Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-08 / 107. szám

um MÁJUS 3 NAPLÖ s A Központi Statisztikai Hivatal jelentése^ QWgtatíta 9 3. oldeirút) A közég ajfet^ijnroámy öt év a#»tt több, mint nyoicszaresá- 3* emeáfcecett. 1954-ben a meg­előző évekhez képest jobban gonctostáSí az áüAatokat. A tej­hozam nem volt fateíégítő. Az elmttí* öt év eflatt jelen­tőse« gyarapodott' n termelő- stovélikszetefc közöß vagyam. Az- egy kát. hold szántóterü­letéé jutó közös vagyon mint­egy 80 százalékká:, a szövet­kezeti alap 137 százalékkal nö­A közlekedés tóljesítenényei az ötéves terv ickózakáhen’: jelentős mérték­ben rwjveäredtek: 1954-ben vas­úton 30.3millió formával, te­hergépkocsin 40 miLlió- tonná­val, hajón egymillió tonnával több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonna- kilométer teljesítménye 79.3 százalé&fcal, a tehergépkocsiké 235.5 százalékkal, a hajóké 104.5 százalékkal nőtt a terv­időszak alalt. A,vasutak utasforgalma 1949- 1954-re 83.G százalékkal, a re- QÚlét'é 2l2.l százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954- beníiétszer annyi utast szállí­tottak, mint 1949-ben, A. tervidőszak alatt a köz­lekedés fejlesztésére: utak,-hi- daic építésére, a járműpark A lakosság a iivagi helyzete . Az ötéves tervidőszakban ja­vult a lakosság anyagi ellátott­sága. Jelentősen nőtt a foglal­koztatottak száma: 1949-ben száz keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak át­lagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhoza­tal 'növekedése jelentősen .nö­velte a parasztság jövedelmét is. ' . ' Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeire» túlmenő­en igen' jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az ér­téke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és óallalati eszközökből a munka-' öéréri és fizetésen felül része­sültek. A társadalombiztosítá­si juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak,‘mun kartiha és védőétel juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, in­gyenes. vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandó­an növekvő mértéke jelentő­sen' fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az áru­forgalom növekedése: a kis­kereskedelem — változatlan árakon számítva — 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a meg­növekedett . forgalomnak mint­egy 98 százalékát a szocialista (állami és szövetkezét!) kiske­reskedelem bonyolította le, 1949-ban a szocialista kiskeres­kedelem részesedése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon be­lül az átlagosnál nagyobb mér­tékben nőtt az iparcikkek és -kisebb mértékben az élelmisze­rek forgalma.- A legfontosabb élelmiszerek­ből általában növekedett az -egész lakosság egy főre számi- főtt fogyasztása, beleértve a saját termelésből származó fo­gyasztást is. 1954-ben kenyér- gabonából 8 százalékkal, cu­korból 30 százalékkal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a kon­vekedeitt. A termeüŐOT&veíüte­aetek öt év alatt igen jelen­tős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az áffilam közel egy milliárd forint se­gítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak: mind a közös gaz­dálkodósból, mind a háztáji gazdaságokból származó jöve­delme. Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek növelésére és a postahálózat bővítésére 8.7 milliárd Ft-ot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban új­jáépítették a legfontosabb du­nai és tiszai hidakat, köztük a Boráros téri Petőfi .hidat, a bajai és a dunaföldvári hida­kat, a polgári tiszaiadat, fel­építették a Sztálin-hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Duna-hidat. Az Ötéves tervidő­szak végén befejezés előtt állt az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Uj vasút­állomások épültek, illetőleg je­lentősen bővültek, pl. Sztálin- városban, Kazancbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest-Ferencvá- rosban, Záhonyban, stb. Az út­hálózat öt év alatt 1.100 km- rel bővült: elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a V. zen% tea, kávé, a cukorka- és csokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakos­ság sertéshúsellátása azonban nem volt kielégítő. A közétkezés fogaima igen gyors ütemben nőtt:, ipsében mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben mér kb 800.000-ve vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forgalom a ruházati cikkek­ből, elsősorban cipőkből, gyer­mekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövetből, etb. és a különböző tartós fogyasz­tási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 580.000 rádiót, 578.000 kerék­párt. 42.000 motorkerékpárt, 476.000 tűzhelyet és sok más esvéb tartós fogyasztási cik­ket vásárolt. Az utóbbi két év­ben megnövekedett a mező- gazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedői mi forgalma is. Lakásépítkezés, kommunális ellátás öt év alatt több. mint száz­ezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista váro­sokban: Sztálin város ban, Ka­zincbarcikán, Várpalotán. Kom lón és más ipari központok­ban. Áz ötéves tervidőszak­ban jelentősek voltak a lakos­ság — elsősorban a falusi la­kosság — magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az ál­lam hosszúlejáratú hitellel és az építőanyagéi!átás nagymér­tékű növelésével támogatta. A lakátópü’' — 'n4c üteme azon ban elmaradt a lakosság — különösen a rohamosan nö­vekvő számú városi lakosság — szükségletei mögött. öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 4Ó0 állami gazda­sagot és ugyanennyi termelő­szövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kilenc vá­rosban, 27 községben és bá­nyatelepen építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400.000 lakást kapcsoltak be a közmű­ves ivóvízellátásba. Fejlesztet­ték — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a he­lyi közlekedési vállalatok erdőt, mint amekkorán, kiter­melés folyt. Az ország erdő­területe öt év alatt 12 száza- létókal emeikeoett. De mindez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korseiBk éveiben Jriir- tott erdőiket. Az ötéves terv­időszak atett mintegy 20 ezer kát. hold mezövédő erdősávét létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépe­sítése. Balaton-keresztúr—Nagykani­zsa és Miskolc—Sátoraljaúj­hely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe. A posia öt év alatt a távbeszélőközpon­tok befogadóképességét 78.2 százalékkal — ezen belül a fő­központokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. A helyközi légveze­tékes hálózat hossza 47 száza­lékkal, a helyi hálózaté Buda­pesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett. A rádióadók teljesítőképes­sége a tervidőszak alatt — el­sősorban a diósdi és a balaton- szabadi adók üzembehelyezése révén 119 százalékkal (394 kw- tal) nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti televíziós adások. 1954-ben összesen 1157 millió utast szállították, a villamosok 44 százalékkal, a városi autó­buszok 174 százalékkal többet, mint 1949-ben. Budapesten öt év alatt 213 km hosszúságú, 29 autóbuszvonalat, 3 ú] vil­lamosvonalat és 28 km hosszú­ságú új trolibusz vonalat lé­tesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 km hosszúságú állami bekötőút épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálózatba. Egészségügy Az ötéves terv éveiben je­lentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy 00 százaléka. 5.8 millió fő — kétmillióval több, mint a terv­időszak kezdetén — részesült társadalombiztosítóéban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási jut tatások összege erősen növe­kedett: 1954-ben az egv biz­tosítottra jutó gyógyszerkölt­ség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügy’! személyzet szá­ma: 10.000 lakosra az 1949. év­ben 10, 1954. év végén 13 <.r- vos jutott. Az orvosok több. mint felének van szakorvosi képesítése. A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az öt­éves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az át­lagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő és gyermek­gyógyászati (84 százalék) vala mint a szülészet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szak- oivoej és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szakorvosi rendelőórák száma 1954-ben több, mint másfél­szerese, az üzemorvosi rende­lőórák száma két és félszere­se volt az 1949. évinek. öt év alatt közel tizenkét millió tüdőszűrővizsgálatot vé­geztek: 1954-ben háromszor annyit, mint 1949-ben. A TBC halálozás aránya közel harma­dára esett; 1949-ben tízezer la­kosra 9,6, 1954-ben 3,4 TBC halálozás jutott. Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két év­ben jelentősen javult az anya- és csecsemő védelem, 1949-ben a terhes anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954-ben már csak­nem valamennyi terhes anyát részesítették intézményes gon­dozásban. Az intézetben tör­tént szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Buda­pestéin már csaknem minden szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemő tanácsadáson az ötéves terv- idői zaik végén az újszülöttek­nek több, mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1953- ban hetvenhárom, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott az anyáknak, ingyenes csecse­mőkelengyét. Az egészségügyi viszonyok javulása, a terhes nőkről tör-, ténő fokozott gondoskodás kö­vetkeztében a csecsemőhalan­dóság öt év alatt egyharmad- dal csökkent. Száz élveszülött- re 1919-ben kilenc,. 1954-ben hat egy éven aluli elhalt ju­tott. Az összes állandó bölcsödéi férőhelyek száma 1954. év vé­gén 21 ezer, az 1949. évinek több. mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban — közel hétezer idénybölcsüdei férőhely is volt. Az ötéves tervidőszak folya­mán közel DOO ezer dolgozó részesült szervezett üdültetés­ben, 1934-ben 71 szá'/j&lfcMkal több, mint 1949-ben. Az öléves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fej­lesztett egészségügyi hálózat neon mindenben elégítette lei azokat a szükségleteket, ame­lyek elsősorban a társadalom­biztosítás igen széles körre való kiterjesztése nvemán fel­léptek. A kórházi osztály f: egy része, valamint egyes sz: ás rendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vidék orvos- ellátottsága: vidéken tízezer lakosra negyedannyi orvos jut. minit Budapesten. Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az ok­tatás: rendszer, bővült az ok­tatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézmé­nyekben és tanfolyamokon az ötéves terv végén több, mini 1,700.000-en tanultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napközi- otthonokat és óvodákat adlak át rendeltetésüknek. Az óvo­dai intézmények szám,, 1954- ben ezerrel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt több­száz új általános iskola és szá­mos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intézmények ha lózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyelem, Veszprémben vegy­ipari egyetem épült. Budapes­ten jelentősen bővült a műsza­ki egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaságtmocmányi Egyetem. Gödöllőn agrártudo­mányi egyetem létesült. Valamennyi oktatási intéz­ményben. nagymértékbe’-, emel kedett a tanulók számai 1954. év végén az óvodás­korú gyermekeknek mintegy egynegyede részesült óvódat ellátásban, számuk húsz szá­zalékkal volt több, mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszek alatt közel 430 ezren végeztéik el az általános iskola Vili. osztá­lyát: 1954-ben számuk ötvem százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az ' 951 évben — szemben az 1950. évi 11.000-rel — több. mint 26 ezren vizsgáz­tak a dolgozók általános isko­lai tanfolyamain Az 1954—55. tanév elején 162 ezer tanuló járt középiskolába, 73 százalékkal több. mint az 194(1—50. tanévben, öt év alatt több, mint százezer tanuló tett érettségi vizsgát. A középisko­lák esti tagozatain tanulók szá ina öt év alatt 7j> százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tanévéből) 47.5C0 hallgató irat­kozott be egyetemekre és fő­iskolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, minit 1937—38-ban. 1951-ben nyolcezer dolgozó vett részit egyetemi és főiskolai levelező- oktatásban. Az ötéves terv­időszak alatt több, mint 27 ez­ren — nagyrészt munkások és dolgozó parasztok gyermekei — szereznek egyetemi, főisko­lai diplomát; ezek közül 6800 mérnök, 4000 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos kö­zépiskolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és fő" iskálái hallgatók mintegy fele diákotthonban lakik. Az 1954 —55. tanév elején . nappali tagozatos egyetemi hallgatók 84 százaléka részesült ösztön- díjban. A különböző szaktanfolya­mokon az elmúlt öt év alatt egymillió 187 ezer dolgozó szerzett új. illetve eredeti fog- lalkonásándl magasabb képe­sítést. Iparú tanulóképzés út­ján mintegy 113 ezer fiatal szerzett szakmunkiásképesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dol­gozók magasíokú intézményes képzése: 1954-ben több, mint ezren vettek részt aspiranturán és a tervidőszak végiéiig 829 tudományos dolgozó szerezte meg a ..tudományok kandidá­tusa". 297 pedig „ ..tudomá­nyok doktora" fokozatoii. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és álmű­vészet terén szerzett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-eri részesültek Kossuth-dí j ban. ölvén dolgozó nyerte el a „Szocialista Munka Hőse" meg tisztelő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kor- mánykrtün.tetiért. A tervidő­szak végén 66 ezer dolgozó rendelkezett sztahánov.ista ok­levéllel! és 32 ezer fő ..kiváló dolgozó" jelvénnyel. Az öt év alatt több. mint 73 ezer művet adtak ki 2G2 millió példányban, ebből 91 millió voöt a könyveik példány száma. 1954-ben közel két és félszer annyi könyvet adtak .<4,. mint 19?9-beíi, a példány- szám 39 százalékkal nőtt. Kü­lönösen az ifjúsági és az isme­retterjesztő műveik példámy- szám„ emelkedett. 1934. évben összesen 546 millió példányban jelenték meg időszaki sajtótermékek, ebből a napilapok példányszá- ma 375 millió, pz. 1949 évinek másfélszerese. Évről-évre gmedkedett a színház-, moKlátogatók és a rád'ióelófizetők száma. 1951- bem közel Írét és félszer any- nyiam voltak színháziban és moziban, mint 1949-ben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangversenyek MOSZKVA Az angol „Keresztény Akció” szervezet annak az óhajának adott kifejezést, hogy’ szeretne találkozni a Szovjetunió ke- resztyényeiveL Ezt követően május 5-én a moszkvai patriar- kátus és a Baptista Kereszté­nyek összszüvetségl Tanácsá­nak meghívására a „Keresz­tény Akció” küldöttsége Moszk vába érkezett. A küldöttség vezetője Bland Stewart lelkész. MTI Saarbrückenben csütörtökön újból megalakul! a Saarterüieti Demokrata Párt, amelyet 1950. májusában nácibarát irányzata miatt betiltották. A párt elnö­ke Heinrich Schneider, a Saar- területen nem engedélyezett német pártok jogi tanácsadója lett. PÁRIZS Hivatalos jelentés szerint a (randa vezérkar jelentős ejtő­ernyős egységeket szándékszik Algírba küldeni Condc-Smem- bou környékére, ahol az algíri partizánok különösen élénk tevékenységet fejtenek ki. I.eg- utóbb felrobbantották a Cons- tantine-Phillipville vasúti onal egyik szakaszát. DÁKKÁ Mint az AFP jelenti Kelet- Pakisztán Jessare körzetében Tohogora faluban kolerajár­vány van, a halálos áldozatok szama egy hét alatt: kétszáz személy. BUENOS AIRES A bticnosairesi rádió jelen­tése szerint Mexikó városban egy vegyigyárban történt rob­banás következtében tizenkét ember meghalt és húsz meg­sebesült. i.átogailói:uV számé. A rác®®’ előfizettük száma öt év alatt mintegy 730 ezerrel gyarapo­dott és az 1954. év végén túl­haladta az 1,270.000-ret. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését: etórizetóiatek szám., az ö tévéé tervidőszak: végén, már negyed rmttió volt. Jelentősen fejlődött a film­gyártás. öt év alett 32 játék­filmet, 25 kis játékfilmet én 737 híradó-, dokumentum- ás egyéb kiefitenet gyártattak. NagyTTtéirtfeben javult a fa­lusi lakosság kulturális hely­zete: a vidéki mozit: szári» 1954 végén közei kettőezerrel volt ‘.óbb, mint az ötéves terv- kezdetein. Az ötéves tervidő­szak végén mar mintegy 3300 területi kultúrotthon és 4906 területi könyvtár működött Jelentősen támogatta az ál­lam a sport fejlesztését is. .Az ötéves tervidőszak alatt épült fel a közel 100.000 fő befogadó­képességű Népstadion, e mel­lett az ország egész területén számos sportlétesíményt építet­tek fel, vagy építettek újjá. 1954. végén 4.000 sportkör mű­ködött, közel félmillió taggal Az 1952. évi olimpián elért 16 egyéni és csapatbajnokság — 42 arany’érem — mellett a ma­gyar sportolók öt év alatt 32 világbajnokságot és 16 Európá­ba jnokságot nyertek. • Az első ötéves terv idősza­kában elért nagyarányú fejlő­dés következtében átalakult a népgazdaság szerkezete: a ter­melésben túlsúlyra jutott a szó cialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazda­ság vezető ága lett. Az ötéve6 tervidőszakban létesített nagy beruházások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán es 1956. év elején helyezik üzem­be, biztosítják a termelőerők gyorsütemű fejlődését. Mindez megteremtette a további lehe­tőségét annak, hogy’ a népgaz­daság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek, jelentős tá­mogatást adjanak a mezőgaz­daság termelőerőinek . fejlesz­téséhez. elősegítsék a mezőgaz­daság szocialista átalakítását és tovább emelkedjék a dolgo­zó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének színvonala. Budapest. 1955. május 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LONDON A Reuter hírügynökség je­lentése szerint MacMillan an­gol külügyminiszter május 5-én az alsóházban kijelentette: Anglia szövetségeseivel együtt most arra törekszik, hogy a Szovjetunióval megvitasson sok megoldatlan problémát. „Őszin­tén reméljük — mondotta Mac­Millan. — hogy ezek a tárgya­lások gyümölcsözőek lesznek.” McMillan ezt a nyilatkozatot a párizsi egyezmények érvény- beléptetése alkalmából mon­dotta. Üdvözölte ezeket az egyezményeket és ezzel ismét hangsúlyozta, hogy az angol kormány a hírhedt .erópöliti- kához” ragaszkodik. BERLIN M. G. Pervuhlnl. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet tesét, a Németország felszaba­dítása/ 10. évfordulójának ün­nepségeire Berlinbe éékezétt szovjet kormányküldöttség ve­zetőjét. továbbá G. K. Zsuko- vot. a Szovjetunió marsallját. a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét, N. M. Pegovot, a Szovjetunió Legfelső Tanacsa elnökségének titkárát, valamint G. M. Puskint, a Szovjetunió­nak az NDK-han működő rend kívüli és meghatalmazott nagy­követét, a küldöttség tagjait, megérkezésük Után Wilhelm Picék, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke fogadta. Jelen volt Ottó ' Groteiv ohl, az NDK miniszterelnöke és Walter Ulbricht, az NDK mi­niszterelnökhelyettese, az NSZEP központi bizottságaink első titkára. IV. Közlekedés — hírközlés A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények h alföldi hírek k.

Next

/
Thumbnails
Contents