Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-04 / 103. szám

2 NAPEö 1955 MÁJUS 6 KÜLFÖLDI BIREK Tegyük még szebbé városunkat! LONDON A londoni rádió jelenti: MacMillan angol külügyminisz tér csütörtökön az alsóházban kijelentette, a brit kormány ügy véli, hogy a vietnami ne­hézségelv elsősorban magukra a vietnamiakra tartoznak. Nagy-Britannia politikája to­vábbra is a genfi egyezménye­ken alapszik: a brit kormány reméli, hogy a rend helyreáll és a genfi egyezményeket tisz­teletben fogják tartani. PÁRIZS A francia minisztertanács csütörtöki ülésén rendeletét fogadott el, amely szabályozza a „munkaviszályok esetén kö­vetendő eljárást.” E rendelet két pontból áll. Az első pontja kimondja, hogy munikaviszály esetén önműködőéin össze kell hívni az úgynevezett békéltető bizottságot és annak ülésén mindkét félnek jelen kell len- nde. A második pont kimond­ja, hogy ha nem sikerül a békéltetési kísérlet, akkor egy úgynevezett közvetítő révén kell megkísérelni a viszály megoldását. Az Union Franoaise d‘Iníor­mát ion kommentárja megálla­pítja, ezzel kapcsolatban, hogy e rendelet voltaképpen a sztrájkjog korlátozását jelenti, mivel törvényellenesnek nyil­vánít minden munkabeszünte­tést, amíg a tárgyalások tarta­nak. NEWYORK Az United Press hírügynök­ség közleménye szerint befe­jeződött a SEATO-hoz az ag­resszív délkeletázsiai szerződés hez tartozó nyolc ország kato­nai szakértőinek értekezlete. Az értekezlet szigorúan zári ajtók mögött folyt. A Bagu’o- ból érkező hírek azonban el­árulják. hogy az Egyesült Ál­lamok igyekszik mielőbb saját rendelkezése alá vonni ennek a tervnek összes úgynevezett „kis. országát” — a Fülöp- gzigeteket, Thaiföldet és Pa­kisztánt. SZÓFIA A Bolgár Távirati Iroda kö­zölte. hogy a Bolgár Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság a két ország közti baráti kapcsola­tok további erősítése és fej­lesztése érdekében megegye­zett, hogy phenjani, iáietőleg szófiai diplomáciai misszióját nagykövetséggé alakítja át DELHI Csütörtökön délben Delhi­ből tizenkét tagú indiai parla­menti küldöttség indult repü­lőgépen a Szovjetunióba. A küldöttséget Krishnamurti Rao az indiai parlament felsőházá­nak elnökhelyettese vezeti. A repülőtéren a küldöttség bú­csúztatásán r észtvettek: Meny- sikov, a Szovjetunió indiai nagykövete, Szajed Mahmud indiai külügyi állammlniszter. a parlament mindkét házának tagjai és a főváros közvéle­ményének képviselői. BERLIN Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia városparancs­nokai közös nyilatkozatban ki­jelentették, hogy Nyugat-Ber- lin a nyugatnémetországi meg­szállási szabályzat hatályának megszüntetése ellenére tovább ra is az amerikai, brit és fran­cia csapatok megszállása alatt lévő terület marad. A nyugati katonai parancs.- nokok azért tartották szüksé­gesnek ezt a nyilatkozatot köz­zétenni, mivel az 1945-foan lét­rejött megállapodás értelmé­ben a Német Demokratikus Köztársaság területébe ékelt Nyugat-Bsriint csak a megszá! 'ás id«hé.re választottál? külön Kelet-Be rlin tői. BERLIN Csütörtökön a bonni „szu­verenitási“ komédia után Ho- ver-Miliar brit és Francios- Poncet francia nagykövet át­adta megbízólevelét Heuss ál­lamelnöknek. KABUL Amint az Iszlah című lap írja, Muhammed Davud afgán miniszterelnök a Baktar Af­ganisztán hírügynökség tudósí­tójának adott nyilatkozatában megcáfolta a pakisztáni ‘miinász erelnőknek azt a kijelentését hogy Afganisztán beavatkozik Pakisztán bel ügyeibe. „Afga­nisztán soha nem avatkozott bele más államok belügveibe — mondotta Davud. — Kitű­nik ez Afganisztán politikái kapcsolatainak történetéből és köztudomású minden szomszéd ia előtt.” Spellman bíboros Ngo Diirh-Diem főtámogatója — írja a Paris Presse Párizs (MTI): Washington és Párizs szakaoatlanul tárgya! a délvietmajni helyzetről. Néze­teik azonban távolról sem egyeznek meg. Az igazat meg­vallva. Diem sikerei fokozzák az amerikaiak szembeszegülé­sét a francia állásponttal. A megállapodást a két főváros között annál is inkább nehéz elérni, mivel a franciák nem állnak közvetlen érintkezés­oen az amerikai politika indo­kínai nagymesterével — Spell­man bíborossal. Annakidején D.emet Spellman nyomására tették meg miniszterelnöknek. Valahányszor csak a francia kormány felveti azt a gondo­latot, hogy egy ..harmaduk ember” egységet tudna terem- •eni Szaigonban. mindannyi- <y.it beleütközik a kulisszák mögött a bíboros konokságaba. Cinkelt kártyák ég mágneses kockák (Adalék a mai Amerika eikölcsrajzához) ndív newyorki rendőrség nem- — zár alá helyezte a Ma- '** cég áruházát. A cég Harrington E. magát Francis engerjáró egye Inak adta ki •> társaságok­I letartóztatta. *us igen kinő­tte at a köröket, * i e£ Co cégnek .xisztenciájukat Kálmf kell, hogy a Mason 7 órakor- a hamis játékosok . volt, akik itt, a „kö- cinkelt kártyáktól az pezett mágnetikus kocká- i játékasztalokig minden séges kelléket megkaptak, yvevők névsorában, amelyet rendőrség elkobzott, a kikö­tővárosok lebujtulajdonosainak neve mellett New York és más amerikai nagyvárosok ,.jobb” és „legjobb” társaságbeli em­bereinek nevei díszelegtek. A Mason et Co specialitása volt a cinkelt kártyák előállí­tása. Még a hivatalos ellenőr­ző bélyegző és adóhivatali pe­csét sem hiányzott róluk. Az ilyen játékkártya vevői azon­ban egyben preparált szemüve­get is kaptak, amelynek segít­ségével elolvashatták a kártya hátlapján azt, hogy milyen kártya van a kezükben. A cég katalógusában mint a technika csodája szerepelt az „elektromágneses” rulettasztal, amelyen a krupié bizonyos számokat „zárolhat” .vagy a golyókat más számok felé irá­nyíthatja anélkül, hogy bárki észrevenné szerkezetében elrej­tett titkos gépezetet. A Mason et Co ccg árai amerikai fogal­mak szerint egészen kedvezőek voltak. Másfél dollárba került például egy „mágnesos kocka”, amelyet úgy lehet feldobni, hogy a tetszés szerinti számra essék. A legtökéletesebb hamis kocka 14 dollárba került. A megtalált feljegyzések sze­rint 1954-ben egy és három­negyed millió dollár volt a cég forgalma. El lehet képzelni, mennyit kerestek és keresnek a vevők, akik a Mason et Co cég gyártmányaival bizonyára még ma is fosztogatják a hi­székeny embereket. A Mason-cég esete minden­képpen hozzátartozik a mai Amerika erkölcsrajzához Séta a pécsi utcákon A vidéki városok I „A pakisztáni kormánynak — mondotta Davud — meg kell értenie, hegy Afganisztán népe és kormánya nem haj­landó lemondani Pustun test­vérei törvényes jogainak tá­mogatásáról.” Az afgán miniszterelnök vé­gezetül hangsúlyozta, hogy — amint az afgán kormány ezt már többíaben leszögezte — „Pakisztán jelenlegi politika janak nem kívánatos következ­ményeiért minden felelősséget a pakisztáni kormánynak kell vállalnia.“ PÁRIZS Párizsi politikai körökben nagy szenzációt keltett a nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­ban csütörtökön este elfoga­dott határozat, amelyről már hírt adtunk. Parlamenti megfigyelők hang súlyozzák: hosszú idő óta el­ső ízben fordul élő, hogy fe­lelős parlamenti bizottság va­lamely szerződé« életbelépésé­nek napján helyteleníti »szer­ződést letétbe helyező kor­mány eljárását. A 1‘Humanité c határozat­tal összefüggésben rámutat, bogy a nemzetgyűlés külügyi bizottsága a párizsi szerződé sek ratifikációs okmányainak tetétbc helyezése után ezzel a határozattal dezavuálja a rati­fikálást. Joinville tábornok, kommu­nista képviselő bejelentette: in­terpellációt intéz a kormány­hoz, mert a párizsi szerződé­sek ratifikációs okmányainak letétbe helyezésével lehetővé tette, hogy a hitleri hadsere­gen aratott győzelem tizeil'k évfordulójának napja a német militaristák számára revans- oap jellegűvé válhassék. A bécsi rendőrség betiltotta a Szudétavidéki Németek Szövetségének május 8-ra kitűzött gyűlését Bécs (MTI): A bécsi rend­őreiéig betiltotta a Szudétavioé. ki Németek Szövetségének május 8-r„ kitűzött gyűlését, mivel az megzavarhatja az ál­lamszerződés megkötésére irá­nyuló fáradozásokat. Ezzel a rendőrség eleget tett az ös­terreichische Volksstimme kö­vetelésének. A lap ugyanis már több, mint egv héttel ez­előtt követelte ennek az Ausz- tria-ellenes provokációnak a betiltásált. Ezen a gyűlésem Wagner, volt szudétanémet képviselő és Reichemberger mondott volna beszédet. versenyében városrendezési szempontból talán Szeged nyer né az első helyet. Az 1879-i árviz után a város legnagyobb részt újjáépült és széles utcái­val Európa-hírű Széchenyi te­rével valóban első helyen áll az alföldi városok között. A szegediek azt is tartják, hogy ennél kedvesebb város nincs is. Mégis hiányzik valami, ami után mindenki vágyódik, s ez a felfrissítő magaslati levegő, a vadregényes madárdalos, erdős Mecsek, amely viszont Pécs városát helyezi előtérbe. Még a legrajongóbb szegediek is elragadtatással nyilatkoznak Pécsről. Pécs város fekvését és forgalmát illetőleg valóban az elsők között áll s vonzalmát bi­zonyítja nagy idegenforgalma is. Hasonló szép fekvése van még Miskolcnak is, amely a közeli Bükk hegység szép tá­ja ivad s természeti kincseivel szintén igen előnyös helyzet­ben van. Mint bányaváros Péccsel is vetekszik. Miskolc rohamosan fejlődött, a város lakosságát a gyorsan fejlődő ipar és kereskedelem duzzasz­totta fel. A szőlőművelés és a gyümölcskultúra mindkét város jellegzetessége. Miskolc keres­kedelmi szempontból is élén- kebb, mint Pécs, de műemlé­kek szempontjából Pécs híre­sebb. így a vidéki városok elsősé­géért Pécs és Misikolc verse­nyezhet egymással. A forga­lom nagysága mellett azonban közegészségügyi szempontból mindkét városnak van hibája. Éspedig Miskolcnak a fák és a parkok hiánya, Pécsnek pedig ezen felül levegőjének poros volta. Itt szeretnék rámutatni arra a tényre, hogy milyen ellentét van a város és-a Mecsek leve­gőié között. Amíg a Mecseken teljesen füst- és pormentes a levegő, amit nem annyira a vá­ros dolgozói, hanem inkább az idegenforgalmiak élveznek el­sősorban, annál riasztóbb képet nyújt a város levegője kora ta­vasztól késő őszig, amikor csa­padék hiányában a főbb útvo­nalakon valóságos portenger­ben sietnek a dolgozók ügyes­bajos dolgaik után. Ezen a ba­jon úgy lehetne segíteni, hogy korlátoznánk a járművek se­bességét a városon beiül, de emellett elsősorban és feltét­len többet kellene locsolni, leg­alább a legforgalmasabb főút­vonalakat. A másik kérdés, amely szin­tén nagyon jelentékeny: a vá­ros forgalmának helyes lebo­nyolítása. Pécsett a Rákóczi út és a Bajcsy Zsilinszky út ke­reszteződésénél mintaszerűen bonyolítják le a közúti és gya­logos forgalmat az újonnan lé­tesített keresztezés! berendezé­sekkel. Ez tökéletes balesetel­hárítást eredményez és tökéle­tesen biztosítja a torlódások elkerülését. De fontos ez a la­kosság kényelmi szempontjából is. Éppen ezért rá kell mutat­nom egy kirívó példával arra, hol lenne még szükség olyan rendszabályra, amely amellett, hogy semmiféle költséget nem igényel, mégis nagyban hozzá­járulna a közönség kényelmé­nek és a torlódások elkerülé­sének biztosításához. Ez a Széchenyi térnek az a sarka, ahol a villamosmegálló van. Itt van a legnagyobb gyalogos torlódás különösen akkor, ami­kor a villamos megáll és a vil­lamosról leszállók összeütköz­nek a járdán közlekedőkkel. Megfigyelésem szerint minden egyes villamos, amely az Irá­nyi Dániel tér ,felől jön a Széchenyi tér felé, úgy áll meg a Széchenyi téri megállónál, hogy pótkocsija a Ruházati Bolt előtt marad. így a villa­mosból kiszállók megakadá­lyozzák a gyalogközlekedést, vagyis azokat tartják vissza útjukban, akik a járdán az el­lentétes menetirányban igye­keznek közlekedni. meg lehet oldani. Nem kell hozzá más, minthogy a két kocsiból álló villamos egy teljes villamos kocsihosszúság­gal kijebb álljon meg a Széche­nyi tér felé, a Ruházati Bolt sarka és a villanypózna közötti térségen jövet is, menet is. Ezesetben sem a leszállóknak, sem a járdán közlekedőknek nem kell egymásba íitközniök. És így az úttest forgalmát sem korlátozza a villamos, mert ott még elég hely áll rendelkezés­re, hogy a közúti közlekedést is tebctnvolíthássák. Hogy eddig miért állt meg a villamos a fentebb leírt helyzetben? — Nem akarta elzárni a Kossuth Lajos utcára merőleges irányú gyalogos közlekedést. De ha a helyzetet jól megvizsgáljuk, a fent javasolt módon nem lesz torlódás, mert a Kossuth Lajos utca másik oldalára átmenni szándékozók pár lépéssel to­vább úgyis átmehetnek, amíg a villamos áll anélkül, hogy a közúti járművek veszélyének ki lennének téve. De arra a pár pillanatra, amíg az utasok a villamosból ki és abba be­szállnak, meg is állhatnak s jobb ha megvárják, míg a vil­lamos szabad utat nyit részük­re. Ez annális inkább indokolt, mert ha a Széchenyi téren is felállítanának közlekedési jel­zőberendezést, úgyis meg kel­lene várniok az egyirányú for­galom lebonyolítását. Ezt az el­vet szükség és lehetőség szerint a többi villamos megállónál is bé lehetne vezetni. még egy kérdés­sel szeretnék fog- felkioani, ameiy nemcsak városrendezési és for­galmi szernpontfbóí fontos, ha­nem: a belese telihárítással 1« szorosam összefügg, éspedig a város gyalogjárdáin elhelye­zett vfelefolyúfcnek vasleme­zekből álló fedőlapjaival Ezek nissgvszéfnban láthatók a gya­logjárdákon mimdaaon helye­ken, ahol a lakóházak eiosz- cseitomámiak függőleges leve­zető csövei a csapadékvizekét levezetik a járdák szintje alatt kiképzett s vaslemezekkel be­fedett vízszintes kis vízleveze­tő csatornánskákba. Ez Igen szellemes megoldás ég megfe­lel rendeltetésének mindaddig, amíg a fedőlemezek a helyük­ből különféle okokból ki nem mozdulnak. Ezen is lehet se­gíteni. Az illetékes kerületi ta­nácsok rendeljék el ezeknek a ki.? vízlevezető csatornáknak az állandó ellenőrzését, szervez­zenek karban tartó brigádokat, állíttassák helyre a helyiiKbol kámozdiult vaslemezeket és időnként tisatíttassák ki eze­ket a vaslemezekkel betfödöít kis vízvezetó csatomnácskákat. Egyelőre ezek lennének azcwt a hibák, amelyek városunk éle­tében gyors orvoslást igényei­nek s költségvetést sem terhel­nék jelentékenyebben. Dr. Morvay Vilmoj főmérnök. Szombaton rncjjnyílik a fémbútor kiállítás Május 7-én, szombaton dél­előtt 11 órakor a Pervzal utca 8 szám alatt megnyílik a Bú- torértékesítő Vállalat fém­bútor kiállítása. Ez alkalom- mai bemutatják a magyar fém bútorgyártás legújabb ter­mékeit. Ezt is i Végül Alii yennek láttamrf>aitdiuujot ? A csak most lezajlott bandungi ér- tekezlet megmutatta a világ né­peinek, hogy Ázsia és Afrika országai egyetemesen kiállarak az elnyomatás, a gyarmati sors ellen, hogy erős eltö­kélt szándékuk a szabad emberi jogok­ért való küzdelem. Úgy gondolom, nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal a tőlünk olyan távol eső városról egyet- mást elmondok, úgy, ahogy én azt lát­tam ... Dzsakarta melege elől a hegyvidék­be menekülök. A javai vasutak bár ke.skenwáaányuak. mégis igen kényelme sek. Minden kocsi önkapcsolásra mű­ködik. A személykocsiknak még oldal­rugózásuk is van, hogy a kanyargás úton simábban járjanak. A nádíonatos székben kényelmesen elhelyezkedve gyönyörködöm a csodá­latos panorámában: sudár pálmák, zi­zegő bambuszok, zöldelő rizsmezők, itt-ott tamarindús fák, árnyékukban szalmafedeles kunyhók; buja, pompás növényzet, azúrkék ég és a távolban az égnek meredő vulkánok hosszú lán­colata. Megtekintem a világhírű buitenzorgí növénykertet. Innen kiindulva két ha­talmas vulkánt is megjártam, a Gédé-t és Pangeránó-t. Két egymáselé fogott mozdonyunk szuszogva, prüszkölve vág neki az erős kapaszkodónak. Hidako-ij, viaduktokon megyünk keresztül, nagyszerű vízesések zuhannak alá A vidék mind szaggatot- tabb, mind vadregényesobb lesz. Végül meredek sziklák közt mély szurdokon vágunk keresztül. Egyszerre csak szétnyílik a sziklafal és gyönyörű, tágas, hegyekkel övezett völgykatlanban vagyunk. A sziget gaz­dag kincsesházának kapui ismét kitá­rulnak: pompás rizsföldek, zöldelő pál­maligetek, gazdag cukornád-, indigó-, és ananászültetvenyek tűnnek fel. A mellettünk futó országúton lassú járású bivalyfogatok, könnyű kis egylovas ko­csik, az u. n. szádó-k, rengeteg bicik­lista, gépkocsik, sűrűn követik egymást. Itt is, ott is fehérre meszelt házak, kö­rülöttük pompás kertéle, virágzó fák és máris berobogtunk Bandung pálya­udvarára. Bandung szép, szabályosan rendezett város. Nyílegyenes utcák, teres par­kok, virágos kertek és szép középületek jellemzik. Azt mondhatnám, az egész város óriási kiterjedésű hatalmas kert. Házainak legnagyobb része földszintes és oszlopos folyosó futja körül. Ez a Keleten mindenfelé elterjedt bungaló stílus. A város közepén fekszik az alon­** álon. Ez egy nagyobb négy- szögletes tér, amilyent minden község­ben megtalálunk. Itt állítják fel vásár­kor a sátrakat, egész kis városka épül belőlük, itt tartják az ünnepi fogadáso­kat és összejöveteleket. E körül emel­kednek a nevezetesebb középületek. A teret hatalmas, 15—20 méter magas varingin fák veszik körül. A varingin vagy bánján fa a Ficus religiosa és Ficus Indica egyik válfaja. A földből gyakran méter magasra is kigerince- sedő gyökerei, a törzséről alálógó lég- gyökerei, szép sudár törzse és üdezöld lombsátra közkedveltté tették. Bandungban az alon-alon közepén még egy négyszögletes kövekkel kira­kott emelvény is van. Itt szokott volt néhanapján a benszülött kormányzó megjelenni a nép előtt, hogy panaszait meghallgassa. Természetes, hogy min­den megrekedt a meghallgatásnál. Leg­alább is akkor így volt. A térre nyíló palota, a ddlem félig európai, félig já- vai stílusban épült. Itt áll még a mecset és egy iskola is. Itt a város nagyterén figyelhetjük meg legkényelmesebben a város életét, lakosságát. A népesség viseletének tar­kasága, sokszínűsége, mindjárt szembe tűnik. A turfcános arabok, a bökabáto* kínaiak mellett eleven színeivel lep meg a benszülöttek ruházkodása. Férfi és nő egyaránt hosszú, majd bokáig érő kendőt csavar csipője körül, a sza- rong-ot. Ez rendszerint szép batik- munka. Fölötte kis kabátkát viselnek. A nőké rövidu.iju és leginkább fehér, a férfiak szeretik a kéket. Eső és nap ellen nagy kerek szalmakalapokkal vé­dekeznek. Ezek a szivárvány minden színében virítanak. Kiegészíti a férfiak viseletét a fejkendő és a hátul az övbe dugott hosszú tőr, a krisz. Ottartózkodásorn ideje alatt nem messze az állomástól egy kínai szállo­dában laktam. A kis szálloda ragyogott a tisztaságtól, a kiszolgálás elsőrendű és az étkezés is jó volt. Igaz ugyan, hogy többnyire nem tudtam, hogy mit eszem, bár ettem Kínában töltöttká­posztát és paprikáscsirkét is. Mindeze­ken kívül szállásomnak különös előnye volt — hihetetlen olcsósága. A tulaido- nosnő hamisítatlan kínai. Simára fésült koromfekete haja voit és férd énmetszett igazi mandula szeme. Nadrágban é3 kaftánszerű színes kabátban járt. Nap­pal szódát, limonádét. árult, főzött a vendégeknek, még ki is szolgált, — de este nehéz selyem ruhában, ragyogó butonokikal ment M sétálni vagy kocsi- kázni szolganője kíséretében ... Dandung 700 méter magasan fek- szik a tenger színe fölött. Éghaj­lata kellemes, Dzsakarta tikkasztó me­legéhez képest valóságos üdülőhely. Egészséges fekvése magyarázza meg rendkívül gyors fejlődését. Lakossága 1930-ban még csak 95.000 lelket szám­lált, most pedig már eléri a 700.000-et. Különösen Indonézia felszabadulása ha­tott kedvezően fejlődésére, bár ebben az irányban a hollandok is sokat tettek A város jelentőségét és fejlettségét mutatja, hogy az ázsiai és afrikai né­pei? nagyhorderejű konferenciáját is itt tartották meg m-,. KoBpe Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents