Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-28 / 124. szám
DUNÁNTÚLI YIIm& fikéiiáijJUAi ESJf&fÜLJETEK] A MAI SZAMBÁN: Mt ^'érkezett Belgrádba a Szovjetunió kormány kü. a öttsége. (2. o.) — Gyorslista az Első Béke költi tön nyolcadik húzásának első napjáról (2. 0‘,) — Mit nyújtott nekem a Marxizmus- Leniit izmus Esti Egyeteme? (3. o.) — Gazdag műsonmk a Nemzetközi Gyermeknapon. (3. o) •— Mav Schiller-est a Tiszti Klubban. (4. o.) 1— Készülődés a Pedagógus Napra. (4. o.) XII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM ARA: 50 FILLÉR DP BARANYA M E GYEI BIZOTT/ÁCA'SaK LA P JA SZOMBAT, 1955 MÁJUS 28 Ünnepi hetek Egy hete éppen, hogy Mohácson és Szigetvárott ünnepelni gyűltek össze a kultúr- imunkások és.azok, akik a kultúra barátai: munkások, értelmiségiek, tisztviselők, dolgozó parasztok. Ünnepelni jöttek össze az emberek, ünnepelni a kultúrát, a győztes kultúr- íorradalmat. Azóta már Pécsett, Siklóson, Sásdon és más járásainkban is megkezdődtek * kultúra ünnepnapjai. Ezek az ünnepnapok, az az érdeklődés. mely kíséri őket, a szeretet, mellyel fogadják mindenütt rendezvényeiket, azt mutatja, hogy népünk az elmúlt tíz esztendő során olyan kulturális fejlődésnek volt osztályrészese, amilyenben csak szabad ország, szabad né pe részesülhet. A pécsi és baranyai ünneoi feladat — nép érdekében vég zett feladat. Megérdemelten ünnepeljük hát ezekben a napokban tudósainkat, művészeinket, íróinkat, muzsikusainkat, képzőművészeinket. És megérdemelten ünnepeljük azokat az egyszerű embereket, akik a párt hívó és biztató szavát követve — foglaljátok el a tudás, a kultúra várát! — nemcsak élvezői, nemcsak gyönyörködői, hanem művelői is már a kultúrának. Ünnepeljük, köszöntjük a csányoszrói népi együttest, az erzsébeti kultúrosokat, a hosszúhetényi népi együttest, akik hosszú, fáradtságos gyűjtés és alkotómunka után június elején mo hácsszigeten bemutatják ma- gukgyűjtötte, magukalkotta népi játékukat, a „Csalóka IA jó kapálás felér egy esővel — minden erőt a gyom ellen! ! Kapa itassunk minél többet a gépállomásai! TJarkánytól északra az enyhén leitő domboldalon Zetor kapaszkodik felfelé. A dűlő végében ügyesen megfordul s máris visszafelé tart Mögötte a hidraulikus kapa három sorközt fog át egyszerre, amint végighalad az alig arasznyi kukoricapalánták között. A táblán véges végig tsz-tagok szorgoskodnak, nekik már nem sok a munkájuk, csupán a kukorica tövét kell meglazítaniok. Nem ritka kép ez ma már a megyében. Ezen a tavaszon — joggal állíthatjuk — áttörtük a frontot; tsz-parasztjaink megbarátkoztak és megszerették a gépi kapálást. De hadd beszéljenek maguk az illetékesek! hetek fényszóróként világítják péter“-t. És üdvözöljük a pe- meg azt a tényt is, hogy a Csi Liszt Ferenc kórust és ze- kultúra minden ága rohamos nekart, annak minden tagját, feilődémek indul a szabadság levegőjében, a dolgozó nép oltalmazó. szerető keze alatt. Szige'várott múzeum-megnvi- tás volt, Kossuth-díjas tudósunk Tartotta a megnyitót és hallgatói voltak: tanítók, kato nák, úttörők, határőrök, cipőgyári munkások, termelőszövetkezeti tagok — alig fért a sokféle, sokfoglalkozású, de a kultúra szeretetében egyforma ember a hatalmas lovagterem be. A mohácsi ünnepi hetet koncert nyitotta meg. Kik hallga-tek? A két mohácsi élüzem dolgozói. A járási kultúr házban felviharzó tapsból könnyű volt következtetni: a vidéki város munkásai megszerették nemcsak a muzsikát, hanem a komoly muzsikát ;s. És nemcsak a nép jutott kö zelebb, sőt közel a kultúrához, művészetekhez, hanem a művészek is együtt alkotnak a néppel. Soltra Elemér kiállításával nyílt meg a pécsi ünnepi hetek sora és ennek a hiszen fárasztó napi munkájuk után tanulták meg és tolmácsolják majd Pécsnek, az egész megyének Haydn örökbecsű remekét, a „Sámson- oratórium“-ot. Hosszú lenne felsorolni azok nak a nevét, újságoldalakat töltenének be a vezetéknevek is. akik tevékenyen művelik, fejlesztik és terjesztik a mi kultúránkat. És vajon mi is a mi kultúránk? Minden, ami szép, ami haladó. Miénk — a Szovjetunió jóvoltából _ — a szocialista realista művészet, miénk nagy eleink haladó hagyományai, mfénk a nyugati művészet legjava. És a baranyai kultúrhetek. a pécs Kaszap István zetoros Egy hete kapálunk géppel. Kezdetben furcsa volt a sorok között mozogni. Néhány nap alatt azonban belejöttem. Ahol egyeníőek a sorok és egyenesek — bátran mehetünk, de a csatlakozó soroknál mindig állítunk a kapán, nehogy ahol keskeny vagy széles a sonköz, kárt okozzunk. Ennek ellenére sem panaszkodhatunk társammal a teljesítményre. Ezt a 30 holdas táblát tegnap délben kezdtük el és ha jól megy, ma délután végzünk vele. Napi normánk 17 hold, de ha igyekszünk, 24—25 holdat is megikapáilunk. Hat-nyolc percenként fordulunk egyet a dűlőben, ami hat sárközi kapálást jelent egy-egy kerülőnél. Megmondhatom, jól keresünk a kapálásban. Ha naponta 25 holdat megkapálumk, nekem S.Í6 munkaegységet írnak a javamra, Erdősi elvtársnak pedig, a munkagép kezeünnepi hetek alkalmából most ^nek 5.29-et. Egy műszak alatt 1 - . >i.l on "71 oo 1 O O Uilé rfn . ez a sok szép ezernyi színben, pompájában felvonul előttünk. Ez a felvonulás, mondhatni seregszemle azonban ne csak gyönyörködtessen bennünket! E négy hét alatt alkalmunk van és lesz lemérni azt is, én 71 forintot és 12.9 kiló gabonát keresek, Erdősi elvtárs 58.19 forintot kiló búzát. meg 10 és fél Vastag István tsz-tag Nekem tetszik a traktorok munkája. Emlékszem rá, két évvel ezelőtt annyit ekekapáz- tam, hogy majdnem térdig Irányi János9 a hisharsányi Béke tsz elnöke kopott a lábam. Egy .lóval három holdat kellett naponta megkapálnunk. Ez azt jelenti, hogy ezt a 130 öles dúVőt 54- szer kellene most végi;&gyaIo- golni, ami majd 27 kilométer! Annyi, mint ide Pécs! El sem tudom moitdani, hogy mennyire megkímél bennünket a gép; kapálás. A nehezét, a sor közeit a gép kapálja, nekünk csak a soaok maradnak. Kézika,pávai ie®v- kettőie megvan ez is. Két évvel ezelőtt csak kétszer kapát' - tűk a kukoricánkat, többuo nem futotta erőnkből, emiatti kevés volt a termés. Az idén, — háromszor, négyszer is ka-’ pállhatunk. ügy volt, hogy csak a kilenc és fél hold napraforgónkat kapálhatjuk meg géppel, mert két évvel ezelőtt igen rosszul sikerült a gépi kapálás. Amikor azonban megláttuk a mostanj gépi munkát, a tagsággal együtt úgy határoztunk, hogy összes kukoricánkat géppel kapáltatjuk mag. A hidraulikus kapa olyan jó munkát végzett a napraforgóföldön, hogy le a kalapot előtte. Tavaly az összes kukoricánkat lóval ekézteitük meg. Ha most is így akarnánk, másodszorra megint kapálatlan maradna, mert a 76 hold ekézé- séhez 21 ember és hét ló kellene öt munkanapra. A második Kapáláskor már a nyakunkba szakad az aratás is és oda kell a munkaerő, nem jutna időnk rá. A múlt ’ évi kétszeri kapálás holdanként csak 18 mázsa csöveskukoricát hozott, idén — ha három- sz;>r kapálunk, meg kell, hogy legyen a 30 mázsa. A 76 holdunkon — a tavalyihoz képest — 9 vagon kukoricával több icsz a termésünk. — A gépállomásnak ebből a kilenc vagonból még egy fél vagon árát sem keli kifizetni a kapálásért. Amíg a gép kapál, a fogatakkal trágyát hordunk, a tagok pedig kézikapálást vé- gezheinek más kapás területen. A kárászpuszlai Tavasz tsz befejezte a növényápolás első részét (Telefonjelentés) A szigetvári járásbeli kárászpusztai Tavasz termelőszövetkezet indította el annak ide jén megyénkben a kongresz- szusi versenyt és elsőnek fejezte be a tavaszi kalászosaik elvetéséi. Az egyre jobban működő termelőszövetkezet tagjai most újabb sikerről adnak jelentést: Szentgyörgyi János elnök és Darabos János agronómus irányítása alatt 39 hold kukorica, öt hold cukorrépa, három hold takarmány- répa és nyolc hold napraforgó megkapálásával befejezték, a növényápolás első ütemét. A cukorrépaföldön — amelyet ugyanúgy, mint a többi kapást — szintén egyénékre osztottak szét, — csupán a ro- narkár miatt újravetett növények egyelése van vissza. Mihelyt eléri a megfelelő nagyságot, azonnal végeznek ez&el a munkával is. . (Méhész József) 362 pécsi úttörő lépett már be a DISZ-be A II. DISZ kongresszus tiszteletére az elmúlt héten Pécsett is megkezdődött az úttörők. felvétele a DlSZ-szerve- zetbe. Eddig összesen 362 pécsi pajtás lépett be a DISZ városi szervezetébe. Az elkövetkező napokban tovább folytatják arz úttörők felvételét a DISZ-bev kiállításnak címe: „A pécsi hogy hol kell segíteni, hol van bányászok élete“. Vajon kell-e nak még nehézségeink. Le tud szebb téma mely egy művészt juk mérni például azt, hogy me”ihlessen9 Vajon kell-e gépállomásaink és temielőszö- szebb többet mondó bizonyí- vetkezeteink valóban betöltők ho°y ahol ilyen kiállítás t’k-e már a kulturális góc sze- nviíik ilyen alkotásokból, ott repét? Le tudjuk mérni és el tudjuk bírálni, hogy mit igényel, mit szeret a falu vagy a város népe és hogy mit kell még megszerettetni vele. Meg tudjuk találni, hogy melyek a kultúrának azok az elhanyagolt, árnyékban tengődő ágai, ahova ideje lenne már napsugarat bocsátani. ________ A baranyai kultúrhetek, a a grafikonokat, a pécsi ünnepi hetek akkor töl- ábrákat? Pécsi tik be igazán feladatukat és a művészek egyek a néppel, céljaik azonosak a nép céljaival, szemléletük azonos a nép szemléletével, a népet vezető. Irányító párt szemléletével?! Ugyanerről beszél a ma megnyíló nagyszerű kiállítás, amilyent — nyugodtan mondhatjuk — Pécsett még nem láttunk. Mert kik készítették a tablókat, Szemléltető A szénbányászati trösztök jelentik: A három versenytárs, a pécsi, komlói és tatabányai trösztök dolgozóinak május 26-i munkáját is siker koronázta: mindhárom tröszt túlteljesítette napi tervét, s a havi átlagteljesítmény is csak a tatabányaiaknál 100 százalék alatti Az üzemek csütörtöki eredményed: képzőművészek! Nem sorjáz- hivatásukat, ha nemcsak mint 7:ik a neveket, hiszen egy reprezentatív felvonulást, néz- *7óval elmondhatjuk: vala- zük végig az egymást követő mennyien! És milyen őröm- ünnepi műsorokat, hanem me), milyen lelkesedéssel dől- olyan bíráló, vizsgáló, szerető goztak a múlt arisztokratikus szemmel, mely a szép mellett művészei szerint „alantas“ azonnal észreveszi a gyengét, feladaton, ök már tudják, a hibát, mely nemcsak gyöAndrás-akna 103.1 III-as üzem 100.3 Széchenyi-akna 98.9 II-es üzem 89.3 István-akna 102.9 Béta-akna 112.3 Béke-aíkma 100I-es üzem 94.1 Petőfi-akna 100.8 Szászvár 76.5 Tröszt 101.4 Tröszt 100.3 Az Anna-aknai} bányászok Az Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak az önköltségcsökkentésre. Hogy milyen eredményeket értünk el ezen a területen, azt hadd mutassam be egy-két számon, A múlt év január 1-d állapotoknak megfelelően egy 275 literes betonkeverő nagyjavítása 8,400, jelenleg 6,300, egy 15 méteres szállítószalag nagy- .avítása a múlt évben 6,700, .elenleg 6,500, egy kazán nagyhogy Baranya tíz évét. a nép életét, a fejlődés mérföldes lépéseit visszatükröző „Baranya tíz éve“-kiállítás előkészítése művészi munka, gyönyörű nyörködik, hanem vizsgál is. így. lesz a kultúra győzelmes ünnepnapjaiból újabb, még szebb, még nagyobb sikerek kiindulópontja. 1109.8, a nagymányokiak 120.2, a mázaink 110.2, a feltáró üzem dolgozói ,104.4 százalékra teljesítették napi tervüket. Csillag - Dunántúl irodalmi est a könyvhét ünnepi megnyitója Teljesítették májusi tervüket Minden év legnagyobb irodalmi eseménye városunkban az ünnepi könyvhétkor megrendezésre kerülő irodalmi est, amikor a fővárosi és a helyi írók mutatkoznak be újabb műveikkel. Ebben az évben különösen érdekesnek és színvonalasnak Ígérkezik ez az alkalom, hiszen az ország legnagyobb folyóirata, a Csillag, és a vidék legnagyobb folyóirata, a Dunántúl közös irodalmi esten mutat be néhányat író és Jiöltő munkatársai közül. Az irodalmi esten Tamási Áron Kossuth-díjas író, Sarkadi Imre Kossuth-díjas író, Király István Kossuth-díjas irodalomtörténész, a Csillag felelős szerkesztője, Csoóri Sán dór, József Attila-díjas költő, Fodor András költő, Ungvári Tamás kritikus, Csorba Győző költő, Kalász Márton költő, Leszkó Margit író, Szántó Tibor író, a Dunántúl felelős szerkesztője szerepelnék. A Csillag—Dunántúl estnek gazdag művészi és zenei programját a Déldunántúli Műsoriroda rendezi. Az est iránt, melyet 6-án, hétfőn a Pécsi Nemzeti Színházban tartanak meg, komoly érdeklődés várható. A meleg, napsütéses időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy me gyénik téglagyáraiban széleskörű munkaverseny bontakozott ki a májusi terv határidő előtti teljesítéséért. A Baranya Megyei Téglagyári Egye sülés dolgozóinak e nagyszerű munkája meghozta a gyümöl eset. Az, hogy a dunaszekcsőf mohácsi, a pécsi I-es számú és a siklósi téglagyárak dolgozói a nyerstégla gyártási, — a hl dasi és a mohácsi II-es számú gyár dolgozói az égetési — tervüket határidő előtt teljest tették, lehetővé tette, hogy téglagyári egyesülés hat nap pal előbb, május 25-én telje sítette a nyerstégla gyártási, 26-án pedig az égetési tervét. | Termeljünk olcsóbban! „Újra felhasználjuk a kopottabb alkatrészeket44 javítása pedig a múlt évi 13,200 forinttal szemben 11,400 forintba kerül. Ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy felhagytunk régi szokásunkkal. Még az elmúlt évben is gyakran előfordult, hogy a kopottabb alkatrészeket eldobáltuk. Most azon ban az ilyen alkatrészeket ösz- szegyüjtjük. A betonkeverők használt dobtengelyei eddig a hulladékba kerültek. Most a kopottabb részeket beíhegeszt- jük és újból megmunkáljuk. Ha már olyan rossz a 275 literes dobtengelye, hogy még hegesztés után sem tudnánk újból felhasználni, akkor a 175 literes betonkeverő tönkrement dobtengelye helyett hasz náiljuk fel. Egyszóval mindent, amit csalk fel lehet használni valamire, megőrzünk. — A Brunn építési daruk hibás drótkötelei is az ócskavastelepre kerültek. Most felhasználjuk vagy a darukhoz vagy ezekből készítjük a betonkeverők felhúzó köteleit. BERKI KÁROLY brigádvezető 160 ezer forintot takarítunk meg év végéig A XIV. sz. Autójavító Vállalat az I. negyedévben 123.2 százalékos tervteljesí- tésével elnyerte az élüzem-cimet. A vállalat dolgozói az önköltségcsökkentésben is jó eredményeket értek és érnek el. Ez elsősorban az újítások, ésszerűsítések nagy számának köszön hető. Teész Mihály főművezető, a Csepel kardántengelyeknél bevezetett újításával február óta 5.688 forint összeget takarított meg. _ — P r i s k i n István hűtős, újításival 40 százalékos normacsökkentést ér el. A hűtők ösz- szeállításához mórefrehuzatő készüléket készített, ezáltal gyorsabb és minőségileg kifogás- talanabb munkát végez. Rádi Sándor laka- újítása is jelentős önköltségcsökkentést tos eredményez. A selejtes lendkerék fogas-koszorúkat felújítja. Ha a lendkerék fogaskoszorút újonnan kellene vásárolni, 398 forint kiadást jelentene minden darabnál. Rád-i elvtárs azonban csupán 130 forintos költséggel is minőségileg kifogástalanul készít el egy-egy se- 'ejtes lend-kerékfogas-koszorút. Vállalatunk dolgozói fogadalmat tettek arra, hogy 160100 forint megtakarítást érnek el az év végéig. Focher Adolf igazgató „Gondos ellenőrzéssel igen sok bikát lehet kijavítani“ 4 gyártás folyamán gyakran találunk olyan selejtes gyártmányokat, melyeket a csiszolásnál, válogatásnál ki lehet jarh- tani. Ezt a munkát végzi a csiszoló és edény- válogató részleg. A készítmények válogatása során kitűnik, hogy melyik műhely milyen hibát követett el munkájában. Legutóbb például a 5-ös számú gázkemence gyengén égette az árut. Az égetési költség viszont ugyanennyit^ került, mintha jó árut gyártottak volna. Éppen ezért nekünk az a feladatunk, hogy az észlelt hibákat azannal jelentsük. Megtettük ezt a kör- ' kemence dolgozóinál, ahol nagy mennyiségű ■hólyagos bögrét találtunk. A figyelmeztető szó használt: a következő égetésnél ezt a hibát már kijavították. A csiszolóik feladata, hogy kevésbé hibás háztartási eoényeket lecsiszolják. Dícséretre- méltó munkát végez Bőhler Engelbertné válogató, aki a csiszoLóműhely egyik legrégibb dolgozója. Idős kora ellenére a legjobb munkát végzi: 130—140 százalékos eredményt ér el. Büszkék vagyunk Várfalvi Lászlóné, Rein Lajosné és Maróti Gizella bögneválogatókra is, Kurucz Béla „ Pécsi Porcelángyár műhelyvezetője,
