Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-04 / 103. szám

DUNÁNTÚLI WÁcpmttnÁaxuEemöuETEK] MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek. (2. o.) — Séta a pécsi utcá­kon. (2. o.) — Milyennek láttam Bandungot? <2. o.) — Gondolatok és feljegyzések egy tag­gyűlésről. (3. o.) — Uj élüzemünk: Petőfi­akna. (3. o.) — így értük el a, 60 mázsás ku­koricatermést. (3. o.) — Ax iskolai egészség­ügy továbbfejlesztéséről tárgyaltak a Vörös- kereszt pécsi értekezletén. (4L a) XII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM MDP BARANYA MEGYEI BIZO W i'GA'NAK LAPJA ARA: 50 FILLER SZOMBAT, 1955 MÁJUS 1 A * érettségizettek pálya választásit Népgazdaságunk és . szocia­lizmust építő országúink fej­lődésének jelenlegi szakaszá­ban nagy szükség van az érett­ségizett ifjaknak a termelő munkába állítására. Az általá­nos gimnáziumok az elmúlt tanévekben abban a hitben ringatták magukat, hogy egyet len feladatuk az utánpótlás biztosítása az egyetemek és főiskolák számára. Ez a meg­győződés rögződött bele a szü­lőkbe és a tanulókba is, kik az érettségi bizonyítványt be­lépőjegynek tekintették az egyetemekre. Az általános gimnáziumok feladata azonban az, hogy megadják azt az ál­talános műveltséget, amely minden munkaterületen érté­kesebbé teszi az embert, úgy is mint egyént, úgy is mint a közösség tagját. Az érettségizettek maga­sabb műveltsége kell, hogy hozzájáruljon a termelékeny­ség fokozásához. Magas kultú­rájú szakmunkásokká kell őket átképezni. Ez az átkép­zés jó mederben indult meg az elmúlt év folyamán. Sokan az érettségizett fiatalok közül már igen megkedvelték a ko­moly szakértelmet igénylő fi­zikai munkát, amelynek vég­zése köziben gimnáziumban szerzett műveltségüket is ér­tékesíteni tudják. Ebben a tanévben tanulóink máris fo­kozódó kedvvel fordulnak az egyes szakmák felé. Az ilyen­fajta munkától való huzódo- zás és idegenkedés megszűnik. Ma már nyugodtan állíthat­juk, hogy az érettségizettek­nek a termelő munkába való állítására feltétlenül szükség is van. Kormányzatunk a ne­héziparral együtt a mezőgaz­daság és a közszükségleti cik­keket termelő könnyűipar fel­lendítését, az életszínvonal emelését tűzte célul. Vitatha­tatlan, hogy a fellendülés út­ját a termelékenység fokozása egyengeti. A legkorszerűbb technikával felszerelt ipari üzemek és mezőgazdaságok működtetése magasabb kultú­rával és szaktudással rendel­kező káderek képzését teszi szükségessé. A Szovjetunió — hasonló okoknál fogva — a középfokú oktatás kötelezővé tételének útján jár akkor, ami kor azt a nagyvárosokban és ipari centrumokban már be is vezette. Mi még nem tartunk itt, de a Szovjetunió példája nekünk is a holnap távlatait mutatja meg. Az érettségizettek számára alapos, jól szervezett tanfo­lyamokat rendeznek, melyek rövidített időtartamúak, és amelyeknek keretében a részt­vevők a gyakorlati oktatás mellett a szükséges szakmai ismereteket is megkapják, hogy valóban jó szakemberek­ké váljanak. Ilyen tanfolya­mok már a közelmúltban is indultak, de a jövőben ezek szélesebb keretek között még szervezettebben fognak mű­ködni. Természetesen vannak olyan értelmiségi jellegű munkakö­rök, amelyeknek ellátására az érettségizettek feltétlenül alkal­masak, esetleg különösebb át­képzés nélkül is. (Irodai dolgo­zók, vasúti, postai tisztek, ta­nácsi alkalmazottak, kultúrtit- károk stb.) Nem helyes az a múltban tapasztalt és elterjedt elv, hogy az általános gimnázium által adott érettségi biztos be­lépő az egyetemre. Az érett­ségizett fiatal nem követelheti csupán magának az ..íróasztal" jogát. A közvélemény meg kell, hogy szokj a, hogy a leg­jobb szakmunkás csak „kimű­velt emberfő” lehet. A tanult- ság jelentősége a termelő mun kában óriási. A termelő mun­kában rejlő nagyszerű alkotó lehetőségek éppen a magasabb általános műveltség birtoká­ban bontakozhatnak ki; az egészséges cselekvési vágy _ a termelő munkában elégülhet ki a legközvetlenebbül. Érettségizett tanulóink, akik az elmúlt tanévben nem juthat tak be az egyetemekre és fő­iskolákra, jól megállják a he­lyüket a termelő munka leg­különbözőbb területein. Igen jó tapasztalataink vannak eb­ből a szempontból. Köves László, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Oktatási Főosz­tályának vezetője írja, hogy 1954 szeptemberétől folyamato­san 200 ’ érettségizett fiatalt szerződtettek a tárca területén esztergályos, műszerész, ko­hász-laboráns, marós, üveg- technikus, galvanizáló szak­mában. Általános tapasztala­tuk ellenőrzéseik során, hogy az érettségizettek igen jól megállnák a helyüket, egyre érdeklődőbbek és lelkesebbek. Pécsi viszonylatban — ért­ve ezen a pécsi ált. gimnáziu­mokban a múlt évben érettsé­gizetteket — az országoshoz hasonlóan jó tapasztalatokról számolhatunk be. Jónéhány volt tanulónk mint átképzés szakmunkás-jelölt dolgozott már ebben az évben. Illés Ferenc, a Nagy Lajos Gim­názium érettségizett növendé­ke az Autószerelő Vállalatnál keres mintegy 800 forintot, mint átképzés tanuló. Hajdú Tibor a Tatarozó Vállalat vil­lanyszerelő segédje, aki 700 forintot keres, rövidített, 7 hónapos tanfolyamon készül a technikai-minimum vizsgára. Bár ez a rövidített tanfolyam sűrített Ismeretanyagot ölel fel, mégis neki könnyű, mert mint érettségizett, sok szüksé­ges előismerettel és az isme­retszerzés szellemi munkájá­nak nagy gyakorlatával ren­delkezik. A Leőwey Klára Leánygimnázium tanulói kö­zül tizenketten a postán, ket­ten a vasútnál, nyolcán a ke­reskedelemben kaptak mun­kát. Vannak, akik a tanács­nál dolgoznak. Farbaky Gizel­la például a városi tanácsnál 900 forintos állásban van. Dé­vai Edit pénztáros a Lakbérén dező Vállalatnál. Zavarkó Ró­zsa a csikóstöttősd tsz-ben dol­gozik. A fentiek csak kiragadott esetek és nevek a sok közül, de bizonyos, hogy a többi, itt meg nem említett fiatal érett­ségizett dolgozó is elégedett helyzetével, és nem bánta meg azt az elhatározását, hogy a gimnáziumban szerzett tudást a termelőmunka különböző te­rületein értékesítse. Természe­tesen ezeken a kétségtelen bi­zonyítékokon kívül is vitatha­tatlan, hogy az érettségi nagy értéket jelent minden vonafko zásban. Nemcsak a szakma ta­nulása megy rendkívül köny- ryen, de mennyivel más egy magas műveltségű ember mun­kája, mennyire más minden- irányú magatartása is. Feltét­lenül előnyt jelent az érettsé­gi bizonyítvány, kézzelfogha­tó előnyt, olyant, amilyent a szülők és tanulók egyaránt joggal kívánhatnak. Ilyen előny a rövidített szakmun­kásképzés, rövidített egyéb tan folyamok, rövidített mezőgaz­dasági szakemberképzés, sok állásnak érettségihez kötése és 3 .kormány várható széleskörű intézkedései és gondoskodása a tanulók érettségi utáni el­helyezéséről. VÉGH ISTVÁN a Nagy Lajos gimn, igazgatója, A beadás teljesítése hazafias kötelesség Mit tesznek a siklósi járásban a begyűjtési tervek teljesítéséért ? A második negyedév derekára érve a sik­lósi járás területén vontatottan halad a be­gyűjtés, nőnek a hátralékok és csak a leg­utóbbi időben kezdték el erélyes kézzel meg­követelni a tömény előírásait. Miit tesznek a siklósi járásban a begyűjtési tervek teljesíté­séért?! Kémesen tíz gazda már egész évi sertésbeadását teljesítette Kémes község dolgozó pa­rasztjai a cuniakkal állnak ver­senyben. A verseny során —■ a baromiibcadás kivételével — a kémesiek vezetnek. A legjobb eredményt tojás­os sertésbeadásból érték el; tojásból 103, sertésből SG százalékra teljesítették a ter­vet. Kémesen eddig már tíz gazda telt eleget egész évi ser­tésbeadásának, köztük olyanok is, akiknek későbbi időpontra ütemezték be. Molnár Kálmán V. b. titkárhelyettes június heiyett márciusban, Varga Je­nő J0 holdas dolgozó paraszt április helyett márciusban vit­te ei hízóját a begyüjtőheiyre. B. Nagy Júlia begyűjtési megbízott már jóelőre meg­győződik arról, hogy időben állítják-e be a gazdák a hízó­nak való sertést és ezzel biz­tosítja a folyamatos tervtel­jesítést A látogatások során eddig mindössze két termelő­nél nem találta az ólban az esedékes hízót. Döme Jánost miután a sertésbeadás határ­idejének lejárta utáni felszó­lításra sem tett eleget az ál­lam iránti kötelezettségének, elszámol!attak. Varga András! még április hónapban felszó­lították. hogy állílsa be a hí­zónak valói és a gazda értett a szóból. Kémes becsülettel teljesíti féléves beadási tervét. Vajszlón erélyesen hozzáláttak a hátralékok felszámolásához Györkő Lajos 21 holdas vajs/lói kutak 24.204 forint adóval és a termények hátra­lékát is átszámítva pénzre, még £10? forinttal tartozott az államnak. Györkő Lajos köny- nyedén kifizethette volna ?■ hátralékot, de egyáltalán nem tartotta fontosnak az állam iránti kötelezettség teljesíté­sét. Az elmúlt esztendőben a felesége nevén szereplő csalá­di házat a tanács orra előtt 21 I ezer forintért eladta, de ab­ból egy fülért sem fizettettek be vele adóba. A januárra be­ütemezett sertést nem szállí­totta le, mondván, se pénze, se hízója. Amikor azután vég­re a tanácsbeliek erélyesen felszólították a kötelezettség teljesítésére, még aznap vásá­rolt egy hízót és nyomban tel­jesítette egész évi sertésbeadá­sét. Hogy „hizlal1' 15 disznót három holdjából a spekuláns? Botos László vajszlói „gaz­da” nem szívesen foglalkozik földműveléssel. Hat hold föld­jéből hármat leadott a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság­nak és „ésszerűbb” megoldás­sal igyetezik pénzhez jutni: spekulációval. Egy esz'a'nda leforgása alatt most már a harmadik turnus hízott disz Botos László 14 és fél mázsa kukoricát vitt el a begyűjtő- helyre. A legkötelességtudóbb gazda Uogádmindszenten. Bogádmindszarvt a siklósi já­rás utolsó községed közié tarto­zik a beadás teljesítéséiben és az adófizetésben egyaránt. — Évek óta átlagosan számítva 40—12 hátralékost tartsalak számon a tanács dolgozói, de tudataik olyan gazdákról is, akik óvröi-évre lelkiismerete­ljem. eleget tesznek állampolgár; köteleaettségaitenek. Ezek kö­zül is első Megyei János kt- iienchokia.s gazda, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke. To­jás, baromfi és marhahús be­adását már az egész évre tel­jesítette, május elsejére kifi­zette a félévi adóját. Sertés­be a dúsát decemberre ütemez­ték be, ae már most hízik a disznó az ólban, júniusban en­nek is leteszi a gjond'ját. Országgyfilési képviselők beszámoló- és fogadó­napjai: Megyénk országgyűlési kép­viselői májusban a következő helyeken tartanak fogadó-, il­letve beszámolónapot: Május 8-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel: Parragi György Somogyhat- van. Szabó Rezső Bfikkösd, Kaszapovies András Szeder­kény, Molnár István Csányoszró, Achátz Imre Siklósnagyfalu. Teppert Józsetné Magyar- bóJy, Bárdosi Lajos Görcsöny. Május 12-én délelőtt: Gábri Mihály elvtárs, or­szággyűlési -ljép viselő, a Központi Vezetőség pót­tagja, a mohácsi Béke ter­melőszövetkezetben tart fogadónapot. Május 15-én Pécsett, délelőtt 10 órakor a Tiszti Klubban: Egri Gyula elvtárs, ország- gyűlési képviselő, a Köz­ponti Vezetőség tagja, bel- ügyminiszterhslyettes tart beszámoló- és fogadónapot. Új élet — a siklósnagyfalusi Új Élet termelőszövetkezetben Jandura József termelőszövetkezeti tag szép házat vásárolt magának saját erejéből, a termelőszövetkezetben szerzett jövedelméből. cA oáLLatás pántjai mjem/tban J A Porcelángyár dol- nót adta el. Legutóbbi hat hí- gozói a második ne- zójáért 15 ezer forintnál is J gyedéves terv sikeres több ütötte a markát, de már befejezése érdekében újabb hizlalásra is berendez­kedett. A községi tanács felfigyelt mesterkedéseire. Ellátogattak hozzá közösen a járási begyűj­tési hivatal dolgozójával: Bors elvtárssal és megállapították, hogy huszonöt mázsa körül tá­rol kukoricát a padlásán. — Amikor megkérdezték tőle, honnan szerezte be, nem be­stiáién csatlakoztak a Bőrgyár felhívásá­hoz, — ahhoz a ne­mes versengéshez, melynek a féléves terv túlteljesítése mellett célja a me­gyei párt-végrehajtó­bizottság vándorzász­lajának elnyerése Ezért tettek válla­lást a gj ar dolgozói az első negyedéves-terv teljesítése után, szelve a már eletetettről — J— ahogy írták — az azt válaszolta: „Ez bizony az J eredmények állandó­én földemen termett!“ (???) iSítása és még na- , , ígyobb munkasikerek A községi tanács meggyó- fe]évése dijából, ­ződött arról, hogy Botos ? végeredményben az László rendszeresen spekuli- ^éves terv túlteljesí- ciós úton rövidíti meg a nép- i gazdaságot, a begyűjtési tér-( vek rovására igyekszik tete­mes összegekhez hozzájutni. , Botos Lászlót felszólították, < hogy adja el a kukoricának * bizonyos részét az államnak c napi árban': a téséért. Nézzük, hogy vállalásuknak április ban mennyiben tet­tek eleget! „Vállaljuk, hogy 1955 második negyed évi teljes termelési tervünket két száza- ______ lékkai túlteljesítjük". kö zeljövőben i Áprilisban kószáru- termelési tervüket pedig igyekezzen becsületes 1107 4 százalékra tél­utón gyarapítani vagyonát. - j es ítélték, A 7.4 szá­zalékos túlteljesités azt jelenti, hogy 178.000 forint értékű áruval termeltek töb­bet tervüknél a múlt hónapban. Ez 29.009 ‘ányért jelent. Úgy­szólván a gyár min­den üzemrésze kitett magáért. A figura- műhelyben is 120 porcelain és eozin- figurával készítettek többet. Az edémyterv- vel — amelynél egy százalékos túlteljesí­tést vállaltak — 122 százalékra végeztek. Hogy magyaros ku­lacsban se legyen hiány, felajánlották, hogy félévig 6000 da­rabot gyártanak a megadott mennyisé­gen felül. Ebből a 6000-ből áprilisban 4000-et már el is ké­szítettek. „Vállaljuk, hogy második negyedévi expart-kiszállitási tér vünket 1.5 százalék­kal túlteljesítjük.0 Nagyszerű ered­mény született e té­ren: 182.6 százalék, amely elsősorban ab­ból adódott, hogy kis feszültségű szigetelők bői körülbelül 35 ezer darabot szállítottak előirányzaton felül. Ez a kiugró ered­mény minden bizony nyal elősegíti a fél­évre vállalt export­kötelezettségek túltel jesítéséit. „Vállaljuk, hogy a második negyedév­ben a termelékeny­séget egy százalékkal emeljük, az önköltsé­get egy százalékkal csökkentjük." E leglényegesebb mutatóikban is ko­moly eredményeket értek el a gyár dol­gozói a múlt hónap­ban. A,z egy munkás­ra eső termelési ér- lék tervet 103.7 száza­lékra teljesítették, — ami természetesen összefügg a havi terv túlteljesítésével. Az önköltségi mutatók még nincsenek érté­kelve, de előrelátha­tólag jobbak, mint a negyedéviek, amikor 0.3 százalékkal csök­kent a gyárnak a ter­melésre fordított költ ségek pénzben kifeje­zett összege. Ugyan- ctak értékelésre vár még az elmúlt havi munka minősége é6 a seleitcsökkentés. Május 1-ig kidol­gozták a vállalásba- is szereplő újonc épült szárazőrMke- rész ü-«síkor:­technolósíhkor még karban »van a fiatal II-es gyük oda min kemeciűtrágyái. Vi­tását hogy a szív­nap űtrágya, mert nappa jeztók Ami* a tőlünk nagyobb a gemaos — a gyár tosen uj gozója a ki mely- mennyiségi tö­ményeken kiv’k a .sorban jobb mfto- munkával köszön­te május elseje- ebben fontos szeri van a párt és szai szervezet, a műszaki vezetők javuló politi­kai felvilágosító, szakmai irányító mun kajának. Ez és a to­vábbi lelkiismeretes munka ezután is a követendő út, a na­gyobb sikerek — a* élüzem cim elnyeré­sének — forrása,

Next

/
Thumbnails
Contents