Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-15 / 113. szám
VILÁG PROLETAV 4.1 EGYESÜL [ETEK; I DUNÁNTÚLI NAPLÓ AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM AKA 50 FILLER VASÁRNAP, 1955 MÁJUS 15 Az emberek közötti; Pártszervezetei ink • ma már rendszeresebben tartanak vezetőségi ülést, taggyűlést, időközönként különböző értekezleteket, megbeszéléseket, párt- r apókat. Ezeken kommunisták s pártonkívüliek nagyon sokat tanulnak, megismerik a párt- és kormányhatározatokat, más részt a pártszervezetek vezetői kapcsolatba kerülnek az üzem, a bánya egyszerű dolgozóival. Szükség van erre, hasznos módszere ez a párt- jnunkának, hogy kollektíván, sók-sok ember véleménye, javaslata alapján kijelöljük a tennivalókat, mozgósítsuk őket azok végrehajtására. A pártmunka azonban — lényegében véve — munka az emberekkel. Ezt vallja a pártmunkások nagy többsége is. Akár a munka termelékenységének növeléséről van szó, akár az új technika jobb kihasználásáról, akár a szervezettebb munkáról, akár az önköltség csökkentéséről, a pártmunkásnak elsősorban mint az emberek nevelőjének, tanítójának kell mindehhez hozzányúlnia. Ezért egyénileg kell ismernie minden dolgozót, tudnia kell köze»edni hozzá és mennyit képességüknek megfelelően ellátnák konkrét meg bizatással! A munkahelyen dolgozni ked — mondják sokan — nem lehet tereferélni. Ez igaz, de korántsem a teljes igazság. Előfordul kivételes eset, def legtöbb munkahelyen, miközben dolgoznak — beszélgetnek. A munkáról, az életről, az ország-világ sorsáról. A fejtésben egymás mellett dolgoznak a bányászok, a lakatosok munkapadja két méterre van egymástól, az építőállványon egymás mellett áll a szak- és segédmunkás. Sokszor vitatkoznak: hogyan lenne jobb, könnyebb a munka. Egyszóval lehet is és kell is itt agitálni, csak mindenütt meg kell keresni a sajátos lehetőséget. Az idegenkedés sokkal „prózaibb” dolgot takar. A párt- szervezetek szívesebben bízzák meg az úgynevezett „szabad” embereket, akiknek van idejük beszélgetni a dolgozókkal: művezetők, -meo-sok és így tovább. Helytelen ez, mert így a kommunisták zömét nem vonják be a pártmunkába. Pártbizottsági, pártvezetőségi tagok — a legelső pártElmarad Egri Gyula elvtárs képviselői beszámolója Értesítjük Pécs dolgozóit, hogy Egri Gyula belügyminiszterhelyettes elvtársnak, az MDP Központi Vezetősége tagjának május 15-én, vasárnap délelőtt 10 órára hirdetett képviselői beszámolója, és fogadó napja közbejött akadályok miatt elmarad. Kész már a kelengyéje — bár még iskolába jár Kő már Erzsi. Szülei a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet tagjaiként a közösből származó jövedelemből vásárolták meg az új hálószobáim tort. •nintunun«»» »«»»»*»■ segíteni neki, ha szüksége van munkások. Róluk is szó van, • ............’ mikor azt mondjuk, hogy tarra s ha kell, időben kijavítani a hibáját. A pártmunkásnak ül emberek szívére, értelmére kell hatnia s így vezetnie őket. Hói teheti meg ezt legjobban, leghatásosabban? Ahol az emberek élnek, dolgoznak, végzik mindennapos munkájukat: az esztergagépeknél, a fejtésben, az épülő házon. Itt kell a gyakorlatba átültetni a párt- és kormányhatározatokat, a pártmunkásnak itt kell a legtöbbet érintkeznie a dolgozókkal. Fi — a munkahelyen végzett pártmunka — a legértékesebb, a .eghasznosabb. Ezen a téren nálunk még sok a fogyatékosság. A komlói bányaüzemekben jónéhany szór előfordul, hogy — különösen az új dolgozók — nem ismerik a brigád népnevelőjét, pórt bizalmiját. Legtöbbször a 1 rontmesterre mondják: ő itt a népnevelő. Nemrégiben a Bőrgyárban megkérdezték egy három hónapja ott dolgozó munkásnőt: vannak-e itt kommunisták? „Nem tudom — mondta — de biztosan vannak.” Építkezéseken és más üzemekben is többnyire hasonló a helyzet. S mintegy bízó nyitókul szolgálnak arra, hogy pártszervezeteink kevés gondot fordítanak az igazi pártmunkára, többnyire ülések, értekezleteken való részvétellel merül ki tevékenysé- gezheti az agitációs gük. így válik érthetővé az a A pártcsoportoloiak tapasztalat hogy még mindig csak beszélünk a termelékeny ség emeléséről, az önköltség csökkentéséről, — értekezleteken, — a gyakorlatban azonban kevés helyen tesznek értük valamit, ott, ahol a siker születik: a munkapadoknál! Mi a fogyatékosság oka? Sok párttagnak nincs állandó, rend szeres pártmegbizatása. A porcelángyári ellenőrzés tapasztalatai mutatják, hogy a választott vezetőn és néhány pártcsoportbizalmin kívül, a kommunisták zöme nem kapott munkát. Senki nem kérte meg őket, legyenek népnevelők, foglalkozzanak egy-egy emberrel, szervezzenek rövid sajtófelolvasást és így tovább. S az egyszerű párttagok megbízatás híjjá n minden nap ellátják munkájukat, de — sajnos — mit sem törődnek a körülöttük tevékenykedőkkel barátaikkal, vagy éppen munkatársaikkal. Pedig nekik van legtöbb alkalmuk arra, hogy szinte minden órában beszél-, gessenek a dolgozókkal, tolmácsolják a párt szavát, — > hiszen ott vannak közöttük, ott vannak a munkapadoknál. Hasznos lenne, ha a pártszervezetek felülvizsgálnák, hogyan, milyen munkát végeznek a kommunisták s valatózkodjanak többet a dolgozók között. Sokan a megany- nyi feladattal, az értekezletekkel érvelnek ilyenkor, amelyek az íróasztalhoz kötik őket. De jó értekezletet csak akkor tarthatnak, jó határozatot csak akkor hozhatnak, ha előtte sokat beszélgetnek a dolgozókkal, véleményüket, javaslataikat kérik, a helyszínen kutatják a fejlődés útjait, a hibák okait. Ahhoz, hogy többet legyenek az üzemben, rövid, tartalmas értekezleteket kell tartani, csökkenteni a bürokráciát, az írásbeli munkát. Röviden: jól kell megszervezni a munkát. A vezetőknek úgy kell az emberek társasága, a zajló élet, a meggyőzés, mint a levegő. Ök elméletileg a legképzettebbek, vannak tapasztalataik a tömegmunka terén, legjobban meg tudják magyarázni a munkásoknak a párt és a kormány határozatait, meggyőzően össze tudják kapcsolni pártunk felhívásait minden egyes dolgozó konkrét feladatával. A munkahelyi pártmunka el képzelhetetlen jó pártcsoportok nélkül. A pártcsoport a dolgozók között él, ismeri mindenegyes munkás képességét, magatartását, tehát a leg- messzebbmenően egyénien vé- munkát. azonban sokkal nagyobb önállóságot kell biztosítani. Széchenyi- aknán a pártcsoportok azonban semmit sem tesznek, amíg a pártvezetőség valamire nem ad utasítást. S ebből következik a másik: a lehetőségek kihasználása. A pártcsoportok ismertessék a termelési eredményeket, rajzokon, grafikonokon, villámokon; törődjenek azzal, hogy minél többen tanuljanak a dolgozók, hogy szívesen, örömmel versenyezzenek; foglalkozzanak az új munkásokkal; időnként párt- csoportértekezleten vitassák meg a részleg ügyeit; gondoskodjanak, hogy a kommunisták példát mutassanak. íme, a pártcsoportoknak igen változatos eszközök és módszerek állnak rendelkezésére — éljenek velük, — hasznosítsák őket! Nehéz feladatok előtt állunk most is; harc folyik az éves terv túlteljesítéséért, a gazdaságos és termelékenyebb termelésért. Szebb, könnyebb, eredményesebb lesz a munkánk, ha a pártmunkások úgy vezetik e harcot, hogy idejük javát a dolgozók között töltik el, nekik magyaráznak, őket tanítják, — tőlük tanulnak. Csalt így valósíthatjuk meg a párt márciusi határozatát. Átadták as élű sem sássiót Kossuth*hánya és Béta-akna bányássainak Ünnepre jöttek össze szombatom délután 5 órakor a városi pártbizottság nagytermében Kossuth-bánya és Bétaakna dolgozói, hegy átvegyék első negyedévi jó munkájuk jutalmát, az élüzem vándor- zászlót. Az ünnepélyen megjelent Czottner Sándor elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, szénbányászati miniszter, Gödör Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság másodtitkára, Fessel Tibor élv- társ, a megyei párt-végrehajtó- bizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Bogár János elvtárs, a Komlói Városi Párt-Végrehajtóbizottság első titkára, Sírnék "Árpád elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke, Vízi László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója, ott voltak Béta-akna, Kossuth-bánya vezetőd és legjobb dolgozói. Az ünnepséget Beke Dazső. á II-es üzem üzemi bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Czottner Sándor elvtárs szólt a komlói bányászokhoz. Beszélt arról, hogy két héttel ezelőtt egész Komló ünnepelte a felszabadulási serleg elnyerését. Ma ismét ünnepel Komló, amikor az ország egyik legnagyobb, legjelentősebb és legfiatalabb bányája élüzem lett. Figyelmeztette a komlóiakat, hogy Komló hatalmas költséggel lett kis bányászfaluból szocialista bányaváros és hogy ezt a befektetést most már jó munkával viszonozni is kell. Sztálinvárosnak égető szüksége van a kokszra és ezt Komlónak kell biztosítania. Kossuth-bányának és Bétaaknának első negyedévi jó munkájáról tanúskodnak a számadatok. Komló á'lomás dolgozói csatlakozlak a húsz budapesti üzem fe hívásé oz Komló állomás dolgozói, május 10-én termelési értekezletet tartottak és ekkor Zom- bár Ferenc kiváló dolgozó kocsimester kezdeményezésére csatlakoztak a húsz budapesti üzem kezdeményezéséhez. Az állomás dolgozói vállalták, bogy 1955 évi terhelési tervüket december elsejéig befejezik és december 31-ig 130.000 tonna szenet továbbítanak túl súlyként. Ezzel megtakarítják 130, ezertonnás irányvonal közlekedtetésének valamennyi költségét. A tolatási önköltség csökkentése érdekében az egy kocsira eső tolatási időt 3.9 percre csökkentik és ezzel december 31-dg megtakarítanak 21.000 perc tolatási időt. A gyors elegytovábbítáá elősegítésére vállalták, hogy irányvonati tervüket 110 százalékra teljesítik, s ezzel lényegesen megrövidítik a szén fuvarozási idejét. A Petőfi DISZ brigád külön vállalta, hogy a brigád valamennyi tagja egész éven át teljesíteni fogja a sztahanovista feltételeket és ezzel elnyerik a szakma kiváló dolgozója jelvényt és oklevelet A komlói bányászom ma már 17 százalékkal több szenet termelnek egy nap, mint 1954 decemberében. Ezt az eredményt elsősorban a termelékenység növelésével érték el. Jelentősen emelkedett az összüzemi teljesítmény is. az előző évhez viszonyítva 129 százalékra. A legjobb eredményt a minőség megjavítása terén érték el. Ma már 22 százalékkal Kevesebb a kom:ói szén palatartalma. Az eredmények mellett voltak azonban hibák. S bár az elmúlt negyedévben másfél millió forintot megtakarítottak a béralapból, az önköltségi előirányzatot tüllépték. E nagyszerű eredmények mögött kemény munka, gazdasági és politikai sikerek vannak. Megjavult az együttműködés a párt- és szakszervezetek és az üzemvezetés között Javult a munkához való viszony, a fegyelem, nem tűnkéi mér a lógásokat és műszak- mulasztásókat. Az eredményeket segítette elő az is, hogy igyekeztek bevezetni a korszerű technikát, megjavították az együttműködést az aknák között, megvalósították a kétharmados termelést, javítottak a fronfejtéseik állapotán. Igyekeztek rendet teremteni az anyaggazdálkodás terén s ennek eredményeként 9 százalékkal alacsonyabb volt a fajlagos fafelhasználás a megengedet tnéL Igazi szocialista munkaver- seny bontakozott ki mindkét bányaüzemben s ebben a versenyben az országoshírű frontbrigádok mellé újak nőttek fel, olyanok. mint Szebényi, Szinger, Schvvarcz, Kovács Ferenc, Somogyvári Jenő brigádjai. Czottner elvtárs külön elismerését fejezte ki dr. Ormos Károlyn&k, Kossuth-bánya igazgatójának, Mátray Árpádnak, Béta-akna vezetőjének, Szepashegyi Istvánnak, Kossuth-bánya főmérnökének jó munkájáért Köszönetét mondott ezenkívül mindkét bányaüzem valamennyi fizikai, adminisztratív dolgozójának, apáit és tömegszervezetdknek azért a munkáért, mellyel elősegítették az élüzem vándoraászló elnyerését. Czottner elvtárs beszélt a feladatokról is. Tettek kellenek — mondotta — az ígéretekből már elég volt, most induljon meg a harc a megvalósításukért. Az utóbbi időben Komlón is csökkent a verseny lendülete és ez nem megengedhető, mert Sztálinvárosnak minden nap egyformán szüksége van a komlói szénre. Az kell, hogy x komlói bányászok mindennap »©Ízesítsek a tervet, nem Uóvégi rohammunkára van szükség, mert akkor nem törődnek a biztonsággal, a jövővel. Hasz náljanak ki minden lehetőséget, hogy nőjön a termelékenység, csökkenjen az önköltség. Ez a legbiztosabb alap, hogy jobban, szebben élhessünk. Ha ezt akarják a komlói bányászok — éK minden bizonynyal ezt akarják, akkor termeljenek egyenletesein, olcsóbban. Élesszék fel a mun- kaversenyt, mutassák meg, hogy nem fogytak ki szuszból, teljesítsék túl az éves tervet, teremtsék meg a szilárd alapját a második ötéves tervnek. Ha így dolgoznak, akkor min den bizonnyal elnyerik a Minisztertanács és a SZOT vén- dorzászlaját és egyben eredménye‘»en harcolnak a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításáért. Most, amikor átadom az éi- üzem vándorzászlót, továbbra is kívánók eredményes munkát, sok sóikért és jószerencsét! — fejezte be beszédét Czottner Sándor elvtárs. Az élüzem vándorzászlót dr. Ormos Károly elvtárs, Kossuth-bánya igazgatója, az oklevelet Mátray Árpád elvtárs, Béta-akna vezetője vette át. — Ez az állomás forduló-*, pont Kossuth-bánya életében — mondötta többek között Ormos elvtárs, — majd arról beszélt, milyen hatalmas utat tettek meg, míg ezt a síikért elérhették. Kossuth-bánya 53 első negyedévéhez viszonyítva ma már 72.400 tonnával termei többet. Ezután köszönetét mondott a bány„ legjobb műszaki, fizikai és adminisztratív dolgozóinak. Ez » zászló kötelez bennünket és mi mindent el fogunk követni nagy célunk, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának elnyeréséért és versenyre hívjuk a komlói tröszt valamennyi bányaüzemét — fejezte be hozzászólását Ormos elvtárs. — örömmel veszem át az oklevelet — mondotta Mátray elvtárs — jó bizonyítvány, ötösnek megfeleL A megyei pártbizottság nevében Fessel Tibor elvtárs köszöntötte a komlói bányászokat nagy ünnepük alkalmával és felhívta a figyelmüket azokra a fontos feladatokra, amelyek az évi terv túlteljesítésében előttük állnak. Az ünnepség befejezése után a két üzem vezetői vacsorával vendégelték meg üztmeikc bányászait A szénbányászati trösztök jelentik: Egyre élénkebbé válik a verseny a kcmlói és a pécsi bányászok között. A komlói bányászok — elsősorban az I-es üzem és Béta-akna bányászai — a kongresszusi versenyre em lékeztető nagyszerű eredményekkel bizonyítják be, hogy május elseje után sem csökkent a verseny lendülete s hogy megérdemlik az élüzem címet a felszabadulási serleget. Az élenjárók példája és a nagy cél: a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának megnyerése serkentőleg hat a többi üzemre is. Az elmúlt napok során nagyon szépein javult Kossuth-bánya H-es üzemének munkája, melynek dolgozói a hónap eleji nehézségeket legyűrve beléptek a tervteljesítők sorába s legutóbb is 104 százalékos eredményt értek el. Sokkal jobban, nagyobb lelkesedéssel végzett munkát várunk a szászvári bányászoktól, akik már eddig is számtalanszor bebizonyították, hogy képesek magasabb eredmények elérésére is, mint a jelenlegi 84.3 százaiéit. Javult a munka, javultak az eredmények a pécsi bányaüzemekben is. A pécsi bányászok havi átlagteljesítménye jelenleg 1.7 százalékkal jobb, mint a komlóiaké, de ez mindösz- sze csak 0.5 százalékos terv- túlteljesítést jelent és ez nem elegendő a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának megtartásához. A pécsi üzemek versenyében eadigi legjobb eredményt a Széchenyi- aknaiak érték el. A 4-i terma- lőnap kivételével minden iKip magasan túlteljesítették .tervüket s ebben a hónapban is értek el már 132.1 százalékos eredményt. Jelenleg 5 A százalékkal vezetnek, „ versenyben második Petölfi-aknai bányászok előtt. Nagy feladatok vár. nak András-akna bányászaira, hogy a következő napokban megszüntessék azt a 2.1 százalékos lemaradást, ami még a tervteljesítéhükből hiányzik. A pécsi és kom ".ói bányaüzemek közötti párosversenyben a pécsiek közül „ Szédie- nyi-aknaj és a Petőfi-abhai, a komlóiak közül az I-es üzemi, a III-as üzemi és Béta-aknai bányászok érték e! jobb eredményt versenytársuknál. PÉCS napi havi KOMLÓ napi havi András-akna 97.9 97.9 III-as özein 109.1 101.9 Széchenyi-akna 10L8 100.II-es üzem 104.84.4 Lstván-akna 101.1 99.3 Béta-akna 117.7 103.« Béke-akna 101.1 98.8 I-es üzem 116.8 118.3 Petőfi-akna 100.9 100.4 Szászvár 84 3 84-1 Tröszt 100.8 100.5 Tröszt 107.7 08.8 Az Anna-aknai bányászok 100,1, a nagymányokiak 100.3, a mázaiak 106,5, a feltáró üzem 100 százalékra teljesítették napi tervüket.