Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-28 / 124. szám
Egy napi késéssel mázsával apad a termesed: egyeljük ki a cukorrépát! Mit nyújtott nekem a Marxizmus Leninismus Esti Egyeteme ? J mikor 19S3-ban el végez■f*- tem a szervezet pártoktatás keretében a káderképző tanfolyam politikai gazdaságtan II. évfolyamot, sokat tűnőd tem, hogyan, hol tanuljak az elkövetkező évben? Az 1953—54-es oktatási évben először indult nálunk egyé ni' tanulás és a Marxizmus— I.cninizmus Esti Egyeteme. Az elbeszélgető bizottság nekem is feltette a kérdést: „Szendrői élvtárs, melyiket választod? Az egyéni tanulás során filozófiát tanultok, ez két éves, vagy a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemén veszel részt, ahol az SZKP történetét, általános világtörténelmet, politikai gazdaságtant, filozófiát és magyar párttörténetet tanultok. Hetenként egyszer előadás, vagy szeminárium lesz.” A kérdés után kissé elgondolkoztam: melyik is nyújt több segítséget a munkámhoz, — mint gazdasági funkcionáriusnak és pártmunkásnak — az egyéni tanulás, vagy az egyetem? Az egyetem mellett döntöttem. A felvételi vizsga sikerült és ma már a II. évfolyamot végzem. E két év alatt sokat kaptam az egyetemtől. Először is megtanultam rendszeresen tanulni és jegyzetelni. Ez nagyon fontos, mert fejlődni csak rendszeres tanulással lehet. Gazdasági munkámhoz különösen a politikai gazdaságtan nyújtott nagy segítséget. Egyrészt abban, hogy szakmai munkámhoz megkaptam a politikai alapot. Jobban át tudom tekinteni a népgazdaság egészét a beruházások terén és tudom, hogy a beruházások a szocialista akkumuláció egy részét képezik. Munkatársaimnak meg tudom ÚTTÖRŐTÁBORT építenek a KARÁSZI HEGYEKBEN Két évvel ezelőtt a liárászi gazdák kenderáztatásra használták a falutól délnyugatra húzódó völgyben összegyülem- lett vizet. A megyei tanács úgy határozott, hogy úttörőtábort létesítenek a kenderázta- ló helyén, ahol június végére — kiizei százezer forintos beruházással — fürdőt és klubházat építenek. Az úttörőtábor ban egyszerre 60 kiválóan tanuló pajtás nyaralhat. — Nem szeretném, ha megtudná mindezeket apám, aki kétszeres sztahanovista Pesten, a nagybányám, aki a SZOT központban van. Szé- gyelném magam most már, de ha... — fejezte be élettörténetének egy hányatott szakaszát Virizlay Ferenc pécsbányai csillés. Húsz éves most ez az alacsonytermetű, jóvágású, fekete legény. Nem látszik még ennyinek sem, de aki csak a munkakönyvét lapozza s a dátumokat nem nézi, könnyen mondhatja: „Nahisz, ennek a könyvecskének a gazdája is ledolgozta már élete javát”. Hát nem egészen, mert lényegében csak most kezdi. Azaz újból kezdi, mert ami eddig volt.;: 1952. végén lett öntő az Április 4. Gépgyárban. Nem kenyérkereset volt nála a munka, inkább a könnyen kiapadó zseb pénz feitöltésének eszköze. Az első néhány lelkesedéssel ledolgozott hónap után könnyedén vette a munkát. Majdnem egy év múlva áthelyezték az újpesti vasöntödébe. Itt eltelt egy hét, s aztán az RM Vas- és Acélöntő- dék-hez ment, honnan három nap múlva áthelyezték az RM Művek fémművéhez. Mivel a fémöntéshez alig értett és az RM Vas- és Acélöntődé’k-bői jelezték, hogy visszaveszik, Virizlay Ferenc négy napig egyszerűen nem ment dolgozni s ezért azonnali hatállyal elbocsátották. De örömest visszavették az RM Vas- és Acélön- tődék-be. íme, a fiatal munkások „nevelése”, a munkásván- dorlás előiskolája. Ugyanis ezután mar kevésbé csodálkozunk azon, hogy innen önkényesen kilépett. Pécsett Szabólesbányán jelentkezett munkára, ahol múlt év szeptemberétől ezév márciusáig mint csillés dolgozott. Jól mutatkozott be itt is, de aztán jött az első bumii, magyarázni szakmai munkájuk politikai célját, irtaimét. Egyúttal a szakmai minimum tanfolyamok keretében a kapitalizmus és szocializmus politikai gazdaságtanát oktatom a megkívánt színvonalon. Ezen a téren országosan az elsők közé kerülünk. Az SZKP története megismertetett az SZKP és az orosz munkásosztály harcával. Megtanultam szeretni a szovjet népet és ma sokkal jobban értékelem, azt a szabadságot, amit a szovjet nép fiai hoztak a magyar nép és az én számomra is. Megtanultam jobban szeretni pártomat, a Magyar Dolgozók Pártját, mert megismertem cse lekvésének vezérfonalát, a marxizmus-leninizmust. Tudom, hogy minden intézkedése a dolgozó nép érdekében történik. Korábban a propaganda munkában, különösen előadásokra való felkészülés és azok megtartása terén sok nehézséggel küzdöttem, mert nem ismer tem a felhasználható klasszikus irodalmi forrásokat. Most már örülök minden ilyenirányú pártmegbízatásnak is, mert érzem, hogy eredményes munkát tudok végezni. Csak egy töredékét tudtam elmondani annak, amit a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme nyújtott számomra. Ennél sokkal többet kaptam az egyetemtől; marxista-leninista világnézetet, kommunista öntudatot, egy olyan elméleti iránytűt, mely mindenkor, min den helyzetben megmutatja számomra a helyes utat. SZENDRŐI GYÖRGY Beruházási Bank fiókvezetőhelyettese. Kétezer személyes fürdő épül Pécsbányán NyolcmRU6 forintos beruházással július elsején megkezdik a pécsbányai bányászok új, kétezer személyes fürdőjének, öltözőjének, kvarc-folyosójának, az irodaépületeknek az építését. A munkákat a Baranya Megyei Építőipari Vállalat dolgozói végzik és jelenleg már nagyrészt el is készülteik a felvonulási. épületekkel. A komoly mérvű szociális beruházásból csaknem fél millió forintot fordítanak egy teljesen új orvosi rendelő és orvosi lakás építésére. Az idén a beruházásból mintegy két, két és fél millió forintot használ fel az építő vállalat, a visszamaradó összegeket pedig a következő év elején hasznosítják. Az építkezés nyomán készül egy kerékpárszin, különböző medencék és más fontosabb mellékhelyiségek. Hozzájárulásunk a 2.300.000 forinthoz Takarítsunk meg mindennap két kiló üzemanyagot A 16 Baranya megyei gépállomás öwWRf*épo»öfcfcen- tési versenyét kezdeményező pécsváradiak közül ma a párttitkár mondja ei, mivel járul hozzá saját mmnkate- rületén ehhez a megtakarításhoz, ső lett 206 *ndz*lÄ»>) temrteäjesítéséveL Ez azonban, még nem minden. A pártszervezet volt a kezdeményezője „ napi két leülős üaesrumyagmegtalcairftási mozgalomnak, amely aaőta már minden traktorosunk szívügye lett. Talán említenem sem keü, hogy ebben, is a párttagok mutatják a legjobb példát, mert a tavaszi idényben eddig a kommunista traktorosoknak 16 százalékos az üzemanyag-megtakarítása. — Egyes párt ta gj atrfcnál, mint Szilágyi Gyulánál és Pesti Józsefnél, még szebb eredményekről számolhatunk be «- ael kapcsolatban Szilágyi efv- tár8 minden nonnikoUnll S forint ás hat fülért, Pesti dr- tárrs pedig 4 forint és 26 fillért takarított meg, tehát nem , vállalt kéit kilát, hanem majdnem hármat, aietve négye*. A gépállomás kommunistái jó traktorossá nevelik munkatársaikat. Csak egy példát említek. Hochrein Ferenc traktoros, amikor idekerült a gépállomásra, nem sokat értett a géphez. Zombér József elvtárs volt az, aki azonnal a segítségére sietett És mi az eredmény? Hochrein elvtársat ata vaszi munkáidban elért jó eredményéért felterjesztettük sztahanovista kitüntetésre. Megvalósítottuk azt is. hogy már majdnem minden brigádunk élén hozzáértő és jól dől gozó kommunista brigédveze- tők állanak, akik sakkal jobb munkát végeznek, mint bármelyik párton kívüli brigád vezetőnk. Célunk legnagyboblk, az, hogy ebben az esztendőben minden kommunista traktorost sztahánovistává neveljünk. Ezt csak úgy tudjuk meg valósítani, ha minden sztahá- novista Oklevéllel kitüntetett párttagunk elvtársi segítséget nyújt dolgozó társának. Elmondotta: Vajda Ferene párttitkár. — M„ már ott (ártunk, hogy erős pártszerveaet van gépállomásunkon: traktorosaink: mintegy 25—07 százaléka kom munista. A gépállomás pártszervezetének és komnríixnistáinak jó munkájától függ elsősorban, hogy vállalásunknak eleget tudunk-e termi vagy sem. Gépállomásunk pártszervezete a következőket tette és teszi „ vállalás valóra váltásáért: tizenegy kommunista traktor- vezetőt neveltünk, akik a tavaszi munkákban május 20-ig 167.6 százalékra teljesítették tervüket. Megvalósítottuk azt is, hogy a gyengébben működő brigádokba jó párttagokat osztottunk be. így elértük hogy a tavaly még gyengén szereplő Fetőfi-brigád idén el„VÁNDORLEQÉNYEK // a második és így tovább. Az üzem DISZ-szervezetének és a gazdasági vezetők nevelő munkája azonban elmaradt, pedig ha a kezdeti vadhajtásokat okosan _ lenyesegetík, az alapjába nvéve becsületes, csupán könnyelmű munkást még könnyen le lehetett volna a jó útra téríteni. Sajnos, bányaüzemeinknél sem tesznek meg mindent az új jövevények megtartása érdekében. Nem tudatosítják elég mélyen és meggyőzően, hogy az üzem nem átjáróház. Csak használna az új, helyüket nehezen megtaláló munkásokkal leülni, papírt, ceruzát elővenni és kiszámítani, hogy az állandó vándorlással, munkakieséssel mepnyit veszít maga a dolgozó, mennyit veszít az ország. Súlyos százasokról, sőt ezresekről van itt szó, — ablakon kidobott pénzről. Meg kell mondani a dolgozóknak, hogy egyik munkahely sem üdülő, vagy szanatórium. Bizony aki helyt akar állni, annak becsületesen kell dolgoznia itt is, ott is. Ehelyett, hogy így járnának el párt, szakszervezeti és DISZ vezetők, mit tesznek sokhelyütt? Túlzott előítélettel forgatják az új emberek munkakönyveit. Éberségre persze szükség van, de csak ennyi, nem elég. Kedden Pécsbánya egyik irodájában az újonnan felvettek munkakönyveit nézegette Bocz elv- társ, András-akna ü. b. elnöke. Gyakran csóválta a fejét, s ilyeneket mondott: „Remény télén eset, mit lehet ilyen emberrel kezdeni?” Persze, egy munkakönyvben tíznél is több munkahely láttán az ember csóválja a fejét. De utána már arra van szükség, hogy az üzemek politikai és gazdasági vezetői ezekből a „vándorlegé- nyek”-ből üzemükhöz, munkahelyükhöz, dolgozótársaikhoz hűségesein ragaszkodó munkásokat faragjanak. Nem köny- nyű feladat, de a fáradozás előbb-utóbb eredménnyel jár. Virizlay Ferenc is elgondolkozott Fodor Ferenc, a Török István bányász legényotthon gondnokának szavain, aki nem egyszer mondta neki: — Nem jó vége lesz ennek Feri, megkárosítod saját magadat és az üzemet is. De aztán megint elérkezett a fizetés ideje, összesereglet- tek a „haverok”. Egyikük „feldobott” egy százast, a másik is, mindenki... Bor, tánc, mulatozás. Az üzemnek akkoriban már nem is volt ideje elbocsátani Virizlay Ferencet, mert önkényesen kilépett. Szentegátra hívta egyik bányabeli barátja az állami gazdaságba, de ott nem vették fel őket. S miért mindez a sok zűrzavar az életéljen? Virizlay Ferenc könnyelmű volt a végtelenségig. Pénz nem számított nála. És a felelősség az üzemmel, a becsületes doV gozókkal szemben? Nem törődött ő ilyesmivel, pedig néha- néha szóltak neki erről is. Éppen ezért fontos, hogy ezután neesak néha-néha szóljanak neki vezetői, a legényött- hon politikai felelőse is, hanem foglalkozzanak vele rendszeresen, állandóan. De nemcsak ővele, hanem mindenkivel, akinek tetteiért, magatartásáért, munkájáért végeredményben ők is felelősek. A fiatal csil'és ezután már rendes ember akar lenni. Segíti elhatározásában az is. hogy megtalálta Szigetváron élete párját. — Azóta jobban megbecsüli önmagát és a munkáját is. Most már egy tízes sokat számít és tervei is vannak. Pécsbányán akar véglegesen megtelepedni és becsületesen dolgozni. Tudja, hogy ehhez egyedül csak az ő ereje nem elég. Szüksége van a közösség segítségére, vezetőinek útmutatására, hogy célját valóraválthassa. Ha ő megteszi a magáét, minden bizonynyal Pécsbánya vezetői sem fognak elfeledkezni a fiatal csillésről. Gazdag műsorok a Nemzel-közi Gyermeknapon Pécsett Májag 29-én, vasárnap ünnepeljük » Nc«m>e<közi Gyermeknapot. Erre ta alkalomra az MNDSZ Barany., menti elnöksége gazdag és változatos programot állított iksz- me, hogy a gyermekeknek minél szebbé és emlékezetesebbé tegye az idei gyermeknapot. A műsorok mér május 28-én, szombaton megkezdődnek. Délután 3 órakor a Budai II. MNDS/,-szervezet helyiségében bábműsort adnak, majd mesemondó« következik. Délután 4 érakor az Építők Ku)túrotthonában az óvódás- soknak mesefiftnet vetítenek. Bemutatják a Csodamaeska. Kislány a cirkuszban, és a Mese &z elromlott babáról ci-* mí meoefibncket. Ugyanezeket a filmeket délután 5 órakor az óvódásoknak a porcelángyár kultúrtermében is levetítik. Délután 5 órakor az Építők Kultúrotthonában, a Rákóczi úton, délután 6 órakor pedig a porcelángyár kultúrotthonában sor kerül a Rejtelmes sziget című ifjúsági film bemutatására. Május 29-én, vasárnap reggel 7—6 óráig zenés ébresztővel köszöntik Pécs város gyermekeit. Délelőtt fél 16 órakor az iskolákban a gyermekek közösen meghallgatják Vaas Istvánná elvtársnőnek, az MNDSZ országos elnökének gyermeknapi köszöntőjét, majd sor kerül a gyermekek megvendégel ősére. Utána bábműsort adnak és filmeket mutatnak be. A Park moziban délelőtt 16 órakor a Szerencsés hajózás, a Petőfi moziban A kis Muck története, a Kossuth moziban pedig a Külvárosi fiúk című filmet mutatják be egy forintos helyárakkal. Pécsszabölcsön a Szevasztopol hőset, Mecsekalján pedig délután az első előadás alkalmával az Én és a nagyapám című filmet vetítik. Május 29-én délelőtt 10 órakor a Széchenyi téren térzene szórakoztatja a gyermekeket. Ugyancsak délelőtt IV órakor kerül sor a rollerverseny megrendezésére. A versenyen résztvevők a Perczel és Kisfaludy utca sarkáról indulnak, végighaladnak a Kisfaludy utcán, Munkácsy Mihály utcán és a Perczel utcán keresztül visszatérnek a kiindulási helyre. A verseny győzteseit ceruzákkal, festékekkel, valamint mesekönyvekkel díjazzák. Délelőtt fél 11 órakor a Doktor Sándor Kultúrotthonban ingyenes bábműsort adnak. Délután 1 órától kezdve a Balokány ligetben térzene lesz, majd fél 3 órakor zsákbanfutást, lepényevést, kötélhúzást, rúdmászást és egyéb játékokat rendeznek. Délután 3 órakor a Doktor Sándor Kultúrot(honban gyermekbál lesz, a Balokány ligetben pedig délután 4 órától fél 6-ig bábműsort adnak. Komlón mintegy 3000 gyermeket vendégelnek meg az MNDSZ-asz- szonyok. A Bányász Rádióban május 28-án egy úttörő beszél majd a gyermeknapról. Május 29-én reggel 8 órakor a gyermekek az iskolában találkoznak. Miként tavaly, az idén is a kökönyösi iskolások fogadják a belvárosi iskolás gyermekeket. A geszte- nyési gyermekeket autóbusszal hozzák be a belvárosba, itt csatlakoznak a többi iskolásokhoz és velük együtt vonulnak a Vidám Parkba, ahol meghallgatják Vass Istvánná rádió-köszöntőjét. Délután 2 órától kezdve kézilabda mérkőzést rendeznek, a kisgyermekek, óvódások és elsöoszíályosok részére pedig megkezdődik a roller, és kis kerékpárverseny. A verseny győztesei jutalmat kapnak. Nemcsak a fiatalos hév, meggondolatlanság és délibábos perspektívák okozzák a munkásvándorlást. Az sem mindig, hogy a másik helyről csábít a nagyobb fizetés. Amikor Pető Istvánt a napokban felvették Pécsbányán munkára és az András-afcnai legényotthonba, Börzsed elv- társ az otthon vezetőjének küldött írásában ezt írta többek között: „Az első mulasztáskor eltávolítandó!” Börzsei elvtárs ezt Pető Istvánnak is megmondta, miután hosszan elbeszélgetett vele. Mit rejt ez a hűvös mondat? Hosszú, nagyon hosszú volna felsorolni, hogy Pető István az utóbbi öt évben hány munkahelyen fordult meg. — Építőipari vállalatok és állami gazdaságok váltogatják egymást és a munkahelyek között kétszer szerepel a Pécsi Szén- bányászati Tröszt, is, ahonnan tavaly októberében önkényesen eltávozott. Pető István szerint második felesége — akivel négy évig élt együtt, amíg az asszony egy szép napon otthagyta. — keserítette meg az életét. Mániája volt az asszonynak az állandó vándorlás. A bikali állami gazdaságban férje már munkacsapatvezető is volt, de az asszonynak megint nem tetszett valami. — Pető szedte a sátorfáját és átruccant egy félévre a hetvehelyi állami gazdaságiba. Egyszóval azasz- szony parancsolt, 5 meg engedelmeskedett. — Gondoltam én nem egyszer arra, hogy ez a vándorlás nem vezethet jóra — mond ja Pető István, — mert a végén már olyan lesz a mun- ■kakönyvem, hogy meg sem merem mutatni. Bántotta őt az is, hogy a gyakori munkakiesések miatt, s azért is, mert nem mindjárt lendül bele az ember a munkába ©gy új helyen, pár év alatt négy-ötezer forinttal kevesebbet keresett, mint ameny- nyi pénz rendezett körülmények és rendes munka esetén üthette volna a markát. Olyankor sem érezte a legjobban magát, amikor ezt mondták neki: — Ejnye Pető munkatárs, maga több kárt okoz, mint hasznot ezekkel az állandó helyváltoztatásokkal. — És mindez az asszony miatt? Hát micsoda ember maga?! Az alsóleperdi állami gazdaságból hozzájárulással jött most a bányába.’ Több okból. — Vissza akarja fizetni a 800 forintot, amellyel tartozik a bányának. Elhatározta, hogy ez lesz az utolsó munkahelye. Bár nem egészen fiatal fejjel, de sokat tanult az elmúlt pár év alatt, — leszámolt a múltjával. Most már a munkának akar élni és a fiának, akire hosszú évek után —mivel az anyjánál nevelkedett,— most bukkant rá itt Pécsbányán. Vájáriskolába jár a gyerek. Úgy akar dolgozni Pető István ezután, hogy ne kelljen szégyenkeznie a fia előtt. S erre íz útra kell téríte. ni n többi üzemi, mezőgazdasági „vándorlegényt* is. Mohácson május 29-én az MSZT „A gyér rneikek élete a Szovjetunióban" címmel képkiállítást rendez. Délelőtt az Iskolákban közös rádiiéhallgatást rendeznék, — délután tfél 3 árakor pedig az óvodások a belvárosi fiúiskolából kezükben zászlókkal, kerékpáron, rollerrel, szekérrel, babakocsival felvonulnak az úttörő parkba. Itt a szabadtéri színpadon az óvónők a bábszakkörökkel közösen bábelőadást rendeznek. Utána a Széchenyi téren kerékpár és rol- lerverseny lesz, a parkban pedig a belvárosi és a külvárosi fiúiskola barátságos labdarúgómérkőzésére kerül sor. A gyermeknap sikeres megrendezéséhez nagy segítséget nyújtanak a mohácsi üzemek is-. A szerárugyár játékokat készített, a gépgyár hangerősítőket szerelt fel az úttörő parkban és zenét szolgáltat, a népbolt és a föloművesszövet- kezet cukorkákat adott, „ tanács szociálpolitikai csoportja pedig 250 forint támogatást b'ztosított. Sásdon a napközi otthonba járó óvódásoknak szombaton diai-im- vetítéssel egybekapcsolt mese- délutánt tartanak. Az MNDSZ mesekönywel ajándékozza meg az óvodásokat. Május 29- én majálist rendeznek. Tombola, szív küldi szívnek, léggömbvásár teszi majd változatossá a gyermeknapot. — Az MNDSZ és a SZMK megvendégeli a gyermekeket. Külön köszöntik a nyolcadikos tanuló kát, akiknek egy része tovább tanul, másik része pedig beáll a termelő munkába. (Gregor Sándomé, SásdJt
