Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)
1955-06-17 / 141. szám
2 ff A P C Ó 1955 JÜNITJS 17 A DISZ II• kongresszusa folytatja munkáját (Folytatás az 1. oldalról) Falusi DlSZ-szenvezeteimik ered menyes rrumkáját igazolja, hogy az elmúlt esztenaölctoein számos fiatal vált szaíkmája (kiváló mesterévé, a szocializmus építésének ifjú hősévé. 1954-ben négy falusi fiatalt tüntetett (ki állatnunk a Szocialista Munka Hőse anamy- csillagával. Köztük van Szívért Kálmán, a mágocsi Rákosi tsz elnöke, aki itt ül (közöttünk a kongresszuson. Több dolgozó parasztija tál (kapott Munk,a Vörös Zászló Érdemrendet, (köztük ifj. Körítés József, a jászkíséri gépállomás fiatal traktorosa. Elvtársak! Eredményeink — folytatta Gosztonyi János,— melyekről Szakali elvtárs szó lőtt, a Központi Vezetőség beszámolójában, s amelyeket az imént is említettünk, — mindenekelőtt a párt vezetésének, a párt gondoskodásának köszönhetők. Az elmúlt tíz esztendőben nem volt olyan időszak, amikor dolgozó parasztifjúságunk, ifjúsági szövetségünk ne érezte volna harcokban edzett pár tunk irányító, segítő kezét. A párt politikája lelkesítette falun a szocialista ópítőmunka lifjú élharcosait, a falusi dlszds- táikiat, amikor országos jelentőségű termelési mozgalmakat kezdeményeztek terméshozamok emelése érdekében. A párt politikájáért való harc szövetségünk munkájának alapja, további sikereink forrása. Vonják be a fiatalok mind nagyobb tömegeit a falu szocialista építésébe ! Gosztonyi elvtárs ezután a Központi Vezetőség legutóbbi határozatáról szólt. Pártunk határozatából adódóan példátlanul nagyszerű feladat áll népünk, ifjúságunk előtt— megteremteni a szocialista mezőgazdaságot és ezzel létrehozni országunk egységes szocialista társadalmát — mondotta. Most rajtunk — elsősorban falusi szervezeteinken — a sor, hogy harcba induljanak a Párt Központi Vezetősége határozatának végrehajtásáért. Vonják be a fiatalok mind nagyobb tömegeit a falu szocialista építésébe, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésébe, a mezőgazda- sági termelés fellendítésébe. Ez a mi legfontosabb feladatunk a falun. Elvtársak! Ma már dolgozó parasztifjúságunk húsz százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozik. Abban, hogy a dolgozó parasztfiatalok élenjáró része a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, kétségtelen része van a DlSZ-szervezetek nevelő, szervező munkájának is. Mégis' hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az elmúlt másfél esztendőben ifjúsági szövetségünk és ifjúsági szövetségünk Központi Vezetősége, nem fordított kellő figyelmet a mezőgazdaság szocialista szektorának segítésére, nem segítettük eléggé az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat a szövetkezés útjára. Elhanyagoltuk a fiatal termelőszövetkezeti tagok nevelését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok egyrésze, megtorpanva a kezdeti nehézségektől, kilépett a termelőszövetkezetből. Dolgozó parasztifjúságunk nevelésében is nagy károkat okozott a jobboldali elhajlás. Azok, a pártunk parasztpoliti- káját eltorzító jobboldali nézetek, amelyeket Nagy Imre elvtárs és követői hirdettek, átmenetileg elhomályosították parasztifjúságunk egyrésze előtt a szocializmus világos távlatait. Pártunk szétzúzta e káros nézeteket és ismételten megmutatta, hogy a dolgozó parasztság, a dolgozó parasztfiatalok felemelkedésének, boldogabb jövőjének egyetlen útja a szövetkezeti út, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. íme nézzük, hogyan él a ceglédi Nagy Sztálin termelőszövetkezet 156 fiatalja? A szövetkezetben tavaly egy főre átlagosan 350 munkaegység jutott és minden munkaegység harminc forint kilencvenhárom fillért ért! 1.57 kg kukoricát, közel két kiló búzát, 1.5 kg burgonyát, hat deka cukrot, negyven deka hagymát, fél liter bort, két deci pálinkát és hét forintnyi készpénzt kaptak egy munkaegységre, nem számítva a zöldségféléket, gyümölcsöt. Harminchat fiatal vett új télikabátot, nyolcán kerékpárt, öten rádiót, Nagy Erzsébet — aki két éve termelőszövetkezeti tag — teljes hálószoba bútort vásárolt és lehetne tovább folytatni a sort. De ne gondolja senki, hogy a jövedelem egyedül képet ad a ceglédi Nagy Sztálin fiataljainak életéről. Minden főbb mezőgazdasági munkát géppel végeznek s ez egyre inkább megszabadítja őket a látástól-va- kulásig tartó nehéz fizikai munkától. A szövetkezetben eleven sportélet folyik. Két csapatra való futball, férfi, női röplabda, asztalitenisz, sakk és atlétikai felszerelés áll a fiatalok rendelkezésére. Tavaly ebben a termelőszövetkezetben egy-egy fiatal átlagosan 55 mozielőadást látott. Szép kultúrházuk, jó kultúr- és tánccsoportjuk van. S nemcsak a ceglégi Nagy Sztálin fiataljai élnek így, hiszen az országban számos olyan termelőszövetkezet van, amelynek jövedelme lényegesen magasabb, mint a ceglédi Nagy Sztálin tsz-é. Tudjuk még nincs mindenhol így. Uj életet építeni a régi helyébe nem megy egyik napról a másikra, s nem megy a nehézségek, aka dályolt leküzdése nélkül. De a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság előbb-utóbb mindenütt megnyitja a dolgozó parasztifjúság előtt a felemelkedés kapuját. És éppen az ifjúságra vár e tekintetben úttörő hivatás; ^ Az ifjúság nagyszerű jellemvonása, hogy különösen fogékony az új iránt. Ez az ifjú élet természetes velejárója s ilyen a mi ifjúságunk is. Rákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy „az ifjúságnak merészebb a szemhatára... az ifjúság fogékonyabb az új iránt és ezt a fogékonyságot ki kell fejleszteni”. Ha ösztönözzük, bátorítjuk a dolgozó parasztfiataloknak ezt a tulajdonságát, az elsők között készek szakítani a kisparaszti gazdaság elmaradottságával, szűk korlátáival. De ugyanakkor nem szabad elfelejteni,.-hogy ifjúságunkra is hatnak még a régi szokások, a régi szemlélet. Ezért már az úttörő csapatokban és később a DISZ-szervezetekben be kell oltanunk a fiatalokba a közösségi szellemet. Az ifjúsági szövetség legyen olyan iskola, ahol a dolgozó parasztfiatalok a közös munkában elsajátítják azt a képességet, hogy másokkal együtt dolgozzanak és cselekedeteiket, egyéni érdekeiket összeegyeztessék a közösség érdekeivel. A DISZ feladata, hogy szüntelenül terjessze az egyénileg dolgozó parasztfiatalok között a szövetkezeti gazdálkodás eszméjét, a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságának, valamint jól dolgozó termelőszövetkezeteink példáján bizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és nagyszerű távlatait. Szövetségünk minden aktivistája, a DISZ minden lapja és kiadványa legyen a szövetkezeti gazdálkodás bátor szószólója. Fiatal íróinktól, művészeinktől is azt várjuk, hogy segítsék alkotásaikkal e feladat megoldását. Minden ékes szónál eredményeséit), ha a dolgozó paraszt fiatalok személyesen győződnek meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ezért a termelőszövetkezeti fiataloknak szoros baráti kapcsolatot kell teremtendők az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalok!ka 1. Sajnos, meg 'kell állapítanunk, hogy termelőszövetkezeteink jelentős részéiben még egyáltalán iniincs DlSZ-szerve- zet. Vannak DISZ vezetők akik ezt azzal magyarázzák, hogy a tsz-ek nagyresztben nincsenek fiatalok. Gosztonyi elvtárs ezután példákkal 'bizonyította be, hogy nem a fiatalság kis létszáma az oka annak, hogy sok tsz nélkülözi még a DISZ- szervezet segítségét. Ennek oka elsősorban a szövetség munkájában keresendő. Eli kell ismernünk, hegy az elmúlt másfél éviben a Központi Vezetőség nem fordított kellő figyelmet a tsz DlSZ-szenveze- tek megalakítására és megerősítésiére. Énnek hatása érezhető volt a DlSZ-hizöttsá- gok munkájában is. Kongresszusunk egyik fontos feladata — mondotta, — hogy ismételten ráirányítsa a figyelmet a termelőszövet kezet! DISZ-saservezetekre. El kel érnünk, hogy a kongresszust követően a tsz-ek többségében, mindenütt, ahol ötnél több fiatal van, létrejöjjenek, megerősödjenek a DlSZ-szervezetek vagy DiISZ- csoportok. Elvtársik! Az utóbbi hetekben az ország különböző részéből érkeznek hírek, hogy — szakítva a régi, megszokott úttal — egyre több diiszista, fiatal lépi át a termelőszövetkezet küszöbét. Nem egy helyen a falusi DlSZ-sraervezet titkárának elhatározását követve, kérték a diszisták felvételüket a termelőszövetkezetbe. Dolgozzunk tehát úgy, hogy a példamutató kezdeményezésekét egyre több fiatal, egyre több DISZ-szervezet kövesse, hogy válaszolva pártunk Központi Vezetőségének határozatára, már a közeli hónapokban a fiatalok mind nagyobb tömegei lépjenek a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára! Ez elvtársak, a mi legfontosabb, legalapvetőbb feladatunk a falun. nagyobb ifjúsági Folytassuk tovább a termelési mozgalmakat! Elvtársiak! Pártunk III. kongresszusa és Központi Vezetőségének ez év júniusi határozata hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg meg kell oldani a mezőigazdasági termelés gyorsütemü fejlesztését. E feladat azt követeli tőlünk, hogy a dolgozó parasztifjúság százezres tömegeit példamutató munkára neveljük. Az I. kongresszus óta eltelt öt esztendő alatt falusi szervezeteink jelentős .része eredményesen vett részt a mezőgazdasági munkáikban. A dd- szisták, flatalck és úttörők tíz és százezrei kapcsolódtak be évről-évre az ország fásításába és csupán tavaly mintegy húszmillió facsemetét és su- hángot ültettek el. Az elmúlt öt esztendőben évenként átlag kétezer önkéntes ifjúsági arató-bugád dolgozott, s mintegy nyolcvanezer úttörő vett részt a kalász,gyűjtésben. Az ifjúságii cséplő munkacsapatok első országos versenyében 2197 brigád 62 000 tagjával mintegy ötmillió mázsa gabonát csépelt el. Szervezeteink többszáz d'i- szistát és fiatalt küldtek az állattenyésztésbe. A DISZ-szer vezetek igen sok faluban védnökséget vállaltak a legelők és rétek ápolása felett. Kimagasló eredményt hozott az első országos ifjúsági silózóverseny, amelyben 1440 ifjúsági. brigád vett. részt. A di- szisták és fiatalok több mint egymillió köbméter silótakarmányt készítettek, harmincöt- ször annyit, mint amennyi 1939 ben .az egész ország sfló- takarmány-készlete volt! Termelési mozgalmaink sikere >a dolgozó parasztifjúság lelkes, áldozatkész munkája mellett elsősorban annak köszönhető, hogy a Komszo- mol tapasztalatait és módszereit alkalmazzuk. Ifjúsági szövetségünk több vezetői jéneik, köztük megyei és járási titkárainknak alkalmuk volt közvetlenül is tanulmányozni a Kcimszcmol falusi munkáját. Gosztonyi János ezután hang súlyozta, hogy a jövőben még fokozottabb mértékbed felhasználja a DISZ a Komszo- mol gazdag tapasztalatait. Elvtársak! Az elmúlt év tapasztalatai alapján akkor vehetünk részt legeredményesebben a júniusi párthatározat végrehajtáséban, ha a mezőgazdasági termeié; fej'esztésének néhány fontosabb feladatára összpontosítjuk a,r. Ifjúság, a DISZ erejének döntő részét. A kenyérgabona termelésben most közvetlen ül előttünk álló feladat az, hogy időben és veszteség nélküli végezzük el az aratást, csípést. A falusi DlSZ-szervezetek ezért a következő hetekben ereü!ik jelen tős részét az Ifjú kmrhájnis- ták és aratág[ápksze!ck, az ifjúsági aratóbrigádak -és cséplő munkacsapatok segítésére 'ordítsák. Javasoljuk a kongresszusnak, hegy hirdesse meg az ifjúsági cséplő munkacsapatok második országos versenyét. (Nagy taps.) Állat tenyésztésünk fejlesztése, a szilárd takanmányfoázis biztosítása érdeleiéiben az idén újra megszervezzük az országos ifjúsági silózási versenyt. A tavalyi eredmények feUjogo- sítamak ama, hogy javasoljuk: a DISZ vállaljon védnök séget az országos silózási terv teljesítése felett. (Nagy taps.) Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata célul tűzte ki, hogy a termelő szövetkezetekben és állami gazdaságokban 1956-ban a vetésterületnek legalább felén a magasabb terméshozamot ered ményező négyzetes fészkes eljárással vessék a kukoricát. Étert javasoljuk a kongresszus nak: ifjúsági szövetségünk vállaljon kötelezettséget arra, hogy 1956-ban a terme!őszövet kezetek és állami gazdaságok ifjúsági brigádjai és munkacsapatai százezer kát ászt ralis hold vetésterületen biztosítják a kukorica négyzetes fészkes vetésiét. Ennek érdekében a DISZ- szervezetek már a télen hozzák létre az ifjúsági brigádokat és munkacsapatokat. Is- mertesisék meg velük a kukorica termelés új, élenjáró módszereit. Szervezzenek közöttük versenyt a magasabb termés- á Hágok eléréséért s a versengés vegye kezdetét már a trágyakihordás idején. Az országos termelési mozgalmak mellett a Bács, Borsod és Szabolcs megyei DlSZ- szervezetek példáján,, ki keil széHesíteini az adott területek sajátságait figyelembevevő helyi akciókat, különösen gyümölcs- és burg.onvptermelé- sünk növelése és szőlőtelepítésünk segítése érdiekében. A lakosság jcifcb zöldségellátásáért kívánatos lenne, ha több me- gyefaizotlság a Komszomol tapasztalatai alapién a fiatalok ügyévé tenné a tőaeges táp- kodkák készítését. A szövetkezeti diszistákmeg tisztelő hivatása, hogy leküzdve a gépi munkáitól való idegenkedést. segítsék a rendelkezésre álló gépeik maximális kihasználását, elsajátítsák és bátran alkalmazzák a mezőgazdasági termelés élenjáró módszereit. A szövetkezeti DlSZ-szervezetek őrködjenek a működési alap.szabály betartása, a közös vagyon felett és lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amely, ha átmenetileg növelné is a tagok jövedelmét, aláássa a közös vagyon gyarapodását. Töt-ékedjenok ariia, hogy a fiatalok, családtagok i5 résztve- gyenek a közös munkában és közülük miinél többéin lépjenek be tagként is a termelőszövetkezetbe. A tsz DlSZ-szerve- zet'dk törődjemcik a fiatalok érdekeinek védelmével is. A mezőgazdaság szocialista átalakításában, a termelés növelésében nagy felelősség hárul a gépállomások DISZ- szervezeteire. A diiszistók többsége érzi is ezt H felelősséget. Ezt bizonyítja az ifjú traktorosok és traktoros brigádok első országos versenye is. Ehhez a versenyhez több, mint ezer brigád és több, mónt tízezer traktoros csatlakozott. Az ifjúsági brigádok többsége határidő előtt teljesítette tavaszi tervét. De nem lehet elvtársaik szó nélkül elmenni amellett, hogy még sok fiatal tratotorista nem használja jól lei a gépét, pazarolja az üzemanyagot, nem érez- feleiöaséiget az éfKalia megmunkált földek hozamáért. Ezért a gépállomást DlSZ-szerveze- tefcmek több gondot kéül fordí- itamiicfc a fiatal traktorosok neveléséire. Az ifjú traktorosok versenyét) továbbfejlesztve kell biztosítanicik a gépek fokozottabb kihasználását, a gépi munka minőségiének állandó javítását és önköltségének ások tanításét. Növelni keli! az ifjú traMorástják felelősségérzetét a tsz-ek egész gazdálkodása iránt. Ezek jelentbe ma fiatal tnaktonlstálink legfőbb feladatát, így válhatnak a mezőgazdaság (gépesítésének igaz, lelkes úttörőivé. A fiatal traktarfisták ' között végzett mimikánk megjavításának fontos feltétele, hogy lényegesen többet törődjünk a tratotorosképző MTH-íintézietek- kel, az ott folyó ciktaibó-neveiő munkáival. Ifjúsági szövetségünk kötelessége, hogy évről- évre a legjobb díszistákat küldje a gépállomásokra dolgozni, akik kiválóan elsajátítják a gépek kezefésót és akikből kdkovácsolódiik az a törzegiár- dia, amely büszkén vállalja, s élethivatásának tekinti atrak- torisita munkát. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata nagy feladatot ró az állami gazdaságokra is. Az állami gazdaságok DISZ szervezeteinek többsége nem végez rendszeres nevelőmiunkót, tevékeny ségük leszűkül az állandó munkások kis csoportjára. A DISZ4>izottság«k vessenek véget az állami gazdasági DlSZ-szervezetek elhanyagolásának. Erősítsék meg úgy a szervezeteket, hogy ezek — az állami gazdaságok veszteségmentes termelése érdekében, — ■képesek legyenek az egész ifjúságot bevonni a tervek teljesítésébe, n munka minőségéinek javításába, az önköltség csökkentésébe. A diszisták kötelessége, 'hegy harcoljanak a szilárd munkafegyelemért és védjék a szocialista tulajdont. A mezőgazdaság szocialista szektorainak előtérbe 'helyezése nem jelenti, hogy elhanyagolhatjuk az egyénileg gazdá1- kodó parasztfiatalok termeléséinek segítését. Figyelembe véve, hogy a dolgozó paraszt- ifjúság döntő többsége egyéni gazdaságban dolgozik, a DlSZ-nek nem szabad megfeledkeznie az egvémi'leg gazdálkodó parasztifjóság termelőmunkájának segítéséről. A jövőben nagyobb számmal kell bekapcsolni az egyénileg dolgozó parasztfiaialokat a korábban már említett országos termelési akciókba. A mezőgazdaság fejlesztése megkövetel', hogy fokozottabban .törődjünk az egyénileg dolgozó parasztfdafailok szék- mai képzésével és segítenünk kell, hogy ők is alkalmazni tudják saját földjeiken az élenjáró agro. es zoofecrmikai eljárásokat. Elvtársak! A nagyüzemi mezőgazdaság törvényszerűen megköveteli a technika, a növénytermelés és állattenyésztés legújabb módszerei nek elsajátítását. Az if júság feladata, hogy intet a jövő szakembere tanuljon és mielőbb megszerezze ezeket az Ismereteket. Ezért a jelentőségéi megillető magaslatra kell emelni a DISZ munkájában a dolgozó parasztinak és leányok szakoktatósát. A gépállomások DlSZ-szer- vezetei biztosíitsék, hogy az ifjú inaktortstáik és gépkezelője lelj es létszámmal vegyenek réseit a 'technikai tanfolyamokon. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági és terülei' DlSZ-szervezetek törekedjenek aima, hogy műnél több fiatal tanuljon a téli hónapokban tanfolyamokon. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében és az ifjúság szakmai nevelésében egyaránt nagy szerepük van a fiatal mezőgazdasági szakembereknek. A megyei és járási DISZ-oi- zottságok közvetlenül felelősek azént, hogy a DlSZ-szervezetek minden támogatást megadjanak a fiatal szakembereknek és vonják be őket a helyi szenvezeitek munkájába. Gosztonyi e.vtárs ezután az egyre élesedő osztály-harcról beszélt. Központi Vezetőségünk Dicsőség Könyve kegyelettel őrzi Tata Brigitta és Gyenes István, j, venetai állami gazdaság kiváló dolgozóinak emlékét — mondotta, — akik szorgalmas munkájuk közben aljas kulákmenányieit áldozatai lettek. Emlékük figyelmeztet bennünket arra, hogy egy percre se szűnjünk meg fokoznia fiatalok éberségét az osztály- ellenséggel szemben. Ismeretes, hogy 1953 júniusa, óta a falusi reakció, elsősorban a kuláfcság a jobboldali nézetek hatására fokozta e).- ilemséges tevékenysógéiti. Erősödött a párt, a munkásosztály elleni rágalamhadjárat, , termelőszövetkezetek lejáratása, az adófizetés, a beadás ég a tervek, (teljesítésének szabotálá sa, spekuláció. Sajnos a DlSZ-szervezetek sok helyen nem vonták le a szükséges következtetéseket az ellenség aknamunkájának fel- élénküléséből. A falusi DlSZ-szervezetek leplezzék le a kuiákság tevékenységét. Mutassák meg a ravaszkodó kulák igazi arcát, szervezzék meg az önkéntes ifjúsági társadalmi ellenőrzést, hogy elejét vegyék a szabotázsoknak, megakadályozzák, hogy a kulákok és kupecek kijátsszák beadási, adófizetési kötelezettségüket. Politikai és szervező munkánk középpontjába a falusi a la pszervezel ek erősítését és fejlesztését kell állítani! Gosztonyi elvtárs ezután a DISZ és a parasztifjúság kapcsolatainak fontosságáról beszélt — majd igy folytatta. — Az elmúlt öt év alatt — különösen az utóbbi hónapokban — erősödött a DISZ és a dolgozó parasztifjúság kapcsolata. Az utolsó három hónapban is több mint hatvenezer dolgozó paraszt fiatal lépett be falusi DISZ-szervezeteinkbe. A dolgozó parasztifjúság nagy többsége azonban még nem tagja szövetségünknek. Az egyénileg dolgozó parasztfiatalok csupán 17.5 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozóknak csak 27 százaléka, a falusi lányoknak mindössze 15 százaléka a DISZ- tag. Ez a helyzet — ahogyan pár tunk Központi Vezetősége az ifjúság közötti munka megjavításáról szóló határozatában megállapította: „Gyengíti a párt eszmei és politikai befolyását az ifjúság között, s meg könnyíti az ellenség tevékenységét, az ellenséges nézetek fennmaradását”. Szövetségünk gyenge politikai és szervezeti befolyása is egyik okozója annak, hogy a parasztfiatalok között még sokhelyütt él a kispolgári ideológia, a klerikális reakció befolyása, a múlt káros szokásai, az iszákosság, a durvaság, a tiszteletlen magatartás az idősebbek, szülők iránt. Az előadó ezután a hibák kijavításának módjáról beszélt. A dolgozó parasztifjúságunk életének döntő eleme a munka — mondotta. — Következésképpen alapszervezeteink elsőrendű feladata, hogy a fiatalokat a mindennapi termelő munkában neveljék szocialista emberré. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk az ifjúság életének más fontos ele(Folytatás a 3. oldalon) t
