Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-08 / 107. szám
4 N3CPE3 IPS!? WA TOB » Legyenek bányász-fiataljaink a termelékenység emelésének élharcosai! A pécsi bányászfiatal ok pécsszabolcsi találkozójáról Pécsbányáróh Vasasról, ée Sa&bolcsbán yáról tizenöt-hu- «aas csoportokban érkeztek a fiatalok a pécsszaboiosi Puskám kultúrotthonba. A DISZ városi bizottsága itt rendezte meg a pécsi bányász-ifjak találkozóját. Soraikban ott láthattuk az ifjú bányászok tanítómestereit, Rufli Lajos Kossuth-díjas vájárt, Bien Józsefet és még több tapasztalt, régi bányászt. Mindannyian nagy érdeklődéssel hallgatták Tamási István elvtárs, Petőfi-aknai bá nyaigazgató beszámolóját a bányász ifjúsági brigádok kilenc hónapos munkájáról és a Köz ponti Vezetőség márciusi határozatéból a bányászfiatalokra háruló feladatokról. Kimagaslóan jó munkát végeztek a DISZ-brigádok — A Pécsi Szénbányászati Tröszt — mondotta Tamási elv társ, — a Munka Vörös Zászló Érdemrend után, múlt év második félévének jó eredményei alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára indított szocialista munka- versenyből győztesen kikerülve büszke tulajdonosai vagyunk a felszabadulási serlegnek. A pécsi bányászok 1954-ben, 1955 első negyedében és áprilisban összesen 62.075 tonna szenet adtaik az országnak terven felül. Ebből 23.030 tonnát — 36,8 százalékát, — az ifjúsági brigádok termelték. Ezek után ki vonhatná kétségbe, hogy nagyszerű eredményeink elérésében kimagasló szerepet játszott ifjúsági brigádjaink lelkesedése, verseny lendülete?! Erről beszélt hozzászólásában Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is: — A bányíszfiatalok versenye — mondotta Czárt elvtárs, — új szint, új lendületet vitt a szénbányászati tröszt versenyébe, serkentőleg hatott és hozzájárult a terven felül termelt szén minden tonnájához. teljesítette tervét, — mondotta Rufli Lajos, Kossuth-díjas vájár. — Ebben a brigádban több olyan fiatal bányiíszhős születet, mint Bauer János és Gelencsér elvtárs, akik napról- napra 120 százalékra teljeseik tervüket. En tudom, ha az idő sebb bányászok, műszaki vezetők segítik a fiatalokat, nemcsak egy ilyen példa lesz, hanem, több is. Hegedűs István elvtárs, a va- sasi Kopa Lajos DISZ brigád pártbizalmija arról bőszéit, hogy náluk az idősebb bányászok gondoskodnak a fiatalok politikai neveléséről. „Benniin két a párt azzal bízott meg, — mondotta Hegedűs elvtárs —• hogy tanítsuk, neveljük a fiatalokat. ígérjük, teljesítjük a pártmegbizatást. Augusztus 20-a, alkotmányunk ünnepe tiszteletére vállalom, hagy nemcsak brigádomban, hanem azonkívül is jó politikai felvilágosító munkát végzek. Meg honosítjuk a „péntek-mozgalmat” és ebben a versenyszakaszban páro8verse>nyre hívom a fiatal Hegedűs János (13) elvtársat, Szabó Jenő elv társat jedig patronálom. A heti tex-- vem 16.5 folyóméter, vállalom hogy minden héten csütörtökre 16.5 folyóméter helyett 18 folyómétert teljesítek.” Meg kell javítani a DISZ-szervezetek munkáját A beszámolóban Tamása István elvtárs és számos hozzászóló hangsúlyozta, hogy a DISZ-brigádok munkasákerei- nek növelése megköveteld az üzemi DISZ-szervezetek munkájának javítását. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben azonban a DlSZ-szerveze- tek még nem tömörítik a fiatalok egészét. Mintegy 6—700 fővel lehetne növelni a DISZ- tagok számát, s a fiatalok nevelése ezt sürgetően megkívánja. Földi Lajos elvtárs arról szólott, hogy az újmeszesd legényotthonok egyikében sincs DISZ-szervezet, pedig mintegy 160 fiatal bányász Mdk itt. — Mi, a legényotthon lakói elhatároztuk, — mondotta, — hogy a DISZ II. kongresszusa tiszteletére önálló DlSZ-szer- vezetet alakítunk. — Újabb sikerek csak akkor érhetők el — mondta Czárt Ferenc elvtárs, a városi párt- bizotság elitótitkánj, — ha a fiatalok nyugodtan, magabiztosan dolgoznak. Nyugodtan, magabiztosan viszont csak akkor dolgozhatnak, ha nemcsak saját helyzetükkel foglalkoznak, hanem látják az ország, a világ helyzetét is. DISZ- szervezeteinknek nagy gondot ‘keli fordítani arra, hogy a fiatalok rendszeresen tájékozódjanak és érdeklődjenek a politikai események iránt. — A DlSZ-tagok számát pedig csak úgy emelhetik sikeresen DISZ szervezeteink, ha gondoskodnak a bányászifjúság sport- és kultúrigényei nek kielégítéséről, szakmai és politikai képzéséről, ha színessé, érdekessé teszik a DISZ munkáját. Ehhez azonban az is szükséges, Ihogy bányász pártszervezeteink úgy törődjenek a DISZ szervezetekkel, mint a párt- szervezettel, a DISZ-sze*veze- tet sajátjuknak, első segítőjük nek tekintsék! * A pécsi bányász fiatalok találkozóján Tóth Sándor elvtárs a DISZ megyei bizottságának titkára hatvan jól dolgozó fiatalnak adta át a DISZ megye} bizottságának dicsérő oklevelét, Lovas Károly őrnagy elvtárs pedig húsz bányászatainak a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoport- főnökségének könyvjutalmát MUNKÁSOKAT KERESNEK MÁV építési főnökség Pécs- bányarendező 15 férfi s. munkást, Mészégető Vállalat 1 kocsist, Sopiana Gépgyár egy autogénhegesztőt, 3 lakatost, egy tűzoltót és 2 férfi anyag- mozgatót, Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat 15 férfi és 10 női szőlőmunkást, Pécsi Kokszművek 6 férfi s. mu i- kóst, Bicsérdi Kertészeti Vállalat 10 férfi és 10 női s. munkást, Pécsi Porcelángyár két férfi udvartakarítót és egy mosónőt, Baranya Megyei Téglagyári ES 1 gépésztechnd nikust, Pécsi Növényolajipari Vállalat egy kőművest és egy lakatost, Pécsi Útfenntartó Vállalót 1 gépésztechnikust, Pécsi Építőipari ES 1 vizsgázott gépkocsi előadót, Pécsi Szénbányászati Tröszt Vegyesipari Üzeme 200 férfi s. munkást keres, Szászvári Bányaüzem 50 csillést, magyarbólyi téglagyár 10 téglavető munkást, Kétujfalusl Körzeti Földművesszövetkezet 1 férfi boltás italboltkezeüőt, és a ter- ményraktár 3 férfi szalmapré- selőt keres. A kczármislenyi gépállomás 5 traktorost, a dombóvári állomásfőnökség 20 férfi vonatkísérőt, a szederkényi növényvédő állomás 13 traktorost, a hosszúhetényi népbolt 1 textiles boltvezetőt, a pécsváradi BELSPED 2 kocsist, a Terményforgalmi Vállalat 4 férfi raktári munkást, a mohácsi téglagyár 2 férfi s. munkást, a Beremendl Cementgyár 8 férfi s. munkást, 2 női s. munkást, a nagyhar- sányi kőbánya 10 férfi kő- tenmelő munkást keres. A fenti munkahelyekre jelentkezni az illetékes járási és városi tanácsok munkaerőgazdálkodási csoportjainál lehet, ahol a keresetre vonatkozóan bővebb felvilágosítás kapható. A dolgozókat a munka erőgaz- dálkodási csoportnál átirányító lappal látják el. Sz'wéhjej iidoűzlet ŰZimkaubál Többen elmondták, hogy a bányá3zfiatalok nagy része tudja, hogy a felszabadulás után mennyire megváltozott a bányászok élete. Ahhoz, azonban, hogy minden fiatal helyesen értékelje ., nagyszerű eredményeinket — és a további sikereit érdekében jobban dolgozzon *— elengedhetetlenül szükséges, hogy az idősebb bányászok, elsősorban a párt- szervezetek és szakszervezetek aktívéi többet foglalkozzanak a fiatalok ilyenirányú nevelésével is. „Minden fiatalnak éreznie kell — mondta Bánó elvtárs, — hogy nagyszerű kor ban él. Nekünk tíz-tizenöt évig kellett csillésnek lennünk, ma ha egy fiatal bányász jó munkát végez, egy év múlva vájár lehet. Legfontosabb feladat a termelékenység emelése Sok szó esett a tennivalókról is. Tamási elvtárs szerint a bányászatban is a legfontosabb a termelékenység emelése. Ezt mindenekelőtt a műn ka ésszerűbb megszervezésével, a technológiai fegyelem javításával érhetjük eL Ifjúsági brigádjaink — legyenek élharcosai az élenjáró módszerek alkalmazásának, a cik- 1«sós művelésnek és a Rufli- mozgalómnak! Az ifjúsági brigádok versenyét terjesszék ki az elflvájásra, a fenntartási munkákra éa a szállításra is! Az ifjúsági brigádoknak fokozott gondot kell fordítaniok a ttsztántermelésre. Mind a szén minősége, mind az anyagtaka- rétcosság jelentőségét konkrét példákkal kell bemutatni! Gyakran péSdáulaz öreg fejtésekben hagyják a nagytömlőt. Ha a fiataloknak megmagyarázzák, hogy egy folyóméter nagytömlő 114 forintba kerül, bizonyára senki sem hagyja bent az öregfejtésben. — Büszkék vagyunk Bien József tizennégytagú ifjúsági brigádjára, amely az elmúlt hónapban is 118.7 százalékra * * * * * * ; \ « * * * i t * * TI a tíz esztendeje, hogy a dicső szovjet hadsereg megsem- misítette a világuralomra törő német fasizmust, befejeződött a második tnlágháború. A Német Demokratikus Köztársaság népei új életet kezdték s ma tíz év múltán a szocializmus felépítéséért harcolnak. Uj testvéri barátság szövődött a magyar és a német nép között is s ma már közös erővel a Szovjetunió-vezette béketábor oldalán együtt harcolunk a német militarizmus felélesztése, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. E harcnak egy részét képezi az a szocialista munkaverseny is, mely a Béta-aknai Vörös János és a zvrickaui Franz Franlk brigádok között kialakult. Ma, a német fasizmus leverésének 10. évfordulóján, a. zwickaui bányászok és Franz Franik szívélyes üdvözletét tolmácsoljuk Baranya dolgozóinak, az egész magyar népnek, azzal hogy ez a barátság a következő évtized során még tovább erősödjék. TTj éneket, jobb éneket” ’’teremtettek — hogy Heinrich Heine szavaival éljünk — kezük munkájával a Nemet Demokratikus Köztársaság munkáséi, dolgozó pa- í’asztjai, technikusai, mérnökei és tisztviselői, miután 1945 május 8-án a hős szovjet csapatok megszabadítottak ben rünket a fasizmus igájától. Es dolgozóink munkájával napról!lapra szebb lesz ez az ének, ez a mű. Magasan a régi bányászvá- roska főié nyúlnak a népi tulajdonban lévő zwickaui Kari Marx Kőszénbánya Művek aknatornyai. A vörös csilla£ ragyogása e pompás embenk példás munkájának jelképe, akik 800—900 méter mélyen a föld mélhében naponta teremtenek új hőstetteket, hogy hozzájáruljanak a Franz Franik Német Demokraták us Köztársaság és a Szov jetunió által vezetett béketáibor erősítéséhez. Itt, ebben a bányában született három évvel ezelőtt a Franik brigádmozgalom. Milyen is volt az út odáig? • 1935 augusztus 1. — Ezen az éjszakán Alexej Sztalhánov vájár egy műszak alatt 102 tonna szenet termelt és tizennégysze- res normát teljesített. Megszületett a Szta- h ánov-mozgalom. 1948 október 13. — Ezen a napon Adolf Hennecke vájár nyolc óra alatt a műszak jó előkészítésével, átgondolt munkával — ahogy Sztahánov megmutatta néki — 380 százalékra teljesítette normáját. IV em elég azonban, hogy í ’ csak 20 vagy 40 jó vájár érjen ed csúcseredményekéit. ök nem tudják a bánya* tervét és a köztársaság kő- sízéniparának tervét teljesíteni De miért képesek egyeseik ilyen teljesítményekre s miért maradnék el a többiek? Ez a gondolat foglalkoztatja Franz Franck vájárt, a zwickaui Kari Marx Kőszérvbánya Művek dolgozóját, aSci a Német Demokratikus Köztársaságban elsőnek kapta meg a megtisztelő sztahánov ista címet „Ami lehetséges egy embernél, annak a közösségben még szebb gyümölcsöt kell hazniia." — Es Franz Franik hozzáfogott, hogy átadja tapasztalatait brigádja tagjainak. Bár az ő teljesítményei, amelyek akkor 250 százalék körül mozogtak, valamennyit visszaestek, de mit számított ez, ha a brigád teljesítményei egyre nőttek. ö maga kevesebbet keresett ugyan, de az állam több szenet kapott Minden bányásznak és technikusnak pontosan ismernie kell feladatait, hogy azokat jói cAz amjáh izaoa Tf a, Anyák napján a szerető gyermekek virággal köszön* tik a számukra legdrágábbat, aki az életet adta, s aki nap, mint nap adja egész szer etetőt, egész szívét, minden tudását és erejét gyermekeinek. Szép, bensőséges családi ünnep ez. Es még szebb, ha arra gondolunk, hogy nemcsak a családban végtelen nagy az anyai szeretet ereje, hanem még nagyobb, felmérhetetlen, ha összeadjuk a világ anyáinak erejét. Ezt szolgálja az Anyák Kongresszusa, s most a hazánkban folyó Anyák Konferenciája, összeadja a gyermekeiket szerető és féltő, gyermekeik jövőjéért aggódó anyák véghetetlen erejét, s szembefordítja azokkal, akik el akarják venni a gyermekek boldog jövőjét, békés fejlődését — a háborús kalandorokkal. Nincs anya a földön, aki ne féltené gyermekét a rá leselkedő veszedelmektől. Félti, hogy meggondolatlanul futkosva megüti magát, hogy forgalmas utcán száguldó járművek kerekei alá kerül, hogy hűvös időben meghűl, - megbetegszik, félti a széltől, félti a zajtól. De mik ezek a veszedelmek a háborúhoz képest? Mi az a kis ütés, hűtés, ahhoz képest, hogy a háborúban házak omlanak össze, súlyos acélmadarak ontják az égből a. halált, hogy mindent elgázoló, kikerülhetetlen súlyos vadke r eltekként gördül végig a városokon és falvakon, útjában mindent ledöntve, felégetve, a modern fegyverekkel felszerelt hadsereg kegyetlen gépezete? Az anyának, aki félti gyermekót attól, hogy futtában megbotlik a köves úton, nincs-e több joga félni, rettegni attól, hogy hívatlanul érkező ellenséges bombák és lövedékek terítsék le a mindenkinél és mindennél jobban szeretett és féltett gyermeket? Az anyának, aki intő szóval tartja vissza gyermekét meggondolatlan cselekedetektől, vajon nincs-e több oka felemelni szavát azért, hogy a háború és a háborúval együtt járó minden borzalom ne fenyegethesse gyermeke életét? Az anya, aki igazán szereti gyermekét, elsősorban a legnagyobb veszélytől oltalmazza. Jlfit tehetnek az anyák, akik szeretik gyermekeiket és JTX látni akarják boldog és biztos jövőjüket? Sokat, vagyon sokat tehetnek. Egyenként a gyenge női hang semmire sem elég erős. Egyenként megszólalva csak gyermekeik meghallgatására találhatnak az anyák. De ha együttesen felemelik szavukat, ha közösen és egyöntetűen kiállnak a béke ügyéért, erejük felmérhetetlenül naggyá növekszik, amelyet kénytelenek figyelembevenni a legmegátalkodottabb háborús uszítók, a legvadabb imperialista háborús kalandorok is. Ma, az anyák napján minden anyának ezt juttatja eszébe az a gyengédség, amellyel gyermeke virág vagy más ajándék formájában meglepi. Viszonozni kell ezt a gyengédséget. Nemcsak csókkal és ajándékokkal. Ennél többet is tudnak adni az anyák és kell is, hogy adjanak gyermekeiknek. Ez a több: a jövő biztonsága, a békés fejlődés, növekedés lehetősége, amelyet az anyák a közös erővel folytatott harccal, a háború elleni együttes tiltakozással, a béke táborát erősítő tettekkel vívhatnak ki gyermekeik számára. A gyermekeik iránti szeretet, a jövőjükért érzett aggódás ma arra késztet minden anyát, hogy mindent megtegyen gyermekeinek a legnagyobb veszedelemtől, a háborútól való megóvása érdekében. Arra készteti, hogy szóban fejezze ki állás- foglalását, mondja meg bátran, őszintén, hogy a békét akarja, s arra, hogy ezt az állásfoglalását tetteivel tegye még szilárdabbá, még megalapozottabbá. T/’irágcsokor kerül ma a szeretett anyák asztalára, s ' emlékeztető: ha szereted gyermeked, harcolj é, harcolj jövőjéért, békéjéért! ez érte, valósíthassa meg. Alaposan ismernie kell a munkafolyamatokat is, és amit az egyik nem tud, tud ja a másik. A feladat tehát az, jó ö szmunkát végezni a brigádon beiül, összedolgozni a körlet valamennyi brigádjával és minden technikussal. De a vájárnak az: is tudnia kell, hány köbmétert kell termel nie naponta, ha az tu.em tervének ráeső részét tel'esiteni akar 3% Franz Franik beszélt a technikusokkal. A termelési tervet felbontották brigádokra és vájárokra. Most már tudták, mennyi szenet kell adniok naponta, most mér megmondhatták: ennyi, meg ennyi köbméterrel többet adok, havi tervemet ennyi és ennyi nappal, évi tervemet ennyi meg ennyi nappal előbb teljesítem. Az üzem vezetőcégének azonban biztosítania kell ezeket meg ezeket a feltételeket, a munkafolyamatban ezeket, meg ezeket a hiányosságokat el kell tüntetnie, hogy vállalásaimat teljesíthessem. A Franik brigád brigládszerző- dést kötött az üzem vezetőségével ezekre a pontokra vonatkozólag. Ez történt 1952 márciusában- a Franclk-mozgailom megszületett. 1952-ben Németország Szocialista Egységpártja második konferenciájának tiszteletéi«, amelyen meghirdették a szocializmus építését a Német Demokratikus Köztársaságban, a Franiik-brigád kötelezte maA Franik-brigád tagjai megbeszélik magyar barátjuk, Vörös János levelét H ogyan tudták ezeket a teljesítményeket eűémi? A brigád tagjai leszállás után együtt mennek a munkahelyre. Ott nem vesztegetik az Időt, hanem röviden megbeszélik a munkát. „Hány méteres pasztát akarsz ma fogni?” — kérdezi Franz Franik és beosztja a kollégákat a szénfalra. A főtét ő maga vizsgálja meg, a bányászok biztonsága ugyanis a legfőbb parancs. Két tapasztalt vájár között mindig egy új, tapasztalatlan koliága dolgozik, akinek így megvan a lehetősége, hogy tapasztalo.tokat gyűjtsön, hogy munkáját a két tapasztalt bányász tanácsaival megjavítsa. I ranz Franik már 30 eve dogozik a föld alatt, alaposan ,soneri a munkaiogásokat, — és mindenkinek meg is mutet- j3. Ez a kollektív sztahánovis- ta munlka lényege; gát, hogy nemcsak az 1951-es tervhátnalékot pótolja, hanem 500 tonna, azaz 25 vagon kőszenet termelnek terven felül. A vállalást teljed tették — ez becsület dolga volt, De Franik munkám Ms/eré- hez még egy s más hoz/átar- 'oz’k. Kövessük tehát, hogy xr> fog'a Franik a Koval.jov-nőd- sze> alapján, párosítva azt saját d.'Kéves tapasztalatíuv-J. a pás« tát!
