ifjaknak, hogy a hét­köznapi munkában is tudnak ugyanolyan sikereket elérni. A VIT küldöttek sikerei buzdít­sák még odaadóbb munkára munkás- és parasztfiataliain- kat. Van itthon is sok fontos feladat, ami a dolgozó és ta­nuló fiatalokra vár. A mező- gazdaság nagy erőfeszítései még nem értek véget. A ke­nyérgabona betakarításában versenyeznünk kell az idővel, hogy egész évi jó munka után ne érje veszteség országunkat és népünket. A bányáktól mind több és több szenet vár az ország fejlődő ipara. Ipari üzemeinkben tovább kell jut­nunk a termelékenység növe­lésében, az olcsóbb és jobb áruk előállításában. A VIT napjaiban növekedjék meg a dolgozó fiatalok munkalendü­lete, mutassák meg áldozat- készségüket, rátermettségüket, az ország gondjainak megér­téséhez elegendő érettségüket. A jó munkához, a fejlődés­hez, a tanuláshoz sohasem voltak kedvezőbb feltételek hazánkban, mint éppen nap­jainkban. A felszabadulás óta sokat haladtunk előre a szo­cializmus útján, megnöveke­dett népünk jóléte, az első öt­éves tervben hatalmas alkotá­sok adtak alkalmat arra, hogy népünk kipróbálja erejét és ez a próba — mint az elért hatalmas eredmények bizonyít­ják — nagyszerűen sikerült. Az ifjúság előtt nagyszerű le­hetőségek állnak, a szocialista jövő távlatait egyre tisztábban láthatjuk, s egyre nagyobb az a reményünk is, hogy építő- munkánkat még hosszú ideig békében folytathatjuk. A VIT, amelyen i fiaink tőkés és gyar­mati országok fiataljaival is találkoznak, sok lehetőséget adnak annak összehasonlítá­sára, hogy mennyivel köny- nyebb és jobb a fiatalok sorsa a szocializmus országaiban. A kedvező körülmények és nagyszerű lehetőségek kihasz­nálása tanulásra, jó munkára, a boldog jövő megalapozására — ez ma fiataljaink feladata, erre lelkesítsen a világ ifjúsá­gának nagyszerű seregszemléje. A VIT TISZTELETÉRE 943 csille szenet termellek terven felül Béta-akna DISZ-frontbrigádjai A komlM Béta-aknán dol­gozó négy DISZ frontbrigád vállalta, hogy a VIT tisztele­tére júliusban terven felül 736 csille szenet termel. A DISZ brigádok egymással vetélkedve küzdöttek az első­ségért, a vállalás mielőbbi valóraváltásáért. A Vörös Já­nos DISZ brigád július 29-én az előirányzott négy csille he­lyett 58 csille szenet termelt. Július 30-án reggelig esedékes havi tervét 122 százalékra tel­jesítette a brigád. De a másik három DISZ brigád is túlteljesíti tervét. A fiatalok jó munkáját Itizo- nyítja, hogy július 30-án reg­gelig a négy DISZ brigád ígé­retét túlteljesítve már 943 csille szenet termelt, Biztos léptekkel az új úton A szigetvári járás három új termelőszövetkezetében Az egyéniekkel végzett közös munka meghozta eredményét 16 családdal n8tt a szulimáni Zrínyi Tsz — Elhiheti az elvtárs, ez­alatt a négy hónap alatt úgy megszerettük a közöst hogy most már ki sem lehetne, ben­nünket zavarni a tsz-ből. Farkas Vendelnével beszél­gettünk, a tsz-elnök feleségé­vel. Éppen az esőmosta folto­kat meszeli a ház elején. Szí­vesen beszélget az új tsz éle­téről, munkájáról. — A kukoricánk olyan gyö­nyörű, hogy máris kiválik az egyéniekétől. Háromszor ka­páltuk, de van olyan darab is, ahol négyszer. Csak az a baj, hogy szanaszét van a földünk. Sokcut kell ide-oda járkálnunk. A Diszló dűlő például nyolc kilométerre van a Dugói me­zőhöz. Majd egy fél napba ke­rül míg egyik helyről a másik­ra gyalogolunk. Az április elején 10 család­dal alakult szulimáni Zrínyi Termelőszövetkezet sokat fej­lődött megalakulása óta. Jú­niusban két család, júliusban pedig 14 család írta alá a be­lépési nyilatkozatot, köztük. Matáncsi Sándorék, Nyári Jó- zsefék és Sáfár Ferencék. Az új tagok, akik csak ősztől dol­goznak majd a közösben, már szövetkezeti tagoknak számít­ják magukat. Grőf János elvtárs, a ta­vasszal alakult Zója termelő­szövetkezet párttitkára a nyugatról tornyosuló fekete esőfelhőket kémleli. — Megint lesz eső, — de minket most már nem zavar. Az árpánk a padláson, a búza aratásával is végez­tünk. Csak a cséolés van vissza. A hordás is gyorsan megy a patapoklosiaknál, mert a tsz-tagok és az egyéni gaz­dák közösen hordanak. Eső után ha kisüt a nap, máris kezdik. A felső kévéket fel­állítják száradni, s egy-két Somogyhatvanban az .új iro­dában találtuk meg Tímár An­tal elvtársat, a Felszabadulás Tsz elnökét. A helyiség bútor­zata mindössze egy íróasztal és két hosszú pad. A belső falakat nemrég tették rendbe, mert még friss a vakolat. Tímár elvtárs éppen a gép által végzett munkákat hitele­síti, a még nem sokat használt fejbélyegzővel. Tavasszal az összes szántást a gépállomás végezte el. Most az aratásban 30 és fél hold gabonát vágtak le géppel. Az új tsz-tagok a gépi munkáknak köszönhetik, hogy háromszor kapálhatták óra múlva már olyan mintha megsem ázott volna, bátran berakhatják az asztagba. A tsz és az egyéniek összefo­gása révén még egy hirte­len eső következtében sem marad félbemaradt asztag. amely fenékig ázna. Az egyéni gazdákkal vég­zett közös munka eredménye még az is, hogy a poklosi részen több tekintélyes gaz­da, mint András Sándor, Bojtor István, Bojtor János. Tompa József és Tompa Já­nos megszerették a közös munkát, — rövidesen tagjai lesznek a Zójának, amíg a gép ámított, ók kapál­tak. Sokat gazdagodták négy hó­nap alatt. Kilenc fejőstehenet és 16 anyakocának való süldőt vettek 33 ezer forintért az államtól kapott hosszúlejáratú kölcsönből. A termelőszövet­kezet tagjai most egy ■ istálló átalakítását tervezik . a köz­ponti épület udvarában, mert a tehenek még egy fészer alatt állnak. A szövetkezet jól gazdálko­dik tehát, de a tsz és az egyéni gazdák közötti kapcsolattal baj van. A szövetkezetbeliek azzal vigasztalják magukat, amit az egyéniek mondanak, „majd meglátjuk, mit oszta­nak a közösben és akkor be­szélhetünk belépésről." A vá­rakozás helyett sokkal többet kellene beszélni a tsz — rö­vid idő alatt elért — eredmé­nyeiről. Kölcsönösen segíteni kellene az egyéni gazdáknak, mint ahogy azt a patapoklo- siak és a szulimániák teszik. — A vidéken mffködő köz« ponti úttörőtáborokban a na­pokban befejeződik a fiúk nyaralása. Most a tanulásban és úttörőmuinkában kitűnt is* koláslányok kezdik meg két­hetes üdü lésükéit. A balatoni üdülőhelyen a magyar lányok július 30-tól bolgár, német* finn, lengyel, osztrák és fran­cia gyermekekkel. nyaralnak együtt. Augusztus 30-1g a hu­szonkét táborban mintegy 9 000 úttönőlány töflit vidám heteket. — HUSZONÖT-HARMINC MAZSA PARADICSOM érke­zet^ Pécsre július 30-án Nagy­kőrösről. Nagykónyiból 50 má­zsa főzőtök, Kecskemétről 1 vagon sárga barack, Nagyka­nizsáról 25 mázsa alma, Pest megyéből pedig 20 mázsa pap­rika került a pécsi gyümölcs és zöldségboltokba, A jövő héten Egerből 50 mázsa főző­tök, Nagykónyiból és Tamási­ból pedig nagymennyiségű kel káposztát szállítanak Pécsre. — Nagyszerű új magyar ta­lálmányt dolgozott ki nemré­giben a magyar ipar. A gyújtó gyertya gy árban! eíőálfiíitcf t ák az üvegtestú gyújtógyertyát. Az újj gyújtógyertyáknak az a rendkívüli előnyük, hogy a gépkocsivezetőknek elég csak a motorház fedelét felnyitni és a gyertya üvegtestén kérész tül meggyőződhetnek, van-e a motornak gyújtása, vagy nincs. Az egyedülálló magyar találmány iránt külföldön is nagy az érdeklődés. — ÚJABB NAGYARÁNYÚ GABON ASZALLITMANYOK érkeztek a megye begyűjtő­helyeire. A sátorhelyi állami gazdaság 3 600 mázsa, a sik­lósi állami gazdaság pedig 2 475 mázsa búzát szállított. — A varas- és községgaz­dálkodási minisztérium lakás­gazdálkodási főigazgatósága határozatot hozott: azoknál a lakott épületeknél, ahol tata­roznak, illetve lakásfelújításo­kat végeznek, a munkálatokat legkésőbb október 15-ig be kell! befejezni. 143.5 mázsát csépeltünk naponta A zengőaljai állami gazdaság lovászhetényi üzemegy­ségének ifjúsági cséplőcsapata jelenti: Húsz taggal az 1070-es gépen július 18-tól a mai napig 9 munkanapon át, vagyis 92 munkaóra alatt 1292 mázsa búzát csépelt. Napi 12 órai normái, uk 114 mázsa, átlagos napi teljesítményük 143.5 mázsa, ami 125.5 százaléknak felel meg. Átlagos napi túlteljesítés 29 mázsa. Kustra József Jól gazdálkodnak — de az egyéniekkel keveset törődnek a somogyhatvaniak meg a kukoricájukat, mert Befejezték az aratásj J Három ÚjmeSZPSi kép (Telefonjelentés) <> A Gyulapusztai Állami Gaz­daságban pénteken este az utolsó kaszavágásig befejezték az őszi és tavaszi kalászosok aratását. 400 hold búzát, 250 hold árpát, 50 hold zabot és 100 hold borsót vágtak le gépi és kézi erővel. A kombájnosok közül Rókus József elvtárs 170 hold gabonát aratott és csépelt el. Az aratógépkezelők közül Szabó József elvtársf tűnt ki, aki 205 holdat vágott le a gépével. Tésenyben is megkeződStt é a cséplés Pénteken délután három óra­kor — reggel esett az eső —1 kezdődött meg a cséplés Té-j senyben. Elsőnek ifj. Fehér László nyolc holdas, és Kovács Istvánná nyolc holdas dolgozó1 parasztok csépeltek el. Mind­ketten a cséplőgéptől teljesí­tették beadási kötelezettségü­ket és mire este nyolc óra lett, ( beadták a szabad búzát is. Kovács Istvánná 286, if). Fe­hér László pedig 161 kiló búzát adott,el szabadon az államnak. A községben szombaton to-, vább folytatták a cséplést és i a dolgozó parasztok elhatároz-1 ták: Kovács Istvánnéhoz és Fehér Lászlóhoz hasonlóan ők( is a cséplőgéptől teljesítik be-1 adásukat, III. c4, miLZÚkiu attk&ttákaii E gy bizonyos: a gyereken már látszik, hogy muzsikus lesz ő is, akár az édes­apja. Ha az idősebb ßorsay1 a Pál, a zongorá­hoz ül és könnyű ujjait "végigfuttat)* a bil­lentyűkön, a fiatalabb, Péter, elhallgat, ke- rekrenyitja égszinű nagy szemét és valósággal issza magába a muzsikát. A talentum korán '«ütközik tehát, mert az ifjabb Borsay mind­össze öt hónapos. Az említett hangszer, a zongora, különben nemcsak szobadísz, nemcsak a szórakozást izolgáljá, hanem a szó szoros értelmében: ze­neszerszám. Szerszám, mert gazdájának ke- xyeret, megélhetést hoz, sőt lakást is hozott. Borsay Pál ugyanis hivatásos muzsikus, köze­lebbről: zongoraművész. Ezt egyébként felesleges elmondani, hiszen ismeri őt ez a zeneikedvelő város, sőt hallotta nevét az ország is. Az új zenei szemle, mint kivételes tehetségről, nagy ígéretről emlékezik meg róla, és ami talán még ennél több, az új- meszesi bányászok büszkén emlegetik: — Már zongoraművészünk is van, Itt lakik a 18/Il-ben ...A Borsay... A házszámot különben hiába keresnénk a kapu mellett. Fiatalok még ezek a házak, ez a 18/II-es különösen fiatal. Csak márciusban kői tözteik be a lakók, elsőnek a muzsikusházaspár és azt hiszem, a jövendő tehetség, Péterke is 'gyenesen ide érkezett a szülészeti klinikáról. De nem csoda, sürgős volt a beköltözés: nem alt lakásuk. Albérletben, szállodában ütötték el tanyájukat, mert gyorsabban szaporodik a 'áros, mint ahogyan építeni tudunk. Pedig 1 em építünk lassan, hisz egyedül Ujmeszesen H év alatt közel ezer lakás épült fel egymás mellett. Es az ezerből egy háromszobás, össz­komfortos Borsayéknak jutott. Miért éppen nekik? De hiszen nyilvánvaló... Egy művésznek, aki ezreket gyönyörködtet, szóralMztat, állan­dóan gyakorolnia kell. Ha igaz az, hogy a jó pap holtig tanul, akkor ezerszer igaz, hogy a jó művész is holtig tanul. Hol gyakorolna, hol tanulna, ha nincs lakása?! Hát most már van. És a lakásban sok-sok könyv, annyi, hogy a címeket végigböngészni is fárasztó, hát -még elolvasni valamennyit... És van benn egy gyerekszoba Évának, a nagy­lánynak, aki most ismerkedik a főzés tudomá­nyával ...És van benne egy fonott, lábon ál­ló kosár, amiben Péterke helyezkedik el ké­nyelmesen... És van benne fürdőszoba, egy falatnyi éléskamra (a dunsztosok a könyvszek­rény tetejére szorultak), egy picurka konyha. Es van benn egy csomó egyéb bútoron kívül egy szép zongora — amely a lakást hozta. Azután egy sereg holmi még nincs benne, így például nincs konyhabútor, nincs rádió, nincs lemezjátszó, nincs egy harmadik könyv- szekrény (ami pedig ugyancsak elkelne)... Igaz, mindez lehet és lesz is. Fő, hogy lakást adott az állam — a tanács közbejöttével, —< a többi mind-mind jöhet utána. Borsay Pál szorgalmasan gyakorol, készül Borsay Péter nagyratágult szemmel hallgatja, mintha tudná, hogy ez a fekete jószág, no meg édesapja für­gén táncoló ujjat hozzák meg mindazt, «ml még hiányzik. Pedig még igazán nem ismer­heti az alkotmány S3, paragrafusát: „A Magyar Népköztársaság hathatósan tá­mogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudomá­nyos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet, s minden rendelkezésére álló esz­közzel elősegíti a néphez hú értelmiség kifej­lődését y <3, fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents