Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-04 / 103. szám

tsss MÁJUS 7 NAPLÓ s PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS Gondolatok és feljegyzések egy taggyűlésről A pártszervezet helyisége 1 nagyon csinos: frissen festett fal, vi­rág, szódavíz és terítő az asz­talokon. EZ következtetni en­ged: alighanem alapos az elő­készület. Háromnegyed kilenckor meg­kezdődik a taggyűlés, a falu életének nagy eseménye. Két bizottságot és elnökséget vá­lasztanak és máris hangzik a megszokott, de ezúttal ünne­pélyessé vált megszólítás: Ked­ves elvtársak! Huszonhatan ülünk a terem­ben és várjuk a falu életének, problémáinak kibontakozását a beszámolóból, hogy lássuk egé­szében és részleteiben is a kaposszekcsői életet. Mielőtt elkezdődött a tag­gyűlés, a tanácselnök elvtárs­nő, Virág Lajosné e kérdésre: „Mi foglalkoztatja legjobban a község dolgozóit?” — így vála­szolt: — A tavaszi munka, mert mégkéstünk az időjárás miatt, meg a termelőszövetkezet. Erre azt mondják: majd meglátjuk... Az utóbbi hónapokban hét új belépő volt. Várom a bővebbet a beszá­molóból, meg a megnyugtatást, hogy tudják a tennivalót. Már harmadszor hangzik: „Kedves elvtársak!” — ami általában új fejezetet jelent — ezúttal az utolsót, de a tanácselnök elv­társnő által említettekről még csak (szó szerint) egy-két sző esett. Azért nem kell előre elvetni a súlykot, ráhúzni a vizeslepe­dőt a beszámolóra, mert nem érdemelné meg. Ha kissé ho­mályosan is, megadta egészé­ben — helyesebben általános­ságban — a község életének keresztmetszetét, de részletei­ben, kaposszekcsői példákkal nem. Vagyis nem elemezte a helyi eseményeket sokoldalúan, — egy-lcettőtől eltekintve egy­oldalúan sem. Vázlatosan leírtam a be­" ' —----- számolót. ím e: nemzetközi helyzet: Pá­rizsi egyezmények ratifikálása, az előállott új helyzet... A bé­keharc fokozásának jelentősé­ge... Lipcsei szakszervezeti nemzetközi értekezlet..: A magyar küldött felszólalása... Szovjetunió békepolitikája, békeharca. Az ázsiai és afri­kai országok bandungi érte­kezlete .: Pártunk harca a Horthy- fasizmus alatt..; a II. világ­háború alatt... Hazánk felsza­badulásának történelmi jelen­tősége ... A felszabadulás nyo­mán évszázados álmok váltak valóra.;. Pártunk harca az ország, a dolgozó nép felemel­kedéséért..; A Központi Ve­zetőség márciusi határozata: Ideológiai harcot a jobboldali nézetek ellen!... Fő feladat erősíteni a párt vezetőszerepét, bírálat-önbírálat fokozása ... Részletezése annak, íiogy hol nem érvényesült eléggé a párt vezetőszerepe és felsorolva: ta­nács, tömegszervezetek, Haza­fias Népfront. A községi és termelőszövet­kezet pártszervezeteinek mun­kája nem volt összhangban, amit bizonyít az is, hogy hosz- szú ideig csak beszéltek az el­látásnál lévő zavarokról, de nem történt intézkedés... E hibák kijavítása a községi pártszervezetre és annak veze­tőségére vár.;: így volt sorjában. Ideje: 20 perc. Sajnos, ez a beszámoló sokat markolt és keveset fo­gott. Hosszú lenne itt megvi­tatni aprólékos részletezéssel, hogy mi nem -kellett volna es mire lett volna igazán szük­ség.. Ha az ember meggondolja, —• ennyi fontos problémáról beszélni és alaposan beszélni — ahhoz legalább egy óra kell A 20 percben — sajnos — mindegyikről csak egy-két mondat lehetett. Azt érezte az ember, mint amikor rövid hí­reket olvasnak fel. A határo­zati javaslat is az általánosság betegségében szenvedett. Könnyű bírálni, de tessék megmondani, . hogyan kellett volna! — mondják számosán. Lehet, hogy erre gondol Bo- donyi János elvtárs körzeti igazgató és Vihart János elv- társ, akit a sásdi járási párt­végrehajtóbizottság a taggyű­lés előkészítésével, benne a beszámoló elkészítésének segí­tésével megbízott. Az egészre sajnos, — nincs hely, néhány problémát sorolni. A nemzet­de azért fel lehet közi helyzet ilyen vázlatos is­mertetése elmaradhatott volna. Ha már beszélni akartak róla —- mert kétségtelenül fontos — ki kellett volna emelni egy legfontosabbat. Például az osztrák államszerződés meg­kötésére tett szovjet javaslatot (amelyről egy szó sem volt) és ezt magyarázni. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok között a termelőszö­vetkezettel kapcsolatban az a vélemény, hogy „majd meg­látjuk” ... Sok mindent takar ez a várakozó, tartózkodó ki­fejezés. Benne van ebben — ami másutt is található — jó az a szövetkezet, de itt van ez, meg ez a csoport, és lám milyen rosszul dolgozik. Nem egy közülült csak a rosszat látja, vagy egy rossz példából általánosít. Ha az egyénieknek az a véleményük, hogy „majd meglátjuk”, akkor a kommunistáknak meg kell mutatniok, amit látni akar­nak, Sokoldalúan, helyi és más községekből vett példák­kal be kell bizonyítani: a gyenge, a rosszul dolgozó cso­port nem azért gyenge, mert a szövetkezés a rossz, hanem azért, mert a tagság hanyag, mert gyenge a vezetés. Lett volna erre mód? Hogyne! A határozati javaslatba mindjárt be is lehetett volna venni, hogy a helyi termelőszövetke­\4Lits okoz gondot a kenyérsütés Mar lassan az úi kenyérnek való is kaiaszbaszokik, oe a kátolyi termelőszövetkezeti tagok most sincsenek szűkében a lisztnek. Hazudinecz Jánosnc családja közel 50 mázsa ke­nyér- és takarmánygabonát részelt, könnyen süt nyolc ke­nyeret is egyszerre. zet eredményeinek népszerűsí­tésében milyen feladatok van­nak és esetleg azt, hogy meg­hívják a járás egyik jól dol­gozó termelőszövetkezetének egy-két tagját: számoljon be Kaposszekcső dolgozóinak, ho­gyan dolgoznak, hogyan élnek. Benne van ebben a véle­ményben egy sor kósza hír, amely formuláitól megfosztva ez: Mikor lesz kötelező belép­ni a csoportba? Elhangzott a határozati javaslatban, hogy az egyénileg dolgozó paraszto­kat meg kell nyugtatná, hogy az állam továbbra is támo­gatja okét és nem kényszer a közös gazdálkodás. Ezt már hallották, olvasták. Ezt az igazságot ott helyben be kell bizonyítani. Például: ismertetni azokat a kedvezmé­nyekéit, amelyekéit 1953. júniu­sa óta adott ki pántunk és kor­mányunk és tudatni, hogy eaek ma la érvényben van­nak. Megjavítani a termelési bizottság muműcáját — adjon az eddiginél több segítséget, mód­szert a gazdák termelésének fokozásához! Megkérni az a?' romámust, ismertesse: hogyan lehet többet, jobbat termelni. A hozzászólók mindegyike azt mondta, hogy minden párttagnak dolgoznia leéli, mert tűrhetetlen, hogy egye­sek csupán a tagdíjat fizetik. Itt is meg kellett volna hatá­rozni már a beszámolónak a tennivalót, hogy teszem azt: a községi pártvezetőség felkere­si ezeket az elvtársialkat, be­szélget velük és pártmunkát ad nekik. így, vagy éhhez hasonlóan kehett volna mindegyik prob­lémával foglalkozni. Ekkor jobban utat mutatott volna a taggyűlés. Azért, hogy a taggyűlés csak részben töltötte be feladatát, Bodonyi János elvtársat hibáz­tatni elsősorban — nem lenne helyes. Több és alaposabb se­gítséget kellett volna neki ad­ni — és akkor jobb lett vol­na a beszámoló is, a határo­zati javaslat is. A feljegyzésem végére es ——------- te 10 óra felé azt írtam, hogy itt ezen most változtatni már nem le­het. Tanulságnak azonban a többi taggyűlés előkészületeire hasznos lesz. Gondolom így igaz ez és ezért is írtaim le a fentieket. Abban pedig biztos vagyok, hogy a kaposszekcsői községi pártszervezet vezető­sége, — amelyet egyhangúlag választottak meg és megélje­neztek, — e kezdeti hibákat ki tudja javítani. (K ÁSZON) Uj ét üzemünk : Peíőfi-ilklia A z első negyedév- ben és azt kö­vetően áprilisiban is egyre jobb eredmé­nyekkel hívták fel magukra a figyelmet a vasasi Petőfi-aknai bányászok. A felsza­badulási versenyben még sereghajtók, má­jus elseje tiszteletére indított versenyből pedig már mint győz­tesek kerültek ki: — 1422 torma szenet termeltek tervükön felül, A Miniszterta­nács és SZOT ván- dorzászlaja, a felsza­badulási serleg és az élüzem cím elnyerése az ő dicsőségük is. A széntermelésben elért jó eredményeik egyik legfőbb oka a széleskörben kibonta­kozott szocialista munka verseny, * Lontiocigádok vetél­kedése. Petőfi-aknám jelenleg is tizenhét frontbrigád küzd nap ről-mapra, hogy túl­teljesítse a tervét, hogy szebb eredmé­nyeket érjen el váltó és versenytársánál Olyan brigádok van­nak itt, mint Hrubl Jánosé, amelynek tag jai DISZ fiatalokhoz méltóan nem egyszer országosan is elsők voltak a versenyben. Május 1 tiszteletére is a pécsi tröszt DISz brigádjai közül a leg­többet, 534 torma sze­net adtait terven fe­lül. Hrubi János bri­gádjának Vasason ti­zenhat versenytársa van, mint ahogy ti­zenhat brigáddal ver­senyez a Kopa, Zsjm- kó, Benkő, Starcz és a többi brigád is. Igaz, nem mindegyik kötött párosverseny - szerződést, s nem is nevezik egymást ver­senytársnak, de ami­kor a szémfal mellé állnak, minden bri­gád célja közös: első helyre kerülni a ver­seny táblán. Az el­múlt hónapban Zsin- kó György brigádja 5.6 csilléről 6.26 csil­lére emelte az egy főre eső napi teljesít­ményt s így 216 csille szenet szállított havi tervén felüL Starcz Andor sportbrigádja 120.9 százalékra tel­jesítette havi tervét. Az itt dolgozók telje­sítménye az előírt napi 5.8 csille helyett 6.77 csille volt. S a tizenhét frontbrigád­ból még tízről el le­het mondani ugyan­ezt A fromSbrigédok versenyében április­ban azonban nem­csak kimagasló és jó, hanem gyenge teli e- sítnvények is szület­tek. Bár a tervüket nem teljesítő brigá­dok is értek el egy- szer-egyszer kiugró teljesítményt, a jó eredmény alapfelté­telét, az egyenletesen növekvő termelést nem tudták megte­remteni Nem teljesí­tette tervét a Ma­gyar, a Varga és a Ferenc brigád sem, s ezeken a munkahe­lyeken hiba van a minőséggel is. A Ma­gyar-brigád tagjai 3.36 százalékkal lép­ték túl a megenge­dett palaszázalékot, aminek nem volna szabad megtörténnie. Sok nehézséget jelen-' tett, hogy 4-es telepi fejtéseket kellett mű­velni, ahol a meddő- beágyazás akadályoz­ta a munkát s a mi­nőséget is rontotta, de más halba ás akadt. Ferenc János (4) és Benkő Béla brigádja egy munkahelyen dől goznak, csak más­más szakiban. Teljesít ményeik mégis na­gyon eltérőek. A Fe- renc-brigád csak 85, a Benkő-brigád vi­szont 104 százalékra teljesítette a havi tervet. A Benkő-fari- gád 423 műszakkal érte ed ezt az ered­ményt a Ferenc-bri- gád 445 műszakjával szemben. Mi lehet az oka? Ha a két brigád tagjainak egyéni ké­pességeit vizsgáljuk, kiderül, hogy a Fe­renc-brigád tagjai semmivel sem rosz- szabb bányászok, — mint a Benkő-ibrigád- ban lévők. Mindkét brigádvezető kiváló szakember s e körlet vezetőjük is egyfor­mán segíti és irányít­ja mdndíkét brigád munkáját. A Ferenc- brigádnak is megvan tehát a lehetősége, hogy felzárkózzék a legjobbakhoz, csupán beszélgetni kell a brigádtagoüakail, a bri­gádvezetővel s aikkor minden bizonnyal megváltozik a helyzet ezen a munkahelyen is. A félévi terv rrvara déktaJan teljesítésé­ért folyó munkának egyik legfőbb hajtó ereje kell hogy le­gyen továbbra is s frontbrigádok verse­nye. Az, élüzem cím a Minisztertanács és a SZOT vándarzász- lajámak a megtartása, a megyei párt-végre - haj tóbizottság zászla­jának az elnyerése is ezt követeli. Minden brigádnak, de külö­nösen annak a hét­nek, amely ha csupán néhány százalékkal is, de élmaradt a ter­ve teljesítésében, szá­mos lehetősége van, hogy a májust már terv-teljesítéssel ürme pel je. Ébert József, Hudaesek Károly, — Kraft János (3), Tóth István (8), Kovács József (60 és a többi párt, szakszervezeti és DISZ aktívák, a csapatvezetők és mű­szakiak példamutatá­sától bűzd itásá tói nagyon sok függ. Le­gyenek az aktívák, bizalmiak a többi bá­nyászok lelkesítői s munkájuk eredménye a terven felül kiter­melt szén lesz! Földmű vesszöxetkezefek a város ellátásáért Fölaművesszöveikiezeteink felkészültek a primőráruk, zöldáruk felvásárlására, annak érdekéiben, hogy a városi lakosság részére szükséges zöldségféleségeket megfelelő idő­ben, mennyiségben és minőségben biztosítani tudják. A termelőszövetkezetekkel, áLami gaz dóságokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal ezen áruféleségekre szállítási szerződést kötöt­tek. A mezőgazdasági termék, zöldáru felvá­sárlását a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ irányításával végzik szövetkezeteink, de a központ közvetlenül is végez felvásárlást. Megfelelő mennyiségben biztosítottunk már eddig is kelkáposzta, zöldhagyma, saláta, retek, spenót-féleségeket a Pécsett működő földiművesszövetkezeti standok és boltok ré­szére, de az állami kiskereskedelmi üzletek részére is. Az időjárás javulása folytán ezen áruféleségekből még nagyobb mennyiséget tudunk a piacra felhozni. Kabács Béla A fezéubányászati trösztök jelentik Az elmúlt napon már megyénk számos bá­nyaüzeme teljesítette napi tervét ég további javulás mutatkozik a többi üzemek munká­jában is. A párosversenyben Jelenleg a pé­csiek vezetnek, de a komlóiaknak is megvan minden lehetőségük ahhoz, hogy lemaradásu­kat pár nap alatt megszüntessék és ismét el- re kerüljenek. Az üzemek párosversenyének 5-i eredmé­nyei: PÉCS KOMLÓ András-altna 91.9 III-as akna * 103.Í* Széchenyi-akita 102.4 Il-es üzem 673 István-akna 100.1 Béta-akna 98.7 Béke-akna 100.­I-es üzem 118.5 Petőfi-akna 99 2 Szászvár 88.­Tröszt 99.­Tröszt »AM Az Anna-aknai bányászok 91, nagy ma ­nyokiak 102.4, a mázaiak 94.1 százalékra tel­jesítették napi tervüket. értiik el a 60 mázsás kakoiieateiméit A magam gazoája csak 1945-ben lettem. Dolgoz­tam, mint sóik más gazdaem­ber, termeltem ezt is, azt is, egyszóval mindent, amire a kisparaszti gazdaságban szük­ségem volt. Az első Két-há- rom esztendőben nem gondol­tam komolyan a kukorioater- mesztósre. 1948-ban azután ho­gyan, hogyan se, 64 mázsás termést takarítottam be egy holdról. Később rájöttem, hegy ■tudatlanul pótbeparaóst vé­geztem a 'kukoricaföldemen. Ezután elolvastam a megfelelő szaikkönyveket és a követke­ző évben már tudatosan alkal­maztam a kukorica pótbepor­zását, mégpedig erdeményesen. Megemlítem még, hogy én augusztusban is megkapáltam a kukoricámat. Különleges fajtákkal nem foglalkoztam sohasem. Az enir Mtett eredményt az Arany- özönnel, a Fleischmann és az amerikai sárga lófogúvail ér­tem el. A termelőszövetkezetben to­vábbra is foglalkoztam a mi­nél nagyobb termést hozó ku- koricafajták termesztésével. Itt már jóvaj nagyobb lehető­ségek voltaik, mert míg a fo­gattal csak legíeijebb 20—22 centiméterre tudtam megszán­tani a talajt, aduig a szövet­kezetben a trakilMck elem;e 25—Őú, de ma már 8ö centi­méterre is meg szántják a föl­dünket. Megjegyzem, hogy a jól mélyített őszi szántás egyik fontos előfeltétellé a sikeres kukoriealerniesztésnek. Ter­mészetesen jó, h„ frissen trá­gyázott talajba kerül a vető­mag. A tavasza munka a kir- koricaföldön a mi szövetkeze­tünkben nem egyéb, mint a simitózás vagy a fogasolás. de ez a kő: munkafolyamat soha­sem maradhat el Esetleg ha nagyon gyemos a talaj és arra lehet számítani, hogy a kikelt vetőmagot fejlődésében el­nyomja a gaz., kuitiváborozunk vagy tárcsázunk. Mindezeket a munkákat azonban abban a pillanatban meg Íveli kezdeni, ahogy ró lehet lépni a föld­re Ilyenkor egyetlen percet sem szabad késlekedni. Mi minden évben négyzete­sen vetettük el a kukoricát, akár géppel, akár kézzel kel­lett azt végeznünk. Ezzel egy­részt megvan az egyenlő tőt- és sortávolság, jobban járja a le­vegő és a napfény, egyenlően használ jóit tó a tenyósaterüle­tet s így nagyobb termés vár­ható. Másrészt könnyebben művelhető, mert majdnem min aen munkáját kérész t'ben -h ősz - szában gépierővel végezhetjük. Vitatkoztam tavaly az Reg- szemesei Kutató Intézet mun­katársaival arról, hagy mi­ként' érdemesebb á kukoricát vetni: 70x70 centiméterre egy- szálasan, avagy 80x80-ra, de két szálasán? Az én tapasz ta­lálom szerint az utóbbi jobb. Mert ha csak abból indulunk ki, hogy az előzőnél az egy szál legfeljebb másfél csövet hoz, jó időjárás esetén, addig az utóbbi megadja a két fej­lett csövet és legfeljebb míg hoz mindegyik egy-egy fél csövet is. Akkor is érdeme­sebb aíz utóbbi megoldás. Ter­mészetesen. mindez „ talajtól is függ. Később a kutató in­tézet munkatársai is rájöttek az én igazságomra a magúit tapasztalata alapján. Mi a szö­vetkezetben 80x80-ra vetjük a kukoricát és voltok éveik., ami­kor 60—65 mázsa csövest ta­karítottunk be egy holdról. — Próbálkoztam én a 70x70-es vetéssel, de akkor kevesebb termett. A kutató intézet is kísérletezett és míg a 70 x te­es vetésnél csak 35, addig p S0x8ö-asnál és kétszálasan 50 mázsát termeit. A vetés után öt nappali —- csak kimondottan abban az esetben, ha nem használtunk ősszel istóUótrágyát,.— arra a helyre, ahol „ mag a földbe került, egy-egy kávéskanálnyi pétvsót és szupert őszi átot szór­junk! Utána fogassal keverjük a talajba! Ez az eljárás esek kézi vetésnél aűkaimazha.tó. Ab­ban az esetiben pedig, ha gép­pel vetjük el a kukoricát, mint ahogy idén mi is, a követke­ző .eljárást ajánlom: a kukori­ca kikelése után, amikor még csák egy levélben van a fia tó: növény, kézzel tegyük oda mi:, den tő mellé a műtrágyát. Vi­gyázná kell arra, hogy a szív­be ne kerüljön műtrágya, meri teljesen elégeti Az inegsaemcseiek a tőlünk kért fajtából azóta a gemaos kiválogatással egy teljesen új fajtát tenyésztettek ki, mely­nek ..Jörzskönyvezáoe most fo­lyik és hamarosan kiadják a gazdáknak. Én is foglalko­zom már idén ilyen kíséri éle­zéssel. Az Aranyözön és a tő­lük kapóét 80 napos kereszti zéséből egy teljesen új fajtái hozok létre. Ez a kísérletezés kétirányú lesz. Egyrészt el aka­rom érni, hogy az Aranyözön tenyészideje jelentősen csök­kenjen, másrészt pedig. , hogy a 80 napos hozama növeked­jék. Elmondta: Kaszapovics András, a kátolyi December 21 tsz Kossuth-dijas

Next

/
Thumbnails
Contents