Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)
1955-05-08 / 107. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ mÁofmuiAsnMtaff&Q£?rr&n MAI SZAMBANt A Kflaponti Stoii—tikaí Hivatal Jelent黫 • népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi ét, kai túráiig ellátottságának alakulásáról ob első 6téves terv időszakában. (1.—2—3. a.) — Ax aurák szava. (4. o.) — A pécsi bányássflata- iok pécaszobolcsi találkozójáról. (A o.) — Szívélyes üdvös Let Zwiokauból. (A—6. o.) —Emléke kötelez. (A o.) — Schiller. (A. aj MDP BARANYA MEGYEI BlZOTT/A'GAN AK LAPJA tmOLTAM. 197. SZÁM A KA: M FILLER TASARNAP, 1955 MÁJUS S Nem támadhat fel a levert TSx évvel ezelőtt semmisült iueg saját barlangjában a hitleri fasizmus, ez a vérengző fenevad, amely fogcsaittogtat- va indult el meghódítani a világot és bűzős lehelteiével megfertőzte egész Európát A Szovjetunió hős, győzelmes hadserege az erődítménnyé változtatott Berlinben mért utolsó csapást a végső vonag- lásában is kegyetlen, undorítóan embertelen fasizmusra. Tíz év telt el azóta, de kitörölhetetlenül él minden ember emlékezetében az a pillanat, amikor megérkezett a hír és megkönnyebbült sóhajjal tudomásul vehettük: vége, visszavonhatatlanul vége a hitleri fasizmus szörnyű, vértől, kíntól elviselhetetlen korszakának. Sokszor leírjuk, sokszor halljuk erről a nagyszerű győzelemről, hogy történelmi jelentőségű. Mit jelent ez a jelző, mi emeli a Szovjet Hadseregnek a fasiszta hadak felett aratott győzelmét minden más hadsereg győzelmes hadjáratai fölé? Két világ ütközött össze a második világháborúban. Az önmagát túlélt tőkés- rendszer, az imperializmus leg kegyetlenebb, legbarbárabb és ebben az időben katonailag legerősebb, a legmodernebb fegyverzettel felszerelt képviselője ütközött össze a fejlettebb, magasabbrendű társadalom, a szocializmus első országával, a Szovjetunióval. Két történelmi korszak összeütközése volt ez. Az osztálytársadalmak utolsó és egyben legvadabb formája, a fasizmussá fajult imperializmus mérte össze erejét a szocializmussal. A Szovjetunió győzött ebben a világtörténelmi összecsapásban és ezzel bebizonyította a szocialista társadalom maga- sabbrendűségét, legyőzhetetlen ségét. Ezzel a győzelemmel egyúttal megmentette a világ népeit a fasiszta barbarizmustól, attól, hogy a fasizmus vad áradata elpusztítsa az emberi kultúra legnagyobb értékeit, meggyalázza az ember nevezetet, tönkretegyen mindent, ami széppé teszi az emberi életet. Újabb országokat szabadított meg a fasiszta járom alól, s ezeknek az országoknak. körtük hazánknak is lehetővé tette, hogy szabadon, békében fejlődve alakítsanak ki olyan társadalmi rendet, amilyent a nép érdekel kívánnak. Erőt adott az elnyomatás ellen harcoló népeiknek a győzelem kivívásához, a fasizmus feletti diadal tette lehetővé a kínai nép nagyszerű győzelmét is. Ma már kilencszázmillió ember halad a szocializmus felé, mert éppen a Szovjetunió példája bizonyította be, hogy a népek legfőbb érdeke: rálépni erre az útra és minél gyorsabban haladni rajta. A tíz évvel ezelőtt aratott nagyszerű győzelem hatalmasan megnövelte az egész világon a Jobb, kizsákmányolásfasizmns tói mente« jövőért harcoló munkások és dolgozók erejét. Az egész világ népei közelebb kerültek a szocializmushoz azzal, hogy a Szovjet Hadsereg Berlinig űzte, s ott megsemmisítette a fasiszta csapatokat. Nem egyszerűen katonai győzelem volt ez, hanem az új társadalmi rend győzelme a régi felett, a szocializmus térhódítása a kizsákmányoló tőkés rendszerrel szemben. Ma, egy évtized múltán világosabban látjuk, hogy a hitleri fasizmus az imperializmus szülöttje és neveltje volt, s ha a második világháborúban olyan imperialista hatalmak, mint Anglia és Amerika harcba is kényszerültek ellene — mégis közelebb állt azokhoz. Hitler vezérkara a háború utolsó napjaiban mindvégig abban reménykedett, hogy az amerikaiaknak adhatja meg magát, sőt, hogy az amerikai és angol csapatokkal egyesülve újra kezdheti a harcot a Szovjetunió ellen. Ma már tudjuk, hogy ez a remény korántsem volt alaptalan. Nem az angol és amerikai imperialistákon, hanem népeiken múlott, hogy ezt az aljas tervet nem sikerült véghezvinni Az imperialista vezetők már a háború alatt és közvetlenül a háborút követő napokban méginkább érlelgették terveiket, hogy a megvert fasiszta erőket hogyan szedjék újra össze a szocializmus országa elleni támadásra. Terveik gyümölcsét láthatjuk érni most Nyugat-Németonszág ban, ahol a párizsi s londoni szer ződésék ratifikálása után nagv erőfeszítéseket tesznek az új faisisztanémet hadsereg felállítására és felfegyverzésére. Ha Hitler ma élne, örülhetne. Híveit úgy megbecsülik az imperialisták, mint leghívebb, legmegbízhatóbb embereiket, hadseregét — amely kis változtatással ma is a hitleri hadsereg — olyan fegyverekkel, atomágyúkkal és egyebekkel látják el, amelyekről még csak álmod hatott a második világháború idején. A népek azonban nem akarják újra a hitleri Időket. Az egész világ békeszerető népeinek ellenállása megakadályozza, hogy a hitleri fasizmus, amelyet tíz évvel ezelőtt olyan nagyszerű győzelemmel semmisített meg a Szovjet Hadsereg, mégegyszer életre keljen. A népek nem felejtették el a fasizmus és a fasiszta rablóháború borzalmait és megállj-t kiáltanak az imperialistáknak. Nem kétséges, hogy ma, a kilencszázmilliósra növekedett béketábor ereje meg is tudja akadályozni a fasiszta támadások megismétlődését. A népek összefogott ereje védelmezi a Szovjetunió által aratott történelmi jelentőségű győzelmek nyomán keletkezett eredménye két és ezt az erőt ma már semmi sem törheti meg. Negyedszer is élüzem a Bólyi Állami Gazdaság Az 1955 első negyedévi tervek túlteljesítése alkalmából negyedszer került ki az élüzem csillag megyénk és az ország egyik legjobb állami gazdasága, a bólyi állami gazdaság épületére. Növénytermesztő brigádjai már végeztek 1010 holdnyi őszi vetésük tavasai ápolásával és fejtrágyá- zásával. Időben földbe tettek a tavasziakat. Bátran alkalmazza a gazdaság mindazokat a termelési eljárásokat, amelyek kel előmozdítható a termésátlagok emelése: 250 hold kukoricájukból például mind a kettőszázötven holdat négyzetesen, gépi művelésre alkalmasan vetették el. Jelentős eredményeket mutatnak fel az állattenyésztők, főleg a tehenészek a termelési költségek leszorításában. Azzal, hogy negyedév alatt 13.000 liter tejjel fejtek többet és más intézkedésekkel 56 fillérrel szorították lejjebb a tej literjének önköltségét. Az élüzemavató ünnepséget május hetedikén este tartották meg, kultúrműsorral egybekötve a régi Szlebert-pusztal üzemegység kultúrtermében, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról az első ötéves terv időszakában Ax első Ötéves terv Időszakában — a kérőmévés terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály, az egész dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemü fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén. Ot év statt nagy Nptoe! haladt cMre boré néha» a ««*■ etalhxMM építése. Mindezen átalakulás eredményeként áHamankbon és társadalmunkban még inkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgosé parasztsággal, megnőtt az értelmiség máma és jelentősége. I. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950—1054. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti Jövedelem összehasonlítható árakon számítva 1940-ről 1954-re — az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 165 miUiárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra, elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló és a forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon: az állóalapok értéke öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv Időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agráripari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelembein öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az ipanjn be ü. nőit a nehézipar és különösen » gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdon- viszonyok is: a szocialista termelési viszo- ríjok a gyáripa-oan, a nagyüzemi építőiparban, ■> közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagyitereskedinember kizárólagossá váriak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az oisz.ág szántóterületének mintegy cgyhar- madám folyt nagyüzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista (állami és szövetkezeti) szektor aránya a nemzeti jövedelem termelév'-ében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 81 százalékra emelkedett, a tőkés szektor arénya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: a kereső népesség száma ót év a,att közel 400.000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkrnélküliség, sőt több területen munkaerőhiány volt. Megváltoztak u osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztály súlya: 1954-ben 326.090- rel, 34.5 százalékkal több volt a munkások száma, műit 1949- ben. A kisárutermelők száma öt év alatt 428.000-rel, 22.3 százalékkal csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1.040.000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több mint 300.000-el növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatásban, különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak száma. Ax ötéves tervidőszakban Jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1054-ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 194Ö. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme. öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadá sok összege 1,3 milliárd fonintAz ötéves tervidőszak alatt a szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — különösen gyorsan fejlődött a nehézipar. Az ö&sze i beruházásokból 46.7 százalékot, öt év alatt ösz- szesem 31.2 milliárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen belül 27.3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz üzemet lényegesen bővítettek, korszerűsítettek. Az új ipari üzemek többsége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954-ben 46 százaléka dolgozott Budapesten. Az iparosítás eredményeképpen az efiész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949- ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A könnyű- és élelmiszeripar termelésié 1954-ben 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonlát. Az építőipar termelése öt év alatt 169 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat. A gyáriparba és az építőiparba öt év alatt kb. 500.000 új munkás és alkalmazott került. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több, mint 70 százaléka 500-nál több munkást foglalkoztató nagyüzemben dolgozott, rőt 4 mflll&rd forintra növekedett, azaz megháromszorozódott. Ezen belül a nyugdijak, járadékok összege négyszeresre emieSkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett ,a kórházi ágyak és a rendelőintézetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott fel a kulturális forradalom, öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi és színház látogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott társadalmi viszonyok, as anyagi Jólét növekedése, az egészségügy.! viszonyok javulása eredményeképpen a korábbi évek II. A munka termelékenysége 1949-től 1954-ig a gyáriparban 46.6 százalékkal, az építőiparban 47.4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növekedését 63 százalékban a mun- káslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén érte el az ipar. A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munka,"erseny és az élenjáró módszerekkel dolgozó sokezer sztahanovista. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az eg/cs iperágak. A széntermelés 1949-ről 1954-re közel megkétszereződött: az 1949 évi 118 millió tonnával szemben 1954- ben már 22 millió tonnát termeltek. A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt 3,5 milliárd forintot, a nehézipari beruházások 12,8 százalékát fordított-Sk. öt év alatt 33 új aknát helyeztek üzembe. Az új termelőegységek az ország széntermelésének mintegy ötödrészét adják. Több új korszerű szénosztályozó is épült, többek között Oroszlányon, Dudaron, Komlón, Balinkáin. Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gé pesítése. A csákányozást egyre inkáibb a gépi fejtőkalapács váltotta fel é6 a robbantás előkészítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A legutóbbi években több, mint ezer munkahelyi szállítógép üzem-behelyezése névén a kitermelt szénnek már mintegy felét gépekkel szállították, míg 1950 előtt a munkahelyi szállításnak csak egynegyedét vénél jóval gyorsabb ütemben *6tt as ország népessége. öt év alatt az ezer lakosra jutó éliv«rtl!e‘ések száma 11.7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3.5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egyhwmftddal — ezer akoara számítva, 9.2-ről 12-r» nőtt. Az 1950—1954 közötti idő szakban az ország lakossága 160.000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elért« a 9,750.000 Mt. A termelőerők gyors Ütemű fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének át alakulása, az anyagi és kultu- lális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az ered menyek eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá /áió együttműködés. gezték géprel. Nem volt kielégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gépesítése. A szénbányámat gyotwütemfl fejlesztése ellenére a* ötéves tervidőszak második felében időnként szénellátási nehézségek lépték fel. A sok szenet fogyasztó iparágak (kohászat, építőanyagipar, vegyipar, stfc.) termelése gyorsabb ütemben emelkedett, mint a széntermelés. A nehézséget fokozta, hogy a termeit szén minősége nem volt kielégítő: a széntermelés — a szén vagy un megoszlása által indokolt arányon túlmenően — egyre inkáibb ax alacsonyabb fűtőértékű barnaszenek és a lignit feló tolódott el. A kőolaj termelése 1954-bein 711.000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több, mint 1949-ben. 1954-ben közel 300 otajkúttal több működött, mint 1919-ben. 1951-ben nyitották meg a nagy lengyeli olajmezőit A ▼illamo-'pnergia termelés öt év alatt közel megkétszereződött: 1954-ben 4.8 milliárd kWo villamosenergíút termeltek, az 1949. évi 2,5 milliárd kWó-val szemben. A villamosé rőmü vek teljesítőképessége 1954-ban mintegy 40 százalékkal ha'adta meg az 1949. évi színvonalat. Ozembehe- lyerták többek hözőtit az újjáépített máftravidéki erőművet, s a teljesen újonnan épftett November 7. és a Sztálin Vasmű erőművét. Az ötéves terv alatt összesen 19 új villamos- energia termelőegység kezdte meg működését A villamosí(Folytatás a 2. oldalovi Ipar — építőipar
